Sürgöny, 1862. szeptember (2. évfolyam, 201-224. szám)

1862-09-16 / 212. szám

mint név iró által, i­e mindenesetre ezen kivüll legalább még 1 tanú által írandók alá. 6. Ezen az 5 ik pontban említett ellennyugták sok helyütt tótok által lévén kiállitandók, ezennel ha­­tároztatik, hogy azok tót nyelven is nyomattassanak. Úgy szinte tekintve azt, hogy e megye számtalan lakosa a magyar nyelvet nem érti, az árvás szabályok­nak tót nyelvre leendő fordítása elkerülhetetlennek bi­zonyulván, tót nyelvrei átfordittatásuk és nyomatásuk ezennel elrendeltetik, és a főjegyző e határozatnak fo­ganatosításával megbizatik. 7. A fő és albiró unak ő méltósága a főispáni helytartó úr megbízásából ezennel értesittetnek, mikép ők, minden oly esetekben, a­hol az előttük megindított perekben árvák is érdekeltetnek, minden törvényes cselekvények elővételét és a járási árvaügyészeket is, és pedig hivatal­vesztés alatt, ideje korán értesíteni kötelesek, hogy az árvák védelmére a kellő lépéseket megtehessék és nevükben a tárgyalásoknál is közre­működhessenek, valamint egyátalában az árva ügyész közbenjárása és illetőleg minden más tekintetben a fő gyám beleegyezése, illetőleg hite és tudta nélkül — az árvákat érdeklő cselekvényekbe bocsátkozni nem hi­vatvák. Ebből következik, hogy a jelenleg már megindí­tott ilynemű perekben, habár azok a végrehajtások stádiumában is volnának, az árva ügyészek eljárni és a szolgabírák őket azok állásáról utólagosan is értesí­teni tartoznak. 8. Az eddig felmerült kételyek eloszlatása tekin­tetéből ezennel kimondatik, mikép a tartaléki 6-ik ka­mat minden az árvatörvényszék kezelése alatt álló va­gyontól és így nem csak a tőkéktől, hanem a haszon­béri összegek tiszta jövedelmet képező részeitől is, a tartaléki pénztár javára fordítandó. 9. A járási jegyáraok ezennel felhatalmaztatnak az árvákat illető fekvőségeket utólagos jóváhagyás re­ményében kihaszonbérelni, de a megkötött haszonbéri szerződéseket az árvatörvényszéknek beterjeszteni, és azokba azt, hogy érvényük csak az árvatörvényszék helybenhagyása után nyeretik, befoglalni tartoznak. A haszonbéri szerződések szerkesztésénél kü­lö­nösen a következőkre kell ügyelni, hogy a) A haszonbéri összeg félévenként előre fizetendő és a­mennyiben a haszonbérlő e­lekötelezésnek csak egy ízben is eleget tenni vonakodnék, vagy eleget ten­ni képtelen volna, a haszonbér az árvatörvényszék szabad akarata szerint vagy megsemmisíttethetik és ez esetben a haszonbérlő a birtokból azonnal kiűzhető legyen, vagy a haszonbérlő a haszon­béri szerződés fenntartása mellett valamint a haszonbérnek, úgy az annak nem fizetéséből vagy a bérlemény rongálásából keletkezhető minden károk megtérítésére minden per­­orvoslatokróli lemondás mellett a legrövidebb, azaz sommás uton kényszeríttethessék. b.) Hogy a haszonbérlő az adót és minden egyéb közterheket egyedül vinni, úgy nem különben a ha­szonbérbe vett birtokot az elemi csapások ellen bizto­sítani köteleztessék, és hogy a szabott feltételek bár­melyikének nem teljesítése esetében a fennt­a­ alott elősorolt következmények alkalmazhatók legyenek. Egyéb a haszonbérbe adó árvatörvényszéket érdeklő feltételek szem előtt tartása ,Az árva főgyá­mok és ügyészektől elváratik , ilyen a többi közt azon fontos és szem előtt tartandó feltét,­­­ hogy a haszon­bérlő a kezességet magára vállalni képes legyen, hogy a netalán előfordulandó kártérítési követeléseket saját vagjuuautu h­uezuesse, mnien is a uaszuuuerue auu 10-gyámok különösen figyelmeztetnek, hogy a haszonbér­lőktől vagy készpénzbeli aránylagos, a megyei árva pénztárba leteendő és a haszonbérlő javára 50­0-et ka­matozó biztosítékot, vagy fekvő vagyonukra a biztosí­téki összeg erejéig zálogjog bekebelezésére engedélyt kérjenek, — megjegyezvén, hogy ez utóbbi mód csak úgy lehet alkalmazható, ha birtokaik túlterhelve nin­ TARCZA. Napi ujdonságok. — „A birodalom alkotmányos rendezése magyar fölfogás szerint“ czimű­ röpiratról terjesztett hírek ellenében föl vagyunk hatalmazva kijelenteni, hogy az, az annak tulajdonított hivatalos forrásból nem ered, még kevésbé pedig tekinthető annak, minek élénk képzelődés keres­,télé, a főkanczellár úr ő nmviliga programnyjának. Szerk. : A budai népszínház évi fennállása ünnepé­nek első napja múlt vasárnap végbe ment, s örömmel jegyezzük föl, zsúfoltan tele ház előtt, mit egyrészt talán ezen intézet iránt fölébredt hazafias kegyelet, valószínűleg azonban az érdekes tarka programm eredményezett, mi útmutatóul szolgálhat az igazgatónak, hogy napi előadá­sait is ezen mintára rendezze. A félig kiépült színház külső hiányai nemzeti lobogókkal és zöld ágakkal voltak ta­karva, belül teljes kivilágítás, a telepről lefüggő nemzeti zászlók, mindenütt kiváncsi, nagy, díszes közönség. (Köz­­bevetőleg megjegyezzük, hogy a csarnokban, bizonyosan valamely derék órás hazafi nagylelkűségéből, egy szép óra alkalmaztatott a pénztár fölé, mely egyszersmind azt is jelképezi, hogy e színháznak órái megszámlálvák, ha a vezetésben, előadásokban jobb rend, több művészi erő és a közönségben nagyobb részvét nem nyilatkozik). A díszelőadás a kitűzött programm szerint Kölcsey hymnusával és B­a­k­o­d­y nyitányával kezdetett, melynek érdeme az, hogy mindvégig magyar jellemmel bír, művé­szileg van componálva, és mint motívumai bizonyíták, ha­zafias lelkesedéssel íratott, minek hatása ez alkalommal kétszeres volt. Ezt egy előjáték követte, melyben a budai magyar színészet múltja, jelene és jövője van r megénekelve, ha őszintéknek szabad lennünk elég mindennapias szóára­­dattal. Ha szerző őszinteségben velünk egyenlépést akar vala tartani, akkor a budai színészet „múlt­­ja a ,,jelen“ hátrá­nyára ütött volna ki. Mert a magyar közönségből még igen so­kan emlékeznek, hogy a budai színészet a múltban művészi szempontból előrébb állt mint a mai, azon fénykorban es­vén az, midőn a budai várszínház deszkáin egy K­á­n­tor­né, Parázs­iné, Déryné, Megyery, Barth­a, L­e­n­­d­v­a­i ragyogtatták művészi erejöket, és működé­sük, mi a magasabb drámát illeti, se Dunán innen, se Du­nán túl nincsen máig sem utólérve. Azonban eltekintvén tllónak az alkalmi és hivatalos költő által lett meghami­­sításától, a három képletben feltüntetett előjáték, a­mi a kiállítást illeti, jól sikerült; kiváltképen szép volt a beve­­zető és a befejező tableaux, utóbbi a nemzetiségek test­éri frigyét ábrázolván. Kár volt ez előjáték zenéjét oly magasan írni, hogy a budai gyönge énekesek minden egye-­­­kezetük daczára se tudtak oda felkúszni, a­hová a zene­szerző (Feigler úr) őket emelni akarta. Az előadás főré­szét képező „Zeneszerző“ czímű eredeti operetta Alagától, mi a zenét illeti, több jó résszel bír, hanem a szereplők execuziója a mennyire szorgalmas volt játék tekintetében, annyira rosszul ütött ki az énekeket illetőleg, mi pe­dig operette-nél sem utolsó feladat. Az Operette nem kivin pompás hangokat , bravour-énekeseket, de any­­nyit igen, hogy a közönség füle folyvást hamis han­gokkal ne marczangoltassék. Legjobb részei voltak az estvének a Molnár­né által előadott népdalok és a tánczcsoportozat, melyben magyar, oláh, tót és szerb néptánczok fordultak elő. Kiváltképen kitűntek ezekben Horváth Károly, Petreiné és Kurländer Irma, s az oláh néptáncz előtánczosa (nevét elfelejtettük). Egészben véve tehát a budai népszínház, mi a közönség részvétét illeti, évfordulóját jól nyitotta meg ; igyekezzék e fiatal intézet, hogy erőben, egésségben, művészetben gyarapodva ne csu­pán a hazafias reklámok mankóin haladhasson tovább. — Molnár úr, az eszme teremtője erre eléggé buzdítva érez­heti magát mind öntudata, mind azon elismerés által, melyben ez entrén a közönségtől részesittetett. B. Gy. :Lapverbrüderung és életbiztosítás. Szépirodalmi lapjaink közöl átalában úgy hall­juk, egy sem szűnik meg, csak rendezettebben fognak so­rakozni, egy része kiválókép szépirodalmi,­­ a másik rész par excellence divatlapot képezvén. E szerint a lel­kes magyar olvasó és olvasónő jobban fogja magát tájé­kozni tudni, mely lapokat tartson együtt. Mindegyiknek meglesz saját előnye és ajánló oldala . A r­e fel­ejts“ elegáns kiállítású lap, egypár jelesb­írónk dolgozataival; divatképei mellett igen gya­korlati melléklappal, mely a legszebb közmunkákra ok­tatja a hölgyközönséget, — a rebusok nagymestere, — solid iránynyal. „Családi kör,­ kevésbé elegáns kiállítás, de bővebb; szerkesztője állásánál fogva női bizományokra igen alkalmas, ad divatképeket is. „Divatcsarnok,­ divatképekkel; előnye az, hogy kizárólag e lapban olvashatják a hölgyek egyik ked­­vencz írótoknak Szabó Richardnak épen nekik szánt novelláit; azonkívül e lap egy másik kedven­czüknek Császár Ferencznek öröke. „Az új nemzedék"-et még nem ismerjük, de ez kiválik az által, hogy komolyabb szépirodalmi lap lesz, boríték és divatcsecsebecsék nélkül, fiatalabb íróink műveinek tárháza. „Hölgyfutár“ 13 éves lap, törzs­közönséggel, újdonságok és vegyes hírek közlésére kiválóképen alkal­mas ; társas életünk gyors hírnöke, miután társai közt egyedül jelenik meg minden másod nap, miért az érdekes hosszabb új regényeket legfrisebben és legczélszerű­bben e lapból lehet olvasni. „A Gombostű“ mint neve is mutatja, közvetítő a szépirodalmi- és életlapok közt, pignant közlésekkel, azontúl a divattal is foglalkozik. Rózsaági szerencsés lé­vén a sociális regény terén, lapját érdekessé teheti az által, hogy egy egy újabb művét itt jelenteti meg először. „A Hölgydivatlap“ jutányos lap és praktikus, miután szerkesztője a hölgyi öltözék szakavatott mestere lévén, e részben a legczélszerűbb mellékletekkel szolgál­hat; szabás mintákat legtöbbször ad, s e részben úgyszól­ván kiegészítője a „Nefelejts“ nek, mely a női kézmunká­­kat ismerteti inkább, s a két lap együtt csak —­20 ft. „A szépművészetek csarnoka“ szépmű­vészeti kritikai iránynyal készül pályáját folytatni, nem divat, hanem képes lap ; úgy látszik, egyik legjelesb re­gényírónkkal itt többször fog az olvasó találkozni. Az „Anyák hetilapja“, „Ország tükre“, „Figyelő“, „Gyermekbarát“, „Bolond Mik­­k­a“, „Ü­s­t­ö­k­ö­s“, „Tatár Péter", amazoktól igen határozott vonásokkal különböző vállalatok, s így köze­lebbi tájékozás ezekre nézve nem is szükséges. Csak olvasó közönség legyen, úgy látszik, mindnyájan megférhet­­nek és megélhetnek egymás mellett. Éljen a lapok testvérisége! * Károl­y-F­ehérvárról Írják: H­a­y­n­a­­­d La­jos püspök ur ő amaga örömmel értvén, mily áldozatkészség mutatkozik a háromszéki kath. ifjúság számára megnyi­tandó gymnasium mielőbbi életbeléptetése iránt, az emlí­tett czélra rég táplált szándéka szerint 6000 osztrák ér­tékű forintot adott dézsmakárpótlási papírokban, melyeket is, mihelyt megnyerendi, a kath. tanulmányi alapba fog fektetni, addig is évi kamatjait a szükség szerint fizetendi . Tanodai értesítés. A pesti főreál­­tanodánál a tanulók beiratása September 27-én kezdődik s október 5-én berekesztetik. A „Veni Sancte“ isteni tisztelet október 1-jén fog megtartatni. — Azok, kik magántanulókat akarnak ez intézetnél tekintetni, tar­toznak magukat legkésőbb október 10 ig bejegyeztetni. A tanár­jelölti tanfolyam számára október 12 ig írathatják be magukat az illetők. — Minden beiratás d. e. 9—12. d. n. 3-5 óráig történhetik az igazgatósági irodában. Kelt Pesten, sept. 15 én 1862. N­e­y Ferencz, igazgató. * Az „Ország“ czimű politikai lap kiadta pro­­grammját. Megindul oct. 1-jén. Szerkesztő Ore­g­u­s Ágost., laptulajdonos és főmunkatárs Po­m­p­é­ry János. A belső munkatársak ugyanazok, kik a volt „Magyarország“-ot ve­zették. *A „Gombostű“ czímű szépirodalmi és divat lap, mely mint tudjuk, köztetszéssel indult meg, októberen túl is meg fog jelenni R­ó­z­s­a­á­g­i Antal szerkesztése mellett, ki annál biztosabban számolhat közönségének részvétére, miután ezentúl saját költségén fogja lapját folytatni. Az előfizetési felhívás tegnap adatott ki. * A „Kerti Gazdaság“ írja : A cs. kir. szabadalma­zott déli vaspálya igazgatósága méltányolva az országos kertészeti társulatnak a hazai kert­ipar előmozdítására törekvő czéljait, intézkedéseket tett, hogy Lukácsy Sándor úr, az országos társulat kertfelügyelője a mondott déli vas­pályán, midőn a társulat érdekében jár, az ország minden irányában díjmentesen utazhassék. Ezen engedélynél fog­va L. ur felhívja az említett pálya mentében lakókerttu­­lajdonosokat és községeket, hogy vele az őszön bármikor rendelkezhetnek ültetvények létrehozása, kertjeik rendezé­se és czélszerű útmutatások adására nézve. A meghívó levelek R.-Palotára keretnek czimeztetni. * Gr. Széchenyi Ödön az általa alakítandó tűzoltó-társulat tervezetét már beadta a városha­tósághoz. * F­r­e­y építész úr, kinek a budai népszínház épí­tése körül nem csekély érdemei vannak, oct. 15-kén a pest­­ferenczvárosi búcsú alkalmával tánczvigalmat szándéko­zik rendezni a budai népszínház javára. * A nyár már azon stádiumba lépett, melyet a „vénasszonyok nyará“nak szoktak nevezni, — úgy lát­szik azonban, ezt czime daczára a fiatalok sem vetik meg, legalább ezt kell következtetnünk azon tánczkedv­­ből, melyet ifjaink és fiatal hölgyeink múlt szombaton a császárfürdőben és a lövöldében tanúsítottak. Az élet nyara, melege nyilatkozott itt in optima forma, hajnalig lejtvén a divatos tánczokat amott Bunkó, emitt K­n­­­er Béla zenekarának tánczrahivó hangjai mellett. * Csernovics Péter m­ minapi sajnos esetéről a „M. D.“ következő részleteket közöl : A lövés bal vállán fúródott keresztül. A tett indoka felöl ma következőkép értesülünk : Csernovics úrnak a szalárdi határban nagy darab luczernása van, melyre a lakosság éjjelenként marháit ki kezdte hajtogatni, esany­­nyira, hogy már alig voltak képesek a tilalmat fentarta­­ni. így történt, hogy a kérdéses éjjel maga Csernovics úr tisztjei kíséretében kiment a tett helyére, hol a tilosban legelő marhákat behajtatta, sőt mint némelyek állítják, egyet az ott talált legeltetők közül meg is ütlegeltetek volna. Ezután hazament, és ablakán kinézett; ekkor tör­tént a lövés. Hir szerint a tettesek, kiket Csernovics ur felismert, már elfogattak, s az egyik tettét be is vallotta volna. * A pesti keresk. kórház főorvosául Jelenik ur van megválasztva. * D­e­á­k Farkas, kitől közelebb a kolozsvári sajtó alól két kötet figyelemreméltó novellagyüjtemény került ki, mint halljuk, Pestre tette át lakását s a hírlap-iroda­lom terén fog működni. — Nyilatkozat: „Törvénykezési ismerettár“ czimü munkám kiadatását kénytelen vagyok bizonytalan időre felfüggeszteni, minthogy a legújabb 1. f. kir. leirat folytán a törvénykezés terén előreláthatólag lényeges vál­tozások fognak történni, melyek által munkám jelenlegi alakja már is avult lenne, még mielőtt a sajtót elhagyná ; miért is, bár nékem nagy áldozatokba kerül, t. előfizetői­met szives várakozásra felkérem.*) Kelt Pesten, 1862. sept. hóban. D­á­s­z­n­e­r Lajos. *) Kéretnek a t. ez. hazai lapok e közlés szives át­vételére, esenek s az engedélyezett bekebelezésnek siker ígér­hető. 10. Az árvavagyon eladása csak rendkívüli ese­tekben és csak az árva törvényszék helybenhagyásá­val eszközölhető, ekkint tehát az árva fogyémok az ár­va vagyon eladásába semmi szín alatt sem bocsátkoz­hatnak, de azért az eladásrai ajánlás általuk teendő. 11. Az összeírandó árvavagyon sokasága meg­kívánván a leltári ívek nyomatását, ez ezennel elren­deltetvén, a főjegyző azok mielőbbi beszerzésére uta­­sittatik. 12. A szolgabirák utasittatnak, hogy járásaik népét és névszerint a községi elöljárókat betanítsák, mikép a legközelebb kijövendő árva­ küldöttségeknek, valamint az első összeírásnál, úgy jövőben is azoknak és névszerint a főgyámoknak minden tőlük telhető se­gédkéz-nyújtásra kötelesek, és hogy minden e részbeni panasz a hanyagok, vagy az arra vonatkozó utasítást bármi tekintetben mellőzök megfenyítését idézendi elő. 13. Az árva vagyon összeírására a júniustö ki kis tiszti ülésből kiadott utasítás a) pontja értelmében kiküldött bizottságok ezennel utasíttatnak, hogy ezen összeírási munkát a legnagyobb erőmegfeszítéssel elő­­vevén, befejezését mielőbb eszközölni igyekezzenek. Nehogy azonban az összeírásnál a ker­­esküdtek elfoglalva tartatván, egyéb kötelességeik teljesítésé­ben akadályozva legyenek, ezennel határoztatik, mi­szerint ezen küldöttségek mellett tollvivőkként a kö­vetkező tiszteletbeli esküdtek közreműködni kötelesek. a) A felsőnyitrai járásban Csacskó Endre és Nagy Ernő. b) Az alsónyitrai járásban Berecz Zsigmond, Mé­száros Mihály és Biróczy Flóris. c) A bajmóczi járásban Szolcsányi Bálint és Kau­­zál István. d) A bodoki járásban Takács József, Gasparo­­vics Ferencz és Ernyey Ede. e) A vágújhelyi járásban Megyery Kálmán és Sm­eringa Rezső. f) A szakolczai járásban Nagy Lajos, Papánek Miklós, Koronthály Ernő és Skarniczel Ede. Megjegyeztetik azonban, hogy ezek egyszerre so­ha, de mindig felváltva, és pedig az árva főgyám fel­hívása folytán közreműködni hivatják. 14. A fennállott cs. kir. szolgabirói hivatalok ide­jében árva-gondnokként működött némely ügyvéd uraknál az árva-vagyonra vonatkozó iratok még mai napig is megtartatván, a járási fő és albirák ezennel szigorú felelősség terhe alatt oda utasittatnak, misze­rint az ily ügyvédeket az említett irományok kiadá­sára szorítsák, s azokat az árva-ügyészek kezeihez juttassák. (Vége köv.) Vidéki levelek. — Hajdúkerület. Mint említők, nem a hajdu­­kerületi hatóság, de a hajdú városok egyenkint és el­­különözve tartják a közgyűléseket az úgynevezett 48-ki alapon, de csonkán és hiányosan. Csonkán annyiban, hogy azon tagok közül, kikből kellene állani a 29-ik­­ szerint a közgyűlésnek, némelyek meg sem hivatnak, s igy onnan erkölcsileg kirekesztetnek ; hiányosan any­­nyiban, hogy a múlt 1861 ik évben választott képvi­selő testületnek többsége, értelműesb és tanultabb egyé­nei a közgyűlésektől önként visszavonják magokat,­­hihetőleg azon oknál fogva, mert úgy vannak meg­győződve, hogy az 1848 előtti formák és a jelenleg szükségelt feltételek mellőzésével a főkanczellári rem­­detei és a velyiar­osági utasítás ellenére, a városokon sem volna szabad 48-as közgyűléseket tartani *) Ezen városi csonka és hiányos közgyűlések oly széles érte­lemben akarják gyakorolni az önkormányzati jogot, az autonómiát, hogy némely városokon több esetekben a kormányzó főnök rendeleteit is tisztelettel félrete­s) És mégis tartanak. r. t.­szik, csak tudomásul veszik és nem érvényesítik. Sok­szor oly indítványok és tárgyak vitetnek szőnyegre, melyek nem közgyűlés elé valók, s oly végzések ho­zatnak, melyek, ha felsőbb vizsgálat alá kerülnének, csak rosszalást és megsemmisítést vonnának magok után. Nem ritkán a nép apostolaivá magokat feltolt álhazafiak és álpróféták viszik a szerepet, a józan és békés szellemű polgárok pedig csak pirulnak, sőt gyakran szenvednek azok miatt. A kir. helytartó gróf Pál­f­f­y Mór ö­nméltóságinak a kerületbeni körútjával nyilt helyen mondott világos szavai — az ámitók és álhazafiak ellen — megnyugtatólag hatottak a lakos­ságra, s ez annál inkább várja azóta a főkapitány úrtól régen ígért szervezést és orvoslást. A szervezés késedelme által szenved kiválólag Böszörmény, hol a múlt és jelen évben különösen sok kár okoztatott a népnek, mert az adó­megtagadás jár­ványa itt nagyban dühöngött, a ház­számtáblák lesze­dettek, az adókönyvek bemuzattak, s roppant költség ment az executióra. Később a tanács felvállalta az adóbehajtást, mégsem szedi, s ismét executió van. Nem igaz azon terjengő hír, hogy a böszörményi hadnagy­ az adótisztteli összekocc­anás folytán lemondott volna hivataláról. Azonban vizsgálatról beszélnek. A híres V­i­d­i-p­e­r végkimenetele nagy aggályban tartja a lakosokat. A tagosításnak Hadházon még semmi mozdulása, Böszörményben sem látszik előhaladás. A tagosítás irá­nyában ellenszenv nyilvánul. Azon három ember közül, kiket böszörményi vá­sár alkalmával aug. 18 án csapszéki verekedés közben agyba vertek, s kik a csendbiztosi akkori előadás után megholtakul tartattak — hirszerint — egy még élet­ben van. A „Sürgöny“ben majd minden megyéből ol­vastunk már büneseti statistikai adatokat, csak a Haj­dúkerületből semmit, s csak magán­hírek után kell sajnosan hallanunk, hogy tavasz óta csupán Böször­ményben és Nánáson több mint 30 erőszakossági, sú­lyos sérelmi és öngyilkossági eset fordult volna már elő. Bizonyos az, hogy lőfegyverrel sok szerencsétlen­ség és szándékos ölés történt. Augustus 16-ka óta ismét három tüz­eset volt Hadházon. Kettőt korán elfojtottak. Legközelebb aug. 31 -én tüzes csávát vettek ki a szalmából, és így gyuj­­togatási merényletnek jöttek nyomára. Még nem tudhatni, mire fog dőlni a nánási egy­ház földeinek Ügye, melyet fő- és alkapitányi eljárás által úgy intéztek el ideiglenesen, hogy a föld-haszon­bér zár alá vétetett. Az egyházi személyek és tanítók fizetése nem fog-e e miatt csorbulást szenvedni ? A cselédügy a Hajdúkerületben részul áll. Cse­lédkönyveket a rendezett városi tanácsok nem oszta­nak. Vájjon mire fog használtatni a hajduvárosok által megvásárolt ama sok ezer példányra menő cselédkönyv ? A közegesség ügye sem a legjobb lábon áll. Főor­vosi működéseknek és intézkedéseknek sem­­ jelensé­gét nem látjuk. — Marhák jelentékeny számmal dög­löttek már el, leginkább a legelő és jó ivó­viz hiányá­ból származott betegségekben. A­hol a szarvasmarhá­kat előbbeni rész és vizhiányos legelőkről jobb és viz­­dusabb helyre hajtották, ott és azóta nem hullott el közülök egy sem, mint p. Nánáson a marhák már most nem is döglenek. — Az utczák tisztátalansága, a mé­szárszékek helyzete botrányos több hajdú városokban. Itt úton 'útfélen vágnak marhákat, bocsátják véreiket, s ontják beleiket. Hogy ez is a közegésségi rendőrség hiányából származik, kétségenkivül való. A dorogi reformok­ alánta-Ag’ghi'j jau-ira a bö­­szörményi műkedvelők által Katona Zsigmond mr­h. böszörményi énekvezér vezetése alatt dal-, zene és sza­valat­ estély tartatott Böszörményben aug. 24-én és Hadházon aug. 31 -én. Nyers bevétel amott 24. itt 40 o. é. sz. A zenében és dalban működő gyermekek és ifjak a jeles zene oktató Katona Zsigmond ur tanítvá­nyai, kik a hallgatóságot a legnagyobb bámulatra, leg­szebb élvezetre ragadták, s mind a tanító, mind a ta­nítványok méltó elismerésben és tetszésben részesültek, nem különben a szavaló kisasszonykák is. Óhajtjuk és kívánjuk, hogy nem csak szellemi, de anyagi jutalom­ban is érdeme szerint részesüljön a fáradhatlan derék dal- és zenemester. 1. 1. — Félegyháza, sept. 12. Erkölcsi romlottság jelei mindenfelől. — Ott a kis-szállási csárdában vere­kedtek, s a megverettek egyike fejsebében meghal. — itt egy nőszemély szülöttét öli el. Továbbá — egyik vasatör társát szuronnyal át­döfi, — Dorozsmáról hozzák ál Garibaldi- nőt, egy magas barna nőszemélyt, aranyaiva­l — tantuszok­­kal, — vele egy izmos vastag férfin — ál­ Rózsa Sán­dor, ki különben mező herényi fuvaros. Ugyane nap, sept. 6 kán jő a hire, hogy Mihalo­­vics Kálmán csendbiztos Szánkon éjjeli 2 óra tájon el­fogott a csárdában két betyárt, ezek behozattak Fél­­egyházára és mint folytonos üldözésben elfogottak, s rögtönitélő bíróság elé tartozók, kiköttettek. — E két madárról hallomás szerint, de alaposan annyi már is tudva van, hogy ezek voltak, kik a kecskeméti határ­ban Dömötörné asszony két jó csikóját erőszakkal el­vették, s elhajtották, kik a két drága lovat lejárva a múlt héten éjjeli 3 órakor Újszász mellett a Zagyva hídjánál a felső-szászberki tiszttartót megállítva, ettől a két urasági lovat, a kifáradt csikókat otthagyva, és a tisztnek 130 fiját elrabolták, innét Árokszállásra mentek, onnét ismét lovakat tolvajlottak, — a postát valószínűleg ugyanezek Tápió-Szele és Czegléd közt kifosztották, s a rablott 32 ezer forinttal odább álltak, a szegedi földre menvén, Algyőn a múlt héten pénteken egy izraelitát kiraboltak, azelőtt a halasi határban gyolcsos tótokat, Kölöny pusztán Nagy Ferencz urat kirabolták. Ma egy hete délután Szeged város kapitányától érkezett a távirat Félegyháza város főbírójához, mely­­szerint a szegedi földön 3 betyár 6 lóval megjelenvén, azok közül Kovács József birtokos egyet lelőtt, kettő pedig futásnak eredt fel Szt. László felé, mire Mihalo­­vics kér, csendbiztos azonnal az ismert betyárjárásnak tartva, miután tudomására esett, hogy a gaz­ficzkók Szánk felé vonultak, a csárdában ott lepte őket; s mi­vel egyik az ágy alól kijönni nem akart, lábába lőtt, s mindkettőt Félegyházára behozta, honnét 8-kán Sze­gedre, s innét Szegvárra a rögtönbiróság elé állítás végett vitettek, és most várják az ítéletet. Ezen elve­­temedettek egyike jász-árokszállási, a másik egy 18 éves suhancz, bácsmegyei jankováczi származású. — A törvény egész szigorára van szükség, hogy e társa­dalmi kör orvosolva legyen. Nem csoda, ha a művelet­len néposztályból ily korcsok kerülnek, mikor sok ka­­putos — obiter libota — tudományát után útfélen av­val fitogtatja, hogy a vallást gúnyolja. — „In truth we are under a deception similan to that which misle­ads the traveller in the Arabian desert.“ *) Maculay. K. Külföld. FRANCZIAORSZÁG. A „Patrie“ szerint az a­n­­gol királynő legközelebb Brüsselen át utazván Németországba, a l­a­e­k­e­n­i kastélyban megállapo­dott s odaérkeztével tüstént táviratilag magához hivatá Cowley lordot. Ezen értekezletnek, melyen Lipót király s Russell lord is jelen voltak, politikai jelle­met tulajdonitnak. Ugyanezen lap alaptalannak nyilvánítja azon közlést, mintha a jelenleg a nápolyi kikötőben levő földközi tengeri hajóraj a tél előtt nem fogna visszatér­ni. Szerinte a hajóraj szokás szerint October vége felé T o­n­­­o­n­b­a térend vissza. OLASZORSZÁG, Turinból f. hó 10-ről kelt *) Valóban hasonló csalódásban vagyunk, mint a minő az arábiai sivatagon az utast tévútra viszi.

Next