Sürgöny, 1867. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1867-01-13 / 11. szám
11. szám, Pest, vasárnap, január 13.1867. VII. évfolyam. Szerkesztőség: Gránátos utcza 1. sz. III. emelet. Kiadóhivatal: Pesten, barátok tere 7ik sz. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Előfizetési árak: Naponta postai szétküldéssel: Egész évre . . . 20 frt. Félévre......................10 » Negyedévre .... 5 „ Budapesten házhoz hordva: Egész évre . . . 18 frt — kr. Félévre . . . . 9 „ — ,, Negyedévre . 4 „ 50 SÜRGÖNY, Magánhirdetések egyhasábos petit-sor egyszeri hirdetésért 8 kr, kétszeri hirdetésért 7 kr, háromszori vagy többszöri hirdetésért 6 krral számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdíj külön minden beiktatás után 30 kr. o. értékben. Külföldről hirdetéseket átvesznek a következő urak : Majna Frankfurtban és Hamburg • A 1ronában Hausenstein és Wegler; Hamburgban Türkhelm Jakab; Lipcsében Engter M. és Fort Ernő urak. Előfizetési felhívás :SÜRGÖNY- politikai napilapra. Előfizetési feltételek: Egész évre..........................110 írt — kr. Félévre...............................10 „ — „ Negyedévre..................... 5 „ — „ Egy hóra.......................... 1 „ 70 „ A „SÜRGÖNY“ kiadóhivatala. * NEMHIVATALOS RÉSZ. Országgyűlési tudósítások. Képviselőházi üléstan. 12 élt d. e. 10 órakor. Elnök : Szentiványi Károly. — Jegyző Tóth Vilmos olvassa a múlt Illés jegyzőkönyvét, mely hitelesittetik. — Néhány képviselő igazolása, választások elleni folyamodás, s más kérelmek jelentetnek be Gegus Dániel az általa lefordított Corpus Juris egy díszpéldányát a ház levéltára számára Lilidébe. (Éljen.) Kálóczy Lajos választatása óta kír. alapítványi jószágigazgatónak neveztetvén ki, lemondását jelenti be. (Éljenek hangzanak.) Perczel Béla k. táblai biró hasonlót tesz , ámbár jelentésében kiemeli, hogy erre törvény által kötelezve nincs. Deák Ferencz : a lemondás tárgyában kíván szólani. (Halljuk!) T. ház ! Mindenekelőtt azt említem meg, hogy pozitív privát tudomásom van, hogy még egy képviselőtársunk, Ráday Gedeon gróf szintén ily tartalmú lemondást kíván beadni; ő azonban még nem érkezett el, s azért késhetett a dolog. Ezt azért jegyzem meg, nehogy valaki azt higyje, hogy Ráday Gedeon grófra ezen előzmények gyakoroltak elhatározó befolyást. Ő ugyanis maga jó szántából határozta el erre magát, s előttem ki is jelentette, hogy lemondását a legközelebbi alkalommal beadja. Egyébiránt ezen tárgyra nézve azt hiszem, hogy a ház végzésének egyik része az leend, hogy az új választások megrendeltetnek. De nagyon óhajtanám, ha ez alkalommal a ház kimondaná, hogy tökéletesen helyesl azon nézeteket, melyeket a lemondó urak megemlítettese, hogy t. i. azon képviselő, ki megválasztatása után az országgyűlés folyama alatt, a kormány kinevezésétől függő hivatalt nyer, miután ezáltal azon qualificatió, melyben megválasztásakor állott, megváltozott mintegy parlamentáris illemnek tekinti, új választás nélkül a képviselői állásban tovább meg nem maradni. És kimondhatnék végzésileg nem csak ezt a helyeslést, hanem azt is, hogy a ház elvárja, hogy addig is, míg kompatibilitási törvényt nem hoz az országgyűlés, amit bizonyosan fog hozni, ha egyszer törvényhozhatási állapotban lesz, addig is azon képviselők, kik időközben, országgyűlés alatt kaptak hivatalt, hogy ne mondjak más szót, a parlamentáris illem és méltányosság tekintetéből képviselői állásukat csak azon esetben tartják meg, ha új választás által képviselőknek ismét megválasztatnak. Ez azért szükséges, mert eddigi törvényeink, igen természetesen azon korban, midőn a parlamentáris élet még nem fejlődött ki, e részben oly világosan és határozottan, mint szükséges volna, nem rendelkeztek Hogy tehát antecedensek ne hozathassanak fel például jövendőre nézve, nagyon jó, ha a t. ház ezt is végzésképen kijelenti. (Élénk helyeslés.) Ghyczy Kálmán ez indítványhoz hozzájárul azon föltéttel, hogy ily törvény nemlétére való hivatkozás mellőztessék el. Általánosan vita nélkül elfogadtatik, s határozatba megy ez indítvány Ghyczy értelmében. Ezután Deák Ferencz a hadsereg kiegészítési rendelet elleni fölirati javaslatát a ház asztalára letevén, azt Tóth Vilmos jegyző fölolvassa. Deák mint javaslata is, többizben zajos éljenekkel üdvözöltetik. Deák fölirati javaslatának szövege következő „Felséges Császár és Király ! Midőn közelebb felterjesztett alázatos feliratunkban hódoló tisztelettel újra és ismételve kértük Felségedet, hogy azon ünnepélyes államszerződést, mely kölcsönös jogviszonyaink alapja, a megsértett pragmatica sanctiót s az abban biztosított, de absolut hatalommal felfüggesztett alkotmányt teljes épségében tettleg ismét visszaállítani méltóztassék; midőn kifejtettük, hogy mig alkotmányon kívül állunk, jogosítva sem vagyunk az óhajtott kiegyenlítés eszközlésében bármi elhatározó lépést tenni , joggal várhattuk s bizton reménytettük, hogy alapos okainkat méltánylás, kérelmünket mielőbbi teljesítés követendő. Reményeinket azonban aggodalom és kétkedés váltja fel, midőn látjuk, hogy legszentebb érdekeink felett, mind a törvényhozás, mind a végrehajtás körében, folyvást és most újabban még a jövőre is kiható rendeletekkel, absolut hatalom intézkedik. Magyarországnak azon kétségtelen joga, hogy védrendszerének megállapítása és bármily átalakítása csak az országgyűlés beleegyezésével jöhessen létre, egyidős az ország alkotmányával; törvényeink, a királyi hitlevelek, a pragmatica sanctio s alkotmányos életünk folytonos gyakorlata egyaránt biztosították azt. Midőn 1715 ben az állandó katonaság mintavédrendszernek újabb és czélszerűbb módja behozatott, Magyarországra nézve az ország törvényhozása rendelte el azt. Minden, bármi csekély változtatás, mely a védrendszert illetőleg azóta nálunk közbejött, az országgyűlés által határozhatott el. E jog alkotmányunknak és általában minden alkotmányosságnak életfeltétele, melyről az ország soha le nem mondhat. Az ország ezen kétségtelen jogának újabb, tettleges tagadása, azon legfelsőbb rendelet, mely a védrendszert illetőleg közelebb kiadatott. S mi, kik legszentebb Hitelességünknek tartottuk, ismételve sürgetni, hogy mindenekelőtt a felfüggesztettt alkotmány állíttassék teljesen vissza, vétkeznénk hazánk ellen, mely reánk tiszta jogainak védelmét, s vétkeznénk a Felséged iránti hódoló tisztelet ellen, mely nekünk őszinteséget parancsol, ha az absolut rendszernek ezen újabb intézkedését hallgatással mellőznők. Épen akkor adatott ki az említett absolut rendzet, midőn alkotmányunk visszaállítását joggal kértük és méltán vártuk. — épen akkor adatott ki, midőn Felséged legmagasabb ígérete folytán hittük, hogy alkotányunk mielőbb valósággal visszaállittatik s az alkotmányosság Felséged többi országaiban is tettleg életbe fog lépni. Nem úgy adatott az ki, mint felelüs kormánynak oly javaslata, melynek kötelező ereje az illető országok törvényszerű elfogadásához van kötve, hanem úgy, mint azonnal végrehajtandó, minden részeiben kötelező, s következményeiben jövőre is kiható törvény. Tárgya e rendeletnek azon legnemesebb és legsúlyosabb adózás, melylyel a polgárok az államnak tartoznak : a honfiak vére és élete , szabályai mélyen behatnak a családi élet legszentebb viszonyaiba s az ország legfontosabb szellemi és anyagi érdekeit érintik. Nemcsak azon első és legtöbb tekintet, melyet mellőzni joggal sohasem lehet: alkotmányunk alaptölényeinek világos rendelete, hanem ezenfelül a méltányosság és czélszerűség is megkívánják, hogy ilynemű rendelkezések megállapításához az ország akarata is hozzájáruljon, s e nélkül és ennek törvényszerű nyilvánítása előtt, azok tettleg végre ne hajtassanak. Nem egyedül a hadsereg száma és vitézsége az, ami az államot legsúlyosabb veszélyek között is tartósan biztosítja. Bármely védrendszer mellett is leginkább emeli a sereg erejét s kitartó elszántságát, ha a nép lelkesült akarata áll mögötte. E lelkesült akaratra pedig csak akkor lehet bizton számítani, ha azon rendszer, mely mellett a honpolgárok az államot védni kötelesek, a nemzet bizalmával találkozik ; mit csak úgy érhetni el, ha a jogaiban s legszentebb érdekeiben meg nem sértett nép, meggyőződve a rendszer czélszerűségéről s belátva a hozandó áldozatok szükséges voltát törvényszerűen nyilvánított hozzájárulásával elfogadja azt. De ha még akkor is, midőn az alkotmánynak egy részről joggal követelt, másrészről ismételve ígért tettleges életbe léptetésére méltán vélt már a Timchatmahon minden polgára; ha még a fejedelmi ígéret teljesítésének küszöbén is, azon nagy fontosságú tárgyban, mely az alkotmányosság minden fogalmai szerint a törvényhozás rendes útjára tartozik, törvény gyanánt, absolút hatalommal adatnak ki legfelsőbb rendeletek, és e rendeletek, anélkül, hogy az ország azoknak okait, szükségét, czélszerűségét és horderejét előre megfontolhatta, s alkotmányos utón azokra nézve akaratát kijelenthette volna, azonnal tettleg végrehajtani is parancsoltatnak : lehetetlen, hogy az ébredni kezdett bizalom el ne enyészszék. Ily rendeletek mellett lelkesülés keletkezni soha sem fog, sőt még a nép megnyugvása sem remélhető. Mert az alkotmányellenes mód, melyen e rendelkezések létettek, már magában is elegendő arra, hogy megnyugvás és lelkesülés helyett elkeseredést keltsön. Ha a jelen helyzet sürgetőleg kíván oly intézkedéseket, melyek a védelmi rendszer lényeges átalakítását igénylik: ez egy újabb fontos ok arra, hogy Felséged felfüggesztett alkotmányunkat azonnal helyreállítsa. A sürgető szükség közepett Magyarország, alkotmányon kívüli helyzetében, a trónnak gyönge támasza leend. Az országgyűlés csak az alkotmány alapján gyakorolhatja a nemzet törvényhozási jogát; alkotmányon kívül nincs arra jogosítva, s nem vállalhat terheket az országra, melynek jogai fel vannak függesztve. Míg a pragmatica sanctiónak azon alapfeltétele, mely hazánk önállását, jogait és alkotmányát biztosítja, tettleg hatályon kívül van , addig jogilag lehetetlen, hogy az országgyűlés ezen megcsonkított alapszerződés értelmében intézkedhesse, más alapra pedig nem léphet. Tudjuk mi azt, hogy a hajdan fennállott védrendszer Európa minden népeinél időnkint lényeges átalakulásokon ment keresztül. Az országok politikai szervezetének időnkinti változtatásai, a hadtudomány fokonkinti fejlődése minden államot kényszerítettek, hogy védrendszerét az általános helyzet igényei szerint módosítsa, különben saját biztosságát kockáztatta volna. Magyarország sem maradt e részben soha hátra, s önként, szabad akaratból állapította meg mindenkor a kor igényeinek megfelelő változtatásokat , az ily változtatások azonban mindig országgyűlésileg történtek. Kész leend az ország ezentúl is úgy alakítani védrendszerét, amint a szükség, czélszerűség, az ország helyzete, alkotmányos állása, nemzetgazdasági és közjogi viszonyai megkívánják , de oly intézkedéseket, melyek e részben az országgyűlés egyenes és világos beleegyezése nélkül bármikor léteznének, jogosaknak nem tekinthet. Mély tisztelettel kérjük tehát Felségedet, vegye kegyelmesen tekintetbe, hogy az ország jogait, melyeket a pragmatica sanctio is ünnepélyesen biztosított, sértetlenül megóvni kötelességünk, s e kötelességet elmulasztanunk nem szabad; ne engedje, hogy alkotmányunk alapelveinek ezen, s ehhez hasonló megtámadásai által lehetetlenné tétessék a kiegyenlítés műve; szüntesse meg ezen, most kiadott rendeletet, szüntessen meg általában minden egyéb oly intézkedést, mely, alkotmányunk mellőzésével, sőt egyenes sérelmével, az absolut hatalom által adatott ki, s tettleg és teljesen állítsa vissza minél előbb alkotmányunkat, hogy annak alapján képesek legyünk jogszerűleg határozni és intézkedni mindazok felett, amiket az ország biztossága, szellemi és anyagi érdekei sürgetőleg kivánnak. — Meg vagyunk győződve, hogy a pragmatica sanctióban ktűzött czél csak úgy lesz elérhető, ha az alkotmányosság mind Magyarországban, mind Felséged többi országaiban, teljesen és tisztán, valósággal életbe lép !“ Ezután felolvastatott a Madarász József által e tárgyban benyújtott s általa röviden indokolt más indítvány, mely következő: „Indítvány a most múlt 1860. december 28-ik napján kelt, Magyarország és a hozzákapcsolt részekre nézve, az 1797. 19. és 1827. 4. t. sz. szerint törvényellenes hadkiegészítési pátens tárgyában. Tekintve azt, hogy a följelölt pátens által nemcsak az alkotmánynak egyik legfőbb biztosítéka, a nemzetnek véréről törvényei szerint csak is öt illető szabad önrendelkezési joga szándékoltatik megsemmisítetni, de általa az ország ifjúságának személyes biztonsága és a családok nyugalma is megtámadtatik , kötelességemfil ismerem, a t. képviselőháznak elfogadás végett a következőket ajánlani: Határozza el a képviselőház 1 öt. Minekutána Magyarországban és a hozzákapcsolt részekben az 1793 , 3. t. ez. szerint a királyi örökös magát hat hónap alatt megkoronáztatni, az alkotmány megtartására hitet letenni, hitlevelét kiadni, és a hat hónap alatt is az ország alkotmányai és törvényei szerint kormányozni köteles; minekutána az 1715: 1. 2. 3. — 1723: 1. 2. 3. — 1741 : 8. — 1794 : 10. - 1827: 3. és 1848: 3. t. ez. szerint, még a koronázott törvényes király sem igazgathat Magyarországon és a hozzákapcsolt részekben pátensekkel, de csakis önálló, független, saját alkotmánya és az ország saját törvényei szerint; minekutána az 1790—91 : 19. és 1827 : 4. tvez. szerint az ujonczok megajánlásának joga egyedül és kizárólag Magyarország országgyűlését illeti, mégpedig úgy, hogy az országgyűlési törvényes megajánlás nélkül az ujonezok ki sem állíttatnak ; minekutána Magyarországnak önvérérel szabad önrendelkezési joga az , amelynek alkotmányos gyakorlata által képes Magyarország nemcsak önerejét kifejteni, úgy, hogy szabad szellemű demokrat alkotmányát kül-és belellenség ellen megvédeni nemcsak kész, de képes is; de egyúttal ezáltal nyújthatja Európa szabad szellemű népcsaládainak a biztosítékot is, hogy sem vére, sem vagyona alkotmányellenes irányzatokra, absolut érdekekre és czélokra fel nem használtathatik: mind e törvényeknél és indokoknál fogva, a feljelölt 1866. dec. 28 ik napján kelt hadkiegészítési pátens Magyarországra és a hozzákapcsolt részekre törvényellenes, érvénytelen és nem foganatosítható. 2010. ]YilVI*l ^ ° ° V/4 VO w A qK n « A a. «v 1. jmáUujgvuvtt részekben a végrehajtó hatalmat még a koronázott király is csak a törvények értelmében gyakorolhatja, elvárja a képviselőház, hogy Magyarországnak egyetlen gyermeke sem fog a fönjelölt törvényellenes hadkiegészítési pátensnek foganatosíthatásához sem közvetve, sem közvetlenül járulni; — kinyilatkoztatja egyúttal, hogy csak akik megfeledkezve az elősorolt törvények iránti tiszteletről, a fönjelölt törvényellenes hadkiegészítési pátensnek foganatosításához közvetve vagy közvetlenül járulnának, egytől egyig, — elsőtől utolsóig, — egyénként és összesen az 1504. 1. és 1507: 8. 1.czikkelyekben jelzett vétkeknek részeseikké válván, önmaguk teszik ki magukat a bűntény megtorlására ugyanazon törvényekben kiszabott bünhödéseknek.“ Elnök jövő keddet, jan. 15 ikét javasolja tárgyalási napul kitüzetni. (Elfogadtatik.) Gajzágó Salamon az állandó igazoló bizottmány nevében jelentést olvas föl. b. Vay Sándor választása, mely ellen vizsgálat volt rendelve, valamint Puskaru választása is igazoltatik. Szemle. Pest, jan. 12-én. Míg a közvélemény meglehetősen ellene van Francziaországban a hadsereg-ujjászervezési tervnek, másrészről pedig ép oly nyugtalanságot árul el Poroszország terjeszkedése miatt s egyszersmind nem bir lemondani „természetes határainak“ hagyományos visszahajtásáról a Rajna felé , addig Quinet Edgar, az ismeretes szabadelvű író, majdnem egyetlen Francziaországban, ki e részben legalább következetességet tanusit, midőn a „Temps“-ban a legszélesebb alapra fektetett katonai reform mellett agitál, mint azon egyetlen eszköz mellett, melylyel Francziaország a Németországban történt politikai változásokat ellensúlyozhatja. A franczia közvélemény meg nem bocsáthatja kormányának, hogy megengedte szomszédságában egy nagy népnek, mely addig szétválva volt, oly roppant szilárd egységgé összeforrását, s e vádnak ad czikkében kifejezést Quinet Edgar. Szerinte a germanizmus fenyegeti Francziaország jövőjét, s Francziaországnak kötelessége e fenyegetés ellen készülni , minden erejét összeszedni, ezért ajánlja a legnagyobb mérvű hadszervezést. „A porosz liberálisok azt állítják ugyan, mond Quinet, hogy eme nagy mozgalom a Rajnánál Francziaország javára szolgál. Ők a mi álmunkat akarják őrizni, azért áll küszöbünkön egy millió német katona fölfegyverkezve és hadkészen. Mi csak aludjunk, ők jót állnak az eseményekért, a jövőért! . . .De hisz ők a jelennek sem urai. Nem ők csinálták a jelen eseményeket, nem ők vezették a háborút, sőt minden nélkülük és ellenük történt. Ki áll jót, hogy holnap, holnapután nem így lesz-e ismét ? Ők, a liberálisok, maguk is gyámság alá adták magukat, meghódoltak a hatalom törvényének , s minket saját hatalmukkal biztatnak, kezességet vállalnak értünk! Ha most Poroszországban a mi bukásunkat határoznák el, a szabadelvűek ebben is szépen megnyugodnának.“ Quinet Edgar czikkére a „Nordd. Alig. Zig“ felel, s azzal vigasztalja magát ellene, hogy a franczia hadszervezet és a franczia politika fölött nem a „Temps“ szerkesztőségében határoznak. Az a párt — úgymond — melyet Quinet Edgar képvisel, mindig annyira tévedett, hogy épen az ellenkezőjét lehet várni annak, amit akar. A franczia demokrata pártnak ép igy nem fog sikerülni a rajnán túli és inneni két nagyhatalom közt háborút gyújtani, mely sem a franczia, sem a német nemzet érdekében nincs, amint a porosz liberális pártnak nem sikerült a háborút föltartóztatni. E tárgygyal összeköttetésben megemlítjük az augsburgi „Allgemeine Zeitung" azon brüsseli közleményét, mely szerint Francziaország kárpótlási követelései Poroszország irányában még korántsem vétettek vissza, hanem csak elnapoltatak, és hogy e követelések meglehetős nagy területet foglalnak magukban, melyet Francziaország kárpótlásul Poroszországtól a Rajnánál követel. Az olasz király újévi harczias nyilatkozatait most a lapok Fleury tábornok küldetésével hozzák kapcsolatba, ki a múltkori Florenczben léte alkalmával nem annyira a római kérdéssel foglalkozott, mint azzal, hogy bizonyos eshetőségekkel szemközt, melyek még ugyan távol vannak, egy új olasz-franczia véd- és daczszövetség útját készítse meg. Egy veronai lap még hozzáteszi, hogy Napóleon császár egyenesen fölhívta Fleury Ilik által Viktor Emánuelt, hogy az olasz hadsereget hadilábon tartsa. Mint tudjuk, az „Indépendance“ szerint nem kettős, hanos.» Arelncz szövetségről beszélnek Párisban, melyben Franczia- és Olaszországon kívül Austria is részt venne. Az „Indépendance“ elősorolja mindazon körülményeket, melyek e hármas szövetség hírét nagyon valószinüvé teszik. Ilyenek: Metternich herczeg bécsi útja s gyakori találkozása Párisba visszaérkezése óta Moustier marquisval; a bécsi kabinet kezdeményezése a keleti kérdésben létrehozandó egyetértés végett, s azon nagy készség, melylyel Francziaország a bécsi kabinet ajánlatát legelső sietett elfogadni; másrészről Viktor Emánuel személyes távirati üdvözlete újév napján Ferencz József Császárhoz, s ez üdvözlés azonnali viszonzása; végre az olasz király újévi beszéde, melyben uj és közeli harczok lehetőségét helyezte kilátásba. Ezekhez járul még azon ingerültség, melyet Lengyelország autonómiájának még végmaradványaiban is lerontása okozott a franczia körökben ; és ehez azon tehetetlenség érzete, hogy a jelen körülmények közt mit sem tehetnek az ellen ; azon bizonyosság tudata, hogy a pétervári kabinet nem kockáztatja vala e lépést, ha az európai egyetértés felbomlása közepett nem volna biztosítva Poroszország helyesléséről és esetleg segélyéről is; végre azon boszankodás és aggodalom, melyet Nagy Fridrik monarchiájának nagyobbodása, Németország egyesítésére célzó törekvése okozott Francziaországban . . . mindezek , az „Indépendance“ szerint, növelik azon lehetőséget, hogy az említett három hatalom közt szövetség készül, mégpedig nem csupán a keleti ügyre vonatkozólag, hanem viszály esetére ellenszövetség gyanánt is a porosz és orosz udvarok közti szövetkezés ellen. Részünkről nem tudhatjuk, mennyiben alaposak vagy nem alaposak az „Indep.“ által említett hírek. Azon föltevés mellett azonban, hogy Oroszország a Lengyelország ellen hozott legujabb rendszabályaira nézve biztosítva van Poroszország belenyugvásáról, emlékeztetjük olvasóinkat azon tényre, hogy Oroszország épen nem helyeselte egy ideig a Poroszország által Németországban elkövetett tetteket, sőt, mint akkor állják, föl akart lépni az ellen a vele rokon német fejedelmek érdekében , s nem nyugodott meg, csak akkor, midőn Poroszország bizalmas küldetésben egyik államférfiét küldte hozzá, ki, mint akkor általánosan álliták, Poroszország viszonti jó szolgálatát ajánlá föl Oroszországnak lengyel politikájára nézve.