Szabad Föld, 1948. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1948-05-02 / 18. szám

A MAGYAR PARASZTSÁG KÉ­PES HETILAPJA Rákosi Mátyás: Háromévi szárazság után Sárospatak­­után Ús Vihar­sarokba látogatott el vasárnap a­­naityar dolgozók vezére, Rákosi Mátyás. Korahajnaltól szeke­rek ezrei kocogtak az ország, utakon Mezőhegyes felé s kü­­­lön von­al­on sűrű egymása án vitték Csanda, Csongrádi s Dél. Békés földműves dolgozóit, fér­fiakat, asszonyokat, lányok­at a mezőhegyesi nagy parasztün­nepre, Gyuláról, ahol ugyan­csak Mindszenty tartott „ellen­­gyűlést", több mint háromezer ember jött el Mezőhegyesre, annak kifejezéséül, hogy a föld­­reform legnagyobb ellenségé­nek ájtasos köntösbe csomagolt politikai fondorkodásaira nem kiváncsiak. Ellenben hallani szeretnék s közelről látnr­i annak a pártnak a legelső emberét, amely pártnak köszönheti az egykori zsellér és cselédember, hogy földet kapott a kezébe, hogy rend lett ebben az ország­­ban , hogy három esztendő alatt a maga gazdája, az or­­szág ura lett a magyar paraszt- A mezőhegyesi nagy paraszt találkozóra több mint 60.000 ember seregfört össze. Vihar­sarok népe sose látott még ekkora gyönyörű felvonulást. A föld népe elhozta szivét s virág­­esővel, ajándékokkal, termésük legeslegjavával halmozták el az egyszerű, dolgozó emberek nagy barátját, Rákosi Mátyást- Végegyháza nevében Kasza Mi­hály újgazda parasztkenyérrel és sajttal ajándékozta meg Rákosi Mátyást, mert „ebben a leggazdagabb a község és ez a legkedvesebb számára.“ Se vége, se hossza nem volt a bárányok ajándékozásának. Mezőhegyes UFOSz és FéKOSz vezetői ezekkel a kedves sza­vakkal nyújtottak át egy nagy fekete bárányt Rákosinak: »Úgy viselje ennek gondját, mint eddig a magyar népnek Köszöntötték a Magyar Kommunista Párt vezérét az egyházközségek demokratikus vezetői is. A hegyen ál­dott itteni léte és további mun­kálkodása", — üdvözölte Me­zőhegyes református lelkésze­ Ugyancsak áldást kértek a nagygyűlésre a r. katolikus és evangélikus egyházak lelki­pásztorai is. Eljöttek az ünnepi gyűlésre a Viharsarok nemzetiségei is. Ott láttuk a felvonulók kö­zött Tótkomlós , asszonyait s leányait színpompás nemzeti viseletükben, Magyarcsanád román­­ lakosainak nevében. Bán Juliska újgaz­dalány kö­szöntötte fel a magyar minisz­terelnökhelyettest — románul- Nedusza Jánosné ősi szerb szokás szerint hófehér fátyol­lal kötötte át Rákosi Mátyás vállát — a szeretet jeléül. Beszéd közben ínycsiklandó szagokat hozott felénk a szél: lacikonyhákat állítottak fel a gyűlés szélén. Mellettük mé­­zeskalácsosok kínálgatták vá­logatott süteményeiket leá­nyoknak, legényeknek. Arrébb a gyepre ültek le az emberek s úgy hallgatták feszült figye­lemmel Rákosi Mátyás beszá­molóját mezőgazdaságunk meg­javult helyzetéről s tanácsait a paraszti sor ezer bajának orvoslásáról. Valóban olyan volt a mező­hegyesi nagygyűlés, mint egy nagy családias Rákosi Mátyás mi­n­i­szterelnök - helyettes szíves mosollyal hallgatja a tűzról pattant Csanádi menyecske köszöntőjét. A menyecske a Viharsarok dolgos parasztasszonjainak üdvözletét hozta: ezek az asszonyok úgy szeretik és becsülik a népi demokráciát, hogy­ a férfiaknál is nagyobb számban sereglettek egybe a mezőhegyesi nagygyűlésre. Májusban harmincezer hadifogoly­tör Rákosi Mátyás az összegyűlt parasztasszonyok nagy lelkese­­d­ése közben jelentette be, hogy az első hadifogolyszerelvény a napokban érkezik Már­­marosszigetre s május vé­géig a szovjet hatóságok harmincezer magyar hadi­­foglyot küldenek haza. A magyar asszonyok egyik legnagyobb óhaja ez idén véglegesen megoldódik: eb­­ben az évben már minden hadifogoly hazatér a Szov­jetunióból, az államosításról szólva ki­emelte Rákosi Mátyás, hogy a száz munkáslétszámon felüli gyárak államosítása óta nem­csak hogy nem állott be semmi zökkend, hanem ellenkezőleg, mindenütt fellendülés tapasztal­ható a termelésben. Az államo­sítást nemcsak az ipari munká­sok fogadták örömmel, akik megértik, hogy ezentúl nem a tőkés gyártulajdonosnak, hanem saját népük feldirég­ozásáért dolgoznak, de a gondolkozó parasztság is helyesli, mert megérti, hogy az államosított gyárak ve­zetésében ezentúl a döntő szempont a falu dolgozó népének minél jobb ellátása lesz! A hároméves terv eredménye­­képpen a dolgozók életszín­vonala is emelkedik és már megt általában a békebelinek 90 százaléka fölött tart. Mind­járt hozzátehetem — mondotta Rákosi Mátyás­ — hogy ez több, mint amit a hároméves terv erre az időre előrelátott. A megszilárdult munkaverseny és a munkafegyelem­ lehetővé teszi, hogy a hároméves tervet két és fél év alatt befejezzük és ezért már foglalkozunk azzal a gondolattal, hogy rövid kiön belül megkezdjük az új, ezúttal ötéves tervnek a kidataazását. — Istenem, hiszen akkor­­­n drága jó uram is hazajön! — Sirony Andrásáé­rt komlód! fö­művesasszony egyetlen szócskát sem akar elszalasztani, s amikor Rákosi Mátyás kije­lenti, hogy május végéig harmincezer hadifo­goly jön haza, őszre pedig valamennyi meg­­érkezik .— arca ki­ragyog, szemét elfutja az öröm és hím könnye: — „Százannyi örömöt nője* a Megvívta a mi gondviselőnknek, mint­­ amennyit­­ szeret nekünk! A magyarcsa­nádi román nemzetiségűek igazi virágszázai küldették el gyönyörű bokrétáju­kat. Bán Juliska 17 esztendős román lányka román szóval, de meleg szívvel mondja el a tagozó román nép testvéri köszöntését: „Ma­­gyarcsanád község dolgos román nemzetisége forró szeretettel köszönti a magyar nép nagy fiát, fogadja köszönt­­ünket a népi demokrá­cia, az egyenlőség és a szabadság megválasz­tásáért”. A mezőgazdaságban nincs hiba — Engedjék meg — folytatta Rákosi Mátyás a paraszthallga­­tóság nagy figyelme közben, — hogy mos­t rátérjek a mezőgaz­daság helyzetére. Az őszi veté­­sek állása eddig kitűnő, fia, aki az országot egyik sarkától a másikig járom, mindenütt csak nagy biza­kodást találok. Mindenütt azt hallom: „Ha a jóisten tovább is ilyen időjárást ad, akkor az idén nagyszerű aratásunk lesz“. Hozzáte­­hetem, három esztendei szá­­razság után rá is fér végre a magyar népre egy jó termés. A búza és a rozs vetésterülete az idén 68.000 holddal nagyobb mint tavaly ilyenkor volt, da­cára annak, hogy a tavalyi szá­razság rendkívül megnehezítette a vetést. Az árpa vetésterülete a legújabb adatok szerint már meghaladja a 800.000 holdat, ami 45.000 holddal, több, mint a tavalyi vetés. Amellett az északi megyékben még vetik az árpát. A zabbal bevetett terület április 20-ig 302.000 hold volt, 71.000 holddal több, mint a tavaly be­­vetett terület. Ez az emelkedés, mely majdnem 25%-os, kétség­kívül a lóállomány gyors sza­porodásával függ össze. A cukorrépával bevetett te­­rü­let addig 172.000 hold már eddig 18.000 holddal több mint a tavalyi terület. Ez a 172.000 hold azt mutatja, hogy a gazdák szívesen foglal­­koznak cukorrépa termeléssel, mindjárt hozzátehetem, hogy ez a szám 59.000 holddal több, mint amit mi a hároméves terv­ben erre az esztendőre előírt, nyomtunk. A tavalyihoz viszo­nyítva erőteljesen megnöveke­­dett a takarmányrépával, lucer­nával bevetett terület, ami mind azt mutatja, hogy állatállo­mányunk további erőteljes fej­­lődésével számol a parasztság. Ezek a számok mind azt muatják, hogy a mezőgazda­ságban nincs hiba. Túlzás nél­kül el lehet mondani, hogy ha az időjárás kedvező marad, az idén már jó átlagos békebeli termésünk lesz. Különösen ör­vendetes ez Csanád megyében, mely mezőgazdasági termelés szempontjából hazánk egyik legjobb megyéje. Az itteni vi­szonyok azt mutatják, amit az egész ország, hogy a paraszt­ság, az új gazda csak úgy mint a régi, fejlődik, gazdagodik. Csanád megye a hároméves tervben előirányzott mezőgaz­dasági — őszi és tavaszi — munkálatokat 100%-on felül tel­jesítette. Örömmel meg lehet állapítani, hogy a gazdaság fejlesztésében az újbirtokosok nem maradtak le a régiek mö­gött­ Elmondotta, hogy Saros végegyházi újgazda tavaly 2 és fél holdon 11 q búzát termelt, tehát holdanként 17 q-t. Egy másik újgazda Kevermesen 1 katasztrális holdon 980 q cukor­répát termelt. Battonyán Iklás­ Mihály 6 holdag újgazda 3 ka­­taszt­rális holdon 480 q búzát termelt, 2 holdon 62 q kukoricát és 1 holdon q cukorrépát. Év végéig mindenütt kiosztjuk a házhelyeket A magyar miniszterelnök, helyettes a továbbiakban e ma­gyar kisparasztság egyik leg­égetőbb kérdéséről, a házhelyek kiosztásáról és a házépítkezések megindulásáról beszélt. " Országosan a házhely, juttatás kérdése következőképen áll: házhelyet igényeltek 9.819 községben, összesen ill.OOO-en, ezek közül 588 községben 118.000 házhely birtokbaadása már megtörtént. A műszaki munkálatok 694 községben foly­nak és 148 000 házhelyet érin­tenek. Az országos földhivatal tervet dolgozott ki, melynek értelmében ez év végéig ** egész ors »zágban a házhely igénylők megkapják A házhelyeket. Csanád megye október 31-ig, Békés megye május 31-ig meg­kapja a maga házhelyeit. Ez « kérdés — folytatta Rá­­kon­. Má­tyás azért is rendkí­vül fontos, men szerte ezt or­szágiban, mindenütt, k­­­­ncsen az újgazdák, építeni szere­tnén­ek, Csanád megyében például­ köz­ük velem, hogy csak magában Mezőhegyesein, a felszabadulás, illetve a földreform óta 600 új ház épült, a battonyai járásban­­.OCO új ház épült, közülük egyedül Battonyán több mint háromszáz. A házépítések megkönnyíté­sére és meggyorsításéra a kormányzat tervbe vette, hogy kedvezménye««» Jut-

Next