Sürgöny, 1863. december (3. évfolyam, 275-297. szám)
1863-12-29 / 296. szám
Harmadik évi folyam. Sickesztő-hivatal: Barátok tere 7. sz. a. földszint. Kiadó hivatal: Barátok-tere 7. sz. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadóhivatalban, barátok tere 7. szám, földszint. 296. - 1863,Kedd, december 29. Vidéken bérmentes levelekben minden posta-hivatalnál SÜRGÖNY Előfizetési árak austriai értékben. P d* esten házhoz hordva. Vidékre, naponkint poétán. Félévre 8 ft 50 kr. Félévre 10 forint Negyedévre 4 ,50* Negyedévre 5 a Előfizetési felhívás „SÜRGÖNY* czimü politinus lap 1804-dik. évi folumára. ELŐFIZETÉSI ÁR : január—járásévre 10 forint* január—marciusi ‘14 évre 5 „ A „Sürgöny" kiadó hivatalé. HIVATALOS RÉSZ. Uva. kir. Apostoli Felsége folyó évi november 27- től Frum Antal özvegye,született König Erzsébet kiskorú figyermekei, u. m. Frum Antal és Kálmán vezetéknevének „Jámborai“ ra kért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. Ö cs. kir. Apostoli Felsége folyó évi november 28- tól Kamafel Antal magy. kir. ítélőtáblás hivatalszolga vezetéknevének „Kövér”-re kért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. Ö cs. kir. Apostoli Felsége folyó évi deczember hó 3-ról Tinschmidt Adolf Pál Mathevez városi lakos vezetéknevének „Kovács“-ra kért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. A kassai cs. kir. országos pénz ügyigazgatósági osztály Baschke Ferenczet , a 07. számú lovag Schmerling altábornagy sorezredbeli hadnagyot III. osztályú adószámvevői tisztté ,Spicka Béla adószámvevői segédet, és Gruwald Ágoston kiadóhivatali segédet III. osztályú adóhivatali tisztté nevezte ki. A Magyarhonban uralgó keleti marhavész alkalmából a lembergi cs. kir. helytartóság által a szarvasmarhák behajtása, úgyszintén a nyers termékek, fris bőrök, szarvak, körmök, olvasztatlan fagygyu, nyers hás és beleknek Magyarhonból a sanoki , sanburi, i triji, stanislavovi és kolouscai határszélen Galicziába történendő bevitele időlegesen betiltatott. " Hivatkozólag a f. hó 18-án 57507. sz. a. kelt magas pénzügyminister rendeletre, nemkülönben a f. é. October 30 án 39627. sz. a közzé tett itteni hirdetményben hivatkozott 1863. évi September 27 én és october 28-án 46,362. és 53,672. sz. a. kelt ugyanazon ministerium rendeleteire, a tizennégy havi pénzügyi időszakra, azaz: 1863. évi november 1 se napjától 1864. I •——il—MI —III ........Mii»«)... Névsora azon jeles egyházi férfiaknak, kik a két magyar hazában, a különben világiakat illető királyi, fejedelmi s más magas hivatalnoki és egyéb közszolgálati állomásokon voltak. Lássuk azért, ki lett közülök király, fejedelem stb. (Vége.) XV. Hadvezér, vitéz katona.Drugossus (Libr. IV. col. 328. ad Annum MXCIV) és Turóczi (Chron. Pars. II. Cap. LX.) Írják, mikép Kálmán király 8000 emberével Oroszországba bemenvén, :z oroszok pedig, a magyarokkal háborgó szomszéd kunokat is a maguk részére megnyerve az ütközet a magyarok irányában oly szerencsétlenül ütött ki, hogy Kálmán király maga is alig tudott megmenekülni ; embereinek pedig fele ott veszett, s a véres harcz közepette Kupán és Lőrinci püspökök is elestek. — így 1241-ben Sajónál a tatárokkali véres ütközet alkalmával, maga IV. Béla király is alig futhatván el, a magyar nemességnek nagy része,ma közt Mátyás esztergomi és Ugoinus kalocsai érsekek, nemkülönben György győri, és Rajnárd erdélyi püspökök, Heracius bácsi archidiaconus, Albert esztergomi pap és többen végiek ’Hetükig harczolva, ott a harcz mezején vérettek el. — így Jagellónak, midőn számos lengyel sereggel jönne Magyarországra, az esztergomi érsek Kanisai János — a Péczei jellemzése szerint „nem kevésbé bátor katona, mint ékesen szóló buzgó pap, fegyverrel, szóval, átkaival oly hatalmasan szegült ellene, hogy azalatt Zsigmond király jó módjával kibékülhetett. (Lásd Péczei József „Magyarok története“ Debreczen, 1837. II. darab, 138. lapján.) — így Ulászló alatt, 1440-ben, az anianai perjel , a 11óczi Zoványi János vivta ki, hogy Amurát Belgrád ostromával, két hónapi munka, s 17 ezer ember veszteség után felhagyjon (1. 183.) Elhallgatván rövidség okáért Vitéz János váradi püspöknek igazán vitéz tetteit. Azonban tudjuk, — de Ulászló III. decretuma 15 és 20. tezikkel is tanúsítják , mikép a magyar főpapok s egyházi testületek bandériumokat tartoztak a haza védelmére, a maguk lobogója alatt kiállítani; mindamellett több egyházi férfiak egyénileges vitézül kitüntették, sőt a hazáért fel is áldozták magukat. A várnai ütközet alkalmával, 1444-ki nov. 10-dikén igy estek áldozatul a harcz mezején, I. Ulászló magyar királylyal, János váradi püspök és Rozgonyi Simon egri püspök. — Majd 1456 diki júliusban Kapisztrán János franciscanus barát, az ő keresztes katonáinak élén, kezében feszületet hordozván, annyira buzdítá embereit, hogy Hunyadi Jánossal, Nándorfehérvár alatt, együtt vitézkedve győzelmeskedtek a török táboron. Így tüntette ki magát Martinuzi (Utissenich) György, előbb Sz. Pál remete szerzetebeli barát, utóbb váradi püspök, esztergomi érsek s bibornok, János (Zápolya) királynak riváldatlan követője, tanácsadója, kincstárnoka, s utóbb fiának, ifjú Zápolya Jánosnak gyámja, s Erdélyország helytartója, avagy az 1544-diki tordai országgyűlésen meghatározott czime szerint „Frater Georgius, Episcopus Varadiensis, Thesaurarius, Locumtenens et Judex Generalis.“ Kazinczy Ferenc» az 1820-dik évi „Tudományos Gyűjtemény“ XLdik kötete 87. s több lapjain Martinuzi bibornokról — kit nagyministernek, Corregensnek és nagy Generálisnak mond — a többek közt, Lippának a töröktőli visszafoglalása alkalmával kitüntetett vitézségére vonatkozólag ezt írja : „A Cardinalis, ki holtig a Paulinusok talarisát viselé, lóra ült, csákót nyoma az insulát viselő fejre, zöld katona mentét ölte fel, maga vezeté Lippa alá seregét, vezér vaa és katona, megmászta a várfokot, s Lippa visszatért“.*) Ő róla maga I. Ferdinánd — amint Jovus (Historia sui temporis L. XXXIX) és István ffit,Libr. XVII.) megjegyzik— azt szokta róla mondani, hogy ő Zápolya Jánostól nem sajnál egyebet egy csuklyás embernél, ki többet érne tízezer sisakosnál („nil se prorsus Joanni Zapolyae invidere, quam unum cucullatum, qui galeatis decem millibus potior esset**). — Majd ama szerencsétlen mohácsi ütközetben viaskodott sereg egyik vezérévé Tomori Pál kalocsai érsek választatván meg. ő is, épen midőn elöl erősen harczolna, csakhamar elesett; de elestek Szálkai László esztergomi érsek, Perényi Ferencz váradi püspök, Móré Fülöp pécsi püspök, Paksi Balázs győri püspök, Csaholyi Ferencz Csanádi püspök, Palina György boszniai püspök, s több mások, mi mutatja, hogy ők hazájuknak s hazájukért éltek s haltak. *) Mivel magát Frater Györgynek (Frater Georgius) hivatta s irta is, testvére gyermekeit — kiknek maradékai Biharban, Szabolcsban, Nógrádban még élnek — Frátereknek csúfolták ellenkezői, és azok, a kik az uj tudomány gátlása miatt a nagy embert gyűlölték : sigya FRATER DE ÉRKESERÜ név megmaradt rajtuk. S. G. **) Francziaországban is volt egy ilyen — sőt még nagyobb főpap és államférfin Richelieu (Armand de Plessis, bibornok, herczeg), kit több hatalmasságok szintén irigyeltek XIII. Lajosnak. Midőn I. Péter orosz czár, Sorbonnéban meglátván cardinál Richelieunek pompán síremlékét, ennek a hires ministernek álló képéhez ugrott, nyakába borult, s azt megcsókolta, igy szólván : „Ah ! miért nem élsz ? Birodalmamnak felét neked adnám, csak arra tanítanál meg, mint kelljen annak másik felét jól igazgatni.“ 3. G. XVI. Orvos (Doctor Medicináé). Régenten az egyházi férfiak lévén főképen írástudók s iskolavégzettek,a tudományok pedig nem facultások szerint, mint ma, hanem együtt akkép tanittatván, hogy a tanulóknak mindenféle tudományokat végig kellett hallgatniok; némely egyházi férfiak nem csak lelki, hanem testi orvosokká is lettek, s maguknak kisebb nagyobb mértékben praxist is csináltak, mígnem utóbb a gyógyászság gyakorlata kirekesztőig az okleveles orvosoknál, sőt a patikáriusság is egyedül csak a misericordianus barátoknál hagyatott meg, amint ezek Veszprémi István debreczeni főorvos, a magyarországi régi orvosdoktorokról irt „Elmélkedésében (Pozsony 1795), és „in Succincta Medicorum Hungariae et Transilvaniae Biographia (T. L. Lipsiae T. II. IlI et IV Viennae) bővebben előadatnak. Most lássunk némely egyházi rendből való orvosokat, legalább az elsőbb öt századból — 1. Péter, magyar gróf, spalatumi, azután kalocsai érsek, III. Béla királynak kedves orvosa. — 2. Mutinus szepesi prépost, László herczegnek, az V. István király fiának orvosa —3. Sándor (Magister Alexander). Ezt mint maga orvosát II. András király 1217 ben spalatumi érsekké kívánta tenni. — 4. Jakab (Jacobus Longobardus), Csanádi püspök, Robert Károly királynak főorvosa és utazó társa. — 6. Jakab (Jacobus a Placentia) Csanádi és zágrábi püspök, Robert Károly és I. Lajos királyok orvosa. — 0. Benedek (Benedictus ab Italia) I. Károly király chirurgusa , nyitrai püspök és prépost. — 7. László, először veszprémi , azután váradi püspök, I. Lajos király physicusa. — 8. János (Magister Joannes), I. Károly idejebeli physicus és kalocsai kanonok. — 9. László (Demendy), kalocsai prépost és vicarius, Zsigmond király orvosa. — 10. Zsigmond (Albicus), Zsigmond király orvosa, prágai érseksége után Magyarországban űzte orvosi mesterségét. — 11. Antal magyarországi ragusai érsek, (Med. Doct.), Zsigmond királylyal a konstancziai gyűlésbe ment. —12 Miklós (Med. Doct.), Zsigmond király idejében 1418-ban esztergomi kanonok. — 13. János (Magister Joannes Med. Doct. Artium professor) Honti archidiaconus 1425. körül. — 4. Tamás (Decretorum et Med. Doctor), nyitrai archidiaconus, esztergomi kanonok és vicarius ugyanazon időben. — 16. Mihály (Magister Michael. Med. Doctor,) zágrábi kanonok 1422 ben. — 16. Márton (Magister Med. Doct. Theologiae professor), apostoli protonotarius és budai plébános 1486-ban — 17. János (Stock. Med. Doctor) ó-budai és szepesi prépost, Zsigmond királynak physicusa, consiliariusa, commensalisa, és azután Albert királynak s Erzsébet királynénak is orvos-doctora és tanácsosa. — 18.Marquardus(Med. Doct ) zágrábi kanonok, V. László királynak kedves orvosa. — 19. Farkas (Magister Wolfgangns, Med. Doct.) Mátyás királysága alatt 1458. pozsonyi kanonok. — 20. Mihály (Váradi)Remete-Sz.-Pál szwzeti. J.----------1--------VL.L-lUBLLJ-J.[n.w^ggBg beli barát, 1484-ben nagyváradi concionator és hires orvos. — 21. János (Erdélyi), a Szepességen Letanfalvi Carthusianus barátoknak priorja, az alchimiában s arany-csinálásban szerencsétlen lévén, 1484-ben hivatalából kitétetett. — 22. János (Megerlinus, Med. Doct.) , Erdélyben Nagy Szeben mellett humperti (Hammersdorfi) plébános volt 1440 körött. — 23. János (de Leonibus) casertai püspök, Med. Doct. Mátyás király egyszeri nyavalyájának szerencsés meggyógyitója. — 24. Mikós (Nicolaus Melchior Olahus), II. Ulászló alatt hires alchimista volt, idővel esztergomi érsekségre emeltetett sat. De ki győzné — s talán senki sem volna képes azokat az egyházi férfiakat és pedig más hitfelekezetekből is felszámlálni, a kik orvosok voltak, legalább néha szerencsével orvosoltak. Sebestyén Gábor. évi deczember utolsó napjáig járó direct adó előírását és beszedését illetőleg közzé tétetik, miszerint azon tartozás, mely a tizenkét hóza, t. i. 1863. évi november első napjától egész 1864. évi October utolsó napjáig jár, az eddigi szokásos határidőben,t. i. 1863. évi november, 1864. évi február, május és augustus havakban, az 1864. évi november és deczember havakra járó esedék pedig 1864. november 16-ik napjáig leszen befizetendő. Az adóhivatalok ujittattak minden egyes adózó számára, mindenekelőtt a tizenkét bórai tartozást (1863. évi november 1-től bezárólag 1864. évi October utolsóig) szokott módon kipuhatolni, abból az egy hatodrészszel járó illetéket a 18 és 14 ik bóra (november és deczember 1864 ) kiszámítani és a két öszveget az adófőkönyvben és az adókönyvecskében elkülönözve előírni. Budán, deczember 26-án 1863. A nagyvárad budai cs. kir. országos pénzügyigazgatósági osztály. E.VI HI VAX A LOS KÉSZ. Szezs. dec. 27. Az ország hatóságaihoz a következő legkegyelmesb királyi leirat intéztetett: s-r Ferenc* József stb. stb. stb. , elisztelendő, Tisztelendő, Tiszteletes, Tekintetes és Nagyságos, Nagyságos és Vitézies kedvelt híveink! A mennyiben némely alsóbb bíróságok azon általános jogi elvet, miszerint törvénytelen cselekvények érvényes szerződés alapját nem képezhetik, szem elől tévesztve, az 1848-dik évi törvénytelen ujonczozás folytán keletkezett magánjogi kötelezettségeket is előfordult egyes esetekben jogérvényeseknek ismerték el, minden e részbeni balfelfogás elmellőzése, valamint az érdeklettek jogai védelme tekintetéből általában kijelenteni szükségesnek találtuk , hogy tiltott — a polgári hatalom részéről kiadott tilalmat sértő, továbbá büntető törvényekbe, valamint a biztonság-, közrend- és jó erkölcsökbe ütköző cselekvények érvényes szerződésnek tárgyát nem képezhetik s soha nem képezhették, — és hogy ily cselekvényekből érvényes jogczim s kereseti alap nem támadhat. Midőn ezen legkegyelmesebb határozatunkról lmségteket tudomás és alkalmazkodás végett ezennel értesítjük, császári királyi kegyelmünk és kegyelmességünkkel állandóan hajlandók maradunk. — Kelt birodalmi fővárosunkban Ilécsben, Ausztriában, karácsonyhó tizedik napján, ezer nyolczszáz hatvan harmadik évben. Ferencz József s. k. Gr. Forgách Antal s. k. Pápay István s. k. A magyar udv. kanczelláriának osztályzata a legutóbbi napokban új rendezésen ment keresztül. Közöljük ezt a következő sorokban: Méltóságos és főtisztelendő Korizmics Antal püspök úr: Egyháziak, egyházi tanulmányok, jótékony és kegyes alapítványok és intézetek ügyei, szegények ügyei, magyar akadémia, nemzeti muzeum, elemi csapások, egészségi ügy. — Udvari titkár Frankenburg Adolf. Méltóságos Rohonczy Ignácz ur: megyei közigazgatásiak, megyei tisztviselők, kivéve a kormányzókat és a megyei törvényszék biráit, községiek, gyarmatosítás, közgazdászat, erdészet, zálogházak, zsidóügy. — Udvari titkár Markovics László. Méltóságos Beke Kálmán ur: Kebelbeliek, kegyelembeliek, kitüntetések, királyi és megyei törvényszékek személyzete körüli uj szervezések, átalakítások stb. Rendelkezés alatti cs. kir. törvényszéki tisztviselők és szolgák, ügyvédek elleni panaszok, ügyvédi kar rendezése, ügyvédi rendtartás, statistika, népszámlálás, Veszféle alapítvány. Méltóságos Gömöry Victor úr: Kereskedelmiek ipar és iparüzletfélék, czéhbeliek, vásár- és vámügyek, iparszabadalmak, katonaiak, katona növeldékbeni alapítványi helyek betöltése, előfogat, beszállásolás, egyenes és közvetett adó, protestáns ügyek, földtehermentesités, országos és földtehermentesitési alap. — Udvari titkár Fischer Károly. Méltóságos l’ápay István ur: Tanulmányiak, tanodai és művészeti ösztöndíjak s az illető alapok, rendőrség, sajtóügy, egyesületek, takarékpénztárak,minden közigazgatási királyi hivatalok és hivatalnokok személyzeti s egyéb ügyei, nevezetesen: helytartótanács, főispánok, helyettesek, főkapitányok, királyi biztosok, nemzeti s egyéb színházak ügyei. Udvari titkárok Janeskó Döme, Hirsch Károly. Méltóságos Mihailovics Miklós ur: Polgári törvénykezés, hatósági törvényszékek és bírák hivatalos eljárása elleni panaszok, nemesség-igazolás, nagykárusítás, törvényesítés, örökbefogadás, vizhasználati jog feletti kérdések, görög nem-egyesültek ügyei. — Udvari titkár Werner Sándor. Méltóságos Barthos János ur : Bányaügy, bánya-telekkönyvek, hitbizományok, a királyi törvényszékek eljárása, polgári-, büntető-, telekkönyvi-, váltó-, kereskedelmi-, bánya-, stb. törvények vagy szabályrendeletek előkészítése, kiadása s értelmezése, közjogiak, árvaügy városiak, ide értvén a városi törvényszékek személyzetét és eljárását. Udvari titkár Hegedűs Lajos. Méltóságos Eckstein Rudolf úr: Középítészet, vizek szabályozása, közmunkák, országos építészeti pénzalap, közlekedések, útépítés, hajózás, vasutak, távírdák, postaügy, országos építészeti igazgatóság és megyei államépítészeti hivatalok, úgyszintén a létezett helytartóság és szolgabíróságok rendelkezés alatti személyzetének ügyei, kiszolgált katonák számára fenntartott állomások nyilvántartása. Udvari titkár Rohrmüller János. Méltóságos Bujanovics Ernő ur: Úrbériek. Nagyságos Pápa György ur : Bűnügy, fogházak, mezőrendőrségiek , polgári megbirálás alá eső kihágások, közbátorság, csendőrség, telekkönyvi ügyek, fegyvertörvény. Udvari titkár Dietterich Rezső. Pest, dec. 28. Somogy megyéből közelebb néhány oly sajnos esetét olvastuk a közbiztonság veszélyeztetésének, hogy indíttatva éreztük magunkat, tudomást szerezni azon akadályokról, melyek a kormánynak a közbátorság teljes helyreállítására irányzott ismeretes kimerítő intézkedését eddig kifogástalan sikerhez jutni nem engedték. Tudjuk ugyanis, hogy a rablók üldözésére a pandúrokon s a megszaporított csendőrségen kívül még katonaság is áll rendelkezésükre az illető hatóságoknak; — tudjuk, hogy nevezetes díjak tűzettek ki a rablók feljelentőinek, vagy kézrekerítőinek, s hallomás szerint már e czimen eddig tízezer forinton felül utalványoztatott a magyar kir. helytartótanács által; tudjuk, mily szigorú erélylyel kezeltetik a rögtönítélés joga az illeti bíróságok által, és hogy a közbátorság helyreállítása ezen eszközök által más számosabb megyékben, például Veszprém s Tolna megyékben is sikerült, azonban ezen sikerrel szemben épen csak sajnálatosabbnak mutatkozik azon körülmény, hogy ugyanazon eszközök Somogy megyében mindeddig teljesen czélhoz nem vezettek. Igaz, hogy Somogy megyében a rablóknak számos búvóhelyet nyújt maga a természet, de ez más megyékben sem hiányzott; úgy, amenynyire csak a körülmények alapos ismeretéből következtethetjük, a közbátorságnak e megye Napi újdonságok. * Prágában a Zsófia-szigeten a szürke nénék gyülekezete javára egy jótékonysági bazar (árabely) jön felállítva, és ezen hely örvendett eddig a tudva lévők közt a legmagasb bementi díjnak. Ferdinand Császár Ő Felnége t. i. e bazart meglátogatván, pénetárának 15,000 forintot kézbefittetett. * Károly Lajos Főherczeg és Mária Annunziata főherczegasszony ő cs. fenségeik újszülött figyermeke f. hó * Jelen névsorral, valamint az ezt megelőzőttekkel is (az 1863-diki „Sürgöny“ 124., 172., 173., 192., 243. és 286-ik számai alatt), csak figyelmet kívántam gerjeszteni, hogy a kinek az ilyenekben kedve telik, vigye tovább s tökéletesítse az általam megkísértett töredék eszméket. Több szem többet lát, s kell is, hogy lásson ; mert ami tökéletesíthető, az tökéletesítendő is. Botlásainkat más jobban meglátja, és igy csak köszönet az arra igazságosan figyelmeztetőnek ! Igazsága volt például annak a tudós urnak, ki az 1863-diki december 17-kén, 288—4153. sz. a. kelt „Pesti Naplódban felemlité, mikép a „Sürgöny“ tározójában nagy hibával közlöttem a magyar királynék névsorát, mert abból Izabella királyné hiányzik. Igaz, hiányzik, de épen csak a sietség miatti megfelejtkezésből, mert reggel kezdvén azon czikk írását, már másnap reggel a czikk át vala adva a szerkesztőségnek. Hogy azonban Zápolya Jánost a vég-, jegyzésben említett 53 királyok közé odaszámitottam, kitetszik onnan, mivel csak ő vele (ki a magyar királyok sorában 37-dik volt) megy 53-ra királyaink száma. — A magyar királynék névsora tehát („Bürgöny“ 286. sz. a.), a 44-dik folyószám után, ezen odatoldással lenne kiigazítandó : „48. Izabella, Zsigmond lengyel királynak Bona Sforzia királynétól való leánya, és János (Zápolya) magyar királynak , Székesfehérvárott, az egybekelés után csak hamar, február 16-dikán 1539-ben, mégis koronáztatott neje, „ 1559.“ 3. G.