Sürgöny, 1865. május (5. évfolyam, 100-124. szám)
1865-05-16 / 112. szám
népjogok s az alkotmányos élet elveinek megőrzése, feladata teljesítésében föltétlenül s a szembe álló akadályok által meg nem zavarva halad előre ; reá nézve az eszményi zsinórmérték az irányadó. A ministeriumot ellenben, melynek nemcsak elveket kell kimondania s határozatokat hoznia, hanem egyszersmind elveket s határozatokat az állami élet minden térein gyakorlati" érvényre emelnie, nem vezethetik csupán eszményi tekintetek, hanem a valódi s nagyon concret akadályi mozzanatokat is számba kell vennie. Bármily hajthatlan s elvhit legyen is egy államférfiú,mégsem hajthatja egész tisztaságában végre azt, a mi talán az eszményileg helyesebb s mire mint olyanra a népképviselet is törekszik. Oly politikusok, kik nem képesek comproraissumot kötni, nem államférfiak. — Ennélfogva is gyakran látjuk a történelemben azon jelenséget, hogy ellenzéki férfiak, kik valamely követelést a követi székről egész tűzzel védelmeznek, mihelyt a kormányra jutnak, teljességgel nem tanúsítanak annyi buzgalmat azon követelés végrehajtásában, sőt azt csak részben foganatosítják. Nem azért talán, mert elveiket megtagadták s renegátokká váltak ; ellenkezőleg, minden ragaszkodásuk mellett korábbi elveikhez s ezek daczára, csupán azon okból, mert jobb belátást szereztek maguknak azon nehézségekbe, melyek elveik keresztülvitelének ellentállnak, s mert nem egy gyakorlati tekintetre lettek figyelmesekké, melyekre nézve előbb a helyes, úgy tapasztalt tekintettel nem bírtak. Kitagadhatnám, hogy hadi budgetünkenek 80 millióra leszállítása pénzügyünk tekintetében kívánatos valami, de nagy kérdés, vájjon maguk azon urak, kik a követi házban a hadi budgetnek ezen sommára korlátozását kívánták, váljon maga a tisztelt bizottmányi előadó is, ha a hivatalba hivattatnék, nem akadna-e gyakorlati nehézségekre, melyek a hivatalviselést a népképviselői tevékenységtől nagyon is elválasztani képesek. Bármily avatott legyen is dr. Giskra bizottmányi előadói tevékenysége folytán a katonai viszonyokban, mégis kételkedünk, várjon mindent úgy el tudna-e intézni, mint magának elképzeli, még ha minister hatalmával birna is. S igy járna nem egy a többi urak közöl is, kik — mint képviselők, e vagy ama sommával beérketni hiszik, míg mint miniszerek más nézetre lennének kénytelenek térni, mert a gyakorlati szükség gyorsan megtérítené őket. A bureaucratia ellen is számos szemrehányást s az önigazgatásnak magasztalását halljuk. Igen, kérdjük, miben álljon az önigazgatás? Hisz a ministérium az összes országgyűlések közreműködése mellett életre hívta a községi rendeket, s mielőtt még országgyűlés létezett s az autonómiára nézve óhajokat fejezett ki, az országos bizottmányok mint igazgató országos közegek intézményét elvileg megállapította, mint ezt az országrendek tanúsítják. Már az összes autonómiai készülék, mely valamely oldalról kivontatott, tevékenységben van. Igen, a ministérium még többet tett: tetszésére bizá az országgyűléseknek, a járási képviseleteket mint közbenső tagokat a községek s az országgyűlés, illetőleg ország-bizottmány közt behozni. S az országgyűlések legnagyobb részt visszautasíták az ily járási képviseletek behozatalát; csak egynéhány koronaország határozott a mellett. E szerint maguk korlátozák az autonómia azon mértékét, melyet készségesen meg akartak adni. Mi magától érthetőleg nem fejezünk ki megrovást; teljesen méltányoljuk azon tekinteteket, melyek több országgyűlést arra bírának, hogy a jáási képviseletek behozatalát elodázzák. Ámde, ha a dolgok így állnak, mit jelentsen az autonómiának, a lureaukratia csökkentésének, az ezen sokat gyalázott testület költségeinek kivonata ? Az ügyeknek az igazgatási hatóságoktól az autonóm orgánumokra átmenete szakadatlanul folyamatban van s ha az utóbbiak lassanként tevékenységük egész körét kitöltik, ha a kezdetnek nehézségeit legyőzendették, micsoda autonómiát kell akkor még teremteni? Beszélnek, intenek, rónak , de még semmit sem hallottunk arról, hogy miként kellene az autonómia terét tovább kitölteni? Az igazgatási készülék a maga hivatalnoki karával ugyan újonan fog szabályoztatni, a politikai szervezet a szőkébb kir. tanács határozathozatalára vár. De hiszi-e valaki a követők közül, hogy a politikai szervezet a bureaukratiát el fogja törölni, vagy tudva van-e, hogy a szervezetnek csak nagyobb czélszerűség, egyszerűsítés, az ügykezelés szoros módszere s mindenekelőtt az igazságügynek teljes elválasztása az igazgatástól a czélja? Kiadóbb pénzügyi eredményt, valami roppantat, amit az emelt szemrehányások után az igazgatástól követelni látszanak, az új szervezet valóban nem fog teljesíteni, mert az igazgatást vezetni kell s erre hivatalnokok kellenek. Tehát e tekintetben is bizonyos határozatlan, eszményi előfeltevésekből indulnak ki, melyek helyes világnál tekintve hálás beszédtárgyaknak igen, de gyakorlati programm pontjainak nem tűnhetnek föl. Bármint kutassunk, lényegileg nem látunk más ellentéteket, mint olyakat, melyek a népképviseleti ministérium közt természetes kölcsönös állásaikból erednek, bármint igyekeznek is némely részről egészen óriási mérvű elvi különbségeket feltalálni. De ha a dolognak egészen elfogulatlanul néznek a fenekére, akkor a mi véleményünkön lesznek, mi mellett az összeütközés bizonyos külső jelenségeinek élessége fölött mindenesetre el kell bámulnunk. Ezen hevesség valóban nem ered elvi virályok mélységes horderejéből, hanem elégséges udvariasság hiányából. Ezzel nem mondunk paradoxont. Csak azt nem bírjuk felfogni, hogy az alkotmányos kifejtés ügyének, — mely valóban nem kevésbbé fekszik szívünkön mint bármely még legellenzékibb követnek is, — lehessen azzal szolgálatot tenni, ha elvi természetű mesterséges ellentéteket teremtenek s a ministeriumot antiliberális s alkotmány-ellenes törekvések színében tüntetik föl; míg azok, kik a személyeket s viszonyokat ismerik, tudják, mily csekély mérvekre zsugorodik össze az absolute nem elvi ellentét, ha bizonyos fölösleges pótlékokból következtetjük, melyek azokkal egyáltalán nem függnek össze. — Jelentés a császárfürdői bálokról. A csészárfürdői igazgatóság felkérése folytán, az idei fürdői bálrendező bizottmány következőleg alakult meg, betűsorban : Ágoston József (lövész-utcza 8. sz. a.); Állványi Károly (császár-fürdő), gr. Bethlen János (aldunasor 17. sz.) , Bulyovszky Gyula (Buda, halászváros 89. sz.), Fodor József, Hadzsi Emil (Budavár, bécsi kapu 173. sz. a.), Kempelen Béla (hatvani utcza 11. sz.), dr. Köve József elnök (nagyhidutcza3. sz.), Lendvay Márton (vas-utcza 8. sz.), Légrády- Niedermayer László (budai takarékpénztár), dr. Mandl Pál (vngyhid-utcza 8. sz.), Mészáros Károly (új világ-utcza 14. sz.), dr. Milassin Vilmos (Lipót-utcza 3. sz.), dr. Patrubány Gergely (úri utcza 14. sz.) Petényi Ottó (aldunasor 9. sz.), Kupp Imre (pesti városház) és Windt Mór (József-tér 3. sz.) urak. — A bizottmány közgyűlésén elnökül közszavazattal megválasztatott dr. Köve József, jegyzőkul Ágoston József és Hadzsi Emil urak. Ez alkalommal közhírré teszszük, mikép a rendező bizottmány igyekezni fog, hogy a báli meghívók május hó közepéig posta útján szétküldessenek a fővárosban, felkérvén egyúttal az illetőket, kik mégis meghívókhoz nem jutnának , s arra igényt tarthatnak, mikép meghívók végett méltóztassanak az illető bizottmányi tagok bármelyikéhez (kiirt lakásukon) fordulni , kik azt a legnagyobb készséggel ki fogják szolgáltatni. A bizottmány igyekezni fog, hogy a császárfürdői bálok ne csak népesek, de fényesek, kedélyesek, s ami legfőbb, zártkörűek is legyenek, amit az összes bizottmány biztosítani ígér. A bálok május 31-kén veszik kezdetüket, s az idény végéig kivétel nélkül minden héten szerdán (részidő esetében a zárt üvegteremben) fognak megtartatni. A tánczot megelőzőleg olykor műkedvelői előadások is tartatnak, melyeknek rendezését Bulyovszky Gyula, Lendvay M., Milassin V. és Windt Mór urak voltak szívesek magukra vállalni. Belépti jegyek : Családjegy (közvetlen a családhoz tartozó négy személyre) 12 bálra s a műkedvelői előadásokra 10 ft, egyes személyre 4 ft, egy bálra családjegy 2 ft, magánjegy 1 ft, s csupán a meghívójegyek előmutatása mellett válthatók Pesten a császárfürdői pénztárnál (redout-épület) a „Magyar király“-lyal szentben, a császárfürdőben pedig a pénztárnál. Végül azon édes reménynyel fejezem be e sorokat, hogy a t. közönség, melynek minden kényelmet, mulatságot, a legjobb zenét stb. megszerezni igyekszünk, szíves lesz viszont a minden anyagi haszon nélkül, egyedül a közönség kedvéért rendezett császárfürdői bálokat minél gyakrabban felkeresni. Budán, apr. 2(i. 1805. — Ágoston József, jegyző. * Csokonai V. Mihály fuvoláját, — melyen a költő bizalmas baráti körben oly gyakran hallatá „Csikóbőrös kulacs“-a dallamát, — jelenlegi birtokosa a debreczeni főiskola régiséggyüjteménytárába akarja mint legilletékesb helyre beadni. E fuvolának mostani birtokosa I. Dömsödy Károly ur, kinek birtokába e hangszer irigy került. Az 1802-dik évi nagy tűzvészkor Csokonaiért háza is lángok martalékává válván, kismesterutczán lakó Pándy János, (a fuvola mostani birtokosának anyai részről volt nagyatyja,) házánál a leégett költőnek s anyjának lakást ajánlott, kik is két évig lakván Pándy Jánosnál, midőn tőle távozának, a költő fuvoláját hagyá emlékül a vendéglátó házi ur fiainak, Lajos és Károlynak. Utóbbi, halála előtt pár évvel, mint becses ereklyét s nagybátyai ajándékot hagyta azt mostani birtokosára. (H.gy.) — Magyar tudományos akadémia. Pályá za t-h i r d e t é s. A pesti hazai első takarékpénztár kegyeletéből, ennek saját kezelése alatt fennálló „Fáy András alapítvány“ alapító levele értelmében, ugyanazon takarékpénztár igazgató választmánya részéről ezerötszáz forint jutalom tűzetik ki a magyar tud.akadémia által megbírálandó „oly munkára, mely a múlt század végétől a jelen ideig hazánkban uralkodott nemzetgazdasági nézeteket, ezek fejlődése történelmét és közviszonyainkra gyakorolt befolyását kimeritőleg adja elő.“ Beküldési határidő 1866. december 31-ike. A pályaművek idegen kézzel, tisztán leírva, lapszámozva, bekötve, a szerző igazi nevét, polgári állását és lakhelyét tartalmazó jeligés levéllel együtt, szóval az akadémia általános pályázati szabályai megtartása mellett, a fönt kitett határideig az akadémia titoknoki hivatalába küldendők. A jutalom kiadásának ideje később fog közhírül adatni. Kelt a magyar tud. akadémiának 1865. május 8-án tartott üléséből. Arany János, titoknok. — Magyar földhitelintézet. A magyar földhitelintézet igazgatósága részéről ezennel értesittetik a tisztelt közönség , hogy Frölich Frigyes ur, ki eddig a nevezett intézet pénzügyi osztályát mint igazgató az intézet teljes megelégedésére vezette, saját kereskedői elfoglaltatásai és ügyletei miatt ezen állomásáról lemondván, a pénzügyi osztály vezetését, további szabályszerű intézkedésekig, ideiglenesen közvetlenül az intézet elnöksége vette által. Kelt Pesten, a magyar földhitelintézet igazgatóságának 1865. május 13-án tartott üléséből. Lónyay Menyhért, Csengery Antal, alelnök, titoknok.Zágrábban Galac könyv- és mükereskedésében — mint az „Agram. Ztg“ f. hó 12-ki számában, írja — ezen czim alatt : Hrvatsko-magyarszki narodni miloglasi (horvát-magyar hazai dalok) Zdencsaj Ernesztinától egy díszesen kiállított zenemű jelent meg. A „Concordia f. máj. 14-ki számával egy új román szépirodalmi tartalmú képes hetilap küldetett szót. Czimo Família fora enciclopedica si beletristica cu illustrationi (Családi encyclopaediai s szépirodalmi képes lap) tulajdonos s kiadó-szerkesztő Vulcanu József. A kiállítás csinos, a képek tiszták. Nyomtatja Kocsi Sándor. " Emlitettük annak idején, hogy Pest városa ismét egy 200,000 ftnyi újabb kölcsön engedélyezéséért folyamodott, a redoute és alsó-duna-rakpart építése körül felmerült és az utóbbinál ez évben még felmerülendő költségek fedezésére. E kérelemnek a m. kir. helytartótanács részéről hely adatvan, a város közönsége egyszersmind utasittatott, hogy az alsó-dunarakpartnak az „Angol királynődig mielőbb várható elkészülte folytán nyerendő házhelyek mikénti beépítése iránt egy végleges javaslatot azonnal mutasson be, melynek esetleges elfogadása után a házhelyek közárverés útján mielőbb értékesítendők, az ekként befolyandó pénz kizárólag az ide fordított kölcsönök törlesztésére lévén felhasználandó. A kérdéses 200,000 ftnyi, valamint a már ennekelőtte engedélyezett, de még fel nem vett 100,000 ftnyi kölcsön feltételei, érvényesítések előtt, kormányszéki jóváhagyás végett még feljelentendők lesznek. —A „Győri K .“irja: Május 11-én hunyt el a győri főt. káptalan legidősb tagja, Sütő József, Zámról nevezett czimz. apát, győri székesegyházi olvasó-kanonok, bölcsészet- és hittudor, a pesti kir. egyetem hittudorányi karának bekeblezett tagja, szentszéki ülnök, aranymisés áldozat. A boldogult 82 évet élt, s 56 évig szolgálta az Urat. * Óbudai viaszformáló Hahn a népszínház oldalában egy kocsipanorámát állított fel érdekes táj- és egyéb képekből , továbbá természettani utánképzetekből. A két osztályba való bementidíj, mint tudjuk, 20— 20 kr. — Nemzeti színház. Múlt héten szombaton Felicián Dávid kedves keleties jellegű zenével bíró „Lalla Roukh“ czímű regényes dalműve adatott. A czímszerepet ez alkalommal Kendelényi Fanni kisasszony énekelte. A kisasszony hangja , mint már első föllépte alkalmával érintettük, inkább a lyrai szakmára hajlik, azért örömmel üdvözöltük e szereposztálybani föllépését. Habár mind énekében mind játékában vannak még hiányok, mit kezdőnél máskép képzelni nem is lehet, mindamellett ezen estre kedvezőbb volt reá nézve az előbbenieknél. Ha nagyobb terjedelemmel nem biró hangjában nincs is közép és mély fokozat, a felső hangok meglehetősen könnyedek, csengők és rokonszenvesek, és voltak pillanatok, ahol a kisasszony méltán kiérdemli a tetszés-nyilvánítást, melyet ösztönül vehet jövendőre. — A kisasszony különben még fiatal, szorgalmas és ami több,ambitiója is van azért hiszünk jövőjében, hogy ha hangját erőltetések által kockáztatni nem fogja (a rendes iskolázás és túl nem hajtás legelső feltétele egy még mindig változás alá eső, meg nem állapodott hangnak.) Játéka még több tekintetben gépies : az ábrándozó, fellengős, regényes és valódi szerelmet óhajtó herczegnőt inkább gyermekiesen, mint naivul adta: szavalata sem mutat még művészeti nyomokat. Pauliné asszonynak „Mirza“ kitűnő szerepe, „Luciádhoz nem is hasonlítható, miután ez utóbbi kevésbé az ő tere. A közönség kedves játékát és énekét többszöri kihívással jutalmazta. Kőszeghy s Pauli szintén megfeleltek szerepeiknek és ők is kitüntetésben részesültek. — Az előadás többi része Feder kisaszszony táncza, úgy derék énekkarunk, valamint zenekarunk által egyöntetűvé és öszhangzóvá vált. Feder kisasszony még mindig nem szövetkezett a gráfiákkal. A szép számmal megjelent közönség, mely közt sok idegen is volt, mint mondják, az e nap ide érkezett boroszlói kéjvonalnak részvevői, figyelemmel hallgatta végig az operát. Timár úr második föllépte tegnapelőtt Szigetinek „Kisértet“ czimű három felvonásos népszínművében mint csizmadiainas „Miska“ — elődjeit tekintve, egészben nem sikerült; de ez csak onnan van, mert mindent túloz és az alak természethűségével keveset gondol. Jó színésznek pedig azon kell lenni, hogy ne csak a genre-t igyekezzék eltalálni, hanem az abba fektetett jellem magvát is, itt példa becsületes és gazdáját mindenekfelett szerető fiút, nehogy úgy látszassák, mintha csak csirizzel akarna magának koszorút faggatni. Szigeti Sas Istvánja ismert eredeti alak. Balázs-Bognár Vilma asszony „Zsuzsi“, valamint a többi szereplők az előadás sikerét gondos, eleven játékkal emelték. A kevés számú közönség a három főszereplőt több izben megtapsolta. — Pest város főorvosa 1864-ik évi sebészeti és egészségügyi jelentéséből következőket közöljük : Az időjárati viszonyok más óvákhoz hasonlítva rendellenes nedvesek és hűvösek valónak, úgy hogy az eső mennyisége, mely 1863-ban 145.s. p. v. volt, ez évben 217.23 pár. vonalra rúgott; a légkövmérsékmény, mely in maximo közönségesen -127.°-on felül van, most csak -1- 24,6% R-ra emelkedett és legalacsonyabb állása 15.;6 R.° volt. A közegészség állapota rosz volt, mert a közönségesen uralkodó betegségeken kívül a keieg és hagymáz járványlag uralkodott, olyannyira, hogy most minden 100 beteg közül 20, holott rendes években alig 2 szenved typhusban. Megbetegedett e kórban sokkal több férfi mint nő, gyermek ritkán ; foglalkozásra nézve számszerint legtöbb volt szegényebb sorsú , és pedig a typhusban elhalt 388 között volt. 224 napszámos, 25 cseléd, 20 ruházatkészítő, 19 kereskedéssel foglalkozó, 16 tisztviselő, 8 kőmives, 6 ács, 6 lakatos és kovács stb. A váltóláz ritkán, de annál többször a zildógümő kór került orvosi kezelés alá. A kimutatott 43082 betegesedési eset közt 30621 járólag, 12461 a kórházakban fekvőleg gyógykezeltetett, s. p. 8869 a sz. Rókus-, 491 a szegény gyermek-, 638 az izraelita-, 217 a keresked. kórházban stb.; ezekben a gyógyulási arány 46 , 16%, a halálozási 7 , 13%-ra rúgott. Egy-egy ezer beteg közt általában szenvedett : 23 tüdőlobban, 57 tüdőgümőben, 111 bujakórban, 2 himlőben, 3 vörhenyben, 3 kanyaróban, 41 hagymázban, 2 váltólázban, 3 sülyben stb. A halálozás 457-el nagyobb mint a múlt évben ; öszv. halt 6574, és p. 3630 fi-, és 2944 nőnemű. Életidőre nézve volt: 0—1 évesig 2184, 1—10 é. 1108, 10—20 é. 265, 20-30 é. 499, 30-40 é. 754, 40—50 é. 673, 50—60 é. 497, 60—80 é. 501, 80 éven felül 93. A halál indokát tekintve, volt: 314 halvaszülött, 264 veleszülött, és 150 agg-gyöngeségben, 15 himlőben, 85 vörhenyben, 16 kanyaróban, 388 hagymázban, 40 vérhasban, 259 tüdőlokban, 1306 tüdőgümőben, 797 rángásokban, 140 hüdösben. Született 6609, s p. 3412 fi- és 3197 leánygyermek ; volt 2335 törvénytelen, tehát ez utóbbi 35,31% aránynyal. Házasult 1296 pár, s p. 69-el kevesebb mint 1863- ban és 221-el kevesebb mint 1862-ben és csak 80 gyermekkel született több mint 1863-ban. A házasultak közt volt vallástétel szerint: 947 róm. kath., 94 ev. ág. hitv.,44 helv. hitv. és 201 izraelita. Született róm. kath. szülök után 5014, evang. 528, görög n. egyes. 12, zsidó 1055. Orvosrendőri és törvényszéki bonczolat 381 emberi hullán vitetett véghez, ezek közt 296 természetes, 87 erőszakos halállal múlt ki; ez utóbbiak közt 6 megfagyott, 31 vízbe fulladt, 48 történetes testi sérelem következtében, 1 párbajban esett el, 1 meggyilkoltatott, 33 öngyilkos volt, ezek közt 11 felakasztás, 10 vízbefullasztás, 6 agyonlövés, 3 vérérnyitás, 3 mérgezés következtében halt el. Hasznos háziállatainknál a közönségesen előforduló betegségeken kívül semmiféle járvány nem észleltetek. Az egészségügyi személyzet: 232 orvostudor, 61 polg. sebész, 10 fogorvos, 17 báromorvos és 146 bábából állott; volt azonkívül 45 sebészműhely és 14 gyógyszertár a közönség rendelkezésére. ~ .Vasárnapi lapunk hivatalos részében a második sorban a „cs. k.“ (császári királyi) betűk közé nyomdahibából egy felesleges „a“ betű csúszott, mely e szerint h®Vreigazitandó. Vidéki levelek: Polgár (Szabolcs megye) május 10. Az idei esztendőt nagy viharok nyitották meg; a februáriusi árviz után martius havában ismét e veszély fenyegetett. Az áradó viz állása martius 6-án 8' 7" 0"' volt és ekkér folytonosan egész april 19. napjáig 16' 7" 0"'-ig emelkedett. A viz állásáról naplót vezetni és azt a méltóságos megyei főispán urnak a legterhesebb felelősség terhe alatt beterjeszteni szoros kötelességgé tétetett, mely rendeletnek Polgár város elöljárósága meg is felelt. A nagy árvíznek közbejöttével, mely, Istennek hála, a polgári vonalon legkisebb kárt nem tett, beköszöntött az 1863. évben fenyegető szárazság, mert a mint e folyó évi mártius 30-kán az utolsó esőnk volt, azon időtől fogva egész a mai napig, május lüléig, még harmatnak sem örvendhettünk, csupán a mai napon volt egy kis csendes esőnk, de ez a szomjazó földnek még porát sem verte el. Az igen sovány időben és a szárazföldekbe elvetett tavaszi mag, valamint tengeri, kolompár, bab, köles sat. a nagy rögök alatt ott sinylenek és az áldásos eső nélkül ki nem kelhetnek; az őszi vetés sárgulni kezd, melyet a májusi nagy fagy annyira megcsigázott, hogy 8—9 hüvelyknél nem nagyobb és már is szárba megy; az őszi búzát és a jövedelmező repezét a hideg egészen megölte, a kaszálókat semmivé tette, a legelőt egészen leperzselte, aminek következtében az 1863. évben el nem döglött és megmaradt lábas jószág és juh csak kínlódik, éhezik rajta és jelenleg, május 10 kén, hol a múlt évben már boglya volt, most a kopár és elsült földnél egyebet nem láthatni. Méltóságos gróf Vay Dániel közszeretetü megyei főispán ur ő méltósága, erélyesen felkaroló az árvák ügyét, a faiskoláknak felállítását és a fatenyésztést és fáradhatlan tevékenységgel szenteli gondjait a megye jólétére. Polgár városának 35 évig szolgált buzgó hivatalnoka Tarcz Imre , aki megyénkben példás és feddhetetlen életéről tisztelt, hivatalát pontosan és lelkiismeretesen vitte, 20 évig mint városunk aljegyzője, 15 évig pedig mint városi csekk adószedő, a folyó évi május hó 2-kán 63 éves korában, mindnyájunk közsajnálatára meghalt, özvegyet és négy gyermeket hagyva maga után. Áldás poraira! Thúry György: Külföld. ANGOLORSZÁG. Az alsóház f. hó 11 -ei ülésében White a belügyi államtitkárhoz (a kincstár első lordja távol lévén) kérdést intézett aziránt, hogy várjon a kormány elhatározá-e a hadfolytatói jogok visszavonását az amerikai confoederált államoktól. Sir G. Grey azt válaszola, hogy — véleménye szerint —jobb lenne ezen indítványt néhány napra elhalasztani. A londoni „Index“ egy hosszas czikket közöl a déli államoknak Lees Johnstone capitulatiói következtébeni helyzetéről, s azon kérdést tárgyalja, hogy váljon tovább is folytatni kellene-e az ellentállást a távoleső államokban, p. o. Texasban, vagy pedig az éjszakiakra kellene-e hagyni egy oly helyzet zavarait, mely se béke, se háború nem lenne. E lap politikai eszközül a tétlenség egy nemét tanácsolja, meg lévén róla győződve, hogy az unió örökre lehetetlen, s hogy a politikai s katonai események egy oly hatalmas nemzetiséget alakítottak, melyet az éjszakiak minden törekvésük daczára sem bonthatnak szét. A „France“ szerint az Angolország s a vámegylet közti kereskedelmi szerződés már véglegesen megköttetett, s az aláírást még csak némely formaságok betöltése késlelteti. A „France“ szerint Clarendon lord egéssége tetemesen meg van rongálva, s noha ezen kitűnő államférfi legújabban is jelen volt egy kabineti tanácsülésben, attól félnek, hogy — legalább egy időre — kénytelen leend hivatalos foglalkozásait félbeszakasztani. FRANCZIAORSZÁG. A „Moniteur du Soir“ a császárnénak egy oly rendeletét közli, melynélfogva a törvényhozó testület ülésszaka máj. 15-től jun. 14-ig meghosszabbíttatik. Mint a „Moniteur“ Medeabból f. hó 12-re esti 7 óráról jelenti, a császár 11-én oda érkezett, másnap reggel ismét Algírba utazott el. Mint Metzből 13-ról távírják, biztos hír szerint Forey tábornagy a császár által azzal bízatott meg, hogy a porosz királyt, a rajnai tartományban, a császár nevében üdvözölje. A „France“ levelezői szerint a császár f. hó 15-ke felé induland el Algírból Oránba. A „Patrie“-nak egy Algírból f. hó 10-ről kelt sürgönye szerint, a császár 9-én este jelen volt a főkormányzó által a Mustapha-palotában tiszteletére adatott bálban, mely rendkívül fényes volt. A császár audientián fogadott el bizonyos számú bennszülötteket az algíri kerületből, a város előkelő személyeit, s a mezidzsai legtiszteltebb marabut, S i-Ali-E m ba r ek családjának főbb tagjait. A bennszülöttek a császárnak hozzájuk intézett jóindulatú szavai által mélyen meghatva távoztak el. Délután a császár Algir két fő meséját látogatá meg, hol számos hívek voltak összegyűlve. A papok imádkoztak a császárért, s hálával fogadák annak vallásuk oltalma iránti biztosításait. A császár által az arab néphez intézett kiáltvány a két mosóban ki volt ragasztva. 9-én d. u. 1 órakor a császár az algíri földmivelési társulat küldöttjeit fogadá, s igen nagy jóindulattal értekezett velük a tartomány általános érdekeiről. Esti 5 órakor, a kormányzó kíséretében, Algir főbb épületeit látogatá meg; először is a székes templomot, s erre a könyvtárt s múzeumot. A régiségek gyűjteményében különösen magára vonák figyelmét a Carthagóból eredt emlékek, s erre nagy érdekkel szemlélt meg egy, Bonaparte első consul által Mustapha pasa, algíri begyez intézett, pergamentre irt levelet. Végre még a cs. lyceumot, s az arab-franczia cs. főiskolát látogatá meg. Egy f. hó 9-ról kelt sürgöny több adatokat közöl a császár előbbi kirándulásairól. E szerint Bufantban a császár minden kiséret nélkül, gyalog sétált a tömeg között, és sajátkezűleg rendjellel díszített föl egy gyarmatost , s a földmivelési cs. társulat elnökét. Milianariban szintén rendjellel díszített föl egy kardot. OLASZORSZÁG. Victor Emanuel király f. hó 11-én este indult el Turinból Florenczbe, La Marmora tábornok kíséretében. A turini senatus központi osztályának jelentése kedvező az olasz vasutak eladására nézve. * 46 NÉMETORSZÁG. A „Nordd. Alig. Zig“ jelenti. Poroszország elfogadá Austriának azon javaslatát, miszerint a jogfolytonosság megállapítása végett, először is mindkét herczegségben az 1854. évi tartományi rendek hivassanak egybe. Ezen lépés szükséges volt, mivel a tartományi rendek jogosan megkívánhatják, hogy egy új választási törvény kibocsátása iránt véleményük kihallgattassék. Ezért Poroszország azt indítványozá, hogy ezen fönnálló rendi gyűlések, az időközben történt változások miatt, új választások által haladéktalanul kiegészíttessenek, a rendek sietve öszszehivassanak, s azok elé választási törvény terjesztessék, mindkét herczegség közös képviselete végett, vagy az 1848. évi alkotmány mintájára, vagy pedig általános s közvetlen választások alapján. Ha Austria ebbe