Sürgöny, 1864. október (4. évfolyam, 224-249. szám)

1864-10-28 / 247. szám

347. S­ a. Negyedik évi folyam. SÜRGÖNY. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal Budán, bécsi-utcza (a várban) 184. sz. Fiók-kiadó-hivatal Pesten Győri Pál papirkereskedésében (hatvani-utcza, a cs. kir. postahivatal melletti sarokház). Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levele­zőinktől fogadtatnak el. Margán-h­irdetésiek : egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért 8 kr., kétszeri hir­detésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 6 kr. számittatik minden be­iktatásnál. A bélyegdíj külön, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Külföldrőli hir­detéseket átvesznek a következő urak: Majnai Frankfurt­ban Mollen Ottó; H­a­m­b­u­r­g - A 11­6­n­á­b­a­n Hausenstein és Vogler; Hamburg­­ban T­ürkheim­ Jakab; Lipcsében Engler H., Illigen és Fort uraknál. b­uda-Pest, Péntek, October 28. 1864. Előfizetési árak . Napontai postai szétküldéssel. Budapesten házhoz hordva. Félévr..............................10 frt. Negyedévre...................5 „ Félévre...................8 frt. 50 kr. Negyedévre .... 4 n 50 n Folyó évi november 1-én uj előfizetés nyittatik a „Sürgönyre 1864. évi nov. és december hóra postán küldve . ...........................3 ft 40 kr. Buda-Pesten...............................3 ft 20 kr. HIVATALOS RÉSZ. a cs. k. Apostoli Felsége berzeviczei Berzevic­zy Ádám főhadnagyot a 10. sz. porosz király-huszár-ezredben, cs. k. kamarási méltósággal leg­kegyelmesebben fölruházni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége t.­éri oct. 8-tól kelt leg­felsőbb határozatával, a diakovári székes-káptalannál Radics Gáspár őr-kanonoknak az éneklő-kanonoki, A­n­d­r­i­c­s Jeromos székesegyházi főesperesnek az ör-kanonoki, s Zvirsics Antal Magister c­a­­nonicus seniornak a székes­egyházi főespe­­resi állomásra történt fokozatos előléptetését legkegyel­mesebben helybenhagyni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi oct. 12-töl kelt legfelsőbb határozatával, Szkalnitzky Antal helyettes tanárt a budai József-műegyet­emné­l, ugyan­azon tanintézetnél a má­­s emlék-épitészet rendkívüli tanárává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. •1 . cs. k. Apostoli Felsége f. évi oct. 20-ról kelt legfelsőbb határozatával, csik-szent-simoni Endes Gábor hajdani cs. k. törvényszéki segédet, a kolozsvári kir. jog-akadémiánál helyettes-tanárrá leg­kegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A magyar kir. helytartótanácstól 1864. évi sept. 18-án 58,784. szám alatt kelt, s minden római és görög kath.“"Örsekhez & püspökhöz (kivéve a Csanádit) intézett átirat. Tapasztaltatván, miszerint az elemi iskolák te­rén az iránt, melyik tanoda van magán­vizsgák tartha­­tási jogával felruházva, valamint az iránt is , váljon a kevesebb, mint négy osztálylyal bíró tanoda, hányadik osztályról szóló bizonyítvány kiadására van felhatal­mazva, eltérő nézetek és ezek alapján különböző gya­korlat is uralkodik az országban,­­hogy az e részben felmerülhető félreértéseknek eleje vétessék, szükséges­nek találja e királyi főkormányszék, kiegészítéséül a múlt évi sept. hó 2-ról 44,663 szám alatt kelt intézvény­­nek, következőket elrendelni:­­) Az elemi tanodák akár egy, akár több osztály­ból állanak, minthogy az 1855-iki márt. hó 23-án kelt cs. kir. oktatásügy-ministeri rendelet értelmében tanon­­czaikkal átalában azon czélt elérni kötelesek, mely a III-ik föelemi osztálynak van kitűzve, felhatalmazvák a III-ik osztályról szóló bizonyitványt is kiállítani; ta­­nonczaik azonban, kik ezen alelemi iskolák részéről ilynemű bizonyitványt nyertek, ha föelemi tanodáknál a IV-ik osztályt folytatni akarják, felvett vizsgának szükségképen alávetendők, melyért azonban semmi dij nem jár. 2) A három osztálylyal és három tanítóval ellá­tott és az 1855-ki márt. hó 23-án kelt ministeri rende­let szerint szervezett elemi főtanodák felhatalmaztat­­nak ugyan a IV-ik osztályról szóló bizonyítvány kiad­­hatására, melynek előmutatása mellett ezek az első gymnasialis osztályba felvétethetnek; magán­vizsgá­nak hasonnemü tanonczokkal a IV-ik osztály tantár­gyaiból való megtartására azonban nem képesitvék. 3) A IV-ik osztály tantárgyaiból csak azon elemi főtanodák tarthatnak magánvizsgát, melyek valóságos négy osztálylyal és négy tanítóval vannak ellátva; de ezen tanodáknál is, valamint átalában azon tanító, ki az illető tanonctet magánvizsgára netalán előké­szítette, vele a magánvizsgát nem tarthatja meg. Ennélfogva felkéretik ... od, miszerint jelen intézmény tartalmáról a (fö)megyéjében létező elemi iskolák igazgatóit szigorú hozzáalkalmazkodás végett kellően értesíteni, valamint a gyakrabban érintett 1855- iki ministeri rendelet szerint szervezett s nyilvános­­sági joggal ellátott 3 és 4 osztályú elemi fötanodák mellékelt névsorát szokásos utón köröztetni méltóz­­tassék. A nyilvánossági joggal ellátott három és négy osztályú kath. fi- és leány elemi főtanodák névsora. A. A budapesti tankerületben. a) Fitanodák: Pest belvárosi 4, Pest kecs­­keméthi utczában 4,Pestferenczvárosban 4, Pest nagy­­mezőutczában 4, Pest kötőutczában 4, Budavárban 4, Újtuda­szent­annai 4, Buda országúti 4, Buda tabáni 4, Ó­ Buda 4, Esztergom (belváros) 4, Vácz 4, Czegléd 4, Kecskeméth 4 osztályú, Félegyház 3 oszt., Jászberény 4 oszt., Árokszállás 3, Dorozsma 3, Halas 3 oszt., Jász­­apáthi 4, Majsa 4, Székesfehérvár 4, Kalocsa 4, Baja 4, Zombor 4, Újvidék 4, Szabadka 4, Zenta 4 oszt. b) L­e­á­n­y-t­a­n­o­d­á­k: Pest az angol szüzek­nél 4, Pest szent ferencziek terén 4, Pest bálványutczá­­ban 4, Kalocsa 4 oszt. B. A pozsonyi tankerületben. a)Fitanodák: Pozson szent Mártonhoz 4, Pozson szent Lászlóhoz 4, Pozson szent Imréhez 4, Sza­­kolcza 4, Szent-György 4, Nagyszombat 4, Bazin 4, Modor 4, Selmeczbánya 4, Léva 4 oszt., Balassagyar­math 3 oszt., Nyitra 4, Trencsén 4, Zsolna 4, Beszter­­czebánya 4, Körmüczbánya 4, Rózsahegy 4 oszt. b) Leánytanodák: Pozson a Notre Dame zárda szüzeknél 4, Pozson a szent Orsolya zárda szü­zeknél 4, Nagyszombat 4, Balassa-Gyarmat 4 oszt., Nyitra 3 oszt. C. A kassai tankerületben. a) F i t­a­n­o­d­á­k: Eger 4, Eperjes 4, Gyöngyös 4, Kassa 4, Leibitz 4, Metzenseif alsó 4, Szeben kis 4, Szolnok 4, Szomolnok 4, Unghvár 4 oszt., Bártfa 3, Gnerda 3, Igló 3, Lőcse 3, Lubló­k 3, Miskolcz 3, Ri­maszombat 3, Rozsnyó 3, Nagy-Sáros 3, Szepesolaszi 3, Szepes-Szombath 3, Szepes-Váralja 3, Munkács 3, Po­­dolin 3 osztályú. b) Leánytanodák: Kassa 4, Eger 4, Ung­­vár 4 oszt. Bártfa 3, Eperjes 3, Munkács 3 osztályú. D. A nagyváradi tan­kerületben. a) Fitanodák : Nagyvárad róm. kath 4 osz­tály, Nagyvárad görög kath. 3, Belényes 3 osztályú, Debreczen 4 osztályú, Gyula 3, Szilágy-Somlyó 3 osz­tályú , Temesvár belvárosban 4, Temesvár József kül­­városban 4, Temesvár gyárkülvárosban 4, Ó-Arad 4,­ Szeged 4, Lugos 4, Nagybecskerek 4, Versecz 4, Nagy - Kikinda 4, Hatzfeld 4, Perjámos 4 osztályú, Oravicza 3 osztályú, Szathmár 4, Nagy-Károly 4, N.-Bánya 4, Marmaros-Sziget 4 osztályú. b) L­e­á­n­y t­a­n­o­d­á­k: Nagyvárad szent Or­solya zárda szüzeknél 4 osztályú, N.­Várad a paulai szent Vincze zárda szüzeknél 3, Temesvár 3 osztályú, Versecz 4, Szathmár 4 osztályú. E. A győri tan­kerü­letben. a) Fitanodák: Győr 4, Sopron 4, Pécs 4, Szombathely 4, Komárom 4, Pápa 4, Kőszeg 4, Keszt­hely 4, Veszprém 4, Nagy-Kanizsa 4, Kaposvár 4, D.­­Földvár 4, Szegszárd 4, Mohács 4, Sümegh 4, Magyar­óvár 4, Kismárton 4, Tata 4, Tolna 4 osztályú. b) Leánytanodák: Győr 4, Sopron 4, Pécs 4 osztályú, Veszprém Notre Dame zárda szüzek­nél 3, Veszprém az irgalmas nőnek zárdájában 3 osz­tályú. A magyar kir. helytartótanács rendelete valamennyi törvényhatósághoz. Az utóbbi időben előfordult eset alkalmából, a bécsi porosz királyi követség által, — teljes viszonyosság biztosítása mellett — azon kívánat fejeztetvén ki­, miszerint a porosz alattvalók ha­■ H»crlaci «•­­­auoulul birodalmi állampolgári kötelékbe fel ne vétessenek: f. évi augustus hó 29-én 15,135 sz. a. kelt kegyelmes udvari rendelet folytán meghagyatik, miszerint po­rosz alattvalók állampolgárosítási kérelmei tárgyalásá­nál kellő figyelmet fordítson arra, hogy a kérvényezők az osztrák birodalom állampolgárai sorába felvételük előtt ne csupán — mint egyes esetekben elégeltetett — poroszhoni hadkötelezettségük teljesítése — hanem általában hazájukbóli végleges elbocsáttatásuk felől igazolják magukat. A kassai cs. kir. országos pénzügyigazgatósági osztály Savidly Ede rendelkezés alatti szolgabi­­rói hivatali tollnokot ideiglenes számvevői segéddé ne­vezte ki. NEM HIVATALOS RÉSZ) fa Erdélyi iisfyell. S. C. N a g­y-tí­z e b e n, oct. 24. Ma, bár hosz­­szabb ülés volt, csupán utolsó két czimét a földteher­­mentesitési alap költségvetésének lehete megvitatni és se a szükséglet-czim ismétlése, se a fedezési számok összefoglalása nem juthatott tárgyalás alá. A főérdeket a felolvasott kir. leiraton kívül, melyre később vissza fogunk térni, kétségtelenül Fabini és társainak indítvá­nya képezi, melyet alább egész terjedelmében közlen­­dünk. — Napirendre térés előtt a meghrat. kir. ország­gyűlési biztos üzenete mellett egy Ischlböl f. év oct. 8- tól kelt kir. leirat olvastatik föl a ház élénk éljenzései közt, mely által a legfőbb törvényszéknek Erdélyben leendő felállítását illető törvényjavaslat segk. szente­­s­i­tt­e­t­i­k. — Ezután F­a­b­i­n­i­n­a­k Popasu, Popea, Brecht, Brandsch, Budaker, Binder, dr. Wasi­iu, Maa­­ger, Koronka, dr. Teutsch, Hannia, dr. Wächter, Schu­­ler-Libl­y, Schnell, Schmidt Henrich által közösen alá­irt indítványa olvastatik föl: „Erdély-honunk tudvalé­­vőleg, mint Európában alig más ország, már három század óta örvend törvényes vallásegyenlőségnek. Eleinte az országnak négy, s most, ezen országgyűlé­sünk törvényhozási tevékenysége folytán, az Ő Felsé­ge által oct. 26-án szentesített törvényczikk erejénél fogva, hat „törvényesen elismert s államjogilag elfoga­dott egyháza“ van, melyeket „a teljes vallás-“ és lelki­­ismereti szabadságot biztosító országos törvények alap­ján tökéletes jogegyenlőség illeti. Egyike ezen, a vallási jogegyenlőséget biztosító törvényeknek az 1791-ik évi 57-ik törvényezikk, a vegyes házasságokbeli gyerme­kek vallási neveléséről, mely szerint a gyermekek szü­leik nemét követik, s a férfinembeliek apáik, a nőnem­­beliek pedig anyáik vallásában nevelendők és keresz­­telendők meg, azon világos záradékkal: contractibus quibusvis in contrarium nihis valentibus, azaz, hogy az ezzel ellenmondásban álló bárminemű szerződé­sek, mikhez az ismeretes reversalisok tartoznak, semmi érvénynyel sem bírnak. E szerint ezen törvény határo­zata egészen világos. Ferencz Császár Ő Felsége az 1791-ki törvényczikkekre 1792. nov. 28-án Bécsben adott szentesítésében világosan ki is jelentette, hogy mind Ő Felsége megtartja ezen törvényt, mind hívei által megtartatja (tani Nos ipsi observabimus, quam per alios quoscunque Fid­eles Nostros observari curabimus, mind az eredeti szöveg), továbbá I. Ferdinand császár . Felsége az 1691-ik évi leopoldi diplomára Bécsben 1837. febr. 14-én kiadott erősítvényében (mely a ve­gyes házasságbeli reversalisokat nem ismeri) nagyfeje­delemségünket arra nézve megnyugtatta, hogy csak „juxta praeinsertum Sacrum Diploma Leopoldinum le­­gesque abunde diaetaliter látus , vei in futurum ferendas)“ azaz: a Leopoldi diploma s a később or­­szággyűlésileg adott s jövőben adandó törvények ér­telmében —akarja kormányozni, végre a vonatkozott 1791-ik évi 57-ik czikk soha semmi országgyűlési tör­vény által nem töröltetett el vagy változtattatott meg, s mégis e törvénynek egyes megsértései mint ki­vételek fordulnak elő. A­mi pedig a legelidegeni­­tőbb, abból áll, hogy a cs. kir. katonai hatóságoknál ezen törvénynek megsértése szabály gyanánt fordul elő, miután t. i. a csapatparancsnokok a római katholikus s más vallású házasodhatást­ kérők közti vegyes katonai házasságok engedélyének megadatását oly reversalis kiadásától feltételezik, mely szerint a há­zasságból remélhető mindkét nemű összes gyermekek a róm­­ katholikus vallásban nevelendők. Minthogy en­nélfogva országos törvényű vallási jogegyenlőségünk folytonos csorbításait meg kell akadályozni,— mire meg­győződésem szerint az országgyűlésnek joga van, — en­nélfogva , támogatva véleménytársaimtól, szabadságot veszek magamnak indítványozni, határozza el a magas országgyűlés , miszerint Ő Felsége egy legalázatosabban benyújtandó fölterjesztvényben legtiszteletteljesebben keressék meg,méltóztassék mint államjogilag biztosított vallás- és lelkiismereti szabadságunk s törvényes teljes vallási jogegyenlőségünk védője, a magas hadügymi­­niszerumnak s­ az által­a cs. k. ezredi- és más csapat­parancsnokságoknak, melyek illetékkörébe a házas­sági engedély adása tartozik, megparancsolni, hogy ve­gyes katonai házasságoknál, ha a luszasodók közöl csak egy fél is Erdélyországhoz tartozik, az összes gyerme­keknek a római katholikus vallásban neveltetése iránti törvényellenes, lelkiismeretet terhelő térít­­vény követelése teljesen és szigorúan mellőztessék.“ Az indítvány, mely ügyrendszerüleg kinyomatni, ki­osztatni, s a közelebbi országgyűlési szakban napirend­re hozatni fog, helyeslésben részesült. A napirenden lévő Vi­dik czimre „Az állam­­kincstárt illető szenvedőleges kamatok,“ melyek fede­zésére a kormány 144,234 ftot vesz igénybe, a választ­mány következő indítványt tesz : „Tekintetbe véve, hogy az erdélyi földtehermentesitési kötelezvényekért, az 1856-diki január 1-töl kelt pátens 7-dik §. szerint, hasonlón a többi tartományokéihoz, az állada­­lom vállalta el a kezességet,­­­ tekintetbe véve, hogy a monarchia. a travaszt elvitele czéljábol, minden német-szláv tartományokban a hű­­bérdíj-kárpótlás átvállalása, Galicziában pedig össze­sen 27,790,965 ftot tevő, nem kamatozó előleg meg­adása által tetemes áldozatokat tett, tekintetbe véve azon tényt továbbá, miszerint az álladalom ezen irányban a legszegényebb,­­ mert a világforgalomtól legtávolabb eső Erdélyt, még legcsekélyebb segélyben sem részesité, noha lakosai meggyőzhetlen adópótlékok, s katonai végrehajtások terhe alatt görnyednek; végre, tekintetbe vévén azon körülményt, hogy az erdélyi képviselet kamatozó előlegre igényt soha nem tartott, s magát korántsem tartja jogositottnak, még további terheknek az úgyis annyira terhelt lakosságra való rovásában segédkezet nyújtani: — a választmány, az igényelt kamatoknak, — a mennyiben ezek Erdélyt illetik, — teljes kitörültetését hozza indítványba.“ — E czim felett nem kevesebb mint 19 képviselő szó­lalt még fel; végül a követelt összeg beállittatik, s dr. Teutsch­nak egy pótinditványa fogadtatik el, melynek értelmében egy legalázatosabb felterjesz­tésben azon kérelem fejeztessék ki, hogy a cs. kir. Apóst. Felsége kegyeskednék az e czim alatt igénybe vett összeget az országnak elengedni. A VH. czimet, a rendelkezés alatti hivatalnokok fizetéseit s nyugdíjait illetőleg a bizottmány indítványa elfogadtatik, s ennek folytán az államszámvevőség je­lentése szerint e kiadás fedezésére kivánt szükséglet 6625 ft, annak tekintetbe vételével, hogy a feloszlatott úrbéri törvényszékek hivatalnokainak fizetése s nyugdí­jazása az államkincstárt illeti, kitörültetik.­­ Utólago­san megemlítendő, hogy a napirendre áttérés előtt, az országos segélyalap költségvetését illető két törvény­czikk érdekében felterjesztendő legalázatosabb felirat, s ő excjához az országgyűlési biztoshoz intézendő áti­rat tervezetei olvastatnak fel, és elfogadtatnak. Legközelebbi ülés holnap. A magyar nemzeti múzeum érdekében X­á­n­t­u­s János úr a P. N. oct. 21-ei számá­ban következőleg szólal föl: „Örömmel olvastuk e napokban lapjainkban, hogy bár­ó Gerliczy, látván a régiségi gyűjtemény szegény bútorzatát, egy termet maga költségén ajánlkozott felszerelni. Ugyan a régiségi osztály egy másik termét pár év előtt néhány lelkes honleány bútorozta fel; báró Sina Simon az éremgyűjteményt látta el szekrényekkel, a budai takarékpénztár pedig az ornythologiai osztályt. Mindebből látjuk, hogy nagy rokonszenv létezik min­den osztály közt ezen nemzeti intézet iránt, s csak azt lehet sajnálni, hogy a rokonszenv nem fordíttatik kellő irányba. A terem ugyanis, melyet báró Gerliczy úr nagylelkűen felszerelni ajánlkozott, eddig is el volt látva — habár ócska — bútorzattal, s a benne lévő tár­gyak védve voltak tökéletesen a jobb időkig; míg más osztályok­, például a csontváz-gyűjtemény, a kitömött hüllők, az emlősök stb. egyátalán védtelen helyzetben vannak, a pornak kitéve, úgy hogy rövid időn meg­semmisülésnek néznek elébe. Nem lett volna-e jó, báró Gerliczy urat ezen körülményre figyelmeztetni, vagy figyelmeztetni azon lelkes honleányokat is, kik a könyvtár egyetlen egy teremének szükségtelen felczi­­ezomázására 13.000 forintot fordítottak. Ily sallangos fényűzés jó lenne akkor, ha a múzeum már ott állana, hol ily tudományos intézetnek állania kellene, de je­lenleg bizonyosan oly formán tűnik fel ily sujtásos és czél nélküli tékozlás, mint az egyszeri ur, ki minden vagyonát díszkocsija felbársonyozására és aranyczafran­­gozására költötte, de aztán pénze nem maradván lo-­­vakra — belé egy pár budai fióker-lovat fogatott. A könyvtárban nem szükséges bársonybutorzat, de kénye­lem, hogy a jól rendezett könyvtárt használhassa a tu­dós. Megvan most a czifra bútorzat, de a könyvtár még nincs rendezve! Ezentúl szükséges volna, hogy a múzeum te­remeinek bútorzása közt bizonyos öszhangzó rend­szer vétetnék foganatba, néhány hölgy például a ré­giségi osztály egy teremét saját plánuma szerint bú­torozta, s a bútorzat oly egyátalán haszonvehetetlen , a czélnak meg nem felelő, hogy ha a múzeum tudományos szempontból egyszer rendeztetni fog, ezen bútorokat mulhatlanul ki kellene küszöbölni. Ita e szerint min­denki saját ízlése szerint fog teremeket felszerelni, mú­zeumunk rövid időn oly curiosum leend, mihez hasonló sehol sem ismeretes eddigelé; pedig múzeumunk ma is oly kincseket tartalmaz, melyek ha rendszeresen és tudományos öszhangzásban állíttatnának ki és jegyzé­keik kinyomatnának szakosztályok szerint — európai fontosságúvá emelnék, míg jelenleg hazánkon kívül azt sem tudja senki, ha vájjon létezik-e a m­. n. múzeum. Kívánatos, véleményem szerint, hogy ezentúl a m. n. múzeum igazgatósága irányt adni szíveskedjék oly nagylelkű hazánkfiainak, kik a múzeumot felsze­relni óhajtják, nehogy áldozatkészségük utóbb haszon­­vehetetlenné váljék; egyúttal fordíttassék arra is gond, hogy a felszerelés tudományos irányban s öszhangzás­ban az egészszel eszközöltessék. Különösen pedig arra kérnük a magyar tudomá­nyos érdek nevében az igazgatóságot, hogy kerülni szí­veskedjék minden arany-, ezüst-, bársony- és festészeti czifraságokat addig, míg oly koldusok vagyunk, hogy gyűjteményünk legfontosabb részét nem vagyunk ké­pesek szekrényekbe helyezni, hogy a megsemmisülés­i enyészettől megmentsük oly sok hazánkfia szives és ki­pótolhatom adományát. Nem akarjuk a fentebbiekkel mondani, hogy min­dennek az igazgatóság az oka , mert mag­ától az igazga­tótól tudjuk, hogy tudta, akarata s beleegyezése ellen, sőt hozzá még távollétében bizonyos urak a múzeum­ban bútorokat ki- és berakattak, mintha az intézet az ő sajátjuk lett volna. Felhívjuk a hazai sajtót, mint a közvélemény egyedüli fennmaradt orgánumát, hogy tudományos mi­­veltségünk álló emlékét ,­ a m. n. múzeumot nagyobb figyelme alá vegye, mint eddigelé,é­­ s ne engedje, hogy oly egyének, kik a múzeumhoz nem tart­oznak, s tudo­mányos rendezéséhez mit nem értenek, ezen szép remé­nyű intézetünket valami indiai pagodá­vá, vagy tatár khán kastélyává alakítsák. Legyen a rendezés az igazgatóság kezében, mely tudományos és szakértő egyénekkel­ tanácskozás mel­lett alakítsa azt oly intézetté, mely rendeltetését leg­alább megközelítse, ha nem is érhetné egészen el a mostoha viszonyok súlya alatt. A nm. m. kir. helytartótanácsot pedig felkérnék, hogy úgyis törvényes védje lévén jelenleg ezen intézet­nek, ha nem is teheti, hogy a romlásnak indult gyűjte­ményeket az enyészettől megmentse, legalább rendelje meg , hogy a gyűjtemény minden osztálya számoztas­­sék, és a számokat magyarázó nyomtatott jegyzékek készíttessenek rögtön, hogy tudhassa mindenki, mi van a múzeumban, s a látogatók ne legyenek kénytelenek a teremszolgák adomáit hallgatni, minden tudományos felvilágosítás hiányában. Ily kathalogok ki fogják rö­vid időn költségeiket fizetni, mert a múzeum — mint minden más múzeum — árulhatja ezeket az illető osz­tályok látogatói közt.“ Erre K­u­b­i­n­y­i Ágoston múzeumi igazgató ur­á­nga a „P. N.“ oct. 25-ki számában ezt feleli: A „Pesti Napló“ f. hó 21-ei számában Xantus Já­nos hazánkfia a legtisztább szándékkal egy czikket ír n. múzeumunkról, azon óhajtását nyilvánítván, hogy a n. muzeum mielőbb bútorral lenne ellátva ; de miután ez talán az egészre nézve nem történhetik meg most, szükségesnek tartja, hogy mindenekelőtt azon tárgyak tétessenek szekrényekbe, melyek a romlásnak legin­kább alá vannak vetve, miért is jobbnak tartotta volna, ha b. G­e­r­­­i­c­z­y ur által a n. muzeum régiség-osz­tályába, az ott különben is létező ideiglenes szekrények helyébe szánt uj szekrények, inkább az emlős állatok elhelyezésére fordittattak volna. Ebben tökéletesen igaza van Xántus úrnak, de miután b. Gerliczy úr épen a régiségoszt­ályt tűzte ki adományára, igy tehát csak azon választásom volt: el­fogadni az ajándékot vagy nem. Ha el nem fogadom, csak akkor csináltak volna némely lapok lármát, me­lyek a mostani eljárást is kárhoztatják. A­hányszor csak sikerült a múzeumnak bútorszer­­zésre pártfogót találni, mindannyiszor iparkodtam, hogy az új bútor az illető terem többi bútorzatával öszhang­zásban legyen. Példa erre a K. S i n a ur által b­u­toroz­­tatott érem­ terem, melyre volt befolyásom, s mely a többi régiségi osztályi teremben lévő pultokkal hason­ló bútordarabokat tartalmaz. Példa erre a pesti taka­rékpénztár által butoroztatott madárterem, melyre szin­tén volt befolyásom, s mely teljes öszhangzásban áll a természetosztály többi uj bútorzatával. Hogy a lelkes hölgyek által létesíttetett, és 13.000 ftba került Széchenyi-terem, valamint ugyanezek által a régiségosztályba szerzett három terem czéliránytalan bútorzata helyett lehetett volna czélszerűbben a muzeu­m) A „P. N.“ szerkesztőségének jegyzete : Hogy a saj­tónak eddig sem hiányzott ilyen érdekeltsége és ellenőrzése egyszersmind alapos és sikeres legyen, szükséges, hogy a nem­zeti múzeum igazgatósága évnegyedenként ne csak a beküldött tárgyak jegyzékét közölje, mint eddig tévé, hanem egyszer­­másszor figyelmeztetne a nagyobb hiányokra, melyeknek pót­lása az intézet világos károsodása nélkül nem halasztható messze jövőre; ki kellene mutatnia, mi van eddig javítva vagy beszerezve a hazafias adományok árán, és mik azok, mikről első­sorban kellene gondoskodni ? Ha az igazgatóság ez eljárást hivatásának fogja ismerni, a sajtót közönyösségről bizonyosan senki sem fogja vádolhatni.

Next