Szabad Föld, 1985. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)
1985-06-22 / 25. szám
1985. JÚNIIUS 23. Teózás a júniusi programokból Előző számainkban már közöltünk egy elsc-borravaló a júliusi programokból, most folytatjuk a válogatást. A hortobágyi nemzetközi lovasnapokat immár huszonegyedik alkalommal rendezik meg a métái pályán. A háromnapos programot népi együttesek fellépése, csikósok bemutatója és négyesfogat-verseny színesíti. Egerben az Agria Játékszín a Líceum udvarán adja elő Gárdonyi Géza Annuska című művét, a Népkerti tónál Topeius Hamupipőke című darabját tűzték műsorra. Az Esztergomi ■ bazilikában orgonahangversenyeket tartanak, a várudvaron pedig A török kultúra hagyományai Magyarországon, illetve Emlékműsor Rákóczi Ferenc halálának 250. évfordulója alkalmából címmel rendeznek irodalmi műsort. A Szentendrei Teátrum műsorán szerepel Nagy Ignác Tisztújítás című terves vígjátékva, valamint Donizetti Szerelmi bájttal című operája. A városi tanács udvarán Moliére A képzelt beteg című művét a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatói adják elő. A templomtéri sokadalmat szintén megrendezik, és lesznek hangversenyek a Barcsay-gyűjtemény udvarán is. A zenés városnézésekre — július 7-től kezdődően — vasárnaponként kerül sor. A Visegrádi Nyár programja is gazdagnak ígérkezik. A királyi palotában a középkor hangulatát idéző látványos történelmi show keretében — tánccal, zenével, tornajátékosokal — emlékeznek meg a Visegrádi Kongresszus160. évfordulójáról. Vácrátóton nagyzenekari hangversenyeket rendeznek A zsámbéki rom templomnál ■émelt szabadtéri színpadon a Pécsi Balett vendégjátékaként a Danaidákat tűzik műsorra, majd a Stúdió K előadásában aSikamlós bohóságok, illetve a Debreceni Alföld Színpad művészeinek tolmácsolásában egy ismeretlen középkori szerző műve, a Nimrwégai Márika és egy kanördög históriája című darab kerül színre. Ugyanitt rendezik meg a hónap folyamán a Baranya és a Hajdú-Bihar megyei népművészek kiállítását, valamint a virágkötészeti és a kerámiakiálitást. A Kisvárdai Várszínház ősbemutatóval jelentkezik; színre kerül Nyerges András Rákócziról szóló történelmi játéka, Az ördög győz mindent szégyenleni, valamint Kisfaludy Károly vígjátéka, A párütők. A Kőszegi Várszínházban — a Jurisicsvár belső udvarán — a Magyar Színikör előadásában Szakonyi Károly Kardok és kalodák című művét mutatják be. Színre ketül míg Kőszegen Sütő András Nagyenyedi fügevirág című darabja, a Lúdas Matyi és a Don Pasquale. A Kőszegi vigasságok a Jurissics téren, a Magyar Színkör előadásában láthatók. Velemben népi kismesterségek bemutatóját rendezik meg. A veszprémi várban több hangversenyt is tartanak: a János-passio, Beethoven-est, a Calcutta trió hangversenye,szenthelyi Miklós hegedűestje, Faragó Laura dalestje, Maros Éva és Tarjáni Ferenc estje szerepel itt a programok között. A veszprémi vásárcsarnok előtti téren a Muzsikás együttest, valamint a Vujicsics együttest hallhatják -láthatják az odaérkezők. Az érdeklődők az előadások, a rendezvények időpontjáról és más tudnivalókról a Tourinform 179-800-as telefonszámán kaphatnak bővebb felvilágosítást. Olvasóink számára a Tourinform egy új lehetőséget is kínál. Vállalkoznak rá, ha van olyan kérdésük, amely a hazai üdülésekkel, utazásokkal, programokkal kapcsolatban különösen érdekli önöket, és azt — a Szabad Földre hivatkozva — megírják címükre (Tourinform szerkesztőség, 1364 Budapest, Pf. 4.), hamarosan személyre szóló választ kapnak tőlük. Bélyeggyűjtőknek A Magyar Posta júniusi újdonságai: 200 éve született J. J. Audubon, a madárvilág neves amerikai tudósa, aki az általa tanulmányozott madarakat le is festette. Emlékére 19-én hat bélyegből álló sor jelenik meg, amelyen a következő madarakat láthatjuk: kontyos fekete harkály, rézküllő, narancs csiröge, aranyküllő, csonttollú madár, kardinálispinty. A mezőhegyesi lótenyésztés 200. évfordulójára 28-án öt bélyegből álló sort bocsátanak ki. A nukleáris háború elleni orvosi mozgalom V. világkongresszusát Budapesten rendezik. Ennek tiszteletére ugyancsak 28-án kétforintos bélyeget adnak ki. A Szovjetunió Lenin születésének 115., Magyarország felszabadulásának 40., a világháborúban aratott győzelem 40., a Varsói Szerződés 30., J. S. Bach, világhírű zeneszerző születése 300. évfordulójának és a kozmonauták napjának állított filatéliai emléket. A 2. világháborúban lerombolt és újjáépített Drezdai Operaház épületét mutatja be a német Demokratikus Köztársaság bélyege. Különböző sportágakat örökített meg a Holland-Antillák sora. A gyermekbénulás elleni harcot hirdetik gibraltári bélyegek, öntözési programját bélyegeken is népszerűsíti az afrikai Szenegál. Kihalt adatokat láthatunk Paraguay egyik sorában. Mezőgazdasági témájú bélyeget bocsátott ki az Indiai-óceánban fekvő Madagaszkár. Az ifjúság nemzetközi évét olasz bélyegek köszön-ik. A német megszállás alóli felszabadulás 40. évfordulójának Ausztria bélyeget szentelt. A Centben rendezett virágkiállításra belga bélyeg jelent meg. Színpompás lepkéket láthatunk Írország bélyegein. Spanyolországban természetvédelmi napot rendeztek, amelyre bélyeg jelentmeg. A Német Szövetségi Köztársaság a sport támogatására feláras bélyegpárt bocsátott ki. Múzeumi kincsek szerepelnek Svájc Pro patria (A hazáért) sorában. Gépjárművel vilhatossimksn A mindennapi forgalomban igen gyakran előfordul, hogy autóval, motorral a járművezető a villamossíneket veszi igénybe. A sínekre ráhajtani, azokon folyamatosan haladni, vagy a villamospályán előzni csak szigorú feltételek mellett szabad. A leglényegesebb előírás, hogy a sínekre hajtó más jármű a villamosforgalmat nem zavarhatja! Ez azonban csak a feltételek egyike, s legalább olyan fontos a másik, amit ritkábban szoktak emlegetni: a villam cápáiára ráhajtani csek abban az esetben szabad, ha a vezetőt a látási viszonyok nem akadályozzák a közeledő villamos kellő távolságból való észlelésében. Ezt a lényeges biztonsági szempontot akkor is érvényesíteni kell, ha a szabad kilátás amiatt hiányzik, mert a villamos észrevételére nincs elég idő. Lehet tehát jó néhány olyan útszakasz é® villamospálya-szakasz, ahol a legjobb időjárásiban a lehető legjobb látást sem tarthatjuk elegendőnek, mert esetleg olyan az út vagy a sínpálya vonalvezetése, olyanok a forgalmi viszonyok, hogy éppen a villamos észleléséhez szükséges idő nincs meg. A villamospályához kötött jármű, s ráadásul csak meglehetősen hoszszú távolságon belül fékezhető le; a mozgásban lévő tömeg komoly veszélyeiket jelenthet mindazoknak, akik túl közel kerülnek hozzá. Az egyéb gépjárművek kormányozhatóak, oldalirányú kitérésekre képesek, lassításuk, gyorsításuk is egyszerűbb, gyorsabban kivitelezhető — ezért a követelmény, hogy a villamospályára csak úgy hajthatnak, ha a villamost nem zavarják, azaz annak haladását semmilyen módon nem nehezítik. KÖZLEKEDÉSI , ÉRDEKESSÉGEK. A kezdő vezetők, s azok akik csak ritkán ülnek a volánnál, gyakran éreznek szorongást, félelemérzetet, amikor bekerülnek a forgalomba. Érdekes jelenség, hogy ugyanazt a forgalmat, amit valaki gyalogosként, utasként megszokott — vezetőként egyszerre félelmet keltőnek érzékeli. A félelemérzetet — mint ezt a közlekedés-lélektani kutatások is igazolták — a szerepkör változása okozza. A járművezetés természetes feszültsége igen nagyfokú aktivitást követel meg az egyéntől, s a gyakorlat során éppen ez fejleszti a tudatos - alkalmazkodó képességünket. Képesek vagyunk aktívan alkalmazkodni a forgalomhoz, összekombinálni a magunk mozgását, a mások haladását és mindezt az elméletben is ismert szabályok szerint... A gyakorlat hiánya azonban a feszültséget dermesztő görccsé képes átalakítani. Az addig kiválóan ismert szabályok elhomályosulnak, a máskor gond nélküli vezetési műveletek kapkodóvá, merevvé válnak. A vezetési félelem állapotát konkrétan meghatározni nem lehet, mert mértéke függ az egyén személyiségétől, önbizalmának fokától és egy sor más, külső-belső tényezőtől is. Félelemmel azonban nem lehet tartósan vezetni, annál kevésbé, mert az aki fél a volánfiárt, sokszorosan gyorsan elfárad, kimerül, ami még inkább rontja a teljesítményét, s esetleg ettől még szorongóbbá lesz. A félelemérzet ellenszere a sikerélmény, a kezdő szorongását csak a minél több gyakorlat oszlathatja el. A túl szigorú és kritikus családtagok elkedvetlenítő hatást gyakorolhatnak a kezdő időszakát élő emberre. A ritkán vezetőnek nem szabad egyszerre túl nehéz feladatokra vállalkozni (pl. vasárnapi autópálya!), mivel az egyszerűbb vezetési körülmények között a félelemérzet hamar csökken, majd , meg is szűnik. Petress István Változó égbolt A Föld örökös keringése, tengelyének a Naphoz viszonyított dőlése miatt, mindennap más és más a fölénk boruló csillagkupola. A változások nehezen vehetők észre. Ki gondolná, hogy a tél legszebb csillagai, a Canis Maior (Nagy Kutya) és az Orion kékesfehér fényű égitestei ezekben a napokban tűnnek el napnyugta után a nyugat—északnyugati látóhatáron. Pedig fontos fordulópont ez. Ha a Sirius eltűnik az esti szürkületben, visszavonhatatlanul megérkezik a nyár. Velük együtt búcsúzik az Orion, az égi vadász, amelynek csillagai alatt minden télen fagyoskodnunk. De az égi körforgás soha nem ér véget. Július elején a Sirius már hajnalcsillag, néhány napig szinte együtt kel a Nappal. Az egyiptomiak Siriusnaptárt használtak és különös dolgot tapasztaltak. Ha a Sirius együtt kelt a Nappal, megindultak a Nílus életet adó áradásai. (A jelenség alapja meteorológiai és nem csillagászati eredetű.) Ekkoriban kezdődtek aforró, perzselően meleg napok. Mivel a Siriustól nem messze a Canis Minor-csillagkép látszik, ennek a szónak rövidített változata: canicula (kánikula), átvitt értelemben hosszú, forró nyár. Ez tehát a kánikula szó eredete. A német ajkú országokban Hundstage (kutyanapok) néven emlegetik a kánikulát. Az égboltnak nemcsak nyári vagy téli, hanem örökké látszó csillagai is vannak, amelyek az északi sarkcsillag (a Poláris) körül folyton körbejárnak, de sohasem nyugszanak le. Ezek az úgynevezett cirkumpoláris csillagok. (Jegyezzük meg: nem a csillagok járnak körtáncot — ez csak látszólagos —, hanem a Föld forogó tengelyének iránya a Polárisra mutat, s ez így látszólag mozdulatlan.) A Poláris a Kisgöncöl (eredetileg Kis Medve: Ursa Minor) alfája, azaz legfényesebb csillaga. Ettől nem messze találjuk a Nagygöncöl (Ursa Maior: Nagy Medve) csillagképet, amely csak a nóta szerint áll hét csillagból. Valójában nyolc, puszta szemmel is látható csillag. A nyolcadikat az ókor tudósai nem vették észre, elfelejtették katalógusba venni, de a középkor arab csillagászai felfedezték. Ez a nyolcadik csillag a Nagygöncöl rúdjának középső csillaga mellett látszik. Arab neve: Álkor, ami — stílszerűen —elfelejtettet jelent. A Göncöl rúdjai alatt két érdekes csillagképet látunk. Az egyiknek eredetileg Agár volt a neve, s csak az újkor elején kapta a Canes Venatici (Vadászkutyák) nevet. Legfényesebb csillagát egy angol királyi csillagász — uralkodójáról — Cor Carolinak nevezte el. (Károly szíve). Azért tette ezt, mert Anglia uralkodója nagyon szerette a kutyákat. Talán ez az egyetlen csillag, amelyet egykori élő személyről neveztek el. Ugyanezen a tájon sok halványabb csillagot látunk. A csillagkép neve: Coma Berenices, azaz Berenice hajfürtje. Ez a majdnem cirkumpoláris csillagkép érdekes módon kapta nevét. Állítólag III. Ptolemaiosz fáraó felesége — amikor férje veszedelmes hadjáratba kezdett — fogadalmat tett, hogy ha az uralkodó épségben visszatér, levágatja a haját. A rövid haj akkoriban nem lehetett túl divatos, mert amikor a győztes fáraó hazatért, s meglátta rövid hajú feleségét, éktelen haragra gerjedt. Ám Berenice túljárt férje eszén, s ezt mondta: „Az hajam olyan szép, hogy levágattam, s az istenek szétszórták az égen. Aki kíváncsi rá, mindig gyönyörködhet benne, ha feltekint az égre .. SZABAD FÖLD 17 Növények egymás mellett A növények egyik különös — úgynevezett allelopátiás — viselkedése abban áll, hogy olyan vegyi anyagokat termelnek, amelyek a környezetükben levő más növényekre többé-kevésbé mérgezőek. A növények ilyen kapcsolataira először úgy figyeltek fel, hogy némely virág másokkal egy csokorba kötve hamarabb hervad el, mint magában. Különféle növények magvainak egymás mellett való csíráztatásával is számos ilyen gátló kapcsolatra derült fény, és sok esetben sikerült magát a gátló anyagot is elkülöníteni. A gátló anyagok legtöbbje a kumarinhoz hasonló típusú vegyület, s a csírázást, a növény növekedését akadályozza. (Ez az alma magjában nagy mennyiségben termelődő méreg a hatóanyaga az egyik patkányirtó szernek.) A mandulamag táplálószövetében és sok más növény termésének héjában vannak olyan vegyületek, amelyek megakadályozzák a bennük levő mag idő előtti csírázását, de az esővel a talajba jutva az idegen magvak kikelését is késleltetik. A fehér mustár gátolja a mellé ültetett nadragulya alkaloidtermését, és ugyanígy hat a borsmenta a maszlagra. Az üröm sok növény fejlődésére hat kedvezőtlenül: egy kísérletben az ánizsnövénykék fejlődése az ürömtől való távolságuk arányában lett erőteljesebb. Nem árt tudni, hogy a diófa az imént említett növényekéhez hasonló, kolin típusú hatóanyagot, juglont termel. A juglon a levelekben és a húsos termésfalban halmozódik fel, s az eső ezekből tetemes mennyiséget kiold, és így az bekerül a talajba. A földbe került juglon pedig akár el is pusztíthatja a közelben ültetett paradicsomot, burgonyát vagy éppen a lucernát. k .