Sürgöny, 1864. október (4. évfolyam, 224-249. szám)
1864-10-23 / 243. szám
243. sz. Negyedik évi folyam. SÜRGÖNY. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal Budán, bécsi-utcza (a várban) 184. sz. Fiók-kiadó-hivatal Pesten Győri Pál papirkereskedésében (hatvani-utcza, a cs. kir. postahivatal melletti sarokház). Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Pttaghii-hirdetének : egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért 8 kr., kétszeri hirdetésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 6 kr. számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdíj külön, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Külföldrőli hirdetéseket átvesznek a következő urak: Majnai Frankfurtban Ilchien Hamburg - A 11ónában Itnasenstein és Vogler; Hamburgban 'JL'ürkheilni Jakab; Lipcsében Gngler H., Jilgen és Fort uraknál. Ibola-Pest, Vasárnap, October 2d. 1864. Előfizetési árak : Napontai postai szétküldéssel. Budapesten házhoz hordva. Félévre..........................10 frt. Félévre......................8 frt. 50 kr. Negyedévre.....................5 „ Negyedévre . . . 4 „ 50 „ 1 HIVATALOS RÉSZ. 0 cs. kir. Apostoli Felsége f. é. October 10-én 17893. sz. a. kelt kegy. kir.. udv. rendelet szerint Filperger József nyitrai püspöki uradalmi kasznár vezetéknevének „Faludi“-ra kért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. A cs. kir. Apostoli Felsége f. évi October hó 10-én 17981. szám alatt kelt udvari rendelet szerint Rábay József pesti asztalos-mester vezetéknevének „Hollósi“-ra leendő átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. A magyar királyi helytartótanácstól 1864. évi October hó 2-án 77,129. szám alatt kelt s Abauj-, Arad-, Bács-Bodrog-, Békés-, Bihar-, Borsod-, Csanád-, Csongrád-, Heves-és K.-Szolnok-, Pest-, Somogy-, Szabolcs-, Szathmár-, Temes-, Torontál-, Közép-Szolnok-, Fehér- és Ugocsa megye, a Jászkun- és Hajdúkerület kormányzóihoz intézett rendelet. Több ízben jelentette le ezen országos kormányszék azon buzgó óhajtását, hogy a megyék átalában kebelekben a gyümölcstenyésztést okszerű intézkedések által saját javukra mozdítsák elő. A múlt évi szomorú emlékű inség alkalmából minden hatóságok, de kiválólag az aszály által mélyen sújtott megyék hatóságainak szívekre köttetett, sőt komolyan meghagyatott, hogy a lehető mérvű befásitás felöl erélyesen gondoskodjanak s e czélra nézve legszükségesb faiskolák okszerű berendezését, az elemi tanodákban a gyermekeknek a faültetésbeni szorgalmas betanítását lehetőségig eszközöljék. Legközelebb egy e szakban czélszerűn szerkesztett és Lukácsy Sándor által kiadott kertészeti lapnak a nép közt leendő terjesztésére, s különösen minden községi iskola részére leendő megrendelése iránt ép azon okból hivattak fel, mert bizonyos, hogy ily szaklap által a fatenyésztés és haszonkertészet iránti hajlam ébresztetik, s a faültetés okszerű módjai a népnél terjesztetnek. Hinnie kellett ezen országos kormányszéknek, hogy a közérdekben s főleg a nép s közművelődés javára tett ennyi meghagyásai olyűn fogatnak fel, s pontosan teljesittetnek, mint az ügy fontossága után — ügybuzgó hatóságoktól méltán várni, sőt követelni lehetett. De a beérkezett adatokból sajnosan értesült e királyi helytartótanács, hogy főleg az aszály sujtotta megyékben és sz. kerületekben a faültetés, a faiskolák rendezése — községi iskolákban ezen szaknak gyakorlati taníttatása iránti közöny sok helyt igen sajnálatosan mutatkozik ; — világos jelensége ennek az is, hogy a „Népkertésze“ czimü fennemlitett szaklapnak épen az inség sujtotta fátlan megyékből alig vannak vagy csak igen kevés számú megrendelő, holott szükséges, hogy minden községi iskola részére megrendeltessék, sőt a község számára is járattassék, miszerint a jegyző vagy más buzgó ügybarát belőle minden vasárnap a község házánál oktató felolvasásokat tarthasson. Mindezen mulasztások komoly megrovást érdemelnek, s arra indítják ezen királyi helytartótanácsot, hogy................at hatályosan felszólítsa, szíveskedjék ez ügyben kellő szigorral s hatálylyal eljárni, — ez őszön minden községben okvetlenül a faiskolákat okszerűen berendeztetni, azoknak egy buzgó s értelmes gondnokot rendeltetni, a faiskoláknak más czélokra való használatát büntetés terhe alatt betiltatni, községi tanodákban a gyermekeknek a faültetésre oktatását az illetők szoros felelőssége alatt meghagyni, s hivatalos utazásai alatt e fontos ügyre beható figyelmet fordítani, — az eredményről pedig folyó évi december végéig ide kimerítő jelentést tenni. A cs. k. hadügyministeriumnak 1864. évi augustus 1-ről 5555/2. oszt. sz. a. az országos hadfőparancsnoksághoz intézett rendelete. Tett kérdés folytán, a cs. k. hadügyministerium az illetékszabály 2-ik kiadása 120. §-nak kiegészítéséül közhírré teendőnek találja, miszerint az 1857-ik év május 22-ről 1819/2. oszt. és 1862-ik év julius 21- ről 4979/2. oszt. sz. a. kelt rendeletek, amelyek szerint élelem-hiány miatt magukat felvétel végett jelentő szabadságos és tartalék-seregbeli legények felvételrei kijelölése keresetképtelenségükről szóló hivatalos bizonyítvány bemutatásától feltételeztetik, továbbra is hatályban maradnak. Megengedtetik továbbá, hogy végelbocsátási okmányuk kiadásáig szabadságolt katonák, hadszolgálatrai alkalmas voltuk esetében, az említett szolgálatrai felvétel végett még akkor is bemutattathatnak, illetőleg kijelöltethetnek, ha az általános elbocsátási határidő, amidőn ezek a katonai kötelékből kikeletkeztetnek, a három hónapon túl még le nem járt, a szabadsági okmány még kezeikben van, s ez okból feltételeztethetik, hogy végelbocsátási levelük nekik még ki nem szolgáltatott. Ilyen, az elbocsátási határidő után bemutatott katonák azonban ezen új beállás által azon kötelezettséget vállalják magukra, hogy további egy évre, azaz : a legközelebbi elbocsátási határidőig, tényleg tovább szolgálnak, mely esetben ők, az általános illeték-szabályelvek szerint, a kár-illeték élvezetébe is lépnek. Három hónap lefolyta után, mely idő alatt minden kiszolgált katonának végelbocsátási levelének megszerzésére módja volt, ha ezen okmány idejekorán nem kézbesíttetett, ily egyéneket szolgálatba felvétel végett bemutatni nem szabad, és ők, még azon esetben is, ha szabadságlevelük kezeikben volna is, a katonai kötelékből végleg elbocsátottaknak tekintendők. Az*s. It. pénzügyiiiiiiizterium 1864. oct. II*tíi kibocsátványa 15 ft-, 7 ft-, 2 ft- 50 kros, 90 kros, 36 kros s 3 kros bélyegjegyek behozatala iránt; érvényes az egész birodalomra nézve. Azon baj elhárítása végett, miszerint több bélyegtarifa-tételek csak több mint két bélyegjegy alkalmazása által töltethetnek be, hat új bélyegjegy-kategória hozatik be, melyek 15 ft-, 7 ft-, 2 ft 50 kr-, 90 kr-, 36 kr- s 3 krnyi összegekre szólanak, s lehetővé teszik azt, hogy a jelenlegi tarifa összes illetéke, miknek bélyegjegyek általi lefizetése van megrendelve, legfölebb két bélyegjegy alkalmazása által eszközöltessék. Ezen új bélyegjegyek az 1864-ki december hónap második felében fognak áruba bocsáttatni. A jövőre nélkülözhető 18 ftos, 16 ftos, 14 ftos, 8 ftos, 72 kros, 30 kros, 12 kros s 6 kros bélyegjegyek készítése megszüntetett. A közönség kezei közt lévő, említett kategóriákbeli bélyegjegyek bevonása egyelőre nem lesz eszközlendő, azonban azok birtokosainak szabadságukban áll, azoknak más bélyeg-osztályokérti kicserélését kívánni. P 1 e n e r s. k. NEMHIVATALOS RÉSZ. Giladstone, az angol kincstár-kanczellár beszédei. Azon beszédek, melyeket e hó folyamában Gladstone angol minister több városokban tartott,az egész művelt Európában nagy figyelmet ébresztettek , s nem csupán azért, mert oly jeles államférfi mondta ki leplezetlenül véleményét, kit az angol közvélemény máris Palmerston utódául jelöl ki, hanem azért is, mert e beszédek tartalma valóban komoly megfontolást érdemel. Minket azonban beszédeinek nem azon részei érdekelnek, melyekben az angol finánszrendszer, Anglia külügyi politikája, s a September 15-ei conventio felett mondja ki véleményét, mert mi magasabb politikával nem akarunk foglalkozni, s a levegőt hiába verdesni, hanem különösen két tárgy felett nyilvánított nézetei frissítettek fel emlékezetünkben némely dolgokat, melyeket már kezdünk elfelejteni. Ugyanis Anglia finánczministere először is a szabad kereskedés mellett tör lándzsát, s minden védvámrendszert hibás nézetnek nyilvánít. Másodszor komoly szavakkal határozottan kárhoztat minden területi terjeszkedést, országhódítást, s ezeket káros, sőt bűnös merényleteknek kiáltja ki. A tisztelt miniszer mindkét elve elméletileg annyira igaz, annyira rendíthetlen, hogy ezek cáfolatába ereszkedni is kábaság lenne. És mégis e szép elvek egy angol minister szájából, kimagyarázatlan benyomást tettek reánk. Mert ha a védvámrendszerhez való ragaszkodás tévedés ; s ha az országhódítás, területi terjeszkedés bűn, úgy mind a tévedésben, mind a bűnben épen az angol nemzet az, mely fenékig kiürité a poharat. Ezért a szónokló angol minister nekünk úgy tűnt fel, mint oly öreg gavallér, ki fiatalságában az élvezeteknek és kicsapongásoknak örömeiben torkig úszott, de most már bűnbánatosan az ifjúságnak tart épületes feczkéket, hogy az erény útjait soha el ne hagyják. Ily helyzetben senki se veheti rész néven tőlünk, ha az angol minister beszédei némi gyanút gerjesztenek bennünk, mintha e beszédek némi tendentiával mondattak volna, s tulajdonképen nem is az angol nemzetre magára, hanem más nemzetekre, különösen a francziákra és észak-amerikaiakra valónak számítva. Mert, hogy oly nemzet,mint az angol, mely eddig erőszakos hódítások, véres, sőt irtó háborúk által a világ minden részében, zugában magának vagy 40—45 országot s gyarmatot szerzett, szerzeményét most már békében szeretné élvezni , ezt nagyon természetesnek, s önérdekével nagyon kiegyeztethetőnek találjuk. S mivel két hatalmas vetélytársnak, t. i. Francziaországnak és Észak-Amerikának egyik vagy másik angol birtokra könnyen étvágya támadhatna; vagy ha ez nem is, az egyik Afrika északi részében, másik Amerikában mindig tovább terjeszkedhetnének, s a földgömb e részeiben lassan-lassan az angol befolyást kiszoríthatnák: ez okból dicsérni lehet a circumspectus angol ministert, hogy más nemzeteket a területi terjeszkedéstől s hódítástól elijeszt, sőt ezt bűnnek kiáltja ki. De még azért nem vagyunk meggyőződve, hogy az angol jövendőre maga is el akarja hagyni e bűnt, melyben eddig annyira lélekzett; vagy hogy más barátságos nemzeteket, ha nem tettel is, legalább jó tanácscsal visszatart minden területi terjeszkedéstől. Legalább a piemonti király terjeszkedése irányában követett angol politikában nyomát se találjuk Gladstone elveinek, így vagyunk azon elvével is, mely a szabad kereskedés lobogóját tűzi ki. Miután az angol a maga mezei gazdaságát, iparát, kereskedését, hajózásét nem védvám mellett, mert még ez kevés, hanem valódi prohibitív rendszer gyámolítása által felvirágoztatta, most már szabad kereskedésre, szabad versenyre hívja fel a külföldi nemzeteket, hogy e szabad versenyben a gyengébbeket agyonversenyezhesse. Nyerstermelő országok érdeke is a szabad kereskedés. De azért más nemzeteket sem kárhoztathatni, ha fejlődő iparukat erősebbek ellen védeni kívánják. Mert bár igaz az, hogy igen sok esetben a védvám mellett felnevelt ipar csak üvegházi növénynek mondható , de e miatt józanul senki sem kívánhatja, hogy több száz millióra menő nemzeti vagyont rögtön pusztulásnak engedjük át csak azért, hogy az angolok még gazdagabbakká legyenek. És épen e tekintetek miatt nem hiszszük, hogy Gladstone beszéde a testvér Észak-Amerikában, mely még mindig makacsul ragaszkodik védvámrendszeréhez , sok proselytát szerezne, mert ha John Bull ügyes számító, még Jonathan bácsi is az ám! Erdélyi ügyek. S. C. Na gy-S z e b e n, oct. 19. A mai napirenden a legfontosabb tárgyak egyike állt, mely az öszszes erdélyi lakosok érdekét különleges erdélyi tekintetben érinti; ez az országgyűlési bizottmánynak jelentése az erdélyi földtehermentesítési alapnak az 1864-ks közigazgatási évre szóló költségvetését illető törvényjavaslatról ; egyik legfontosb tárgynak nevezték ezt, mert az erdélyi földtehermentesítési alaphoz szolgáltatandó összegek a közvetlen adók summáját felülhaladják. A hivatkozott jelentés 3 részre osztatott föl: az első éles — mondhatni, nem egészen igazolt — bírálata az 1854. jun. 21-ki úrbéri pátensnek s bírálati összehasonlítása annak a Magyarország és német- szláv tartományok pátensével; az erre vonatkozó ítélet hiányossága valószinüleg abban találja okát, hogy a bizottmány az úrbéri viszonyok különbségét Erdélyben s a többi tartományokban ignorálni látszik. A második rész, melyre a jelentés oszlik, azon mindenesetre alapos körülmény előrebocsátása után, hogy Erdély a földtehermentesítési alapból eredő terhet nem képes elviselni, következő indítványokat tartalmaz : A) határozza el az országgyűlés, miszerint egy legal, fölterjesztvényben határozottan kifejeztessék, hogy Erdély egyáltalában nem képes magasb földtehermentesítési pótlékot mint 50 krt egy forintjától viselni. Erdély kénytelen a birodalomnak kamatnélküli s a visszatérítés fentartása nélkül utalványozandó pótlékok általi támogatását már most kivárna s ezen igényt tökéletesen jogosnak tartja; B) határozza el az országgyűlés, miszerint a fölterjesztésben a jogos várakozások fejezendők ki : I) a kormány az 1865. és 1866-ki földtehermentesitési költségvetést az országgy. elnökségnek haladék nélkül, minden részletekkel ellátva, át fogja szolgáltatni; s egyszersmind 2) a tőkelefizetés czéljából az országgyűlésnek törlesztési tervet fog jóváhagyás végett előterjeszteni; 3) a kormány ugyanakkor az országgyűlésnek kimutatásokat fog előterjeszteni : a) az eddig mentesített s még mentesítendő földekről, holdak szerint számítva; b) a földtehermentesítési ügyletnek egész keresztülviteléről az ország hegyi helységeiben, az összes lehető részletekkel; s e) az összes tanácskozási jegyzőkönyveket s okmányokat közlendi, melyek alapján az erdélyi földtehermentesítési pátens felállíttatott. és határozza el továbbá az országgyűlés, miszerint kerestessék meg a kormány, hogy a különböző feleknek, kiknek úrbéri kárpótlásra nem volt igényük, tévesen kiszolgáltatott 103,572 ftnyi előleg-öszszeget kamattal együtt haladék nélkül a földtehermentesítési alapnak megtéríttesse . De határozza el az országgyűlés, miszerint az Aj alatt előrebocsátott kívánatnak az Aj aj bj cj alatt érintett okmányok alapos tanulmányozása általi tökéletes indokolása, s az 1865. és 1866-ki földtehermentesitési költségvetés időszerű megvitatása végett már most egy bizottmány választassák, s annak egybehivatása az országgyűlési elnökség által a fennterintett okmányok beérkeztétől függővé tétessék. — Végre az idevonatkozó kormmányelőterjesztvény elkésett beérkeztére történik utalás. A 3-ik rész az 1864-ik évi pénzügyi időszak költségvetését tartalmazza, amint az a bizottmányi tanácskozásokból kikerült, melyre a részletes vita alkalmával vissza fogunk térni. Bérha az ülés 4 óráig tartott, mégis nem lehet az általános vitát befejezni. A legtöbb beszéd velejét a megváltható szolgálmányok megváltását illető törvényjavaslat tárgyalása alkalmával az adópótlékok elviselhetlensége stb. iránt emelkedett panaszok ismétlése képezi. Napirendre térés előtt az erdélyi országos hozzájárulási alapnak 1863—64 és 65-ik évekre szóló költségvetését illető törvényjavaslatok 3-ik felolvasásban elfogadtatnak. Lázár Sándor k. kormánysz. tanácsos korm. képviselőül mutattatván be, napirendre tér az ülés. — Klein tudósitó, indokolt előadásában említi többek közt, miszerint a hűbéri befolyások teljes virágzásban álltak, midőn az úrbéri patens Erdély számára létrejött, mert csak igy történhetett, hogy a kártérítési összeg Erdélyben 697 □ mérföldnyi területért, melybe a magyar városok, taksás- és bányahelyek szintén be vannak foglalva, 80 millióra fog menni, bárha ezen összegbe az utólag kártéritendő földekért a kamatok s a tizednek egy nagy része 1848. óta tévedésből nem vétetett föl, s ezek mintegy 16 milliónyi töke után 17 évre majdnem ugyanannyit tesznek mint maga a tőke. Az úrbéri patens, mely magánjogokat teremtett, nem mellőztethetik ugyan ezen jogok sértése nélkül, sőt nem is változtattathatik; azonban Erdély, mely más tartományok úrbéri adósságainak megváltásához hozzájárul, azon körülménynél fogva, hogy földtehermentesítési pótléka 104% krt tesz egy adóforint után, annál inkább igényelheti teljes joggal a bírod. kincstár segélyét, miután ezen adósság az 1856. jan. 1-i legm. patens 7-ik §-a szerint a birodalom által biztosittatott Szónok végül komor képet nyújt az egész ügyről, s a földtehermentesitési ügyet méregfával hasonlítja össze, mely Erdélynek minden életnedvét kiszárítja. A kormányképviselő kifejti, hogy a bizottmányi munkálat hiányos, mert a bizottmány sem az 1862-ik év megállapított számaihoz, sem az 1863-ik év megközelitőleges összegéhez nem tartotta magát költségvetésében; aztán a fönnforgó számok is össze vannak keverve, részint pengő pénzben, részint austriai értékben idézve; a munkálatnak a bizottmányhoz a kellő összegek gyors helyesítése végetti utasíttatását óhajtja. Thiemann visszautasítja azon megrovást, mely a kormány ellen az úrbéri patens létrejöttét illetőleg emeltetik, s megfontolásul ajánlja, hogy annak alapul semmi más anyag, mint az 1819-ik évi hiányos összeírás szolgált; elismeri, hogy a patens végrehajtásánál sok visszaélés fordult elő ; de minthogy az úrbéri paragvárad, October 16-án 1864. A megyei életben előforduló nevezetesebb tények és mozzanatok, úgy hiszem, mindenkor érdemesek arra, hogy nyilvánosság elé hozassanak, főkép akkor, ha ezek nemcsak helyi, hanem közérdekűek. Ezen szempontból indulva ki, a közönség érdekében vélek cselekedni, midőn Bihar megyében legújabban készített s már meg is nyitott két uról becses lapja hasábjain néhány szóval emlitést teszek. A Nagyváradról Belényesbe vezető országút az ismeretes Felix-fürdőnél megszakadva, kénytelen vala az utas eddigelé nagyobb távolságra készitetlen s igy természetesen igen kényelmetlen uton haladni, mig ismét a készített útra térhetett át. Ezen bajon segítendő megyei kormányzónk a múlt évben intézkedést tön, hogy ezen át Magyar-Csékén keresztül tökéletesen kiépíttessék, s a Nagyváradról Belényesbe vezető útvonal egészen járható állapotba tétessék. Intézkedésének eredménye jön, hogy ezen útnak egy mértföldnyi távolságú készítetlen része, kevés hiánynyal, mi ugyan e hó folytán szintén el fog háríttatni, most már annyira elkészíttetett, miszerint a közlekedés azon akadály nélkül történhetik. Nevezetesebb ennél a Belényesből Kristyófon keresztül Halmágyra vezető, s így Bihar megyét Zarándmegyével egyenes vonalban összekötő útvonal kiépítése. Ezen útvonal létezett ugyan eddigelé is, de a közlekedés rajta annyira meg volt nehezítve, hogy azt csak ritkán s nagy megerőltetéssel lehetett használni, posta útnak pedig épen nem, hanem az ebbeli közlekedés Bihar és Zaránd megye között Aradon keresztül igen nagy kerüléssel történt. Kristyórról ugyanis ezen at oly magaslaton vezetett keresztül, hogy az utazók kénytelenek voltak szekereiket a szomszéd helységekből bérelt ökrökkel felvonszoltatni, s lefelé csak úgy ereszkedhettek, ha két kereket kötöttek meg. Most ezen it, főispáni helytartónk bölcs rendelkezése folytán, olyanná lön változtatva,hogy a ki ezelőtt egy évvel utazott rajta, most nem ismerne rá. Múlt 1863. évi oct. 1-én kezdettek meg a munkálatok s noha 5—6 ölnyi bevágásokat kellett tenni a hegybe, s néhol 7—8 ölnyi szélessé kiterjeszteni, most mégis ezen munkálatok annyira befejeztettek, hogy az út tökéletesen úgy felfelé, mint lefelé, minden nehézség nélkül járható; minélfogva az i. hó 12-én főispáni helytartónk által a közellévő községek elöljárói és lelkészei, az illető járási tisztviselők és működő mérnökök, úgy több vendégek jelenlétében, kik ez alkalomra még Nagyváradról is kirándultak, a hegy tetejére alkalmazott taraczkok durrogtatása közt ünnepélyesen megnyittatott s a közlekedésnek átadatott. A megnyitásról jegyzőkönyv vétetett fel, mely az összes jelenlévők által aláírva a megyei levéltárba tétetni határoztatok. Köszönet nyilvánítása mellett kell itt megemlítenem, hogy Szaniszló Ferencz nagyváradi lat. sz. püspöki exclája a kérdéses út kiépítéséhez szükségelt földterületet minden kárpótlás nélkül kegyeskedett átengedni. Megyénkben eredetileg a szüretelés ideje f. hó 25-re volt kitűzve, azonban a közbejött fagyások kényteleníték a megye kormányát az ebbeli határidőt előbbre tenni, minthogy a hideg egészen megvette a szőlőt, s az már rothadni kezdett, és a tőkékről nagy részben lehullott. Időjárásunk az elmúlt évnegyedben igen változó volt, különösen július havának 15 és 20-dika között rendkívül gyorsan és váratlanul történt a légmérsék változása, így július 17-én reggel + 8, délben -1- 31, estre 7 órakor pedig + 6 fokot mutatott a hévmérő. Az esőzések gyakoriak voltak. Az egésségi viszonyok általában kielégítőknek mondhatók. Járványilag a vérhas mutatkozott ugyan, de lefolyása kedvező volt. Marhavész a megyében egyedül Érmihályfalva községében mutatkozott, itt azonban nagy mértékben, mennyiben 858 marhalétszámból 377 darabot ejtett áldozatul. A lehető legszigorúbb szabályok alkalmazása folytán mindazonáltal e rész tovább nem terjedett. 1. 1. Ada (Bácsvármegye). A tiszai koronás szabadalmazott kerület képviselői, s ezen kerülethez tartozó Martonos, Ó-Kanizsa, Zenta, Ada, Moholy, Petrovoszelló, Ó-Becse, Földvár, Turia és Szt.-Tamás, összesen tíz község elöljárói és képviselői által még 1858-ik év oct. 15-én Ó Becsén tartott gyűlésben egyhangúlag elha. Vidéki levelek s ens revisiója a legmerészebb eszköz volna az orvoslásra, ennélfogva a jövőre nem létezik alkalmasabb eszköz, mint a legszigorúbb ellenőrség. Herberth a 19. század eszméjével megegyeztethetlennek találja, hogy a megváltásra a székelyek és szászok szabad nemzete bizonyos megváltási tartozás igájába fogatott; a patens határzatai azon kelepcze következménye, melyet a feudálisok 1854-ben az akkori cs. kir. helytartóságnak vetettek, miután akkor is az engedékenységből politikai czélokat hittek elérni; szónok anélkül, hogy már létező magánjogokat sérteni akarna, a patens revisióját óhajtja, tartózkodik azonban az erre vonatkozó indítvány tevésétől. Budakjer a földtehermentesítés összegét 90,000,000-nál többre teszi, s azon kedvezőtlen következtetésre jut, hogy, a pótlékot nemsokára 1 ft 50 krra kell majd emelni. Erdély, tekintve jelenlegi állapotát, nincs azon helyzetben, hogy a rárótt terhet elviselhetné; a visszautasítás ellen, mint azt a kormányképviselő indítványozza, határozottan kikelt, miután a bizottmány az államszámvevőség által átadott hiteles adatokat dolgozta fel. A bizottmányi indítvány mellett még Schuller plébános, Birthler és Moga beszélnek. Miután K. Friedenfels indítványozza, hogy a bizottmánynak a számok helyreigazítására 24 órai idő engedtessék, s miután a kormányképviselő ez indítványba megegyezett, az ülés befejeztetik. Legközelebbi ülés holnap.