Sporthirlap, 1935. június (26. évfolyam, 43-51. szám)
1935-06-01 / 43. szám
A modern futball felé... Nem véletlen, hogy az Újpest a bajnok, mert általában az a csapat nyeri a bajnokságot, amelyik a legkevesebb gólt kapta . A Sporthírlap tudósítójától " Holnap játszik csapataink utolsó bajnoki mérkőzéseiket. A helyezésekben lényeges változás már nem történhetik. Elől vannak a nagycsapatok, amelyeknek több a nagyklasszisú játékosa, alul a szerényebb képességűek és középen helyezkednek el közülük azok, amelyeket jobban vezetnek, jobban összetartanak, így az a múltban is, bajnokságot nem nyerhetett más, mint az MTK vagy az FTC, majd a profiéra alatt , a hozzájuk felcsatlakozott Újpest. Minden évben volt, egy csapat, amelyiknek véletlenül kifutott, meg is előzött egy-egy nagycsapatot, mint például a MAC, a Kispest, a Vasas, a Bocskai, de bajnokságot nyerni egyiknek sem volt ereje. Bármiképpen változtassák is a szabályokat, bármilyen szisztémával játsszanak is a csapatok, annak csak egy-egy mérkőzésre lehet hatása, végeredményben az átlagos teljesítmény dönt, amely áknál nagyobb, mennél jobban ismerik fel a vezetők a játékosok jó tulajdonságait, azaz mennél jobban teszik őket haszossá az egységes munkában. Ha összehasonlítjuk a bajnoki táblázatunkat a külföldiekkel, azt találjuk, hogy Ausztriát kivéve, mindenütt azok a csapatok nyernek bajnokságot, amelyek a legkevesebb gólt kapják. Ez érthető is. Mert a sok gól nem azt jelenti,hogy minden meccsen sokat rúgunk, hanem azt, hogy elkaptuk valamelyik ellenfelünket és hatot, nyolcat rámolhattunk be. Nagycsapat a sok gólt nem egy meccsen kapja be és ha mégis sok gól terheli a kapuját, az körülbelül azt jelenti, hogy minden meccsén beszed néhányat. Nagyon rossz taktika tehát, ha mindent a csatársorokra alapozunk, különösen akkor, amikor a csatársorban gyenge pontok vannak, még inkább akkor, amikor a szezon végéig sem találjuk meg a megfelelő összeállítást. — Mi nem védekezhetünk — mondják — nálunk tradíció a jó csatárjáték, nekünk gólokat kell rúgnunk, hogy győzzünk. Ha hat gólt rúgunk, nem baj, hogy akár négyet is bekapunk. Az ilyen felfogás mellett történik azután, hogy a védelem hallatlanul könnyelmű, a hátvédek stoppolnak, passzolgatnak, dribliznek, a fedezetek még rávszik a labdát a csatárok nyakára. Az ilyen elhibázott játéktaktika különösen megbosszuja magát akkor, amikor valamelyik törzsjátékos hiányzik, vagy sportszerűtlen életmód miatt rossz kondícióban áll ki. Ilyenkor sokat nyerne a csapat, ha megtanították volna arra is, hogy hogyan kell védekezve is meccset nyerni. A Juventus, az Ambrosiana, az Arsenal ragyogó tudású, világhírű csatáraival támad, ha támadhat és rúg gólokat, de körörőszakatítáig védekezik, mert azt is tud, ha kell és ezzel visz győzelemre olyan meccseket, amelyeket a Ferncváros vagy a Hungária , a Budai „11”, az Attila vagy a Soroksár ellen — elveszít. Nem véletlen tehát, hogy az Újpest nyeri a magyar bajnokságot. Oly játékszisztémát tanít, mellyel lehetőleg elkerüli a meglepetéseket nem szégyelli lefogni az ellenfél veszélyes játékosait, nem sziporkázik tüzijátékszerű csatár játékkal, hanem küzd és kiharcol minden egyes győzelmet. — Hogy jutott idáig a csapat? — tesszük fel a kérdést. Mármint odáig, hogy az osztályozó Damokles kardja a feje fölé kerüljön. Egyszerre tizen is válaszolni akarnak. — Ez volt fennállásunk óta a legszerencsétlenebb évadunk — mondja Lucz. — A szurkolók egy része csak a játékosokat okolja a történtekért? — mondja Kármán. — Pedig ez igazságtalanság. Annyi balszerencse ért bennünket a szezonban, hogy elég lett volna a kieséshez is... És mindenki panaszkodik balszerencsére, bírákra... — De mi is hibásak voltunk — vallja be Tompa. — A Somogymeccset elpilinckáztuk, pedig ha azt megnyerjük, ma nem lennének gondjaink... — És mindaz, amit a fiúk itt felpanaszolnak, nem üres mentség — jelenti ki Komor igazgató. — Utána lehet nézni a lapokban. A mi idei szezonunk talán a legszerencsétlenebb szezon volt, amelyet magyar csapat valaha végigkínlódott. A panaszáradat csak akkor ér véget, amikor a jövőről, a vasárnapi Phöbus-meccsről kezdünk beszélni. Ezzel a meccsel szemben határozott optimizmussal áll a balsorsüldözte csapat. — Nem szabad kikapnunk a Phöbustól! — mondják valamenynyien. — A balszerencsesorozatnak egyszer már véget kell érnie! — Bizony kérem — mondja Komor igazgató —, ez még nem volt Óbudán. Ha hatodik volt a csapat, már magunk is zúgolódtunk... Még csak eszünkbe sem jutott, hogy valaha az osztályozó réme fenyegethet bennünket... — Mi történnék, ha osztályozóra kerülnének és azt is elvesztenék? — Ezen nem is gondolkoztam még, olyan biztosra veszem, hogy nem kerül rá a sor! így gondolkoznak Óbudán. Mert hiába volt szörnyen balszerencsés az egész idény, ha vasárnap győz a kerület, a „Magyarország legpecesebb csapata” címet bélyeg- és illetékmentesen átveszi — az Attila... fste 2 „Nem fogunk osztályozó! Játszani — mondják Óbudán, ahol erélyesen tiltakoznak a lefekvési vádak ellen — !A Sporthírlap tudósítójától — Könnyű májusi szél ver fehér habcsipkét a Duna zöld selymére (Strauss János nyilván színvak volt, hogy kéknek nevezte), kis fehér hajók köhögnek hektikusan, valahonnan sramlizene hangzik fátyolosan („ott fenn van egy kis heuriger”), a kopottpázsitú parton szerelmespárok vitorláznak, önfeledten, boldogan, mintha nena is lenne osztályozó, meg második liga a világon. De kőhajításnyira a Dunaparttól van egy zöld palánk és azon belül egyébre se gondol egy tucat futballdresszes fiú. Óbudán vagyunk, a Nagyszombat utcában. Ha az ember lebukfencezik a lejtős bejárón és bemegy a III. Kerület öltözőjébe és keresi a tompa kétségbeesést,, csak a Tompát találja meg. Kétségbeesésről szó sincs. A csapat jókedvűen vetkőzik neki az edzésnek.— Nem fogunk osztályozót játszani! — ez a közhangulat. _ — Nemsokára ötvenéves fennállását ünnepli az anyaegyesületünk. Nem szervírozhatjuk neki jubiláns ajándékul a második ligát! — Mi van a lefekvési vádakkal? — kérdezzük egyenesen. Óriási, egyhangú felháborodás. — Lefekvés? — mondja Lucz, a csapat edzője és legöregebb játékosa. — Valóságos transzban játszottam végig azt a meccset, olyan ideges voltam. Szeretném, ha ott játszott volna a helyemben az, aki lefekvésről beszél... Fenyvesi magából kikelve kiabálja: — Még nem játszottunk 30 másodperce vasárnap, , a B-közép kórusban kurjogatta, hogy a Budai lefekszik a kerületnek, így születnek a lefekvési vádak... — Beszélhetnek, amit akarnak — mondja Komor igazgató. —A mi lelkiismeretünk tiszta. SPORTHIRLAP SZOMBAT, 1935 JÚNIUS 1.1 Ellenőrök a Középeurópa Kupa-meccseken, de csak — Újpesten, Szegeden, Kladnóban és Pilsenben! — A Sporthírlap tudósítójától — A bécsi Középeurópa Kupa-konferenciáról hazaérkezett Kenyeres Árpád, az MLSz főtitkára közli, hogy a Középeurópa Kupa-bizottság — négy Középeurópa Kupameccsre kupabizottsági ellenőrt delegált! A négy „ ellenőrzött város” — Újpest, Szeged, Pilsen és Kladno. — Mi vezette a bizottságot erre az elhatározásra? — kérdezzük Kenyerest. — Három szempont. Elsősorban odamennek ellenőrök, ahol eleddig még nem játszottak Középeurópa Kupa-mérkőzést. Másodszor: az előreláthatólag kemény, erős játékot hozó mérkőzésekre megy ellenőr és harmadszor: szempont a bírák megfigyelése is. Először különben úgy volt, hogy minden meccsre megy ellenőr, erről azonban már csak a megfelelő emberek hiánya miatt is le kellett mondani, így aztán csak oda küldenek ellenőrt, ahol valamilyen okból nem látszik biztosnak a zavartalan lefolyás. Ezek az ellenőrdelegálások azonban csak az első fordulóra vonatkoznak, a 23-i forduló felől csak később dönt majd a bizottság. A kiküldött ellenőrök a következők: Viktória Pilsen—Ambrosiana vagy Juventus Pilsenben: Gere dr., a bécsi alszövetség elnöke. Zsidenkce—Rapid Brünnben: Kenyeres Árpád, az MLSz főtitkára. Szeged FC—Sparta Szegeden: Fickers dr., az osztrák szövetség alelnöke. Újpest—Fiorentina Újpesten. Petru, a CsAE főtitkára. Az ötvenéves UTE 20 perce a magyar rádió műsorán Langfelder Ferenc rádióelőadásban ismertette az UTE történetét — A Sporthirlan tudósítóidtól— ...9.50. A Mária Terézia 1. honvéd gyalogezred zenekara. Vezényel Figedy-Fichtner Sándor. Közben 10.10: „Újpest bajnoksága és az ötvenéves UTE.” Langfelder Ferenc előadása... (A rádió csütörtök esti műsorából.) A HANGHÁZ ELŐCSARNOKÁBAN vagyunk. Gyarmathy Sándor rendező végigsiet a piros szőnyeggel halkított folyosón, néz, figyel, utasításokat osztogat, jelentést hallgat. — A műsor öt perccel túlment. Rövidítsük a híreket? — Igen. Be kell hozni a késést, felolvasás van...* A „FELOLVASÁS” LANGFELDER FENEC ELŐADÁSA. Az előadó még nincs itt, korán van még. Pontosan háromnegyed tizet mutat a hajszálpontos óra. Előzékeny cicerónk: Pluhár István, a rádió népszerű sportbemondója elsiet: — Sietnem kell, most mondjuk be a sporteredményeket. Egyébként az igazgatóság engedélyt adott: a Sporthírlap munkatársa a leadási szobában végighallgathatja Langfelder előadását. És rövid szünet után az éterhullámok szétviszik a hírt: „...Csik Ferenc...” * . • TÍZ PERC MÚLVA Pluhár visszajön. Közben Langfelder is megérkezik. Lámpaláz és izgalom nélkül. Megkérdezzük: ■— Nem izgul, igazgató úr? — Szó sincs róla. Ráérek izgulni. Majd vasárnap közvetlenül — a meccs előtt... Pluhár közben előkeríti Loránd Máriát, az ügyeletes beszélőt. Langfelder közli, hogy 20 percig tart az előadás.« (LANGFELDER TANULMÁNYOZZA az előadás legépelt anyagát. Az UTE félszázados múltja elevenedik meg a gépírt sorok között: a magyar sport történelmének aranybetűs fejezetei. Húszperces előadásba összefoglalva...) * A KATONAZENEKAR KARMESTERE leteszi a karmesteri pálcát. Lóránd Mária az előadói szobába invitálja az Újpest igazgatóját. A jelzőkészülék piros lámpája kigyullad. A beszélő: — Langfelder Ferenc előadása következik... Utána, körülbelül 20 perc mulva.„• AZ ÚJPESTIEK „PATYI” NÉVEN NÉPSZERŰ IGAZGATÓJA leül a felolvasóasztalhoz, gongütés. Arca nyugodt, kezében rezzenés nélkül szorul a beszéd szövege, mintha a vasárnapi csapatösszeállítást olvasná fel az Újpest öltözőjében. És egyszerűen, közvetlenül hangzik az UTE történetének „húszperces” előadása: — ...Az alakulásról sárga, fakult fóliánsok aranybetűt regélnek. 1885-öt írtak, vagy 20 lelkes újpesti fiatalember kimondotta az UTE megalakulását. Az első elnök Gáll János kereskedelmi iskolai tanár lett, az első főtitkár Ugró Gyula egyetemi hallgató, később Újpest város első polgármestere. — A tagok összeadták garasaikat, kibéreltek egy kétszobás lakást és elkészült az első helyiség. Már volt tornaterem, csak éppen a felszerelés hiányzott... — ...És megjelent az első mecénás. Az új egyesület első alelnöke, Farkas Gyula főnyeremény útján 60.000 forinthoz jutott és csakhamar korlát, nyújtó, vívómaszk, penge és más tornaszer ékesítette a szerény tornatermet. (A mellettünk ülő Lóránd Mária nagy érdeklődéssel figyeli az előadást. Felírja egy blokkpapírra: „Nagyon érdekel a sport.”) * MÁR 1900-NÁL tart Langfelder. Az előadás anyagába bevonul a futball: — ...1900 április 9-én játszották Újpesten az első nyilvános futball mérkőzést az UTE és a III. kerületi Torna- és Vívó Egylet csapatai. Az eredmény 1:1 volt. És 1901-ben az UTE hároméves második osztálybeli szereplés után 8816-os gólaránnyal, pontveszteség nélkül bekerült az első osztályba... „.Újpest, Népsziget. Új UTE- pálya. Bécs, Prága, Grác csapatainak vendégjátéka. 1906. Az angol Southampton játszik Újpesten. Már virágzik a többi szakosztály is: torna, atlétika, vívás, kerékpár, birkózás, úszás... AZ ÓRAMUTATÓ GYORSAN HALAD. A telegépelt lapok sorra fordulnak át a balodalra, már 1922-nél tartunk. ... Felépült az újpesti Stadion. 1925. Új elnök került az UTE élére. Aschner Lipót, aki immár egy teljes évtizede folytatja nemcsak az egyesületre, hanem az egytemes magyar sportra is kiható, áldásos működését. Az ő kormányzásának idejét méltán nevezhetjük az UTE aranykorának. Az UTE ma 15 szakosztályt tart fenn. Versenyzői között ott találjuk vitéz Halasy Olivért, Német Jameszt, Kárpáti Károlyt, Kabos Endrét Gabrovitz Emilt, Szalay Antalt, Avarat, Ijánt, Sternberg Lászlót, Batsányi Ferencet és az érdemes magyar sportemberek egész seregét. Atlétái sorra nyerik a csapat, és stafétabajnokságokat, teniszezői, kerékpározói, vízipólózói, amatőrfutballistái az élen haladnak. Az Újpest csapata 9 év alatt négyszer nyerte a profibajnokságot, 1929- ben megnyerte a Középeurópakupát, 1930-ban Genfben tíz ország legjobbjai közül került ki győztesen, elnyerve a Nemzetek Serlegét és a Bajnokok Bajnoka büszke címét.* TIZENNYOLC PERC MÚLT EL. Az utolsó mondatok a vasárnapi Újpest—Ferencváros derbinek, az UTE jubiláris versenyeinek és a lila-fehér tábornak szólnak. Köszönet a magyar sporttársadalomnak, üdvözlet a társegyesületeknek, a szurkolóknak és a következő percben már újra a beszélő hangja cseng a mikrofonba. ... Rövid szünet után a Mária Terézia 1. honvédgyalogezred zenekara folytatja műsorát. •* ...ÉS A MŰSOR MEGY TOVÁBB... ötven esztendő lepergett az UTE „rövidített” filmjéből, — a csendes Sándor utca már polgári álmát alussza. A Múzeumkert sétányait csak egy-egy halvány lámpa világítja, csend, nyugalom mindenütt. Langfelder szótlan, eltűnődik. Talán ezt gondolja. — Az 50 éves UTE szünet nélkül folytatja műsorát Ma, szombaton délután 5 órakor, az UTE jubilá* t 00 "1 * as közgyűlése Arányi Árpád társelnökkel beszélgetünk, Ő az UTE jubiláris díszközgyűlésének egyik főrendezője. — Milyen előkészületeket tettek a közgyűlésre? — kérdezzük. — Elnökünk személyesen kereste fel Hóman és Lázár minisztereket, valamint Albrecht kir. herceget, Preslly államtitkárt (aki külön