Szabad Föld, 1952. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1952-09-21 / 38. szám
8 A békéért folyó harc hatalmas megerősödését jelenti Távol-Keleten a csendesóceáni békekongresszus Az amerikai imperialisták Európában Németország nyugati részén akarják létrehozni az egyik legveszedelmesebb háborús tűzfészket. Ridgesiay, az amerikai pestistábornok szeptember elején Nyugat-Németországban járt, reakciós politikusokkal, hitleri tábornokokkal és újabb háborúra éhes ágyúgyárosokkal tárgyalt. Adenauer, az amerikabérenc nyugatnémet kormány feje teljes erővel támogatja a háborús terveket, Nyugat-Németország felfegyverzését, hiszen az Adenauer család is jelentős jövedelmet vág zsebre a hadirepülőgépgyártásból. Nyugat - Németország dai gőzei között azonban erősödik az a mozgalom, mely az ország egyesítését, az amerikai megszállás megszüntetését, a német kérdés békés rendezését követeli. "Emlékezetes, hogy a Szovjetunió augusztus 23-án jegyzéket adott át a három nyugati nagyhatalomnak, melyben megmutatta a német kérdés békés rendezésének útját. — Még ez évben üljön össze a négy nagyhatalom a német kérdés békés rendezésének megtárgyalásáig — javasolta a Szovjetunió. A szovjet javaslatot nagy lelkesedéssel fogadta az egész német nép. A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája azt javasolta a nyugatnémet parlamentnek, hogy haladéktalanul alakítsanak közös bizottságot, mely előkészítheti a szabad össznémet választásokat skijelölheti azokat a személyeket is, akik a négy nagyhatalom tárgyalásán a német népet képviselik majd. Kingben, a Csendes-óceán partján lakó ázsiai népek, Ausztrália és Délamerikai népeinek küldöttei vesznek részt: több mint harminc ország ötszáz küldötte. Azoknak az országoknak a küldöttei ülnek össze Pekingben, hogy a béke megvédéséről tanácskozzanak, mely országok lakossága az egész fő emberiség kétharmada. Kínában és Japánban, Koreában és Vietnamban, Indiában és Indonéziában, Délamerika országaiban és Ausztráliában nagyarányú előkészületek folynak az ázsiai és csendesóceáni népek békekongresszusára. Ezekben az országokbanszámos béketalálkozón, gyűlésen és értekezleten emelték fel szavukat a dolgozó tömegek az amerikai háborús politika ellen.A Pekingben összeülő csendesóceáni békekongresszus a békéért folyó harc hatalmas megerősödését jelenti Távol-Keleten és hatalmas jelentőségű esemény a népek békekongreszszusának előkészítése útján. •A német békeharcosok nagy győzelmének kell tekinteni, azt hogy a nyugatnémet parlament nem merte visszautasítani ezt a javaslatot és közölte, hogy szeptember 22-én fogadja a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának küldötteit. Az amerikai háborús gyújtogatók nagy felháborodással fogadták ezt a hírt és ráparancsoltak Adenauerre: akadályozza meg ezt a találkozást. A dolgozó tömegek azonban Nyugat- Németországban is egyre erélyesebben követelik a békés tárgyalásokat s készek arra, hogy újabb csapást mérjenek az amerikai háborús politikára. Míg Európában a béke német harcosai arattak újabb győzelmet, Távol- Keleten továbbfolytak a hatalmas jelentőségű csendesóceáni békekongresszus előkészületei. Ezen a kongresszuson, mely szeptember végén ül össze Pe- MI LESZ A 250 EZER MUNKANÉLKÜLIVEL? Stayer György nyugállamtitkár emlékiratot nyújtott át a magyar kormánynak, amelyben azt írja, hogy Magyarországon 250 ezer munkára képes, olyan mezőgazdasági munkás él, akiket a magyarrmezőgazdaság eltartani nem tud. Borzasztó szám ez. Ez a szám azt mondja, hogy 250 ezer olyan magyar családapa és legényember él a hazáiban, akik ha éhen nem akarnak halni, ki kell vándorolniok, vagy el kell zülleniök, mert becsületes úton-módon kenyérhez nem juthatnak. (Szabad Szó, 1929. jan 23.) NEM KELLENEK A GÉPEK! A Szabad Szó már felvetette az ötletet, hogy hozzanak törvényt, amely legalább két évre megtiltja a mezőgazdaságban a gépek alkalmazását. Mert ez a rendszabály is sok-sokezer munkásnak adna munkaalkalmat és keresetet. (1932. jan. 17.) HŰSÉGES SEGÍTŐTÁRSAINK — A GÉPEK! Hazánkban ma már ismeretlen a munkanélküliség. A gépek pedig nem ellenségei, hanem szövetségesei, hűséges segítőtársai a dolgozó parasztoknak. A munkaerők százezrei szabadulnak fel a mezőgazdaságban. Csupán a betakarítást végző újfajta gépekkel ötéves tervünk során mintegy 600 ezer dolgozó paraszt munkaerejét takarítják meg. A faluból évenként tíz- és tízezrek indulhatnak a gyárakba ipari munkára. A legutóbbi egy esztendő alatt csak a gyáriparban és az építőiparban dolgozók száma több mint 74 ezer fővel nőtt. Egy év alatt a gépállomásokon lévő kombájnok száma több mint három és félszeresére, az aratógépeké mintegy 25 százalékkal, a cséplőgépek száma 45 százalékkal emelkedett. Ugyanekkor az újságokban napról napra tucatjával olvashatjuk az ilyen hirdetéseket: ,,24/1. sz. építőipari vállalat felvesz kőműves, ács, állványozó vasbetonszerelő, kubikos, segédmunkás férfiakat és nőket. Vidékieknek díjmentes szállást, valamint csekély térítésért étkezést biztosít Jelentkezni lehet Budapesten, VII., Baross-tér 19.” AZ EMBER NEM ÁLLAT! A zalamegyei Lenti községbeli Glaser-féle uradalomban denaturált búzalisztből készült kenyérrel etetik a konvenciós cselédséget. Egyszóval, állatszámba veszik az embert. (Szabad Szó, 1931. dec. 27.) Vagy lapozzuk fel az aljas, összeesküvő, Grösz-batida főtárgyaidéinak jegyzőkönyvét. „Elnök: Itt az iratok között olyan vallomást is látok, hogy dögöket etettek a birtok munkásaival. Zalai intéző: Be kell vallanom, hogy tényleg így volt... *Ha egy sertés például megdöglött, azt nem volt szabad elásni. Hátsó lábakkal fel kellett akasztani és ki kellett véreztetni és azt az állatot a munkásjárandóságba a summás munkásoknak és az aratóknak ki kellett mérni." MINDEN TÍZ CSALÁD TIZENEGY HÍZÓT VÁGOTT! A tanácsházán találkozik az ember olyan adatokkal, amelyek megmutatják, hogy községünkben a múlt télen tíz család tizenegy hízót vágott. A múltban tíz családra jó ha négy hízó esett, s ebből is 2—3 a kulákcsaládokra jutott. Az én apám emlékszik, hogy 1925-től 35-ig, tíz év alatt három disznót vágott. Ötéves tervünk második esztendejének telén vagyis tavaly, két nagy hízót ölt. (Ifj. Bak Antal Ötéves terv pályázatából, Kishódos.) mutatják annak, hogy mint veszik és viszik őket hathónapos kiszolgáltatott ■ ságba. Nincsen semmiféle szervezetük, semmiféle módjuk arra, hogy jobb bánásmódot csikarjanak ki maguknak ... Csak Kövesden 3630 ilyen summáscsalád él, családtagjaikkal együtt kb. 13 ezer lélek. (A „Cifra nyomorúság" című, 1937-ben megjelent könyvből.) SOKOLDALÚ GONDOSKODÁS MEZŐGAZDASÁGI MUNKAVÁLLALÓINKRÓL A mezőgazdasági munkavállalók szakszervezetének, a MEDOSZ-nak közel 200 ezer tagja a dolgozók államának legmesszebbmenő gondoskodását élvezi. A gépállomásokon havonként, személyenként 12 forint, az erdőgazdaságokban 8, a különböző mezőgazdasági jellegű üzemekben 10,50 forint jut a dolgozók szociális, kulturált szükségleteinek kielégítésére. A társadalombiztosításon, a nyugdíjellátáson kívül a mezőgazdasági dolgozókat az ipari munkásokkal együtt az országban több mint 400 korszerűen berendezett üdülő várja, ahol fizetett szabadságukat eltölthetik. Az üdültetés költségeinek 80 százalékát az állam fizeti. 1951-ben az állami gazdaságokban 37 millió forintot fordítottunk munkásszállások, pihenőhelyek és családiházak építésére. GYILKOS NYOMORÚSÁG Tordai Mária szatmárököritói cselédlánynak fiúgyermeke született s gyermeke kéthetes korában meghalt. Amikor a gyermek megszületett, Tordai Mária rögtön észrevette, hogy beteg. Orvoshoz nem tudta vinni, mert sem ruhája, sem cipője nem volt, úgyhogy gyermeke halálát kénytelen volt végignézni, anélkül, hogy segíteni tudott volna rajta. (Szabad Szó, 1929. jan. 20.) LEGDRÁGÁBB KINCSÜNK: A GYERMEK A dolgozó nép állama megkülönböztetett gondot fordít a gyermekek nevelésére. Ötéves tervünk folyamán 21 millió forint költséggel 43, egyenként 12 ágyas szülőotthont létesítünk, elsősorban a járási székhelyeken. Az ötéves terv első esztendejében a szüléseknek mintegy 34,3 százalékát vezették le kórházakban, szülőotthonokban. A terv során az intézeti szülések aránya legalább 40 százalékkal emelkedik. A mi hazánkban többé nem fordul elő a Tordai Máriákéhoz hasonló tragédia! A bölcsődei férőhelyek száma 1938- ban ezer volt. 1949-ben 4352, az ötéves terv végére 30 ezerre emelkedik. A napközi otthonok férőhelyesek száma 1938-ban mindössze 400 volt — 1954-ben, vagyis az ötéves terv végére 130 ezer lesz! KÉTLÁBÚ POSTA Egy békésmegyei földmunkás arra kért egy kereskedőt, adja neki azt a levelet, amelyet postára akar tenni, ő majd 18 km-re elviszi a címzetthez, így legalább megkeresi a bélyeg árát... 20 fillért. Elviszi, — mondotta — mert meztétába nem kopik és 20 fillérhez is ritkán tud hozzájutni. (Szabad Szó, 1931. dec. 13.) MI MINDENT VÁSÁROLT TÓTH MIHÁLYNÉ? Nézzük meg, a sok-sok százezer közül hogyan ír ma egy dolgozó parasztasszony? .Olvassa el az egész ország, mi mindent vásároltam én, Tóth Mihályné, szövetkezeti parasztasszony! S ezeket mind a munkaegységre kapott jövedelemből vettem. Ötünknek cipőt, férjemnek egy új öltönyt, egy nagykabátot, egy viselő pantallót, négy inget, két lábra valót, mindet újonnan. 13 éves fiamnak öltönyt, nagykabátot, két pár harisnyát, két inget lábravalóval, sapkát, sálat; hétéves fiamnak egy öltönyt, három inget, lábravalót, harisnyát, neki még a cipőhöz egy pár gumicsizmát; ötéves fiamnak egy öltönyt, két pár alsóruhát, harisnyát. Magamnak két ruhát, két pár alsóruhát, egy pullóvert, egy kötényt, egy kendőt, két pár harisnyát.” (Tóth Mihályné Ötéves tervpályázatából. Nádudvar.) MIÉRT NEM JÓ A TITKOS VÁLASZTÓJOG? Téglássy Béla paksi kormánypárti képviselő legutóbbi nyilatkozatában a következőket jelentette ki: „A titkos választójogot nem tartom jónak, mert új választás esetén száz csizmás paraszt kerülne be a képviselőházba, ami ellenkeznék az ország érdekeivel." (Szabad Szó, 1932. márc. 20.) MINDEN HATALOM A DOLGOZÓ NÉPÉ! A munkások és dolgozó parasztok államában, a mi népköztársaságunkban minden hatalom a dolgozó népé — amint ezt alkotmányunk is kimondja. A valóságban ez azt jelenti, hogy például helyi tanácsainkban a dolgozó parasztságot több mint 100 ezer dolgozó paraszt tanácstag képviseli s az országgyűlésnek is több mint 100 dolgozó paraszt, parasztasszony tagja van. De a dolgozó parasztság legjobb fiai ugyanígy helyet foglalnak néphadseregünk tisztikarában, a legmagasabb állami hivatalokban és a gazdasági élet legfontosabb posztján is. Tudja ezt a mi dolgozó parasztságunk. Ezért vallja magáénak a népúj demokráciát, a dolgozók államhatalmát. S tudja azt is, hogy ezeket az eredményeket a munkásosztály állandó és egyre növekvő segítségével érte el. Ez pedig arra kötelezi dolgozó parasztságunkat, hogy az állam iránti kötelezettségek teljesítésében is a munkásosztályhoz hasonló keménységgel és fegyelemmel álljon helyt. Urak országából a dolgozó nép hazája Híreket s más, rövidebb-hosszabb írásokat olvashatunk itt. Mindegyik írás magyarországi viszonyokról, a falusi nép életéről s főként a dolgozó parasztok sorsáról tudósit bennünket. A különböző írások keletkezésének időpontja között nem túl nagy a különbség, alig fél emberöltő, 20 s egynéhány év . . . És közöttük mégis olyan szakadék tátong, hogy két egészen más, gyökerében más világ tárul fel előttünk: a szenvedésekkel teli múlt és a boldog jelen! Tények és események az urak országában — tények és események a szocializmust építő nép hazájában. De beszéljenek maguk az írások. NINCS SEMMIFÉLE SZERVEZETÜK... A mezőkövesdi „summás" a mezőgazdasági munkásnak legkiszolgáltatottabb fajtája, hosszú időre szegődik és neki az állandó cselédek minimáls és szegényes biztonsága se jár ki. A tavaszi embervásárok szomorú képét Szabad Föld A NAGYVILÁG KIS HÍREI A VOLGA—URAL ÖNTÖZŐCSATORNA hatalmas ütemben épül. Ez látja majd el vízzel a volgamenti és nyugat-kazahsztáni földeket. A csatorna építői lelkes munkafelajánlásokat tettek a XIX. pártkongresszus tiszteletére. .• EGYIPTOMBAN az új miniszterelnök, Nagib tábornok nyílt katonai rémuralmat teremtett. Tömegesen tartóztatja le politikai ellenfeleit, halálra és kényszermunkára ítéli a sztrájkoló munkásokat.• JAPÁN NÉPE új parlamenti választásokra készül. A Japán Kommunista Párt a nemzetfelszabadító, egységes, demokratikus front programmja alapján összefogásra hívott fel minden japán dolgozót az amerikai megszállás megszüntetéséért, a földreformért, a béke győzelméért. KÁRPAT-UKRAJNA , erdőmunkásai a XIX. pártkongresszus tiszteletére vállalták, hogy növelik munkateljesítményeiket. „A mi fánk a kommunizmus sztálini építkezéseihez és a Donyec-medence bányáiba kerül. Vállaljuk, hogy egy szerelvény helyett kettőt rakunk meg fával ötéves tervünk új építkezései számára” — írták a huszti erdőmunkások. ■ • INDIA fővárosában végetért a Delhi állambeli békeharcosok országos értekezlete. Az indiai békeharcosokkövetelték a koreai háború azonnali befejezését és az öt nagyhatalombéketanácskozásának összehívását. • A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGBAN, Lipcsében megnyílt az idei nemzetközi vásár. A vásáron résztvesz a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, a népi demokratikus országok mellett számos tőkés ország küldöttsége is.• AZ IRÁNI DOLGOZÓK vezető pártja, a Tadeh figyelmeztette Moszadik miniszterelnököt, hogy magasrangú katonatisztek amerikai segítséggel katonai puccsot készítenek elő. Moszadik elrendelte tíz tábornoknak és számos magasrangú tisztnek azonnali leváltását. RÖVIDESEN megkezdik Csehszlovákiában egy újfajta villanymozdony, sorozatgyártását. Az új mozdony teher és gyorsvonatvontatásra egyaránt alkalmas és magas terhelésű szerelvényével együtt 120 kilométeres sebességet érhet el. Emellett kétharmaddal kevesebb üzemanyagot fogyaszt, mint a hasonló erejű gőzmozdonyok. * Az OLASZORSZÁGI Montecatiniban októberben összeül az orvosok világkongresszusa. A kongresszus előkészítő bizottságában részt vesznek a szovjet orvostudomány képviselői is. SZABAD FÖLD Főszerkesztő: Szabó Pál Felelős szerkesztő: Fehér Lajos Főmunkatárs: Dancs József Szerkesztőség: Budapest, VI., Jókai utca 2—4. Telefon: 314—379. 314—380 Kiadja: SZABADSÁG Lapkiadóvállalat Kiadóhivatal: Budapest, Vili., Blaha Lujza tér 3. Telefon: *343-100. *142—220 Terjeszti a Posta Központi Hírlapirodája Budapest. V. József nádor-tér 1—3 Telefon: 180—850. vidéken a helyi hírlapterjesztéssel foglalkozó postahivatal Szikra Lapnyomda Budapest Vitt.. József körút 5. Felelős vezető: Kulcsár Mihály tiS2 szeptember 21. Árubőséget teremt az ötödik ötéves terv A Szovjetunió ötödik ötéves terve alatt hatalmas mértékben megnövekszik a fogyasztási javaik termelése is. 1955-ben 90 százalékkal több hentesárut, 200 százalékkal több bort, 80 százalékkal több ruhafélét, 350 százalékkal több kerékpárt és 200 százalékkal több rádiótvásárolhatnak a szovjet dolgozók, mint amennyit 1950-ben vásároltak. Minden szentnek.. — Minden szentnek maga felé hajlik a keze! — mondja a régi közmondás. A gyarmati országokban is világosan láthatjuk, hogy ezt nemcsak a szentekről lehet elmondani, hanem az egyház egyszerű misszionáriusairól is. Belga-Kongóban például a legkitűnőbb földekből több mint kétszázezer holdat szereztek meg a buzgó hittérítők s a földbirtokon kívül milliós érdekeltségük van az ország bányáiban és iparvállalataiban is. Látszik, hogy a misszionáriusok igyekeznek e földi életben maguknak minél nagyobb hasznot, minél hasisabb jövedelmet biztosítani. Annál kevesebbet törődnek Persze azzal, hogy az egyházi birtokok, bányák, gyárak dolgozói is megkapják rendes bérüket. A dolgozók hihetetlen nyomorúságban élnek Belga-Kongóban s szörnyű járványos betegségek pusztítják őket. A misszionáriusokat azonban ez nem bántja, az ő jövedelmük biztosítva van s ők megnyugszanak abban, hogy bár csak minden 25 ezer emberre jut Belga-Kongóban egy orvos , viszont minden kétezerre jut egy pap.