Szabad Föld, 2018. július-december (74. évfolyam, 27-52. szám)

2018-08-24 / 34. szám

­ Riport 2018. augusztus 24. ♦ A vidék családi hetilapja Mindig NÉMI IZGALMAKKAL INDULT ez a riport, ugyanis a bejáratnál kiderült: itt bizony fényképezni nem lehet. Illetve, s mint alant látható, mégiscsak lehetett. Mindössze valamiféle űrhajósszkafandert kell húznod, talptól a fejed búbjáig, DNS- mintát kell adnod, hogy aztán egy üvegfalon át fotózhass színes üvegcséket, titokzatos masinákat, rejtélyes tárolókat... H­ogy miért ez a szigorúság, később persze megértem, hiszen a rövid nevű Nemzeti Szakértői és Kutató Központ Genetikai Szakértői Intézetében járunk, ahol még a levegőtől is féltik a bűnjeleket. Arra a kérdésre, hogy az itt dolgozóknak is át kell-e öltözniük, ha kimennek, majd visszajönnek a munkahelyükre, értetlenkedő arc­kifejezés a válasz. - Nemhogy a ki-bejárkáláskor, de két bűnjel között is át kell öltözniük - mondja dr. Füredi Sándor osz­tályvezető -, nem engedhetjük meg, hogy a DNS-min­­ták összekeveredjenek. Ezért vettünk fotós kollégájától is mintát, mert ha valahogy mégiscsak bejutna a la­borba az ő DNS-e, akkor tudni fogjuk, hogy az az övé, és nem keresgélünk tovább a gyanúsítottak között. Jó nagy épület ez az intézet a fővárosi Mosonyi ut­cában, de kell is a hely, hogy az összes szakértő, no meg az eszközeik, az archivált anyagaik elférjenek itt. Több szakértői intézet összevonásával jött létre 2017-ben az intézmény, amely arra hivatott, hogy bűnös, bűncselek­mény ne maradjon ismeretlenül. A-tól Z-ig van itt mindennek szakértője, legyen az adóügy vagy arckép­felismerés, ujjnyom, fegyver, véralkohol, kábítószer, műszaki és orvosi kérdés, akár poligráfos, akár toxiko­lógiai vizsgálat. Bemutatásuk, gyanítom, megtöltené az egész Szabad Földet, ezért csak az egyik legkevésbé is­mert, de az egyik leggyorsabban fejlődő, a genetikai nyomokkal foglalkozó osztályt választottuk. Az újabb nyomozati technikákat sokat láthatjuk a filmeken, amikor például az utcai kamerák képeit nézik vissza, vagy a telefonhálózat adatait felhasznál­va tudják meg, mikor merre járt a tettes, de a DNS- felderítés még ma is sok titkot rejt. Az itt dolgozók világa a parányoké: a sejtek, a molekulák, a fehérjék, a kromoszómák világa ez. S ami azt illeti, látványosan sokat változott ez a tudomány, s legalább annyit mű­velői is az elmúlt tíz-tizenöt évben. A korábban min­denütt tébláboló, mindent összetaposó és összefogdosó rendőrök helyébe fehér köpenyes, lábukra eldobható védőfóliát húzó, az arcuk elé maszkot kötő nyomrög­zítők léptek, nekik köszönhetően bűnügyi nyom most már nem marad felderítetlen. Sőt, akár tíz-húsz évvel ezelőtti bűnesetek is megoldódnak, éppen az új tech­nika, a DNS-nyomok vizsgálatának köszönhetőn. Se szeri, se száma az ilyen újra előkerült történet­nek. Például 21 évig nem volt gyanúsítottja annak az 1997-es békéscsabai gyilkosságnak, amelyben valaki lelőtt egy raktárvezetőt. A tettes egy fekete kötött maszkot hagyott hátra, ám arról 2016-ig nem tudtak megfelelő DNS-mintát rögzíteni. Most azonban ismét elővették a megőrzött maszkot, s a rajta talált DNS- nyom elég volt, hogy gyilkossággal vádolják a 21 éve rejtőzködő Zs. Róbertet. Azt is kevesen tudják, miként bukott le a bicikliző Tompa Esztert elgázoló, majd a nőt a gázolás helyszí­néről a kocsija csomagtartójában elszállító S. Attila. A 22 éves győri pincérlányt 2003 szeptemberében ta­lálták holtan a Mosoni-Duna partján, és 13 éven át hagyunk nyomot Belépni csak nem sikerült kideríteni, hogy ki és miért ölte meg­ védőruhában! Amikor aztán a gönyűi S. Attilát egy kutyalopás miatt letartóztatták, az újsághírek szerint bevallotta, hogy ő gázolta el, majd fojtotta meg ijedtében egy zsineggel a még életben lévő Esztert. Nos, nem egészen ez történt. Bár az igaz, hogy bevallotta a gyilkosságot, de csak azért, mert a kutyalopáskor levett DNS-mintája egye­zett a gyilkosság helyszínén rögzített DNS-maradvá­­nyokkal.­­ A fajsúlyosabb bűncselekmények elkövetőiről ma már kötelezően vesznek DNS-mintát. A kutyalopás éppen határeset volt, de szerencsére a tolvajról levet­ték a DNS-nyomokat, így bukott le S. Attila 13 év után. - Azt lehet tudni, hogy hány mintát őriznek hány embertől? - Egészen pontos számot én sem tudok mondani, hiszen évente 30-35 ezer minta érkezik a laborató­riumba, ezek egy részéről később kiderül, hogy nincs rájuk szükség, ezért töröljük. (Ahogy a kollégája DNS- ével is majd ez történik.) Részt veszünk egy EU-s programban, ugyanis a bűnözők utazgatnak, valahol elkövetnek egy bűncselekményt, másutt pedig ott­hagyják biológiai nyomukat, ezért 19 ország küldöz­geti egymásnak a keresett személyek DNS-nyomait. Jelenleg nagyjából kétszázezer magyar személynek ismerjük a DNS-ét. - Ha mindenkinek meglenne a DNS-e, tettes nem maradna büntetlenül? - így van, de ez persze sem jogi, sem gyakorlati okok miatt nem kivitelezhető. A nemzetközi szakiro­dalom szerint, ha egy ország lakói egy százalékának ismert a DNS-e, akkor az már jelentősen javítja a tettes(ek) felderítését. Anglia például már 10 százalék­nál tart, mi a kétszázezer mintával értük el a 2 száza­lékot. - Jól értem, hogy ez azt jelenti, azonos kör követi el a bűncselekményt? - Részben igen, 70-80 százalékosra tehető a vissza­esés. - Mióta ismert a DNS-azonosítás? Dr. Füredi Sándor biológus, a nukleáris DNS vizsgálati osztály vezetője DNS-preparátumok, mélyhűtve Nem kell megijedni, ez csak egy témához illő dekoráció... KÁLLAI MÁRTON FELVÉTELEI

Next