Stella 5. (1930)
1930 / 1-2. szám - Kelényi B. Ottó: Eszterházy Károly gróf egri püspök csillagvizsgálójának könyvtára és az egri asztronómusok működése
Eszterházy Károly gr. csillagvizsgálójának könyvtára 23 mellett lebonyolították az Egerbe irányuló szállításokat és tájékoztatták a püspököt az egyházpolitikai viszonyokról is. Az a nagy körültekintés, amely Hált az egri csillagvizsgáló berendezésére vezette, kiterjedt az új obszervatóriumnak szánt könyvtárra is, amely nélkül a XVIII. század nagy csillagászati eredményeit megismerni, azokat elsajátítani és a hazai földön e tudománynak működési teret biztosítani nem volt lehetséges. De Eszterházy előtt a könyvek jelentőségét nem kellett külön hangsúlyozni. Eszterházyban, akit a magyar tudományos élet mint nagy könyvtáralapítót is tisztel, a könyvtár jelentőségének korai fölismerése abból a nagy tanulságból fakadt, amelyet a XVIII. századi fölvilágosodás a nyugateurópai fejlődéssel egyidejűen hazánkban is felébresztett. A műveltség terjesztésének gondolatát nálunk különösen a katholikus főpapság és főnemesség karolta föl azáltal, hogy a művelődés más irányú kiterjesztése mellett a könyvtáralapításra is nagy súlyt helyezett. A könyvtárak művelődési hatásának felismerése vezette Batthyány József gr. hercegprímást az esztergomi főegyházmegyei, Klimó György püspököt 1774-ben a pécsi püspöki, Patachich Ádámot 1784-ben a kalocsai székesegyházi, gróf Batthyány Ignácot 1798-ban a gyulafehérvári Batthyaneum megalapítására. A nagy könyvtáralapítók között foglal helyet az elsők sorában Eszterházy Károly gróf egri püspök, aki egyedül könyvtáralapítói tevékenysége miatt is, mind a hatalmas gyűjtési programm kitűzése, mind pedig ennek megvalósítására fordított szellemi és anyagi energiák feláldozása által méltó arra, hogy a magyar művelődéstörténet külön fejezetben foglalkozzék vele. Eszterházynak mind a csillagvizsgáló építésében, mind pedig könyvtáralapító tevékenységében méltó követője volt Batthyány Ignác gróf, aki 1767-től 1780-ig mint egri kanonok és nagyprépost ismerte meg Eszterházy programmját, amelyet 1780-tól mint erdélyi püspök magáévá tett. E kor nagy egyházi könyvtáralapítóihoz csatlakozik világi főuraink hosszú sora is. Az 1777-ben kiadott első «Ratio educationis» pedig, amely a kir. akadémiák mellé könyvtárak felállítását rendelte el, a könyvtárak szakcsoportjainak megjelölésére és felhasználására is irányt szabott. Noha Eszterházyadik hatalmas könyvtári programmja csak 1781-től bontakozik ki, a csillagvizsgáló könyvtárának berendezésére irányuló tervszerű gyűjtési folyamatot már jóval előbbről keltezhetjük. A készülő új obszervatórium számára az első csillagászati, geometriai, matematikai és fizikai műveket Hell és az ő tanácsain induló Madarassy vásárolták a püspök jóváhagyása mellett elsősorban tanulmányi célzattal. Hell már 1762 szeptember 21-iki Eszterházyhoz intézett levelében megemlíti, hogy a műszerek után matematikai, fizikai és csillagászati könyvek megszerzésére van szükség, amelyeknek árát körülbelül 100 aranyra Hóman Bálint : Múzeumok, könyvtárak, levéltárak. A Magyary Z. által szerkesztett : A magyar tudománypolitika alapvetése Bp. 1927. c. műben 304. 1.