Sürgöny, 1865. április (5. évfolyam, 75-99. szám)
1865-04-20 / 90. szám
90. s'£. Ötödik évi folyam. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal Budán, bé esi-utcza (a várban) 184. »*. Fiók-kiadó-hivatal Pesten Q y ö r i l'ál papírkereskedésében (hatvani-utcza, a cs. kir. postahivatal melletti sarokház). Kéziratok nem küldetnek vissza. Bármentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. SÜRGÖNY. Trag.&n.hirdetések: egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért 8 kr., kétszeri hirdetésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 6 kr. számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdíj külön, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Külföldrőli hirdetéseket átvesznek a következő arak: Majnái Frankfurti,an Mullen Otto; Hamburg - A 116nában Hausenstein és Vogler; Hamburgban Würkheim Jakab; Lipcsében Rngler M. , Illően és Vurl araknál. BBBggg^ilZrii^UjiiaeiaBtiaiaB-SaasgeB^BBBi^gBcg^siö^—wwUim Budapest. Csütörtök, április 20. 1865. Előfizetési árak : Naponta! postai szétküldéssel. Budapesten báshoz hordva. Egész évre...................20 frt. gész évre . . . ,18 frt — kr. Félévre........................10 . Félévre....................9 . . Negyedévre...................5 „ Negyedévre .... 4 „ 50 H HIVATALOS RÉSZ. Legfelsőbb rendeletre néhai Anna-Mária-Vilhelmina, mecklenburg-schwerini nagyherczegné e királyi fenségéért az udvari gyász kedden, ápr. 18-án vétetett fel, s tiz napon át, azaz f. hó 27-ig bezárólag, változtatás nélkül fog viseltetni. A nagyvárad-budai cs. k. pénzügyigazgatósági osztály Zsák Gergely, ideiglenesen nyugalmazott adószedőt III-ik osztályú irodai segéddé nevezte ki. NEMHIVATALOS HESZ Bécs, ápr. 17. Midőn múlt levelünkben reményeink növekedéséről, kilátásunk derültebb voltáról szóltunk, nem is reméltük, hogy ebbeli nézetünk oly szerencsésen találkozandik össze egy más nyillatkozványnyal, melyet csak e kifejezésünk helyes voltának tanúbizonyságául tekinthetünk. Ámbár a „Pesti Napló“ húsvéti számának nevezetes czikke csak általánosságokban fejezi ki követendő politikája vezéreszméit, mindazáltal, szembetéve e komoly s a szokottnál kiterjeszkedőbb nyilatkozat szavait e lap eddigi merev tartózkodása s szigorú zárkózottságával, talán nem tévedünk, ha azt általán kedvezőbb értelemben fogjuk föl, s tekintettel e pártlap és vezetői hatályára, annak némi pozitív és pedig jobb jelentésű fontosságot tulajdonítunk. A terjedelmes főczikk a „Botschafter“ egy ismeretes és a honi lapokban élénk vitára alkalmat adott czikkére felel, és pedig oly érvekkel, melyek míg egyfelől a leyális magyar érzületben a jóhangú húrokat hangolják föl, másrészt bizonnyal még magát a „Botschafter“-t is tiszteletre ragadhatják, s reméljük is, hogy valamint általán a lajtan inneni minden színezetű lapok, igazolandók a méltányos és ildomos kiegyezés utáni vágyak őszinteségét, sőt még maga a „Botschafter“ is, érdemelt fontosságot tulajdonítva ( nyilatkozván) elvitázhatlanul békés szavainak, azt kellő figyelemre méltatják, s közleni fogják. A „Botschafter“ kérdéses érvelését ily helyreigazítás után ez irányban részünkről is elemezni fölöslegesnek tartjuk. Csupán annyit jegyzünk meg, hogy annak alapgondolata talán nem is volt oly találóan kimagyarázva, mint ahogy valószínűleg maga a szerző is szándékolta. Különösen ami a birodalom és ország közti századokon át húzódott viszályt illeti, mi azt inkább úgy definiáltuk volna , hogy az nem anynyira a birodalmi kormánynak a magyar alkotmányos különállás elleni törekvéséből, mint inkább egy honi szélső párt túlzásai által fölidézett s menthető aggodalomból, a viharos európai bonyodalmak közti izgultság szította fenyegető merényletek meggátolására irányult buzgalomból származott, a minthogy a történet bizonysága szerint az abnormis helyzetek kölcsönös visszatolásai a teljes megüllepedés korszakaiban rendesen közös kiegyezés, az alkotmányosság helyreállításával végződtek, és pedig, mint a „P. N.“ szint oly nemesen mint bölcsen föltünteti, fejedelmeink mély belátása és mindenek fölé emelkedő igazságszeretete által. Mint épen e sorok írásánál imét veszszük, a „P. N.“ kérdéses czikke hazánk fővárosában méltólag nagy benyomást idézett elő, s hiszszük, hogy e benyomás az egész hazában általános és pedig helyeslő lesz, nem csupán azért, mivel az állítólag egy a közélet ez idő szerinti tekintélyétől származik, de mert annak ildomos és a helyzetet számba venni látszó főeszméi valóban a jelenleg hazánkban az engesztelődés fordulópontján álló közérzületet tolmácsolják. A kifejezések, mint mondók, csak általánosak ugyan, de a körülmények ismeretével bíró előtt mindamellett főpontjaikban kielégítők és örvendetesek. Azon egyén, kit szereplésének fontossága oda emeli, hogy minden — még sokszor magán-, — annál inkább nyilvános kijelentését pártja, — csaknem az ország nevében mondottnak veszi, s kinek óvakodása az előtte egyedül törvényes közeg megelőzésétől ismeretes , — azon egyéntől, a mennyire egyfelől kívánatos és még várható is volt az uralkodó hangulat e kifejezése, úgy másrészt nem ütközhetünk meg s nem találhatjuk hiányosnak, ha az adottnál világosítóbb részletekbe nem ereszkedett. A czikk befejező részét képező nyilatkozat több tétele azonban a közhit szerint szebb jövőnk alapjául szolgálható kiegyezésre oly reményteljes pontokat tartalmaz, hogy egészben véve e czikk megjelenése meddő napjaink figyelemreméltó eseményét képezi, s kellemes kötelességünknek tartjuk, azt nemcsak tudomásul venni, de egyszersmind a közönség figyelmét is fölhíni rá, mint egy, a hosszú éj után közelgő hajnal derengését jelentő sugárra. Ezen, előttünk reményteljes zálogul vett kiindulási pontokban: „nem vonjuk kétségbe a birodalom fennállhatásának fontosságát,“s abbeli szándék van kifejezve, oda törekedni, hogy „mind a birodalom biztossága eléressék, mind a magyar alkotmány alaptörvényei lehetőségig fenntartassanak;“ — »egyik czél a birodalom szilárd fönnállása, melyet nem kívánunk semmi más tekintetnek alárendelni“,— „készek leszünk a birodalom szilárd fennállhatásának biztosságával öszhangzásba hozni a lajthántuli országok szabadságát s alkotmányos fejlődésének útjában állni nem fogunk“ stb. I)e ime adjuk az emlékezetes czikk programmszerű záradékát szószerinti „Nem hozzuk mi kétségbe a birodalom szilárd fennállhatásának fontosságát. Hiszen az 1861-iki országgyűlés felirata is kijelentette, hogy azt a magyar nemzet veszélyeztetni semmiképen nem akarja. De, véleményünk szerint, a birodalom szilárd fennállhatását nem akkor kell biztosítani, hogy félrelökve minden ünnepélyes szerződéseket, törvényeket és jogokat, az ezek által biztosított magyar alkotmány egészen azon mintába öntessék, melybe a február 26-ki alkotmány öntetett, hanem mindenek felett szem előtt tartva a birodalom biztosságát, melyet a sanctio pragmatica is szem előtt tartott, — arra kell törekedni, hogy mind a birodalom biztossága teljesen eléressék, mind a magyar alkotmány alaptörvényei a lehetőségig fenntartassanak, mind a lajthán túli országok alkotmányos szabadsága kifejtessék és teljesen biztosíttassák. Egyik cél tehát a birodalom szilárd fennállása, melyet nem kívánunk semmi más tekinteteknek alárendelni. Másik czél pedig fenntartása Magyarország alkotmányos fennállásának, jogainak, törvényeinek, melyeket a sanctio pragruatica is ünnepélyesen biztosít, s melyekből többet elvenni, mint amit a birodalom szilárd fennállhatásának biztosítása múlhatatlanul megkíván, sem jogos nem volna, sem czélszerű. Párhuzamosan a magyar alkotmánynyal megfér a közös uralkodó alatt, a közös védelem mellett, a lajthán túli országok teljes alkotmányos szabadsága is. Nem állanak ezek ellentétben egymással; azt hiszszük, hogy megállhatunk HU llllll ..... egymás mellett a nélkül, hogy egymást absorbeálni akarnék. Végre, még egyszer visszatekintve a történelemre, bátorkodunk egy kérdést intézni a „Botschafter“-hez. Ha 1527-ben I. Ferdinándot a magyar nemzet meg nem választotta volna királyának, alakult volna-e az osztrák birodalom úgy, és azon terjedelemben, mint az e választás után létrejött? Megállóit volna-e az a birodalom 1740. után ugy, a mint megállóit? Birt volna-e a franczia háborúk alatt ellentállani azon hatalmas ellenségnek, mely Németország nagy részét elsöprötte ? Ha tehát alakulásához szükséges volt Magyarország, mely szabadon választotta királyának Ferdinándot, nem természetes-e, hogy ezen választás feltételeinek megtartása lényeges feltétele volt egyszersmind a birodalom tényleges alakulásának? I. Ferdinánd pedig szabadon választatott Magyarország királyának, mint ezt ő maga is mondja az 1527-iki Il-ik törvényczikkben és azon levelében, melyet az 1527-ik évi junius 29-ikén irt Magyarország rendéihez. Koronázása előtt biztosította az ország rendéit még 1526-ban november 30-án Bécsben kiadott levele által, hogy az ország lakosait jogaikban és szabadságaikban sértetlenül meg fogja tartani. Koronázásakor ünnepélyes esküvel erősítette meg ezen biztosítást; 1537-ben a XXIX-ik czikkben pedig újra hivatkozott e biztosításra. Mindezek részint a birodalom első megalakulása előtt, részint annak megalakulásakor történtek. Lehet-e azokat most ignorálni? A birodalom második, szilárdabb megalakulásának lehet a sanctio pragmaticát tekinteni, mely nélkül a birodalom III-ik, illetőleg Vlik Károly halála után valószínűleg szétment volna. Ezen újabb, szilárdabb alakulásnál is ki volt kötve határozott feltételképen Magyarország alkotmányának, törvényeinek sértetlen fenntartása. Ha tehát a birodalom csak ezen feltétel mellett alakult s alakulhatott, azt félrelökni nem volna jogos. Valamint az 1861-diki országgyűlés, ugy mi is, csak a sanctio pragmaticából indulhatunk ki. Meg van ott határozva az uralkodóház közössége, az elválaszthatlan és feloszthatatlan birtoklás, s az ebből természetesen következő közös védelem. Megfelelt e feltételeknek Magyarország, teljesítette híven és szivesen közös en . 20ÍT* KZ A Az éjszakamerikai ásványolaj. (Vége.) Az ásványolaj-mennyiség, mely a kereskedésbe megy, jelentősen emelkedőben van. 1860-ban szállítás alá Csak 25,000 hordó ásványolaj jött; 1861-ben már 125,000 hordó. A termelés azonban mostanában már oly arányban növekedett, hogy a fogyasztást tetemesen haladja. 1859-ben New-Yorkban egy gallonja a nyers ásványolajnak 1 frank 89 cent, áruitatott ; mostanában már 76 centimért vásárolhatni akármennyit. Ezen ár mellett az Oilmen-eknek, ahogy Pensylvániában a termelőket nevezik, már nincs nyereményük, az átszállítás (transport) költségei mindent megemésztenek. A nem raffinirozott ásványolaj átszállítása , kellemetlen szaga és könnyen gyurhatósága miatt csak bizonyos előkészületek mellett és drágán vállaltatik. A pensylvániai kevésbbé roszszagú mint a canadai. Jelentést tevő azon számítással, hogy a vállalkozó a helyszínen az ásványolaj gallonját 13% cent előállíthatja, s ilyen ár mellett az átszállítási eszközök belebszállíttathatnának, úgy véli, hogy ezen szükséges anyaggal a kereskedés Európában is nagyszerű eredménynyel nyittathatnék meg. Az érdekelt bankárok, kereskedők és a vasutak küldöttei nagy meetinget tartottak Black-Creeck faluban, tanácskozandók, mint lehetne a szállítást megkönynyíteni, s oly árkevesebbséget fedezni fel, mely által az üzlet a pendkívüli termelés és nagy concurrentia ellenében megmentethetnék. Canadában az ásványolaj felfedezése a gyarmatosításra jótékony hatást gyakorolt Ennesville vidéke kevés évvel ezelőtt még sűrű erdőkkel volt fedve a csekély számú lakókkal bírt, Wyoming mostanában a Great Western-vasút egyik állomása, 1000 lakossal bíró városka, Black Creeck pedig egészen újból keletkezett. Az amerikai futókészületek még nagyon primitív állapotban vannak, amiért nem lesz érdektelen e helyen a manipulatio részleteit közelebbről érinteni. A felvidékeken a fárlyukak facsövekkel béleltetnek ki. Az ásványolaj legkitűnőbben világításra és világítási epesz előállítására használtatik, olykor azonban mint fűtési anyag jó alkalmazásba ; az amerikai tengeri hajókon általánosan mint katlanfűtési szer szokott alkalmaztatni, s e tekintetben még nagyobb mértékben használtatnék, ha ahhoz sajátlagos előkészületek nem szükségeltetnének. Az olaj mostanában már részben a helyűmén, részben Angliában raffiniroztatik. Ily állapotában igen alkalmatos világítási szer, amidőn magasabb légmérséklet melletti szétbontásával oly világító szeszt is szolgáltat, mely sokkal erősebb a hasonló czélból előállítani szokott szeszeknél. Az olajból nyerhető különnemű termények még a következők : igen tiszta Naphta, Benzol és Benzin, Naphtalin, Paraffin, a gépek kenéséhez alkalmas nehéz olajok és kátrány. A paraffinból gyertyák készíttetnek, melyek ügyesen készítve, s a viaszgyertyákkal versenyeznek. Amit eddig mondottunk, az Gauldrée-Boileau előadása az amerikai ásványolaj feltalálásáról, annak előállítási módja, termelési s kereskedelmi körülményeiről. ■ A tárgyat érdeklőleg további kérdésül fennmarad még, mi módon származott ezen nagy mennyiség ásványolaj és minő viszonyok nyomán vezettetik az a fúrlyukakban a felületre ? Az éjszak-amerikai geologok úgy hiszik, sőt elvül el is fogadták, hogy az ásványolaj a növényi és állati anyagok lassú feloszlásának eredménye és új fejlődése elemei más vegytani összeköttetéseinek, melyek az ásványolajban s az azzal kiáradó légszesznemekben ki is mutathatók. Azt tartják, hogy tengeri növények, s a tengerekben lakott állati összehalmozódások, melyek az ásványolajhoz az eredeti anyagot szolgáltatták és hogy az e módon keletkezett ásványolaj azon hegyrétegekben létezik, melyek a furlyukak által keresztülszáratnak. Egy igen lassúszerü lepárolgás azután ezen olajjal tele rétegekből s azok hasadékaiból, azt a furlyukakba vezeti, s tovább a felületre. Ezen állítás bebizonyításául felhozzák, hogy Canadában a szárú- és tűzkőt tartalmazó mészkő,az úgynevezett calcaire cornifére egészen át van hatva az ásványolajtól s nagyszámú korallfészkeket tartalmaz ; nevezetesen a Heliophylum száróér tes neműekből, melyeknek fülkéi ép ugy olajjal telvek, mint a méhfülkék mézzel. De azt is határozottan állítják, hogy a vastagabb mészkő olyan rétegei, melyek ko-rallokat és olajat nem tartalmaznak, a korallokat és olajat tartalmazó mészkő felett feküsznek. Ezen feltevés első része ellen alig ellenvethetni valamit. Ismerjük a szén és vízanyag sajátlagos össszeköttetéseit, melyeknél olykor-olykor a savany és fálasztóanyag is alárendelt szerepet játszanak, nevezetesen azon anyagrészek, melyek vegytani képződöttségük szerint naphta, hegyolaj , hegykátrány, földiszurok vagy asphaltnak neveztetnek és nem egyebek, mint a növényzeti és állati részek lassú feloszlásának és új képződésének származmányai, melyek a földkéreg hegyrétegeiben rakódnak be. A kőszén, barnaszén, sőt maga a maiglan víz alatt képződő torfa hasoncrendetű testek sorozatába tartoznak; ezek is kisebb nagyobb mértékben hegyiolajat tartalmaznak. A hegyolaj magából a kőszéntörzsökökből is csörgedezik, nevezetesen Angliában Staffordshire, Colebroock - Daléban, Port-Coalban, Pitchfordban és Shropphire más helyein, sokszor oly mennyiségben, hogy a bányászok a kokszokban és üregekben deszkázatok által kénytelenek magukat védelmezni. A magának sok érdemeket szerzett német geolog Naumann igen helyesen jegyzi meg : „Bizonyos, hogy csak egy hegyi képződés van, mely tenyészetének vidékein, köszéntörzsekkel oly szabályszerűen és gazdagon van megáldva, hogy jogosan állittathatik par excellence köszénképződésnek.“ Mindez azonban nem zárja ki, mint ugyanazon író szintén helyesen megjegyzi, hogy minden sedimentaris képződéseknél kőszén reméltethessen és azok valóban mind a két képződésben, melyek a származás korában a sajátlagos kőszén-képződést megelőzik, nevezetesen a silur és devoniban, különböző vidékeken találtattak. — A silurképzödésben ismeretesek az Anthracit-törzsek, Izland Cork grófságában, s Vallongeban Portugálban, a devonképzödésben Francziaország Maine megyéjében, Loire megyében Monteil mellett, Montrelaisban, Saint-Georges-Châtelaisonban, s más helyeken, hol az Anthracite hatalmas szabálytalan telepeket képez; továbbá Arnano mellett Asturiában, közel Avileshez, Ferennes-nél, hol egy oszlopvonalban egyenesen álló köszéntörzsek 12—24 láb erős, végre Sabuo mellett Leon tartományban is találtatnak köszéntörzsek, melyek 50—60, sőt nem ritkán 100 lábnyi terjednek. Innen következtethetni, hogy Éjszak-Amerika földolajkerületeiben is kőszéntörzsek, a silur és devonképződésekben találhatók, melyekből az ásványolaj eredetileg származik. Jogosan állítják továbbá az éjszak-amerikai geológok, hogy a kérdéses kerületekben tengeri növények, fukoidek, a kőszén és földolaj képződésekhez az olajkerületekben az anyagokat kiválólag szolgáltatták, miután azok a silur- és devon-képződés növénymaradványai közt épen azok, melyek igen nagy számmal találtatnak, ezen hegyképződések időszakaiban igen kevés helyi növényzet találtatott. Mindez azonban ki nem zárja, hogy a tengeri állatok is, melyek mind a két képződésben oly gazdagon képviselvék, a kőszén és bitumen-képződésekhez ne járultak légyen; a fullasztó légek, melyek az ásványolajjal a fúrlyukakból egyszerre kifejlődnek, azt elvitázhatlanul tanusítják. Kevés hitelt érdemel azonban egynémely éjszakamerikai geológusnak azon hypothesise, hogy Canada olajvidékein, a többször említett szarukövet tartalmazó mészkő, amelyen át a fúrlyukak vezettetnek, az ásványolaj tulajdonképeni fészke legyen. Ezen mészkő csak azért bocsát ásványolajt, mert a korallok mélyedései tért szolgáltatnak, melyek a folyó anyagot felfoghatják. Fenebb említettük, hogy az ásványolaj kiválólag a fúrlyukakkal csak olyan pontokon találtatik, hol a hegyekben mélyen lehajló hasadékok találtatnak és épen ezek tekintethetnek a tulajdonképeni olaj-reservoirs-nak is. Az ásványolaj, mint továbbá némely éjszakamerikai geologok hiszik , az azokat tartalmazó üregekből lassaban párolog ki. Ezen hit azonban nehezen egyeztethető össze a földkéreg belsejében fokozódó melegség feletti tapasztalatokkal. Ezen feltevés megállapíthatása tekintetéből ugyanis az ásványolajat adó üregeknek a földfelület alatt legalább is 7500—8000 lábnyira kellene feküdniük, hol a víz forrását fenntartó hőmérséklet találtathatnék. Csak ilyen hőmérséklet mellett párologhatnékaz ásványolaj az azt tartalmazó üregekből és sűrűsödhetnék meg a magasabb területekben. A kibugyogó olaj hőmérséklete azonban ezen feltevést határozottan megcáfolja. A ránehezülő nagy tömeg egyszerű súlya, s az azáltal eszközölt jelentős nyomás képes csak az ásványolajat a kőszénből kisajtolni, s a meglévő hasadékokba átnyomni, a melyekben szintúgy forrásvizek találtatnak. A fúrlyukak ezen hasadékokkal közlekednek, a midőn szükségkép következik, hogy az ásványolaj és víz hydrostaticai nyomás által a felszínre vezettetik. Az Angliában találtató kőszéntörzsek fennebb idézett példáinál, melyek ásványolajtartalmukat a körülövedző kövezetek hasadékaiból szolgáltatják, a nyeremény hasonló géptani módon eszközöltetik. Felpárolgásról szó sem lehet. Hogy azonban a súrlyukak mostani termelési képességüket továbbra is folytonosan megtartandják, alig képzelhető. Az idő, melyen át az ásványolajt folyni engedik , függni fog ezen folyó anyag mennyiségétől, mely az üregekben találtatik, és a könnyűségtől, melylyel azt kiszolgáltatják. A kiapadási idő bizonytalan, miután léteznek ásványolajforrások, melyek már a régi előkorban csörgedeztek, és még mindig kellő mennyiséget szolgáltatnak. Uj súrlyukak, midőn már a régiebbek egészben kimerittettek, ismét adandnak ásványolajat. Napi újdonságok. * Gr. Pálffy Mór kir. helytartó az ő exja f. hó 16-kán a képzőművészeti társulatot szerencséltette látogatásával. * Gr. Festetics György — mint a „P. N.“ jelenti — a befejezéséhez siető akadémiai palota épitési alapjának 3000 ftot ajándékozott. * Dr. Czermák János tanár, aki, mióta tanári székéről a pesti egyetemen visszalépett, szülővárosában Prágában mint magánzó élt, a jénai egyetemhez hivatott meg a physiologia tanárának, s e megtisztelő hivásnak engedni fog. * A „W. Abendp.“ Szt.-Pétervárról magántudósitásokat kapott, melyek megerősítik, hogy az epidémia közel van tökéletes megszűnéséhez. Ez alkalommal