Szabad Föld, 1951. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)
1951-07-01 / 26. szám
4 (Folytatás a 3. oldalról) Pongrácz rendszeres kémjelentésekkel látta el a követséget. Az adatokat részben ismerőseitől, barátaitól szerezte, részben pedig a saját megfigyelései alapján gyűjtött adatokat juttatta el az USA-követség politikai és katonai osztályának. Gyomlai László 1949 elején tájékoztatta Pongráczot az összeesküvésről. Pongrácz erről beszámolt Petrov követségi titkárnak, aki megelégedéssel vette tudomásul a fasiszta szervezkedést s kifejezte, hogy a követség ezt nagyon helyesli. Egyúttal utasította Pongráczot, hogy az összeesküvőkkel állandóan tartsa a Kapcsolatot és tőlük is minél több adatot szerezzen. Endrédy Vendel 1939-ben lett a ciszterci rend tartományfőnöke. A Horthy-rendszer alatt számos világi tisztséget viselt, bár a királyságot „ideálisabbnak“ tartotta. Évi hárommilliós jövedelmük volt • „szegény** szerzeteseknek A ciszterci rendnek 46 ezer kat. hold földbirtoka, több üzeme és gyára volt. A földbirtokon, az ipari üzemekben és a gyárakban körülbelül 1500 munkás és paraszt dolgozott. A rend legnagyobb birtokán, a 30 ezer holdas előszállási uradalomban a cselédek és hozzátartozók összlétszáma körülbelül 3200 volt. A ciszterciek jövedelmük tekintélyes részét részvényekbe igyekeztek fektetni és így egyre jobban behatoltak a nagyiparba. Az egész vagyonnak, az iparba, a nagyiparba fektetett részvénytőkének és földbirtoknak az értéke a háború alatt, elérte a 40 millió aranypengőt. A háború kitörésekor körülbelül évi egymillió 200 ezer aranypengő volt a rend átlagos tiszta jövedelme. A háború alatt ez egyre emelkedett. Endrédy elmondotta, hogy becslése szerint a legnagyobb évi jövedelmük elérte a hárommillió aranypengót.. Endrédy Vendel, mint zirci apát, üzleti, de ugyanakkor szoros baráti viszonyban állt számos iparmágnással, bankárral és földbirtokossal, így például báró Ulknann Györgygyel, Chorin Ferenccel, báró Kornfeld Móriccal. Rajtuk keresztül a rend vagyonát spekulációs elvek szerint irányították. A cselédek pénzbeli jövedelme: évi 40 pengő Endrédy a Hagyó-Kovács Gyula által vezetett30 ezer holdas előszállási papi uradalomról a következőket vallotta: — Előszállási uradalmunkban a cselédség igen rossz viszonyok között élt. Évi pénzjövedelmük 40 pengő volt. Egy-egy szobában öt-hat személy lakott. Kultúrához, tanuláshoz nem juthattak. Ugyanakkor az előszállási birtok évi átlagban 800 ezer pengőt adott be a rend kiadásainak fedezésére. A cselédházak sötétek, földesek és szinte teljesen ablaktalanok voltak. Tizenegy cselédházban 323 lélek lakott a felszabaduláskor. A vitaminhiány sokszor katasztrofális méreteket öltött. Egész sor betegség, skorbut és pellagra ütötte fel fejét. A főtáplálék a kukorica volt. A cukorfogyasztás fejenként 10 dekát sem tett ki egy hónapban. 1943-ban minden 100 élveszületésre 16 csecsemőhalálozás jutott. Ilyen viszonyok uralkodtak a papok birtokán. — A birtokot én ellenőriztem — vallotta Endrédy — évenként egyszer végigjártam és Hagyó-KovácsGyula munkájával mindig teljes mértékben meg voltam elégedve. A rettegett jószágkormányzó Hagyó-Kovács Gyula, az előszállási papi uradalom rettegett jószágkormányzója, aki híres volt arról a mondásáról, hogy: „A szegény embernek elég annyit tudni, hogy a fát kikerülje“ — ismertette múltbeli tevékenységét. Igazgatósági tagja volt többek között a Hitelbanknak, a Hungária Gőzmalomnak, a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaságnak, az Egercsehi Kőszénbánya Részvénytársaságnak, a Magyar-Amerikai Olajipari Részvénytársaságnak és a Magyar Bauxit RT-nek. A ciszterci rendé volt a kalocsai gőzmalom, a dunapentelei malom részvényeinek 20 százaléka, a dunaföldvári kendergyár részvényeinek 45 százaléka etb. é, mint jószágkormányzó, a cselédséget a legmostohább sorban tartotta. Két családnak egy szobája — A 30-as években — mondotta — bérmozgalom is volt az aratáskor, mert rendkívül alacsonyra szabtam a napszámbért: télen egy pengő volt, nyáron pedig 180, vadászaton 80 fillér. A bérmozgalom szervezőinek a küldöttsége felkeresett és 20 százalékos béremelést kért. Én kiutasítottam őket. A lakások túlnyomó többsége a XIX. században épült. Minden két családnak volt egy szobája, kamrája és közös konyhája. Voltak nyolctagú családok. Ezen úgy segítettek, hogy a családfő, vagy az idősebb gyermek kiment az istállóba aludni. Tbc-megbetegedés gyakran fordult elő. Az 1942-es, úgynevezett tüdőszűrővizsgálaton a gyermekek túlnyomó többsége tbc-fertőzést mutatott. Az egész uradalom területén egyetlen szülőotthon sem volt. A cselédek viszonyairól még a következőket mondotta: — A teljes kommenciós cseléd készpénzben nem kapott többet 40 pengőnél egy esztendőre. Szóval negyedévenként 10—10 pengőt. Gazdásztisztjeim durván, gorombán bántak a cselédekkel. Én erről tudtam és helybenhagytam ezt, sőt magam is megpofoztam három cselédet. A munkaidő látástól-vakulásig tartott, nyáron hajnali három órától este 9—10 óráig. Gyermekgyilkosok... Dr. Zalai Kálmán intéző 1935 május végén közölte Hagyó-Kováccsal, hogy a Retyegő nevű halastóban éjjel halásztak. Hagyó-Kovács utasította, akadályozza meg a tóba való bejárást, akár fürdés, akár halászás céljából. Zalai négy darab rövid nyélre szegezett törött vasvillát vezetett a zsilip két oldalán a tó fenekére, ahol be lehetett járni. Hagyó-Kovács ezt jó ötletnek tartotta. 1935 pünkösd vasárnap délután a gyerekek mégis bemerészeltek menni a tóba és egy aratómunkás 12 éves gyermekének hasába fúródott a villa, átment a hasfalon és a belét is megsértette. Hagyó-Kovács azonnal beszélt a csendőrökkel és a gyermekgyilkosságnak semmiféle következménye nem lett. Az uradalom legjobb viszonyban volt ugyanis Horthy vadállataival, a csendőrökkel. Szálasi-misék a sziklakápolnában Csellár István, a magyarországi pálosrendnek volt a tartományfőnöke. A rendre üzemtulajdonosok, földbirtokosok, horthysta közéleti előkelőségek, így többek között a hírhedt nyilas államtitkár, Endre László gyakoroltak befolyást. Gellérthegyi sziklakápolnájuk valóságos bűnbarlang volt. A múltban rendszeresen Ottó-miséket, a nyilas idők alatt pedig Szálasi-miséket tartottak, amelyekre egyenruhás nyilas csoportok is jártak. A pálosrend a legvisszataszítóbb módon használta fel a vallásos hívők hiszékenységét politikai tüntetésekre, az ájtatosságokat anyagi haszonszerzésre és üzletek lebonyolítására. Kápolnaépítés helyett a borüzlet Csellár, az összeesküvő banda tagja elmondotta, hogy egy alkalommal kápolnaépítés ürügyével hatalmas összegeket gyűjtöttek össze a hívektől. A híveket azzal szédítették, hogy a Normafánál kápolnát építenek — amely azonban sorha nem készült el, mert az összegyűjtött pénzből borüzletet bonyolítottak le. A tárgyalóterem közönsége m megdöbbenéssel hallgatta Csellár vallomását: „A perselypénzből szeretőmet segítettem** — A rend tagjai erkölcstelen üzleti manipulációkat folytattak. A pálosoknak kocsmájuk volt a Havas utcában, Budapesten. Ezt a kocsmát a pálosrendvolt vezetője, Zembrznsky Mihály egyik barátnőjének, Zács Erzsébetnek ajándékozta szerelme viszonzásaként. Engemet Pécsről 1946 februárjában egy női szerelmem miatt, amely már akkor közismertté kezdett válni, a sziklakolostorba helyeztek át. Helyettes házfőnök lettem, szélesebb körű pozíciót nyertem. Az ismert nővel való viszonyomat még egy ideig továbbra is fenntartottam, sőt az ő részére a sziklakápolna perselyéből havonta több összegben, mintegy 3600 forint pénzsegélyt, adományt is juttattam. ki ügyésznek arra a kérdésére, hogy rendtársai tudtak-e erről a szerelmi viszonyról és nem kifogásolták-e? — Csellár azt felelte: — Rendtársaim tudtak erről, nem kifogásolták, mert ők maguk is ilyen bűnösök voltak. Vezér Ferenc vádlott a Szovjet Hadsereg bevonulása után Rákosszentkúton „polgárőrség“ címén 25—30 tagú terrorbandát szervezett. — Minél több szovjet katonát kell megölni — vallja a bestiális szörnyeteg — állandóan erre utasítottam őket és megparancsoltam, hogy ezekről a gyilkosságokról számoljanak be nenekem. A szószéken állandóan uszítottam és lazítottam a szovjet katonák ellen. Kifejtettem, hogy szovjet katonát megölni nem bűn, tehát aki megöl szovjet katonát, bátran jöjjön hozzám, én fel fogom oldani bűnétől. Jöttek is, meggyóntak és éri, feloldottam őket. „Véres lett a fehér reverenda’* A főként kulákokból, aztán nyilas fasiszta csőcselékből álló banda körülbelül 30 szovjet katonát gyilkolt meg. Maga Vezér is többször lövöldözött szovjet katonákra. „Orosz vadászatnak“ nevezte azt az akciót, amikor éjszakánként gyilkos társaival a tanyavilágot járta. Egy alkalommal, 1944 decemberében a párosszentkúti kolostorban saját kezével gyilkolt meg egy szovjet katonát. Rátámadt a katonára, ütlegelni kezdte,, kezét hátracsavarta és jobb öklével óriásit ütött a nyakszirtjére. Elrabolta tőle pisztolyát és fejbelőtte. A gyilkosság után kimosta fehér reverendáját, amely véres lett. Jóízűen megebédelt, majd a kertben elásta a holttestet. Vezér Ferenc aljas gyilkosságairól felettesei is tudtak s tudott róla Hamvas Endre Csanádi és Péteri József váci püspök is. Valamennyien segítették a hatóságok előli bujkálásban, Grősz József is „jószívvel“ volt hozzá, mert még a naponta előírt papi imádkozás alól is felmentette. Azért, hogy a bujkálás alatt erre ne legyen gondja. A pápa külön áldását küldte a gyilkosnak — Az egyházi személyeken kívül — mondotta a gyilkos — szeretőim is rejtegettek. Én mint pap, nagyon bűnös és erkölcstelen életet éltem. A rend tagjai tűrték, mert ők is hasonló életmódot folytattak. 1948 tavaszán egy budapesti lánnyal szexuális kapcsolatot tartottam fenn. Ezt a leányt azzal szédítettem meg, hogy ki fogok lépni a rendből és elveszem feleségül. 1950-ben különleges nagy kitüntetésben részesült Vezér, XII. Pius pápától külön áldást kapott. A Rómában tartózkodó fasiszta Zembrznsky pálos szerzetes ugyanis beszámolt a pápának Vezér gyilkosságairól és a pápa ezért küldte neki különleges, hévre szóló atyai áldását. A főtárgyalás harmadik napján a tanúk kihallgatása következett. A megidézett tanúk vallomása kivétel nélkülmegerősítette az elvetemült gonosztevők vallomásait , s még inkább fény derült véres terveikre. A tanúvallomások során elhangzott megdöbbentő bizonyítékok méginkább megmutatták, hogy mennyi förtelmes gaztett szárad az összeesküvők lelkén s mennyi pokoli tervet forgatnak agyukban, menynyi ártatlan ember vére tapad mocskoskezükhöz. Vasúti szabotázsokat szerveztek Balázsi Sándor volt MÁV állomásfőnök tanúvallomásában elmondotta, hogy Bozsik Pál utasítására 1949 őszén összeköttetésbe lépett a budapest-józsefvárosi pályaudvar állomásfőnökével, dr. Pécsi Pállal és Vályi Kálmánnal, a Kisgazdapárt vasúti csoportjának egyik vezetőjével. Felszólította őket, hajtsanak végre vasúti szabotázsokat. A legmagasabb egyházi körök ezt jónéven vennék. A két vasutas ezután másokat is bevont a szervezkedésbe, szabotázstevékenységet fejtettek ki, vonatkisiklásokat, forgalmi akadályokat okoztak. Rendszeresen rongálták a szállított árut. Ezután a szerencsétlenül járt kisfiiú apja, Szabó Mihály 11, holdas dolgozó paraszt, volt uradalmi cseléd mondta el a bíróság előtt kisfia meggyilkolásának történetét. — A borzalmas eset után Hagyó- Kovács Előszállásra hívatott és azt mondta: „ember, én nem tudok arról, hogy gyilkoló Szerszám van a halastóban", pedig ő tudott róla, mert ő rakatta be. Aztán azt mondotta még: „Ember, én a fiadnak a haláláról nem tehetek, mert mindenki a maga portáján azt csinál, amit akar”.. Ezzel gúnyosam 30 pengőt, dobott felém az asztalon. . Én akkor azt mondottam, nekem ez a 30 pengő nem ér semmit. Aztán a rokonságtól kértem pénzt és ezzel temettem el gyermekemet. Ezen a földön én vagyok az isten — mondta a gyilkos pap A tárgyalás elnöke Szabó vallomása közben Grősz felé fordulva megjegyezte: — Egy pillanatra tessék kérem felállni. Ezért nem kívánják ők (Szabóra mutatott) vissza a csendőruralmat. Senkit sem büntettek a meg a gyermek haláláért? Szabó így folytatta: — Senkit az ég világon nem büntettek meg, mert a Hagyó-Kovács megállította az eljárást. Ő vol az összes körzetnek az atyaistene. Ő mondta: ezen a darab földön én vagyok az isten, mert ha én nem adok kenyeret, akkor az isten nem ad. Ez a tárgyalás megmutatta ezeknek az elvetemült összeesküvőknek igazi arcát. Dolgozó népünk nem marad adós a válasszal. Olyan kemény és elrettentő lesz az ítélet, mint amilyen elrettentő sorsot szántak dolgozó népünknek. Szabad Föld 1951 július 1. Mi a feladatua a bér- és termelési bizottságnak? A magasabb terméseredmények elérésére, az önköltség csökkentése érdekében állami gazdaságainkban, gépállomásainkon, erdőgazdaságainkban bér- és termelési bizottságok alakulnak. A bizottság tagjait az üzemi bizottság szervezi meg az élenjáró dolgozók, újítók köréből. Ezekben a bér- és termelési bizottságokban külön verseny-, bér- és norma-, brigád-, újítási- és szakoktatási-, munkamódszerátadó és műszaki megbízottak működnek majd. A bizottság feladata lesz a kollektív szerződés és a kormányhatározatok betartásának ellenőrzése és a dolgozók bevonásával harcot indít a bizottság a bér- és normacsalók, a munkafegyelem lazítói ellen. Másfelől ellenőrizni fogja, hogy a dolgozók munkájuk után rendszeresen és pontosan megkapják a munkabérüket, továbbá azokat a jutalmakat és szociális juttatásokat, amelyeket kormányzatunk a dolgozóknak biztosít. A bizottság munkájával elősegíti a munkaverseny kiszélesítését, a dolgozókat mozgósítjamagasabb terméseredmények elérésére, takarékosságra, az önköltség csökkentésére. A bér- és normamegbízott elősegíti, hogy a dolgozók megismerjék a kollektív szerződést, a bérezési rendszert, ellenőrzi a kollektív szerződés betartását, részt vesz a dolgozók bérezési besorolásában, figyelemmel kíséri az üzemben, a gazdaságban a béralap helyes felhasználását. A versenymegbízott az üzem, gazdaság termelési versenyét szervezi, ő felelős a versenyeredmények rendszeres kiértékeléséért s azért, hogy a versenytárs, gazdaság, gépállomás eredményeiről értesüljenek a dolgozók. A brigádmegbízott segíti a vállalatvezetést, hogy a miniszteri rendeletet az állandó brigádok megszervezéséről a gazdaságban maradéktalanul végrehajtsák. Az újítási megbízott szorgalmazza, hogy a dolgozók minél több új munkamódszer, újítás bevezetésén gondolkozzanak. Ügyel, hogy az újításokat az ellenőrző szervek azonnal elbírálják, a bevált újításokat a gyakorlatban alkalmazzák s az újítóknak járó jutalmakat azonnal kifizessék. A munkamódszerátadó megbízott azt tartja szem előtt, hogy a gazdaság, üzem minél szélesebb körben alkalmazza az élenjáró szovjet agrotechnikai eljárásokat , s általában bevezesse a termelési ágakban a legfejlettebb munkamódszereket. A műszaki megbízott elősegíti többek között, hogy a műszaki vezetők, szakemberek nagyobb segítséget adjanak a fizikai dolgozóknak. Szorgalmazza, hogy a vállalatvezetőség a termelési terveket idejében felbontsa és ismertesse a dolgozókkal. Ezenkívül több más részfeladata lesz a bér- és termelési bizottságok tagjainak, amelyek mind azt célozzák, hogy az állami gazdaságok gépállomások, erdőgazdaságok még jobb eredményeket mutassanak fel a termelői munka frontján. Dolgozóink örömmel üdvözlik a bér- és termelési bizottságok megszervezését, mert e bizottságok, ha jól végzik feladatukat, jelentős mértékben elősegítik a termelés emelkedését és ezen keresztül a dolgozók életszínvonalának további emelkedését. Gyapottermelőink tapasztalataikkal forduljanak a Székkutasi Gyapotkutató Intézethez! Ötéves tervtörvényünk előírja, hogy 1954-ben 200 ezer kát. holdon kell gyapotot tenni almni és ezen a területen 900 ezer mázsa magvasgyapot-termést kell elérni. Ennek a nagy feladatnak a megoldása megfeszített munkát követel minden gyapottermesztőtől, de nagy feladatot ró a Gyapottermesztési Kutató Intézetre is. Ki kell kísérletezni a hazai tapasztalatok alapján, azt az agrotechnikát, mellyel a lelhető legnagyobb gyapottermést tudjuk biztosítani. És ki kell nemesítenünk a mai viszonyok között biztosan és bőven termő gyapotfajtát! A nemesítés aSzékkutasi Gyapottermelési Kutató Intézetben folyik. De a leghelyeseb és legeredményesebb agrotechnika kikísérletezését csakis a gyapottermelő tszcs-k, állami gazdaságok és egyénleg gazdálkodó dolgozói parasztok végezhetik el. Az idén a gyapotitermesztésre a tavaszi időjárás nem volt egészen kedvező. Kevés volt a fény, a meleg és túl sok volt a csapadék. A vetésen és az első kapáláson már túl vagyunk. A vetéssel kapcsolatban az a tapasztalatunk, hogy ahol vetés előtt mélyen kultivátoroztak, ott nehéz volt biztosítani a 3—5 cm vetésmélységet. S ahol mélyebbre jutott a mag, ott az erős záporok következtében lecserepesedett talajt nem tudta áttörni a kelésben lévő növény s, megfulladt. A jövőben tehát még jobban ügyeljünk a vetés mélységére és a gyapotföldön ne engedjük meg a cserepesedést. A gyapotnál a szuperfoszfát adagolása jelentős mértékben növeli a termést. A jarovizált gyapotmagvak szuperfoszfáttal való keverése azonban hátrányos volt, mert a szuperfoszfét rákenődött a magra, s a gép nem vetette ki, ha pedig a magot a szuperfoszfáttal együtt megszárítottuk, az megölte a csiraképességet A cserepesedés megszüntetésére a kelés körüli időszakban igen jól bevált a „Mártha—Szilvási“-féle szögeshenger. . Itt-ott fiatal gyapotvetéseinkben felütötte fejét a gyökérvész. Megfigyelésünk az, hogy a jó szerkezetű, levegős, melegebb talajokon, ha nem vetettünk túl korán, csak a legritkább esetekben fordult elő gyökérvész. A savanyú, vagy savanyodásra hajló rossz szerkezetű talajokon azonban sok kárt tett ez a betegség. A gyökérvész elleni védekezés kidolgozásához nagy szükség van arra, hogy minden gyapottermelő közölje a gyökérvész fellépésével kapcsolatos megfigyeléseit s eredményes leküzdésének módszereit a Székkutasd Gyapotkutató Intézettel! De nemcsak ennek a betegségnek a leküzdésében kérjük a gyapottermesztők segítségét, hanem a helyes agrotechnika kialakításában is. Írják meg intézetünknek a termelőcsoportok, állami gazdaságok és egyénileg gazdálkodók hasznos tapasztalataikat és — akár a Szabad Föld útján, akár közvetlenül — forduljanak hozzánk minden kérdéssel, hogy minél hamarabb elérjük célkitűzéseinket, magyar földön termelt gyapotból fedezhessük textiliparunk szükségleteit! Göde Ferenc kutató, Székkutasi Gyapotkutató Intézet PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Az Irodagépértékesítő Vállalat forgalomba hozza a Szovjetunióban közkedvelt, hazánkban is nagy érdeklődéssel várt „Scsoli" számolótáblát, melynek találó magyar elnevezésére pályázatot hirdet. A készülékkel az összes alapműveletek percek alatt elvégezhetők. Ára: 46 Ft. Pályázati díjak: I. díj: 1000 Ft II. díj: 500 Ft 111. díj: 300 Ft és 10 db 100 Ft-os vigaszdíj. A július 5-ig zárt borítékban az Irodagépértékesítő Vállalat címére, Budapest 62. Postafiók: 474. „Névpályázat” jeligével beküldendő pályázatok felett, az Országos Tervhivatal, a Népművelési Minisztérium, a Belkereskedelmi Minisztérium és a vállalat képviselőiből álló bizottság dönt. Eredményhirdetés: 1951 július hó 15-én a sajtó útján.