Stella 3. (1928)
1928 / 1-2. szám - P. Angehrn Tivadar: Fényi Gyula Nekrolog
2P. Angehrn Tivadar S. J. hogy Gyula öccse minden derült estén a padlásra felment, hogy a csillagokban gyönyörködjék, ahonnét későn este mindig le kellett őt hozni. Az első próbaidő befejezése után a Társaság előírása szerint Fényi két éven át klasszikus filológiát tanult, utána pedig három évig skolasztikus bölcselettel, matematikával és fizikával foglalkozott. 1871-ben jött először Kalocsára, ahol 1874-ig mint nevelő és tanár működött. 1874—1878-ig az innsbrucki egyetemen végezte a teológiát ; itt szentelték pappá 1877 nyarán. A teológia mellett azonban a bölcseleti karon is hallgatott előadásokat a matematikából és fizikából. Kedvenc tanárai Pfaindler (fizikus) és Stolz (matematikus) voltak. 1880—1882-ig újra Kalocsán tartózkodott, mint az 1878-ban a boldogemlékű Haynald Lajos bíboros-érsek bőkezűsége folytán létesült obszervatórium első igazgatójának, P. Braun Károly S. J. asszisztense. Az engedelmesség azonban mégegyszer elszólította Kalocsáról, mikor 1882-ben Pozsonyba küldetett, hogy a bölcselő fiatal rendtársait a felsőbb matematika titkaiba bevezesse. Három évig működött ebben a minőségben a régi koronázó városban, míg 1885 őszén visszakerült Kalocsára, hogy az isteni gondviseléstől neki szánt helyét, az obszervatórium vezetését átvegye. Ezentúl Kalocsa végleges lakóhelye volt, amelyet igen ritkán, leginkább hivatalos teendők miatt, és csak rövid időre hagyott el. Leghosszabban 1905-ben volt távol, mikor a Jézustársasága vezetése alatt álló granadai csillagvizsgáló igazgatójának meghívására Spanyolországba utazott egy teljes napfogyatkozás megfigyelésére. P. Fényi igazgatóvá való kinevezésekor hosszú megfontolás és tanácskozás után elhatározta, hogy elődjének (P. Hünninger Adolf S. J.) munkaprogrammját a magáévá teszi, amire az obszervatórium berendezése is utalta. Most már mindnyájan tudjuk, mily szerencsés volt ez az elhatározás. Talán nem tévedünk azzal a feltevéssel, hogy a Jézustársasága iránti kegyelete és szeretete is arra késztette őt, hogy épen a Nap felületén lejátszó tünemények behatóbb megfigyelését és kutatását tűzze ki magának főtárgyul. Hiszen így rendtársai által már kijelölt útra lépett, mivel egyrészt P. Scheiner Kristóf S. J. volt az első csillagász, ki a napkorongot tudományos kutatás alá vette, másrészt pedig a múlt század második felében P. Secchi Angelo e téren az első helyet foglalta el klasszikus munkáival és tudományos kutatásaival. Ezeknek nyomdokaiba lépett Fényi atya. Észleléseinek eredménye és elméleti fejtegetései, amelyeket különböző tudományos folyóiratokba írt, szaktársai figyelmét rövidesen a szerény magyar szerzetesre és Kalocsára, a magyar Alföld eme kis városkájára irányították, amelyről, ha Fényi atya nincs, a tudományos világ aligha vett volna tudomást. P. Fényi nem mindennapi megfigyelési tehetséggel és messze