Sporthirlap, 1929. május (20. évfolyam, 50-61. szám)

1929-05-18 / 56. szám

SZOMBAT, 1929 MÁJUS 18. SPOR­THIRLAP » Gyári eladási iroda:PUCH KERÉKPÁROKVI.Liszt Ferenc-tér 9 "Pu­ssd­ulóban a liga A Turul válsága megoldódott, most az Erzsé­betváros és a­ Terézváros áll feloszlás előtt A második liga a napokban nagy áldozatkészségről és sportszeretetről tett tanúságot,­ amikor nagy bajában meghallotta a Vasasok panaszszavát. Ha nem volna ez a sportszeretet, ta­lán már régen nem is állana a máso­dik liga. Mert baj itt is van sok, hogy többet nem mondtunk, a múlt héten négy egyesület állt a lét-nemlét kérdése előtt. Szerencsére ezek a dol­gok nagyrészt rendbe jöttek, de nem teljesen, mert értesülésünk szerint végül is el fog maradni az őszi baj­nokságból egy-két név a tavalyi részt­vevők közül. A Turul játékosainak egyesületükkel támadt ellentéte hamar rendbejött. A játéko­sok úgy szerződtek a klubhoz, hogy a bevétel jórésze az övék. Újabban ke­­veselték a bevételeket és ezért for­dultak panasszal a szövetséghez. Az intézőbizottsághoz kedden felvitték a könyveket, ott a vizsgálat egy-k­ettőre megtörtént, a játékosoknak megmu­tatták, hogy nincsen igazuk, mert nem kaptak ők egy fillérrel sem kevesebbet, mint amennyi járt nekik, ám a bevételek voltak eddig nagyon kicsinyek. Erre megnyugodtak, haza­mentek és Pécs ellen teljes gőzzel fognak játszani újra. Az Erzsébetváros vezetői éppen mostanában jutottak arra a meggyőződésre, hogy küzdel­mük az anyagi gondokkal teljesen meddő. A klub felelős vezetője kije­lentette, hogy csak becsületből ját­szanak tovább, de már elhatározott dolog, hogy a a klubot feloszlatják a szezon végén és az ősszel már nem jelennek meg a startnál. A Terézváros köreiben tegnap kezdődött a krízis. A II. liga képviseletében Rosenfeld Márton előadó volt ott a klubértekezl­ letén, hogy a belső békét valahogyan helyreállítsa, ami azonban nem sike­rült. A klub sokféle adósságai között az adó- és szövetségi tartozások mel­lett ott vannak még a klubtól távozni készülő játékosok követelései is, ame­lyek ugyan aránylag kis összegek, de a megrendült egyensúlyi helyzetben már ezeket sem bírják kiegyenlíteni. Müller, Bornstein és Kresm­arik bon­tottak szerződést a közelmúltban a klubbal, de a járandóságaikat nem kapták meg és ezek a pénzek most szorítják az egyesületet. A hangulat itt egyre rosszabb, a múlt vasárnap Rákospalotán már csak­ tíz játékost tudtak a pályára állítani. A csütör­töki klubértekezleten kitűnt, hogy az adósságokat semmiesetre sem lehet kiegyenlíteni, mivel ped­ig a távozó játékosok nem engednek, a nyomban ezután tartott elnöki ülés arra a meg­állapodásra jutott, hogy a helyzet to­vább nem tartható fenn. Pénzt sze­rezni nem tudnak s bár vasárnap nin­csen mérkőzés, a baj nem csökken, mert más adósságok is rendezésre várnak, amelyek mind olyanok, hogy a klub a jövő héten már amúgy sem állha­t ki bajnoki mérkőzésre. A veze­tőség ekként belefáradt a gon­dokba , és az elnökség még csütörtökön azt határozta, hogy a klubot felosz­latja. A közgyűlés kedd estére van össze­­híva, azon már ott fog szerepelni ez a legújabb elnökségi javaslat. A­ II. liga köreiben a helyzetet na­gyon komolyan ítélik meg és mindent elkövetnek, hogy a bajnokság egysé­gének érdekében legalább a szezon végéig elodázzák a klub válságát, miután remélik, hogy a nyári szünet­ben sikerülni fog az együttest és a klubot reorganizálni. Mégsem oszlik fel a Terézváros (Lapzártakor érkezett) A Terézváros játékosai pénteken este elhatározták, hogy megmentik a klubot. Pénzt adtak össze, hogy a tá­vozó Müller kapus követelését kielé­gítsék és más apróbb adósságokat rendezzenek. A maguk járandóságai­ról lemondottak, mert „álprofi” ala­pon is, de futballozni akarnak. Mégis csak furcsa, hogy a fővárosi bírójelöltek sorozatosan elbuknak, a vidékiek pedig sikerrel vizsgáznak Bálint László dr., a BT vizsgáztató bizottságának a tagja lemondott tisztségéről, mert hibásnak tartja a vizsgáz­tatás rendszerét Bálint László dr., a régibb idők egyik ismert futballbírója, aki az el­múlt években már inkább csak a bíró­nevelés problémáival foglalkozott és a­ Bírótestület oktató- és vizsgáztató­bizottságának volt a tagja, erről a tisztségéről a napokban lemondott és elhatározását a Testület elnökéhez küldött levelében többek között az alábbiakkal indokolta: (Elöljáróban a­ bizottsági ülések rendszertelen voltát, majd az elnök és előadó közti összhang hiányát hibáz­tatja, ami miatt több ülés el is ma­radt. Ezután így folytatja). A legsúlyosabbnak tartom, hogy Fodor Endre, a bizottság előadója ennek a fontos tisztségnek az ellá­tására nem alkalmas, mert 5 hely­telen pedagógiai felfogásával félre­érti a bírói nevelést, ő még abból a konzervatív álláspontból indul ki, hogy a tanítványokkal a legszigo­rúbb és a legmogor­vább viszonyt kell fenntartani; mi a bírójelölte­ket, mint barátokat kívánjuk kö­rünkbe fogadni és azokat nem le­het úgy kezelni, mint iskolás gyere­keket, akikkel szemben a vizsgák lebonyolításánál a legszigorúbb mértéket kell gyakorolni. Hiányzik belőle a kellő objektivitás és a meg- s­értés. Legutóbbi alkalommal beszámolt­­ a Budapesten megtartott gyakor­lati bírói vizsga eredményéről, ahol a legnagyobb megdöbbenéssel je­lentette a bizottságnak, hogy a gyakorlati vizsgát tett jelölteknek körülbelül 75 százalékát kénytelen volt teljes vizsga megismétlésére utasítani. Ha a jelöltek ily nagy számát kénytelen a bizottság visz­­szautasítani, ez valami komoly okra vezetendő vissza, amelyre orvoslást kell keresni. Nem elegendő, ha a bizottság ezt a rosszul sikerült vizs­gát tudomásul veszi, ezen baj elhá­rítása céljából a szükséges orvos­lást is meg kell találni. Fodor Endre önhatalmú eljárá­sára jellemző, hogy bírói tanfolya­mot hirdetett a nyári időtartamra, amely egyáltalában nem alkalmas ily tanfolyamok megtartására, ré­szint a tanfolyam befejeztével beáll a nyári időszak, amidőn nincs mód arra, hogy a bírójelöltek megfe­lelő határbírói kiképzésben része­süljenek, részint esetleg az elő­adók épp a nyári időre való tekin­tettel, más elfoglaltságuk folytán az előadások megtartásában gá­tolva vannak. Ezek azok az okok, amelyek en­gem, arra kényszerítenek, hogy a vizsgáztató bizottságból visszavo­nuljak, mert a bizottság és előadó­jának helytelen intézkedéseiből szár­mazó ténykedésekért a felelősség­ben nem akarok osztozkodni. Azt hiszem, midőn most a bajokat és hibákat őszintén feltártam, az egyetemes magyar sport szolgála­tának használtam, mert a vizsgáz­tató bizottság, véleményem szerint, a testület egyik legfontosabb bi­zottsága, mert ha a bírónevelés és bíróképzés jó alapokra van felfek­tetve, úgy sikerülni fog a magyar futballsportot azon a nívón fenn­tartani, amelyre speciális helyzeté­nél fogva állandóan predesztinálva van. A BT elnöksége — értesülésünk szerint — már foglalkozott Bálint dr. lemondásával, azt nem fogadta el, egyelőre nem is terjeszti a Testület tanácsa elé, hanem igyekszik az ér­demes sportembert elhatározásának a megmásítására rábírni. A Sporthírlap munkatársának al­kalma volt Bálint László dr.-ral be­szélni, aki lemondó levelének a kiegé­szítéseképpen a következőket mondta: — Az oktató- és vizsgáztatóbizott­ság, nézetem szerint, egyik legfon­tosabb szerve a Bírótestületnek s így az egyetemes sportélet szempontjából egyáltalában nem közömbös, várjon ez a szerv jól működik-e vagy sem. Ez a bizottság neveli a futballbírákat és egyszersmind képesíti is­­a mérkő­zések vezetésére, nem végezheti tehát munkáját ötletszerűen, hanem csakis egy határozott terv szerint, amely vi­szont rendszeres munkát igényel. Majdnem azt mondhatnám, hogy itt iskolaszerű tantervre, kikép­zésre és minősítésre volna szük­ség, amelynek egységes alap­elven és szabályokon kellene felépülni.­­ Nem akarok a levelemben emlí­tett személyi részre kitérni, de azt hiszem, a szomorú tapasztalatok a BT tanácsát is meggyőzhették már arról, hogy a bizottság személyi ösz­­szetétele elhibázott, mert nincs meg a szükséges harmó­nia, enélkül pedig eredményt elérni nem lehet. Itt tehát sürgős intézkedésre van szükség.­­ Magam se vagyok a híve a mes­terséges túlprodukciónak és helye­sebbnek tartom, ha kevesebb futball­bíró „praktizál”, de azok klasszisa ki­fogástalan, mintsem, hogy derűre­­korúra ontsuk a futballbíróújoncokat. Ám valami hiba mégis csak van a kréta körül, mert az csak nem termé­szetes dolog, hogy a vidéki jelöltek túlnyomó több­sége simán átmegy a bíró­vizs­­gán, a fővárosi jelentkezők het­venöt százaléka pedig elbukik. Itt a vizsgáztatás rendszerében rejlik a hiba, amely sürgősen kiküszöbölendő. — Évek hosszú sora óta foglalko­zom a bíróképzéssel, vizsgáztatással és ellenőrzéssel, magam is jó ideig voltam ennek az ügynek a referense és az a meggyőződés érlelődött meg bennem, hogy hivatásos oktatókra, esetleg vándortanítókra kellene bízni az oktatást, olyanokra, akik bizonyos, előírt tan­folyamot elvégeznének, ott jó ered­ménnyel vizsgáznának és hivatásszerűen foglalkoznának a futballbírók kiképzésével. Talán olyanféle tanfolyamot kellene szervezni, amilyent a múlt évben a Testnevelési Főiskolán a futballtréne­­rek számára tartottak. Ha ezt a tan­folyamot kibővítenék és egy-két elis­mert szakember vezetése mellett rend­szeresítenék, nézetem szerint nagy eredményeket lehet felmutatni. És ez megérne egy kis áldozatot az Országos Testnevelési Tanács részéről is, mert ha jó, megbízható és szakértő futballbírákkal rendelkeznénk, egyszerre megszűnnének a fut­­ballbotrányok és a testedzés ügyét ugrásszerűen le­hetne népszerűsíteni. Mert a jó bírás­kodás magával hozza a mérkőzések sima lebonyolítását, megóvja a sport­­szerűséget s így hathatósan szolgálja a sportpropagandát. Bálint dr. fejtegetése valóban meg­szívlelendő volna. A bírómizériák megszüntetésének a vágya csaknem olyan régi problémája a magyar fut­­ballnak, mint maga a sport és még mindig nem, sikerült megfelelő ellen­­szer­t találni, hátha a rendszeres taní­tás eredményt hozna. Ezt már csak azért is meg kellene kísérelni, mert az ifjúsági ér­ leventesportot is fel­javíthatná. A BT­­oktató és vizsgáz­tató bizottságának a személyi kérdé­seit pedig sürgősen meg kell oldani. 7 A külföldi futball pünkösdje A pünkösdi ünnepek — miként az előző években — ezúttal is mozgalmas futballéletet varázsolnak a labda­rúgás internacionális metropolisaiba. A kettős ünnep egyetlen válogatott mérkőzésének színhelye Páris lesz,­ ahol Franciaország és Jugoszlávia vá­logatott csapatai találkoznak. A középeurópai futballesemények természetesen Budapest körül forog­nak, ahonnan a Huddersfield Town és a Viktória Ziskov eredményeit várják kíváncsian. A bécsi ünnepi programot a mai Admiral Hertha mérkőzés nyitja meg, míg a Hohe Warte pünkösdvasárnapi kettős attrakciója a Floridsdorf—Rapid és a Vienna—Sparta nemzetközi meccs. A pünkösdhétfői Wacker—WAC baj­noki játékot az Admira—Sparta mér­kőzés követi a Práter-pályán. Hüttel­­dorfban a Rapid a Budai 33-asokat, Krieauban pedig a Hakoah a Nemze­tit fogadja hétfőn. Prága nemzetközi eseménye a pa­risi Red Star Olympique vendégjáté­ka a DFC, illetve a Slavia ellen, míg a vasárnapon a Slavia ellen bajnokit játszó Bohemians hétfőn Újpesttel fog szembeállani. A Viktória Ziskov a vasárnapi Bratislava elleni mérkő­zésről utazik Pestre, míg a Cechie Karim­ Lembergben játszik a Hasmo­­nen és a Pogon ellen. A bécsi csapatok közül az Ausztria bolgár—török túrára megy, Jugoszlá­viában a Brigittenauer AC lesz a pün­kösdi vendég, míg a Nicholson útja Szegedről Temesvárra vezet. Kapust próbál az Attila. A Terézvá­ros nagyképességű kapusa, Müller a múlt héten szerződést bontott egyesü­letével. A fiatal kapus tehetsége azon­ban közismert és az Attila már meg is hívta keddi tréningjére próbajátékra.

Next