Sürgöny, 1861. szeptember (1. évfolyam, 200-224. szám)
1861-09-19 / 215. szám
m évi folyam. Csütörtök Neptenber 19. 215. szám — 1861. HaerteaitA hivatal Aldunaaor 5. •«. 2-dik omol. i. kiadó hivatal : Barátok tere 7. «»Am. filduint Elöp*ethetni Bulajenten a kiadó hivatalban barátok tere 7. isám földiz int Vidéken bérmenten levelekben , minden posta hivatalnál.SÜRGÖNY Itélszetesi arak austriai értékben. Budepeeton hiahos hordva. Vidékre, naponkint pofiin ftkr. ft hz ft kr i; a Kaefsévis IS — Évnegyedre 4 50 Egersdvis IS — Évnegyedre 8 -Felvre s 50 Egy hóra 2— Félévre 10 — Egy bért 2- XEMHIVATALOS RÉSZ. Becs. sept. 17-én. L. Ha én Heves megye t. ez. bizottmányának vélnék, Bartakovics érsek exc. e hó 12-én tartott megnyitó beszédét nem a jegyzőkönyvbe iktatnám, hanem arany betűkkel carrarai márványba vésetném .... „A municipiumban összpontosul most alkotmányos életünk .... Ez most alkotmányunk végső menedéke.... ehhez minden eszélyességgel, minden erélyességgel ragaszkodnunk kell, ha az aligmúlt szomorú emlékezetű évek megújulását kikerülni akarjuk; de nem szabad elfelednünk, hogy a védbástya csak védelemre jó, és ha abból hódításra is kilépnénk, könnyen megtörténhetnek, hogy az ellenség a visszavonulást tőlünk elzárván, a védbástyát is hatalmába ejtheti. A politikában a siker határoz, és azért a működésnek, az eljárásnak sikerét eszélyességgel meg kell fontolni, előre kiszámítani. Mit használegbuzgóbb hazafiságom, ha hazámat mentheti en Ut veszélybe ejtettem----ha mi lelépünk, vagy leléptettetünk, helyünket ismét bureaucratia foglalja el" Ismételnem kellett ez áldott szavakat — ismétléül majdnem akaratlanul, mint a ki ájtatos szivvel imát hall és után rebesgeti. Igen, igen, amit ama szent férfiú, ama érdemei és szenvedéseinél fogva dicsőített hazafi mondott, az az igazság, a való igazság, az egész igazság, akik mást a mondanak, elragadhatják tán magukkal a nemzetet a kínos szenvedések, a véres küzdelmek terére; kivívhatják számára I Lengyelhonnak regényes, de sanyarú szerepét, vagy — a legkedvezőbb esetben — azon megaláztatást, hogy idegen nemzetek kegyelméből nyerje meg a magyar azt, mit higgadt politika, ildomos eljárás mellett maga vívhat ki magának, — de Szent István koronájának birodalmát, Magyarországot, épségben megtartani soha sem foghatják! Úgy vagyunk mi a megyei rendszerrel mint a hindu bálványával: reggel földre borulva imádja, délben megveri, mert nem hallgatta meg könyörgéseit, és estve ismét térden állva fohászkodik föl hozzája. De a vakhitt hindu bizonyosan jobb kedvvel sújtja engedetlen bálványát, mint a magyar mérsékletet vesztett municipiumait. A municipális rendszer iránti kegyelet a magyarnak vérében fekszik és merném állítani, hogy gróf Forgách tán könyebb lélekkel oszlatá fel az országgyűlést, mint valamely megyei bizottmányt. Olvasóink bizonyosan nem fogják tőlünk megtagadni az elismerést, hogy sem feladatunk sem mesterségünk nem volt, mindent szépíteni és mindent megdicsérni, mi ex ofio történt, de bármint fájlaljuk is a legújabb rendszabályokat, annyit lelkiismeretesen meg kell vallanunk, hogy természetes kifolyásai voltak azon kérlelhetlen szükségnek, mely a fenforgó áldástalan viszonyokból nőtte ki magát. Okvetlenül útját kellett állani azon szenvedélyeknek, melyek azon vívmányokat is, mik október 20-kából még megmaradtak, bele akarák vetni a zavarok örvényébe, hogy a nemzetet minden oltalom, minden támasz nélkül hagyják, az átmeneti időszak zivatarainak kitéve. Tökéletesen méltányoljuk azon észrevételeket, melyeket például a feloszlatott bizottmányok újjászervezését illető utasítás ellen fel lehet hozni s eszünk ágában sincs, azok ellenében holmi mesterkélt frasisokban síkra szállani. Mi a magyar jellemhez illőbbnek tartjuk, őszintén kimondani, hogy az, ami történik, a fenforgó viszonyok közt a lehető legnagyobb kedvezményeket, a két rész közt a kisebbiket képezi, és hogy kormányférfiaink épen azon utasítás által vélik szándékukat bebizonyíthatni, miszerint megyei rendszerünket, a legroszabb esetben ideiglenes formában,az átmeneti időszak nehézségei közt is fönn akarják tartani , súlyt helyezvén azon körülményre, hogy a bizottmányokat független elemekből kívánják újjáalkotni, mellőzvén a kinevezéseket s egyéb modorokat, melyek a kormány befolyását a bizottmányok alakítására biztosították volna. Egyébiránt ez is mind mellékes ; a fődolog az, hogy a magyar kormányférfiaknak kellett megragadni a gyeplőt, nehogy mások ragadják meg azt s ebben aztán az a nyeremény, hogy valóságosan csak a megyék mérsékletétől függ, magukat fentartani; a magyar kormányférfiak bizonyosan készek lesznek a megyéket e törekvésben támogatni s rajtuk, amennyiben tőlük kitelik, könnyíteni. A törvényesség eszméje szent eszme s méltó, hogy oly nemzet, mint a magyar, érte fellelkesedjék ; de a zsidó népnek ősi hagyománya egy izraelita hadseregről szól, mely szombat napján ellenség által támadtatván meg, inkább fogságba esett, semhogy védte volna magát, mert a törvény szerint tilos vala szombaton fegyverhez, fogni s a küzdelem zaja által a szent nap csendét zavarni, és nem tudom elképzelni, hogy a törvényességnek ily fajta értelmezését a magyar nemzet igen czélszerűnek találja. Én gyakorlatiabbnak hiszem, a megyéket, habár áldozatukkal is, fentartani, az átmeneti időszak minden nehézségeinek daczára föntartani, mert az áldozatok mellett is a megyék által oly előnyökben részesülhetne a nemzet, melyek épen az átmeneti szak megkisértetéseinek közepette anyagilag s szellemileg hasznára válnának s jól esnének a nemzetnek. Valamint pedig kétségkívülinek lehet tekinteni, hogy kormányférfiaink hazafias örömmel segítenék a megyék fönállhatását, úgy másrészt bizonyos, hogy e segélyzés annál hatályosabb volna, minél inkább vennék a megyék a helyzet nehézségeit tekintetbe, mert minél inkább kímélik a megyék a magyar kormányférfiak bajos és kényes állását, annál inkább növekedik ezeknek befolyása, s annál inkább lennének képesek e befolyásukat a haza javára for TÁRCZA. Napi újdonságuk. * A londoni nagyipar ma kiálltásra nézve tudatnunk kell, hogy a cs. k. központi bizottmány egy hirdetményt bocsátott ki, melyben a kiállítók értesittetnek, hogy a londoni királyi bizottmány három catalógust fog kiadni, egy ipar, egy képes s egy szépművészeti sorjegyzéket. Az ezen sortatokba szánt küldeményeknek jan. 31-kéig be kell küldetniük ; bejelentések mart. 1-ig fogadtatnak el. : * Nyitramegye Deák Ferenczhez köszönő feliratot fog intézni, melyet — mint a „P. N.“ értesül — az önként ajáilkoló főispán elnöklete alatt egy külön küldöttség fog neki átnyújtani. * Mint Kecskemétről egy barátunk magánsoraiból látják, Constantin nagyherczeg keresztülutazása ott is mozgásba hozta a kíváncsiságot. A nagyherczeg, írja említett barátnők, f. hó 11-kén az esti vonattal utazott ottan keresztül, a fiatal Paskievits herczeg és egy másik, igy tréfálkozik a levelező — kimondhatatlan nevű orosz-nagy társaságában 14 peresig időzött a kecskeméti pályalövés. A vagyon, melyben utazott, köröskörül el volt látva ülésekkel a középen asztallal, (mint ez a bodenbach-dresdai pályán rendes szokásban van). Kiszálltakor a hercseg szivarra gyújtott egy itteni tanár égő pipájáról. Távoztakor Kecskemétet nagyon távcső vezte. A herczeg kíséretéből kifeledtünk egy ökölnyi kis ölebet, mely kiváló kedvencze látszott lenni. Kecskeméten az a hir volt, hogy a nagyherczeg számára Pesten egy hotel egész lakosztályát lefoglalták. (Pedig nekünk Be volt a magas vendéghez sokkal tovább a serencsénk mint Kecskemétnek). * Mickolcz városa közelebbi közgyűléséből Smolkához köszönd íratott intézett. * A nagykörösi református lyceum mint a „M“got értesítik, a folyó tanévben régi szerkezete szerint hittudományi előkészítő e első éves jogi folyammal nyittatik meg. Az első osztályban Toldy Józsefet választották tanárnak, így a patronátus alapítványa értelmében újólag 10-re van kiegészítve. * Krakóban egy az ország legelőkelőbb csapdáihoz tartozó delnő, ki mint a Przegland jelenti, a hazafias nyilatkozatokban igen élénk részt vett, 40 főt bírságra ítéltetett. Midőn az ítélet felolvasása után tudtára adták, hogy föllebbezhet, azt válaszolá : én se nem fölebbezek, se nem fizetek , mert pénzem nincs és mert nem akarok; a törvény rendeletének azonban engedelmeskedem és a reám szibott büntetést kiülöm. Nagy áldozat hölgytől, a kik, mint tudjuk, nem szeretnek sokáig „ülve maradni.“ * D r I a 1 Petries festész hazánkfia mint halljuk, egy magyar történeti festvényen dolgozik, mely a jövő évi londoni nagy világkiállítás számára készül. * Mizsei Mária k. a. Debreczenben nagy tetszést arat. Jutalomjátéka alkalmával ezüst babérkoszorút s fényes fáklyás zenét kapott. Mint halljuk, Heszler igazgató úr mindent elkövet, hogy a kisasszonyt állandóan színpadához bilincselhesse, de Szabó és Folvnus színigazgató urakban már versenytársai támadtak. * Nt. Vecsey Gábor ur, a palotai helv. hitv. egyház lelkésze s a veszprémi ref. egyházkerület esperese 80. éves korában m. hó 20-kán meghalt. Temetése Veszprém-palotán a derék aggastyán érdemeihez illő dissszel és tisztelettel ment végbe. * Azon okból, mivel a víz sekélyes és korábban esteledik, a kényelmesebb megérkezés szempontjából a Komáromba járó gőzös délután 3 óra helyett 2 órakor fog indulni. * A figyelmet érdemlőbb röpiratok közé kell soroznunk z Zábor s a ky Alajos 1848-ks népképviselő és országgyűlési jegyző munkáját, mely legközelebb Osterlamn Károly könyvárusnál „Az osztrák politika árnyai“ czim alatt most jelent meg. A haza és birodalom közös érdekeit helyesen fölvilágosító s alkotmányos jogainkat higgadt férfiassággal védelmező munka megérdemli, hogy barát és ellenség átlapozza. Ára 60 kr. * Dr. Schuselkától legközelebb egy uj röpirat jelenik meg Bécsben : „Austria és Magyarország“ czim alatt. *Uj könyvek. Heckenast kiadásában megjelentek: Egyetemes természet- vagy észjog elemei. Virozsil Antal eredeti latin munkája után magyarul előadva Hoffmann Lajos Pál jogtudor s egyetemi tanár által. II. főrész : természetes nyilván- vagy közjog. Gyöngysorok, b. Eötvös József összes szépirodalmi műveiből fűzte Vachot Sándorné. B. Eötvös arczképivel. A szerkesztő — vagy gyöngyhalász, mint magát nevezi, — a szemelt gyöngyöket külön-külön fonalakra fűzte föl, azon vezéresime szerint, mely körül forognak. A külön osztályok ozimei: isten, természet, árny és felhő, lélektan, ábránd, szerelem, a nő hivatása, nevelés, haza stb. Ára 2 ft 50 kr. Eredeti népmesék, összegyüjtötte Merényi László. 1. II. kötet. Ára 2 ft. Továbbá képes gyermek-könyvek, kedves ajándékok a közeledő karácsonyfához. Lukács Páltól: „Kis C z y t b e ra, „Kis mesélgető“, „Virágcserép“, „Beni K. naplója“. Az utóbbiak ára egyenkint 50 kr a. é. * Erdélyi Vazul görög kath. püspöke excja Bécsből Esztergomba jött s néhány nap múlva visszatér Nagy-Váradra. Pettier Antal váczi püspök ia Esztergomba utazott Bécsböl, hol az udv. kanczellár orral ismételt értekezletei voltak. * A július havában Pesten elfogatott állítólagos emissarius Tory, mint Ihirlik, közelebb josephstadti fogságából szabadon bocsáttatik , újra külföldre megy, miután Szardiniában tartózkodása alatt ott polgárjogot nyert. * Schmerling államminister úr a bécsi marcziusi elesettek számára készítendő síremlék rajzát igen barátságosan fogadta s mint a „Vaterl.“ értesül, úgy nyilatkozott volna, hogy örömére fog szolgálni, ha e követ a maga idejében illő helyén maga is megtekintheti. * Himfi József általunk köztudomásra kéri juttatni , hogy „A magyar törvénykerés kézi könyve“ czimű munkájára az előfizetési felhívások későn küldethetvén szét, az előfizetés beküldésére a kitett határidő ezennel f. é. od. hó fő-ig meghoszabbittatik, — egyszersmind ennek közlésére a többi napilapok tisztelt szerkesztőit ír fölkéri. * A többször említett kocsi menetrend már elkészült. Tegnap reggel óta a főkapitányi hivatalnak következő hirdetése olvasható a falakon : „Több ízben kellemetlenül tapasztaltatván, hogy a kocsizásnál közbiztonsági szempontból szokásba vett szabályok, kölönösen a bérkocsikra nézve fenálló különös utasítások a közönség hátrányára meg nem tartatnak ; minélfogva ezen szabályok és utasítások szoros figyelemben tartás végett ezen net emlékezetbe hozatván, még a következők rendeltetnek:. Általában minden kocsira és szekérre nézve. 1. A kiindulás és leajtás rendesen balról történjék. 2. A megelőzés (előhajtás) jobbról történik, és csak az esetben, ha az előtte való kocsi lépve halad és ha kocsi szemközt közel nem jön, ha elég széles az utca ha elegendő tér van, hogy balról ismét a kocsi sorba hajthasson. 3. Hajtani általában lépésben vagy mérsékelt ügetésben (Trab) szabad. Házakból ki, vagy azokbai behajtás és miszteráltai betérés mindenkor lépésben történjék s erre a gyaloglók hangos felkiáltás által figyelmeztetendők. 4. Be-, vagy be nem fogok lovakat, vagy marhát nyilvános helyen felügyelet nélkül hagyni nem szabad, különösen a bérkocsisoknak kocsijaikat szolgálati idejük alatt nagyobb távolságra elhagyni tilos. 5. Kocsival járdára hajtani avagy azon megállani tilos; nem szabad továbbá a járdán sem targonciával vagy kézikocsival járni, sem pedig lovagolni. Bérkocsikra nézve különösen. 6. Minden egy- és kétfogatú bérkocsi legénynek a kapitányi hivataltól nyert menetjegygyel kelletvén bírni, köteles azt a kocsit használó vendégnek kivonatára előmutatni. 7. Folyó hó 22-től kezdve az egy-és kétfogatu bérkocsik tulajdonosai kellőszáma úgynevezett ellenjegyekkel leendvén ellátva, kötelesek lesznek a kocsit használó vendégnek egy ilyen jegyet a beszállás alkalmával átadni. 8. Ezen jegy a vendégnél marad , a panasz esetében , a pantalló nevének s lakóinak rájegyzése mellett, a kapitányi hivatalnak , vagy bármely városi őrszemélynek átadandó. 9. Minden bérkocsinak kirendelt állomási helye lévén, megrendelés esetében tartozik azt azonnal elhagyni és a megrendelő által kijelölt helyre menni; ennélfogva : 10. Állomási helyén levő bérkocsis nem mentheti magát azzal, hogy már meg van rendelve. H. Hajtás közben bérkocsisoknak dohányozni tilos. 12. A közönséget bérkocsi használatára felszólítani tilos. 13. Az árszabályban meghatározott díjon kívül többet kérni semmi szín alatt sem szabad. A közrend érdekében felállított ezen intézkedések áthágói szigorúan fognak fenyittetni, miért a t. ez. közönség kéretik, az ilyen ithágókat a fö- vagy illető alkapitányi hivatalnál följelenteni. Kelt Pesten, September 12-én 1861. A fökapitányi hivatal.“ * Tanácsi végzés folytán a fökapitányi hivatal által egy másik hirdetés is fog közrekocsáttatni, ti. a marhahajtására vonatkozólag. E szerint el lesz rendelve, hogy a marhahajtót mind a marhavásárról, mind a vasúttól a váczi-úton egész a Zrínyi utczáig, a azon végig a lánczhíd-téren át a hídon és pedig csak éjjelenként a nyári hónapokban 11 órától 4 ig, téli hónapokban 10 től 6-ig engedtetik meg. Az ágost templom és az ajtéri eéting melletti marhahajtót pedig egyátalában tilosdítani. Ha a megyék a kormányférfiakat gyöngítik, s ezek ily módon kényteleníttetnek a megyéket megrontani, akkor a vége az lesz, hogy inter duos litigantes bureaucratia gaudet. Márpedig úgy hiszem, megérdemli a közös erő megfeszítését, hogy az újkor e szörnyetegétől óvjuk meg a hazát. Igaz, hogy a bureaucratia ezúttal aligha élősködhetnék hazánkban oly soká, mint élősködött vala, de az is igaz, hogy a bureaucratiai sáskasereg a legrövidebb idő alatt a legiszonyúbb pusztítást bírná végbevinni. Néhány szó a biztosítótársulatokról. Örömmel láttam, hogy a magyar politikai lapok hasábjain már nemzetgazdászati ciikkek is jelentek meg. Valóban ideje is, hogy ne csupán politizáljunk, hanem a sociális téren is erősen mozogjunk. Legyünk mi törvényeinknek rendithetlen hívei, de ha törvényes uton ezeket érvényesíteni nem tudjuk, a passiv ellenállást is úgy magyarázzuk, hogy tehát semmit se tegyünk, sőt inkább a sociális téren még erősebb életet mutassunk mint valaha. Vigyázzunk, hogy a mi aranyszájú Szent Jánosunk, Kazincsy Gábor szavai szerint a passiv ellenállás rothadásba ne menjen által. Mert jó ugyan, ha egy nemzetnek históriai jogai vannak, de magában ez nem elegendő, mert erős társadalmi élet nélkül ezeket fentartani vagy visszanyerni nem vagynak képesek, holott megfordítva, históriai jogok nélkül is él azon nemzet, mely a társadalom egész mezején erélyesen előretör. Az ily nemzetet nem lehet elnyomni , mivel ez az életbezi jogát nem diploma útján odroghoztatja magának, hanem a Mindenható segítségével saját munkásságának köszöni. „Segíts magadon, az isten is megsegít" ez az igaz mondat. Úgy látszik, mintha a lefolyt sanyarú 12 év alatt a magyar nemzetnek véribe ment volna által ez igaz mondat. A sociális élet különböző ágaiban erős mozgalmat kezdtünk kifejteni. Az irodalom pártolása már az alsó rétegekig elhatott, mint ezt a számos életrevaló népies irodalmi vállalatok mutatják. Az országos magyar gazdasági egylet hatalmasan tört előre, s csaknem minden megye fiók gazdasági egylettel támogatta az anyaegylet áldásos működését. Magyar biztosító társulatot alapítottunk,s a magyar a biztosítás jótékony eszméjével is kezdett megbarátkozni. A pesti ipar- s kereskedelmi kamra, bár munkásságában bénítva való, józan és szabad nemzetgazdászati elvek terjesztésében első helyet foglalt el az összes birodalmi kamrák közt. Egy nélkülözhetlen földhitelbank alapszabályait elkészítettük s felterjesztettük, s hogy mindeddig életbe nem léphetett, nem a magyar tespedésének lehet tulajdonítani. Egy szóval a sociális élet mezején mindenütt erős életjelekre találtunk. És ime fájdalommal, sőt szégyennel kell beváltanunk, hogy épen az oct. 20 -i diploma óta, midőn autonómiánkat visszanyertük, midőn az előbbi atyáskodó akadályok nagyrészben megszűntek, a nemzetgazdaság mezején áriás léptekkel haladunk a hanyatlás felé! Mi lehet e szomorító tüneménynek oka? Egy év alatt csak egy árva nemzetgazdászati intézetet sem állítottunk. Irodalmunk sülyedő állapotát égő seb gyanánt mutatták be nekünk a Csengery Antal szerkesztése alatt álló jeles „Budapesti Szeme“ előfizetési hirdetésében. S már a nagy politikai lapok is csaknem kirekesztőig politikával foglalkoztak. Ezért tehát a „Sürjöny“ érdemes szerkesztője talán meg fogja nekem engedni, hogy a biztosító társulatokról is mondhassak egypár szót. Minap egy czikk jelent meg a „Magyarország“ hasábjain, a biztosítási ügy érdekében Husznában. A névtelen szerző itt sok helyest és szépet mond el, mit mi is készséggel, egy betűig elfogadunk és akkunk Hogy a szédelgős nemzetgazdászati vállalatok hazája ismét Francziaország, mint már volt a 18 ik század elején, ezt Prondhon nélkül is tudtuk. Hogy a szédelgés fekélye már más államokban is kezd terjedni; hogy ha valahol, a nemzetgazdaság mezején szükséges a szabad verseny, de ugyan az ilynemű vállalatok közül egyszersmind a legsúlyorúbb ellenőrködés múlhatlanul szükséges esek arany igazságok. Ezeket én is aláírom. De megütközéssel tapasztalom a későbbi sorokból, hogy e névtelen szerit) a helyett, hogy e szép elveket bővebben fejtegetné, tulajdonképen az egész ciikkét csak azért irá, hogy a hazánkban működő biztosító társulatok közül a legifjabbikat az úgynevezett Phoenix -t megtámadhassa ■ hitelét leronthassa. Midőn szerző a fenemlített elveket kezdé fejtegetni,toraiból hirtelen a monopólium szaga ütötte meg orrunkat. Láttam, hogy ismét egy olyan csikkhez van szerencsénk, mely őségének nemes feladatot tür ki, tudniillik az ellenőrködést, de valódilag valamely monopolizálást akaró biztosító társaság érdekében van e czikk írva, s élesen ellenkezik a saját maga által felállított szabad versenynyel, s akaratlanul is, midőn más idegen társulatot akar sújtani, az egész bazsi biztosítási ügyön mély sebejt ejt . Ez utolsó ok indít a felszólalásra. A nyegleségnek, (charlatauerie) akárhol mutatkozik is a közéletben, ellene kell állani, különben a nagy közönség nyuszifikáltatik. Nekem a Phoenix társulattal semmi közöm. Ezt csak annyiban ismerem, mennyiben minden nemzetgazdászati vállalatot, mely hazánkban működik, figyelemmel szoktam kísérni, de azon kevésből is, mit róla tudok, bízvást álthatom, hogy a névtelen szerző vádjai merőben alaptalanok, s valódi rágalmak. Ha a Phoenix igazgatóságának tetszik, cáfolja meg maga e vádakat, mit ugyan könnyen megcáfolhat, mert hogy e társulatnak a drezdai tűzkárbiztosító társulaton kivül részvényese nincs, s még maguk az igazgató tagok sem birnak részvénynyel, s továbbá, hogy a kibocsátott, egyenként ezer forintról szóló 10VO részvényre az alapszabályilag megkívántatott 30°,„, azaz 300.000 forint be nem fizettetett, hanem csak a drezdai társulat küldött az iroda felszerelésére néhány ezer fointot: ezek mind oly vádak, melyeket senki se hiszen el a szerzőnek, valamint ő maga sem hiszi ezeket. Hiszen ha e vádak igazak volnának, ez magára a bécsi kormányra lenne a legnagyobb pasquillus. De e tekintetben a nélkül, hogy dicsérni akarnánk a bécsi kormányt, meg kell vallanunk, miszerint nemzetgazdászati vállalatok engedélyezésében s ellenőrkölésben talán túlságosan is szigorú. Ennélfogva a Phoenix irányában sem volt oka engedékenyebbnek lenni. Itt sem engedte meg a megalakulást, (Constituirung), míg a részvényesek jegyzéke fel nem küldetett, (kik kelt, közbeszólva, sok éjszak németországi is találtakk), s míg a 30°0 százaléknak, azaz 300,000 ftnak befizetetését a császári kormánybiztos maga meg nem vizsgála. Sőt a Phoenix alapszabályait olvasgatván, úgy látom, hogy irányában egynémelyik pontban, például a 7-ik és 12 ik §- ban még szigorúbb volt, mint más társulatoknál , mert ezek szerint a kormány maga is ráparancsolhat az egyletre, hogy újabb részvényeket bocsásson ki, s a ráták befizetésében netalán előfordulható hiányt a többi részvényesek által kívánja fedeztetni, mit más társulatoktól nem kívánt. Privát tudomásom szerint azt is bízvást állíthatom, hogy rágalom azon vád, mintha a Phoenix kormánytanácsosai közt egy cs. k. államhivatalnok működnék, s így maga magát ellenőrizné, mert dr. Bradelli, ismeretes statistikus.