Sürgöny, 1866. április (6. évfolyam, 75-98. szám)
1866-04-08 / 80. szám
járásáról jelentést tegyen. Azt hiszem, csak gyengíteném azon hatást, melyet ezen küldöttség kegyes fogadtatása országszerte keltett, ha ismételném azon részleteket, melyek ezen fogadtatás közben előfordultak. Tudomására jutottak azok a méltóságos főrendeknek, tudomására az egész országnak, s mély meghatottsággal fogadtattak mindenütt, különösen Felséges Asszonyunk azon báj- és kegyteljes leereszkedése, hogy e küldöttséget édes honi nyelvünk kifogástalan és szabatos kiejtésével mondott beszéde által annyira föllelkesítette. (Élénk éljenzés.) Élénken emlékezünk mi, kik méltóságtok kegyéből, ezen megható jelenetnek tanúi valánk, élénken emlékezünk azon érzelemre, mely keblünkben gerjedt, azon mély hálára, mely szivünket elfogta, midőn századok elmúlása után, a trónhoz oly közel álló magas fejedelmi Asszonyunk ajkairól legelsőbben hallottunk magyar szót hangzani. (Élénk éljenzés.) Hálás érzéssel fogadjuk, hogy méltóságtok kegyessége bennünket ezen ürömünnepély tanúivá és részeseivé tenni méltóztatott, melyet életünk legszebb, legörvendetesebb emlékei közé számítunk. Nincs egyéb hátra, mint hogy prímás ő magasságának üdvözlő beszéde és Felséges Asszonyunk válasza felolvastassék. Károlyi Gyula úr jegyzőolvassa a herczegprimás üdvözlő beszédét, melynek végszavai élénk éljenzésekkel fogadtatnak. Olvassa továbbá a Császárné Ő Felségének válaszát, melyet a ház tagjai fölállva hallgatnak és kitörő lelkes éljenzésekkel üdvözölnek.) Elnök: A lelkes felkiáltások, melyekkel a méltóságos főrendek ezen jelentésünket és a tartott beszédeket fogadni méltóztattak, a jegyzőkönyvben fognak megemlittetni. (Közhelyeslés.) Károlyi György gr. T. ház ! Nem volna ezen szív és kebelemelő adás kellően befejezve, ha a nagyméltóságú ház a küldöttség eljárását és ennek eredményét a jegyzőkönyvben tudomásul venné a nélkül, hogy egyszersmind az illetőknek e ház legszívesebb és legőszintébb köszönetét meg nem szavazná. Szerény indítványom tehát oda járul, hogy a náltságú elnöknek, herczegprímás ő eminentiájának és az indítványozónak, ki ezen eszmét felfogván, indítványát oly ékesen tette, e ház köszönetét és elismerését jegyzőkönyvileg fejezzük ki. (Közhelyeslés.) Elnök: Méltóztatnak ezen indítványt elfogadni ? (Elfogadjuk !) A jegyzőkönyvbe fog fölvétetni. Ambrózy György báró : Én igenis elfogadom Károlyi György gr. indítványát, hanem arra vagyok bátor figyelmeztetni a múlt. főrendeket, hogy, mivel a jegyzőkönyvben az indítványozó neve nincs benn, az utókor nem is tudná, ki tette az indítványt. Jó volna tehát a jegyzőkönyvben az indítványozót meg is nevezni. Ifj. Majthényi László b. jegyző: Nagymit, főrendek! Az eddigi szokás a jegyzőkönyv vezetésében mindig az volt, hogy csupán az indítvány és a rá hozott határozat jegyeztetett föl. Ami az indítványozó nevét illeti, minthogy a háznak naplója van, onnan ki fog tűnni. Én tehát azt tartom, legczélszerűbb volna az eddigi szokás mellett maradni és az indítványozó nevét kihagyni, mely a napló folytán úgy is fenn fog maradni. (Helyeslés.) Elnök: A képviselőház részéről közöltettek azon okmányok, melyeket a cs. kir. Apostoli Felsége az országgyűlés megnyitása alkalmával országunk prímása e főmagasságának kézbesíteni méltóztatott. Ezen okmányok a méltóságos főrendek előtt fognak most kihirdettetni. (Az 1860. oct. 20-dikai diploma, az 1861. febr. 26-dikai nyilt parancs és a horvát országgyűlés 1861 iki határozata Horvát- és Tótország viszonyáról Magyarországhoz — fölolvastatnak ) A felolvasott okmányok ki fognak nyomatni és a méltóságos főrendek között kiosztatni, le fognak egyszersmind a levéltárba tétetni. A képviselőház részéről közöltetett velem Fiume kerületének olasz nyelven szerkesztett levele, melynek tartalmát a hozzám érkezett távirati sürgöny következtében már volt szerencsém a méltóságos főrendekkel közölni. Ha beleegyezni méltóztatnak, e levél pro lecto vétethetik. (Közhelyeslés.) Károlyi György gróf: A nagyméltóságu főrendek maguk kebeléből egy állandó igazoló bizottságot méltóztattak választani, melynek feladatává lön: a szétküldött királyi meghívó levelek , s az ezek következtében megjelent tagok iránt jelentést tenni; továbbá a netalán előforduló kérdéseket vizsgálat alá venni; főkötelességévé tétetett pedig ezen bizottmánynak, hogy magát az elnök ő nagyméltóságával érintkezésbe tegye. A bizottság megbízatásában eljárván, van szerencsém annak jelentését minden hozzá tartozó irományokkal és okiratokkal a nagyméltóságu ház asztalára letenni. (Átadja az igazoló bizottság jelentését Károlyi Gyula gróf jegyzőnek.) Elnök : Kívánják-e a méltóságos főrendek, hogy a beadott jelentés felolvastassék? (Halljuk !) Károlyi Gyula gróf jegyző (olvassa az állandó igazoló bizottság jelentését.) Elnök: A felolvasott jelentés ki fog nyomatni és a ház tagjai közt kiosztatni. Szapáry Antal gr. a háznak eddigi költségeit terjesztette elő. Azt hiszem, az eddigi országgyűlési szokás szerint talán az igazoló bizottsághoz volna utasítandó, vizsgálat végett. (Közhelyeslés.) Egyszersmind a legközelebbi ülésben a háznak költségvetése fog a mértsgos főrendekkel közöltetni, valamint azon hivatalnokok és szolgák névsora és lajstroma is, kiket részint irodai, részint más szolgálat végett ideiglen felfogadtam. (Felszólalások : Ezt titkos ülésben kellene elrendelni. — Nem szokás!) A méltóságos háztól fog függni, hogy azt vagy maga intézze el, vagy bizottságra bízza. Talán nem volna szükséges e miatt titkos ülést tartani. A naplóbíráló bizottság tagjai méltóztassanak itt maradni, a mellékteremben értekezlet fog tartatni. Van szerencsém a mirsgos főrendeknek kijelenteni, hogy Ő Felsége és Felséges Asszonyunk hétfőn 2 órakor fognak megérkezni. Mivel pedig hiszem, hogy a méltsgos főrendek a fogadásnál megjelenni kívánnak, bátor vagyok jelenteni, hogy intézkedés történt, hogy azok részére, kik a fogadásnál jelen lenni kívánnak, a királyi lakrész némely szobái nyitva álljanak. A mai napra más tárgy nem lévén, az ülést feloszlatom. Az ülés végződik d. u. 12*/* órakor nak Weinberger és Fabhini kisasszonyok. (Szereplők e vígjátékban, kiknek szerepükhöz képest rendkívül fény- Űzőleg kell öltözködniük.) — Mányik Ernesztina k. .a., mint halljuk, néhány nap múlva Pestre fog érkezni, hogy a nemzeti színpadon vendégjátékait megkezdje. A párisi nagy operában Mozart „Don Juan“ja még csak most került először színre és nagy művészi sikerrel, valamint roppant tetszés közt adatott. A párisi lapok e dalmű kiállítását, valamint a benne előforduló balletet oly nagyszerűnek mondják, hogy a felejthetlen nagy maestro, ha élne, maga sem ismerne rá saját művére. (Sic!) — Stehle Zsófia k. a. a müncheni operától, GounodFaustjában mint Gretchen kezdte meg vendégjátékai sorát a bécsi dalszínházban ; ugyanekkor „Sieber“ szerepét Benz a k. a., egykori jeles buffónk leánya énekelte. — Tersák Adolf erdélyi születésű fuvolás, ki több év óta a bécsi operaház tagja, az ottani Harmoniaszinházban hangversenyezett. A bécsi lapok általános elismeréssel nyilatkoznak játéka felöl. — Bo gy a, ki Drezdában a dalár ünnep alkalmával, magyar dalaival feltűnést okozott, mint halljuk, Pesten időzik ; jó lenne talán, ha a nemzeti színház igazgatósága őt egy népszínműben fölléptetné s ha hangja oly szép, mint állítják, akkor könnyen pótolhatná a hiányzó népszínműénekest. — Az olasz opera a bécsi udvari operaházban múlt csütörtökön kezdte meg előadásait Rossini „Sevillai borbélyával,amely egészben a legnagyobb művészi sikerrel ment végbe; a bécsi lapok általános véleménye szerint ezen dalmái előadás már évek óta a legjobbnak mondható. Artet k. a., Everardi és Zucchini jeles működése nálunk is eléggé ismeretes. Tehát csak az oavus tenoristáról akarunk még szólni, kinek gróf Almavivája igen jelesnek mondatik. E fiatal énekes kitűnő tenore di grazia, aki kivált bájos falsettjei által idéz elő hatást. Hangja nemcsak fris, rokonszenves és elég terjedelmes, hanem rendkívül hajlékony is, előadása pedig nagyon finom. A közönség az egész előadást lelkesültséggel hallgatta végig és a közreműködőket zajos taps- és kihívással jutalmazta. V. országos ülés 1860. január 3- án Sennyey Pál báró elnöklete alatt. Tárgya: A Buda-Pestre érkezett Felségek üdvözlésére küldöttség neveztetik ki. Az ülés kezdődik i. e. 11 órakor. Elnök: A múlt ülés jegyzőkönyve fog felolvastatni. Károlyi Gyula gr. jegyző (olvassa a január 27-én tartott ülés jegyzőkönyvét.) Cziráky János gr.: Nmirsgy elnök úr ! Észrevételem volna a jegyzőkönyv egy kitételére nézve. Királyi „előterjesztmények“ említtetnek, melyek tulajdonkép nem „elöterjesztmények;“ inkább „mellékletekének mondanám, melyek a mondott trónbeszéd következtében ő eminentiája a herczeg-primás által nyujtattak át a ház elnökének, mert tökéletesen „királyi előterjesztményeknek“ nem nevezhetjük. (Helyeslés.) Elnök: Tehát ezen módosítás mellett elfogadja a nmirsgy ház a jegyzőkönyvet? (Elfogadjuk!) A jegyzőkönyv hitelesítettnek nyilvánittatik. Van szerencsém a méltóságos főrendeknek jelenteni, hogy Ő Felsége a Császár és Király, és felséges Asszonyunk tegnapi örvendetes megérkezése következtében a képviselőház közlése szerint a képviselők részéről egy 31 tagból álló küldöttség neveztetett ki, mely 0 Felségeiket az ország fővárosában szerencsés megérkeztük alkalmából üdvözölni fogja ; ezen közlésben egyszersmind azon remény és óhaj van kifejezve, vajha a mirsgos főrendek maguk részéről szintén küldöttséget neveznének ki, mely a képviselők küldöttségéhez fogna csatlakozni. Úgy hiszem, mirsgos főrendek, hogy csak a közóhajnak és közhozzájárulásnak adok kifejezést, midőn kijelentem, hogy a mirsgás főrendek szintén küldöttségileg fognak felségeiknél tisztelegni és hódolatukat bemutatni. (Átalános helyeslés.) Azt hiszem, a prímás ő eminentiája volna a szónoklat elvállalására fölkérendő. (Közhelyeslés.) Károlyi György gr.: Nekem egy alázatos észrevételem volna , hogy a mirsgás ház beleegyezésével elnök és tárnok ő excellentiája, mint aki a bécsi küldöttséget vezette, ez alkalommal szintén szíves lenne a küldöttség vezérletét elvállalni. (Közhelyeslés ) A küldöttségi tagokra nézve méltóztatnak kivárni,hogy általam kijelöltessenek ? (Közhelyeslés.) Bátor vagyok ajánlani: Bartakovics Béla és Lonovics József érsekeket, Ranolder János veszprémi püspököt, Dobra Sándor lugosi görög egyesült püspököt, Majláth Antal gr. főajtónállómestert, Cziráky János gr. főkamarást, Károlyi György gr. koronaőrt, Sztojkovics Arzén budai görög nem egyesült püspököt, Révay Simon b. Turócz megye örökös főispánját, Szögyényi Marich László Fehérmegye főispánját, Rudics József b. Bácsmegye főispánját, Zichy Henrik gr. Mosonymegye főispánját, Forgách Antal gr. Nógrádmegye főispánját, Festetics György gr. Zalamegye főispánját, Sztankovánszky Antal Tolnamegye főispánját, Lónyay Albert Ugocsa megye főispánját, Karácsonyi László Torontálmegye főispánját, továbbá Szécsen Antal grófot, Bánffy Miklós grófot, Török Bálint grófot, Károlyi István grófot, Orczy György bárót, Degenfeld Imre grófot, Andrássy Manó grófot, Pálffy József grófot, Prónay Gábor bárót, Waldstein János grófot, Zichy János grófot és Szirmay Ferencz grófot. (Helyeslés.) Van szerencsém kijelenteni a mirsgos főrendeknek , hogy Ő Felsége csütörtökön 1/2 órakor fogja elfogadni a küldöttséget. Felséges Asszonyunk a Császárné csütörtökön 2 órakor. Tehát méltóztassanak megjelenni ünnepélyes disztirhában. Szapáry Antal gr. a ház költségvetését terjesztette elő , azt hiszem , az állandó igazoló bizottsághoz utasítandó. Egyéb tárgy nem lévén, feloszlatom az ülést Az ülés végződik d. e. 11 órakor. Ifj. Majthényi László b- jegyző (felolvassa a múlt ülés jegyzőkönyvét.) Répássy József: A jegyzőkönyvben annak, hol Lonovics József skutari-i érseknek van mondva, úgy kellene állani: érsek és skutari-i püspök. (Helyeslés.) Ifj. Majthényi László b.: Akkor szükséges lesz azon nyomtatott jegyzékben, melyben a mért, főrendek nevei foglaltatnak , ezt kiigazítani. Én azt hitelesnek tekintvén, az elnevezést onnan vettem ki. Ha parancsolják a mélt. főrendek, a jegyzőkönyvet e szerint ki lehet igazítani. (Helyeslés.) Elnök: Ezen észrevétellel tehát a mélt. főrendi tábla elfogadja a jegyzőkönyvet? (Elfogadjuk !) Kedves kötelességemnek tekintem, a mélt. főrendeknek jelentést tenni azon kiküldetésről, melylyel a méltó főrendek bennünket Ő Felségeik üdvözlésére nézve megtisztelni méltóztattak. A két ház küldöttsége együtt prímás ő eminentiája szónoklata mellettszerencsés volt február hó 1-ső napján, legelsőbben is Ő Felsége a Császár és Királyunk által elfogadtatni. Prímás ő eminentiája az egybegyllt főrendek és képviselők nevében üdvözölvén Ő Felségét, megköszönte azon legmagasabb kegyelmét, melynélfogva az országnak hő óhajtását teljesítve, a Felséges Királynét körünkbe hozni méltóztatott. Ő Felsége a küldöttségnek üdvözletét legkegyelmesebben fogadván, azt kegyteljes szavakban viszonozni méltóztatott. Innen átvonult a küldöttség Felséges Asszonyunk termeibe, ott ismételvén az üdvözlést, s ü Felsége a Királyné kegyteljes szavakkal méltóztatott kegyes hajlamát az ország iránt és azon kívánatát kifejezni, vajha az országgyűlés tanácskozásai jó eredményre vezetnének. (Köztetszés és éljenzés.) A beszédek ezennel fel fognak olvastatni. Azt hiszem, mélt. főrendek, hogy nem csak a mélt. főrendeknek, hanem az összes hazának óhaját fejezem ki, midőn azt mondom, hogy az egek Ura hallgassa meg Felséges Asszonyunknak nynszerű ihlettel nyilvánított ezen óhaját; áldja meg az Isten a Felséges Párt, áldja meg a hazát, melynek boldogsága . Felségeiknek annyira szívükön fekszik. (Közhelyeslés.) Most kérem a beszédeket felolvasni. (Felolvastatnak prímási eminentiája üdvözlő beszédei és Ő Felségeik válaszai. A válaszok felolvasását a főrendek állva hallgatják s éljenzéssel kísérik.) A beszédek és a jelentés jegyzőkönyvbe fognak vétetni. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére felkérem Szlávy József biharmegyei főispán urat, a szónokokat jegyezni fogja Károlyi Gyula gróf. A mai ülés több mélt. főrendi táblai tag kívánatéra hivatott össze. Festetics György gr. zalamegyei főispán fog indítványt tenni. Festetics György gr.: Nmirgy elnök, mirsgos főrendek ! Miután a házszabályok 58-ik czikke azt tartalmazza, hogy mindegyik ház külön készít válaszfeliratot, bátor vagyok indítványozni, hogy a mélt. főrendek egy 30 tagból álló bizottságot válaszszanak, mely a válaszfelirati javaslatot elkészítse. Pálffy József gr.: Nagymélt. elnök, mélt. főrendek ! Előttem szóló mélt. Festetics György gr. ur Zalamegye főispánjának most tett indítványa szerint a trónbeszédre adandó válaszfelirat kidolgozására indítványozott, 30 tagból álló bizottság kiküldetése azt az eszmét foglalja magában, hogy a felsőház külön feliratban akarja a Felsége színe előtt a trónbeszédre nézeteit kifejezni. Erre fel van jogosítva a ház, mert mint előttem szóló a ház szabályainak czikkét előadói méltóztatott, ez világosan azt mondja, hogy mindkét ház külön választ küld a trónbeszédre. E jogot tehát senki sem tagadhatja. De ily módon nem használta e jogot a ház. Tanúsítja ezt a Gi-ki országgyűlés, melyben a felsőház semmi jogát koczkáztatni nem akarván, sőt inkább jogával élt azáltal, hogy nézeteit és érzelmeit ugyanazon feliratban terjesztette a Felsége színe elé. Itt jogkockáztatásról nincs szó, ez nem jogkérdés, hanem véleményem szerint opportunitási kérdés. Már kérdem, méltó főrendek, ha opportunitás tekintetéből indulunk ki, vájjon mostanában czélszerbe külön feliratot a Felsége színe elé terjeszteni és nézeteinket külön feliratban kimondani ? Én minden bizonynyal azok közé tartozom, kik óhajtottak volna Felséges Urunk trónbeszédében országgyűlésünkhöz intézett kegyelmes szavaira minél előbb felelni. De, méltó főrendek, azon idő el van mulasztva. Magam is őszintén óhajtottam volna, hogy midőn Ő Felsége a trónbeszédet személyesen előadó, 8 vagy 10 nap múlva mindjárt feleltünk volna rá. Sajnálom, hogy ezt elmulasztottuk, de véleményem szerint ez csak fontos okból történhetett , ez az ok pedig csak az lehetett, hogy a méltó főrendek e válságos pillanatban a képviselőktől elválni nem akartak. Meg vagyok győződve, hogy két külön feliratban is nyilatkozhatunk egyértelműleg. De, méltó főrendek, bár ugyanazt akarjuk mondani két feliratban, nagyon nehéz azt akkér kifejezni, hogy valódi egyetértést mutasson, legalább ebben a pillanatban alig. (Helyeslés ) Most, midőn a képviselőház feliratát a legrövidebb idő alatt elkészíti és velünk közölheti, nem hiszem, hogy feladatunk volna kirekeszteni azt a módot, hogy a képviselőházzal együtt egy feliratban fejezzük ki nézeteinket. Azért alázatos indítványom oda járul, hogy várjuk meg, míg a képviselőház feliratát elkészíti és velünk közli, s akkor határozzuk el, várjon velük együtt járhatunk. Egyébiránt, méltó főrendek, igaz, hogy hivatalosan tudva még nincs, amit a képviselőház e részben határozni fog , de mégsem ignorálhatjuk , ami az egész világ előtt és Ő Felsége előtt tudva van. Én a képviselőház elé terjesztett felirati javaslatban foglaltakat olyanoknak tartom, amikben érzelmeink ki vannak fejezve . (Helyeslés) mert e felirati javaslat egész kiterjedésében dynastikus értelmű, mert nem gördít akadályt az egyezkedés elé, sőt inkább nyilván kijelenti, hogy segédkezet nyújtani készek a törvényes állapot helyreállítására. Midőn tehát tudva van előttünk az, amit ignorálnunk nem lehet, ismételve kérem a méltó főrendeket, méltóztassanak elhalasztani a trónbeszéd tárgyalását arra az időre, melyben a képviselőház közli velünk feliratát, melyet Ő Felsége színe elé kíván terjeszteni, annyival inkább, mert elkövetett mulasztási hibánkat már úgy sem igazíthatjuk meg, igen lehetséges lévén, hogy a képviselőház felirata még előbb fel fog terjesztetni, mint a mienk (Éljenzés.) Id. Vay Miklós b. : Tartózkodni fogok tőle, és azt hiszem, hogy ez parlamentáris kötelességem, keblem mélyében tisztelni a képviselőháznak előttem is ismert feliratát, de arról itt e helyen és a jelen pillanatban még hallgatni érzem magamat kötelesnek. Hogy nem vagyunk normális, tökéletesen rendezett állapotban e hazában és magában e házban is, már csak az is mutatja, hogy indítványt kell tenni — mert ilyennel kezdődött a mai discussió — oly tárgyban, melyre nézve a törvény világosan határoz. Mert, kérdem a mélt. főrendek mélyen tisztelt tagjaitól, ha normális állapotban volnánk, nem követelőleg léphetne-e fel bárki, mondván : tartsuk meg a törvényt? Az 1848 : IV. t. ez. alapja a ház szabályainak. Ez t. i. azt határozná, hogy mindenik ház készítse el szabályait, és méltóztassanak ezen törvény keletkezésére visszamenni, meg fogják vallani, hogy ez nem volt oly múlékony, meg nem fontolt, hanem maradásra számított törvény. A házi szabályok 58-ik §-sa határozottan azt tartja, hogy a trónbeszédekre mindenik ház külön válaszfeliratot készít, azaz , hogy tartozik külön készíteni ilyest. És hogy ez mind a két ház jól megfontolt maradandó szabálya akart lenni, mutatja ezek utolsósa, mely, amattól eltérve, azt rendeli, hogy a felső- és képviselőház egyéb megállapodásai, a. m. a törvényjavaslatok, elnökeik és jegyzőik által aláírva, és így közösen terjesztessenek királyi szentesítés alá. Márpedig mindezen szabályokra és így az általam fölemlített 58-ikra nézve is ezen az országgyűlésen kimondták a méltó főrendek, hogy mindaddig, míg a törvényhozás mást határoz, azokat épségben kívánják fentartani. Ezen szabály meg is jön tartva és erősítve az 1848 -i országgyűlés alatti eljárás által. Hogy 1861-ben tőle eltérés történt, azt az akkori rendkívüli viszonyok okozták. Jól történt e ez így, vagy nem, annak én lehetek legkevésbé bírálója, a haza históriája fogja ezt egykor megítélni. De ha szabad ily komoly tanácskozások közt azokra utalni, kik akkor a felirat elfogadása alkalmával jelen voltak, sokaktól hallhatjuk, mennyi önmegtagadásukba került, nem szólalni fel és mennyire bánták ezt később. De ha az akkori körülményeket tekintetbe veszem, ezen egy perczig sem csodálkozom. Midőn az ország jogi állapota meg vala ingatva; midőn főczélul az országgyűlésnek a reichsrathba való bekergetése tűzetett ki; midőn nemzetiségünk vala veszélyeztetve , akkor össze kellett tartani, egyhangúlag kellett nyilatkozni, nem volt szabad tágítani. De úgy állunk-e most is, méltó főrendek ? Nem akarok a dec. 14-én tartott trónbeszéd taglalásába fogni. De annyit csak szabad mondanunk, hogy, miután Ő Felsége a törvény alapját elfoglalta, és egy szebb jövőnek reményét keltette fel keblünkben , miután a jogfolytonosságot oly határozottan kimondotta: legalább tegyünk annyit első föllépésünk alkalmával, hogy menjünk vissza a törvény alapjára, éljünk az általa nyújtott joggal, sőt kötelességgel. (Élénk helyeslés.) Nem tagadom, magam is egy véleményben voltam Pálffy gr. méltóságával, hogy ez indítványnak már előbb kellett volna léteznie , de ez akkor impraktikusnak mondatott, s felhozatott, hogy a képviselőház iránti figyelem megkívánja, hogy ő tegye meg az első lépést. De azért ebben nem látok mulasztást, mert hisz egy időben, egyszerre tárgyaljuk a föliratot, s így nincs elkésés; de ha volna is, kötelességünk, mint mostani tanácskozásunk is mutatja, ezt helyrepótolni és a rendes kerékvágásába hozni. Hogy mi legyen tartalma a feliratnak, ez órában már megemlíteni idő előtti volna, de mindenesetre sértés volna a méltó főrendekről feltenni, hogy más valami nyerné meg beleegyezésüket, mint az, mi a jogfolytonosság eszméjének, mi az ország integritása visszaállításának, mi az országgyűlés kiegészítésének megfelel, és a pragmatica sanctió elutasíthatatlan kétoldalú postulátumaival teljes öszhangzásban áll. Hogy a méltó főrendek másban egyeznének, másban állapodnának meg, azt nem hiszem, azt sértés nélkül nem merem feltenni. (Élénk helyeslés.) Csatlakozom a Festetics György gr. méltósága által tett indítványhoz. Vay László gr.: Nmirgu elnök, mirgos főrendek ! Oly válságos időben, midőn mindenkinek keble ihlettel számot vetve, közös imádott hazánk sérelmei és bajai fölött a rideg észtan és opportunitás könnyen alkalmazható status tanával bonczolandó és orvoslandó szavakat találni igen nehéz : a szavakban kellő irányt és arányt tartani lehetetlen. Ennélfogva eleve kér mat. háznak türelmét és elnézését, ha szavaimban túláradoznám.. Nem pártolom, mirsgos főrendek, Zalamegye főispánja Festetics György gr. indítványát, és pedig nem pártolom azért, mert mindenki előtt tudva van, hogy a jelen országgyűlés köznemzeti, hogy úgy mondjam, egy szív dobbanása folytán történt megállapodása egy nagy név nyugodt, magasztos, önzéstelen, valóban cincinnatusi jelleméhez és ismert logikájához volt kötve. Ezen nagy névnek adattak át az összes nemzet érzelmeinek szálai, és egyedül ő van hivatva ezek legombolyítására és ezen gordiusi csomó megoldására, lévén a nemzeti bizalom szent és mindenható. Így folytak az események, így haladtunk előre ; nyugodtan várta a magas kormány, megadással a szenvedő nemzet a fejleményeket. Elérkezett azon idő, midőn, ha nem is diplomatice, de a szokásos rokonszenvnél, előszeretetnél, együttérzelemnél fogva, ezen mű már mindnyájunk előtt ismeretes, és ezen művet mindnyájan együtt, egyetemleg élvezzük, helyes, tökéletes voltát ismerjük és magunkénak valljuk. Meg van ezen műben minden említve, benne vannak fájdalmaink találóan megnevezve, orvoslandó bajaink egyedüli gyógyszerei körülírva. Mi annál többet nem adhatnánk, annál kevesebbet nem kérhetnénk, mint amit az magában foglal. Megadja benne a nemzet a társas országoknak mindazt, mi az övék, megadja a Királynak, mi a Királyé, a nemzetnek és nemzeteknek, mi a nemzeté és nemzeteké. Ennél többet bizonyára mi nem adhatnánk, mert szívünk újra nem nő, egy nemzet öntudatosan öngyilkosságot el nem követhet. Tehát a képviselőház válaszfeliratát bevárandóinak és egész terjedelmében elfogadandónak vélem. Csatlakozom Pálffy József gr. ő méltósága indítványához. (Folytatjuk.) VI. országos ülés 1866. febr. 13 dikán Sennyey Pál báró elnöklete alatt. Tárgyai: Az elnök jelentést tesz az országgyűlés küldöttségének fogadásáról Ő Felségeik által. Azon indítvány, hogy a főrendek a trónbeszédre külön válaszfeliratot küldjenek s ennek javaslatát egy 30 tagú bizottság dolgozza ki, elfogadtatik. Szavazás e bizottság tagjaira. Az ülés kezdődik i. e. III. órakor. Elnök: A legközelebbi ülés jegyzőkönyve fog hitelesíttetni. Dunavisállás. Pest, április 7. 66., Színházi előadások, április 8. Nemzeti színház. „Fenn az ernyő nincsen kas“ eredeti vigj. 3 felv. Kezdete 7 órakor. Pestvárosi színház. „Die Dame mit den Camelien“ nézőjáték 5 felv. Kezdete 72 órakor. Budai nyári színház. „Die schöne Helena“ víg-opera 3 felv. Kezdete 4'/a órakor. Alsdorf Thalia színháza. „Viola der Betyár“ népdráma 5 felv. Kezdete 4*/a órakor. Felelős szerkesztő: Bulyovszky Gyula.