Sürgöny, 1864. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1864-01-05 / 3. szám

vet a meghívó­levelet átadta, következőleg nyilat­kozott : „Igen i­dom őfelsége gondolatait méltányolni, és köszönöm e levelét. A­ csíkiszciro­k iránt ami érzületé­­ben nem tudok kételkedni, és szilárdul meg vagyok győződve, miszerint az egész török nemzet igen hízel­gőnek találandja ezen ő felsége által nálam tett lépést. .Szerencsésnek érezném magam, ezen alkalommal oly fejedelmet, mint ön császárja, ki iránt mély barátságot érzek, személyesen megismerhetni, valamint oly szép fővárost — mint Páris — meglátogathatni. Egyébiránt talán jobb lett volna, ha előbb a czélba vett tárgya­lás alapját ismertem volna, miután ez esetben az ü­gy­­állás teljes ismeretével cselekedhettem volna.“ A követ imigy válaszolt : „Miután a császár, levelében kinyilatkoztató, hogy nincs előrekészített terve, programmot sem szerkeszt­hetett. A fejedelmek bölcsesége iránti bizodalomban azzal kell megelégednie, hogy Európa veszélyes hely­zetére utaljon. Egyedül a congressushoz tartozik, azon pontokat­­— melyekre nézve egyezkedés fogna előké­szíttetni — megállapítani, és a császár azáltal, hogy valamennyi kérdés föltevése s megoldása végett álta­lános discussióra hiv fel, minden érdeknek elégséges garantiát nyújtott.“ A szultán felelete : „Megjegyzésem nem rejteget ellenzéki érzületet. Átlátom most, a követ által adott fölvilágosítás után, valóban mily nehéz előre meghatározni azon pontokat, melyek a tanácskozás tárgyát képezendik; elfogadom tehát a meghívást; de miután az én egyedüli jelenlétem I­ázisban nem volna elegendő, csak akkor indulandok el oda, ha a többi fejedelmek is ezt teszik. Röviden szólva — mond a szultán némi hangnyomattal — kérem a követet, legyen meggyőződve, hogy ha a com­pressus összeül, Törökország nem lesz az utolsó, amely azon ké­pviseltetni fogja magát.“ Midőn a követ a szultán szavait megköszönő, ő­felsége végszavai ezek voltak: „A nekem átnyújtott le­vélre válaszolni fogok, és a császár válaszom minden pontjával meg leend elégedve.“ NÉMETORSZÁG. A porosz király vála­sza a követek­ házának föl­iratára igy hangzik : „A követek­ házának a dán ügyben hozzám inté­zett föliratát azon figyelemmel ol­vast­am el, melylyel a ház óhajtásai s nézetei iránt viseltetem. Midőn ezen fölirat homlokán azon állítás foglalta­tik, hogy a követek­ háza már kijelölte az irányt, me­llen haladni Németország becsülete­s érdekei kíván­ják, hinnem kell, hogy az ezáltal nem szándékozott határozási jogomat röviditni, mely engem az alkotmány a törvények értelmében illet, valahányszor a monar­chiának a külföldközi viszonyai forognak fönn. Ezen jogommal szo­rosan összenőtt azon királyi kötelesség, hogy Poroszország jogait s becsületét a külfölddel szemben védjem s képviseljem, s én meg vagyok róla győződve, hogy ezen kötelességem gyakorlatánál népem ősi ragaszkodására támaszkodhatok. Tudom azonban, hogy midőn én a porosz népet harczra hívo­m föl, s ál­dozatkészségétől vélt s vagyont kivárok, atyai körül­tekintéssel kell a kérdést megfontolnom. Királyi hivatá­som teljesítésében igényelt lelkiismeretességgel nem bírnám összeegyeztetni, ha ama nagyfontosságú fel­adatnak, melyet jog­i alkotmány a királyra ruház, nem szentelném teljes vezető tevékenységemet. A követek háza tehát meg lehet győződve, hogy azon irány, melyben kormányom eddig a külpol­tikát vezető, éretten megfontolt elhatározásom eredménye. Ezen határozatokat a Poro­szország által kötött szerző­désekre, s Európa összes helyzetére tekintettel, s azon erős akarattal hoztam, hogy a herczegség­ekben védni fogom a ném­t jogot, s ama jogos czél elérését, mely­ért Poroszországnak fáradoznia kell, fegyvererővel is elő fogom mozdutni. Hogy minő formában s mily vég­­czéllal vétessék alkalmazásba mindazon eszköz, mely a fő czél elérésére közremunkál, az iránt a határozás al­kotmányos után csak engem illet. Ezen irányban változhatlanul azon törekvés fog vezetni, hogy a herczegségek Ugye Porosz s Németor­szághoz méltólag oldassék meg, s a szerződések tiszte­lete is fönntartassék, úgy mint azt a népjog igényli. A követek háza nem várhatja tőlem, hogy én önkényesen s Poroszország nemzetközi viszonyainak tekintetbevé­tele nélkül, az 1852-ki európai szerződésektől vissza­lépjek. Az öröklési kérdést, közreműködésem mellett, a német­ szövetség fogja megvizsgálni, s én nem vág­hatok eléje ezen vizsgálatnak Mielőtt eziránt, határo­zat ho­zatnék, szükséges gondoskodni oly eszközökről, mely­­ek a szövetség­gyűlés által elhatározott executiós intézkedések, s az ezekkel járó védelmi rendszabályok foganatosítását e­úlozzák. A szövetség­gyűlési határozat végrehajtása az ál­lamot jogilag s szerződésileg illető kötelesség, s ama veszélyek, melyek ezen határozat foganatosításából ke­letkezhetnek, nem érhetik az országot készületlenül. Ezen körülmények közt a követek­ háza nem vállal­hatja magára a felelősséget aziránt, hogy az okvetet­­len megkívántató eszközöket megtagadja, s beleegye­ Beings­zeit gaboaárak a pesti gabona­­csarnokban. zését adb­altételekhez kösse, melyek koronám kétségte­­jogaiba ütköznek. Nem érthetném meg, ha n­em követek­ haza, mely kormányomat annyira sürgeti a cselekvésre, s azon perezben s téren, midőn s melyen ezen cselekvésnek be kellene következnie, megtagadná az arra megkiván­tató eszközöket. Annál kevésbé bírnám azt érteni, mi­vel gondoskodás­om s szavam kezeskednek aziránt, hogy azon eszközök, miknek megszavazását a jog ol­talmára s az ország becsületének érdekében kivánom, ezen czélnak megfelelőleg fognak alkalmaztatni. Az ez iránti bármely kétség ellentmond ama bizalomnak, mit a porosz nép királyai szavában helyezni szokott. Fölhivom a házat, hogy a m. hó 8-ki kir. előter­jesztést bizalomteljesen vegye tárgyalás alá, nem mu­lasztván el a perez komolyságára s a határozat fontos­ságára figyelmeztetni a házat. Fölhivom, hogy tekin­tettel az események föltartóztathatlan fejlődésére, mi­előbb szavazza meg a szövetségi kötelességek teljesí­tésének,­ s az ország-védelem biztosításának érdekében, a kivánt kölcsönt. Berlin, dec. 27. 1863. Vilmos. (Következnek a ministerek aláírásai)“ Ezen válasz — mint tudjuk — a kölcsönügyi bi­zottmányhoz utasittatott. F­r­igy­es herczeg Kielből dec. 31-től kelt kö­vetkező inditványt adott ki: „Nem akartam fölhivástokat visszautasitni; kö­telességet teljesítek, midőn veletek együtt viselem ezen komoly idő gondjait. A szövetségi executio eleitől fogva nem az én kormányom ellen volt intézve, s az most czéltalanná lett. Meg vagyok róla győződve, hogy a szövetség is eltávolítottaknak ismerendő el azon oko­kat, melyek azt biztosi kormányzat alkalmazására in­­díták. Megvárom, hogy ha alattvalóim az ideiglen­es szövetség kormányzatot tiszteletben tartandják, s az összeütközéseket kikerülendik.“ Kieiből f. hó 1-ről jelentik: Mindenfelől sze­­rencse-kivonati küldöttségek érkeznek ide. — Fri­gyes herczeg egy nagyszerű fáklyás­ menet vezető­jének válaszolva különös hangsúly­t helyezett a kor­mányzók s kormányzottak közti egyetértésre s azon biztos reményét fejezé ki, hogy rövid időn átveendi az ország kormányzatát. Egy Rendsburgból f. hó 1-ről kelt sürgöny szerint a dánok még nem hagyták el a korona-erődöt. Flensbur­gból kelt tudósítások szerint a dán király 1 -én oda megérkezett. A „Wien. Abendp.“ így nyilatkozik : ,,A „Presse“ egy állítólagos altonai m­agán levél­ben részletes közlést hoz oly illetékességi viszályokról, melyek az austriai dandár­parancsnok és a végrehajtó­hadsereg parancsnoka — Hake tábornok közt — ki­törtek, és alkalmat adtak Altonának a már kivonult dán csapatok által újból történt megszállására. Mi ezen állítást alaptalannak mondhatjuk, és is­mételjük — mint már említettük — miszerint t. i. na­gyon sajnálandó dolog, ha austriai lapok ily találmá­nyok közegeivé lesznek oly ügyekben, melyek — a saját ország becsületére nézve — bizonyára nem közö­nyösek. A német lapokban közlött híreket, gróf Coudrecourt és Scharffenberg dán ezredes közt A Rónában történt ös­szejövetelről, szintén csak légből kapottaknak mond­hatjuk. Ennélfogva a további állítás, hogy Altova elha­­gyása iránt ez alkalommal történt volna megállapodás, önmagától elenyészik. Teljesen valótlan a „Tagesbote aus Böhmen“ azon híte is, mintha gróf Coudrecourt már visszaérkezett volna Prágába.“ SPANYOLORSZÁG. Mint Madridból dec. 29-ről írják, a ministeri tanács véglegesen egy Párában tar­tandó congressus mellett nyilatkozott, mint a­mely leg­jobb eszköz lenne, egy európai háború következményei­nek kikerülése végett. A „Correspondenícia“ forma szerint megc­áfolja azon közlést, mintha a spanyol kormány Párában al­kudozást folytatna 3­0 millió reálnyi kölcsön felvétele végett. San Domingóból dec.­­-ről kelt tudósítások sze­rint a spanyolok folyvást erősbítéseket kaptak. A vesz­tes­­ mindkét részről tetemes volt. A főparancsnok unokaöcscse megöletett s Gandara tábornok meg­sebesült. Azt hitték, hogy a fi­lkelés rövid időn el fog nyomatni. GÖRÖGORSZÁG. Mint a „Patrie“-nak Corfuból írják, ott folyvást igen fájdalmas benyomást okoznak a nov. 14 -i londoni szerződésnek ama pontjai, melyek a fellegvár lerontására s a hét­ sziget neutralisatiójára vo­natkoznak. Angolország bevallott párthívei leginkább fájlalják a hatalmasságok határozatát. Padova par­liament elnök tiltakozása, a róm­ai követeknek György királyhoz intézett tiltakozása s a legújabban M­e­r­­c­u­r­o , hajdani semmisítő­ törvényszéki tanácsos ál­tal közzétett röpirat mindenki figyele­sét igénybe véve. OROSZ LENGYELORSZÁG. Karácsony mindkét napján Varsóban számos befogatások történtek. Egy­szersmind több nyomdákban motozás eszközöltetett, s Bécsi börze január 21-án. T­áviratok. Páris, jan. 2. Gortsakoff herczeg Páris­­s Londonban azt indítványozá, hogy a dán-német vi­szályt tárgyaló értekezlet Kopenhágában tartassék meg. Francziaország ezen javaslatot visszautasítja. London, jan. 3. Az „Observer“ szerint az angol parliament gyanithatólag febr. 4 én ül össze. H­a­m­b­u­r­g, jan. 3. A „Béb­. Zig“ szerint igen csekélyekké lettek az oly béke fen­ntartása iránti ki­látások, mely Dánia becsületével összeférne. Az emlí­tett lap hangsúlyt helyez arra, hogy az új ministerek szigorúan alkotmányszerűleg fognak kormányozni. Altona, jan. 3. Az austriai hadmérnöki csa­pat, mely Eimshüttelben állomásozott, ma Rendsburgba megy.Eimschüittelben az austriai katonaság számára kór­ház állíttatik fel. N­­a­m­b­u r­g, jan. 2. A „Hamb. Zrg“ írja : Hol­napra 12,000 austriai és porosz átvonulása van beje­lentve , a s­zálláscsinálók még ma váratnak. Hírlik, hogy az elbocsátott ploeni hivatalnokok helyébe Henrici főtörvényszéki tanácsos Glückstadtból, Thomsen senator Kielből és Griebel hivatal­nő-­ök Ploen­­ből neveztettek ki. Egy börzei hír szerint még jelentékeny seregek megérkezése várható. Hamburg, jan. 3. Dithmarschen vidéke is megszállatott a szövetségi csapatok által Az Eider Rendsburg körül be van fagyva. Altonai tudósítások szerint, a dánok 1-én este odahagyák az Eidertől éj­szakra eső 6 holsteini falut. Hamburg, jan. 3. Kopenhágában azon hír szárnyalt, hogy az austriai s porosz követek legköze­lebb odahagyják állomásaikat; azonban a diplomatiai közlekedés épen­ nem fo­g félbeszakasztatni, s B­lit­te­r­s­d­o­r­f és gróf W­e­s­d­e­h­­­e­n követségi tit­károk fognak ügyviselőkül működni. Hirszerint W­ou­­d­e­h­o­u­s­e lord elutazása előtt, egy bucsuaudientián a király előtt a fölötti sajnálatát fejezé ki, hogy külde­tése nem idézte elő az óhajtott sikert. Kopenhága, jan. 2. Flensburgból távira­ti­­lag jelentik, hogy a dán sereg az Eider és Schley mel­lett öszpontosul. A király pénteken d. u. Schleswigbe érkezett, s a gottorfi kastélyban székel. Hake tábornok az Eidertől éjszakra eső holsteini falu átadatását kí­vánta. Fr­ankfurt, jan. 3. A szövetség többsége teg­nap elhatározta, hogy az augustenburgi herczeget mint magán­embert megilleti a herczegségekben a honfiúi jog, minélfogva nem szólíttathatik fel az ország elha­gyására. A Schleswig elfoglalása végetti javaslat fölött nagy a véleménykülönbség. Darmstadt Schleswig el­foglalását Németország jogainak megóvása végett in­dítványozza. Szászország a schleswigi örökösödésre nézve fenntartást kíván. L U 11 i c b, január 3. A „Journal de Liége" meg­c­áfolja azon hírt, mintha a király meghivatott volna a holsteini ügyben interveniálni ;azt hiszik,hogy Austria megtagadandja az Anglia által indítványozott dán ta­­nácskozmányhoz való járulást. Corfu, dec. 29. Tegnap elvitték a vido főerőd ágyúit. Az angol seregek legközelebb részint Máltába , részint Indiába hajóznak. Wynne angol hadmérnök ezredes, a­ki Londonba hivatott, hogy nyilatkozzék az iránt, mely erősítések romboltassanak le, s tartassanak fenn, legközelebb visszaváratik. Bukarest, dec.­0. A legutóbbi kamrai ülés­ben a kormány 6 millió piaszternyi rendkívüli hitel megajánlását indítványozó, a poroszlók, csendőrök s más biztonsági őrök fölállítása végett; továbbá 70,819,000 piaszternyit a zárdáknak megajánlott ösz­­szeg kifizetése, a hadsereg számárai anyagszerek elő­­szerzése végett, s 13 milliót a múlt évből hátramaradt adósságok kifizetése végett. L­e­m­b­e­r­tr . jan. 2. A „Gaz. Nar.“ megerősíti Chmielinskinek Radomban m. hó 23-án tör­tént kivégeztetését; továbbá ugyanazon lap jelenti, hogy Rothkirch orosz őrnagy a merénylet kö­vetkeztében 29-én meghalt, s hogy 28-án R­e­z­p­o­r­o­s csendőr-ezredes saját lakásán megtámadtatok, s megsebesittetetett; azonban hirszerint a tettes befo­gatott. Triest, jan. 2. Athénéből írják, hogy a fran­cia követ a király tiszteletére bált adott, melyre Ottó király volt 3 ministere is meghivatott, a miért a nem­zet­gyűlés elnöke nem jelent meg a tánczvigalomban. Az utolsó kihágások miatt új, mintegy 20 személyre terjedő befogatások történtek. A sereg újjászervezése megkezdetett, és elhatá­roztatott a forradalom által leszorított tisztek visszavé­tele. Hahn tábornok a sereg fő felügyelőjévé nevezte­tett ki. Sonnier tábornok meghalt. Gróf Sponneck nem utazik el; Philemon urat titkárává nevezte ki. A minis­­terium a nemzeti gyűlésben 140 szóval 60 ellenében ki­vitte, hogy a tengerész­ aggastyánok pénztára érintet­lenül hagyassék. Kereskedelmi és gazdasági hírek. Soprony, dec. 31. Most újév előtt, üzletünkben az előbbi élénkséget nyugalom váltotta fel, mindenki in­kább a lefolyt év alatt tett adás-vevések végeredményé­nek kiszámításával és felettük való szemlélődéssel, mint új alku­kötésekkel foglalkozván, melyek a jövő év elejéig halasztatnak el, mikor hihetőleg annál nagyobb tűzzel fognak üzéreink és kereskedőink belefogni az üzletbe. Az árakban nem történt említésre méltó változás, ezek átlag a következők : búza 4 ft 50 kr, rozs 3 ft 25 kr, árpa 2 ft 70 kr, zab 2 ft 10 kr, kukoricza 3 ft 80 kr. Időjárásunk néhány nap óta nagyon hideg. Arad, jan. 2. A gabnaüzletben az emelkedett hangulat tartja magát s utoljára jegyzett áraink általában tűrhetők. Szesz változatlanul lanyha s 51 kron jegyzendő fokonkint bordóstul. Szilva plá­r­­­u­k­a még most sem kerestetik, s mind ez, mind a törköly­­szűre­d­é­k csak részletekben adható el a fogyasz­tóknak. V­águjhely, dec. 3. Búza 4 ft 10—20 kr, rozs 3 ft—3 ft 10 kr, árpa 2 ft 40—80 kr, zab 2 ft, ku­koricza 4 ft­­ 4 ft 10 kr, kolompér 2 ft. Megérkeztek: ANGOL KIRÁLYNÉ. Gr. Bolza földb. Tisza-Kertről. Gn Wenkheim földb. Gyuláról. Báró Simbsch­enné földb. Pettauból. Bahn vendéglős Füredről. Krauss bőrkereskedő Szombathelyről. Grünman, Ein , Stern, Odenwalds Ochraig, Hild keresl­edök Bécsből. Pollák jószágigazgató Rózásról. Littke magánzó Prcsrek Néppel földb. Ahányból. VADÁSZKÜRT. B. Vayna földb. Gömörből. Jekelfa­­lusy földb. Zemplénből. Madarassy földb. Szürtéről. Gr. Kor­­nis írekről. Dőry földb. Zombáról. Gráber divatárusnő Arairól. Stromayer bioikhivatalnok Bécsből Jagasicg alel­­nök a magyar kir. helytartótanácsnál Veszprémből. B. Vay földb. Gömörr­ől. Nagy földb. Bolonkáról. Nagy S. földb. ugyanonnan. Nitzky földb. Sopronból. Dadányi földb. Szű­csiből. Török földb. Podruzsánból. Festi Ügyvéd Pécsről. Gregus gőzmalom-tulajdonos Dukáról. Teisinger gazdász A. Bodonyból. MAGYAR KIRÁLY. Neumann keresk. Veszprémből. Bainville mérnök Fiuméból. Koln keresk. Almásról. Abeles keresk Szerdahelyről. Sem­ek gyámok Brünnből. Grünwald keresk. Perkátáról. Koller földk. P.­Mélykutról. Weisz ke­resk. B­­eböl. Weisz cs. kir. hadnagy, Csakovai magánzó Kikindáról. Cottkey mérnök Siófokról. Rózsa gazdatiszt Deb­­reczenből. Bittó főszbiró Verebélyről. Schonner földk. Ma­gyarországból. Stern keresk. Fehérvárról. Lenfelder főrabbi Varasáról. Brenner keresk. Esztergomból. Grünberg cs. kir. hivatalnok Bécsből. Deczillia mérnök Siófokról. Balog utazó Komáromból. ISTVÁN FŐHERCZEG. Graef cs. k. ezredes. Farkas ügyvéd K.-Ladányból. Schwarzenfeld keresk. Bécsből. NÁDOR. Csapó magánzó P.-Bogárdról. Bernáth földb. Tassról. Kiss biró Öcsödről. Kozso földbirtokosné Surjánból. Schmidt divatárusné Bécsből. ARANY SAS. Gr. Festetics fldb. Harasztiból. Maj­­thényi fldb. Daróczról. Györffy fldb. Hevesről. Földváry és neje Harasztiból Benyiczky fldb. Megyeiről. Zuber fllb. Debrecze­ből. Farkas fldb. Torontólból. Kolozsváry fldb. Tabajdról. Lehuch fldb. Cs­ibáról. Dezsőffy Szt. M. Kitáró). Fekete fldbné S­zabolcsból. Bodnár ügyv. B.­Gyarmatról. Cserniczky fldb. Nógrádból. Gombos mag. Czeglédről. Mol­nár fldb. Félegyháziról. Sál ügyv. Gyuláról. Lossy fldb. Pozsonyból., FEHÉR HAJÓ. B. Valatta cs. kir. ezv. Harasztiból. Szervitzky föhadn. ugyanonnan. Körmendy fldb. Szathmár­­ból. H­aid­inger kér. Konstantinápolyból. Simony Ugyv. Bécs­ből. Weidinger u­gyn. Pécsről. Müller kér. Albáról. Apáthfy igaz ig. Magyarországból. Várady fldb. N.­Körösről. Fenyves­­sy hiv. Szolnokról. Pongrátz fldb. Temesvárról. PÁRIS VÁROS. Wessely kalapker. Bécsből. Wallfisch bérlő Esztergomból. Zsitkovszky fldb. Ungvárról. LONDON VÁROS. Huszár fldb. Szántóról. Szélig kér. Szegedről. Székely kér. N.­Szebenből. Robinson kér. Buka­­restből Lőwinger kér. N -Létáról. Keller kér. Pécsről. Tän­zer kertész T. Sz. Miklósról. Színházi előadás január 5. Nemzeti színház. „Norma." Opera 2 felvonásban. Pesti német színház. „Othello der Muhr von Ve­nedig.“ Tragische Oper in 3 Aufzügen. B m a’ népszínház. „Az ördög pilulái.“ Nagy ülne­ményes bohózat 15 képlettel 3 felv.______ Táv­rali tudósítás a bécsi börzéről január 4-ről. 5'/o Metalliques 72.60; nemzeti kölcsön 79.85 bankrészvények 5.85; hitelintézeti részvények 183.80 ezüst-agio 117.50 londoni váltók 118.25 ezüst-agio 5436.________________ Felelős szerkesztő : VÉRTES ERNŐ.­ ft 500 60 40 525 105 500 200 300 200 100 1000 Utolsó osztalék. ft 50 lOO 25 32 5 116 25 38 24 6 12’A 80 90 Maagyar értékpapírok áriz­estje. Decz. 25. jan. 2-ig. Pesti kereskedelmi bankrészv Pesti takarékpénzt, részv. Budai „ „ Ó­budai „ „ Budapesti lánczhid „ Budapesti alagút „ Pesti hengermalmi társulat. Kereskedői épület „ Első magyar biztos, társulat Pannónia viszonbizt. társulat. Sz.-István kőszénbányatárs- Pannónia gőzmalomtársulat. 0­/,0/« magyar záloglevél. 6°/t magyar földhit. utalv. 640 1050 400 100 392 70 1050 330 460 260 130 1180 88.75 99.— Állai­i kötelez.vény. 57­,-es átváltoz. 5%-os metall kötél. 1852. kiad. 4'­,"A-es. 47» es. S'Ves. 67» lombard-velencz. 57» nemz. kölcsön. 570 magyar földteherm. 5% erdélyi földteherm. 67c, horvát földteherm. osztrák 10 éves kisorsolandó osztrák értékben galicziai magyar 10 éves kisorsoland. 1839-ki­húzás 1854-ki „ 1860-ki „ Hitelint. „ Dunagőzhaj. húz. Triesti 100 ft „ „ 50 ft „ Budai köles. „ Eszterházy „ mart ft I kr I 68. 72. 72. 64. 67. 42. 103. 80. 74. 71. 72 102 90 85 72. 99 88 Wiiidiscligräcz „ 20 í Waldstein „ 00 Keglevich „ Como-jegyek „ decz. 1. jul. 15. május 1. jan. 2. Vasul! részvények. Északi vaspálya. Államvaspálya. Tiszai vaspálya. Déli Nyugoti „ Galicziai „ Pardubiczi vaspálya. Gratz-Koflachi „ Teplicz-Aussigi vaspálya. Cseh-nyugati vaspálya. Iparrészvé­nyek. Nemzeti bank. Hitelintézet p. 200 ft. Escomptbank p. 500 ft. Lloyd p. 525 ft. Dunagőzhajózás p. 525 ft. Pénznemek. Császári arany. r „ recze's. „ „ koronás. Napoleon d’or. Orosz imperiale. Porosz pénztári utalv. Souveraindor. Angol souveraign. Ezüst 100 ft. ft I kr 19.50 20.— 15.- 19 25 1735 187.-147.-249.— 138.— 198 50 127.50 135. 224.— 154.75 785.- 184 90 655.- 23/ — 429.— 5.67 5.67 16.40 9.49 9.72 1.78V, 16.60 11.90 118.— Gőzhajók járásai. A Dunán. Pestről Baja és Mohácsra : hétfőn, szerdán és szombaton 7 órakor reggel. Pestről Eszék és Zimonyba : szer­dán és szombaton 7 órakor reg­gel. Pestről Orsóra és Galaczra : szer­dán 7 órakor reggel. Mohácsról Baja és Pestre : kedden, szerdán és pénteken 3 órakor délután. Zimonyból Eszék és Pestre: hét­­főn és csütörtökön 8 órakor dél­előtt. Orsováról Pestre : vasárnap reggel. Galaczról Orsova és Pestre: ked­den reggel. A Tiszán. Szegedről Zimonyba szombaton reg­gel. Zimonyból Szegedre : csütörtökön délben. A Száván. Sziszekről Zimonyba : hétfőn reg­gel. Zimonyból Sziszekre : csütörtökön délben. Vaspálya­ Bérs-Baziás.­­Bécs, indul 7 óv. 45 p. r. — 8 ó. este. Pozsony, ind. 10 ó. 24 p. r. — 10.49 p. e. Ér.-Ujvár ind. 1 ó. 20 p. r. — 1.48 p. ér. Pest, megérk. 4 ó. 37 p. d. u. — 5.27 reg. Pest, indul 5.35 perez d. u. — 6.25 reg. Czegléd, ind. 8.9 perez este — 9.7 reg. Szeged, indul 12.17 p. d. e. — 3.50 d. u. Temesvár, ind. 5.30 reg. érk. 10.10 este. Baziás, érk. 11.51 reggel. Baziás Becs. Baziás, indul 5 ó. 45 p. d. u. Temesvár, ind. 10.32 ej. — 5.19 reggel. Szeged, indul 2.25 reggel — 12.15 d. e. Czegléd, indul 6.29 reggel — 6.31 este. Pest, érkezik 8.45 reggel — 8.37 d. u. Pest, indul 9 55 reggel — 9.30 este. Ér.-Ujvár, ind. 1.50 d. e. — 1.3 reggel. Pozsony, ind. 4.45 d. u.­­— 4 3 reggel. Bécs, érk. 5.33 d. u. — 6 óra reggel. Buda-Triest. Buda, ind. 6 ó. 30 p. r. — 5.15 d. u. Fejérvár, ind. 8.43 r. — érk. 7.20 este. Kanizsa, ind. 1.43 d. u. — ind. 10.10 e. Pragerhof, 5 ó. 2 p. d. u. — érk. 5.8 r. Laibach, 2.11 éjjel. Triest, érk. 8.15 reggel. Triest-i oda. Triest, ind. 6 ó. 45 d. u. Laibach, ind. 12.57 éjjel. Pragerhof ind. 9.30 r. — ind. 10.55. Kanizsa, ind. 1.19 d. u. érk. 5.12 reg. Fejérvár, ind. 5 ór. 59 e. — 7.10 reggel. Buda, érk. 8.3 este. — 9.14 d. e. Fejérvár-Bécs. Fejérvár, ind. 10 órakor reggel. Uj-Szőny, ind. 1 ór. 30 d. u. Bécs, érk. 7 ó. estei menetek. Bécs Fejérvár. Bécs, ind. 7 ó. 45 p. reggel. Uj-Szőny, ind. 2.10 d. u. Fejérvár, érk. 5 ó. 45 p. este. Czegléd-­Miskolcz-Kassa-Várad. Czegléd, ind. 9 ó. 27 p. reggel. Szolnok, ind. 10.27 reggel. P.-Ladány, ind. 1.26 délben. Debreczen, ind. 3.­­ d. u. Tokaj, ind. 6.25 p. d. u. Miskolcz, ind. 7.29 este. Kassa, érk. 10.34 este. P.-Ladány, ind. 1.58 d. u. Várad, érk. 4.38 d. u. Czegléd- Arad. Czegléd, ind. 9 ó. 47 p. reggel. Szolnok, ind. 11.19 d. e. M.-Tur, ind. 12.54 délb. Csaba, ind. 3.21 d. u. Arad, érk. 5.27 d. u. Ka­su-Miskolcz-Várad-Czegléd. Kassa ind. 5 ó. reggel. Miskolcz, ind. 7.52 reggel. Tokaj, ind. 9.35 d. e. Debreczen, ind. 12.12 d. e. P.-Ladány, ind. 1.45 d. u. Szolnok, ind. 4.44 d. u. Czegléd, érk. 5.41 d. u. Várad, ind. 10 ó. 6 p. reggel. P.-Ladány, ind. 12.45 d. e. Czegléd, érk. 5.41 d. u. Arad Czegléd. Arad, ind. 9 ó. 50£p. d. e. Csaba, ind. 12.6 d. e. M.-Tur, ind. 2.32 d. u. Szolnok, ind. 4.22 d. u. Czegléd, érk. 6.33 d. u. Osztrák mérő. Osztrák értékben. Súly, font. ft kr ft kr Búza bánsági . . 87--88 ____ ____ ___— „ tiszai . . . 86 885 155 40 „ fehérmegyei . 85--875 105 30 ,, bácskai . . 85--865 — 5 05 Rozs...................... 77--793 403 50 Árpa serfőzésre . . 70 713 — 3 20 „ etetésre . . 65--682 702 80 Zab....................... 42--442 252 30 Tengeri.................. 82 843 603 70 Köles..................— 3 503 60 Repcze..................5 506 aa . *Un­q­ oj ko »n N ® £ PQ :c kr 50 Ar­kelet. Zálogleve­­k. Sorsjegyek. Salm „ Pálffy Clary „ St. Genois „ ez alkalommal Polák nyomdász is befogatott. Az orosz kormány minden áron föl akarja fedezni a nem­zeti kormányt, hogy így akkor annál könnyebben véget vethessen a fölkelésnek. Azonban a nemzeti kormány is újólag nagy tevékenységet fejt ki. Igy p. o. karácsony előtt kevéssel két nyomatott kiáltv­ányt adott ki, me­lyek közöl a­z egyik a katonákhoz, s a másik a papok­hoz van intézve. Radomból jött utasok beszélik, hogy ott legköze­lebb Chm­ielinski fölkelő főnök — ki nemrég orosz fogságba jutott — haditörvényszékileg agyonlö­vetett. Egyébiránt Chmielinski kivégeztetése hivatalo­san még nem tétetett közzé. Az orosz hatóságok hadikészületeket tesznek , a már végbement ütközetekről szó hírek alaptalanok. TÖRÖKORSZÁG: A szultán 259.000 piasztert írt alá a bevándorlott cserkeszek számára. 10 pasa nyug­­díjaztatott. A szultán két yachtot rendelt Angliában.

Next