Szabad Föld, 1958. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1958-12-21 / 51. szám
— 2 Kezeljük gondosan borainkat A borfejtés célját és hasznosságát illetően szőlősgazdáink körében igen téves nézetek uralkodnak. Egyesek nem tartják szükségesnek a fejtést, mondván, hogy a bor úgyis megtisztul magától. Lám, a seprő is leül és többé nem zavar. Mások egyenesen kívánatosnak vélik a bort minél tovább seprőn tartani, mert — amint mondják — a seprő a bor anyja és annál jobb a bor, minél tovább van együtt az anyjával. Ez bizony nagy tévedés! Mert miből áll a seprő? Elhalt élesztősejtek tömegéből, kicsapódott felesleges borkőből, a mustnak olyan alkotórészeiből, amelyek alkoholban nem oldódnak. De van a seprőben homok, por, szőlőmag, bogyóhéjfoszlány, amelyek a must zavarosságát okozták. Ezekre az anyagokra már nincs szükség, tőlük a bor bomlásnak indulhat. A bomlási anyagoktól a legjobb bor is kellemetlen seprőízűvé válik, rontja illatát, egészségét veszélyezteti. «... , ... „ A fejtés tehát nélkülözhetet Mikor__ej M1_1 len pinceművelet. Idejének helyes megválasztása nagy körültekintést és gondosságot igényel. Az első fejtés ideje általában akkor érkezik el, amikor a bor megállapodott, többé kevésbé megtisztult. Ez rendszerint december eleje, közepe. Ha egészséges volt a szőlő, akkor fejthetünk kicsit később, a rothadt szőlőből szűrt mustot viszont célszerű mielőbb lefejteni. Korán kell akkor is fejteni, ha a bor— mint az idén is, — savszegény. Az első fejtést — különösen a vékony alföldi boroknál — minden körülmények között el kell végezni. Ha még nem történt volna meg, haladéktalanul fogjunk hozzá. Mielőtt munkához látnánk, győződjünk meg róla, hogy borunk nem hajlamos-e baratörésre. Sajnos az idei borok igen könnyen megtörnek, azért az elővigyázatosság helyénvaló. A barnatörés nemcsak a bor színét változtatja meg, de ízében, illatában is kellemetlen változásokat idéz elő és a bort fogyasztásra alkalmatlanná teszi. A barnatörés közvetlen oka az oxidáció. Ha törésre hajlamos bor nagy felületen érintkezik a levegővel — nyílt fejtésnél — egész tömegében megtörik. A törött bort pedig elég körülményes kikezelni, sokkal okosabb a bajt megelőzni. Vegyünk tehát fejtés előtt minden hordóból fél liternyi mintát literres fehér üvegbe, jól rázzuk fel és dugaszolatlanul hagyjuk másfél-két napig szobai levegőn. Ha ezalatt a bor színében változás nem történik, hozzákezdhetünk a fejtéshez. Amennyiben azt látjuk — és sajnos ez lesz a gyakoribb eset — hogy a bor felszínén barnás-opálos réteg képződik, amely lefelé halad és bizonyos idő múlva az egész mintát világos vagy éppen sötétbarnára változtatja, úgy fejtés előtt feltétlenül kéneznünk kell. Kénezésre használjunk Pannónia borként. Gyengébb törés esetén, másfél, erősebb törésnél két tablettát (20 gr.) adagoljunk hektoliterenként. Fontos megjegyezni, hogy egy gyenge — hektoliterenkénti 5—10 grammos — kénezés akkor is indokolt, hogy ha barnatörés nem fenyegeti borunkéit A második fejtés rendszerint két-három hónap múlva követi az elsőt és a nyár elején sor kerülhet még egy harmadik fejtésre is. Lágy, törésre hajlamos borainknál helyesebb a második és későbbi fejtést zártan végezni, így elkerüljük, hogy a bor mértéken túl érintkezzék a levegővel, üdeségét, friss illatát-zamatát jobban megőrizhetjük. „ .. . „ Másik fontos teendő új Hogyan töltögessünk? kezelésénél a töltögetés. Vékony, savszegény alföldi borainknál különösen ügyeljünk, hogy a hordó mindig tele legyen. A darabban levő bor nagy felületen érintkezik a levegővel, aminek következménye, hogy a bor levegőízűvé válik, kisebb-nagyobb mértékben megtörik, esetleg borvirág képződik. Gyengébb minőségű boroknál pedig az ecetesedés is felléphet. Új borainkat eleinte hetenként, majd kéthetenként, végül havonta töltögessük fel. Ha a hordót megkezdjük és nincs már töltögetésre borunk, akkor fejtsük át kisebb hordóba. Amikor már a kis hordókból is kifogytunk, fejtsük demizsonokba, palackokba, így borainkat hosszabb időn át minőségi változás nélkül eltarthatjuk. Kamrában, hideg pincében tartott boroknál előfordul, hogy az alacsony hőmérséklet miatt félbemarad vagy meg sem indul az erjedés. Az ilyen rosszul kierjedt borokra nagyon vigyáznunk kell, mert könnyen felléphet a tejsavas erjedés, nyúlósodás vagy más nem kívánatos jelenség, amely borunk megromlását vonja maga után. Éppen ezért kövessünk el mindent, hogy az erjedés ismét meginduljon és a cukor teljesen elfogyjon a borból. Egyszerűbb esetekben elég, ha a kamra, pince hőmérsékletét fűtéssel 10 C-fok fölé emeljük és a seprőt felkavarjuk. Makacsabb esetekben hidegtűrő fajélesztőt kell használnunk, amely 5 C-fok fölött is képes erjeszteni. A borhibák jelentékeny része a rosszul, vagy sehogy sem kezelt hordóktól származik. A legnagyobb gonddal kezeljük hordóinkat, mert tiszta hordó nélkül nincs egészséges bor. Bognár Károly a Szőlészeti Kutató Intézet tudományos munkatársa Taúktartás Sokan szinte természetszerűnek tartják, hogy az első néhány hideg ,7 nap után az addig jól tojó tyúkok egymásután hagyják abba a tojásrakást, és amíg ki nem tavaszodik az idő, nem is kezdik újra. Pedig ez egyáltalán nem természetszerű, mert a tyúkok megfelelő tartás, elhelyezés és takarmányozás mellett télen is rendszeresen tojnak. Hogyan tartsuk, takarmányozzuk tehát a tyúkokat, hogy a téli tojásrakást biztosítsuk? A tojástermelésre általában a 10—21 Celsius fok közötti hőmérséklet a legkedvezőbb, amelyet azonban a nagy hideg,(gle különösen a hirtelen hőmérsékletváltozás, a szél és a csapadék igen hátrányosan befolyásos. A téli tojástermelés első feltétele ezért a jó baromfiól. Elhelyezés szempontjából az olyan él a legmegfelelőbb, amely dél, délkelet felé néz, széltől védett, száraz és világos, jól szellőztethető. Fala, tetőzete, padozata jó hőszigetelő, amely télen kellő meleget tart. Sajnos ma még nagyon sok helyen tartják a tyúkokat szűk, sötét, ablaktalan, huzatos, rosszul záródó ajtajú ólakban. Az így tartott, vagy a fák tetején didergő tyúkoktól ne is várjunk tojást, ha a hidegek bekötítenek. Ne zsúfoljunk össze sok állatot 7 ttélett 4 az ólban. 1—1 négyzetméter alapterületre 4—5 tyúkot helyezzünk csak el, mert bepárásítják a levegőt, amitől átnedvesednek és ha kimennek a szabadba, megfáznak. Zsúfolt, sötét ólban, sem mozogni, sem táplálkozni nem tudnak rendesen, ami a tojástermelésre nagyon kedvezőtlenül hat, amikor naphosszat is az ólban tartózkodnak. 8—10 foknyi hidegben már egyáltalán ne engedjük ki a tojótyúkokat, hanem tartsuk egész nap az ólban, s közben-közben esetleg szellőztessük ki az ólat. Egyébként is reggeli kieresztés előtt, előbb az ablakokat nyissuk ki, hogy az ól és ezt követően a tyúkok fokozatosan hűljenek le. Alomnak legmegfelelőbb a száraz homok, amely könnyen tisztítható. Nagy hidegben öntsük be a baromfiólba a kemencéből, kályhából kiszedett meleg fahamut, amely egyben jó fürdő is a tyúkoknak. A tojófészkeket pedig béleljük ki puha szalmával, szénával. Ahol arra mód és lehetőség van, a fűtést a tyúkok jobb tojásrakással hálálják meg. Milyen legyen a tojótyúkok téli takarmánya? Az egyoldalú kuka-f ricaetetéstől, mely sajnos a legelterjedtebb gyakorlat, rigyelete nem válthatunk jó tojásrakást. Ettől .• a tyúkok esetleg elhíznak, de nem tojnak. Igyekezzünk tehát minél változatosabb, ízletesebb takarmányokat etetni. Egy 2 kilós tyúk napi takarmányadagja 10—12 deka. Ennek felét szemes, felét pedig keverék lágyeleségben adjuk. A lágyeleséget, amelynek alapja a jó búzakorpa (30—40 százaléka) azonkívül kukorica-, árpa- és zabdara, extrahált olajos magdara, főtt burgonya, kissé megnedvesítve langyosan, délben etessük. A zöld legelő pótlására, a vitaminszükséglet biztosítására pedig keverjünk hozzá 3,5 százalék szárított lucernalisztet, akáclevelet, csalánt, szénamurvát. Adjunk a keveréktakarmányhoz 2 százalék szénsavas meszet és 0,5 százalék konyhasót. A szemestakarmány felét reggel, felét pedig estte adjuk. Reggel etessünk árpát, zabot, kölest, ocsut, vagy napraforgót. Kukoricát csak este adjunk, mert annak nagyobb a melegfejlesztő képessége. Napközben pedig tegyünk a tyúkok elé répát, elsősorban, ha van murokrépát vagy céklarépát. Az itatóba langyos vizet öntsünk és mindig legyen az ólban faszéndarabkákkal kevert apró kavics. Etessünk tél idején csíráztatott zabot is, amely nagy E-vitamin tartalmánál fogva kedvezően hat a tojástermelésre. N. J. Juhtartók, figyelem! A Kőrösújfalui Földművesszövetkezet megszünteti szállástelepét, kb. 1800 mázsa gyengébb minőségű, de marhák, juhok takarmányozására alkalmas, hullámtéren termett szénáját megvételre ajánlja fel olcsó áron egyéni termelőknek is. Érdeklődni lehet a földművesszövetkezetnél személyesen, vagy telefonon. Szabad Told Nem értjük Visontán miért pazarolják az áramot? Nálunk reggel 7 órakor, sőt negyed nyolckor is égnek az összes utcai lámpák, pedig hétkor már ki lehetne kapcsolni, hisz aki ekkor még nem lát, az a villanyfénynél sem boldogul jobban. Vagy ilyenkor akarják azt az áramot elhasználni, amit éjszaka megtakarítanak. Sajnos, sokszor előfordul, hogy valamelyik utcában, vagy éppen a hídnál nem ég a lámpa és a sötétben könnyen a patakba sétálhatunk. K. J.-né, Visonta. 1958. DECEMBER 21. —— Felengedett a fagya ismét telepítettek gyümölcsfákat A többnapos enyhe idő után felengedett a föld fagya Szabolcs megyében, s a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok, az egyéni parasztok ismét hozzákezdtek a gyümölcsfák telepítéséhez. A nagyüzemekben ezúttal nagyteljesítményű földfúrógépek gyorsítják a telepítés munkáját. Egy-egy Zetor-traktorra szerelt fúrógép naponta 10 ember munkáját látja el és csaknem két hold nagyságú területen ássa ki a csemetefák helyét. A biri Táncsics és a nagykállói Zöldmező Termelőszövetkezetek is géppel telepítették nagyüzemi almáskertjüket, s így egyenként csaknem húszezer forint értékű munkát takarítottak meg. A szakemberek számítása szerint, ha még néhány napig enyhe marad az idő, félezer holddal is növekszik az új gyümölcsös területe Szabolcs megyében. Ahol a vadászzsákmányt előkészítik.. • A Kunbajai Állami Gazdaság 35 000 holdas vadrezervátumában évről évre növelik a vadállományt. A nagy kiterjedésű területen két év óta nem vadásznak, viszont nagy számban szállítják ide az élő vadaikat. A télen ötven őzön kívül több ezer nyulat, fácánt és fogolyt telepítenek, s így a gazdaság vadállománya jövőre tízezerre gyarapszik. Lehalászás a háló nélkül Néhány héttel ezelőtt a Fejér megyei Nagyhörcsöki Állami Gazdaság halastavaiban bemutatták a tógazdaságok lehalászásának korszerű módját, az úgynevezett szöktetéses halászatot. Ez az eljárás csökkenti a munkaigényeket és megóvja a halakat a sérülésektől. Lényege az, hogy a halakat nem hálóval fogják ki, hanem is különböző vízáramoltatások segítségével a teleltető medencébe csalják. A Nagyhörcsökön tartott tapasztalatcsere és bemutató gyakorlati eredménye máris mutatkozik: több Fejér megyei termelőszövetkezet vezeti be ezt a módszert. Milyen károkat okoz a talajvíz és hogyan védekezzünk ellene? Ahol magas a talajvíz, nemcsak tavasszal szárad ki nehezebben a föld, hanem a talaj szerkezetében is sok kár keletkezik. A talaj levegőtlenné válik, a talajélet megszűnik, különböző káros kémiai elváltozások keletkeznek. Nem megfelelő a humuszképzés és a terület elgyomosodása is nagyobb. Különösen nagy kárt figyeltünk meg körzetünkben a csatornák és árkok elhanyagolása miatt a Győr-Sopron megyei Fertő tó mellett fekvő területeken. A Fertő tó sziklát tartalmaz és ezáltal a környező területek a vele öszszeköttetésben levő talajvíz emelkedése folytán lassan elszikesednek. Ez a helyzet például a fertőrákos Ságvári Termelőszövetkezetnek a Fertő tó mellett elterülő földjein is. Jellemző, hogy nemcsak a régi vízlevezető csatornák hiányzanak, hanem a földjeiken keresztül folyó patak medre is annyira magas, vízinövényekkel annyira benőtt és tisztítatlan, hogy a víz színe magasabban van, mint a mellette fekvő talaj felszíne. Természetesen ilyen állapotban a felesleges vizet nem tudja levezetni. A patakot utoljára három évvel ezelőtt tisztították. A Ságvári tsz-nél tavaly ősszel 19 mintavételi gödör közül a legtöbbnél 60—80 centire már talajvizet találtunk, pedig a földeik másutt mindenütt szárazak voltak. A vizsgált talajok általában erősen lúgosak. Az alatalaj erősen szódás és szikes volt. A feltalaj szódatartalma is közel mozog ahhoz a határhoz, amelynél a föld szántóföldnek már nem alkalmas. A szikesedés már annyira előrehaladott, hogy ha sürgős védelem nem történik, a szántóföld rövidesen használhatatlanná, illetőleg szikes legelővé válik. Ezért nem hangsúlyozható eléggé, hogy a csatornák és árkok kitisztítása mennyire fontos és sürgős. Ahol meg nincsenek vízlevezető árkok, ott újakat kell készíteni. A talajvízszint beállítása kisebb területeken nehéz, az egész környék vízrendezése szükséges. Erre kormányzatunk is módot nyújtott, amikor engedélyezte és anyagilag is támogatja a vízgazdálkodási, (vízrendezési és vízhasznosítási) társulatok alakítását. Minden gazdaságnak és egyénileg gazdálkodónak jól felfogott érdeke, hogy földjét a talajvíz káros hatásától megvédje. Perneczky László, a peresztegi gépállomás laboratóriumának vezetője CUKORRÉPA TERMELŐK! Szerződjünk minél előbb cukonepatennelesre. A szerződést a helyi földművesszövetkezetek megbízottjai kötik A cukorrépa ára fizetendő súlyú répamázsánként: L 10,5 Ft és 3 kg kristálycukor természetben. Ha a termelő a kristálycukrot természetben nem, vagy csak részben kívánja átvenni, a cukorgyár minden kg cukor helyett 10,60 forintot fizet. 2. Természetbeni juttatás: 65 kg egyszer préselt, vagy 35 kg kétszer préselt* vagy 3 kg száraz répaszeret és 0,50 kg melasz* térítés nélkül. Mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek, termelőszövetkezeti csoportoknak, szakcsoportoknak, szakszövetkezeteknek, társulásoknak az előírt feltételek teljesítése esetén fentieken felül mázsánként 3,5 forint nagyüzemi felár. CUKORRÉPATERMELÉS , belterjes gazdálkodás Belterjes gazdálkodás és NAGYOBB JÖVEDELEM I CUKORGYÁR