Szabad Föld, 1958. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1958-06-08 / 23. szám
1958. JÚNIUS 8. Változtassunk a mezőgazdasági termelés idényjellegén! „Körmünkre égett az adófizetés. Postára kellene adni a tűzbiztosítási díjat is. De miből? Üres a kamra, arrók a baromfik, egyszóval se ó, se új, ahogy felénk mondani szokás. A tej- és tojáspénz sóra, paprikára, miegyebeikre kell, s a bognárt, kovácsot ugyancsak fizetni kellene. Higgje el kérem, hogy ez a legnehezebb időszak a falusi parasztcsaládok számára.“ Így panaszkodott T. J.-né, egy 18 holdas félegyházi gazda felesége, amikor gazdaságuk számtartása, illetve a nyáreleji bevételeik felől érdeklődtem. Ez a jelenség, sajnos igen sok parasztcsaládnál ismeretes, csak a legjobb és legszemfülesebb gazdák számítanak kivételnek. Persze, nemcsak a parasztcsaládok pénztárcájáról van szó, hanem arról is, hogy hazánkban bizonyos időszakokban a lakosság nem juthat friss zöldség- és főzelékfélékhez, vagy például rántanivaló csirkéhez, s az év nagyobbik részében a hízott kacsa és liba is elérhetetlen. És ez hazánkban már-már megkövesedett „hagyomány”. Mindez elsősorban abból származik, hogy a mezőgazdasági kisüzemekben, de ma még jórészt a nagyüzemekben is — idényszerű, tehát nem folyamatos a termelés, ami a termelőknek és a fogyasztóknak is hátrányt jelent. Sokan ennek okát úgy magyarázzák: nálunk az éghajlati viszonyok nem engedik meg, hogy állandóan legyen például friss zöldség, rántani való csirke, stb... Magyarországon nem lehet egy esztendőben kétszer aratni, így igaz, de nem ez az egyetlen oka termelésünk nagyfokú idényszerűségének. Szerepet játszik ebben a maradiság, a régihez való görcsös ragaszkodás, az évszázadok óta kialakult számos konzervatív szokás. Hányszor hallani: „öregapám idejében is így volt, akkor is decemberre hizlalták meg a disznót... S nem vesződött senki a nyárvégi baromfikeltetéssel." S jónéhány helyen ezt nemcsak hangoztatják, hanem így is cselekszenek. Nincs igazuk ezeknek a maradi módon gondolkozóknak. Hiszen a sertés nemcsak a téli hónapokban hízik meg, hanem nyáron is. Az az állítás sem helytálló, hogy a sertést kizárólag kukoricával lehet hizlalni. Jó hizlalótakarmány az árpa is. Az állati termékek közül nálunk a tej és a tojás ugyancsak idényszerű és egyszerre nagy tömegben kerül piacra. Majd elapad a kínálat s a fogyasztók minden próbálkozása hiábavalónak bizonyul, csak igen kis mennyiségben jutnak ezekhez a fontos élelmiszerekhez, ugyanakkor a gazdáknak is bedugul a pénzforrásuk. Nagyjából ez a helyzet most a sertéshússal. A falusi asszonyok is kifogásolják, hogy miért nincs friss hús, miért hiányzik a jóízű füstöltszalonna a földművesszövetkezeti hentesboltokból. A hús hiánya miatt rendszerint a hentest, no meg a földművesszövetkezeti vezetőket szidják. Arra igen kevés parasztasszony gondol, hogy az ő kezében is ott van a megoldás kulcsa. Ha még többen rátérnek a téli hizlalásról a tavaszi és nyári hizlalásra, folyamatossá válik a húsellátás is. Így kiviteli terveinket is teljesíteni tudjuk, s a lakosságnak sem kell a húsboltok előtt ácsorogni. A nem éppen kedvelt hűtőházi hús helyett, elegendő friss áru kerülhet a fogyasztók asztalára. Sorolhatnánk a példákat tovább. Itt van a zöldségtermelés — amely eltekintve néhány kivételtől — ugyancsak idényszerű. Pedig ebben az üzemágban talán a legkönnyebb megvalósítani a folyamatos termelést és ellátást Paradicsom- és paprikaszüret idején úgyszólván minden esztendőben a levelek tucatja érkezik szerkesztőségim kibe. Ezekben a levelekben arról panaszkodnak a termelők, hogy bő termés mellett — de még közepes termés esetén is — nyakukon marad a termés egy része, mert a konzervgyár, illetve a termeltető vállalat nem bírja egyszerre átvenni és feldolgozni a nagy tömegben átadásra felkínált árut Évről-évre komoly károk érik emiatt a termelőket meg a népgazdaságot is. Nem beszélve a perek lavinájáról, amelyek az át nem vett áruk miatt keletkeznek, s amelyek a termelőt és a termeltetőt egyaránt elkedvetlenítik. Szinte halljuk egyik-másik olvasónk kételkedő megjegyzését: „Könnyű a folyamatos termelésről az újságban írni, de nehéz azt megvalósítani." Ez igaz is. Az újra való áttérés sohasem volt könnyű feladat, s a kezdeményezők munkáját nem mindig kísérte siker. Mégis el kell indulni ezen az úton. Meg kell kezdeni minél előbb a magyar mezőgazdaság idényszerűségének felszámolását. De hogyan induljanak el ezen a kevésbé kitaposott ösvényen a termelők, a termelőszövetkezetek? Nehéz dolog mindenütt egyformán lemásolható tanácsot adni. Hiszen kétségtelen, hogy bizonyos mértékben a táj, a talaj és az éghajlati viszonyok is nehezítik az idényszerűség felszámolását. Aztán egyik vidéken a zöldségtermesztés, másutt a sertéshizlalás, vagy pedig a tejtermelés a legelterjedtebb üzemág. Vannak viszont községek, ahol a baromfitenyésztést, az őszi baromfi hizlalást tartják a legjobb pénzforrásnak. Az állatnevelés és hizlalás idényszerűségének felszámolásához jelentős segítséget nyújthatnak az állatértékesítő vállalatok is, ha a hízlalási és nevelési szerződések kötését az egész évi folyamatos húsfogyasztás követelményeinek megfelelően irányítják. De a Földművelésügyi Minisztérium, továbbá az erre illetékes többi szervek is gondolkozzanak ezen a — véleményünk szerint nagy horderejű — problémán. A közelmúltban Belgiumban jártam. Nem mezőgazdasági jellegű ország, mégis — bár a kapitalizmus kegyetlen piaci törvényeinek szorításában, s az áraknak a termelőkre gyakran katasztrofálisan ható alakulása ellenére is — egész esztendőben bőven kapható a piacokon rántani való csirke. Nem hiányzott áprilisban náluk a friss uborka sem. Miért ne tudnánk ezt mi is megcsinálni? Nem hiszem, hogy a magyar paraszt szorgalomban s leleményességben mögötte maradna a belgának. De ezzel a nagy horderejű kérdéssel kapcsolatban is csak magunkat áltatnánk, ha nem mondanánk ki a tiszta igazságot: teljes és végleges megoldást ezen a téren is csak a szocialista nagyüzemi gazdálkodás hozhat. Termelési, szervezési és kereskedelmi szempontból is csak a szocialista nagyüzemek teremtik meg annak a feltételét, hogy az év nagyobbik részében árubőség legyen a legkülönfélébb mezőgazdasági cikkekből. De addig is tenni kell valamit. Nem arra gondolok, hogy egy héten belül minden termelőszövetkezet és minden falusi asszony térjen rá a rántani való csirke folyamatos nevelésére, de jó lenne hallani ilyen kezdeményezésekről, s örömmel számolnánk be ilyen sikerekről. Tudom, nemcsak a termelőkön múlik az idényszerű termelés felszámolása. Ehhez mezőgazdasági szakembereinknek is sok segítséget kell nyújtaniuk. A jó tanács mellett nem ártana néhány olyan jól termelő mezőgazdasági üzemet is bemutatni, ahol már részben, vagy egészében megoldották ezt a nehéz feladatot. Dancs József Szabadföld VándorzászlóvcsB, pénzfurcsiomsncsB tüntette ki kormányunk a legjobb termelőszövetkezeteket A termelőszövetkezetek közötti versenyben elért eredményeik alapján a kormány vándorzászlóval, „Kiváló termelőszövetkezeti gazdaság" címmel és pénzjutalommal tüntette ki az alábbiakban felsorolt termelőszövetkezeteket. AZ ELSŐ HELYEZÉST elért termelőszövetkezetek közül a solti Szikra Termelőszövetkezet 100 ezer, a páksi Új Élet 70 ezer, a békéscsabai Május 1. pedig 55 ezer forint pénzjutalomban részesül. A MÁSODIK HELYEZÉST elérők közül a nagyecsedi Vörös Csillag termelőszövetkezet 50 ezer, a kisbéri Dózsa termelőszövetkezet 35 ezer, a koppánymonostori Dózsa termelőszövetkezet pedig 30 ezer forintot kap. A HARMADIK HELYEZÉST elérők közül a verpeléti Dózsa termelőszövetkezetet 25 ezer forint, a zsebeházai Rohambrigád termelőszövetkezetet 20 ezer, a besnyői Sallai termelőszövetkezetet pedig 15 ezer forint pénzjutalom illeti meg. A kitüntetett termelőszövetkezetek tagságának a június 8-án tartandó traktorosnappal egybekötött járási jellegű ünnepségek keretében adják át a kitüntetéseket és pénzjutalmakat. ———— Most a gondos növényápolás az egyetlen eszköz, amellyel a rendkívüli időjárás ellen küzdhetünk Szakemberek nyilatkozata a legfontosabb teendőkről Mi a jelenlegi helyzet, s melyek a legfontosabb és legsürgősebb teendők a mezőgazdaságban? Ezt a körkérdést adtuk fel az arra illetékes szakembereknek, s a válaszokat az alábbiakban közöljük. Bajcsy Ede, az FM növénytermesztési főigazgatóságának helyettes vezetője: — A rendkívüli időjárás sok gondot okoz országszerte. A hűvös márciusra és áprilisra forró május köszöntött, s a növényzet — éppúgy, mint az ember — nehezen viseli el a szokatlan hőséget. A gondosan végzett növényápolás egyetlen olyan fegyver a kezünkben, amellyel eredményesen küzdeni tudunk a rendkívüli időjárás ellen. Ne álljanak meg a kultivátorok, az ekekapák és a kapák. Használják ki a gazdák alaposan az időt. Kapáljanak, s a szénaszárítást ne bízzák rá teljesen a napra, hanem a legkorszerűbb szárítási módszereket alkalmazva, minden szál takarmányt minél előbb takarítsanak pajtába. Dr. Kulin István főmeteorológus: — Mióta a meteorológiai intézet fennáll — az pedig 1871-ben alakult — még nem volt ilyen meleg május hazánkban. A fagyosszentek időszakában 30—34 C fokos rekordhőség uralkodott. De a hónap későbbi szakaszaiban sem csökkent a meleg és Orbán nap sem hozta meg a szokásos lehűlést, illetve esőket. A májusi csapadék Sopron és Vas megyékben, továbbá Hajdú-Bihar megye nagy részén a 10 millimétert sem érte el. Ezeken a vidékeken a sokévi csapadékátlagnak az egynegyede sem hullott le. Az Alföld és az északi dombos vidék jelentékeny részén, továbbá Dél-Dunántúlon már voltak jelentékeny esők, amelyeknek mennyisége elérte a 25 millimétert. A Duna— Tisza-közért viszont hetenként 100 milliméter csapadékot is mértek.. Június első napjaiban a kánikula nem csökkent, s a közeli napokban lényeges változásra nincs is kilátás. Hollós Mihály, az FM növényvédelmi szolgálatának vezetője: — A burgonyabogár-fertőzés — ahogy azt a Szabad Föld múltheti számában megírta — országos. Ugyanez a helyzet a kukoricamollyal is. A kukoricamoly ellen legfontosabb védekezési mód, hogy a még található kukoricaszárat, cirokot minél előbb égessük el, vagy pedig vastagon földeljük le. Az aranka terjedésének megakadályozására az árokpartokon, töltéseken, továbbá a magfogásra kijelölt lucerna, vöröshere, stb. táblákon vegyszerekkel védekezzünk. Segítsen ebben munkában szaktanáccsal minden községi mezőgazdasági felügyelő. A lucerna lombkártevői ellen idegméreggel való porozás a leghatásosabb. A magfogásra kijelölt területeken pedig zöldbimbós állapotban HCH-porozást hajtsunk végre. A téli almásokban pajzstetű ellen június, július és augusztusban Wofatox és metilsarabhionos permetezéssel az egyéni termelők is védekezhetnek. De fontos, hogy betartsák az egészségügyi rendszabályokat. Bognár Károly a szőlészeti kutatóintézet Kecskeméti Miklóstelepének vezetője: — Szőlőiből igen jók a terméskilátások. Különösen szép termést ígér a kadar, de a fehér szőlőfajtákból is jó termést várhatunk. A fejlődésben nincs lemaradás, a virágzás most folyik, s erre ugyancsak kedvező az időjárás. A peronoszpóra még nem jelent meg, de a fertőzés veszélye fennáll. Ezideig kétszer permeteztünk, s a hét végére befejezzük a harmadik bordósleves permetezést is. A szőlőilonca Bács-Kiskun megye déli részén helyenként szórványosan fellépett és a szőlőmoly is jelentkezik. Ilonca ellen Pernit-es permetezéssel, szőlőmoly ellen pedig Darsin-os védekezéssel érhetünk el legjobb eredményt. 3 A földművelésügyi Minisztérium felhívása A Földművelésügyi Minisztérium a növénytermesztés helyzetéről legutóbb kiadott jelentésében a többi között felhívja a termelők figyelmét: törekedjenek a másodvetésben minél több silókukoricát s rövid tenyészidejű kukoricát termelni. Azokon a területeken, ahol a termelők és a szakemberek megítélése szerint az aszályos időjárás miatt megfelelő termés nem várható, sürgősen pótolják a vetést, (kölessel, muharral, rövid tenyészidejű kukoricával stb.). Az F. M. a tanácsok útján biztosította, hogy a vetések pótlására, továbbá a másodvetéshez szükséges vetőmagot a termelők készpénz, illetve csere ellenében megkaphassák Egy kis „fiatalítással" újra dolgoznak az elavult fűkaszák Az állami gazdaságokban a szálastakarmányok betakarításához 200 méterra függeszthető fűkaszát állítanak munkába. Az új fűkaszák tulajdonképpen csak ebben a formájukban újak, mert az FK—4—5 fogatos fűkaszákból készülnek. Az ilyen típusú lóvontatású gépekből csaknem 2000 kallódott a gazdaságokban, mert avult és rossz konstrukciójuk miatt használatuk már nem volt gazdaságos. Az első öreg gép teljes átépítését Balogh István mezőgazdasági mérnök tervei szerint az Agrártudományi Egyetem műhelyében végezték el. A tapasztalatok szerint az új gép teljesítménye semmivel sem marad el a jelenleg gyártott típusokétól. Az átalakítás 2000 forintba kerül és 1000 forint értékű anyagra van hozzá szükség, minden így készülő függeszthető Zetor fűkaszánál az új gépek árának felét, 3000 forintot takarítanak meg. Ezzel is segítjük a szálastakarmányok rövid idő alatti betakarításának régóta húzódó gondját. Három kijelölt műhelyben sorozatgyártásban az első kaszálásig 200 függesztett fűkaszát készítettek a régi alkatrészek felhasználásával. Az év végéig további 800 készül. ELŐVAJÁSON A pusztavámi szénbányák sem akarnak elmaradni a többi bányaüzem mögött. Ezért dolgozik keményen Vancsó Béla csillés és Farkas János vájár a most megindított elővájáson.