Szabad Föld, 1947. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1947-07-27 / 30. szám

1947 július 17. Halász, vadász , éhenkórász Halászélet régeit és most Megbecsült foglalkozás volt valamikor a halászsmesterség. Hogyne lett volna, mikor valóságos tudomány a báljárásnak és a hálókötésnek az ismerete. A Nagysárrét, az Ecsedi-láp, a Tisza környéke, de a Duna is omották a halat, má is emlegetik öreg halászok azt az időt, amikor még a Tiszának kétharmada volt hal s csak egyharmada a víz A folyók megrendszabályozásával szánban kiszáradtak a vizes területek, kevesebb lett a hal és elfogytak a halászok is. Ma már igazi halász alig van több 1500-nál, a többi csak kedvtelésből vagy mellékesen foglalkozik a halászattal. Még abecsületük is megfogyott, azt mondják rájuk: „halász, vadász , éhenkórász." Pedig hát nehéz mesterség a halászat, különösen most, hiszen a háboríts pusztítások nagy hirt tettek a halállományban is. A háborító években folytatott rablógazdálkodás kipusztította a nemes halakat, a ponnyot, a harcsát. Meg aztán az utóbbi évek száraz időjárása sem kedvezett a halszaporodásnak. De a halászok is panaszkodnak, hogy a magyar ember már nem szereti a halat úgy, mint ahogy valamikor régen. Pedig hát a bográcsban főtt halászlének nincsen párja az egész világon. A békebeli években 60—70 ezer mázsa halat is fogtak, most pedig csak 18—20 ezer mázsát. A felszabadulás nagy változásokat hozott a halászoknak is, hiszen őket éppen úgy, mint más dolgozót, kizsákmányolta a földesúr és a közvetítő kereskedelem. A régi, reakciós világban a halásztársulatok a folyóparti uraságok birtokában voltak. A kifogott halsz uraságé lett, a halásznak legfeljebb a szálkája maradt. A demokrácia ezen a téren is gyökeres változásokat hozott. Az összes víziterület a halászok kezébe ment át: a halászszövetkezetek kapják meg fele és harmadrésznyi bérért. A halászok98 százaléka tagja a szövetkezeteknek. S a jól működő halászszövetkezetek egész sora bizonyítja, hogy ahalászok megtalálták boldogulásuknak egyedül helyes útját. Azonkívül segítségükre siet az állam is: 500 ezer forinttal támogatja a halászatot a hároméves terv első évében. Jobb napok virradnak a halászokra is. Több lesz a hal a Dunában, a Tiszában meg a Balatonban is. A magyar ember újra meg fogja szeretni a halpaprikást, meg a rántott halát, is. A halászlegény hálójával nem a kedvesét, hanem 20 kilós harcsát ejt zsákmányul a szőke, Tiszán meg a hullámzó Balatonon is. É. Nagy Sándor Nyomorból a boldogulás felé községgé alakul Ura-tanya s egy szegény parasztról nevezik el az új községet Ura-tanya mintegy hatszáz lelket számláló lakossága a legnagyobb nyomorban élt, mostanáig. A múlt évben nagy volt az aszály. Nem volt ruha, cipő, de még kenyér sem elegendő. Az uraiak azonban nem engedték, hogy a nyomor vaslábai eltiporják őket s legyűrjék a nehézségeket. Sokat segített rájuk a mostani, valamivel jobb termés is, de a legtöbbet mégis annak köszönhetik, hogy olyan vezetőemberükre találtak, mint Erdélyi Károly földhözjuttatott. Erdélyi Károly ért hozzá, hogy hogyan kell kihasználni a demokrácia, által e szegényparasztok részére nyújtott lehetőségeket. Mégis lesz iskola Urán — Úgy mozog a hivatalokban és Úgy ismeri a paragrafusokat, mintha mindig abban nőtt volna fel — ismerik el róla még a szakavatottak is. Legutóbb kiharcolta, hogy mégis tesz iskola Urán, pedig a földhivatal sehogyan sem akarta kiutalni az e célra kiszemelt épületet, őszre nem kell már nyolc kilométerre levő iskolába járni térdig érő sárban, a tanyai gyerekeknek. Most azután még nagyobbat gondolt Erdélyi Mihály. Urának megvan az elegendő lélekszáma ahhoz, hogy önálló község lehessen. Meg kell alakítani az önálló községet. Kiváncsiak voltunk a „tanya eszére” s felkerestük otthonában. Kis Oncsa-ház takaros szobájába vezet bennünket. Körülötte ott sürgölődnek gyermekei és felesége, aki időnként bele-beleszól a beszélgetésbe. Erdélyi Károly 45 év körüli jól megtermett ember, feszül az erő festében s ablam is, amit mond. A községalakítás tervének megszületéséről kérdezzük. Nekünk is meg kell próbálnunk Erdélyi Károly az asztalhoz lép, kihúzza a fiókot s az asztalra teszi. Tele van Magyar Közlönnyel. Előkeresi azt a számot, amely a községalakításról szóló rendeletet tartalmazza. — Ebben olvasom róla. Azután sokat megfordult agyamban, míg az ezév pünkösd vasárnapjára virradó éjjel megvilágosodott bennem, hogy nekünk is meg kell próbálnunk. Csengerújfalu község, ahová jelenleg is tartozunk, mostohagyermekként kezel csak bennünket. Nekünk nem jutott sem hitel, sem vetőmag. Parasztról neveznek el egy falut Erdélyi Károly itt elhallgatott, mint aki befejezte mondanivalóját, de kis idő múlva megszólalt ismét: — A nevet is találtam ki a községnek. A régivel hadd menjen feledésbe mindaz a sok rossz, amit eddig átéltünk.— Mi lesz a község neve? — Kiserdőd. Büszkén és öntudatosan ejtette ki a nevet, mint aki nagyon is jól tudja, hogyha bárók és grófok nevükről nevezhettek el községeket, egy szrgény paraszt neve is ér annyit, hogy benne legye egy község nevéiben. Élelmiszerárak: Nagykereskedelmi árak a budapesti vásártelepen: Güibabahagonya 0.60—0.74, Ella U.aü—0.66, hagyma 0.05—0.70, fokhagyma 3.80 —4/ káposzta 0.70—0.90, kolkásászta 0.30—0.40, kalarádé csomója 0.30— 0.50, főzőtök 0.38—0.40, paraj 1— 1.20, sóska 0.80—1, zöldpaprika kg 1.50— 3, zöldbab 2—3, uborka 0.90 — ISO, pardicsom 2—3, csemegetengeri csöve 0.30—0.45, sárgarépa és zöldség csomója 0.30—0.70, zeller csomója 1—1.20, alma 0.70—2 10, körte 0.80—2, Csabagyöngye szőlő 2.80—4, vörösszilva 0.50—0.80, ringló 1—1.80, sárgabarack 0 00—2, sárgadinnye 1.80—3.20, őszibarack 1.50— 7, csiperkegomba 10—12, róka- és szegfűgomba 10, citrom darabja 0.40—0.90, tojás darabja 0.57 *—0.60 forint. Szabad ütőid Duhaj suhancok két kalauzt kilöktek a vonatból, mert kérték a jegyet Teljes sebességgel robogott a vonat a ceglédi vasútvonalon Budapest felé. Kispest közelében Gémesi Lajos kalauz benyitott az egyik másodosztályú fülkébe, hogy a jegyeket kérje. Három suhanc utazott itt, akik szemmel láthatólag italos állapotban voltak. Ezek, ahelyett, hogy átadták volna jegyüket kezelésre, a kalauznak rontottak s ütötték minden oldalról. A bajbajutott kalauz Károlyiakig Elemér kalauztársát hívta segítségül, de ketten sem tudták megfékezni a duhaj suhancokat. A részeg verekedők végül is mindkét kalauzt kidobták a robogó vonatból. Szerencsére kisebb zúzódáson kívül nem történt egyéb bajuk. A vakmerő támadók elmenekültek. A rendőrség kézrekerítésükre széleskörű nyomozást indított. 7 Meghosszabították a honvéd tisztiiskolára való jelentkezést Érettségi stollral is tisztek lehetnek a parasstifjak A Honvéd Kossuth Akadémia tiszti és tiszthelyettesképző iskola ez év őszén megnyitja kapuit- Jelentkezésnél csak a testi és szellemi rátér,mettség, továbbá az erkölcsi és politikai megbízhatóság jön számításba, az érettségi bizonyítvány nem követelmény Az iskola hároméves Az első évben a növendékek alapkiképzésben és tisztesképzésben, ú. n. tiszthelyettes iskolában részesülnek és csak ennek sikeres elvégzése után kerülhetnek tiszti kiképzésre. A költségeket mindhárom évben teljes egészében az államkincstár viseli. A Honvéd Kossuth Akadémia ugyanekkor pályázatot hirdet egyéves tiszti iskolájára is. Ide azok pályázhatnak, akik legalább négyévi tényleges katonai szolgálatot teljesítettek, hivatásos vagy tartalékos tiszhelyettesek vagy tiszti iskolát végzettek és 34 életévüket még nem lépték túl. A jelentkezési határidő mind a hároméves, mind az egyéves tiszti iskolára augusztus 5-ig meghosszabbították. A felvételi kérelmeket a Magyar Honvédelmi Minisztérium Kiképzési Csoportfőnökségéhez kell címezni. Budapest, VI. Honvéd u. 28. Asszonyt ölt a kettős életű kereskedő Nappal jó családapa volt, éjszaka titokban nőkkel dorbézolt Bozsik János rákoskeresztúri kereskedő annak ellenére, hogy nős ember volt, gyakran futott asszonyok után és szórakozott társaságukban. Szerelmi kirándulásait azonban oly ügyesen titkolta, hogy felesége semmit sem sejtett. Otthon, mint becsületes kereskedő és jó családapa szerepelt, de amikor árubeszerzés ürügye alatt eltávozott hazafiól, valamelyik szerelmét kereste. Egy táncmulatságon a kereskedő megismerkedett Ausztin Oszkárnéval. Az asszonyt csakhamar hálójába kerítette s egy óvatlan pillanatban kisurrantak a tánchelyiségből. A Rákospatak mellé, vitte Bazsik új ismerősét és az éjszaka hátralévő részét ott is töltötték. Hajnalban az asszony arra kérte a kereskedőt, hogy kisérje haza, de Bazsik félt, hogy valamelyik ismerősével találkoznak s minden kitudódik. A férfi húzódozásából parázs veszekedés, majd verekedés támadt. Bozsik felkapott egy heverő vasdarabot és azzal többször Ausztinné fejére sújtott. A fiatalasszony összerogyott. A kereskedő ekkor a partra vonszolta az élettelen testet és bedobta a megduzzadt Rákospatakba. A holttestet a járókelők fedezték fel másnap és a rendőrség hamarosan a gyilkos nyomára jutott. A kettes életű kereskedőt a pesti ítélőtábla nem jogerősen nyolc évi fegyházra ítélte. Felakasztotta magét egy apa, nyolcéves kislánya vágta le a kötélről hősülőkkel. Nem volt mindig munkája és gyakran veszekedett feleségével. Egy alkalommal egyedül maradt otthon a nyolcéves Lidikével. A kisleányt a fűszerüzletbe küldte. Mikor ez néhány perc múlva visszajött , a konyhairtót kinyitotta, megdöbbentő látvány tárult szeme elé. Édesapja a konyha mennyezetéről, lecsüngő lámpa drótjára felakasztotta magát, szemei kidülledtek és láthatólag nem volt benne élet. A kisleány nem vesztette el lélekjelenlétét, a konyhaszekrényhez szaladt, kést vett elő és elvágta a kötelet. Néhány perc múlva a helyszínre érkeztek a mentők, akiknek sikerült mesterséges légzéssel Ternleiter Eleket magához téríteni. Ternleiter Elek rossz életviszonyok között élt egy budapesti bérházban feleségével és három gyermekével, a nyolcéves Lidikével, a hétéves Imrével és a háromeszten- ■ftUéc Hrába: TT T * -ji ------ Jr hogyan élsz, magyar parasztasszony ? Az egészben az a legcsodálatosabb, hogy a Piros Lajosék, Takács Imrének kitölölték a kérdőíveket. Kitöltöttek, mind a tízezret, amit a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének ixándor egészségügyi autói kiosztottak közöttük. Kitöltötték, pedig a múltban sok keserves tapasztalatuk azt tanította, hogy a kérdőív sose jó, vagy adó lesz abból, vagy sorozás. A magyar falvak asszonyai a kitöltött ívekkel elbandukoltak a postára és beküldötték a MNDSz központjába. Ez már egymaga is bizonyítéka annak, hogy hisznek a demokráciáiban és szeretik is. De százszor különb bizonyság az, amit az ívekre írtak. Hat gyerek, nyolc gyerek, tíz, gyerek A kérdőív első része az otthonról, családról szól. Négyszáz aszszony válaszait néztem át. Tizenöt kivételével háztartást vezetnek és a mezőn dolgoznak. Majdnem mindnek van gyereke,— három-hat, de gyakran tíznél is több. Mindössze százharmincan írták, hogy édesanyjuk, vagy nagyobb lányuk segít a háztartásban. A többi maga végez minden munkát a ház körül. „Milyen más munkát szeretnél” kérdésre harmincnégyen azt válaszolták, hogy örülnek, ha ennyit elvégeznek. Kienevemen azonban bevallották, hogy bizony inkább varrnémák, ipari, vagy szellemi foglalkozást űznének. Ha saját sorsába a többség beletörődött is, a gyerekének más életet szán. Négyszázból csak három írta, hogy gyerekét is földmívesnek akarja nevelni. A többi válasza majdnem mind: ipart tanulni. Négyen felelték, hogy az lesz a gyerekekből, amit akarnak, heten akarják a kicsket magasabb iskolába küldeni. Ez a jelenség megdöbbentő, de érthető. A mai asszonyok a földműveséletben csak a látástól vaskulásig tartó görnyedést, korai öregséget, nyomorúságot látják, meg az örökös reszketést esőért, jó búza, árakért. Amint a hároméves tervben készen lesznek az öntözőcsatornárt, jönnek a traktorok, megkezdik a gyümölcs, konyhakerti növények, ipari növények termesztését, a földműves élettől bizonyára nem féli többé anya a gyerekét. A parasztasszony politizál! Nagyon sokan tagjai a MNDSznek. Politikai pártnak már kevesen. De a véleményüket olyan egyenesen és tisztán formálják mindenről, hogy nagyon sok diplomás városi nő elbújhat mellettük. Mi a véleményed a napközi otthonról? Négyszázból háromszázkilencvenkilenc válasz: „Nagyon jó", „Áldás volna”, „Helyeslem”. Milyen döntő különbséget látsz az elmúlt rendszer és a mai helyzet között? Mindössze tíz százalék nem tud válaszolni, egy nincs most megelégedve, a többi megállapítja a javulást. „Most szabadabb a nép.” ,„Ez a jó rendszer, mert földet adott.” „Én abban látom a javulást, hogy annyi jogom van, mint a férfiaknak.” „Egyenlő munkáért, egyenlő bért kapok.” Én most szavráztam életemben először” — írja egy negyvennyolc éves asszony. „Most megmondhatom a véleményemet.” Négyszáz közül háromszázhetven jobbéletet vár a hároméves tervtől, náromszáznyolcvannnégy megállapítja, hogy a demokrácia megerősödése javulást jelent. Újság és titlla Négyszáz közül négyszáz feleli, hogy helyes a nők szereplése a közelibben ... Aki olvas, az újságot olvas és a bibliát. Negyvenheten válaszolták, hogy nem olvasnak. Ezek közül csak tizenkilencen időhiány miatt. A többi nem lát jól. Legtöbben Szabad Nép-et, Szabad Földet, Dózsa Népé-t, Szabad Szó-t olvasnak, a pártok közül úgy érzik, hogy „legjobb nekünk a kompárt meg paraszt párt”. Meglepően sokan felelik azt, hogy „legjobb volna,, ha valamennyi párt összefogna” és, hogy „pusztítsák már ki a reakciót”. Miről beszélnek legtöbbet az aszszonyok a faluban? — erre a kérdésre sorrendben következők a válaszok: 1. szegénységről, 2. mai helyzetről, 3. hadifoglyokról, 4. mikor miről, 5. pletykáról és rémhírről. Olcsóbb legyen a lábteji és telekkönyvesnék a földet A kérdőív végén hely jut az egyéni kívánságokra. Ezeket írták fel: Legyen olcsóbb a ruha meg a lábbeli, hogy mi is megvehessük. Telekkönyvezzék a kiosztott földet. Gyermekotthonokat állítsanak fel. Hozzák haza a hadifoglyokat. (No, ez gyorsan teljesült.) Tóth Istvánná zsák az asszony meg azt írta, hogy: „Az a kérésem, hogy az értelmiségi nők is ezintén érezzék át a demokráciát.”* Hat elemit, végzett közülük a legiskolázottabb, egész életük a mezőn, meg a bölcsők mellett telt el, —• és néhány hónap alatt egy pár előadásból, saját tapasztalataikból, meg a szívükből meg tudták tanulni, hogy ha jobb sorsot akarnak, ugyan azt kívánják,, amit a demokrácia. Leküzdik a vidéki aprópénzhiányt Vidéken az utóbbi időben nagyobb, arányú aprópénzhiány mutatkozott. A Gazdasági Főtanács elhatározta, hogy segít a bajon s úgy döntött, hogy a Nemzeti Bank autói minden vidéki vásárra lemennek s ott pénzváltó hivatalt létesítenek. Faujárók iskolát adtak Pusztacsévnek Az elmúlt vasárnap a monori járáshoz tartozó Pusztacsév községben állami iskolát avattak fel nagy ünnepség keretében. Az iskola még a háború idején súlyosan megrongálódott. A Zsolnai gyár falujáró csoportja három hónapig dolgozott fáradságot, sőt anyagi áldozatot sem kímélve, hogy a jövő iskolaévet egészséges iskola falai között kezdhessék meg a tanulók. Az ünnepséget a Zsolnai gyár 70 főből álló dalárdája, majd a Zsolnai és a helyi futballcsapat mérkőzése zárta be. Huszonnyolc újabb hajót kaptunk vissza a Szovjetunióból A Szovjetúnió már eddig is több magyar hajót adott vissza. Júniusban 28 újabb hajót kaptunk az oroszoktól.