Sürgöny, 1866. április (6. évfolyam, 75-98. szám)

1866-04-08 / 80. szám

járásáról jelentést tegyen. Azt hiszem, csak gyengíte­ném azon hatást, melyet ezen küldöttség kegyes fogad­tatása országszerte keltett, ha ismételném azon részle­teket, melyek ezen fogadtatás közben előfordultak. Tu­domására jutottak azok a méltóságos főrendeknek, tu­domására az egész országnak, s mély meghatottsággal fogadtattak mindenütt, különösen Felséges Asszonyunk azon báj- és kegyteljes leereszkedése, hogy e küldött­séget édes honi nyelvünk kifogástalan és szabatos kiej­tésével mondott beszéde által annyira föllelkesítette. (Élénk éljenzés.) Élénken emlékezünk mi, kik méltó­ságtok kegyéből, ezen megható jelenetnek tanúi valánk, élénken emlékezünk azon érzelemre, mely keblünkben gerjedt, azon mély hálára, mely szivünket elfogta, mi­dőn századok elmúlása után, a trónhoz oly közel álló magas fejedelmi Asszonyunk ajkairól legelsőbben hal­lottunk magyar szót hangzani. (Élénk éljenzés.) Hálás érzéssel fogadjuk, hogy méltóságtok kegyessége ben­nünket ezen ürömünnepély tanúivá és részeseivé tenni méltóztatott, melyet életünk legszebb, legörvendetesebb emlékei közé számítunk. Nincs egyéb hátra, mint hogy prímás ő magasságának üdvözlő beszéde és Felséges Asszonyunk válasza felolvastassék. Károlyi Gyula úr jegyző­­olvassa a herczeg­­primás üdvözlő beszédét, melynek végszavai élénk él­jenzésekkel fogadtatnak. Olvassa továbbá a Császárné Ő Felségének válaszát, melyet a ház tagjai fölállva hallgatnak és kitörő lelkes éljenzésekkel üdvözölnek.) Elnök: A lelkes felkiáltások, melyekkel a méltóságos főrendek ezen jelentésünket és a tartott be­szédeket fogadni méltóztattak, a jegyzőkönyvben fog­nak megemlittetni. (Közhelyeslés.) Károlyi György gr. T. ház ! Nem volna ezen szív és kebelemelő ad­ás kellően befejezve, ha a nagy­­méltóságú ház a küldöttség eljárását és ennek eredmé­nyét a jegyzőkönyvben tudomásul venné a nélkül, hogy egyszersmind az illetőknek e ház legszívesebb és leg­őszintébb köszönetét meg nem szavazná. Szerény indít­ványom tehát oda járul, hogy a náltságú elnöknek, herczeg­prímás ő eminentiájának és az indítványozónak, ki ezen eszmét felfogván, indítványát oly ékesen tette, e ház köszönetét és elismerését jegyzőkönyvileg fejez­zük ki. (Közhelyeslés.) Elnök: Méltóztatnak ezen indítványt elfogadni ? (Elfogadjuk !) A jegyzőkönyvbe fog fölvétetni. Ambrózy György báró : Én igenis elfogadom Károlyi György gr. indítványát, hanem arra vagyok bátor figyelmeztetni a m­últ. főrendeket, hogy, mivel a jegyzőkönyvben az indítványozó neve nincs benn, az utókor nem is tudná, ki tette az indítványt. Jó volna te­hát a jegyzőkönyvben az indítványozót meg is nevezni. Ifj. M­aj­thényi László b. jegyző: Nagymit, főrendek! Az eddigi szokás a jegyzőkönyv vezetésében mindig az volt, hogy csupán az indítvány és a rá hozott határozat jegyeztetett föl. A­mi az indítványozó nevét illeti, minthogy a háznak naplója van, onnan ki fog tűnni. Én tehát azt tartom, legczélszerűbb volna az ed­digi szokás mellett maradni és az indítványozó nevét kihagyni, mely a napló folytán úgy is fenn fog maradni. (Helyeslés.) Elnök: A képviselőház részéről közöltettek azon okmányok, melyeket a cs. kir. Apostoli Felsége az országgyűlés megnyitása alkalmával országunk prí­mása e főmagasságának kézbesíteni méltóztatott. Ezen okmányok a méltóságos főrendek előtt fognak most ki­­hirdettetni. (Az 1860. oct. 20-dikai diploma, az 1861. febr. 26-dikai nyilt parancs és a horvát országgyűlés 1861 iki határozata Horvát- és Tótország viszonyáról Magyarországhoz — fölolvastatnak ) A felolvasott okmányok ki fognak nyomatni és a méltóságos főrendek között kiosztatni, le fognak egy­szersmind a levéltárba tétetni. A képviselőház részéről közöltetett velem Fiume kerületének olasz nyelven szerkesztett levele, melynek tartalmát a hozzám érkezett távirati sürgöny következ­tében már volt szerencsém a méltóságos főrendekkel közölni. Ha beleegyezni méltóztatnak, e levél pro lecto vétethetik. (Közhelyeslés.) Károlyi György gróf: A nagyméltóságu fő­rendek maguk kebeléből egy állandó igazoló bizottsá­got méltóztattak választani, melynek feladatává lön: a szétküldött királyi meghívó levelek , s az ezek követ­keztében megjelent tagok iránt jelentést tenni; továbbá a netalán előforduló kérdéseket vizsgálat alá venni; fő­kötelességévé tétetett pedig ezen bizottmánynak, hogy magát az elnök ő nagyméltóságával érintkezésbe tegye. A bizottság megbízatásában eljárván, van szerencsém annak jelentését minden hozzá tartozó irományokkal és okiratokkal a nagyméltóságu ház asztalára letenni. (Átadja az igazoló bizottság jelentését Károlyi Gyula gróf jegyzőnek.) Elnök : Kívánják-e a méltóságos főrendek, hogy a beadott jelentés felolvastassék? (Halljuk !) K­á­r­o­l­yi Gyula gróf jegyző (olvassa az ál­landó igazoló bizottság jelentését.) Elnök: A felolvasott jelentés ki fog nyomatni és a ház tagjai közt kiosztatni. Szapáry Antal gr. a háznak eddigi költségeit ter­jesztette elő. Azt hiszem, az eddigi országgyűlési szo­kás szerint talán az igazoló bizottsághoz volna utasí­tandó, vizsgálat végett. (Közhelyeslés.) Egyszersmind a legközelebbi ülésben a háznak költségvetése fog a mértsgos főrendekkel közöltetni, valamint azon hivatal­nokok és szolgák névsora és lajstroma is, kiket részint irodai, részint más szolgálat végett ideiglen felfogadtam. (Felszólalások : Ezt titkos ülésben kellene elrendelni. — Nem szokás!) A méltóságos háztól fog függni, hogy azt vagy maga intézze el, vagy bizottságra bízza. Talán nem volna szükséges e miatt titkos ülést tartani. A naplóbíráló bizottság tagjai méltóztassanak itt maradni, a mellékteremben értekezlet fog tartatni. Van szerencsém a mirsgos főrendeknek kijelenteni, hogy Ő Felsége és Felséges Asszonyunk hétfőn 2 óra­kor fognak megérkezni. Mivel pedig hiszem, hogy a méltsgos főrendek a fogadásnál megjelenni kívánnak, bátor vagyok jelenteni, hogy intézkedés történt, hogy azok részére, kik a fogadásnál jelen lenni kívánnak, a királyi lakrész némely szobái nyitva álljanak. A mai napra más tárgy nem lévén, az ülést fel­oszlatom. Az ülés végződik d. u. 12*/* órakor­ nak Weinberger és Fabhini kisasszonyok. (Szereplők e vígjátékban, kiknek szerepükhöz képest rendkívül fény- Űzőleg kell öltözködniük.) — Mányik Ernesztina k. .a., mint halljuk, néhány nap múlva Pestre fog érkezni, hogy a nemzeti színpadon vendégjátékait megkezdje.­­ A párisi nagy operában Mozart „D­on J­u­a­n“­­ja még csak most került először színre és nagy művészi sikerrel, valamint roppant tetszés közt adatott. A párisi lapok e dalmű kiállítását, valamint a benne előforduló balletet oly nagyszerűnek mondják, hogy a felejthetlen nagy maestro, ha élne, maga sem ismerne rá saját mű­vére. (Sic!) — Stehle Zsófia k. a. a müncheni operától, Gounod­­Faustjában mint Gretchen kezdte meg vendég­játékai sorát a bécsi dalszínházban ; ugyanekkor „Sieber“ szerepét B­e­n­z a k. a., egykori jeles buffónk leánya énekelte. — Tersák Adolf erdélyi születésű fuvolás, ki több év óta a bécsi operaház tagja, az ottani Harmonia­­szinházban hangversenyezett. A bécsi lapok általános el­ismeréssel nyilatkoznak játéka felöl. — B­o gy a, ki Drezdában a dalár ünnep alkalmá­val, magyar dalaival feltűnést okozott, mint halljuk, Pes­ten időzik ; jó lenne talán, ha a nemzeti színház igazgató­sága őt egy népszínműben fölléptetné s ha hangja oly szép, mint állítják, akkor könnyen pótolhatná a hiányzó népszínműénekest. — Az olasz opera a bécsi udvari operaházban múlt csütörtökön kezdte meg előadásait Rossini „Sevillai borbélyával,a­mely egészben a legnagyobb művészi sikerrel ment végbe; a bécsi lapok általános véleménye szerint ezen dalmái előadás már évek óta a legjobbnak mondható. Artet k. a., Everardi és Zucchi­ni jeles működése nálunk is eléggé ismeretes. Tehát csak­­ a­­­z o­­­a­v­­­us tenoristáról akarunk még szólni, kinek gróf Almavivája igen jelesnek mondatik. E fiatal énekes kitűnő tenore di grazia, a­ki kivált bájos falsett­jei által idéz elő hatást. Hangja nemcsak fris, rokonszenves és elég terjedelmes, ha­nem rendkívül hajlékony is, előadása pedig nagyon finom. A közönség az egész előadást lelkesültséggel hallgatta vé­gig és a közreműködőket zajos taps- és kihívással jutal­mazta. V. országos ülés 1860. január 3- án S­e­n­n­y­e­y Pál báró elnöklete alatt. Tárgya: A Buda-Pestre érkezett Felségek üdvöz­lésére küldöttség neveztetik ki. Az ülés kezdődik i. e. 11 órakor. Elnök: A múlt ülés jegyzőkönyve fog felol­vastatni. Károlyi Gyula gr. jegyző (olvassa a január 27-én tartott ülés jegyzőkönyvét.) C­z­i­r­á­k­y János gr.: Nmirsgy elnök úr ! Észrevé­telem volna a jegyzőkönyv egy kitételére nézve. Királyi „előterjesztmények“ említtetnek, melyek tulajdonkép nem „elöterjesztmények;“ inkább „mellékletekének mondanám, melyek a mondott trónbeszéd következté­ben ő eminentiája a herczeg-primás által nyujtattak át a ház elnökének, mert tökéletesen „királyi előterjesztmé­­nyeknek“ nem nevezhetjük. (Helyeslés.) Elnök: Tehát ezen módosítás mellett elfogadja a nmirsgy ház a jegyzőkönyvet? (Elfogadjuk!) A jegyzőkönyv hitelesítettnek nyilvánittatik. Van szerencsém a méltóságos főrendeknek jelen­teni, hogy Ő Felsége a Császár és Király, és felséges Asszonyunk tegnapi örvendetes megérkezése következ­tében a képviselőház közlése szerint a képviselők részé­ről egy 31 tagból álló küldöttség neveztetett ki, mely 0 Felségeiket az ország fővárosában szerencsés megérkez­tük alkalmából üdvözölni fogja ; ezen közlésben egy­szersmind azon remény és óhaj van kifejezve, vajha a mirsgos főrendek maguk részéről szintén küldöttséget neveznének ki, mely a képviselők küldöttségéhez fogna csatlakozni. Úgy hiszem, mirsgos főrendek, hogy csak a közóhajnak és közhozzájárulásnak adok kifejezést, midőn kijelentem, hogy a mirsgás főrendek szintén kül­döttségileg fognak­­ felségeiknél tisztelegni és hódola­tukat bemutatni. (Átalános helyeslés.) Azt hiszem, a prímás ő eminentiája volna a szónoklat elvállalására fölkérendő. (Közhelyeslés.) Károlyi György gr.: Nekem egy alázatos ész­revételem volna , hogy a mirsgás ház beleegyezésével elnök és tárnok ő excellentiája, mint a­ki a bécsi kül­döttséget vezette, ez alkalommal szintén szíves lenne a küldöttség vezérletét elvállalni. (Közhelyeslés ) A küldöttségi tagokra nézve méltóztatnak kivárni,­­hogy általam kijelöltessenek ? (Közhelyeslés.) Bátor vagyok ajánlani: Bartakovics Béla és Lonovics József érsekeket, Ranolder János veszprémi püspököt, Dobra Sándor lugosi görög egyesült püspököt, Majláth Antal gr. főajtónállómestert, Cziráky János gr. főkamarást, Károlyi György gr. koronaőrt, Sztojkovics Arzén budai görög nem egyesült püspököt, Révay Simon b. Turócz megye örökös főispánját, Szögyényi Marich László Fe­hérmegye főispánját, Rudics József b. Bácsmegye fő­ispánját, Zichy Henrik gr. Mosonymegye főispánját, Forgách Antal gr. Nógrádmegye főispánját, Festetics György gr. Zalamegye főispánját, Sztankovánszky An­tal Tolnamegye főispánját, Lónyay Albert Ugocsa me­­gye főispánját, Karácsonyi László Torontálmegye főis­pánját, továbbá Szécsen Antal grófot, Bánffy Miklós grófot, Török Bálint grófot, Károlyi István grófot, Or­czy György bárót, Degenfeld Imre grófot, Andrássy Manó grófot, Pálffy József grófot, Prónay Gábor bárót, Waldstein János grófot, Zichy János grófot és Szirmay Ferencz grófot. (Helyeslés.) Van szerencsém kijelenteni a mirsgos főrendek­nek , hogy Ő Felsége csütörtökön 1­­/2 órakor fogja el­foga­dni a küldöttséget. Felséges Asszonyunk a Csá­szárné csütörtökön 2 órakor. Tehát méltóztassanak megjelenni ünnepélyes diszt­irhában. Szapáry Antal gr. a ház költségvetését terjesz­tette elő , azt hiszem , az állandó igazoló bizottsághoz utasítandó. Egyéb tárgy nem lévén, feloszlatom az ülést Az ülés végződik d. e. 11 órakor. Ifj. M­aj­t­h­é­n­y­i László b- jegyző (felolvassa a múlt ülés jegyzőkönyvét.) Répássy József: A jegyzőkönyvben annak, hol Lonovics József skutari-i érseknek van mondva, úgy kellene állani: érsek és skutari-i püspök. (Helyeslés.) Ifj. Ma­j­th­é­n­y­i László b.: Akkor szükséges lesz azon nyomtatott jegyzékben, melyben a m­ért, főren­dek nevei foglaltatnak , ezt kiigazítani. Én azt hiteles­nek tekintvén, az elnevezést onnan vettem ki. Ha pa­rancsolják a mélt. főrendek, a jegyzőkönyvet e szerint ki lehet igazítani. (Helyeslés.) Elnök: Ezen észrevétellel tehát a mélt. főrendi tábla elfogadja a jegyzőkönyvet? (Elfogadjuk !) Kedves kötelességemnek tekintem, a mélt. főrendeknek jelentést tenni azon kiküldetésről, melylyel a méltó főrendek ben­nünket Ő Felségeik üdvözlésére nézve megtisztelni mél­tóztattak. A két ház küldöttsége együtt prímás ő emi­nentiája szónoklata mellett­­szerencsés volt február hó 1-ső napján, legelsőbben is Ő Felsége a Császár és Ki­rályunk által elfogadtatni. Prímás ő eminentiája az egybegyl­lt főrendek és képviselők nevében üdvözölvén Ő Felségét, megköszönte azon legmagasabb kegyelmét, melynélfogva az országnak hő óhajtását teljesítve, a Felséges Királynét körünkbe hozni méltóztatott. Ő Fel­sége a küldöttségnek üdvözletét legkegyelmesebben fogadván, azt kegyteljes szavakban viszonozni méltóz­tatott. Innen átvonult a küldöttség Felséges Asszonyunk termeibe, ott ismételvén az üdvözlést, s ü Felsége a Királyné kegyteljes szavakkal méltóztatott kegyes haj­lamát az ország iránt és azon kívánatát kifejezni, vajha az országgyűlés tanácskozásai jó eredményre vezetné­nek. (Köztetszés és éljenzés.) A beszédek ezennel fel fognak olvastatni. Azt hiszem, mélt. főrendek, hogy nem csak a mélt. főrendeknek, hanem az összes hazának óhaját fejezem ki, midőn azt mondom, hogy az egek Ura hallgassa meg Felséges Asszonyunknak n­ynszerű­ ihlettel nyilvánított ezen óhaját; áldja meg az Isten a Felséges Párt, áldja meg a hazát, melynek boldog­sága . Felségeiknek annyira szívükön fekszik. (Köz­helyeslés.) Most kérem a beszédeket felolvasni. (Fel­olvastatnak prímás­i eminentiája üdvözlő beszédei és Ő Felségeik válaszai. A válaszok felolvasását a főren­dek állva hallgatják s éljenzéssel kísérik.) A beszé­dek és a jelentés jegyzőkönyvbe fognak vétetni. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére felkérem Szlávy József biharmegyei főispán urat, a szónokokat jegyezni fogja Károlyi Gyula gróf. A mai ülés több mélt. főrendi táblai tag kívána­téra hivatott össze. Festetics György gr. zalamegyei főispán fog indítványt tenni. Festetics György gr.: Nmirgy elnök, mirsgos főrendek ! Miután a házszabályok 58-ik czikke azt tar­talmazza, hogy mindegyik ház külön készít válaszfel­iratot, bátor vagyok indítványozni, hogy a mélt. főren­dek egy 30 tagból álló bizottságot válaszszanak, mely a válaszfelirati javaslatot elkészítse. Pálffy József gr.: Nagymélt. elnök, mélt. főren­dek ! Előttem­ szóló mélt. Festetics György gr. ur Zala­­megye főispánjának most tett indítványa szerint a trón­beszédre adandó válaszfelirat kidolgozására indítvá­nyozott, 30 tagból álló bizottság kiküldetése azt az esz­mét foglalja magában, hogy a felsőház külön feliratban akarja a Felsége színe előtt a trónbeszédre nézeteit kifejezni. Erre fel van jogosítva a ház, mert mint előt­­tem­ szóló a ház szabályainak czikkét előadói méltózta­tott, ez világosan azt mondja, hogy mindkét ház külön választ küld a trónbeszédre. E jogot tehát senki sem tagadhatja. De ily módon nem használta e jogot a ház. Tanúsítja ezt a Gi-ki országgyűlés, melyben a felsőház semmi jogát koczkáztatni nem akarván, sőt inkább jogával élt azáltal, hogy nézeteit és érzelmeit ugyan­azon feliratban terjesztette a Felsége színe elé. Itt jog­­koc­káztatásról nincs szó, ez nem jogkérdés, hanem véleményem szerint opportunitási kérdés. Már kérdem, méltó főrendek, ha opportunitás tekin­tetéből indulunk ki, vájjon mostanában czélszerb­­e külön feliratot a Felsége színe elé terjeszteni és nézeteinket külön feliratban kimondani ? Én minden bizonynyal azok közé tartozom, kik óhajtottak volna Felséges Urunk trónbeszédében országgyűlésünkhöz intézett ke­gyelmes szavaira minél előbb felelni. De, méltó főren­dek, azon idő el van mulasztva. Magam is őszintén óhajtottam volna, hogy midőn Ő Felsége a trónbeszédet személyesen előadó, 8 vagy 10 nap múlva mindjárt feleltünk volna rá. Sajnálom, hogy ezt elmulasztottuk, de véleményem szerint ez csak fontos okból történhe­tett , ez az ok pedig csak az lehetett, hogy a méltó főrendek e válságos pillanatban a képviselőktől elválni nem akartak. Meg vagyok győződve, hogy két külön feliratban is nyilatkozhatunk egyértelműleg. De, méltó főrendek, bár ugyanazt akarjuk mondani két feliratban, nagyon nehéz azt akkér kifejezni, hogy valódi egyet­értést mutasson, legalább ebben a pillanatban alig. (Helyeslés ) Most, midőn a képviselőház feliratát a leg­rövidebb idő alatt elkészíti és velünk közölheti, nem hiszem, hogy feladatunk volna­­ kirekeszteni azt a módot, hogy a képviselőházzal együtt egy feliratban fejezzük ki nézeteinket. Azért alázatos indítványom oda járul, hogy várjuk meg, míg a képviselőház feliratát elkészíti és velünk közli, s akkor határozzuk el, várjon velük együtt járhatunk­­. Egyébiránt, méltó főrendek, igaz, hogy hivatalo­san tudva még nincs, a­mit a képviselőház e rész­ben határozni fog , de még­sem ignorálhatjuk , a­mi az egész világ előtt és Ő Felsége előtt tudva van. Én a képviselőház elé terjesztett felirati javaslatban foglalta­kat olyanoknak tartom, a­mikben érzelmeink ki vannak fejezve . (Helyeslés) mert e felirati javaslat egész kiter­jedésében dynastikus értelmű, mert nem gördít aka­dályt az egyezkedés elé, sőt inkább nyilván kijelenti, hogy segédkezet nyújtani készek a törvényes állapot helyreállítására. Midőn tehát tudva van előttünk az, a­mit ignorálnunk nem lehet, ismételve kérem a méltó főrendeket, méltóztassanak elhalasztani a trónbeszéd tárgyalását arra az időre, melyben a képviselőház közli velünk feliratát, melyet Ő Felsége színe elé kíván ter­­jeszten­i, annyival inkább, mert elkövetett mulasztási hibánkat már úgy sem igazíthatjuk meg, igen lehetsé­ges lévén, hogy a képviselőház felirata még előbb fel fog terjesztetni, mint a mienk (Éljenzés.) Id. Vay Miklós b. : Tartózkodni fogok tőle, és azt hiszem, hogy ez parlamentáris kötelességem, keb­lem mélyében tisztelni a képviselőháznak előttem is is­mert feliratát, de arról itt e helyen és a jelen pillanat­ban még hallgatni érzem magamat kötelesnek. Hogy nem vagyunk normális, tökéletesen rendezett állapot­ban e hazában és magában e házban is, már csak az is mutatja, hogy indítványt kell tenni — mert ilyennel kezdődött a mai discussió — oly tárgyban, melyre nézve a törvény világosan határoz. Mert, kérdem a mélt. fő­rendek mélyen tisztelt tagjaitól, ha normális állapotban volnánk, nem követelőleg léphetne-e fel bárki, mond­ván : tartsuk meg a törvényt? Az 1848 : IV. t. ez. alapja a ház szabályainak. Ez t. i. azt határozná, hogy minde­­nik ház készítse el szabályait, és méltóztassanak ezen törvény keletkezésére visszamenni, meg fogják vallani, hogy ez nem volt oly múlékony, meg nem fontolt, ha­nem maradásra számított törvény. A házi szabályok 58-ik §-sa határozottan azt tartja, hogy a trónbeszé­dekre mindenik ház külön válaszfeliratot készít, azaz , hogy tartozik külön készíteni ilyest. És hogy ez mind a két ház jól megfontolt maradandó szabálya akart lenni, mutatja ezek utolsó­­­sa, mely, amattól eltérve, azt ren­deli, hogy a felső- és képviselőház egyéb megállapodá­sai, a. m. a törvényjavaslatok, elnökeik és jegyzőik ál­tal aláírva, és így közösen terjesztessenek királyi szen­tesítés alá. Már­pedig mindezen szabályokra és így az általam fölemlített 58-ik­­­ra nézve is ezen az ország­gyűlésen kimondták a méltó főrendek, ho­gy mindaddig, míg a törvényhozás mást határoz, azokat épségben kí­vánják fentartani. Ezen szabály meg is jön tartva és erősítve az 1848 -i országgyűlés alatti eljárás által. Hogy 1861-ben tőle eltérés történt, azt az akkori rendkívüli viszonyok okozták. Jól történt e ez így, vagy nem, annak én lehetek legkevésbé bírálója, a haza his­tóriája fogja ezt egykor megítélni. De ha szabad ily ko­moly tanácskozások közt azokra utalni, kik akkor a felirat elfogadása alkalmával jelen voltak, sokaktól hall­hatjuk, mennyi önmegtagadásukba került, nem szólalni­­ fel és mennyire bánták ezt később. De ha az akkori kö­rülményeket tekintetbe veszem, ezen egy perczig sem csodálkozom. Midőn az ország jogi állapota meg vala ingatva; midőn főczélul az országgyűlésnek a reichs­­rathba való bekergetése tűzetett ki; midőn nemzetisé­günk vala veszélyeztetve , akkor össze kellett tartani, egyhangúlag kellett nyilatkozni, nem volt szabad tágí­tani. De úgy állunk-e most is, méltó főrendek ? Nem aka­rok a dec. 14-én tartott trónbeszéd taglalásába fogni. De annyit csak szabad mondanunk, hogy, miután Ő Felsége a törvény alapját elfoglalta, és egy szebb jö­vőnek reményét keltette fel keblünkben , miután a jog­folytonosságot oly határozottan kimondotta: legalább tegyünk annyit első föllépésünk alkalmával, hogy men­jünk vissza a törvény alapjára, éljünk az általa nyújtott joggal, sőt kötelességgel. (Élénk helyeslés.) Nem tagadom, magam is egy véleményben voltam Pálffy gr.­­ méltóságával, hogy ez indítványnak már előbb kellett volna léteznie , de ez akkor impraktikusnak mondatott, s felhozatott, hogy a képviselőház iránti figyelem megkívánja, hogy ő tegye meg az első lépést. De azért ebben nem látok mulasztást, mert hisz egy időben, egyszerre tárgyaljuk a föliratot, s így nincs el­­késés; de ha volna is, kötelességünk, mint mostani ta­nácskozásunk is mutatja, ezt helyrepótolni és a rendes kerékvágásába hozni. Hogy mi legyen tartalma a feliratnak, ez órában már megemlíteni idő előtti volna, de mindenesetre sér­tés volna a méltó főrendekről feltenni, hogy más valami nyerné meg beleegyezésüket, mint az, mi a jogfolyto­nosság eszméjének, mi az ország integritása visszaállí­tásának, mi az országgyűlés kiegészítésének megfelel, és a pragmatica sanctió elutasíthatatlan kétoldalú pos­­tulátumaival teljes öszhangzásban áll. Hogy a méltó fő­rendek másban egyeznének, másban állapodnának meg, azt nem hiszem, azt sértés nélkül nem merem feltenni. (Élénk helyeslés.) Csatlakozom a Festetics György gr.­­ méltósága által tett indítványhoz. Vay László gr.: Nmirgu elnök, mirgos főrendek ! Oly válságos időben, midőn mindenkinek keble ihlettel számot vetve, közös imádott hazánk sérelmei és bajai fölött a rideg észtan és opportunitás könnyen alkalmaz­ható status tanával bonczolandó és orvoslandó szavakat találni igen nehéz : a szavakban kellő irányt és arányt tartani lehetetlen. Ennélfogva eleve kér mat. háznak türelmét és elnézését, ha szavaimban túláradoznám.. Nem pártolom, mirsgos főrendek, Zalamegye fő­ispánja Festetics György gr. indítványát, és pedig nem pártolom azért, mert mindenki előtt tudva van, hogy a jelen országgyűlés köz­nemzeti, hogy úgy mondjam, egy szív dobbanása folytán történt megállapodása egy nagy név nyugodt, magasztos, önzéstelen, valóban cincinna­­tusi jelleméhez és ismert logikájához volt kötve. Ezen nagy névnek adattak át az összes nemzet érzelmeinek szálai, és egyedül ő van hivatva ezek legombolyítására és ezen gordiusi csomó megoldására, lévén a nemzeti bizalom szent és mindenható. Így folytak az események, így haladtunk előre ; nyugodtan várta a magas kormány, megadással a szenvedő nemzet a fejleményeket. Elér­kezett azon idő, midőn, ha nem is diplomatice, de a szokásos rokonszenvnél, előszeretetnél, együttérzelem­­nél fogva, ezen mű már mindnyájunk előtt ismeretes, és ezen művet mindnyájan együtt, egyetemleg élvezzük, helyes, tökéletes voltát ismerjük és magunkénak vall­juk. Meg van ezen műben minden említve, benne van­nak fájdalmaink találóan megnevezve, orvoslandó ba­jaink egyedüli gyógyszerei körülírva. Mi annál többet nem adhatnánk, annál kevesebbet nem kérhetnénk, mint a­mit az magában foglal. Megadja benne a nemzet a társas országoknak mindazt, mi az övék, megadja a Királynak, mi a Királyé, a nemzetnek és nemzeteknek, mi a nemzeté és nemzeteké. Ennél többet bizonyára mi nem adhatnánk, mert szívünk újra nem nő, egy nemzet öntudatosan öngyilkosságot el nem követhet. Tehát a képviselőház válaszfeliratát bevárandóinak és egész ter­jedelmében elfogadandónak vélem. Csatlakozom Pálffy József gr. ő méltósága indítványához. (Folytatjuk.) VI. országos ülés 1866. febr. 13 dikán S­e­n­n­y­e­y Pál báró elnöklete alatt. Tárgyai: Az elnök jelentést tesz az országgyűlés küldöttségének fogadásáról Ő Felségeik által. Azon indít­vány, hogy a főrendek a trónbeszédre külön válaszfeliratot küldjenek s ennek javaslatát egy 30 tagú bizottság dolgozza ki, elfogadtatik. Szavazás e bizottság tagjaira. Az ü­lé­s kezdődik i. e. III­. órakor. Elnök: A legközelebbi ülés jegyzőkönyve fog hitelesíttetni. Dunavisállás. Pest, április 7. 6­­6., Színházi előadások, április 8. Nemzeti szí­n­ház. „Fenn az ernyő nincsen kas“ ere­deti vigj. 3 felv. Kezdete 7 órakor. Pestvárosi színház. „Die Dame mit den Camelien“ nézőjáték 5 felv. Kezdete 7­­2 órakor. Budai nyári színház. „Die schöne Helena“ víg-opera 3 felv. Kezdete 4'/a órakor. Alsdorf Thalia színháza. „Viola der Betyár“ népdrá­­ma 5 felv. Kezdete 4*/a órakor. Felelős szerkesztő: Bulyovszky Gyula.

Next