Szabad Föld, 1987. július-december (43. évfolyam, 27-52. szám)
1987-10-16 / 42. szám
1987. OKTÓBER 16. KERTBARÁTOK - KISTÜRVÉSZTŐK Primőr kisszövetkezet A kistermelőknek sokszor gondjuk, hogy megtermelt zöldségféléiket, gyümölcseiket hogyan értékesítsék. A problémát többféleképpen is meg lehet oldani, Kiskunfélegyházán például a termelők összefogtak és egy kisszövetkezetet alakítottak. Mi a célja ennek a szervezetnek? Ezzel a kérdéssel kezdtük a beszélgetést Szabó Jenőné főkönyvelővel. — Kisszövetkezetünk 1982 áprilisában alakult 19 taggal és 145 ezer forint induló vagyonnal. Azzal a céllal jött létre, hogy a tagok által megtermelt termékeket biztonságosan értékesítsük, és a kisgazdaságokat a számukra szükséges árukkal ellássuk. Alaptevékenységünk a zöldség és gyümölcs felvásárlása, értékesítése. Szövetkezetünk Kiskunfélegyházán és környékén öt felvásárlótelepet alakított ki. A főbb zöldségnövények a retek, a paprika, a paradicsom, a káposzta és a karalábé. — Kitől vásárolnak fel zöldségeket? — Nemcsak tagoktól, hanem bárkitől, aki felajánlja a termékét, és piacot tudunk szerezni annak. Szerződést viszont csak tagokkal kötünk. A felvásárolt áru egy részét saját boltjainkban, másik részét pedig partnervállalatoknak értékesítjük. Piackutatást végeztünk, és az igények alapján értékesítőtelepet nyitottunk Siófokon és egy zöldség-gyümölcs boltot Veszprémben. Ezután pedig Balatonfüreden egy felvásárló- és egy értékesítőtelepet létesítettünk. — Mit csinálnak azzal a terméssel, amit nem tudnak értékesíteni? — Ez a kérdés a tagok részéről is jogosan vetődött fel, ezért savanyítóüzemet építettünk. Ott tizenegyféle savanyúságot, kétféle tormát és burgonyaszirmot készítenek. Tagjaink folyamatos foglalkoztatására ruhaipari és faipari bedolgozó tevékenységet szerveztünk. — Tevékenységük tehát már kibővült, az eredeti célokon túljutott. — Ez természetes, hiszen önálló szövetkezeti gazdálkodást folytatunk. Lehetőség nyílt arra is, hogy tőkés árucsere keretében különböző, általunk termelt árukat exportáljunk. Ennek ellenértékeként háztartási, vegyi, ruházati és műszaki cikkeket hozunk be. Az importáruk forgalmazását mint nagykereskedelmi joggal rendelkező szervezet végezzük. Szövetkezetünk az idén februárban megkapta az eseti önálló exportjogot. Hobbiállatokat, valamint a tartásukhoz szükséges eszközöket, eleségeket szeretnénk külföldön értékesíteni. A külföldi partner igényeinek megfelelően szerződéseket kötünk kistenyésztőkkel, kistermelőkkel, hogy az árualapjuk meglegyen. Ez a tevékenységünk már beindult és zökkenőmentes. Pethes József A platánmoly A kártevők nemcsak termesztett növényeinket, hanem haszon- és díszfáinkat is veszélyeztetik. Ezt a fák nagyon megsínylik, esetenként teljesen kipusztulnak. A platánmoly lárvája évek óta súlyos károkat okoz Magyarországon szinte mindenütt. A pici hernyók a leveleken lévő aknákban élnek. Tömegszaporodáskor szinte az egész levélfelületet beborítják. * Ilyenkor ősszel, lombhullás után a védekezés nagyon egyszerű, és környezetkímélő. Nem kell permetezni, „mérgezni" a környezetet. A kártevő ugyanis bábállapotban telel a lehullott leveleken lévő aknákban. Gyűjtsük össze maradéktalanul a lehullott lombot és a többi kerti hulladékkal együtt komposztáljuk. A szerves hulladék elégetését ez esetben sem javaslom, mivel így értékes komposzthoz juthatunk, ugyanakkor a kártevő telelő bábjai 100 százalékban elpusztulnak. Dr. Seprős Imre Platánmolylárvák súlyos kártétele (A szerző felvétele) Az őszi műtrágyázásról A növényeknek testük felépítéséhez sok elemre van szükségük. Attól függően, hogy melyikből mennyire, megkülönböztetünk makro-, mező- és mikroelemeket. A makroelemekből nagy mennyiséget vesznek fel. Ezek a nitrogén (jele: N), a foszfor (P) és a kálium (K). A nitrogéntartalmú műtrágyák a nitrogént gyorsan oldódó és mozgó nitrátalakban vagy kevésbé gyorsan oldódó és mozgó ammónia-, illetve amidalakban tartalmazzák. Ezért például a nitráttartalmú ammóniumnitrát felhasználása semmiképpen nem ajánlatos ősszel. Általában a karbamid nevű nitrogén műtrágyán kívül ez vonatkozik az összes többi nitrogén műtrágyára is, ugyanis őszi kijuttatásakor a karbamid lassan ható komponense éppen tavasszal érkezik a növények gyökérzónájába. A többi nitrogéntrágya őszi kiszórása pazarlás, mert a bennük levő tápanyag tavaszra talajtípustól függően 30-50 cm mélységbe mosódik. Más elbírálás alá esnek a kálium- és a foszfortrágyák. Mindkét elem lassan mozog a talajban, éppen ezért ősszel célszerű kiszűrni őket. Foszfortrágya a szuperfoszfát, káliumtrágya kétféle van. Az egyik a kálisó, amely a káliumon kívül klórt is tartalmaz. Ezt nem minden növény viseli el, éppen ezért a következő növényeknél a klórmentes káliumszulfát használandó: burgonya, szőlő, szamóca, málna, köszméte, ribizli, dísznövények. A kereskedelemben kaphatók különböző összetételű ún. komplex vagy összetett műtrágyák, ezek mindhárom makroelemet tartalmazzák különböző arányokban. Ezek kiszórása is őszszel aktuális. Molnár Mária Birsfajták Bereczki birs: Szedésre szeptember végén, október elején érett. Októbertől januárig fogyasztható. Gyümölcse nagy, megnyúlt körte alakú. Húsa fehéressárga, kemény, néha kövecses. Íze édeskés, erősen illatos. Fája középerős növekedésű. Nagyon korán termőre fordul. A környezettel szemben elég igénytelen. A homokon is megterem. Konstantinápolyi birs: Szeptember végétől október végéig szedhető. Októbertől januárig fogyasztható. Gyümölcse nagy, gyakran szabálytalan körte alakú. Héja vastag, zsíros, erősen molyhos. Húsa fehéressárga, félkemény, íze savas, gyengén édes, erősen illatos. Jól szállítható és tárolható. Fája erősközéperős növekedésű. Koronája széthajtó. Korán termőre fordul. Egészséges, edzett fajta. Nagy alkalmazkodóképességű. Tendes László Aki tud, segítsen! Aradi Kálmánné (Hódmezővásárhely, Szivárvány u. 2. 6800) felülbélyegzett válaszborítékban csereanyag nélkül is tudna küldeni feketegyökér, metélőhagyma, spenótfa, sáfrány, csicseriborsó, babkávé, csemegekukorica, bazsarózsa, amarillisz, rózsaszín mályvarózsa, telt virágú, évelő és télálló saláta magjából. Szívesen fogadná azonban törpeparadicsom, bármilyen édes paprika, petrezselyem, tárkony, gerbera, törökszegfű és más virágok magját. Kiss Sándor (Hajdúböszörmény, Debreceni u. 25. 4220) cserére ajánl gyökeres Zalagyöngye szőlővesszőt, selyemkóró-, tüskementes szeder- és jóstatöveket. Levélbeni megegyezés alapján krókuszváltozatokat kér értük. Hajdú László, az 1982. évi országos borversenyen első díjat nyert szőlősgazda (Tiszadada, Petőfi u. 8. 4455) néhány, saját telepítésből kimaradt, egyedi tőkéből származó, első osztályú gyökeres szőlővesszőt (Pozsonyi fehér, Korai ropogós, Kőhegyi zamatos, Göcseji zamatos, Pinot noir, Lakhegyi mézes, Burgundi, Mátrai muskotály, Kékfrankos, Vértes csillaga, Oportó, Kalábriai fehér, Kadarka, Rizlingszilváni, Pölöskei muskotály, Bianca stb.) cserélne el szépirodalmi és szakkönyvekért, barkács- és kerti szerszámokért, régiségekért, a Kertészet és Szőlészet 1966 előtti teljes évi példányaiért, levélbeni megegyezés alapján, amihez bélyeggel ellátott válaszborítékot kér. Lengyel Gyuláné (Bécs, Hősök u. 47. 3574.) őszi vetésű mák vetőmagját és Pyretrum szaporítóanyagát keresi. Cserébe tárkony, rozmaring, díszcsalán, kövirózsa szaporítóanyagát tudná adni. Hirt Nóra (Tamási, József A.-lakótelep 12. 7090.) 13 éves, ifjú növénykedvelő. Legjobban a kaktuszokat szereti, s már 16-féle kaktusszal rendelkezik. Nagy köszönettel fogadna kis gyűjteményébe újabb fajtákat, szaporítóanyagokat, s ha van, hozzá képet, egy aláírást és néhány jó tanácsot is. Champion európai macskák kölykeit állatszerető embereknek ajándékoznám. (Csak az oltási díj térítését kérem.) Nagy termetűek, erősek, a legkiválóbb vadászok. Rendkívül szeretetigényesek. Postán nem küldhetők. Levélcím: Barcsa, Budapest, Kresz Géza u. 27. 1132. Telefon: 150-187. Egy 3E a gizgazról ! Mostanában kétszer egymás után is hallottam a tanácsot: etessünk fel minden gizgazt, mert az jó, és sok takarmányt megtakaríthatunk vele. Véleményem szerint a sűrű, darás mosléktól lakik igazán jól a disznó, attól nő, az az igazi takarmány, nem a hulladék. Tévednék? (Kovács Péter békéscsabai olvasónk leveléből.) — A darás moslék — különösen, ha vegyes abrakból, kukoricából, búzából, árpából, korpából készül, és sóval, butorral is kiegészítik — kitűnő takarmánya a sertésnek, gyorsan nő tőle. Mindennapos tapasztalat azonban, hogy ha a még oly kitűnő darát fogyasztó disznó is egyetlen szál fűhöz, lucernához, fáról lehulló akácfalevélhez jut, mohón felkapja, s szinte gyönyörűséggel fogyasztja el. A mindenevő sertés sokféle takarmányt szeretne fogyasztani, a zöldet, a minennapostól eltérőt pedig különösen kedveli. Nemcsak azért mert ínyenc, hanem mert más tápanyagokra, vitaminokra, az abrakból esetleg hiányzó anyagokra is szüksége van. A kerti földből kihúzott csorbóka, disznóparéj, a fák alól összeszedhető, permetezetlen gyümölcs nemcsak kitűnő csemegéje az állatnak, étrendileg is jó hatású, s értékes tápanyagok forrása is. Vétek lenne megfosztani tőle az állatot. A „gizgaz”-ok jelentős menynyiségű fehérjét tartalmaznak, s a takarmányboltokban megfordulók nagyon jól tudják, milyen magas a fehérjetakarmányok, a vitaminkészítmények ára. Sajnos, nem mindenki tudja az akácfa- és lítiumlevélről — amit a tyúkok felugrálva is csipkednek a fáról, bokorról — hogy fehérjetartalma magasabb a lucernáénál, a csalánlevél pedig e tekintetben kiemelkedik valamennyi zöld növény közül. Sok vitamint is tartalmaznak. Aki teheti, sarlózzon csalánt, akácfalövésekről, líciumágakról zsákba, kosárba húzgáljon minél több, lehetőleg még zöld levelet, amit frissen is etethet, de meg is száríthat. Télen jó mosléksűrítő, abrak közé is vegyíthető minden állat számára. Az olajjal, fehérjével tele tökmag is kitűnő és tartalmas csemegéje a disznónak, a letakarított táblákon gyűjthető, törött napraforgótányérokban lévő — olajban, fehérjében ugyancsak nagyon gazdag — szem pedig elsőrendű eleségük a tyúkoknak, galamboknak. A kosárnyi — vagy akárcsak maréknyi — bodorkás fű, a konyhai hulladék — a szárított, penésztől megóvott, majd áztatott kenyérhéj, a tésztamaradék, a káposzta külső levele — mind-mind értékes takarmánynak tekinthető, akkor is, ha nem éppen darának hívják, hanem gizgaznak, hulladéknak tekintik. Az állatok elé kerüljön, ne a szemetet szaporítsa. -• A must és a bor kénezése A must és a bor minősége nemcsak a szőlő fajtájától, a környezeti és az időjárási viszonyoktól függ, hanem attól is, hogy miben, hol tároljuk a mustot, illetve a bort, és hogy milyen gondossággal hajtottuk végre a különböző pinceműveleteket: a töltögetést, a fejtést és a kénezést. A must, a bor tárolására azok a pincék a legalkalmasabbak, amelyek levegője nem túl nedves, nem túl száraz, hanem mérsékelten párás, a léghőmérséklet 10-14 C-fok közötti értéktartományokban van. Alapvető előírás, hogy minden musttal, borral érintkező eszköz, edény, tiszta és fertőzésmentes legyen. Igen nagy figyelmet kell fordítani az üres hordók gondozására. Amenynyiben 100 vagy 300 literes hordóink vannak, úgy százliterenként 3-4 g ként kell elégetnünk, ha viszont a hordók nagyobbak, négyszáztól ezer liter űrméretűek, a kén dózisa 2-3 g legyen. Egyes kertész szakemberek a szőlőt a zúzáskor (daráláskor) kénezik, mert azt tartják, hogy ebben az esetben a bor színe szép lesz, s nem „sárgul” meg. Egészséges szőlő kénezéséhez 5 g ként, beteg, rothadt szőlőnél pedig 20 g ként használjunk fel úgy, hogy a borként (káliummetabiszulfitot) a mustban feloldjuk és a törkölyös mustba keverjük. A fenti borkénadagok 100 liter törkölyös mustra vonatkoznak. Mások arra esküsznek, hogy szüretkor — 100 literenként — egészséges, édes musthoz 10 g, kissé rothadt termés esetén 15 g, rothadt termés nyálkázásához pedig 30 g borkén szükséges. Tapasztalt vincellérek szerint a nyálkázásnak az a lényege, hogy a borkén adagolásával az erjedés egy vagy két napra megállítható, s így a seprő nagy része leülepszik a hordó aljára, majd a tiszta must könnyen lefejthetővé válik. A legrégebbi eljárás a borok kénezése, ami fejtéskor esedékes. Ezzel elősegíthetjük az újborok tisztulását, fejlődését. Tudnunk kell természetesen azt is, hogy a kénezéskor egy szúrós szagú, színtelen gáz, tehát kén-dioxid keletkezik. Ha mérsékelten — az előírásoknak megfelelően dozírozzuk a borként — úgy az az egészségre teljesen ártalmatlan. Gyenge kénezést akkor hajtunk végre — a borok fejtésénél — ha 10 g borként adagolunk százliterenként. Közepes kénezésnél 20 g-ot, erős kénezésnél pedig 30 g-ot oldunk fel kevés borban, majd az így kapott „törzsoldatot ” a borban gondosan elkeverjük. Dr. Széles Csaba Új növény: a tayberry Évekkel korábban a szaksajtó beszámolt arról, hogy ír növénynemesítőknek sikerült a málnát és a szamócát keresztezniük, így született meg a tayberry. Kertemben most termett másodszor, és akik ízlelték, megnyerte tetszésüket. A növényről kétéves megfigyelés után a következőket írhatom: Növekedése intenzívebb a málnánál, ezért támaszt igényel. Talajigényéről nem tudok nyilatkozni, mert nálunk fekete homokon van, amely jó termőtalaj. Itt igen jól érzi magát, szépen fejlődik. Takarás nélkül semmilyen károsodás nem érte az elmúlt hideg télen. A növény közel 5 héten át virágzik, és termése is ennyi időn át érik. Gomba- és rovarkártevők eddig nem károsították. Kiss Sándor Hajdúböszörmény SZABAD FÖLD 17 ÜZENJÜK SOLTI ANDRÁS, Érd. A sárgarépa megférgesedését a sárgarépalégy okozza, amely május végén, június első felében rajzik, s rakja le tojásait a sárgarépára a földfelszín mentén. A kikelő nyüvek onnan fúrják be magukat a répába. Védekezni permetezéssel, porozással akkor lehet, amikor a legyek rajzanak, tojásaikat rakják, vagy a nyüvek kelnek. Használhatók még ellenük a vetéssel egy időben vagy a rajzás idején a sorok mentén a talajba mozgatott talajfertőtlenítő szerek is (Basudin, Diazinon). Amikor a nyüvek befújták magukat a répatestbe, már semmit sem lehet tenni ellenük. Tehát most sem. Csak azt teheti, hogy a felszedett répákat nagyon gondosan átválogatja. Homokba csak a teljesen épeket, egészségeseket rakja el. A hibás, férgesnek látszó darabokat pedig tisztogassa meg, és a használható részeket vékonyra felszeletelve vagy ledarálva (lehet hozzá petrezselyemgyökeret és -zöldet is vágni) kilogrammonként 20-25 dkg sóval keverje össze, s üvegekbe nyomkodva kötözze le. Az így megmentett, sózott gyökérzöldségek tavaszig folyamatosan fogyaszthatók, csak az ételek sózására kell vigyázni. T. FERENC, Kópháza. A borok savtartalmának csökkentéséhez használatos tiszta szénsavas mész fehér, por alakú készítmény. Kertészeti és borászati szaküzletekben szerezhető be, s egész biztos, hogy Sopronban is kapható. A savcsökkentést általában az első fejtéssel vagy utána szokták elvégezni, mert a seprőjén álló bor savtartalma, többek között a borkőkiválás következtében is, csökken. A literes mennyiségeken végzett gondos próba alapján lehet (ehhez ajánlhatjuk Prohászka Ferenc Szőlő és bor című könyvét) a nagybani savcsökkentést szakszerűen elvégezni. Tudni kell, hogy a szénsavas mésszel történő kezeléssel csak a borkősav mennyisége csökkenthető. A bor egyéb savai (pl. az ecetsav) sem távolíthatók el, illetve nem csökkenthetők. SZABÓ REZSŐ mindszenti olvasónknak küldött üzenetünkből (szeptember 25-i, 39-es számunkban) két sor kimaradt. Az üzenet helyesen: A fokhagyma a közepesen kötött, mély rétegű, jó táperőben lévő, de nem frissen trágyázott talajokat és a napos helyeket kedveli. A nedves, vizenyős, árnyékos talajokat nem bírja, s gyakran az egész ültetvény elrothad bennük. O. LAJOS, Szuhakálló. A kertben még szépen viruló muskátlik felszedésével, amelyek takarva néhány fokos fagytól nem károsodnak, még nem kell sietni. A fagyok elől azonban előbb-utóbb védett helyre kell őket menekíteni. A közönséges muskátlik — legyenek azok piros, rózsaszín, lila vagy fehér virágúak — úgy is feleltethetők, hogy a töveket a földből kihúzgálva a gyökerüknél fogva összekötözzük, és újság- vagy csomagolópapírba csavarva, lehetőleg sötét, fagymentes, de nem túl száraz s nem is nedves pincében vagy kamrában fejjel lefelé, gyökereikkel felfelé felkötözzük. Az erősebben nedves, nyirkos helyen felaggatott növények megpenészedve könnyen megrothadnak, a meleg, száraz helyen tartottak pedig túlságosan kiszáradnak. A ládákban, cserepekben nevelt növényeket pedig leghelyesebb világos, fagymentes, de 10 C-foknál nem melegebb helyen, csak nagyon mérsékelt, 2-3 hetenkénti öntözéssel teleltetni. A közkedvelt futómuskátlik kizárólag csak így teleltethetők át.