Szabad Föld, 1952. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1952-10-05 / 40. szám
TC52 október 5. KÉPES MILAPŐ Néphadseregünk harcosai a dicsőséges 1848-as és 1919-es Zászlók alatt vonultak el a pákoczi emlékmű előtt a néphadsereg napján. — A békekölcsön jegyzése legyen a békekongresszusra való készülődés első nagy tette. A jászberényi békeizottság az Országos Béketanács felhívása szelemeiben végzi munkáját. Horváth Béláné bizottsági tag, 10 holdas dolgozó parasztasszony, hat gyermek édesanyja az újságokból mutatja szomszédainak, mi minden épül az államnak kölcsönadott forintjainkból. — Kifizetődik a szerződéses hizlalás! — mondja Szabó Jánosné kőzsdi dolgozó parasztasszony. Előleget, takarmányt kapnak a szerződők és jó árat fizet az állam a hízókért. Szabóék két hízóra kötöttek szerződést s, kettőt híztanak a család számára is. Országszerte megkezdődött a szüret. A kunbajai Rózsa Ferenc tsz tagsága jó termést takarít be 30 kat.holdnyi szőlőjéből. Szabadföld Több jószág — több jövedelem! — Szépen fejlődik a békéscsabai Előre tsz állatállománya — Elnök elvtársi Holnapután tszlakodalom lesz. Szlávik Marika és Mokka András esküszik, 300 forint előleget szeretnék felvenni — áll elő kérésével a békéscsabai Előre tsz vezetőségénél Szarka György kertész. Nincs annak semmi akadálya. Van pénz a tsz pénztárában és Szarka Györgynek is van mire előlegezni. Tavasszal lépett be a tsz-be és már közel 300 munkaegysége van. Pedig nem is a kertészek, hanem az állattenyésztésiben dolgozók vezetnek a munkaegység szerzésében. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen az Előre tsz-nek van a legszebb és legnagyobb állatállománya a környéken. A szarvasmarhaistállókban 52 tehén, 74 üsző, a lóistállóban 61 ló és cskó, a sertésszállásokon 824 sertés, köztük 151 anyakoca, a baromfitelepeken pedig 4664 csirke, liba, kacsa, pulyka bizonyítja, hogy ebben a termelőszövetkezetben nagy gondot fordítanak az állattenyésztésre. • — Mikor 1948 őszén megalakultunk, mindössze három lovunk és két bivalyunk volt , a következő év tavaszán kaptunk egy 22 darabból álló sertéstörzset — mondja Csornai Imre, a tsz fiatal elnöke. — Azóta minden erőnkkel arra törekedtünk, hogy állatállományunkat megnöveljük és ez sikerült is Szakszerű munka, nevelés — Nemcsak az állatállomány számbeli növelésére törekedtünk — kapcsolódik bele a beszélgetésbe Ancsin R. Pál, állattenyésztő technikus, hanem minőségre és a hozamok növelésére is. Ezt is sikerült elérni. Ez idéi, mangalica anyakocáink malacozási átlaga 6,1, ami annyit jelent, hogy az első malacozásnál minden 10 anyától 11-el több malacot neveltünk fel mint amennyit tervünk előír. Ugyannakikor a mangalicáknál előírt 12 kilós választási súly helyett 15 kilós malacokat választottunk le. A választási súlytöbblet 300 malacnál 900 kilóra rúg. Ezt úgy értük el, hogy malacainkat egy hetes koruktól pörkölt árpára szoktattuk, három hetes korukban pedig már zöld lucernát is adtunk nekik Bőven jut tojás, baromfi a szabad piacra is! De jó eredményeket értek el az Előre tsz tehenészei is. Maulis János a legjobb tehenész társaival együtt azoknál a teheneknél, ahol napi 6 liternél nagyobb volt a tejhozam, bevezette az egyedi takarmányozást és a háromszori fejést. Még a tehenészeknél is jobb a baromfi-telep asz- sszony dolgozóinak teljesítménye. Kerekes Antalné, Maulis Mihályné, Mokka Mihályné gondos munkával szinteveszteség nélkül nevelte fel a több mint négy és félezres baromfiállományt, amiből máris komoly jövedelme van az Előre tsz-nek. Egyszerre 80 libát tömnek a tsz asszonyai. A baromfitelep gyönyörű járóéi anyanyi tojást termelnek, hogy nemcsak a tsz beadását lehet belőle könnyedén fedezni, hanem bőven jut piacra is. A tsz jó gazdálkodásának híre van a környéken. Ez a magyarázata, hogy az őszi fejlesztés során 52 családdal s 320 kat.holddal erősödött a szövetkezet. A takarmányozásra fordul a szó. Fogjunk hozzá a szalma feltárásához. — A nagy állatállományhoz viszonyítva kevés a takarmányunk — magyarázza az állattenyésztő technikus. — Akárhogy számolom is, nem lesz elég a takarmánykészletünk, mert a szárazság s a nyári forróság leperzselte rétjeinket és vetett takarmányunk is gyengébben fizetett, mint ahogyszámítottuk. Éppen ezért azt javasoltam a vezetőségnek: a szálastakarmány pótlására kezdjük meg a szalmáséti árást, hogy a télvégi és tavaszi etetéshez is maradjon szálastakarmány. A vezetőség azonban nem járult ehhez hozzá. Ez arra mutat, hogy az Előre tsz vezetősége nem követi pártunk és kormányunk szavát a takarmánybázis biztosításának érdekében. A vezetőség üljön össze, vizsgálja meg még egyszer alaposan a takarmánybázis kérdését és sürgősen kezdjenek hozzá a szalma feltárásához. Javítani kell a munkát más területen is. Több nőt az állattenyésztési munkába Az állattenyésztés fejlesztéséről szóló párt és kormányhatározat előírja, hogy a termelőszövetkezetekben 1954-re az állattenyésztésben dolgozóknak legalább a fele nő legyen. Az Előre tsz-ben viszont csak a baromfitelepen dolgoznak asszonyok, holott a tehenészetben, a sertéstenyésztésben éppen úgy megállnák helyüket a tsz női dolgozói, ahogy helytállnak a baromfitelepeken. A tsz vezetősége a takarmánytartalékok feltárásával, a női munkaerőknek az állattenyésztésbe való bevonásával az állattenyésztés és a takarmánytermesztés legjobb módszereinek széles körben való alkalmazásával elérheti, hogy nemcsak Békéscsaba határában, hanem az egész megyében neki lesz a legnagyobb jövedelme az állattenyésztésből. A vezetőség tehát ne késlekedjen, tartsa be mindenben az állattenyésztési határozat előírásait! A Lepsényiek már mindenből teljesítették ezévi beadásukat Délelőtti csend uralkodik Rádó községben. Az utcán alig járnak. Nem nehéz mégsem megtalálni Lepsényi Bálint házát. Megkülönbözteti a többitől az új kerítés fényes drótja és a ház élénkpiros tetejét sem koptatta szürkére az idő. Az udvarban sok a virág. A muskátlit nagyon szeretheti a házigazda, mert még a tornácon is ott virít piros virágok. Nincsenek otthon. A szőlőhegyen találjuk meg Lepsényi Bálintnét. Úgy hajladozik a tőkék között, mintha legalább is csak 40 év múlva lenne 72 éves. Nem súlyos neki a kétfülfs kosár sem, pedig tele van érett fürtökkel. Feldobja a kocsira könnyedén, fiatalosan. Nem nagy a szőlőjük, végigszedik két óra alatt. Haza indulnak a szedője Lepsényiné nem az új házba megy haza. — Nekem kedvesebb az öreg ház — mondja. — Megszórnám a hosszú idő alatt. Mert új házunk csak tavasz óta van, a lányomnak építettük. Abban már villany is van. Ide meg most kerül. Kell is, mert rádiót akarunk venni! Telik Lepsényiéknek rádióra is, mert mikor beköszöntött a száraz nyár, gondoltak a vetésekre. Majdnem kétszer annyit kapáltak, mint a többi gazda. Van is látszata! Most tisztán, a becsületes munkai jó érzésével állnak államunk előtt. Nem tartoznak semmivel. A hat holdról jutott a beadásra, kamrába egyaránt. Kenyérgabonabeadásukat teljesítették — elsők között a faluban. Kukoricából 121 kiló helyett 151 kilót adtak be. Burgonyabeadásuk 121 százalék, szénából 146 százalékon felül teljesítették a beadást. Nincs egy fillér adótartozásuk sem, sőt 1700 forint helyett 1850-et fizettek be! És december közepe helyett e hóban 29-én már ott szuszogott a beadásra szánt disznó a mérlegen. 128 kiló volt. Eleget tettek sertésbeadásuknak is. Lepsényiék teljesítették hazafias kötelességüket. Nincs többé gondjuk. Az ólban két hízó röfög. Egyik nemsokára a piacra kerül, szép pénzt hoz majd a házhoz. A másikból Lepsényiéknek lesz kenyér mellé való. — A szőlőből is adunk el — mondja Lepsényiné, — meg... most adok el két mázsa búzát. Kerül majd nemcsak rádióra, de még tűzhelyre is a régi házba. Az új ház egészen a lányomé lesz. Delet harangoznak. Lina néni a kamrába megy, répát reszel a hízóknak. Megkeveri korpával. Nagy, fehércsíkos, meg sárga tökök vigyorognak az egyik sarokban. Lina néni büszke rájuk. Két kicsi is van különtéve a többitől. — Ezeket kísérletképpen nem kapáltuk annyit, mint a többit. Hát ilyen satnyák lettek. Aranyat ér a kapa! — Jókedélyű öregasszony Lina néném — mondja egyik másik fiatal, persze csak akkor, ha Lina néni nem hallja, mert hamar válaszol rá: — Öreg? A dédnagyanyád lenne öreg, ha élne!... Nyugodjék békébe at szegény. — Ez Lepsényiné válasza. Be is bizonyítja, hogy nem öregszik: a falu könnyebb boldogulásán is munkálkodik. Tagja a tszes előkészítő bizottságnak. Maga is belép az alakuló tszcs-be! Két ökrüket beviszik és az árából tehenet vesznek a háztáji gazdaságba. Ott van minden nyilvános tanácsülésen. Elmondja a maga igazát: — Aki dolgozott egész évben, annak nem gond a beadás! Ha én tudtam teljesíteni, más is tudja! Délután a népnevelők is felkeresték. — írj be csak fiam 200 forintot — mondja, mert a kölcsönjegyzésben sem akar elmaradni. — Tudom én mi a terv! Eljárok a kultúrházba, és megnézem a mozit is. Azt is a terv adta. Meg a villanyt is, amit most vezettetek majd be ebbe az öreg „kastélyba.” A tervnek köszönhetem azt is, hogy 72 éves koromban, életemben először láthatom Budapestet! Pár hét múlva utazom! Jó szórakozást kívánunk Pesten Lepsényi néni! és ha megnézi új gyárainkat, az újjáépült szép pesti hidakat, a sok-sok új munkásházat, a teli kirakatokat, gondoljon arra: egész évi jó munkájával, példaadó kötelességteljesítésével ötéves tervünket segítette! Azért jegyeztem annyit, mert látom, milyen szép békében élni nálunk, a harangodi állami gazdaságban sok ismerősömmel beszélgettem a békekölcsön jegyzésekor. Az üzemi konyhán özv. Kocsis Lajosné azt mondta: — Nekem 500 forint a fizetésem, de jegyzek 400 forintot gyermekeim békéjéért. Ezzel is harcolok az amerikai imperialisták ellen, akik háborút akarnak. Ő volt az első az asszonyok között, aki békekölcsönt jegyzett. Nekem az uram katona, az utána kapott segélyből élek két kis gyermekemmel együtt, mégis jegyeztem, ha nem is sokat, de 100 forintot. Volt olyan, aki azt mondta nekem: „Tán nem tudod a pénzed hová költeni?” Én ezt válaszoltam, de tudom, mert a béke céljára jegyeztem most is. A férjem szintén a békéért harcol a néphadseregben. És ott ő is jegyzett békekölcsönt. Ezzel is segítjük édes hazánkat. Édesapámnak, öcséimnek is megmagyaráztam, mit jelent békekölcsönt jegyezni. Ők hárman együttvéve 1600 forintot jegyeztek. Szanyi József ellető kanász 1500 forintot jegyzett, pedig a fizetése 700 forint. Azt mondta: „Azért jegyeztem ennyit, mert látom, milyen szép békében élni. Fiataljaink békés katonai szolgálatot teljesítenek. Jegyeztem azért, mert tudom, hogy ezzel is kedvét szegem az imperialistáknak attól, hogy még egy háborút próbáljanak kirobbantani, mert látják a mi elszántságunkat, erőnket és áldozatkészségünket, amellyel a békéért kiállunk.” De volt nálunk olyan is, aki eleinte nem akarta megérteni, miért jegyezzen. Idős Pásztor József tehenész azt mondta: ő szegény ember, meg aztán nem akart nyerni. Én közbeszóltam: Látja Pásztor bácsi, nekem nincs keresőm, magamra vagyok a két gyerekemmel, mégis jegyeztem. Pásztor bácsin látni lehetett, hogy megszégyelte magát. — Én is azt akarom, hogy béke legyen — mondta. — Nem maradok le a többitől. Jegyzek 500 forintot. — Ebből is látszik, milyen sokat jelent, ha mindenkinek megmagyarázzuk, miért jegyezzük a békekölcsönt. Szabó Józsefné Megyaszó harangodi állami gazdaság Építsd a nép országát, védd a magyar függetlenséget, oltalmazd a békét, jegyezz békekölcsönt!