Szabad Föld, 1968. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1968-07-07 / 27. szám
---------------------------------------------------------------------------------------------SlAB&PfÓLD ----------------------------------------------------------------— Öntözés - belvízcsatornákból A mezőhéki Táncsics Tsz hasznos kezdeményezése Hetek alatt rendezkedtek be öntözésre a mezőhéki Táncsics Tsz-ben. Ez év márciusában még csak gondolatként vetődött fel az öntözés, mint a szárazság elleni küzdelem egyik eszköze. Eddig csak a hagyományos módszerekkel ellensúlyozták az aszályos éveket — állandóan talajzárás, őszi mélyszántás stb. — és mint közismert, jó eredményekkel. De most ezek a műszerek kevésnek bizonyultak. Zöldelő kapások 800 holdon Jelenleg 800 holdon árad szét az életet adó víz a meződéki Táncsics földjein. Bagó Bálinttal, a tsz elnökhelyettesével járjuk a határt, amelynek egyik része egyéni gazdáké. Földjük siralmas képet mutat. Búzájuk arasznyira nőtt, a kalászban néhány szem, de azok is olyanok, hogy a tű fokán áthúzhatók. A tsz területén viszont szépen zöldes a kukorica, a cukorrépa, a lucerna. Az öntözéses termelés rég nem számít úajdonságnak. Itt sem az öntözés az érdekes, hanem az a határozottság, amellyel megvalósították, másrészt pedig az, hogy itt hadat üzentek annak a maradi szemléletnek, amely szerint külön vízhálózat kell az öntözéshez és külön csatornarendszer, a belvizek elvezetéséhez. — Az öntözővíz tíz kilométerről jön hozzánk. Ezen a nagy távolságon mindössze két helyen kell átemelni a vizet — magyarázza az elnökhelyettes. A gépek korszakaiban ez nem jelenthet túl nagy költséget és fáradtságot. A tsz területén is nagyon gyorsan ment a kisebb szintkülönbségek kiegyenlítése. Az Sz—100-as traktor, az ároknyitó ekével eleven cáfolatot adott a régi felfogásra. Itt a gyakorlat bizonyítja, hogy igenis, lehet a belvízcsatornákból öntözni. De legyünk tárgyilagosak. Valóban nem lehet ezt mindenütt megvalósítani. De, ahol lehet, miért nem csináljuk? Csató István, a Táncsics Tsz elnöke hangsúlyozza: — Nálunk vízügyi szakemberek állapították meg, hogy a 12 ezer holdunkból 3 ezer holdat minden különösebb nehézség nélkül lehetne öntözni a belvízcsatornákból. Hogy mégsem növeltük 3 ezer holdra az öntözött területet, amikor nagyon nagy szükség lett volna rá ? Ez azért van, mert nem kaptunk több gépet és öntözőcsövet, pedig pénzünk lett volna rá. Érdekes elgondolás Ez persze országos szinten is befektetés és gyártás dolga. Csató Istvánnak azonban van olyan elgondolása is, amelyhez pénz sem kell. Erről így beszél: — Javaslom, hogy télen, illetve tavasszal fogjunk vissza minél több vizet a belvízcsatornákban. Semmi baj nem lesz abból, ha kevesebb víz folyik el tőlünk a Fekete-tengerbe. Aszály esetén viszont, számokban szinte ki sem fejezhető értéket jelent számunkra. Igaza van Csótó Istvánnak. Gyakorlatilag sem lenne ennek semmi akadálya, hiszen különösen belvízveszély idején a csatornahálózat állandó felügyelet alatt áll. A csatornaőrök feladatává lehetne tenni, hogy amikor a termőföldekről lefolyt a víz, vegyék használatba azonnal a vizet visszatartó építményeket. Ha csak annyi haszna lenne ennek, hogy a talajvíz szintjét néhány centivel megemeli, vagy a levegő páratartalmát megnöveli, már sokat nyerünk vele. Határjárás közben eljutunk egy lucernatáblához. Éppen öntözik. Két ember dolgozik itt. Az öntözés műszaki kellékei: a vizet kiemelő motor és szivattyú, valamint 100—120 méteres összerakható, illetve szétszedhető csővezeték. Aki nem látja, el sem tudja képzelni, milyen egyszerű ez. A csővezetéket úgy helyezik el, hogy az öntözött szakasz legmagasabb pontján ömlik belőle a víz, és szabadeséssel jut el a mélyebb részekre. Amikor a tábla egy szakasza elegendő vizet kapott, az öntözőkellékeket néhány száz méterrel tovább költöztetik. Az öntözés — az egyszerűség végett — aránylag nem is jelent túl nagy költséget, holdanként ezer forintot, amely a többlettermékben bőven megtérül. Az idei szárazság — az ötletes öntözés ellenére — jelentős károkat okoz a tsz-ben, körülbelül 15—20 millió forintot. A tsz azonban nagymértékű és gyors átcsoportosítással igyekszik a szárazság okozta kiesést pótolni: a terven felül 400-zal több hízó marhát, ezerrel több hízott sertést stb. értékesít. A veszteség és a többletbevétel kiegyenlítődik. Ez az országos hírű tűzgazdaság szép példáját adja annak, hogyan lehet a nehézségeket legyűrni. Teszkó Sándor A keszthelyi lapos terület helyén, 6500 holdon ma már termőföldet találunk. A talajjavítók a láp köré övcsatornát vontak, és a vízrendezéshez szükséges szivattyútelepet is elkészítették. Képünkön az övcsatorna zsiliprendszere. (MTI Fotó : Kovács Sándor felvétele) VÁLLALATNAK, KÖZOLETNEK ELADUNK négy RBL—4 típusú, román gyártmányú, billenőplatós pótkocsit és egy ZláZ 151— B típusú tehergépkocsit Bács-Kiskun megyei Tőzegkitermelő Vállalat Kecskemét , Czollner tér 5. Tel.: 17—01 mmmmm A külterületi földek hasznosítása A földtörvény végrehajtásaként megjelent a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint az építésügyi és városfejlesztési miniszter együttes rendelete egyes állami tulajdonban levő külterületi földek értékesítéséről, illetőleg haszonbérbeadásáról. Értékesíteni, vagy haszonbérbe lehet adni azokat a külterületi földeket — ide értve a zártkerti földeket is —, amelyek nagyüzemi gazdálkodásra nem alkalmasak. A rendelet szerint állami földet azok vásárolhatnak és bérelhetnek, akiknek a tulajdonában nincs föld, illetve a megvásárolni, vagy bérelni kívánt földdel együtt a birtokuk a 200 — 400 négyszögölet nem haladja meg. Az üzemek, hivatalok, intézmények dolgozói szakszervezeti bizottságuk útján együttesen is előterjeszthetik kérelmüket. Az eladásra kerülő állami földek vételárát a községi tanács állapítja meg. A vételárat általában egy összegben fizetik a vevők, de a községi tanács indokolt esetben legfeljebb két évig terjedő időre részletfizetést engedélyezhet. A vevők és a haszonbérlők kötelesek a vásárolt, illetőleg haszonbérelt földet megművelni. A megvásárolt, illetőleg haszonbérelt földrészleten csak ideiglenes tartózkodásra alkalmas szerszámkamrát, vagy hét végi házat szabad építeni, melléképület — árnyékszék kivételével — nem létesíthető. Hét végi ház, továbbá városban, üdülőterület környékén, vagy főútvonal mentén létesítendő szerszámkamra építéséhez engedély szükséges. Az értékesített földrészleteket a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzésétől számított öt évig elidegenítési tilalom terheli. A tilalom alól a megyei Földhivatal vezetője méltánylást érdemlő esetben felmentést adhat. A vevőit,a megvásárolt, illetőleg a haszonbérlők a haszonbérelt földeken kertszövetkezeteket, hegyközségeket és más egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezeteket hozhatnak létre és ehhez igénybe vehetik az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek támogatását. Az értékesített földek vételára, illetve a haszonbér a közsségi tanács fejlesztési alapját illeti meg. A korszerű erdőművelés A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa irányelveket dolgozott ki, abból a célból, hogy a termelőszövetkezetek erdőgazzdálkodása és fafeldolgozó tevékenysége javuljon, s az állami erdészeti szervek és a termelőszövetkezetek együttműködése erősödjön. Az irányelvek többek között megállapítják, hogy különösen fontos a termelőszövetkezetek erdőgazdálkodásában rejlő lehetőségek kihasználása az ország erdősebb megyéiben, ahol a földek termőerejének gyengébb volta miatt a mezőgazdasági lakosságnak a múltban is jelentős jövedelemforrása volt az erdő. Az irányelvek ezután szaktanácsokat adnak az erdőkezelést illetően, majd felhívják a figyelmet arra, hogy a termelőszövetkezetek vegyék igénybe az erdőműveléssel kapcsolatos állami dotációkat. Végül az irányelvek kitérnek arra is, hogy milyen kiegészítő tevékenységekre biztosít lehetőségeket a szakszerű erdőművelés, mint például a mészégetés, a faszénégetést stb. Hogyan történik a kárbecslés? Ez az év bővelkedik természeti csapásokban. Az Állami Biztosító kárszakértői eddig 130 ezer holdon állapítottak meg elemi kárt. Az Állami Biztosító nagyon fontosnak tekinti a károk pontos felmérését, a biztosításból eredő kötelezettségeinek gyors teljesítését. Ezért ezt a munkát elméletileg és gyakorlatilag jól felkészült szakemberekre bízzuk. Meddő viták helyett... A gyors és pontos kárbecslés másik alapfeltétele a károk mielőbbi bejelentése. Az elkésett kárjelentés nemcsak megnehezíti a kár pontos megállapítását, hanem meddő vitákra vezethet, amelyek elkerülhetők lennének. A gyors kárjelentésnek elsősorban az a jelentősége, hogy a károk szemléjének sorrendje kialakítható legyen. Aszerint, hogy milyen káresemény következett be, és az milyen növényt érintett, a károk felmérésénél kétféle eljárás, követhető. A szempergést, vagy a növényállomány teljes pusztulását előidéző jégkár nagysága például azonnal és véglegesen megállapítható. A hosszú tenyészidejű növényekben részleges károkat okozó jégverés hatása viszont véglegesen csak akkor rögzíthető, amikor a teljes termés már kialakult. Az előszemle A kár végleges megállapítását megelőző vizsgálatot előszemlének nevezzük. Ennek során rögzítjük a növény beállott- "ságát, fejlettségét, a terüle goldozottságát, valamint azokat a tüneteket, amelyek például a jégverés hatására a növényeken keletkeztek. Igen fontos a jégverés irányának, erejének és nagyságának megállapítása. A kár végleges megállapításakor nagy hasznát vesszük az előszemle jegyzőkönyvnek. Az itt rögzített feljegyzések segítenek abban, hogy a különböző módon károsodott területeket egymástól jól elhatároljuk, a kár nagyságát pontosan megállapítsuk. Ehhez a munkához alapos szakmai tudás szükséges. Jószemű szakembernél a döntés hamarabb megérlelődik, kevésbé fejlett értékű kárszakértőnek viszont gyakrabban kell a mérési módszereket alkalmazni. Egyik mérési módszer a kalászosoknál például az, hogy a földre kiszóródott szemeket számoljuk meg, de alkalmas a kár megállapítására a kalászok vizsgálata is. A módszereiket e tekintetben sem lehet mereven előírni, mert ez tévedésekhez vezetne. A biztosítási feltételek — a lehetőséghez képest — alkalmazkodnak a gyakorlathoz. Ezért található a szerződésben például olyan kikötés, amely szerint általában csak a mennyiségben felmérhető terméskiesés szolgálhat a kártérítés alapjául. A minőségi értékcsökkenés kártalanítása csak néhány növény jégkárára korlátozódhat, mint például a dohány, a kender és egyes gyümölcsfélék. A jégszemek ezekben a növényekben általában — a katasztrofális jégveréstől eltekintve — mennyiségi veszteséget nem okoznak, hanem főként a minőséget károsítják. Miben segíthetnek a termelők? Nem ismeretlen eljárások ezek a legtöbb termelő előtt, sőt, vannak vidékek, ahol a dohánytermelők már teljes szakszerűséggel minősítik a jégvert dohányok leveleit. Ilyen helyeken könnyebb a kárszakértő dolga is. A károk felmérése általában folyamatosan és zökkenőmentesen történik. Vannak azonban időpontok, amikor például sok a jégesős nap és ugyanakkor a károk azonnali megállapítása is nagyon sürgős. Ilyenaz aratás ideje. Ilyenkor a tárgyilagos kármegállapítást a termelők a gyors kárjelentéssel segítsék elő és — az aratást folytatva — hagyjanak ki olyan lábon álló mintatereket, amelyek az átlagot jól mutatják. Ebben az időben a kárszakértők feladata elsősorban a pergési károk felmérése, mert ez sürgősebb, a hoszszabb tenyészidejű károsodott növények szemléjét pedig későbbre halasztják. Ezek azok a legfontosabb irányelvek, amelyek alapján a károk felmérése történik. Ráth András Állami Biztosító 1938. JÚLIUS 7. A tsz-vezetők díjazása A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége irányelveket adott ki a mezőgazdasági termelőszövetkezetek vezetőinek javadalmazásáról. A javadalmazás irányelvei kiterjednek a tisztségviselők — az elnök, az elnökhelyettes —, valamint az üzemi vezetők —főmezőgazdász, főkertész, főállattenyésztő, főkönyvelő, a szervezeti egységvezetők, az állatorvos és a jogtanácsos — munkadíjazására. * Az irányelvek javasolják, hogy a tsz-vezetők javadalmazását a közös gazdaságokban a tagok munkadíjazási rendszerével összhangban álapítsák meg úgy, hogy a javadalmazás rendszere a tsz-vezetők anyagi érdekeltségét a tsz-tagokéval azonos irányban és mértékben fejlessze. A tsz elnökének és függetlenített elnökhelyettesének javadalmazását — a vezetőség javaslatára — a közgyűlés, a többi vezetőét pedig a tsz elnökének javaslata alapján, a vezetőség állapítsa meg. Indokolt alapelvnek tekinti, hogy az elnök munkadíja és az előirányzott kiegészítő részesedése a havi háromezer forintot elérje, de a hatezer forintot túl ne haladja. A közgyűlés döntése alapján sor kerülhet az elnök személyi díjazására, az elnöki tisztségben eltöltött időtől,a személyéhez kapcsolódó érdemektől függően. Személyi díjazásban más vezetők is részesíthetők.