Sürgöny, 1863. január (3. évfolyam, 2-25. szám)

1863-01-03 / 2. szám

Ez az egyedüli delejt», melynek útmutatása nem hibázik soha. Ez nem múló hírrel fizet, hanem elmulhatatlan dicsőséggel. Z­i­l­a­h­y Károly. K­ft I f ö I d. FRANCZIAORSZÁG. A „Patrie” berlini levelei szerint Goltz gróf Sz.-Pétervárról oda megérkezett, s Francziaországba előbb fog elutazni mint gondolták, úgy hogy már f. hó 5-kén Parisban leend. Budberg báró, az orosz új nagykövet nejé­vek­ elfogadásai dec. 29-kén s 30-kán mentek végbe. D'O­u­b­r­i­­, előbb tanácsos a párisi orosz követségnél, legközelebb Berlinbe induland, hogy ottani követi állomását elfoglalja. Egy lap azt jelenti, hogy a nápolyi király is egyike lévén az 1815-ki szerződéseket aláírt feleknek, az olasz király, mint a­ki az annexio ténye által a­­ hajdani két-siciliai fejedelmek helyébe lépett, föl fog hivatni a róniai szigetek kérdésének európai szabály­zásában­ részvételre. A „Patrie“ erre nézve megjegyzi, hogy csupán 8 állam vett részt a bécsi szerződés zár­­okmányában, t. i. Austria-, Franczia-, Angol-, Porosz­­, Oroszország mint nagyhatalmasságok, továbbá Spa­nyol-, Svédország s Portugál mint hadfolytató felek. A legközelebb elhunyt párisi bibornok érsek Mór­­ot Ferencz-Miklós-Magdolna Longres-ben 1795. dec. 28-án születvén, a dijoni papnöveldében végző hittani tanulmányait, tanító volt St. Seinenél, s csak­hamar a dijoni egyházmegye fővicariusává neveztetett ki Több mint 5 év óta viselé azon hivatalt, midőn a júliusi forradalom után attól elmozdittatott. Több ízben kináltatott meg lelkészséggel; azonban csupán a ka­­nonoki állomást akarta elfogadni. 1839. aug. 18 án orleansi püspökké neveztetett ki; 1842. jan. 28 án a troos-i érsekségre emeltetett; 1853. márt. 7-én bibor­­nokká neveztetett ki, s ezen minőségben a senatusban foglalt helyet. 1857. jan. 24-én lett párisi érsekké, Li­­b­o­u­r helyébe. Ugyanazon évi aug. 13-án a császár­ság nagy-alamizsnásává, s 1858. elején a régensségi s titkos­ tanács tagjává neveztetett ki. A becsület-legio közép-keresztese volt. Mint a „Patrie“-nak Bécsből írják, A­n­d­­­a v gróf, katonai ügynök a franczia követségnél, Belgrádba ké­szült utazni, hol a cs. kormányt képviselendi ama ve­gyes bizottmány keblében, melynek a szerb hatósá­gokkal egyetértőleg, a vár kerülete határainak kijelölé­séről kellene határoznia. Ugyanezen lap hibásnak nyilvánítja az „Union“ azon közlését, mintha ama D o s s i o s, ki legújabban az athenei nemzeti gyűlés vígjává választatott meg, Amália királynő orgyilkosa lenne. Amaz ifjúnak atyjá­ról D o s s i­o s Konstantinról van szó, ki Görögország­ban köztiszteletben áll. Az utóbbi sokáig a belügymi­­nisterium főtitkárságát viselé, s az 1843-as nemzeti gyűlésnek is tagja volt. A frankfurti „Europe“ legközelebb következő közlést hozott : „Ama török csapat-összpontosítások tekintetéből, melyek a legutóbbi napokban a ruscsuki a viddini fontos török várakban történtek, Kuza fejedelem egész sietséggel 4000 főnyi válogatott csapatokat gyűjtött össze a grujai dunai kis kikötőben. A törökök részéről a legkisebb megtámadási feladásra több mint 30,000 román csatlakozandik az előbbi 4000 emberhez. Az ez alkalommal Kúza fejedelem által kifejtett hazafias erély az egész nemzet által egyértelműleg méltányol­tatik.* Ehhez a „Patrie“ megjegyzi, hogy valóban kül­detett ugyan egy román hadcsapat Grujába, azonban az „Europe“ tévedésben van, midőn a mozgósított csa­patok számát 4000 főre teszi, holott az nem megy többre 1000—1200 főnél. Egyébiránt minden oda mu­tat, hogy ezen ügynek nem lesznek további következ­­ményei, s hogy a hatalmasságok nem fognak ellensze­gülni a fegyverek átszolgáltatásának, midőn megtu­­dandják, hogy azok a szerb néphad rendes használa­tára vannak szánva. Legalább ezen szempont fejtetett ki Francziaország által, a különböző érdeklett felek­hez intézett legújabb közléseiben. A „France“ alaptalannak nyilvánítja azon köz­lést, mintha a legújabban Párisban befogatott lengyel emigránsok ismét szabadon fognának bocsáttatni. Az erre vonatkozó vizsgálat még folymatban van. A le­foglalt iratokból kitűnik, hogy a lennei forradalmi bi­zottmány Mazzinival s az olasz cselekvési párt többi vezetővel összeköttetésben áll. Dec. 28-án ment végbe W­a­­­e­w­s­k­i gróf ál­lam minister elnöklete alatt, a szépművészeti iskola évi közgyűlése, s a növendékek által az 1861—62 évi pályázatban nyert, jutalmak kiosztása Ama jelentés után, melyet az örökös titkár a növendékek tanulmá­nyai iránt terjesztett elő, W­a­j­e­w­s­k­i gróf emelt szót, s beszédében a művészetekről, az azokat az értelmi műveltség különböző ágaival egyesítő viszonyokról, s ama segélyről beszélt, melyet azok a tanulmánynak­­ nyújthatnak. OLASZORSZÁG: Messinából, dec. 29-ről kelt sürgönyök szerint ott oly kisebb összecsoportozások, melyek egy munkások közti munka-felfüggesztés kö­vetkeztében történtek, a nemzetőrség által oszlattattak szét, melynek még csak fegyvereit sem kelle hasz­nálnia. Mint Turinból dec. 29-től jelentik, a belügymi­­nisternek egy körlevele a déli tartományokbeli megye­főnököket arra szólítja föl, hogy jelöljék ki neki ama helyhatóságokat, melyek nem nyújtanának nekik ele­gendő segélyt a rablások elnyomása végett, hogy így azok föloszlatását lehessen eszközölni. A miniszer bí­zik a nemzetőrség közreműködésében ; a megye­főnö­köket arra hívja föl, hogy azok szervezését egészítsék ki. Hozzáteszi, hogy a kormány el van tökélve, min­dent elkövetni, a rablások megszüntetése végett. Az Aspromonténál parancsnokolt Pallavicini tábornok az aversai választó­kerületben (Terra di La­voréban) követte választatott meg. Rómából dec. 29-től kelt sürgönyök szerint a pápa a diplomatiai testületet s 29-én a nápolyi királyt s családját szándékozott elfogadni. A turini ministeriális lapok alaptalannak nyilvá­nítják azon hírt, mintha S­a r­­­i­g­e­s lépéseket tett volna oly czélból, hogy II. Ferencznek egy dicta­­tori rendelet értelmében elkobzott magán­vagyona visszaszolgáltassák. A turini hivatalos lap közli ama körlevél szöve­gét, melyet legközelebb a belügyminiszer a királyság összes megye­főnökeihez oly czélból intézett, hogy ki szabja eléjök a követendő eljárást, ama zajos jele ■tétek ismétlődésének meggátlása végett, melyek leg­újabban némely nagyobb városok színházaiban történ­tek. P­e­r­u­z­z­i ezen körlevélben szintoly nyugottság­­gal, mint szilárdsággal jegyzi meg, hogy ha szinte Olaszország nemzeti kormányának nincs is oka az ilynemű manifestatióknak ugyanazon fontosságot tu­lajdonitól, melyet azoknak az ország hajdani kormiá­nyai tulajdonítottak, melyek azokat fenyegetésnek s veszélynek tekinték saját létezésökre nézve, m­indaz­­által nem tűrhet el oly rendetlenségeket, melyeknek azon hátrányuk van, miszerint az olasz polgárosodás jó hírét s ugyanekkor a törvény tekintélyét is megsér­tik. Következőleg Peruzzi a színházakban­ rendőrség kezelésével megbízott hatóságokat arra emlékezteti, mikép kötelességük a fölött őrködni, hogy ott a rend semminemű ürügy alatt se háboríttassék meg, s hogy az előadás a programmban­ minden változtatás nélkül menjen végbe SPANYOLORSZÁG. A senatus dec. 29-ki ülésé­ben O'D­o­n­n­e 11 tábornok s miniszer­elnök emelvén szót, kijelenté, hogy a londoni szerződés nem foglalá magában a Mexico belü­gyeibe avatkozást, se Juarez kormányának megbuktatását. Spanyolország el volt tökélve a be nem avatkozási politikához ragaszkodni. A szövetségeseknek mindaddig megszállva kelle tar­taniuk Vera­ Cruzt s S. Juan d' Ulloa erődöt, míg csak jogos követeléseik teljes elégtételt nem fogtak nyerni. Spanyolország sohasem beszélt arról, hogy to­vább akarna menni. E szerint az nem követhetett egy oly nemzetet, mely máskép akart működni. Az angol minister az oka, hogy az ultimátum nem küldetett el Juarezhez tüstént a kiszállás után Ha az ápril 15-ei értekezlet eredmény nélkül maradt, az a fran­­cziák kívánatának tulajdonítandó. A szakadást nem lehet Prim tábornoknak róni föl. A spanyol csapatok újra hajóra ülése a szakadás után illő s nélkülözhet­­len volt. Erre szónok Juarezt s kormányát veszi bírá­lat alá. Szerinte Almonte megcsalta Francziaorszá­­got s ez a szakadás valódi oka. Végül a pártokat egyesülésre hívja föl. (Sensatio.) Erre a válaszfelirat­­nak Mexicóra vonatkozó fejezete 95 szavazattal 23 ellen elfogadtatott. GÖRÖGORSZÁG. A „France“ nak Athénéből kelt legújabb tudósításai szerint, a görög nemzet többsége el van tökélve, egyelőre nem választani királyt, hanem az ideiglenes kormányt egy, 1 évre választott triumvi­rátus által helyettesítni. A „Patrie“ közlése, Elliot­nak Thessalia át­engedése tárgyábani küldetésére vonatkozólag, Kon­stantinápolyban nagy sensatiót idézett elő; ezenfölül a kérdéses határ­igazítás Páris­ és Konstantinápolyban eddig elő se diplomatiai után föl nem állíttatott, se hi­vatalosan nem közöltetett. PORTUGÁL. Mint Lissabonból dec. 27-töl jelentik, egy kir. rendeletnél fogva a királyságnak 27 peer-je neveztetett ki. Azt állítják, hogy a királyné érdekes állapotban van. Ferdinánd király visszavon­hatlanul elhatárza magát, nem fogadni el a görög ko­ronát. OROSZORSZÁG: Egy szettini lap szerint az orosz kormány Lengyelországban egy oly összeeskü­vést fedezött föl, melynek elágazása nyugati Porosz­­országra is kiterjedt, s melynek czélja egy januárban eszközlendő fölkelés volt. Ezen fölfedezés következté­ben Lengyelországban számos befogatások, s nyugati Poroszországban házmotozások történtek. Varsóból jelentik, hogy egy gyalogsági század Tsernigoffban, saját századosa ellen föllázadt. Több altisztek s 60 katona haditörvényszék elé állíttattak. A befogatások folyvást tartanak; a rendőrség által be­fogatott személyek közt Wysocki, duliki gazdag földbirtokost is említik. AMERIKA. Tampicóból nov. 2- tól kelt sürgö­nyök szerint, a J­u­r­i­e­n admirál parancsnoksága alatti franczia hajóraj, Vera Cruzból nov. 17-én indulván el, 21-én Tampicó elé érkezett, miután Lobos szigetében 3 napig megállapodott. A kiszállás Jurien admirál s Thomasset igazgatása alatt, a számos nehézsé­gek daczára, bámulatos rendben ment végbe. Tampico ellentállás nélkül föladta magát, miután a helyőrség a városból kivonult. Már egy új polgári igazgatóság szerveztetett az admirál­t Thomasset által. Az szabályszerűleg működik. Tökéletes rend uralkodik, az egésségi helyzet kitűnő. A „Lance“ ágyu­naszád a folyamon Parnicóig fölfelé ment. Vera Cruzból dec. 2 ról kelt sürgönyök szerint, a mexikói kormánynak egy oct. 5 s 8-ról kelt rende­lete újólag legszigorúbb büntetések alatt megtilt az ellenséggeli minden közlekedést. A diplomatiai futá­rok sincsenek kivéve ezen rendszabály alól, s az an­gol követség által várt futár a gőzös elindulásáig nem jelent meg. Orizaba­­s Jalapában semmi újabb ese­mény sem történt; az alvaradói erőd megszállva tar­tatott, azonban ott a katonák közt váltóláz uralkodik. Esti posta. Párisban a politikai világ főleg Morlot bíbor­nok halálával foglalkozik. Azt hiszik, hogy midőn a császár a haldokló érseket meglátogató, őt utódának választása iránt szándékozott megkérdezni. Azonban a főpap szenvedései igen élénkek lévén, a császár lá­togatása pusztán bnesti látogatás lehetett. Ama jelölt, ki legtöbb kilátással bir a sikerre, D­o­n­n­e­t bor­deauxi érsek. Egyébiránt szó van róla, hogy ezentúl az érsekség külön fog választatni a nagy alamizsnás­­ságtól. Ezen terv létesítése esetében, az utóbbi állo­mással La Tour d'Au­verg­ne, clermonti érsek, s a római franczia nagykövet testvére fogna megbizatni A berlini kabinet elhatározd magában, olaszor­szági követségére új egyént nevezni ki, s Brassier de St. Simont, ki már huzamos­ idő óta képvi­selő Turinban a porosz kormányt, Konstantinápolyba küldeni. Ez utóbbi Turinban igen jó emléket hagyana maga után. Noha a porosz kabinet választása még nem jelentetett hivatalosan az olasz kabinetnek, egy oly név említtetett, mely az olasz fővárosban kedvező sen­satiót okozott, s nem lehetetlen, hogy ezen ügyből még fontosabb politikai esemény fog keletkezni. A londoni „Observer“ azt állítja, hogy az angol­országi közjövedelem egész egyetemére nem leend ha­tással a kézművesi válság, noha ezen válság az évi költségvetésben deficitet idézett elő. Ezen deficitet leg­közelebb Gladstone egy Chesterben tartott beszé­dében 1 millió ft. sz.re számítá. A legválságosabb per ez — úgy látszik — már elmúlt. Legalább ezt nyil­­vánítá Gladstone említett beszédében. Ugyanő hosszas részletekbe bocsátkozott, annak bebizonyítása végett, hogy a szorultság helyzete már javult. Emlékezhetünk rá, hogy azon időtájban, midőn Russell gróf a kopenhágai udvarnak tanácsokat adott a schleswigi ügyre vonatkozólag, a sz.­péter­­vári kabinet a dán kormánynak azt ajánlá, hogy ko­moly megfontolás alá vegye Russel gróf tanácsait. Most a „Havas-féle ügynökséginek egy Kopenhágából dec. 26-ról kelt levele azt állítja, mikép Gortsakoff legnek egy újabb sürgönye, mely az orosz követ által­­ a 11-as legújabban közöltetett, a dán kabinetet igen élénk ki­fejezésekkel arra hívná föl, hogy a britt kabinet pro­­grammját fogadja el s léptesse életbe. Az orosz kül­­ügyminister ezen okiratban kijelentené, hogy a Rus­sell gróf által előterjesztett szervezési terv elfogadá­sa az egyedüli eszköz a dán német viszály megszünte­tésére, s hogy az 1855 ki közös alkotmány eltörlése szükségessé lett arra nézve, hogy a kedélyek meg­­nyugtattassanak, s hogy a herczegségekbeli német lakosság keblében régóta létező izgatottság minden ürügytől megfosztassék. New­ Yorkból dec 1- ről­kelt tudósítások szerint semmi újabb esemény sem történt a Rappahannak-nál a fredericksburgi csata s az unionisták visszavonulása óta. A separatisták eddig csupán arra szorítkoztak, hogy előőrseiket közelebb vigyék a folyam partjaihoz. Az elterjedt hírek szerint Lee serege a csatában 500 megölt , 2500 sebesült egyént vesztett, míg az unionis-­­ták vesztesége 17,000 holtra és sebesültre menne. Pá­risban a déliekre nézve kedvező körökben nem számít­ják többre 7000 embernél az unionista seregből harcz­­képtelenekké lett egyének számát. Táviratok Berlin, dec. 31. Mint a „Nordd. Alig. Ztg“ je­lenti, a viszály elintézése előtt a kormány csak a leg­­sürgetőbb előterjesztményeket intézendi a kamrához, köztük a ministeri felelősségre, s a fő­számvevőszékre vonatkozókat. A kerületi rendtartás nem fog előter­jesztetni. Hírszerint Posen tartomány fő­ elnöke, Bo­nin disponibilitásba helyeztetett. Berlin, jan. 1. A minister Berlin városa sze­­rencsekivánati felirata szövegének felterjesztését kí­vánta. A városi küldöttek megtagadák ezt és a minis­­ternek magát a feliratot küldik, hogy a királynak kézbesítse. A felirat többi közt így szól: Mi hisszük, hogy a királynak sikerülni fog, azon nehéz aggodal­makat szétoszlatni, mert egy sajnálatraméltó össze­ütközés, mely az alkotmány alapját teszi kétségessé, a nép kedélyét zavarja, és Poroszország külső érvé­nyét elcsenyerészíti, megoldatlanul megy át az új évbe. Válasszon a király oly utakat, melyek békére és békü­­lésre vezetnek. — A tanács külön szerkesztett egy feliratot. Kopp­enhága, dec. 30. A holsteini rendek jan. 24-ére összehivattak. Warnstedt van királyi biz­tossá kinevezve. Hallomás szerint a válasz az utolsó angol jegyzékre a tegnapi államtanácsi ülésben meg­­állapittatott s valószínűleg már legközelebb útnak fog indittatni. Turin, dec. 31. A „Discussione“ újólag állítja, daczára több hivatalos lap dementijának, hogy szán­dék déli Olaszország politikai igazgatását Lamarmora tábornoktól elvenni s azzal más személyt, alkalmasint Ricasolit megbízni. Turin, december 31. A briganti ügyben kikül­dött vizsgáló bizottmány a „Discussione“ szerint kö­zelebbi szombaton Genuán át Nápolyba menend, Tu­ron, január 1. Mint a mai „Stampa“ állítja, bizonyos, hogy a belügyminiszter azon 220 zászlóalj nemzetőrség szervezését, a­mely múlt évben Garibaldi indítványára szavaztatott meg a kamara által, be vég­zendi. Toskana némely részében fegyvergyűjtést és to­borzást kísértenek meg. A főnökök azonnal utasíttattak, hogy ezen kísérleteknek egész erélylyel álljanak ellent. Az igazságügyminiszter a királyi ügyészekhez a ná­polyi tartományban körlevelet intézett, melyben fel­hívja őket, hogy azon bírák elmozdítását tegyék javas­latba, a­kik a brigantik ügyében lefolyt perekben nem fejtenek ki elég buzgalmat, valamint jutalmakat azok részére, a­kik megérdemlik, hogy jó maguk tartása ész­revétessék. R­ó­m­a, december 31. A pápa a jezsuiták tem­plomában tartotta az évzárlati „Te Deum“-ot. Ő szent­ségét, a­ki jól érzi magát, igen sok fogat kiséré. Madrid, dec. 31. A követkamrában a fölirat csak jan. 7-én kerül tárgyalás alá. — Nem való, hogy Prim tábornok s a külügyér, Collantes beadták volna lemondásukat. M­a­d­ri­d, december 31. Mayans államtanácsos és több tisztviselő, a mexikói ügyben nyilvánult eltérő vélemények miatt elbocsáttattak. O’ Donnel elhatáro­­zá, hogy minden elbocsátási kérelmet elfogadand, he­lyesli Prim eljárását Mexicóban, de nem annak Fran­cziaország elleni nyilatkozatát, és Juarez fölötti ítéletét. Szt. P­étervár, januári. Egy cs­­ukár a polgári és katonai osztály kereskedést nem­­ző egyé­neire kiterjeszti a váltó kibocsátás jogát. A váltó törvény jövőre a katonatisztekre és tisztviselőkre is alkalmazható leen­. Mexico, november 25. Forey tábornok egy sürgönye jelenti, hogy St. André és az Anahuac fen­­sik elfoglalására, a combresi átjáráson leendő átkelés végett, minden intézkedések megtétettek. Gazdaság és kereskedelem, Pest, január 2. Az időjárás megenyhült, a kará­cson előtti néhány napig tartott hideget hasznos esőzés válta fel, az erősen zajlott Duna végkép megtisztult a jégtől, úgy hogy a gőzösök melyek sietve távozának téli szállásaikra, mind előbújnak ismét. A gabnaüzletben igen korlátolt a forgalom. A tisz­­tabúzát csak az itteni gőzmalmok tulajdonosai vásárolják. Győr, december 31. — Ezen hét folytán a gab­naüzletben semmi sem történt, s átalában mindenre nézve a legnagyobb pangás állott be, — s miután mind nálunk, mind külföldön még igen nagy készlet van összehalmozva, ha csak valami rendkívüli körülmény elő nem adja magát, a tavaszra a gabna­áraknak még nagyobb csökkenése jó­solható , mert majd mindenki túl akar adni készletén, a külföldi vásárlókra pedig nem számithatunk. — A búzá­nak ára mintegy 10 kr, s a zabé 3—4 krral szállott; — a többi gabnanemek épen nem kerestettek. — Az idő vál­tozékony, inkább enyhe, mint hideg. — Az­­árak követke­­­zőkép jelölhetők: Bánáti buza 86—89 fon. 4 ft 35—95 kr, bácskai búza 83—85 fontos 3 ft 60—95 kr, magyar búza 84—88 fon. 3 ft 70 kr—4 ft 40 kr, rozs 75—80 fon. 2 ft 6—90 kr, serfőző árpa 66—70 fon. 1 ft 90—2 ft 10 kr, takarmány­ árpa 62—64 fon. 1 ft 80—90 kr, kukoricza 80—84 fon. 2 ft 25—40 kr, zab­ó 47—50 fon. 1 ft 55—63 kr, zab uj 43—47 fon. 1 fon. 1 ft 43 —63 kr. Temesvár, dec. 27. — Ezen év lefolytéval nem lesz fölösleges, ha­ termesztői s kereskedelmi érdekben, Bá­nátra nézve némelyeket feljegyzünk. A tavasz, a nyár és az ősz is átalában véve szárazak voltak, még­pedig oly nagy mértékben, a­milyenre a legöregebb emberek sem emlékeznek. Csak a Tisza és Maros folyók közelében fek­vő némely tájakon történtek kivételek, hol hirtelen zápor, de rövid ideig tartó eső volt annak idejében és ott bővebb gabnatermésnek örvendnek, mint egyebütt. Különben To­­rontál­ és Temesmegyét összevéve, felényi termésben sem részesültek, mint múlt 1861-ben; sőt Temesmegyének igen csekély kivétellel, búzából, különösen pedig kukoricza, zab s szénából nagyon is szűk termése volt. A gabnatermés hi­ányát azonban több helyen, de különösen Veszprém tájéki szőlőhegyekben pótolta a szőlőtermés. Krassó­­megyében s Temes dél- és éjszakkeleti részén nagyon gazdag gyümölcs-, különösen szilvaterméssel dicseked­hetnek. Egészségi tekintetben ezen évre nézve Bá­nát lakosainak nem lehet panaszkodnia , mert a jég elég egészséges­ volt, s nyoma sem mutatkozott vala­mely veszély­es nyavalyának az emberek között. A szar­vasmarháknál — a hosszas szárazság s forróság miatt több helyen tapasztalt szájfájást és sántaságot kivéve — sőt más háziállatoknál sem ütött ki vész, vagy nagy be­­tegség, a miért Bánát lakosai csak háladatossággal tartoz­nak az istennek, ha a felső- magyarországi siralmas s káros marhavész­ eseményekre gondolnak, mely ott oly nagy kiterjedésben uralkodott. Gabnakereskedelmi tekin­tetben az egész év inkább káros, mint hasznosnak mond­ható egyes kereskedőkre nézve. Verseczi vasúti állomás­tól számítva Temesvárig, az év másod felében nem szám­lálhatunk összesen egy negyedrésznyi gabnakivitelt, mint a múlt évi őszi hónapokban ; ebből meg lehet ítélni a for­galom kicsinységét. Egyébiránt tőlünk fölfelé létező vá­sárlási állomások, mint például a gyertyámosi, zsombo­lyai, kikindai s mokrini vasúti, mint szintén a marosi és szanádi helységek is — a­hol több és jobb búzák kapha­tók — részben kiveendők, mert ott mégis valamivel na­gyobb kiterjedésben folyt az üzlet. A mai búza árak ezen utóbb nevezett állomásokon jelenleg 4 írton s Temesvárt 3 ft 80 krban vannak, az első minőségű búzát értve. Majd meglátjuk, minő változást hoz az új év ? Én azt kívánom, hogy minden ember mérsékelt óhajtása teljesüljön. (Gy. K.) Szeged, dec. 30. Az ünnepek hetében a beszállí­tás igen csekély volt, s meglehetősen lépést tartott a szük­séglettel. Az árak itt-ott valamivel alacsonyabbak a múlt hetinél, azonban átalában maradandóknak mondhatók. Nyersterményekben igen korlátolt a keleti zsiradékok ára inkább hanyatlik, mint állandó. A szalonnakivitel nagyon jelentéktelen, mégis ez, úgy a tiszta disznózsír is ma oly czikkek, melyek nyerészkedésre alkalmasak, s tavaszra kétségkívül hasznot hajtanának. Pörzsölt s levegőben szikkadt szalonnának mázsája első minőségű 23—24 ft, közép minőségű 22—22'/1 ft, közönséges 21—21V* ft­ Zsírnak való fris szalonna 20—21 ft. Disznózsír bécsi mázsája 28—30 ft. Füstölt sonka mázsája 26—28 ft. Ol­dal szalonna 30—31 ft. Szép töpörtőszappan mázsája 23 Wa—24 ft. Piaczi árak : Repcze mérője 8 ft — kr. Borsó mé­rője 6 ft 20 kr. Lencse mérője 6 ft 10 kr. Paszuly m. 4 ft — kr. Köles m. 2 ft 40 kr. Burgonya m. 1 ft 20 kr. Marhahús fontja 18 kr. Juhhus fontja 12 kr. Sertéshús fontja 20 kr. Szalonna mázsája 23 ft — kr. Zsír itezéje 48 kr. Lángliszt mázsája 12 ft — kr. Zsemlyeliszt m. 6 ft 60 kr. Kenyérliszt itezéje 6 kr. Kukoriczaliszt itezéje 4 kr. Árpadara itezéje 6 kr. Köleskása itezéje 7 kr. Rizskása fontja 2­­ kr. Faolaj fontja 80 kr. Repczeolaj 50 kr. Len­magolaj 52 kr. Uj bor itezéje 10 kr. Ó bor itezéje 16 kr. Sör itezéje 14 kr. Gabona-pálinka itezéje 22 kr. Törköly­pálinka itezéje 36 kr. Szilva-pálinka itezéje 30 kr. Fagy­­gyu mázsája 33 frt — kr. Faggyugyertya öntött fontja 36 kr. mártott fontja 36 kr. Szappan fontja 26 kr. Só fontja 10 kr. Kőrösfa öle 16 ft — kr. Tölgyfa öle 13 frt 20 kr.­Lágyfa 8 ft 60 kr. Kőszén vékája 1 frt — kr. Szénásm. 3 frt 40 kr. Szalma m. 1 frt 60 kr. Kender m. 19 frt 50 kr. Len 41 frt. A „Sürgöny44 magántáviratai. Páris, jan. 2. A mai „Moniteur“ szerint a császár következőleg válaszolt a diplomatiai testület szerencsekivánati tisztelkedésére: Sze­rencsés vagyok, hogy az összes hatalmak kép­viselői által látom magamat körülvétetve. Ezek tanúságot tehetnek azon óhajtásom iránt: a ha­talmakkal barátságos összeköttetésben élni, mi a jelen és jövő biztosságára olyannyira szük-B­é­c­s, jan. 2. A hitelintézet sorsjegyeinek ma történt húzásánál következő fő­nyerő szá­mok sorsoltattak ki: első főnyerő: az 1880. so­rozat 76. száma; második nyerő: a 2884. so­rozat 77. száma; harmadik nyerő: 1880. soro­zat 8. száma; — a többi kihúzott sorozatok ezek: 3711, 785, 2316, 1104, 1939, 3980, 1034, 1636, 688, 1323, 3547, 702, 3247, 463, 3231, Nyilttér: KÁKAY ARANYOS „HANDABANDA czimű képes és képtelen, nedélyes szeszélyes és veszélyes, gunyoros okos s bolond hetilapjára előfizetést elfogadnak. Pesten N­o­s é­d­a Gyula nyomdája, egyetem utcza 7. sz. a. R­á­t­h Mór könyvkereskedése a vas tuskónál. Budán Nagel és Visc­an könyvkereske­dése a takarékpénztár uj épületében, a lánczhid mellett. Előfizetési ár : helyben úgy mint vidékre, egész évre 6 ft, félévre 3 ft, negyedévre 1 ft 50 kr. (( F­o­r­t­ii­n­i­o dala. Víg opera 1 felv. Budai népszínház S­t­e­r­ni Izsák. Vígjáték 3 felv. Pesti német színház. Badienteiirache, oder; Ein Mann und zehn Damen. Felelős szerkesztő: VÉRTÉSERR­Ő. Színházi előadás január 3. Nemzeti színház. Férj az ajtó elött. Operette 1 felv. Schwank mit Gesang in 1 Akt. Távirati tudósítás a bécsi börzéről január 2-ról. 5°/o Metalliques 77.50; nemzeti kölcsön 62.50; bankrészvények 815—; hitelintézeti részvények 225.—; ezüst agró 112.—; londoni váltók 113.10; arany díja 5.45.

Next