Sürgöny, 1861. augusztus (1. évfolyam, 175-199. szám)

1861-08-08 / 181. szám

Első évi folyam. Szerkeflstö-hmital Aldunasor 5. ír., 2-dik emel -1 Kiadó hivatal. Barátok-tere 7. szám, földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadóhivatalban. barátok-tere 7. szám, földszint 181. szám — 1811 Csütörtök augustus 8. Vidéken bérmentes levelekben , minden posta-hivatalnál.SÜRGÖNY Előfizetési Árak austriai értékben. Budapesten, házhoz hordva. ft kr Egész évre 16 — Évnegyi Félévre 8 50 £rr hói ft kr odre 4 60 8 50 Egy hóra 2 — Vidékre,naponkint postán ft kr f. k Effésl évre 19 — Évnegyedre 5 — Félévre 10 — Egy hóra 2 — HIVATALOS RÉSZ. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. évi jul. 26-ról kelt legfelsőbb határozatával legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy Miska Jakab insulás apát s nagyváradi kanonok a pápa ő szentsége által pápai házi főpappá lett kineveztetését elfogadhassa. ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi jul. 20-ról kelt legfelsőbb határozatával az erdélyi országos főorvosi, s egyszersmind egésségügyi-előadói állomásra az erdélyi kir. országos kormányszéknél, a rendszerinti járandóságokkal. Pataki Dániel tudott s volt kerületi s törvényszéki orvost legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. évi jul. 27-től kelt legfelsőbb határozatával, Zanáthy Ferenci krisznabélteki lelkészt a szathmári székeskáptalan czimzetes kanonokává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. évi jul. 27-én kelt legfelsőbb határozatával, Probojesevich János szabadkai lelkészt a „káji vagy háj szent-lörinczi“ czimzetes prépostságra legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ö cs. k. Apostoli Felsége folyó évi jun. hó 28 tól pesti kereskedő [Lazarsfeld Adolf vezetéknevének „Lánczy“ra változtatását legkegyelmesebben megengedni méltóztatott. VÁMHIVATALOS RÉSZ. Becs, aug. 6. T. A magyar udv. kanczellárjának ujjáalkotása megtörtént. A következőkben közlöm önnel az osztályok szervezetét: Ko r iz mics püspök úr viszi az egyházi dolgokat, az egyházi tanulmányokat illető ügyeket, az alapítványokat, a magyar akadémia s a múzeum ügyeit, a takarékpénztárakat, zálogházakat, jótékony intézeteket, a szegények ügyét egyáltalán, a statistikai dolgokat és a népszámlálást. Rohonczy úr szakmájába valók az országgyűlési tárgyak, megye-közigazgatásiak, megye-községiek, közjogiak, privilégiumok, közgazdászainak, erdészetiek s bányászatiak. Privitzei arra vannak bizva: a magyar kir. hely. tanács, országos építészeti hivatalok, úgy a létezett megyei cs. k. hatóságok s szolgabiróságok személyzetét illetők ; az egészségügyiek, közlekedésiek, középítésziek, egyesületek, a görög nem egyesülteket és a zsidókat illető ügyek, sat. Beke Kálmán úr referál: a kegyelembeliekről, kitüntetésekről sat., a törvénykezési szervezetre vonatkozó, a mostani úgy mint a volt törvényszékek, az úrbéri törvényszékek, az ügyvédi s jegyzőkar személyzetét illető dolgokról, végtére a nemzeti színházról Balogh Kornél urat illetik a városi, kereskedelmi s ipari, úgymint a gyarmatosítási dolgok, a vásárok és vámok, a katonai ügyek, az úrbériek , földtehermentesitésiek s adóbeliek, sat. Fabinyi Theofil ur szakmányába soroltattak a protestáns ügyek, a törvénykezésiek, polgáriak, telekkönyviek, mezei rendőrségiek, fogházak sat. TÁRCZA. Napi újdonságok. — Nyilatkozat, úgy látom, hogy báró Jósika Miklós és Ludvigh János bajtársaim tiltakoznak nézeteim ellen az emigratio hivatása iránt, s nehogy azoknak kellőnél nagyobb nyomaték tulajdoníttassék, szükségesnek látják kijelenteni — nem tudom, pusztán maguk nevében-e, vagy felsőbb meghagyásból — hogy az emigratiót képviselő s Kossuth elnöklete alatt álló nemzeti igazgatóság, január hó óta minden politikai viszonyt megszüntetett velem. Azoknak, kik politikai életemet 1836 óta ismerik, alig szükséges kijelentenem, hogy minden tettem és szavam iránt a felelősséget mindig kész voltam elvállalni, és hogy sohasem kívántam szavaimnak másoktól kölcsönzött nyomatékot tulajdonítani. És legbelsőbb meggyőződésemből hiszem most is, hogy hibás volna azon fölfogás, ha az emigratív külföldről akarná vezetni az országgyűlést, vagy pártokat alkotni, s személyeket gyanúsítani, s nagyon sajnálom, de róla nem tehetek, ha vannak bajtársaim, kiknek véleménye különböző. Minthogy azonban két brüsseli bajtársam, ki Brüsselből s Turinból írja nyilatkozatát, mind a mellett, hogy a turini aláírás ezúttal elmaradt vagy elkésett, megemlíti azon tényt is, hogy köztem s régi barátom, Kossuth Lajos közt oly véleménykülönbség létez, mely tizenkét évig tartott együttmunkálódásunkat jelenleg megszakasztja. Szükséges, hogy a magyar közönség tudja, mi az, ami bennünket elválaszt. Kompromittáló részletekbe nem akarok bocsátkozni, s azért csak röviden mondom el, hogy az én programmom a következő: Deák vagy Garibaldi. Ezen programm nem tetszett Kossuthnak , elváltunk, én azonban nem találtam eddigelé semmi okot arra, hogy januárban kijelentett nézeteimtől eltérjek, s azért most is határozottan kijelentem, hogy mint politikus Deák eszében és szívében bízom, ha pedig a harct az eszmék teréről a tényekére tétetnék át, akkor a haza a másik zászló alatt fog találni, s úgy hiszem, hogy ott Jósika, Ludvigh és többi baj- társaimmal is fogok találkozni, hiszen az ő tehetségeik s életök csak úgy, mint az enyim, ó hazának szentelvék. Turin, jnlins 30-án 1861. P n 1 s z k y Ferencz. — Az „I. T.“ szerint tegnapelőtt mintegy 60 képviselő az öreg Hunkár vezetése mellett tisztelgett a hajdani magyar ministerelnök özvegyénél Batthyányi Antonia grófnő ő nagyméltóságánál. — Vettük az Ábrás Károly lapvezérsége és Böskey Imre kiadó szerkesztése alatt megindult „Szatmári Értesítő“ czimü hetiközlöny. A lap négy oldalból 111 s másfél oldalt egy beszély foglal el. Mi azt hisszük, hogy ily vidéki lapnak környéke érdekeit kellene mindenekelőtt képviselnie s minthogy úgy is csak csekély terjedelmű lehet, sokkal czélszerűbb lenne, ha a szépirodalomnak nem adna helyt hasábjain. Irányt adó, nemzetgazdászati, közügyeket érdeklő czikkekkel azokat sokkal érdekesebben lehetne betölteni. Ez észrevételeket teszi a „P. H.“, mihez csak annyit teszünk hozzá, hogy azok nem csupán ez úton keletkezett lapnak szólnak, melynek előfizetési ára 5 hónapos folyamra 2 ft a. é. — Baranya megye első alispánja Jeszenszky Ferenci, a „Pécsi Lapok“ szerint hivatalos körútjában meglátogatta Dárda községének iskoláját is, hol 100 ftnyi alapítványt tett, azon rendeltetéssel, hogy ez összeg évi kamatjaiban azon gyermek részesittessék, mely nem tartozván a magyar nemzetiséghez, a magyar nyelvben a legnagyobb haladást teszi. *— Losonczon m. hó 31-én tartatott meg az esperességi convent, melyen Veres Pál mint utonválasztott esperességi felügyelő hivatalát egy igen jeles beszéddel elfoglalta, s mint ilyen föleskeztetett. A convent tárgyalásai közöl két tárgy említendő. A községeknek a pesti központi comité által indítványozott megadóztatása keresztül esett, s továbbá elhatároztatott, hogy a convent jegyzőkönyve a magyar nyelven kívül tót nyelven is szerkesztessék. Győr városa a helybeli takarékpénztár közbejöttével elhatározta a kereskedés emelése végett, a kis Dunát egész Gönyöig kikotortatni. Az erre szükséges 30,000 frtnyi költséget a takarékpénztár kölcsönzi, melyet aztán a város 2000 frtnyi részletekben fizet vissza. Mint Berlinben beszélik, ott a franczia császári trónra új követelő támadt. Ez egy oly egyén, akinek azelvonásai meglepőleg hasonlítanak Is. Napoleon császáréihoz, s ő — valószínűleg elmebéli fogyatkozásból — el is hiteté magával, hogy a nagy császárnak fia. E miatt már,Hamburgban lett volna a rendőrséggel összekocczanása s most a végből jött volna Berlinbe, hogy képzelt állásának az udvarnál érvényt szerezzen. Nagyon valószínű, hogy a berlini őrültek háza ki fogja gyógyítani a szánandó embert szerencsétlen rögeszméjéből. — A zágrábi püspöki kertben aug. 1-jén estély tartatott a zágrábi érsek, a diakovári püspök s több országgyűlési követ hozzájárulása mellett. Minthogy a követek nagyobb részét nem hívták meg, több szabadelvű követ kitöröltette nevét a résztvevők jegyzékéből. A mulatságban a katonai határőrvidéki képviselők és a cs. kir. hivatalnokok nagy számmal jelentek meg. A huszti rnthen esprességhez tartozó magyarorosz értelmiség részéről egy nyilatkozat érkezett a „M. S.“ szerkesztőségéhez, mely a szóban forgó mozgalmakat kellő mértékre reducálja. A nyilatkozat következő: „A „Kárpáti Hírnök“ 6-ik száma által nagy meglepetéssel értesülünk a huszti ruthén esperességből Pásztélyi János alesperes, Popovics Andris és Rakovszky János szentszéki ülnökök nevei alatt a munkácsmegyei püspök e méltőségéhez intézett oly szellemű kérvény felöl, mely által e szeretett honban különvált ruthén status felállítása czéloztatik. Sietünk azért e válságos időben oly nagy horderejű separatistikus — s magát, saját ruthen testvéreinket is megölő irányú — irat ellen nyilatkozni, annál is inkább, minthogy a fent nevezett lelkész urak által tartott gyülésre négy öt papon kívül sem a huszti ruthén esperesség úgynevezett értelmisége, sem általában a nép, melynek nyugodt, s minden viszketeg nélküli érzületét mint tisztviselők jobban ismerjük az azok nevében feltolakodott nyilatkozóknál, nemcsak meg nem hivatott, de általában arról legkisebb tudomása sincs. Mert a máramarosi rithen nép a jelen nehéz körülmények között, midőn az alkotmányos szabadságnak árnyékát is alig túrják, a honatyákat túlkövetelésekkel terhelni a honárulással csaknem azonosnak tartja. Ellenkezőleg nyugodtan várja a mélyen tisztelt honatyák különbség nélkül minden nemzetiségek jogos, a haza integritása s az alkotmányos szabadság veszélyeztetése nélkül érdekeiről, gondoskodását. Kelt Huszton, juh 24. 1861. Kutka Elek, megyei főorvos. Voloscsuk Dallos János, nagyighi ker. szolgabiró. Nyegre László, alsó-járási szolgabiró. Szüts János, Huszt város polgármestere. Egressy János. Illyásevich János, megyei esküdt. Voloscsuk Endre, m. csendbiztos. Egressy Mihály, rendsz. megyei esküdt. A huszti ruthén esperességhez tartozó magyar oroszok.“ — Hirszerint a nemzeti szinház igazgatósága Szigligeti Anninak és Jolánnak, továbbá Szerdahelyinének és Szathmáry Jankának aug. 1 jén fölmondott. — A londoni világműkiállításon, mely a jövő évben Londonban fog tartatni, mint a „Lloyd“ értesül, Pest városa ipara és művészete csak igen gyéren lesz képviselve. Kézmiveseink és iparosaink csak igen csekély érdekeltséget tanúsítnak ezen világverseny iránt. Korunk bizonytalan politikai viszonyait okolják, melyek az ily vállalatokra nézve épen nem kedvezők. Akik pedig már a múlt kiállításon kitüntetéssel versenyeztek, vagy eléglik a dicsőséget, vagy fiatalabb erőknek engedik át a tért. Ámde meggondolhatnák iparosaink, hogy ez azon tér, melyen nem csak maguk s utódaik érdekéért, hanem a hon dicsőségéért kiválólag nekik nem szabadna elernyedniök, daczára az idők minden mostohaságának, mikre előbb utóbb el kell egy jobb korszaknak is jönnie. — Hontmegye bizottmánya jul. 29-ikén kezdődött közgyűléséből az országgyűléshez bizalmi feliratot intézett. Az országbirói tanácskozmány munkálatát a megye elfogadja, „miután az országgyűlés elfogadta.“ — Rákospalotán a Kalchbrenner féle intézetben, minden évben tartanak róssa-ünnepet, melynek királynője Pápai István urat illetik a tanulmányi, közbátorsági, csendőrségi, rendőrségi, sajtóbeli ügyek, a színházak általános ügyei, amennyiben nem a nemzeti színházra vonatkoznak, végtére a feloszlatott cs. k. törvényszékek elnöki iratainak rendezése és a függőben maradt arra vonatkozó ügyek elintézésére a magyar kanczelláriában felállított bizottmánynak vezénylete. Fabinyi hétszemélynök urat kivéve, a többi megnevezett urak működésök körét már elfoglalták. Fabinyi ur holnap vagy holnaputánra váratik. Horvát országgyűlés, Zágráb, august. 3. — Az utolsó ülés jegyzőkönyve hitelesittetik. Gr. Pucsics mandátumát leteszi. Joanovics püspök kért elmenetelére az engedmény megadatik. Prokovacz az országgyűlési krormányok kinyomatása felöl jelentést tesz. Az illető bizottmány javasolja, hogy a dr. Gaj nyomdájával tett szerződés megerősittessék és a naplót illetőleg, melyet már Jakics megkezdett, s ugyanazon árért nyomatná mint Gaj, annak nyomatása annál meghagyassék. (Elfogadtatott.) Ezután megkezdeték a napirenden levő tárgy a birodalmi tanácsot illetőleg. Kukuljevics főispán: Holnap épen 12 éve, hogy a báni tábla arról tanácskozott, vájjon az új oktroyált austriai alkotmány elfogadható e vagy sem. Én is jelen voltam és örömmel tapasztalom, hogy mindnyájan felkeltek ezen alkotmány ellen és védelmezték ősi alkotmányunkat. Ez viszhangra talált egész hazánkban s ez volt a mi nyilvános jogunk első protestatioja a bécsi önkény-kormány, a bécsi központosítás ellen. Kern sokára ezen oktrojált alkotmány végórája is ütött, mire sok alkotmány-ellenes rendeletek, patensek stb. következtek, melyek végezetül csak kevés romjait hagyák meg ősi alkotmányunknak. Az okt. 20. diplomára a február 26. patenS következett, mindkettő, ha sarkalatos jogainkat aláásni, ha őseinkhez büzlenek lenni nem akarunk, általunk el nem fogadható ; e szerint az oktrojált birodalmi tanácsot sem szerezhetjük meg és ismerhetjük el, mert általa a mi és Magyarország jogai, valamint a többi népek históriai jogai aláásatnának, mire, valamint az egyes tartományok autonómiája ellen, a német centralisták törekszenek. Szónok — mond tovább — egyszer szerencsés vagy szerencsétlen volt a birodalmi tanács ülésében részt vehetni; neki szégyenletében és haragjában el kelle pirulnia, midőn látta, hogyan bánnak ott a nemnémet képviselőkkel. Azután részletekre térvén kimondja, hogy ő azokkal tart, kik oda követeket küldeni nem akarnak, de nem is lehet. Azonban az Austriávali solidaritásra áttérvén azt mondja, hogy tehát ha az áll, úgy annak életbeléptetésére utat kell keresni. Tudjuk, hogy e solidaritást a magyar 1818. törvények megsemmisítők, melyeket mi azonban soha el nem ismertünk, és soha el sem ismerendünk ; az 1847 re visszamenni, mint azt Akszamovics kívánja, itt senki sem óhajt; nekünk új utat kell keresnünk és ez Prica indítványában ki van mondva; ő tehát Prica indítványát Briglevics módosítványával elfogadja. Ez által Horvátország alkotmányos érdekei úgy mint Magyarországét is biztosíttatnak, ő mi alkotmányunknak elég létezik és mi nyugodtan várhatjuk be jövendő sorsunkat. Ő ez értelemben kivánja’a felirat kidolgozását, melyet jóváhagyás végett külön bizottmány elé akar terjeszteni. Pavletics kivánja, hogy Stojanovics indítványa egészen visszavétessék, Prica indítványát pártolja. Vuscsics a kérdést három részre osztja: 1) alkotmányos kötelességünk-e a birodalmi tanácsba követeket küldeni? 2) tehetjük-e ezt alkotmányunk és hazánk megsértése és elárulása nélkül ? és 3) államelőnyül tekinthetjük-e, ha a katona- és pénzügy feletti tárgyalásokat befolyásunkkal vagy a nélkül a birodalmi tanácsra bízznk ? E kérdésre következőleg felel: ad 1.) Alkotmányos kötelességünkben nem áll a birodalmi tanácsba követeket küldeni, mivel ősi jogaink szerint a teljes törvényhozás minket illet, melyet hajdaniés gyakorlónk és melyet a királyok annyiszor elismertek. ad 2.) Monarchicus államban élünk, melyben a jog a király és nemzet közt meg van osztva; nekünk egyiket mint másikat védelmeznünk kell: ha pedig a katonaállitás és pénzügyekre jogunk van, agy árulás volna, a birodalmi tanácsba küldeni. ad 3.) Sokan a mostani birodalmi tanács szervezetit nem látszanak ismerni; talán azt hiszik, hogy joga volna külügyekről is, háború, béke és pénzügyek felett határozni. Ezekről semmi sem áll a szervezetben. Miután mi, ha oda mennénk is Magyarország, Erdély, Galiczia, Bukovinával stb. egyesülve, még csak felét sem tennénk a képviselők számának, úgy soha sem volnánk képesek hazánknak haszonnal szolgálni. Ha ezen elveimet Prica indítványával összehasonlítom, úgy abban két részre találok; az elsőben igen tudósan elemzi a kb. propositiókat és én egészen vele tartok; a második rész azonban két pontot tartalmaz, melyek csak pótlékok és nem is vonatkoznak a k. propositiókra; és tovább menni, mint amit kívánunk, nem észszerű, nem parlamentáris fezek tehát miután önmagukkal és az első részszel ellentétben állanak, kihagyandók és Stojanovics indítványához Prica javaslatának bevezetése volna hozzáadandó. Mi e kérdésre csak negatívval felelhetünk, és ha minden okokat, melyek Prica indítványában foglaltatnak, felhozunk az ellen, miért nem mehetünk a birodalmi tanácsba, már úgy is a positivitás terére állottunk. Miután több szónok nem jelentkezik, a három jegyző nyer szót a három indítvány feletti vélemények elmondására. Stojanovics fájdalmát jelenti ki a felett, hogy ily hosszasan tárgyaltatott ezen ügy, miután —■ mondd — úgy is mindnyájan ősi alkotmányunk fentartása mellett vagyunk. Ezt ki kellett neki Európa előtt mondania, nehogy az mondathassák, íme a horvátok ősi alkotmányukat fenn akarják tartani és mégis a birodalmi tanácsba mennek. Kivánja, hogy indítványa Prica bevezetésével, mikép ezt Vascics igen világosan megmagyarázta, elfogadtassák. Azután áttérvén több előtte szólók véleményének " czáfolatára, végezetül azt mondja, hogy ő az erőszaknak ugyan enged, de jogaiból soha sem. Kvaternik szintén czáfolatokba bocsátkozik és indítványainak positivitását a többiek fölött kiemeli. Kemn csak azt kell mondanunk : mi a birodalmi tanácsba követeket nem küldünk, de azt is ki kell mondanunk, mit tegyünk, ha már együtt nem leszünk; mert ki áll jól érte, hogy ha az országgyűlés ma feloszlattatik, valaha alkotmányos országgyűlés összehivatik-e, és vájjon szabadelvű szellem uralkodand-e abban. Ca cui ca Prica indítványát pártolja és rögtön szavazatot kíván az iránt, hogy az elvben elfogadtatik-e. Erre bán ő exja kérdi, hogy ma legyen-e meg a szavazás vagy sem; a többség a rögtöni szavazás mellett nyilatkozik. Ancexra: Miután a központi bizottmány többségének indítványa megbukott, és a szónokok többsé-ge a központi bizottmány minoritásának indítványa mellett nyilatkozott, tehát következő formulázott indítványt bocsátja szavazat alá : elfogadja-e az országgyűlés a központi bizottmány minoritásának indítványát a teendő módosítványok fentartási jogával ? Sztojanovics e formulázást nem világosnak mondja és azt akarja, hogy mint eddig történt, arra szavazzanak, elfogadja-e az országgyűlés Prica indítványát elvben vagy sem ? Vrbancsics : A sok módosítványok valóságos zavart csináltak, úgy hogy senki ez vagy azon elv mellett kizárólagosan nem is nyilatkozhatik. Ő eminentiája az érseken kívül senki sem nyilvánitá, hogy a b. tanácsba követek küldendők ; valamennyi indítvány a nemküldés mellett van, a többi a részletes vitáknál tárgyaltathatnék, ö excja a bán formulázása semmiesetre sem praejidicál, miért ö elfogadására szavaz. Balog Stojanovics véleményét elfogadja, valamint Hervoics is. Brigevich kivánja, hogy a bán ö excja a kérdést így tegye fel: készek vagyunk-e, mint a k. propositio kivánja, 9 követet választani a birodalmi tanácsba vagy se ? Koscecs Prica indítványának két részét külön akarja szavazat alá bocsátani. Mrazovics jövő ülésre halasztást kiván,hogy akkor szavazzanak. Sram a formulázás megváltoztatását akarja. Bán cecsa: Minden indítványban a nem küldés elve ki van mondva, ha Briglevics indítványa szerint e kérdés léteznék : akarunk-e a birodalmi tanácsba követeket küldeni vagy se népen azon állapotban volnánk mint a Magyarországgali viszonyaink förötti, szavazásnál, midőn némely urak igy akarták a kérdést föltetetni: akarjuk-e a Magyarországgali uniót vagy se ? Hosszasabb vita után, melyben 19 szónok vett részt, a bán újólag kérdi: ki szavaz az ő formulázására. Az minoritásban marad. (A karzaton e felette keletkezett lármás tetszés-nyilvánításra a bán a karzat kiürítésével fenyegetett, az országgyűlés a karzat által nem terrorizáltatja magát.) Miután a gyűlés Prica indítványának pontonkénti megszavazása ellen is nyilatkozott, Vrbancsics következő indítványt hoz: akar-e a horvát-szlavén országgyűlés a birodalmi tanácsban résztvenni vagy se? Ezen formulázás elfogadtatik és erre csaknem egyhangúlag kimondatik, hogy az osztrák birodalmi tanácsban résztvenni nem fognak. Ma újra ülés. Dalmát-Horvát- és Szlavón országok alkotmányosan egybegyült országgyűléselső osztályának (Prica Miksa által kidolgozott) javaslata ez országoknak az összes birodalomközi viszonyát illetőleg. (Folytatás.) Már csak ezen, fölötte fontos formális okoknál fogva is, ha e formák nagy, mondhatni végtelen jelentőségét tekintjük — nem engedi meg nekünk a lelkiismeret egy oly állam-intézmény elfogadását, mely az alkotmányos úttól elhajlik ; ha azt nem vesszük is tekintetbe, hogy ez intézmény bő természeténél fogva lényeges, kiegészítő részeiben teljesen megváltoztatná tiszta, annyi királyi eskü által szentesített közjogunkat és ez által alkotmányos jogaink élvezetét és használatát lényegesen megrövidítené. Midőn mi ekként magunkat közjogunk álláspontjára helyezzük, királyságainknak az összbirodalom többi tartományaihozi és nemzeteikezi viszonyát másként nem foghatjuk fel, mint közjogunk mértéke és fogalma szerint Ehhez képes úgy hisszük, nem vétkezünk a történelmi igazság szelleme ellen, ha kimondani bátorkodunk , hogy mi sohasem voltunk azon tartományokkal és nemzetekkel —a magyar korona országait kivéve — a reálunió kapcsa által jogosan összesütve, hanem azon egyedüli valódi kötelék, mely bennünket hozzájuk csatolt és csatol most is, a monarcha és uralkodó család azonosságának kötelékében áll. Ha a századok lefolyta alatt mi közöttünk és a nem-magyar koronához tartozó országok között más viszonyok és érintkezések fejlettek ki, s a kölcsönös érintkezések vezetésére a közuralkodó széke körül bizonyos központi kormányorgánumok jöttek is létre, ez mind csak tényleg történt, anélkül, hogy e királyságok számára valódi alkotmányos szentesítést nyert volna. Egy szóval tényleges dolog az, amely a valódi alkotmányos elismerést ezen királyságok részéről nélkülözi.