Sürgöny, 1864. szeptember (4. évfolyam, 199-223. szám)
1864-09-18 / 213. szám
SIS.m. M*j«2 Jpi ájjtm |SiMla-Pest. Xrjíyrtlik évi folyam. |JyP ^jjjP Vasárnap, September 18. 1864. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal Budán, bécsi-utcz* (a várban) 184. sz. Fiók-kiadó-hivatal Pesten éy Sri Pál papirkereskedésében (hatvani-utcza, a cs. kir. postahivatal melletti sarokház). Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. yinjján-isiiííla: egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért 8 kr., kétszeri hirdetésért 7. kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 8 kr. számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdij külön, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Külföldrőli hirdetéseket átvesznek a következő urak: Ma mai Frankfurtban Tiolin Ottó; Hamburg - Aténában C-San Heistein és Vogler ; Hamburgban Tirlikieiin Jakinli; Lipcsében Rugier II., Illyen és Fort uraknál. Előfizetési árak : Naponta! postai szétküldéssel. Budapesten házhoz hordva. Félévre ...... 10 frt. Félévre.......................8 frt. 50 kr. Negyedévre......................5 „ Negyedévre .... 4 „ 50 „ Előfizetési felhívás „Sürgöny“ napilapra az utolsó évnegyedre f.é.octobertől decemberig. Előfizethetni a kiadó-hivatalban, Budavár, bécsikapu-utcza 184. sz., Pesten Györy Pál papa-kereskedésében , barátok terén, a posta szomszédságában , vidéken minden cs. kir. posta-hivatalnál, bérmentes levelekben. Előfizetési árak: Vidékre naponkint post, küldve 8 évre 5 ft-------_ ,, „ „ „ egy hóra 1 „ 70 kr. Buda-Pesten házhoz hordva ,'j évre 4 „ 50 kr. „ „ 9 egy hóra 1 „ 60 „ | HIVATALOS RÉSZ. ) cs. k. Apostoli Felsége f. évi sept. 7-töl kelt legfelsőbb határozatával, Csomác Manó kanonokot a nagy-váradi latin-szertartási székes-káptalannál, a B. M. V. de Valle Paradisi czimzetes apát- ságra legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Turóczmegye főispáni helytartója Csepcsájnyi Ferencz, megyei számvevőt és hites ügyvédet tör- vényszéki ülnökké, továbbá Csepelányi Vendel, törvényszéki jegyzőt megyei számvevővé, és Bakssá-nyi Bertalan megyei esküdtet törvényszéki jegyzővé nevezte ki. A jelenleg »Székesfehérvár és B.-Füred közt naponkint közlekedő málhaposta-menetek folyó hó 16- dikától kezdve a »Székesfehérvár — Veszprém közti útszakaszra szorittatnak. Kelt Pesten, sept. hó 9-dikén 1864. A cs. kir. postaigazgatóságtól. Változások a pk. k. hadseregben kineveztettek. Báró Reznicsek József vezérőrnagy és csapatdandárnok altábornagygyá, — meghagyatván jelenlegi szolgálati állomásán: báró Bi Is Antal vezérőrnagy, — egyúttal mostani működésétől, mint a hadügyministerima 6. osztályának főnöke fölmentetvén, — a katonai képzőintézetek főfelügyelőjévé; és nemes dresdenbergiStransky Ferencz, őrnagy a főszállásmesteri törzsben, a hadügyministerium 6-ik osztályának főnökévé. A katonai határigazgatási ágban: lovag Fromm Károly alezredes és a hadügyministerium 10. osztályának főnöki helyettese, ezredessé ; a következő századosok őrnagyokká és határszéli kormányzati előadókká : Kari Antal, a 12. sz. német-bánáti határőrségi gyalog-ezredből; Spies Ferencz, a 11. sz. második bánáti határőrségi gyalog-ezredből; Czervenka Károly, a 13. sz. román-bánáti határőrségi gyalog-ezredből; Sibanics István, a 14. sz. szerb-bánáti határőrségi gyalog-ezredből; Trnsky János, a 4. sz. szluini határőrségi gyalog-ezredből ; Göttlicher Benedek, a titeli határőrségi gyalog-zászlóaljból; Hostinek József, a 9. sz. péterváradi határőrségi gyalog-ezredből; Skorics Milán, az 5. sz. varasd-kőrösi határőrségi gyalog-ezredből; Mihailovics Ephraim, a 3. sz. ogulini határőrségi gyalog-ezredből; Neiden József, a 2. sz. ottocsáni határőrségi gyalog-ezredből; Bach György, az Ő Felsége legmagasb nevét viselő liccai határőrségi gyalog-ezredből; Neuwirth György, a 8. sz. gradiskai határőrségi gyalog-ezredből; és Lovak Tamás százados, beosztva a hadügyministerium 10. osztályába, ki egyszersmind tanár a katonai-igazgatási tanintézetben. Mindnyájan meghagyatván jelenlegi szolgálati állomásukon. Macsek Ernő első osztályú százados a 17. sz. herczeg Hohenlohe gyalog-ezredben, — őrnagygyá, jelenlegi alkalmaztatásában a veronai hadseregparancsnokságnál meghagyatván, — egyúttal azonban a 34. sz. porosz király gyalog-ezred rang-nyilvánságába osztatván be. Nyugdijaztattak : Arzt Péter, a 32. sz. estei Ferencz Ferdinand főherczeg gyalog-ezred alezredese, — a béke idejébeni szolgálatra leendő alkalmaztatásra előjegyzés mellett. Liebstockl Frigyes, első osztályú százados a hadseregben, századparancsnok és tanár a marburgi hadfiintézetben, őrnagyi ranggal és nyugdíjjal. NEMHIVATALOS RÉSZ. Az orosz birodalom financziája, párhuzainban az austriai birodalom financziájával. .. Múlt czikkünkben előadtuk az orosz papírpénz történelmét 1817-ig, vagyis azon korszakig, midőn a Napoleon elleni óriási harct befejeztetvén, minden állam igyekezett megrongált pénzügyét lehetőleg megjavítani. Austriában az első papírpénzt Mária Therezia adta ki 1762-ben. Summája e könnyű és kényelmes csereeszköznek első ízben 12 millió ezüst forint volt, s mivel ez összege a birodalom pénzforgalmához aránylag csekély volt, kedvelt pénznemévé vált a nagyközönségnek; értékét az ezüst pénzhez teljes egyformaságban fenntartás s még akkor sem csökkent legkisebbé is, midőn II. József császár a török háború miatt a 12 millió papírpénzt 20 millió forintra felemelte. A franczia háború miatt mindig több-több papirospénz jött forgásba, úgy hogy már 1797- ben a papírjegyeknek érezpénzben teljes értékben való felváltását megszüntetni kellett, azok azonban névszerinti értéküket 1799-ig fenntartották. A roppant áldozatok, melyekre Napóleon erőszakoskodásai, s hódító rendszere Európa minden államait az önvédelemnél fogva kényszeritették. Austriára is súlyos terheket róttak; a papirospénz tömege évről évre nagyobb lett, úgy hogy 1808-ban már 706,654,142 frtot tett, 1811-ben pedig tetőpontját 1060,798,753 forintnyi összeggel elérte, s igy az orosz birodalom papirospénz-adósságánál, mely 1817-ben 836 millió rubelre, vagy osztrák értékre vonva 1337,600,000 forintra hágott. 1811-ben az austriai császárság ugyane nembeli 1060 millió forintra menő adóssága 323 millió osztrák értékű forinttal volt kevesebb. A birodalmi kormány, amint a súlyos időviszonyok egy kis enyhülést mutattak, fáradhatlan igyekezettel azon volt, hogy a bajt lehetőleg orvosolja és megfeszített erőlködéssel különféle intézkedések tétettek a papírpénz-özön lecsapolására, de nem idézhették elő a kívánt sikert, mert a folytonosan megújuló háborúk, melyekre a birodalom kényszerítve vön, a legszentebb szándékot is meghiúsították az újabb áldozatok által, melyeket a birodalom védelmére hozni kellett. Már 1806-ban egy 75 millió forintnyi "bankótörlesztést 4 kölcsön nyittatott meg, ásó-, dohány-, vám- és postajövedelmek felemeltettek , s az összes arany és ezüst edények értékbecslésnek (Panzhung) vettettek alája. Azonban még ez évben a birodalom határszélein öszpontosított hadseregek költségei miatt e törlesztés elmaradt. 1810-ben a megszaporodott papírpénz devalváltatott olyformán,hogy a régi 300 IV. bankó 100 főt uj váltójegygyel cseréltetett ki, s ez uj papirosjegyek fokonkénti behúzására az örökös tartományok országgyűléseiből ,,egyesült bevállási és törlesztési küldöttségi alakíttatott, törlesztési alapul uj „vagyonadót" hozatván be. E vagyonadó az összes vagyon 10-ed részét tette, de mivel ennek lefizetésére 20-15 év engedhetett, mindjárt a törlesztési működés kezdetén, kiderült, hogy ily hosszú időre nyúló operatív által a papirospénz árfolyamának ingadozása meg nem akadályoztathatik. Végre az 1811. febr. 20-ki pátens a papírpénzek arányát az étezpénzhez megállapította s ezáltal a forgásban lévő bankópénz 212,259,750 váltó forintra szállott le. Az uj váltóczédula lassan kint törlesztendő és ezüst, pénzzel kicserélendő lett volna a terv szerint, azonban 1813-ban az európai nagyszerű harcz küszöbön lévén, új papirospénz kibocsátása lett szükségessé. Ez eleinte 45 millió forintra határoztatott, de később 400 millióig növekedett; azonban e papirospénz kiadása volt utolsó zárköve azon óriási financzerőlködéseknek, melyekre az austriai birodalmat az élethalálra vívott franczia harczok kényszerítették. Súlyos teher három lett ezen háborúk következtében szükségessé vált pénzügyi műveletek által a birodalom pénzügyeire, de a birodalom függetlensége megmentve jön, s a trón védelmében feláldozó készséggel kiontott vér, s az anyagi áldozatok, melyeket a birodalom érdekében viselni kellett , megszentelték s szorosabbra fűzték azon kapcsot, mely a birodalom különböző népei között fenállott. Pent, sept. 17. A pesti izraelita község az 1864. évi községi költségvetés megállapítása alkalmával, teljes gyűlésében elhatározó, hogy a gazdasági osztálynak erre vonatkozó kimerítő jelentése kinyomattassék, s a közköltségekhez járuló minden egyes tagnak az illető költségvetéssel együtt kézbesíttessék, azon igen helyes nézetből indulván ki, hogy ez után az adózók e közérdekű ügy iránt bővebben felvilágosíttatván, ebből leginkább fogják azon megnyugvást szerezhetni, hogy a reájuk kivetett egyházközségi pótlék-adó a község szükségleteinek fedezésére elkerülhetetlenül szükséges. Az e részbeni nyomtatványok már tettleg kiosztottak, s bár ezen a községi háztartás minden ágaira kiterjedő munkálatot, hely szűke miatt itt bővebben nem ismertethetjük, mindamellett némi tájékozásul a teljes gyűlés jegyzőkönyvének az eredményt főbb vonásaiban kitüntető következő tételeit kívántuk kiemelni, u. m.: Időszakaszaira nézve jelen budget a midt évivel összehasonlittatván kitűnik, hogy az A kiadások 13,489 it 53 krral leszállittattak. Ez különösen azáltal volt elérhető, hogy a költségvetésben községi adósságok törlesztésére felvett A földalatti forrásvizek felkeresése. Ne ná ch Gusztáv bányászmérnöktől. (Vége.) Ezen észrevételek elégségesek annak kimutatására, hogy a növényzet minősége semmikép sem szolgálhat irányul a forráskeresésnél, és pedig annál kevésbbé, mert a földalatti vizek többnyire oly mélységben folynak, honnan a növényzetre semmi befolyást sem gyakorolhatnak.Sokkal fontosabb ennél a forráskeresőre nézve az égalji viszonyok ismerete. A vidék földrajzi fekvése, annak tenger feletti magassága, az esőcsapadékok mennyisége lényeges befolyással vannak a földalatti vízfolyások gazdagságára és természetére, s mint ilyeneket nem szabad azokat szem elől tévesztenünk, Éogy kell a forráskeresőnek azon befolyásokat is fontolóra vennie, melyeket az emberi működések a forrásvizek természetére és minőségére nézve előidéznek , s nem szabad felednie, hogy a mocsárak kiszárítása, a folyóvizek szabályozása, csatornaásások, alagcsövezések (Drainkungen), sőt gyakran a legegyszerűbb ásási munkálatok is nagy felforgatást okozhatnak a földalatti források rendszerében. Igen messze mennénk, ha a forrásviztan eme tudományos tényezői mellett mindazon gyakorlati tapasztalmányokat is fel akarnék sorolni, melyeket a forráskereső, több évi észleletek által jogosítva, igénybe vesz, s melyek habár ekkorig tudományos szempontból nincsenek is okadatolva, mindazáltal tökélyesen csalhatlanok. Az eddig felsorolt egyes tényezőkben meg van adva a forráskeresőnek minden eszköz, melylyel tudományának gyakorlati kiviteléhez foghat. Természetesen az ő helyes pillantásának és saját egybevetése képességének leend felhagyva az e tényezők közti kölcsönös viszonyosokat ismerni tanulni, s közülök egyiknek sem kisebb vagy nagyobb befolyást tulajdonítani, mint amely azt a helyi viszonyoknak megfelelőleg valóban megilleti. — így például: a homokos felületi réteg agyagalappal, bizonyára kedvező terű a földalatti forrásképződésre, s mégis nem fognak e földben az ásások sikeres eredményre vezetni, ha a kutat valamely magaslat tetején ásatjuk, vagy ha az agyagréteg nem képez szakadatlan egész tömeget. Az erdőségek nagy befolyással vannak a forrásképződésre, s mégis a legnagyobbszerű és legbujább erdők közelében sem jutandunk valami nagyszerű eredményre, ha a többi tényezőket figyelem nélkül hagyjuk. Például: a bazalttalaj az erdővegetátióra rendkívül előnyös, a forrásképződésre ellenben nagyon mostoha terű. Hogy a nedveshelyi növények csak azon esetben tekinthetők a forrásvizek jelzőiül, ha a föld geognostikai minősége s annak felületi fekszíne a forrásképzést lehetősítik, már fentebb említettük; valamint ugyanott azt is ismerni tanultuk, hogy a leggyérebb növényzeti teny életet sem tekinthetjük a vízhiány ismérvéül, hacsak más geognoszikai és helyi viszonyok nem bizonyítanak mellette. És így számtalan példát idézhetnénk, melyek mind azt bizonyítják, hogy a felsorolt tényezők egyike sem alkalmazható egyedül, de hogy azok mindegyike jelentőséggel bír, ha azt a többivel helyesen állítjuk kölcsönös viszonyba. — Ezen kölcsönös viszonyoknak a helyi körülmények szerinti helyes megítélésében áll az én mesterségem, melyet bányászati tanulmányaim mellett a felületen fakadó számos források képződése és futásának észlelése, valamint több évi gyakorlat útján sajátítottam el. A természetet kell utánoznunk, hogy szerencsésen áshassunk, s az ásás körüli tervviszonyoknak hasonlítaniuk kell azokhoz, melyek a forrásoknak természetes fakadását kísérik. Ebben rejlik az egész titok. Három éve, hogy a nyilvánosság elé léptem, s ez idő folytán 2800 forráspontot jelöltem ki, melyek közül csak 5, tehát alig 5 percent nem nyújtott kivánt sikert. Ha meggondoljuk, hogy ezen összes 2800 pont oly vidékeken fekszik, melyek vízhiányban szenvednek, s hogy az illetők tanácsomat csak akkor kérték ki, midőn már tetemes költségekkel több eredménytelen ásási kísérleteket tettek, úgy a fentebbi nem sikerült kísérletek alig jöhetnek szóba, s én meg vagyok győződve, hogy ezek nagy része kívánt eredményre vezet, ha az ásást az általam megállapított mélységen túl még néhány éllel folytatták volna. Legyen szabad még végül a mélység és a víz meghatározásáról szólanom, mint melynek lehetőségét sokan kétségbe vonják. A mélységet illetőleg nem tagadhatjuk, miszerint sok esetben egyetlen támpontot sem talál a vízkereső, melyből csak közelítő pontossággal is meghatározhatná a mélységet, ha a gyakorlati tapasztalat s a több évi siker által nem képes pótolni azt, mihez neki a tudományos segédeszközök semminemű támaszt nem nyújtanak.Sok esetben azonban lehetséges a mélység meghatározását tudományosan megállapítani. Ha valamely vidéken, hol vizet keresünk, kisebb nagyobb távolságban kút létezik, mely által az egyes rétegek sorrendje, azoknak hajlási szöge, s a vitáthatlan alap mélysége ismeretes : úgy ezen adatokból oldalrajzot állíthatunk egybe, mely a lerakodási viszonyok helyes képét állítandja elünkbe, s az ásatandó kutak mélységének meghatározására jogosít. Hasonló módon tájékozásul szolgál a kőbányák, földszakadások, a tisztavizű patakok medre, a kőzetek rétegfői, egyszóval mindazon jelenségek észlelete, melyek a földtudósnak és bányásznak a kőzetek kinyomozásánál, csapásvonaluk és vastagságuk kifürkészésénél pozitív anyagot nyújtanak. Ha valamely völgyben ásunk forrás után, úgy csak az ásási pont s a legközelebbi patak vagy folyó medre közti színvonali különbséget kell meghatároznunk. A kút rendesen valamivel kisebb mélységű leend, mint amennyit a színvonali különbség kitesz. Ha az ásatandó kút pontja felett a forrás a természet vagy emberi kezek által valamely ponton napfényre jött, úgy a mélység meghatározása annál könnyebb és biztosabb. Ha hegyoldal vitathatlan rétegei keresztezik egymást a völgyben, úgy e metszési pont képezendi a földalatti vízfolyás fenekét, s a két hegylejtő beesési szögének szerkezetéből egyszersmind a kút mélysége is kiszámítható. Sa az ily meghatározások nem elégségesek minden esetben, azért mégis többnyire igen fontos kérdést oldhatunk meg segélyekkel; megtudjuk ugyanis a mélység nagyságát, melylyel az ásatandó kút birhat, s következéskép az ásatási költségek maximumát. Az imént mondottak hasonlókép érvényesek a forrás vízmennyiségének meghatározására is. A forrásvizek fentebb kifejtett származási módja nyomán, mely a földfeletti vízfolyások származása és futásához tökéletesen hasonló, a forrás, eredetéhez közel szegényebb, ellenben távolabb mindig vizdusabb. Minden mellékvölgy, minden hegyoldal ij vizjárulékkal növeszti. — Ha most ismerjük a fövölgy s az ásandó pont felett torkoló oldalvölgyek hosszát, ha továbbá a lvegylejtők magasságából s azok hajlási szögéből kiszámítjuk a felület-terüt, melyet ezek a sebvizeknek nyújtanak, s végre ha tudjuk a sebészeti észleletekbül a légvizcsapadékoknak négyszöglábak és holdankénti átlagos mennyiségét, úgy ezen adatokból pontosan kiszámíthatjuk a víz mennyiségét, mely az illető környékben a föld felső kérgére lehull. Ezen esőmennyiség az illető kőzetek víz-átjárhatóságának együtthatójával (Durchdringbarkeits-Coefficient) szorozva, kielégítő támpontot nyújt a forrásvizek bőségének meghatározására; s ha mindjárt nem volnánk is képesek e víz mennyiségét mathematikai pontossággal meghatározni, e számítási módszer mindazonáltal a legtöbb esetben kielégítő eredményre vezetend, így például, ha valamely iparüzleti vállalkozónak előre megmondhatjuk, hogy állítandó gyárának olyan-e fekvése, miszerint vízszükségletét kutásatások által fedezheti, vagy hogy lehetlen-e ez után a szükséges vízmennyiséget előteremteni. Hasonló módon határozzuk meg a vízmennyiséget a hegyoldalakon s a síkságokon ásatandó kutakra nézve. Ezen közlemények legyenek elégségesek annak kimutatására, hogy a forrásvíztannak— habár még bölcsőjében van is —■ nem hiányzik tudományos alapja, s miszerint a forrásvízkeresőnek nincs szüksége természetfeletti erőkre, hogy sikerrel működhessék. (P. NJ) Napi újdonságok. * 0 cs. k. Apostoli Felsége f. hó 16-kán délelőtt magán-audientiákat adni méltóztatott. * 0 cs. kir. Apostoli Felségét közelebbi legmagasb útja alkalmával — mint a „P. H.“ értesül — a herczegprimás bibornok-érseki exeja üdvözlendi főpásztori áldásával egyházi főmegyéje területén ; s e hódolati fogadásra az esztergomi érseki főmegyével határos veszprémi, nyitrai s győri egyházmegyék püspökei, Ranolder János ő exeja, Roskoványi Ágoston s Simor János püspökök e méltóságaik is megjelennek Komáromban. * Zsófia főherczegnő ő és. fensége a csanádmegyei kórház kiépítésére 150 forintot ajándékozni kegyeskedett. * A pesti községtanács évenként dicséretesen gondoskodik a szenvedő emberiségről, azonkívül hogy ezt számos jótékony intézete által tanúsítja, gondoskodása az ingyen gyógyszerekre is kiterjed, s mig e czélból évenkint 10.000 frtot áldozott, a jövő évre e szép összeget még kétezer forinttal határozta el növelni. A szenvedők hálája jutalmazza nemes cselekedetét ! ”■ Lapunk mai számához van mellékelve a ReviczkySzevér által megindítandó s „Anyagi érdekek“ czímű, közérdekű lap előfizetési felhívása, melyet ezúttal is a közönség figyelmébe ajánlunk. * Megjelent új könyvek : Az ó és uj szövetségi szentírás a vulgata szerint, Káldy György fordítása nyomán jegyzetekkel átdolgozva, az apostoli szék jóváhagyásával. A jelen III. füzet 103—154 ívnyi tartalma az Izaiás jövendölésétől a Makkabeusok II. könyvéig terjed. A várnai csata, irta Vaszari Kolos, sz. benedekrendi áldozár s történelmi tanár az esztergomi kath. fögymnasiumban. Kiadja a »Szt. István-társulat (1864-ki tagilletmény). A Szt.István-társulat naptára 1865-re, melyről már előbb is ajánlólag emlékeztünk. Beleuchtung der Usancen der Pester Waaren-und Effektenbörse -r- dr. Brode Lipót pesti ügyvédtől.