Lévai György (szerk.): Magyar Sport Enciklopédia I-Z (Budapest, 2002)
Sakk
Max Euwe, de Aljechin 1937-ben visszaszerezte világbajnoki címét, és haláláig (1946) megtartotta. Utána a szovjet sakkozók uralma következett (Mihail Botvinnik, Vaszilij Szmiszlov, Mihail Tál, Tigran Petroszjan, Borisz Szpasszkij). Az orosz sorozatot 1972-ben törte meg az amerikai Robert Fischer, de 1975-ben már Anatolij Karpov a világbajnok, utána Garry Kaszparov lett és maradt mindmáig a legjobb. Női nemzetközi sakkversenyt már a 19. század végén rendeztek Angliában, de az első világbajnokságra csak 1927-ben került sor. Ezt a Maróczy-tanítvány Vera Menchik nyerte meg, és elsőségét haláláig (1944) megtartotta. Utána szovjet sakkozónők következtek. Kimagaslott közülük Nona Gaprindasvili, majd Maja Csiburdanidze vette át hosszú időre a világbajnoki címet, ami 1996-1999 között Polgár Zsuzsáé lett. ♦ A Nemzetközi Sakkszövetség (Fédération Internationale des Echecs, FIDE) 1924. július 26-án alakult meg Párizsban. Magyarország az alapító tagok közé tartozik. Az utóbbi két évtized a FIDE tevékenységében sajnos zavarokat okozott, aminek leglátványosabb jelei az egyéni világbajnokságoknál jelentkeztek: a személyi kérdések, a versenyrendszer maga, a játékidő rövidítése, egyidejűleg két világbajnok léte komoly vitákat gerjesztett. A FIDE szervezi 1927-től a férfi sakkolimpiákat és a női egyéni világbajnokságokat, 1948-tól a férfi világbajnokságokat (háromévenként zajlott le egy ciklus), 1957-től pedig a női olimpiákat is. 1951- től ifjúsági egyéni világbajnokságokat rendez férfiaknak. ♦ Magyarországon a sakkozásról már a középkortól vannak régészeti emlékeink (diósgyőri, nagyvázsonyi sakkfigurák, sakktábla). II. Endre idejében valószínűleg, Róbert Károly uralkodása alatt pedig bizonyosan játszották a sakkot hazánkban. Történeti, irodalmi írásos anyagok őrzik annak emlékét, hogy Mátyás király felesége, Beatrix, Zrínyi Miklós, Rákóczi Ferenc, Benyovszky Móric gróf is sakkozott. Kempelen Farkas sakkozógépe révén világhírnevét köszönheti a sakknak. Kossuth Lajos szeretett sakkozni, Széchenyi Istvánnak még a sakk-könyveit ésfolyóiratait is ismerjük. A 19. század végén a kávéházak elterjedésével fellendült a sakkélet is. A Wurm kávéházban 1839-ben megalakult a Pesti Sakk-kör (az első magyar sakk-szervezet); elnöke Grimm Vince, aki Szén József és Löwenthal János Jakab mellett a harmadik legjobb magyar sakkozó volt. 1851 után a ritka nemzetközi versenyekre sokáig nem utazott Magyarországon élő sakkozó. Szén József 1857-ben meghalt, ekkor a zeneszerző Erkel Ferenc - mint a legerősebbnek elismert magyar sakkozó - lett a kör elnöke. Később Cseresnyés István volt Erkel Ferenc Vera Menchik Magyarországi sakk figura töredék, XIV. sz. Szén József