Szabad Föld, 1985. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)
1985-05-18 / 20. szám
1985. MÁJUS 18. Mikor nyitnak a kempingek? Végre itt a jó idő, útra lehet kelni már akár sátorral is. A Tourinform adatai szerint az országban jelenleg 141 kempingben 73 ezer sátorférőhely várja a táborozókat, s az e területeken lévő üdülőházakban egyszerre további 11 ezer vendéget is fogadni tudnak. A legismertebbek valamennyi közt alighanem a balatoni kempingek; a tó déli partján tíz, az északin hét táborban lehet BBS sátorozni. Már várják a turistákat a fonyódmm bélatelepi Napililit sugár, a siófoksósói Ifjúság, a zamárdi Autós II., a balatonföldvári Magyar Tenger, a balatonszemesi Lidó kempingben, illetve az almádi Motelben, a balatonfüredi és a badacsonyőrsi táborokban. A kempingek többsége azonban az idén nem a megszokott időben nyit, ezért érdemes megjegyezni a következőket: A déli parton május 17-től fogadja a vendégeket a boglári Sellő, 24-től a siófoki Aranypart, június 1-től a boglárlellei Arany’híd, 14- től a szemesi Vadvirág, a herényi Kócsag, a siófoki Kék Balaton, 21-től a zamárdi Autós I II., a szántódi Rév, 28-tól a szárszói Túra, július 12-től pedig a szabadi Gamásza és a szemesi Bagódomb kemping. Az északi parton május 18-án nyit a palóznaki, 24-én az akali Vasút, június 1- én az akarattyai, 5-én az aszófői, 10-én a szepezdi, 18-án a révfülöpi, 20-án az almádi, 21-én az akali Strand, július 1-én pedig a badacsonyi kemping. A Dunakanyarban már most sátrat lehet ütni a szentendre-papszigeti, a leányfalui és a nagymarosi táborban, és mindhárom helyen üdülőházakban is kapható szállás. Új program a duna-kanyari kempingekből induló hajókirándulás, amelyre a táborlakók jelentkezhetnek. Az úticél Esztergom, visszafelé pedig egy „lakatlan” szigeten köt ki a hajó, s itt gulyással várják a vendégeket. A Tisza mentén ugyancsak kellemesen lehet kempingezni, például Vásárosnaményban, a gergelyi Tisza-parton június 15-én nyitó táborban. A holt Tisza egyik legszebb részén, Lakitelek-Tőserdőn június 1-től fogadják a sátorozókat. A Duna tájékán például a bajai kempingben már most mód van a pihenésre, a felfrissülésre. Itt valóságos ■''Vízisport-központot talál a turista , kölcsönözhet motorcsónakot, vízisít, szörföt és rendelkezésére áll a szomszédban nemrég elkészült fedett uszoda is. Tatán az öreg-tó kemping szintén kinyitott már, itt csónakot és szörföt lehet bérelni. Sokan éppen a hegyekben szeretik felütni a sátrukat. A Bükkben várja már a vendégeket a hollóstetői kemping — ahol öt új faházat állítottak fel, s ezekben húsz személy számára van helye, vagy Miskolc-Tapolcán az Éden kemping és egy új szolgáltatás: a kerékpárkölcsönzés. Az árakról, a szolgáltatásokról a Tourinform a 179-800-as telefonszámon ad bővebb felvilágosítást. Megismételjük, hogy olvasóink számára a Tourinform egy új lehetőséget is kínál. Vállalkoznak rá: ha van olyan kérdésük, amely a hazai üdülésekkel, utazásokkal kapcsolatban különösen érdekli Önöket és — a Szabad Földre hivatkozva — megírják címükre (Tourinform szerkesztőség, 1364 Budapest, Pf. 4 ), hamarosan személyre szóló választ kapnak tőlük. utyaposta ,,Meddig él?” jeligére tójai előfizetőnknek üzenjünk: a kutya átlagos életkora 12 év. Ha az önök pulija most 15 éves, akkor máris hosszú kort ért meg. E sorok írója látott már 20 esztendős ulit is, vadászkutyát vizslát pedig 18 éves korút. A „folytonosig érdekében” javaoljuk, hogy szerezen be egy 8-10 hetes orú pulit, mert nem ,sz olyan fájdalmas a jlenlegi idős pulijuk elosztése. Életkor dolgában is élni nem tudunk. Sok függ a puli fogazatának állapotától, szervezetének erőnlététől. T. Magdolna (Mezőtúr) gazdája egy 8 hónapos ír szetter kan kutyának, amelynek — mint írja — hiányzik egy foga. Kérdezi: kinő-e a még hiányzó fog? Tájékoztatásul: a kutya egyhónapos korában mind a négy tejszemfog kinőtt; egy-másfél hónapos korban a tejmetsző- és előzápfogak kinőttek; két-öt hónapos korban a tejmetszőfogak állandó fogakkal pótlódnak; öthónapos korban a tej-előzápfogak váltódnak; féléves korban a tej-szemfogak váltódnak; egyéves korban valamennyi metszőfognak három csúcsa van; a továbbiakban — itt nem részletezetten — fokozatosan kopnak a kutya fogcsúcsai, amelyekből a szakember következtethet az állat életkorára. Előfordul egyik másik egyednél — táplálkozási vagy egyéb okok miatt—, hogy nem nő ki valamennyi fog: egy vagy két fog nem váltódik ki. A kutya ettől még hosszú ideig élhet, bár a kiállításokon ez hibának számít. — Másik kérdése: a kutya orrán pigmenthiányt fedezet fel: a pigment lekopott vagy talán másokra vezethető vissza? — A pigment nem kopott le. A pigment a szervezet festékanyaga. Beltenyésztett fajtáknál — így sajnos ír szetternél is — eléggé gyakori. Idegen vérű szukával pároztatva az utódok felénél megszűnhet a pigmenthiány. Őshonos vagy sem? — kérdi levelében H. Mihály Miskolcról, kérve bennünket, mi döntsük el a barátjával történt fogadást a drótszőrű magyar vizslával kapcsolatban. Egyikük azt állítja: a drótszőrű magyar vizsla is őshonos fajta, akár csak a rövid szőrű változata. A rövid szőrű magyar vizsla után származó alomban néha-néha előfordul egy-egy az átlagosnál hosszabb szőrű egyed. Ezt a megfigyelést kamatoztatta a harmincas évek elején az egyik — éppen miskolci — tenyésztő, aki az ilyen hosszabb szőrű egyedeket drótszőrű német vizslával párosította és tenyésztette ki ezekből a drótszőrű magyar vizslát. Jellemző rá a jobb munkakészség és az időjárással szembeni nagyobb ellenállóság. Ami a rövid szőrű magyar vizslát illeti: hosszú, évszázadokon át tartó tenyésztési munka — és spontán kereszteződés eredménye. Bíró András lőzés s oldaltávolság Az előzés megkezdéseik feltételei között kifezetten szerepel a XESZ-ben az a kitétel,gy előzni csak akar szab, ha: „az előzés során megelőzendő másik jármű mellett megfelelő ol ttávolságot lehet tartan.” A megfelelő oldalosság nem egyéni megyés vagy felmérés eredénye, hanem objektív vetkezménye annak úgy mit előzünk, s mini útkörnyezetben. A vonságos oldaltávolság már sok tényezőn múlik, ízeket kell a járműtetőnek egybevetnie, vanakkor döntő jelenégű az előzni szándék sebessége is, mivel oldaltávolság biztonságagyban befolyásolja hogy az előzést végzett jármű mekkora seségel halad. Fontos kérdés tehát: milyen járművet előzünk? Egy nyomon haladót (kerékpár, motorkerékpár) vagy két nyomon haladót (személygépkocsi, teherautó, busz stb.) ? Az egy nyomon haladók előzésénél nagyobb oldaltávolságot kell megszabni, mert ezek a járművek nem nyílegyenesen, hanem egy elnyújtott, ,,S” alakú görbén, mintegy kígyózó vonalon mennek előre, s számítani lehet az ilyen kétkerekűek oldalirányú kimozdulására is. Kerékpár, motorkerékpár megelőzéséhez a szakemberek egy méternyi oldaltávolságot tartanak elegendőnek. Persze más körülmények között, például erős oldalszélben, síkos úton stb. ennél nagyobbra is szükség lehet. A két nyomon haladó, más járművek mellett a legalább fél métert tekintik biztonságosnak, persze ez is jobb, ha nagyobb minden olyan esetben, amikor a közlekedés általános körülményei a járműveket is kisebb-nagyobb oldalkitérésekre kényszerítik. Az időjáráson kívül a forgalmi és a látási viszonyok befolyásolják még erősen a biztonságos oldaltávolság megválasztását. KÖZLEKEDÉSI ÉRDEKESSÉGEK Ha az emberek megítéléséről van szó , típusokban, kategóriákban szeretünk gondolkodni. A közlekedés-lélektan szerint is: a közlekedési baleset mindig valamilyen közlekedési veszélyhelyzet és az egész személyiség kölcsönhatásából adódik. Az egyik vizsgálat nyomán négyféle „baleseti” hajlammal rendelkező személyiségtípust határoztak meg. Az egyik a külvilágtól elkülönülő ember, akinek mind a kocsival, mind a többi vezetővel való kapcsolatára is jellemző a kívülálló, „idegen” magatartás. Ennek a típusnak a realitásérzéket vezetés közben — igen csekély. A többi közlekedő az ő számára elsősorban akadályt jelent, s ennek megfelelően hamar vált ki benne — agressziót. A másik típus a lassú, túlontúl óvatos, passzív és mindenfajta kockázatot kerülő ember. A szorongás a jellemző rá, és vezetésben a manőverek lassú, kényelmes, nemegyszer bizonytalankodó végrehajtása. A harmadik az a típus, aki kínosan pontosan közlekedik, vezetéskor szinte másra sem ügyel, csak hogy pontosan betartsa a szabályokat. Merev és alkalmazkodásra képtelen ez a típus. Ha például előnye, elsőbbsége van valahol, abból sohasem enged, mert arra számít, hogy a többi vezető is ilyen mereven betartja az előírásokat. Éppen ezért a rendhagyó esetekben pánikba esik. A negyedik típusba az ügyes vezetők tartoznak, akik a vezetést némiképpen önmutogatásra, versengésre használják. E típus veszélye abban van, hogy hajlamos saját képességeit és lehetőségeit túlértékelni. ÚTISMERET Az útburkolati jellel jelölt forgalmi sávok megengedett legkisebb szélessége: lakott területen legalább 2,75 méter, lakott területen kívül pedig legalább 3 méter. Alapelv, hogy a forgalmi sávok szélessége ne haladja meg a 4 métert. Petress István A régészek segítőtársai A régészek legjobb segítőtársai a múlt megismerésében a cserépedények, mert a fa, a bőr, a csont, sőt a fémtárgyak is csak kivételes környezetben maradnak fenn (állandó szárazság vagy állandó nedvesség esetén). Ezek után érthető, hogy milyen nagy jelentősége van azoknak a Szibériában feltárt, őskori sírhalmoknak, kurgánoknak, amelyeket többmint 1000 méter magasban, az Altaj-hegységben, az időszámításunk előtti V. és IV. században emeltek nomád népek. Az őskori kőhalmok alatt ugyanis szovjet régészek 3-4 méter mélységben úgynevezett „fagylencsét” találtak, s benne jól konzervált tárgyakat. A kőtömeg télen teljesen megfagyott, s a rövid altaji nyár folyamán sem engedett fel. Pazirik, Basadar, Tuékta, Síbe kurgánjainak leleteiből — bár a sírokat már régen és részben kifosztották — a régészek a hajdani nomádok életének eddig teljességgel ismeretlen oldalait tudták rekonstruálni. A kurgánok sírkamráinak fala vörösfenyő-rönkökből készült, csakúgy, mint a bennük levő szarkofágok. Faragott, finomlábú faasztalok, ülések, takarók, fejfedők, ingek, bőrcsizmák, szőrme- és filclábbelik, hárfára emlékeztető zeneszerszámok szerepelnek a leletek között. A feltárómunka során bizonyossággal megállapították, hogy a régmúlt idők embere is használt kábítószert: izzó parázzsal teli füstölőkre megfelelő magot szórtak, a parázstartó fölé 6 lábú állvány került, erre takaró. Ebben a „füstölősátorban” lehelték be a magok kábító illatát. Találtak nyilakat, fűzfavesszőből font pajzsokat, tükröket, aranyozott bronzlemezekből készült nyakláncot, szaruba foglalt arany fülönfüggőket, aranyozott ezüstöveket. • Néhány ékszer, úgy látszik, elkerülte a fosztogatók figyelmét. Több sírban bebalzsamozott tetemekre bukkantak. A hullákat annak idején, a belső részek kiemelése után, illatos füvekkel és hajjal tömték ki. A vágásokat inakból készült fonállal gondosan bevarrták. Az egyik múmia testét állatokat ábrázoló tetoválások bontották. A legérdekesebb tárgyak a lovak temetési helyéről kerültek elő. Minden sírhely 7—16 lovat fogadott be. Tetemük mellett díszes aranylapokkal borított, bőrdíszekkel és fafaragásokkal ékes nyergek és kantárok voltak. Az egyik kurgán földjében darabokra szedett, kínai típusú, fából készült hintót találtak, nagyküllős kerekekkel. Ezek a leletek azt mutatják, hogy az Altajt körülvevő sztyeppék nomád lakói szoros kapcsolatban álltak Perzsiával és Kínával. A tárgyak nagy része műkincsnek mondható: faragások, díszítések ékesítik. A kurgányok feltárása — Eurázsia nomád művészetének megismertetésével — a kultúrtörténet új fejezetét nyitotta meg, mivel a szibériai-szkíta stílust sokáig csak egészen kis számú fém- vagy szarutárgyból ismerték. A macska dorombolása A macska dorombolásának ma már tudományosan megalapozott magyarázata is van: a belső gégeizmok működése idézi elő. Megállapították, hogy másodpercenként 20-30-szor váltakozva elektromos hullámok futnak végig a gégeizmokon. Az izmok elektromos potenciáljainak változásakor záródik a gégefedő, és emiatt a mögötte levő térben megnövekszik a légnyomás. Az izom ellazulásakor a gégefedő kinyílik, a tüdő felől jövő, feltorlódott levegő szabadon kiáramlik, és ilyenkor keletkezik a doromboló hang. De vajon mi szabályozza a gégeizmok ilyen működését? A dorombolás idegrendszeri szabályozására vonatkozóan két feltevés született. Az első szerint a gégefőben levő érzőideg-végződések érzékelik a nyomásváltozásokat, és azok hatására ingerület keletkezik bennük. Az ingerület meghatározott idegrostokon keresztül a központi idegrendszerbe jut, és a kapott információ hatására az ott levő szabályozó központ hozza működésbe izmait. A másik feltevés szerint a gégefő érzőideg-végződéseinek nincs szerepük a dorombolás szabályozásában, a központi idegrendszer tőlük függetlenül idézi elő az izmok szabályosan váltakozó összehúzódását és elernyedését. A kutatók a vizsgálatok során átvágták azokat az idegrostokat, amelyek a gégefőtől a központi idegrendszerbe vezetik az ingerületet, de sértetlenül hagyták a központi idegrendszerből a gégefőbe vezető rostokat. A dorombolás nem szűnt meg, jóllehet az agy nem kapott információt a gégefő felől. Ellenben amikor az agyból a gége felé vezető rostokat vágták át, a dorombolás megszűnt. Ebből arra következtetnek, hogy a második elképzelés felel meg a valóságnak: a dorombolás kizárólag a központi idegrendszer szabályosan váltakozó ingerületének a hatása alatt áll. SZABAD FÖLD 17