Szabad Föld, 1952. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1952-09-21 / 38. szám

8 A békéért folyó harc hatalmas megerősödését jelenti Távol-Keleten a csendesóceáni békekongresszus Az amerikai imperialisták Európá­ban Németország nyugati részén akarják létrehozni az egyik legvesze­delmesebb háborús tűzfészket. Ridg­­esiay, az amerikai pestistábornok szep­tember elején Nyugat-Németországban járt, reakciós politikusokkal­, hitleri tábornokokkal és újabb háborúra éhes ágyúgyárosokkal tárgyalt. Adenauer, az amerikabérenc nyugatnémet kor­mány feje teljes erővel támogatja a háborús terveket, Nyugat-Németor­­szág felfegyverzését, hiszen az Aden­auer család is jelentős jövedelmet vág zsebre a hadirepülőgépgyártásból. Ny­u­gat - Németorszá­g dai gőzei kö­zött azonban erősödik az a moz­galom, mely az ország egyesíté­sét, az amerikai megszállás meg­szüntetését, a német kérdés békés rendezését követeli. "Emlékezetes, hogy a Szovjetunió augusztus 23-án jegyzéket adott át a három nyugati nagyhatalomnak, mely­ben megmutatta a német kérdés békés rendezésének útját. — Még ez évben üljön össze a négy nagyhatalom a né­met kérdés békés rendezésének meg­tárgyalásáig — javasolta a Szovjet­unió. A szovjet javaslatot nagy lelkese­déssel fogadta az egész német nép. A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája azt javasolta a nyugat­német parlamentnek, hogy haladéktalanul alakítsanak közös bizottságot, mely előkészítheti a szabad össznémet választásokat s­­kijelölheti azokat a személyeket is, akik­­ a négy nagyhatalom tárgyalásán a német népet képviselik majd. Kingben, a Csendes-óceán partján lakó ázsiai népek, Ausztrália és Dél­­amerikai népeinek küldöttei vesznek részt: több mint harminc ország öt­száz küldötte. Azoknak az országoknak a kül­döttei ülnek össze Pek­ingben, hogy a béke megvédéséről tanács­kozzanak, mely országok lakos­sága az egész fő emberiség­ két­harmada. Kínában és Japánban, Koreában és Vietnamban, Indiában és Indonéziá­­ban, Délamerika országaiban és Ausz­tráliában nagyarányú előkészületek folynak az ázsiai és csendesóceáni né­pek békekongresszusára. Ezekben az országokban­­számos béketalálkozón, gyűlésen és értekezleten emelték fel szavukat a dolgozó tömegek az ame­rikai háborús politika ellen.­­A Pekingben összeülő csendes­óceáni békekongresszus a békéért folyó harc hatalmas megerősödését je­lenti Távol-Keleten és hatalmas jelen­tőségű esemény a népek békekongresz­­szusának előkészítése útján. •A német békeharcosok nagy győzel­mének kell tekinteni, azt hogy a nyugatnémet parlament nem merte visszautasítani ezt a javas­latot és közölte, hogy szeptember 22-én fogadja a Német Demokra­tikus Köztársaság népi kamarájá­nak küldötteit. Az amerikai háborús gyújtogatók nagy felháborodással fogadták ezt a hírt és ráparancsoltak Adenauerre: akadályozza meg ezt a találkozást. A dolgozó tömegek azonban Nyugat- Németországban is egyre erélyesebben követelik a békés tárgyalásokat s ké­szek arra, hogy újabb csapást mérje­nek az amerikai háborús politikára. Míg Európában a béke német har­cosai arattak újabb győzelmet, Távol- Keleten továbbfolytak a hatalmas jelen­tőségű csendesóceáni békekongresszus előkészületei. Ezen a kongresszuson, mely szeptember végén ül össze Pe- MI LESZ A 250 EZER MUNKA­NÉLKÜLIVEL? Stayer György nyug­­államtitkár emlékiratot nyújtott át a magyar kor­mánynak, amelyben azt írja, hogy Magyarországon 250 ezer munkára ké­pes, olyan mezőgazdasági munkás él, akiket a magyar­rm­ezőgazdaság eltar­­ta­ni nem tud. Borzasztó szám ez. Ez a szám azt mondja, hogy 250 ezer olyan magyar családapa és legény­ember él a hazáiban, akik ha éhen nem akarnak halni, ki kell vándorol­­niok, vagy el kell zülleniök, mert be­csületes úton-módon kenyérhez nem juthatnak. (Szabad Szó, 1929. jan 23.) NEM KELLENEK A GÉPEK! A Szabad Szó már felvetette az öt­letet, hogy hozzanak törvényt, amely legalább két évre megtiltja a mező­­gazdaságban a gépek alkalmazását. Mert ez a rendszabály is sok-sokezer munkásnak adna munkaalkalmat és keresetet. (1932. jan. 17.) HŰSÉGES SEGÍTŐTÁRSAINK — A GÉPEK! Hazánkban ma már ismeretlen a munkanélküliség. A gépek pedig nem ellenségei, hanem szövetségesei, hű­séges segítőtársai a dolgozó parasz­toknak. A munkaerők százezrei szaba­dulnak fel a mezőgazdaságban. Csu­pán a betakarítást végző újfajta gé­pekkel ötéves tervünk során mintegy 600 ezer dolgozó paraszt munkaerejét takarítják meg. A faluból évenként tíz- és tízezrek indulhatnak a gyá­rakba ipari munkára. A legutóbbi egy esztendő alatt csak a gyáriparban és az építőiparban dolgozók száma több mint 74 ezer fővel nőtt. Egy év alatt a gépállomásokon lévő kombájnok száma több mint három és félszere­sére, az aratógépeké mintegy 25 szá­zalékkal, a cséplőgépek száma 45 szá­zalékkal emelkedett. Ugyanekkor az újságokban napról napra tucatjával ol­vashatjuk az ilyen hirdetéseket: ,,24/1. sz. építőipari vállalat felvesz kőműves, ács, állványozó vasbeton­­szerelő, kubikos, segédmunkás férfia­kat és nőket. Vidékieknek díjmentes szállást, valamint csekély térítésért ét­kezést­ biztosít Jelentkezni lehet Bu­dapesten, VII., Baross-tér 19.” AZ EMBER NEM ÁLLAT! A zalamegyei Lenti községbeli Gla­­ser-féle uradalomban denaturált búza­lisztből készült kenyérrel etetik a kon­­venciós cselédséget. Egyszóval, állat­­számba veszik­­ az embert. (Szabad Szó, 1931. dec. 27.) Vagy lapozzuk fel az aljas, össze­esküvő, Grösz-batida főtárgyaidéinak jegyzőkönyvét. „Elnök: Itt az iratok között olyan vallomást is látok, hogy dögöket etet­tek a birtok munkásaival. Zalai intéző: Be kell vallanom, hogy tényleg így volt... *Ha egy sertés például megdöglött, azt nem volt sza­bad elásni. Hátsó lábakkal fel kellett akasztani és ki kellett véreztetni és azt az állatot a munkásjárandóságba a summás munkásoknak és az aratók­nak ki kellett mérni." MINDEN TÍZ CSALÁD TIZENEGY HÍZÓT VÁGOTT! A tanácsházán találkozik az ember olyan adatokkal, amelyek megmutat­ják, hogy községünkben a múlt télen tíz család tizenegy hízót vágott. A múltban tíz családra jó ha négy hízó esett, s ebből is 2—3 a kulákcsalá­­dokra jutott. Az én apám emlékszik, hogy 1925-től 35-ig, tíz év alatt há­rom disznót vágott. Ötéves tervünk második esztendejének telén vagyis tavaly, két nagy hízót ölt. (Ifj. Bak Antal Ötéves terv pályázatából, Kis­hódos.) mutatják annak, hogy mint veszik és viszik őket hathónapos kiszolgáltatott ■ ságba. Nincsen semmiféle szervezetük, semmiféle módjuk arra, hogy jobb bá­­násmódot csikarjanak ki maguknak ... Csak Kövesden 3630 ilyen summás­­család él, családtagjaikkal együtt kb. 13 ezer lélek. (A „Cifra nyomorúság" című, 1937-ben megjelent könyvből.) SOKOLDALÚ GONDOSKODÁS MEZŐGAZDASÁGI MUNKA­VÁLLALÓINKRÓL A mezőgazdasági munkavállalók szakszervezetének, a MEDOSZ-nak kö­zel 200 ezer tagja a dolgozók államá­nak legmesszebbmenő gondoskodását élvezi. A gépállomásokon havonként, sze­mélyenként 12 forint, az erdőgazdasá­gokban 8, a különböző mezőgazdasági jellegű üzemekben 10,50 forint jut a dolgozók szociális, kulturált szükség­leteinek kielégítésére. A társadalombiz­tosításon, a nyugdíjellátáson kívül a mezőgazdasági dolgozókat az ipari munkásokkal együtt az országban több mint 400 korszerűen berendezett üdülő várja, ahol fizetett szabadságukat el­­tölthetik. Az üdültetés költségeinek 80 százalékát az állam fizeti. 1951-ben az állami gazdaságokban 37 millió forintot fordítottunk munkás­szállások, pihenőhelyek és családiházak építésére. GYILKOS NYOMORÚSÁG Tordai Mária szatmárököritói cseléd­lánynak fiúgyermeke született s gyer­meke kéthetes korában meghalt. Ami­kor a gyermek megszületett, Tordai Mária rögtön észrevette, hogy beteg. Orvoshoz nem tudta vinni, mert sem ruhája, sem cipője nem volt, úgyhogy gyermeke halálát kénytelen volt vé­gignézni, anélkül, hogy segíteni tudott volna rajta. (Szabad Szó, 1929. jan. 20.) LEGDRÁGÁBB KINCSÜNK: A GYERMEK A dolgozó nép állama megkülön­böztetett gondot fordít a gyermekek nevelésére. Ötéves tervünk folyamán 21 millió forint költséggel 43, egyen­ként 12 ágyas szülőotthont létesítünk, elsősorban a járási székhelyeken. Az ötéves terv első esztendejében a szü­léseknek mintegy 34,3 százalékát ve­zették le kórházakban, szülőotthonok­ban. A terv során az intézeti szülések aránya legalább 40 százalékkal emel­kedik. A mi hazánkban többé nem for­dul elő a Tordai Máriákéhoz hasonló tragédia! A bölcsődei férőhelyek száma 1938- ban ezer volt. 1949-ben 4352, az öt­éves terv végére 30 ezerre emelkedik. A napközi otthonok férőhelyesek száma 1938-ban mindössze 400 volt — 1954-ben, vagyis az ötéves terv végére 130 ezer lesz! KÉTLÁBÚ POSTA Egy békésmegyei földmunkás arra kért egy kereskedőt, adja neki azt a levelet, amelyet postára akar tenni, ő majd 18 km-re elviszi a címzetthez, így legalább megkeresi a bélyeg árát... 20 fillért. Elviszi, — mondotta — mert meztétába nem kopik és 20 fillérhez is ritkán tud hozzájutni. (Szabad Szó, 1931. dec. 13.) MI MINDENT VÁSÁROLT TÓTH MIHÁLYNÉ? Nézzük meg, a sok-sok százezer közül hogyan ír ma egy dolgozó pa­rasztasszony? .Olvassa el az egész ország, mi mindent vásároltam én, Tóth Mihályné, szövetkezeti parasztasszony! S ezeket mind a munkaegységre kapott jövede­lemből vettem. Ötünknek cipőt, fér­jemnek egy új öltönyt, egy nagykabá­tot, egy viselő pantallót, négy inget, két lábra valót, mindet újonnan. 13 éves fiamnak öltönyt, nagykabátot, két pár harisnyát, két inget lábravalóval, sap­kát, sálat; hétéves fiamnak egy öltönyt, három inget, lábravalót, harisnyát, neki még a cipőhöz egy pár gumi­csizmát; ötéves fiamnak egy öltönyt, két pár alsóruhát, harisnyát. Magam­nak két ruhát, két pár alsóruhát, egy pullóvert, egy kötényt, egy kendőt, két pár harisnyát.” (Tóth Mihályné Ötéves terv­pályázatából. Nádudvar.) MIÉRT NEM JÓ A TITKOS VÁLASZTÓJOG? Téglássy Béla paksi kormánypárti képviselő legutóbbi nyilatkozatában a következőket jelentette ki: „A titkos választójogot nem tartom jónak, mert új választás esetén száz csizmás pa­raszt kerülne be a képviselőházba, ami ellenkeznék az ország érdekeivel."­ (Szabad Szó, 1932. márc. 20.) MINDEN HATALOM A DOLGOZÓ NÉPÉ! A munkások és dolgozó parasztok államában, a mi népköztársaságunkban minden hatalom a dolgozó népé — amint ezt alkotmányunk is kimondja. A valóságban ez azt jelenti, hogy pél­dául helyi tanácsainkban a dolgozó parasztságot több mint 100 ezer dol­gozó paraszt tanácstag képviseli s az országgyűlésnek is több mint 100 dol­gozó paraszt, parasztasszony tagja van. De a dolgozó parasztság legjobb fiai ugyanígy helyet foglalnak néphad­seregünk tisztikarában, a legmagasabb állami hivatalokban és a gazdasági élet legfontosabb posztján is. Tudja ezt a mi dolgozó parasztsá­gunk. Ezért vallja magáénak a népúj demokráciát, a dolgozók államhatal­mát. S tudja azt is, hogy ezeket az eredményeket a munkásosztály állan­dó és egyre növekvő segítségével érte el. Ez pedig arra kötelezi dolgozó pa­rasztságunkat, hogy az állam iránti kötelezettségek teljesítésében is a munkásosztályhoz hasonló keménység­gel és fegyelemmel álljon helyt. Urak országából a dolgozó nép hazája Híreket s más, rövidebb-hosszabb írásokat olvash­atunk itt. Mindegyik írás magyarországi viszonyokról, a falusi nép életéről s főként a dolgozó parasztok sorsáról tudósit bennünket. A különböző írások keletkezésének idő­pontja között nem túl nagy a különbség, alig fél emberöltő, 20 s egynéhány év . . . És közöttük mégis olyan szakadék tátong, hogy két egészen más, gyökerében más világ tárul fel előttünk: a szenvedésekkel teli múlt és a boldog jelen! Tények és események az urak országában — tények és események a szocializmust építő nép hazájában. De beszél­jenek maguk az írások. NINCS SEMMIFÉLE SZERVEZETÜK... A mezőkövesdi „summás" a mező­­gazdasági munkásnak legkiszolgálta­tottabb fajtája, hosszú időre szegődik és neki az állandó cselédek minimáls és szegényes biztonsága se jár ki. A­ tavaszi embervásárok szomorú képét Szabad Föld A NAGYVILÁG KIS HÍREI A VOLGA—URAL ÖNTÖZŐCSA­­TORNA hatalmas ütemben épül. Ez látja majd el vízzel a­­ volgamenti és nyugat-kazahsztáni földeket. A csa­torna építői lelkes munkafelajánlásokat tettek a XIX. pártkongresszus tisztele­tére. .• EGYIPTOMBAN az új miniszterel­nök, Nagib tábornok nyílt katonai rém­uralmat teremtett. Tömegesen tartóz­tatja le politikai ellenfeleit, halálra és kényszermunkára ítéli a sztrájkoló munkásokat.• JAPÁN NÉPE új parlamenti válasz­tásokra készül. A Japán Kommunista Párt a nemzetfelszabadító, egységes, demokratikus front programmja alap­ján összefogásra hívott fel minden ja­pán dolgozót az amerikai megszállás megszüntetéséért, a földreformért, a béke győzelméért. KÁRPAT-UKRAJNA , erdőmunkásai a XIX. pártkongresszus tisztelet­ére vállalták, hogy növelik munkateljesít­ményeiket. „A mi fánk a kommuniz­mus sztálini építkezéseihez és a Do­­nyec-medence bányáiba kerül. Vállal­juk, hogy egy szerelvény helyett ket­tőt rakunk meg fával ötéves tervünk új építkezései számára” — írták a huszti erdőmunkások.­­ ■ • INDIA fővárosában végetért a Delhi állambeli békeharcosok­ országos értekezlete. Az indiai békeharcosok­­kö­vetelték a koreai háború azonnali be­fejezését és az öt nagyhatalom­­béke­­tanácskozásának összehívását. • A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZ­TÁRSASÁGBAN, Lipcsében megnyílt az idei nemzetközi vásár. A vásáron résztvesz a Szovjetunió, a Kínai Nép­­köztársaság, a népi demokratikus or­szágok mellett számos tőkés ország küldöttsége is.• AZ­­ IRÁNI DOLGOZÓK vezető pártja, a Tadeh figyelmeztette Mo­­szadik miniszterelnököt, hogy magas­rangú katonatisztek amerikai segítség­gel katonai puccsot készítenek elő. Moszadik elrendelte tíz tábornoknak és számos magasrangú tisztnek azonnali leváltását.­ RÖVIDESEN megkezdik Csehszlová­kiában egy újfajta villanymozdony, so­rozatgyártását. Az új mozdony teher és gyorsvonatvontatásra egyaránt al­kalmas és magas terhelésű szerelvényé­vel együtt 120 kilométeres sebességet érhet el. Emellett kétharmaddal keve­sebb üzemanyagot fogyaszt, mint a hasonló erejű gőzmozdonyok. * Az­ OLASZORSZÁGI Montecatiniban októberben összeül az orvosok világ­­kongresszusa. A kongresszus előkészítő bizottságában részt vesznek a szovjet orvostudomány képviselői is. SZABAD FÖLD Főszerkesztő: Szabó Pál Felelős szerkesztő: Fehér Lajos Főmunkatárs: Dancs József Szerkesztőség: Budapest, VI., Jókai­ utca 2—4. Telefon: 314—379. 314—380 Kiadja: SZABADSÁG Lapkiadóvállalat Kiadóhi­vatal: Budapest, Vili., Blaha Lujza­ tér 3. Telefon: *343-100. *142—220 Terjeszti a Posta Központi Hírlapirodája Budapest. V. József nádor-tér 1—3 Telefon: 180—850. vidéken a helyi hír­lapterjesztéssel foglalkozó postahivatal Szikra Lapnyomda Budapest Vitt.. József körút 5. Felelős vezető: Kulcsár Mihály tiS2 szeptember 21. Árubőséget teremt az ötödik ötéves terv A Szovjetunió ötödik ötéves terve alatt hatalmas mértékben megnövek­szik a fogyasztási javaik termelése is. 1955-ben 90 százalékkal több hentes­árut, 200 százalékkal több bort, 80 százalékkal több ruhafélét, 350 százalék­kal több kerékpárt és 200 százalékkal több rádiót­­vásárolhatnak a szovjet dolgozók, mint amennyit 1950-ben vásároltak. Minden szentnek.. — Minden szentnek maga felé haj­lik a keze! — mondja a régi köz­mondás. A gyarmati országokban is világosan láthatjuk, hogy ezt nem­csak a szentekről lehet elmondani, hanem az egyház egyszerű misszioná­riusairól is. Belga-Kongóban például a legkitű­nőbb földekből több mint kétszázezer holdat szereztek meg a buzgó hitté­rítők s a földbirtokon kívül milliós érdekeltségük van az ország bányái­ban és iparvállalataiban is. Látszik, hogy a misszionáriusok igyekeznek e földi életben maguknak minél nagyobb hasznot, minél hasi­­sabb jövedelmet biztosítani. Annál ke­vesebbet törődnek Persze azzal, hogy az egyházi birtokok, bányák, gyárak dolgozói is megkapják rendes bérü­ket. A dolgozók hihetetlen nyomorú­ságban élnek Belga-Kongóban s ször­nyű járványos betegségek pusztítják őket. A misszionáriusokat azonban ez nem bántja, az ő jövedelmük biz­tosítva van s ők megnyugszanak ab­ban, hogy bár csak minden 25 ezer emberre jut Belga-Kongóban egy or­vos , viszont minden kétezerre jut egy pap.

Next