Sürgöny, 1864. október (4. évfolyam, 224-249. szám)

1864-10-28 / 247. szám

347. S a. Negyedik évi folyam. SÜRGÖNY. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal Budán, bécsi-utcza (a várban) 184. sz. Fiók-kiadó-hivatal Pesten Győri Pál papirkereskedésében (hatvani-utcza, a cs. kir. postahivatal melletti sarokház). Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Margán-hirdetésiek : egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért 8 kr., kétszeri hirdetésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 6 kr. számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdíj külön, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Külföldrőli hirdetéseket átvesznek a következő urak: Majnai Frankfurtban Mollen Ottó; Hamburg - A 116nában Hausenstein és Vogler; Hamburgban Türkheim Jakab; Lipcsében Engler H., Illigen és Fort uraknál. buda-Pest, Péntek, October 28. 1864. Előfizetési árak . Napontai postai szétküldéssel. Budapesten házhoz hordva. Félévr..............................10 frt. Negyedévre...................5 „ Félévre...................8 frt. 50 kr. Negyedévre .... 4 n 50 n Folyó évi november 1-én uj előfizetés nyittatik a „Sürgönyre 1864. évi nov. és december hóra postán küldve . ...........................3 ft 40 kr. Buda-Pesten...............................3 ft 20 kr. HIVATALOS RÉSZ. a cs. k. Apostoli Felsége berzeviczei Berzeviczy Ádám főhadnagyot a 10. sz. porosz király-huszár-ezredben, cs. k. kamarási méltósággal legkegyelmesebben fölruházni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége t.éri oct. 8-tól kelt legfelsőbb határozatával, a diakovári székes-káptalannál Radics Gáspár őr-kanonoknak az éneklő-kanonoki, Andrics Jeromos székesegyházi főesperesnek az ör-kanonoki, s Zvirsics Antal Magister canonicus seniornak a székesegyházi főesperesi állomásra történt fokozatos előléptetését legkegyelmesebben helybenhagyni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi oct. 12-töl kelt legfelsőbb határozatával, Szkalnitzky Antal helyettes tanárt a budai József-műegyetemnél, ugyanazon tanintézetnél a más emlék-épitészet rendkívüli tanárává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. •1 . cs. k. Apostoli Felsége f. évi oct. 20-ról kelt legfelsőbb határozatával, csik-szent-simoni Endes Gábor hajdani cs. k. törvényszéki segédet, a kolozsvári kir. jog-akadémiánál helyettes-tanárrá legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A magyar kir. helytartótanácstól 1864. évi sept. 18-án 58,784. szám alatt kelt, s minden római és görög kath.“"Örsekhez & püspökhöz (kivéve a Csanádit) intézett átirat. Tapasztaltatván, miszerint az elemi iskolák terén az iránt, melyik tanoda van magánvizsgák tarthatási jogával felruházva, valamint az iránt is , váljon a kevesebb, mint négy osztálylyal bíró tanoda, hányadik osztályról szóló bizonyítvány kiadására van felhatalmazva, eltérő nézetek és ezek alapján különböző gyakorlat is uralkodik az országban,hogy az e részben felmerülhető félreértéseknek eleje vétessék, szükségesnek találja e királyi főkormányszék, kiegészítéséül a múlt évi sept. hó 2-ról 44,663 szám alatt kelt intézvénynek, következőket elrendelni:) Az elemi tanodák akár egy, akár több osztályból állanak, minthogy az 1855-iki márt. hó 23-án kelt cs. kir. oktatásügy-ministeri rendelet értelmében tanonczaikkal átalában azon czélt elérni kötelesek, mely a III-ik föelemi osztálynak van kitűzve, felhatalmazvák a III-ik osztályról szóló bizonyitványt is kiállítani; tanonczaik azonban, kik ezen alelemi iskolák részéről ilynemű bizonyitványt nyertek, ha föelemi tanodáknál a IV-ik osztályt folytatni akarják, felvett vizsgának szükségképen alávetendők, melyért azonban semmi dij nem jár. 2) A három osztálylyal és három tanítóval ellátott és az 1855-ki márt. hó 23-án kelt ministeri rendelet szerint szervezett elemi főtanodák felhatalmaztatnak ugyan a IV-ik osztályról szóló bizonyítvány kiadhatására, melynek előmutatása mellett ezek az első gymnasialis osztályba felvétethetnek; magánvizsgának hasonnemü tanonczokkal a IV-ik osztály tantárgyaiból való megtartására azonban nem képesitvék. 3) A IV-ik osztály tantárgyaiból csak azon elemi főtanodák tarthatnak magánvizsgát, melyek valóságos négy osztálylyal és négy tanítóval vannak ellátva; de ezen tanodáknál is, valamint átalában azon tanító, ki az illető tanonctet magánvizsgára netalán előkészítette, vele a magánvizsgát nem tarthatja meg. Ennélfogva felkéretik ... od, miszerint jelen intézmény tartalmáról a (fö)megyéjében létező elemi iskolák igazgatóit szigorú hozzáalkalmazkodás végett kellően értesíteni, valamint a gyakrabban érintett 1855- iki ministeri rendelet szerint szervezett s nyilvánossági joggal ellátott 3 és 4 osztályú elemi fötanodák mellékelt névsorát szokásos utón köröztetni méltóztassék. A nyilvánossági joggal ellátott három és négy osztályú kath. fi- és leány elemi főtanodák névsora. A. A budapesti tankerületben. a) Fitanodák: Pest belvárosi 4, Pest kecskeméthi utczában 4,Pestferenczvárosban 4, Pest nagymezőutczában 4, Pest kötőutczában 4, Budavárban 4, Újtudaszentannai 4, Buda országúti 4, Buda tabáni 4, Ó Buda 4, Esztergom (belváros) 4, Vácz 4, Czegléd 4, Kecskeméth 4 osztályú, Félegyház 3 oszt., Jászberény 4 oszt., Árokszállás 3, Dorozsma 3, Halas 3 oszt., Jászapáthi 4, Majsa 4, Székesfehérvár 4, Kalocsa 4, Baja 4, Zombor 4, Újvidék 4, Szabadka 4, Zenta 4 oszt. b) Leány-tanodák: Pest az angol szüzeknél 4, Pest szent ferencziek terén 4, Pest bálványutczában 4, Kalocsa 4 oszt. B. A pozsonyi tankerületben. a)Fitanodák: Pozson szent Mártonhoz 4, Pozson szent Lászlóhoz 4, Pozson szent Imréhez 4, Szakolcza 4, Szent-György 4, Nagyszombat 4, Bazin 4, Modor 4, Selmeczbánya 4, Léva 4 oszt., Balassagyarmath 3 oszt., Nyitra 4, Trencsén 4, Zsolna 4, Beszterczebánya 4, Körmüczbánya 4, Rózsahegy 4 oszt. b) Leánytanodák: Pozson a Notre Dame zárda szüzeknél 4, Pozson a szent Orsolya zárda szüzeknél 4, Nagyszombat 4, Balassa-Gyarmat 4 oszt., Nyitra 3 oszt. C. A kassai tankerületben. a) F i tanodák: Eger 4, Eperjes 4, Gyöngyös 4, Kassa 4, Leibitz 4, Metzenseif alsó 4, Szeben kis 4, Szolnok 4, Szomolnok 4, Unghvár 4 oszt., Bártfa 3, Gnerda 3, Igló 3, Lőcse 3, Lublók 3, Miskolcz 3, Rimaszombat 3, Rozsnyó 3, Nagy-Sáros 3, Szepesolaszi 3, Szepes-Szombath 3, Szepes-Váralja 3, Munkács 3, Podolin 3 osztályú. b) Leánytanodák: Kassa 4, Eger 4, Ungvár 4 oszt. Bártfa 3, Eperjes 3, Munkács 3 osztályú. D. A nagyváradi tankerületben. a) Fitanodák : Nagyvárad róm. kath 4 osztály, Nagyvárad görög kath. 3, Belényes 3 osztályú, Debreczen 4 osztályú, Gyula 3, Szilágy-Somlyó 3 osztályú , Temesvár belvárosban 4, Temesvár József külvárosban 4, Temesvár gyárkülvárosban 4, Ó-Arad 4, Szeged 4, Lugos 4, Nagybecskerek 4, Versecz 4, Nagy - Kikinda 4, Hatzfeld 4, Perjámos 4 osztályú, Oravicza 3 osztályú, Szathmár 4, Nagy-Károly 4, N.-Bánya 4, Marmaros-Sziget 4 osztályú. b) Leány tanodák: Nagyvárad szent Orsolya zárda szüzeknél 4 osztályú, N.Várad a paulai szent Vincze zárda szüzeknél 3, Temesvár 3 osztályú, Versecz 4, Szathmár 4 osztályú. E. A győri tankerületben. a) Fitanodák: Győr 4, Sopron 4, Pécs 4, Szombathely 4, Komárom 4, Pápa 4, Kőszeg 4, Keszthely 4, Veszprém 4, Nagy-Kanizsa 4, Kaposvár 4, D.Földvár 4, Szegszárd 4, Mohács 4, Sümegh 4, Magyaróvár 4, Kismárton 4, Tata 4, Tolna 4 osztályú. b) Leánytanodák: Győr 4, Sopron 4, Pécs 4 osztályú, Veszprém Notre Dame zárda szüzeknél 3, Veszprém az irgalmas nőnek zárdájában 3 osztályú. A magyar kir. helytartótanács rendelete valamennyi törvényhatósághoz. Az utóbbi időben előfordult eset alkalmából, a bécsi porosz királyi követség által, — teljes viszonyosság biztosítása mellett — azon kívánat fejeztetvén ki, miszerint a porosz alattvalók ha■ H»crlaci «•auoulul birodalmi állampolgári kötelékbe fel ne vétessenek: f. évi augustus hó 29-én 15,135 sz. a. kelt kegyelmes udvari rendelet folytán meghagyatik, miszerint porosz alattvalók állampolgárosítási kérelmei tárgyalásánál kellő figyelmet fordítson arra, hogy a kérvényezők az osztrák birodalom állampolgárai sorába felvételük előtt ne csupán — mint egyes esetekben elégeltetett — poroszhoni hadkötelezettségük teljesítése — hanem általában hazájukbóli végleges elbocsáttatásuk felől igazolják magukat. A kassai cs. kir. országos pénzügyigazgatósági osztály Savidly Ede rendelkezés alatti szolgabirói hivatali tollnokot ideiglenes számvevői segéddé nevezte ki. NEM HIVATALOS RÉSZ) fa Erdélyi iisfyell. S. C. N a gy-tíz e b e n, oct. 24. Ma, bár hoszszabb ülés volt, csupán utolsó két czimét a földtehermentesitési alap költségvetésének lehete megvitatni és se a szükséglet-czim ismétlése, se a fedezési számok összefoglalása nem juthatott tárgyalás alá. A főérdeket a felolvasott kir. leiraton kívül, melyre később vissza fogunk térni, kétségtelenül Fabini és társainak indítványa képezi, melyet alább egész terjedelmében közlendünk. — Napirendre térés előtt a meghrat. kir. országgyűlési biztos üzenete mellett egy Ischlböl f. év oct. 8- tól kelt kir. leirat olvastatik föl a ház élénk éljenzései közt, mely által a legfőbb törvényszéknek Erdélyben leendő felállítását illető törvényjavaslat segk. szentesittetik. — Ezután Fabininak Popasu, Popea, Brecht, Brandsch, Budaker, Binder, dr. Wasiiu, Maager, Koronka, dr. Teutsch, Hannia, dr. Wächter, Schuler-Libly, Schnell, Schmidt Henrich által közösen aláirt indítványa olvastatik föl: „Erdély-honunk tudvalévőleg, mint Európában alig más ország, már három század óta örvend törvényes vallásegyenlőségnek. Eleinte az országnak négy, s most, ezen országgyűlésünk törvényhozási tevékenysége folytán, az Ő Felsége által oct. 26-án szentesített törvényczikk erejénél fogva, hat „törvényesen elismert s államjogilag elfogadott egyháza“ van, melyeket „a teljes vallás-“ és lelkiismereti szabadságot biztosító országos törvények alapján tökéletes jogegyenlőség illeti. Egyike ezen, a vallási jogegyenlőséget biztosító törvényeknek az 1791-ik évi 57-ik törvényezikk, a vegyes házasságokbeli gyermekek vallási neveléséről, mely szerint a gyermekek szüleik nemét követik, s a férfinembeliek apáik, a nőnembeliek pedig anyáik vallásában nevelendők és keresztelendők meg, azon világos záradékkal: contractibus quibusvis in contrarium nihis valentibus, azaz, hogy az ezzel ellenmondásban álló bárminemű szerződések, mikhez az ismeretes reversalisok tartoznak, semmi érvénynyel sem bírnak. E szerint ezen törvény határozata egészen világos. Ferencz Császár Ő Felsége az 1791-ki törvényczikkekre 1792. nov. 28-án Bécsben adott szentesítésében világosan ki is jelentette, hogy mind Ő Felsége megtartja ezen törvényt, mind hívei által megtartatja (tani Nos ipsi observabimus, quam per alios quoscunque Fideles Nostros observari curabimus, mind az eredeti szöveg), továbbá I. Ferdinand császár . Felsége az 1691-ik évi leopoldi diplomára Bécsben 1837. febr. 14-én kiadott erősítvényében (mely a vegyes házasságbeli reversalisokat nem ismeri) nagyfejedelemségünket arra nézve megnyugtatta, hogy csak „juxta praeinsertum Sacrum Diploma Leopoldinum legesque abunde diaetaliter látus , vei in futurum ferendas)“ azaz: a Leopoldi diploma s a később országgyűlésileg adott s jövőben adandó törvények értelmében —akarja kormányozni, végre a vonatkozott 1791-ik évi 57-ik czikk soha semmi országgyűlési törvény által nem töröltetett el vagy változtattatott meg, s mégis e törvénynek egyes megsértései mint kivételek fordulnak elő. Ami pedig a legelidegenitőbb, abból áll, hogy a cs. kir. katonai hatóságoknál ezen törvénynek megsértése szabály gyanánt fordul elő, miután t. i. a csapatparancsnokok a római katholikus s más vallású házasodhatást kérők közti vegyes katonai házasságok engedélyének megadatását oly reversalis kiadásától feltételezik, mely szerint a házasságból remélhető mindkét nemű összes gyermekek a róm katholikus vallásban nevelendők. Minthogy ennélfogva országos törvényű vallási jogegyenlőségünk folytonos csorbításait meg kell akadályozni,— mire meggyőződésem szerint az országgyűlésnek joga van, — ennélfogva , támogatva véleménytársaimtól, szabadságot veszek magamnak indítványozni, határozza el a magas országgyűlés , miszerint Ő Felsége egy legalázatosabban benyújtandó fölterjesztvényben legtiszteletteljesebben keressék meg,méltóztassék mint államjogilag biztosított vallás- és lelkiismereti szabadságunk s törvényes teljes vallási jogegyenlőségünk védője, a magas hadügyminiszerumnak s az általa cs. k. ezredi- és más csapatparancsnokságoknak, melyek illetékkörébe a házassági engedély adása tartozik, megparancsolni, hogy vegyes katonai házasságoknál, ha a luszasodók közöl csak egy fél is Erdélyországhoz tartozik, az összes gyermekeknek a római katholikus vallásban neveltetése iránti törvényellenes, lelkiismeretet terhelő térítvény követelése teljesen és szigorúan mellőztessék.“ Az indítvány, mely ügyrendszerüleg kinyomatni, kiosztatni, s a közelebbi országgyűlési szakban napirendre hozatni fog, helyeslésben részesült. A napirenden lévő Vidik czimre „Az államkincstárt illető szenvedőleges kamatok,“ melyek fedezésére a kormány 144,234 ftot vesz igénybe, a választmány következő indítványt tesz : „Tekintetbe véve, hogy az erdélyi földtehermentesitési kötelezvényekért, az 1856-diki január 1-töl kelt pátens 7-dik §. szerint, hasonlón a többi tartományokéihoz, az álladalom vállalta el a kezességet, tekintetbe véve, hogy a monarchia. a travaszt elvitele czéljábol, minden német-szláv tartományokban a hűbérdíj-kárpótlás átvállalása, Galicziában pedig összesen 27,790,965 ftot tevő, nem kamatozó előleg megadása által tetemes áldozatokat tett, tekintetbe véve azon tényt továbbá, miszerint az álladalom ezen irányban a legszegényebb, mert a világforgalomtól legtávolabb eső Erdélyt, még legcsekélyebb segélyben sem részesité, noha lakosai meggyőzhetlen adópótlékok, s katonai végrehajtások terhe alatt görnyednek; végre, tekintetbe vévén azon körülményt, hogy az erdélyi képviselet kamatozó előlegre igényt soha nem tartott, s magát korántsem tartja jogositottnak, még további terheknek az úgyis annyira terhelt lakosságra való rovásában segédkezet nyújtani: — a választmány, az igényelt kamatoknak, — a mennyiben ezek Erdélyt illetik, — teljes kitörültetését hozza indítványba.“ — E czim felett nem kevesebb mint 19 képviselő szólalt még fel; végül a követelt összeg beállittatik, s dr. Teutschnak egy pótinditványa fogadtatik el, melynek értelmében egy legalázatosabb felterjesztésben azon kérelem fejeztessék ki, hogy a cs. kir. Apóst. Felsége kegyeskednék az e czim alatt igénybe vett összeget az országnak elengedni. A VH. czimet, a rendelkezés alatti hivatalnokok fizetéseit s nyugdíjait illetőleg a bizottmány indítványa elfogadtatik, s ennek folytán az államszámvevőség jelentése szerint e kiadás fedezésére kivánt szükséglet 6625 ft, annak tekintetbe vételével, hogy a feloszlatott úrbéri törvényszékek hivatalnokainak fizetése s nyugdíjazása az államkincstárt illeti, kitörültetik. Utólagosan megemlítendő, hogy a napirendre áttérés előtt, az országos segélyalap költségvetését illető két törvényczikk érdekében felterjesztendő legalázatosabb felirat, s ő excjához az országgyűlési biztoshoz intézendő átirat tervezetei olvastatnak fel, és elfogadtatnak. Legközelebbi ülés holnap. A magyar nemzeti múzeum érdekében Xántus János úr a P. N. oct. 21-ei számában következőleg szólal föl: „Örömmel olvastuk e napokban lapjainkban, hogy báró Gerliczy, látván a régiségi gyűjtemény szegény bútorzatát, egy termet maga költségén ajánlkozott felszerelni. Ugyan a régiségi osztály egy másik termét pár év előtt néhány lelkes honleány bútorozta fel; báró Sina Simon az éremgyűjteményt látta el szekrényekkel, a budai takarékpénztár pedig az ornythologiai osztályt. Mindebből látjuk, hogy nagy rokonszenv létezik minden osztály közt ezen nemzeti intézet iránt, s csak azt lehet sajnálni, hogy a rokonszenv nem fordíttatik kellő irányba. A terem ugyanis, melyet báró Gerliczy úr nagylelkűen felszerelni ajánlkozott, eddig is el volt látva — habár ócska — bútorzattal, s a benne lévő tárgyak védve voltak tökéletesen a jobb időkig; míg más osztályok, például a csontváz-gyűjtemény, a kitömött hüllők, az emlősök stb. egyátalán védtelen helyzetben vannak, a pornak kitéve, úgy hogy rövid időn megsemmisülésnek néznek elébe. Nem lett volna-e jó, báró Gerliczy urat ezen körülményre figyelmeztetni, vagy figyelmeztetni azon lelkes honleányokat is, kik a könyvtár egyetlen egy teremének szükségtelen felcziezomázására 13.000 forintot fordítottak. Ily sallangos fényűzés jó lenne akkor, ha a múzeum már ott állana, hol ily tudományos intézetnek állania kellene, de jelenleg bizonyosan oly formán tűnik fel ily sujtásos és czél nélküli tékozlás, mint az egyszeri ur, ki minden vagyonát díszkocsija felbársonyozására és aranyczafrangozására költötte, de aztán pénze nem maradván lo-vakra — belé egy pár budai fióker-lovat fogatott. A könyvtárban nem szükséges bársonybutorzat, de kényelem, hogy a jól rendezett könyvtárt használhassa a tudós. Megvan most a czifra bútorzat, de a könyvtár még nincs rendezve! Ezentúl szükséges volna, hogy a múzeum teremeinek bútorzása közt bizonyos öszhangzó rendszer vétetnék foganatba, néhány hölgy például a régiségi osztály egy teremét saját plánuma szerint bútorozta, s a bútorzat oly egyátalán haszonvehetetlen , a czélnak meg nem felelő, hogy ha a múzeum tudományos szempontból egyszer rendeztetni fog, ezen bútorokat mulhatlanul ki kellene küszöbölni. Ita e szerint mindenki saját ízlése szerint fog teremeket felszerelni, múzeumunk rövid időn oly curiosum leend, mihez hasonló sehol sem ismeretes eddigelé; pedig múzeumunk ma is oly kincseket tartalmaz, melyek ha rendszeresen és tudományos öszhangzásban állíttatnának ki és jegyzékeik kinyomatnának szakosztályok szerint — európai fontosságúvá emelnék, míg jelenleg hazánkon kívül azt sem tudja senki, ha vájjon létezik-e a m. n. múzeum. Kívánatos, véleményem szerint, hogy ezentúl a m. n. múzeum igazgatósága irányt adni szíveskedjék oly nagylelkű hazánkfiainak, kik a múzeumot felszerelni óhajtják, nehogy áldozatkészségük utóbb haszonvehetetlenné váljék; egyúttal fordíttassék arra is gond, hogy a felszerelés tudományos irányban s öszhangzásban az egészszel eszközöltessék. Különösen pedig arra kérnük a magyar tudományos érdek nevében az igazgatóságot, hogy kerülni szíveskedjék minden arany-, ezüst-, bársony- és festészeti czifraságokat addig, míg oly koldusok vagyunk, hogy gyűjteményünk legfontosabb részét nem vagyunk képesek szekrényekbe helyezni, hogy a megsemmisülési enyészettől megmentsük oly sok hazánkfia szives és kipótolhatom adományát. Nem akarjuk a fentebbiekkel mondani, hogy mindennek az igazgatóság az oka , mert magától az igazgatótól tudjuk, hogy tudta, akarata s beleegyezése ellen, sőt hozzá még távollétében bizonyos urak a múzeumban bútorokat ki- és berakattak, mintha az intézet az ő sajátjuk lett volna. Felhívjuk a hazai sajtót, mint a közvélemény egyedüli fennmaradt orgánumát, hogy tudományos miveltségünk álló emlékét , a m. n. múzeumot nagyobb figyelme alá vegye, mint eddigelé,é s ne engedje, hogy oly egyének, kik a múzeumhoz nem tartoznak, s tudományos rendezéséhez mit nem értenek, ezen szép reményű intézetünket valami indiai pagodává, vagy tatár khán kastélyává alakítsák. Legyen a rendezés az igazgatóság kezében, mely tudományos és szakértő egyénekkel tanácskozás mellett alakítsa azt oly intézetté, mely rendeltetését legalább megközelítse, ha nem is érhetné egészen el a mostoha viszonyok súlya alatt. A nm. m. kir. helytartótanácsot pedig felkérnék, hogy úgyis törvényes védje lévén jelenleg ezen intézetnek, ha nem is teheti, hogy a romlásnak indult gyűjteményeket az enyészettől megmentse, legalább rendelje meg , hogy a gyűjtemény minden osztálya számoztassék, és a számokat magyarázó nyomtatott jegyzékek készíttessenek rögtön, hogy tudhassa mindenki, mi van a múzeumban, s a látogatók ne legyenek kénytelenek a teremszolgák adomáit hallgatni, minden tudományos felvilágosítás hiányában. Ily kathalogok ki fogják rövid időn költségeiket fizetni, mert a múzeum — mint minden más múzeum — árulhatja ezeket az illető osztályok látogatói közt.“ Erre Kubinyi Ágoston múzeumi igazgató uránga a „P. N.“ oct. 25-ki számában ezt feleli: A „Pesti Napló“ f. hó 21-ei számában Xantus János hazánkfia a legtisztább szándékkal egy czikket ír n. múzeumunkról, azon óhajtását nyilvánítván, hogy a n. muzeum mielőbb bútorral lenne ellátva ; de miután ez talán az egészre nézve nem történhetik meg most, szükségesnek tartja, hogy mindenekelőtt azon tárgyak tétessenek szekrényekbe, melyek a romlásnak leginkább alá vannak vetve, miért is jobbnak tartotta volna, ha b. Gericzy ur által a n. muzeum régiség-osztályába, az ott különben is létező ideiglenes szekrények helyébe szánt uj szekrények, inkább az emlős állatok elhelyezésére fordittattak volna. Ebben tökéletesen igaza van Xántus úrnak, de miután b. Gerliczy úr épen a régiségosztályt tűzte ki adományára, igy tehát csak azon választásom volt: elfogadni az ajándékot vagy nem. Ha el nem fogadom, csak akkor csináltak volna némely lapok lármát, melyek a mostani eljárást is kárhoztatják. Ahányszor csak sikerült a múzeumnak bútorszerzésre pártfogót találni, mindannyiszor iparkodtam, hogy az új bútor az illető terem többi bútorzatával öszhangzásban legyen. Példa erre a K. S i n a ur által butoroztatott érem terem, melyre volt befolyásom, s mely a többi régiségi osztályi teremben lévő pultokkal hasonló bútordarabokat tartalmaz. Példa erre a pesti takarékpénztár által butoroztatott madárterem, melyre szintén volt befolyásom, s mely teljes öszhangzásban áll a természetosztály többi uj bútorzatával. Hogy a lelkes hölgyek által létesíttetett, és 13.000 ftba került Széchenyi-terem, valamint ugyanezek által a régiségosztályba szerzett három terem czéliránytalan bútorzata helyett lehetett volna czélszerűbben a muzeum) A „P. N.“ szerkesztőségének jegyzete : Hogy a sajtónak eddig sem hiányzott ilyen érdekeltsége és ellenőrzése egyszersmind alapos és sikeres legyen, szükséges, hogy a nemzeti múzeum igazgatósága évnegyedenként ne csak a beküldött tárgyak jegyzékét közölje, mint eddig tévé, hanem egyszermásszor figyelmeztetne a nagyobb hiányokra, melyeknek pótlása az intézet világos károsodása nélkül nem halasztható messze jövőre; ki kellene mutatnia, mi van eddig javítva vagy beszerezve a hazafias adományok árán, és mik azok, mikről elsősorban kellene gondoskodni ? Ha az igazgatóság ez eljárást hivatásának fogja ismerni, a sajtót közönyösségről bizonyosan senki sem fogja vádolhatni.