Sürgöny, 1864. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1864-01-01 / 1. szám
Negyedik évi folyam. Szerkesztő-hivatal: Barátok-tere 7. sz. a. földszint. Kiadó hivatal: Barátok-tere 7. sz. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadóhivatalban, barátok-tere 7. szám, földszint. Vidéken bérmentes levelekben minden posta-hivatalnál _______________1.—1864. SÜRGÖNY ■ft Brosten házhoz hordva. Félévre 8 ft 50 kr. Negyedévre 4 , 50 . Péntek, január 1 Előfizetési árak austriai értékben. Vidékre, naponkint postán. Félévre 10 forint. Negyedévre 5 „ Előfizetési felhívás „SÜRGÖNY“ czímü politikai lap 1864-dik évi folyamára. ELŐFIZETÉSI ÁR : január—júniusi *[* évi 10 forint, január—mártiusi ‘14 évre . „ A Sürgöny“ kiadó hivatala HIVATALOS KÉSZ A magas cs. kir. pénzügyministerium Layer János, Merfort Robert lovag, és Heilmann Lipót pénzügyi titkárokat Budán, pénzügyi tanácsosokká és pénzügyi kerületi igazgatókká és pedig az elsőt Rózsahegyen, a másodikat Nagyváradon, az utolsót Debreczenben kinevezte. A magas cs. k. pénzügyministerium által f. hó 18 és 28-án 57567/1827. és 5479/P. M. sz. alatt kiadott rendelet folytán s vonatkozva az 1863-dik évi mindszent hava 29-én és 30 án kelt itteni hirdetményekre, ezennel közzé tétetik, hogy az adó-, bélyeg- s illetékek fölemelésének az 1863-ik mindszenthava 28-án kiadott törvényben meghatározott tartama az 1863- ik évi karácsonhava 28 án kelt törvény által az 1864- ik év boldogasszony, böjtölő, böjtmás s szt-György hónapokra kiterjesztetik. Ennélfogva: a) az 1864-ik boldogasszony, böjtelő , böjtmásés szt-György hónapokra az 1864-dik karácsonyava 19-én kibocsátott adótörvény V. czikkében A—F betűk alatt elrendelt rendkívüli fölemelt pótadó, úgy szintén a G betű alatt az 1864-ki boldogasszony hava 1- jén s szent-György hava végéig lejáró tőkekamatokra meghatározott kétszáztéli jövedelem-adó beszedendő ; b) az 1864-dik karácson hava 13-dikán kiadott (1863-ki kir. törvénylap 89. sz.) törvény által a bélyegs közvetlen illetékek iránt 1850-ki kisassonybava 2- án kelt törvényhez meghatározott változtatások az 1864. évi boldogasszony-, böjtelő-, bőjtmás- és szent- György hónapok tartama alatt is érvényben maradandók lesznek. Azon tartozás, mely a tizenkét hóra, t. i. 1863. évi nov. első napjától egész 1864. évi oct. utolsó napjáig jár, az eddigi szokásos határidőben, t. i. 1863. évi nov. 1864 évi február, május és augustus havakban, az 1864. évi november és december havakra járó esedék pedig 1864. évi november 15 ik napjáig lészen befizetendő. Az adóhivatalok utasittattak, minden adózó számára mindenekelőtt a tizenkét hórai tartozást (1863. évi november 1-től bezárólag 1864. évi october utolsóig) szokott módon kipuhatolni, abból az egy hatodrészszel járó illetéket a 13 és 14-ik hóra (november és december 1864.) kiszámítani és mind a két összeget az adófőkönyvben és az adókönyvecskében elkülönözve előírni. Buda, karácsonyhava 29. 1863. A nagyvárad-budai cs. k. országos pénzügy-igazgatósági osztálytól. NEMHIVATALOS RÉSZ. Ungvár, dec. végén. 1863. (N. G.) Megyénkben ezúttal első vonalban érdemel említést azon nemes verseny, mely az alföldi szűkölködő honfitársak felsegélését czélzó közreműködésnél minden oldalról mutatkozik, és mely a jótékonyság adományainak legkitelhetőbb mennyiségbeni gyűjtésére van irányozva. A gazdászati egylet eddigi tevékenységének eredménye már ismeretes, most tehát főleg a megyei központi segélyző-bizottmány működési sikerét kívánjuk röviden előtüntetni. A megye főispáni helytartója ő maga elnöklete alatt alakult központi segélyző-bizottmányhoz az albizottmányok részéről ekkorig beküldött aláírási ívek szerint, Szmolniczky János magtárkezelő kimutatásával öszhangzólag, következő eredmény mutatkozik, és pedig készpénzben beérkezett : Az Tinó-várt székelő megyei tiszt.. Az Ungvárt székelő megyei tiszt Összesen : 1691 p. mérő 1% véka. Ezen termesztménybeli adomány igen kielégíthetőnek mondható, ha elgondoljuk, hogy ez főleg a volt jobbágyoktól, és egyelőre csakis öt járásból gyűlt be, a többi járásokban pedig az adakozás folyamatban van, és hogy ezenkívül a gazdasági egylet a saját kebelbeli jobb módú földbirtokosoktól 998 p. m. életet és 600 ft készpénzt gyűjtött. A fennebbi eredmény főleg a vinnai s ungvári járásban működött Valkovszky Miklós és Medveczky Bazil g. k. esperesek, Hazslinszky József r. k lelkész, és Molnár Ede cs. k nyugalm. kapitány lelkes buzgalmának, valamint azon készség- és engedékenységnek tulajdonítható, melyet a megyebeli jóindulatú népnél a szolgabirák buzdító szavai rendszerint előidézni szoktak. A termesztmények a nm. m. k. helytartótanács rendelkezése folytán elárusitandók lévén, Mislinszky József központi főszolgabíró, Pavlovits Imre megyei számvevő, és Szmolniczky János magtárkezelő megbízattak, hogy a begyült életneműeket, melyek egy része a megromlásnak is ki van azon okból téve, mert esős időben szállíttatott, jó eleve kihirdetett nyilvános árverés útján, lehető legjobb áron értékesítsék, a begyülendő pénzt pedig az árverési jegyzőkönyvvel, melyhez a piaczi árjegyzék és a hirdetési bizonylat melléklendő, a központi segélyző bizottmányhoz mielőbb felterjesszék. A felvidéki s ungvári járás szolgabirái, tekintettel azon körülményre, hogy a járásaikban és az ungvári piaczon divó ár közötti csekély különbség a lefuvarozás költségével arányban nincsen, szintén azon meghatalmazást nyerek, hogy az ott begyűlt, különben is leginkább zab- és krumpli-adományt a nagy-bereznai, illetőleg turja-remetei piaczon annál inkább elárusítsák, mivel az utóbbi helyen a kereskedelmi forgalmat nagyobbszámú vasgyári munkások élénkítik. A készpénzbeli adományból 934 ft 10 kr a nm. m. kir. helytartótanácshoz már felterjesztetett, a többi pedig az árverés utján értékesítendő életneműek árával egyideleg fog felküldetni. A gazdasági egylet termesztménybeli gyűjteménye az egyleti elnök jelentése szerint, Heves- Szolnok megye inséglátogatta vidékeire fog tengelyen szállíttatni, s amennyiben e czélra a meglévő pénzkészlet nem elegendő, a gazdászati egylet által e hó 28-ra színi előadás rendeztetik. A záhonyi tűzkárosultak javára szintén tartatott két szini előadás, de az egyik eredménytelenül . Hollósy Kornélia közreműködése alkalmával azonban 54 ft 77 krnyi tiszta jövedelem gyűlt be, s ezen összeg a tűzkárosultak kivonatára az ottani leégett ref. egyház felépítési költségeihez bevételeztetett; a minaji járásból begyült 80 p. m. élet a károsultak között kiosztatott, s egyúttal azok a megyei pénztárból, az adományokbeli visszatérítés reményében, már a vész utáni napon 112 ftnyi segélyezésben részesittettek. Megjegyzésre méltó ez alkalommal, hogy a tűz hirtelen elharapódzása főleg a rendetlen építkezésnek tulajdoníttatván, a megyei tisztigyűlés az állammérnököt a helyszínére kiküldvén, a rendszeres építkezési terv elkészítésével megbízta, egyúttal pedig a járásbeli szolgabíró utasíttatott, hogy az újbóli építkezésnél szalmafedél alkalmazása csak figyelmet érdemlő rendkívüli eseteknél engedélyeztessék. A tűzkárosultak jövő évi közmunka erejének saját lakhelyeik és a ref. egyház felépíthetése nézetéből leendő elengedése szintén kilátásba helyeztetett. Az idei közmunka-feladat az állam után teljesen, legkisebb hiány nélkül,— az országos utakon pedig lényegtelen hátralékkal megoldatott és a közerővel ez idén az unghvár nagymihályi — Pálóczon keresztül vezető községi útvonal is jó karba helyeztetett. A hadkiegészítési előmunkálatok folyamatban vannak, de átalános itt azon tapasztalat, hogy az 1-ső korosztálybeliek száma felette csekély. A községi számadások megvizsgálásával a szolgabirák most foglalkoznak és ezeknek tisztévé tétetett, hogy a lelkész és földbirtokos urakat ebbeli eljárásaikhoz okvetlenül alkalmazzák. A községi 1864. évi költségterv több járás részéről jóváhagyás végett már felterjesztetett. A tisztigyülés, valamint minden hó elején rendesen, úgy e hóban is az összes tisztikar által megtartatott és annak tárgyát a kir. udvari rendeletek és helytartótanácsi intézmények kihirdetésén kívül a felek kérvényei, s az alattas közegek jelentései képezték, melyek is alapos megvitatás után szabályszerű elintézés alá kerültek. Ez alkalommal Polgárdi Lipót, Unghváron most letelepedett orvostudor oklevele kihirdettetett; több rokonok közti ügy az 1836. XIV. és 1840. XIII. t. sz. értelmében, továbbá több ut és iskola építkezésének kérdése döntetett el, s a többek közt azon czélszerű intézkedés is történt, hogy a községi elöljárók a községi pótlékoknak a fejedelmi adóval együttes kezelésétől és az utóbbinak községi kiadásokrai felhasználásától eltiltatván, egyúttal külön községi pótlék-könyvekkel elláttattak. A központi szbkró ezúttal az Ungvárt előfordult gyakori tűzeset alkalmából rögtönítélő biróság felállításának kieszközlését indítványozó, de mivel a felmerült hat tűzvész okainak kipuhatolása végetti tiszti nyomozásból kiderült, hogy csak két esetnél lehetett gyújtási tényálladékra vonni következtetést, a többinél pedig nyíltan gondatlanság volt az ok, más oly vétkes esély pedig, mely által a közbiztonság veszélyeztetve lenne, elő nem fordult,—ezen, a rendkívüli intézkedésre irányzott indítvány eléggé indokoltnak nem tekintetett. Említést érdemel végre a Tibay család abbeli folyamodásának tárgyalása, melyben ez, a volt úrbéres jobbágyokat a család tulajdonát képező erdőségekre kivetett földadó bizonyos részletének, az azokban élvezett úrbéri faizás miatti viselésére köteleztetni kérte, s mely azon határozattal intéztetett el, hogy Korumlya s. t. volt úrbéres lakosai kötelesek 1856. évi sept. 6-tól kezdve folytonosan, az úrbéri rendezés teljes befejezéséig a Tibay család erdőségeiben élvezett faizás miatt, az ebbeli erdőterület után járuló fejedelmi földadós pótlékainak azon részletét fizetni, mely az úrbéresek által évenként felhasználni szokott fa árában földadósorozatilag (catastraliter) kiszámított 1540 pftnyi tiszta jövedelemnek megfelel; különösen pedig tartoznak az ily kulcs szerint az 1856. sept. 6-tól kezdve 1803. évi nov. végéig ez említett erdőség után járuló 3160 ft 56% krnyi földadót s pótlékrészletet kifizetni, az úri szolgálmányokra nézve pedig magukat az e tekintetben külön uton hozandó határozat tartalmához alkalmazni. Minthogy ezen határozat indokait helyszűke miatt elő nem sorolhatom, csak azt kívánom megjegyezni, hogy itt a méltányosság és azon szabály vezérelte a tisztigyűlést, mely szerint a földadó nem a tulajdonos, hanem az illető haszonélvező által fizetendő. Ezen ügy eldöntése azon okból érdemel figyelmet, mivel még 1856-dik évben jön folyamatba téve, s azt a mostani gyűlésnek sikerült határozattal befejezni. A tárgyalás menete egyébiránt higgadt vola s a higgadt vitatkozás alapos szakismeret felől, ellenben a gyűlés, kevésbé látogatott volta miatt, arról tanúskodott, hogy Epicur silány tana napjainkban több fogékony kebelre talál, mint Stoa bölcseinek ragyogó tanácsa. viselőktől.......................................... 210 ft 50 kr. Az ungvári lakosoktól .... Az ungvárvárosi tanács által ren-589 „ 189zdezett népünnepély jövedelméből . 134 „ 39 77 A nagykaposi járásból .... 124 „ 68 77 Az ungvári járásból..................... 5 „ 22 77 Reviscséröl.................................... 7 „ 50 Hunkóczról.................................... 2 „ 50 77 Összesen . 1073 ft 97 kr. Termesztményekben begyült : A vinnai járásból . . . 599 p. mérő 1 V* véka. A dobóruszkai járásból . 151 „ „ / 4 » Az ungvári járásból . . 665 „ „ IV» „ A bezöi járásból . . . 186 „• „ ‘V» „ A nagy-kaposi járásból 89 „ „ A X AECIA, A Szent-István magyar királyi rend kitől nyerte eredetét? Különösnek tetszhetik e kérdés, miután közönségesen tudva van, hogy a sz.István apóst, király vitézrende, (Insignis Ordo Sancti Stephani Regis Apostolici), Bécsben, 1764-dik évi május 6-kán, Mária Terézia királynő által állíttatott fel. Ez is tanúsítja e fejedelemasszonynak többször bebizonyult finom politikai tapintatát. Ilyen jól kiszámított eredményű tény volt például, midőn mindjárt trónralépte. 1741-ki június 25-kén történt megkoronáztatása után, külellenségek által többfelől megtámadtatván, az e miatt nagy rémülésben volt Bécs városát odahagyva, biztos menhelyet hű magyarjai közt keresett. Azon évi sept. 11-én pedig, a Pozsonban együtt lévő országrendek előtt Józsefet, a hat hónapos kisdedet felmutatván, latin nyelven — mint Voltaire megjegyzi, — igy szólita meg a rendeket : „Elhagyatván barátimtól, üldöztetvén ellenségeimtől, megtámadtatván atyámfiaitól, egyedül a ti hűségtek s bátorságtok, és az én állhatatosságom az, melyre támaszkodhatom. íme, kezeitek közé teszem le a ti királyaitoknak leányát és fiát, kik a szabadulást tőletek várják.“ Ezen szavaira Mária Teréziának, — a mint Budai Ézsaiás is Magyarország históriájában (Debreczen, 1812.) említi, — a rendek kardot rántván, mindnyájan igy kiáltottak fel: „Haljunk meg a mi királyunkért, Mária Teréziáért.“ (Mariamur pro Rege nostro, Maria Teréziái) S az 1741. 63. t. czikk szerint is, a magyarok életüket egyenlő akarattal felajánlották. (Vitam et sangvinem sese impensuros unanimi consensu policiti sunt). Az alkotmányos ország megnyugtatására, s a trón és a haza iránti érdemek méltánylására mutatnak azon tettei is, melyeknél fogva szent-István első magyar király emlékezetét, mind vallásos, mind polgári szempontból, többféleképen is kívánta feleveníteni. Köztudomásra van ugyanis, hogy 1771-ik évben, Szent- Istvánnak szent Jóbról. (Szent Jób h. Bihar várm.) Raguzába került jobb kezét, mint ereklyét visszaszerezvén, azonnal rendelést tett, hogy a schönbrunni udvari templomban, 1771-ki junius 29-én, a szent István királyi rend vitézeinek jelenlétében, kilencz napi áhitatosság tartassék, azután pedig e szent kéz Magyarországnak visszaadassék és Budán az udvari templomban köztiszteletre évenkint kitétessék. Szintén köztudomásra van, hogy a m. kir. helytartótanácsnak 1774. év aug. - tól kelt intézménye szerint, a megyés püspökök az ő felszólítására s ajánlatára egyhangúlag fogadták a szent István, mint ország pátronusa, Ünnepének megtartását. Már ugyan Sz.László decretuma I-se könyvének 38-ik fejezetében foglalt szentek ünnepei évenkint határoztatnak megtartandóknak; e czikkben pedig sz.István napja is előfordul, de előfordulnak sz. Gerhard és sz.Miklós napjai is, melyek azonban utóbb megszűntek ünnepek lenni. Majd Jeruzsálemi András 1222. évben kelt arany bullájának első czikkében, a Szent István ünnepe Fehérvárott rendeltetik évenkint, — ha csak lehet, a király jelenlétében — megtartatni. Ez azonban idővel megszűnt, és több szentek napjai a kalendáriumok szerint is, másokkal váltattak fel. Különös, hogy még a XVI. században szent István napja sem állott a kalendáriumokban, ,és Steinhoffer Gáspár által Bécsben 1571 -ik évben nyomatott első magyar kalendárium szerint is aug. hó 20-ra sz.-Bernhard napja létetik. Az 1634, igy az 1635 és 1639-ki magyar kalendáriumokban már ott van ugyan Sz. István király napja, de nem mint ünnepnap, és csak fekete betűkkel nyomatva. Az 1641-ben pedig Sz. István király Conf. veres betűkkel van. Bod Péter „Sz. Heortokrates“ (Oppenheim 1857) czimű munkájában, a 119-ik lapon mondja, „hogy XI. Inocentius pápa rendeletéből a keresztyénség között annak emlékezetére, hogy Sz.István érdeme és segítsége által Buda városát s várát második napján sz.Mihály havának a török kezéből visszavették, azon napon szenteltetik az ő emlékezete.“ A honnan a különféle egyházi és világi lovag- és hölgy-rendek 1837-ben közlött képes előadásában nem ok nélkül mondatik, hogy a rend ünnepe sept. 2-án mint Sz.István király napján, pompásan meg tartatik. Most Sz.-István napja augustus 20-án ünnepeltetik. Midőn azért Mária Terézia a Sz.-István ünnepének megtartását országszerte elrendelte, az első magyar királynak némileg hanyatlani kezdő emlékét s tiszteletét kivánta vallásos buzgalom tekintetéből is föleleveniteni. — De polgárilag is fölelevenité annak emlékét a Sz.István vitéz rendének megalakítása által. Mivel pedig a királynő a vitéz-rend alkotó levelében a többek közt azt mondja, hogy: „Így mind tiszteletünk, áhitatosságunk Magyarország szent királya iránt nyilvánosabb legyen, mind pedig a már általa felállított vitéz-rend emlékezete nem csak ismét helyreállittassék, hanem kegyelmünk és adakozásunk által Az újév ünnepe miatt lapunk közelebbi szővebbé s teljesebbé tétessék,“ S mivel továbbá azon arany pénzen is, melyet Mária Terézia ezen vitéz rend felállításának emlékére vezetett, egyik felöl ez olvastatik: „ORDINIS. EQUIT. S. STEPHANI. REGIS. APO. SOLENNIA. RESTITUTA. MDCCLXIIII. 6-a MAJI.“ a másik felöl pedig: „HIS TUTA SUB ALIS FLORET HONORE NOVO“, nem csoda, ha némelyek arra a gondolatra jöttek — és pedig a most mondottaknál fogva nem alaptalanul, hogy talán e vitéz rendet eredetileg nem Mária Terézia, — hanem maga Sz. István alapította és Mária Terézia csak megnyitotta, csak ismét helyreállította. Ily értelemben volt a többi közt Fába Simon, ki e vitézrendről Mária Teréziához következő verseket intézett (Simonis Faba Carmina, Posonii 1804. — pag. 38.): Instauras Hunnos Equites , quibus ordo Celebris, Jam Stephani priseo tempore Regis erat. Utque sit Authori primo sua gratia, nomen A Stephano per Te redditus Ordo geret. Midőn tehát többen ily értelemben voltak, és vannak ezen vitézrend alapítója iránt, talán azon kitűzött kérdésem is, hogy „a Szent István apostoli király vitézrendje kitől nyerte eredetét ? nem minden ok nélkül létetett. Mondjuk ki azért nyíltan, hogy Sz. István, ezen vitézrendjéről, mint ilyenről, soha semmit sem tudott, — legalább hogy tudott, avagy ilyet alapított volna, annak sem a krónikákban, sem más történelmi okmányokban semmi nyoma sincsen; hanem miután ő a keresztyén vallást behozta, s a szentiki arenával megkoronáztatott, az ország neki telt házalmat adott,az érdemesebbek közöl — a pórnéptőli megkülönböztetés végett — kiváltságos, szabadalmas, czimeres vitézeket, lovagokat, nemeseket (Servientes, Equites, Nobiles) kinevezni és bizonyosan ide czéloznak mind a rendet alapítólevél idézett szavai, mind az emlékpénz feliratai Hogy pedig szt.-István csakugyan fel volt ily megtiszteltetési és jutalmazási teljhatalommal ruházva, megtetszik a többek közt a Hármas Törvénykönyv 1. része, 3-ik czime 6. §-ának ezen szavaiból / „Postquam verő inspirante Spiritus Sancti gratia ad agnitionem veritatis, Catbolicaeque Fidei professionem, opera ipsius Sancti Regis nostri, Hungari venere, et eun dem sponte in Regem elegere, pariter et corouavere; omnis nobilitationÍ8, et ex consequent possessionariae collationis, qua Nobiles decorantur, et ab ignobilibus segregantur, facultas plenarjaque potestas in jurisdictionem sacrae Coronae Regnj hujus; et Per consequens una vasárnap jan. 3-án jelenend mee:. in Principem, ac Regem nostrum a communitate, et communitatis auctoritate simul cum imperio, et regimine translata est. A quo jam omnis Nobilitatis origo etc.“ Sz. István ekképen a maga nevéről vitézrendet nem alapított, habár a reá ruházott hatalomnál fogva az érdemesebbeket kitüntette is. Az ő nevéről való rendet Mária Terézia, a fiának Józsefnek 1764-ik évben római királylyá lett választatása s koronáztatásakor, — mikor I. I. Sz. István első magyar királyt védszentjének választás— ennek emlékére, tiszteletére és dicsőítésére, egyszersmind a polgári érdemek megjutalmazására, mint magyar királynő állította fel, kötelességükké tevén a rend vitézeinek a rendjei mindenkori hordozását. Maga Mária Terézia is mindenkor egész kegyelettel viselte. Nevezetes, hogy midőn egykor gróf Eszterházy Ferencz fökanczellárjával beszélgetne, rögtön kívánván ezt a Sz. István renfi czimerével feldiszitni, a rajta lévő rendjelt, — mit akkor is viselt, — adta át a fökanczellárnak és pedig olyatén — utóbb okiratban is foglalt — kitüntetéssel, hogy ez a családnál maradván, azon családi tag, mely a Sz. István rendjellel fog megtiszteltetni, a Mária Terézia által hordozott eredetit viselhesse. így viselte azt most közelebb gróf Eszterházy Károly, tolnai, majd győri főispán. És midőn Pozsonyban az 1848-diki országgyűlésen kérdezném, miért nincs e felett korona ? — (mert a kereszt csak egy kis karikán függött, minden felette való korona nélkül), mondá a gróf, hogy ezt Mária Terézia maga viselvén, a korona nem ezen, hanem a királynő fején volt. Mutthogy pedig ezt a jeles rendet Mária Terézia 1764. évi május6-án alapította, tehát a ma földerült 1864. évi május 6-án lesz alapításának épen századik esztendeje. Illő, hogy akkor e napot, különösen a rend vitézei megünnepeljék. E százados ünnep közelgésénél fogva is immár kor- és alkalomszerű volt gróf Páffy Mór király helytartó ur ő excellentiájának, itt Pesten, a közélet múlt october 11-kén a szentháromság szobrának s szentelése után, a belvárosi plébánián tartott dísz' alkalmával, lelkes szavakban nyilvánított azon ványa, „hogy szent István első Apo sirályunk tiszteletére is emeljünk, műemléke is szegény városunkban, egy másik fogadalmi s. óriási dimensiókban, imádkozván, hogy a szent k közbenjárása által Istenet mielébb kinyerhessük, szerint a téveszmék mérgét, s az egyenetlenséget körünkből mielőbb hárítsa el, a dicső király szí észrevételek mezőgazdaságink körül. A „P. N.“ közelebbi számaiban szó volt az ugarrendszer- s ennek előnyeiről, s panaszokat hallottunk a gazdasági egyletek miatt, annyiban, a mennyiben hivatásuknak kellően nem felelnek meg; végre az ezen lap „különfélék“ rovatában olvastuk a közraktárak „docksok“ eszméjének külföldi vállalkozók által leendő realizálását. Úgy hiszem, nemcsak magam, hanem hazánkfiainak nagy száma, sajnálkozva vette a fentebbi tárgyakról elmondottakat, mert magát az ugarrendszert illetőleg kérdés alá vonatik annak hasznos, vagy nem hasznos volta, melyből az a tanulság, hogy még most