Szabad Föld, 2018. július-december (74. évfolyam, 27-52. szám)
2018-08-24 / 34. szám
Riport 2018. augusztus 24. ♦ A vidék családi hetilapja Mindig NÉMI IZGALMAKKAL INDULT ez a riport, ugyanis a bejáratnál kiderült: itt bizony fényképezni nem lehet. Illetve, s mint alant látható, mégiscsak lehetett. Mindössze valamiféle űrhajósszkafandert kell húznod, talptól a fejed búbjáig, DNS- mintát kell adnod, hogy aztán egy üvegfalon át fotózhass színes üvegcséket, titokzatos masinákat, rejtélyes tárolókat... Hogy miért ez a szigorúság, később persze megértem, hiszen a rövid nevű Nemzeti Szakértői és Kutató Központ Genetikai Szakértői Intézetében járunk, ahol még a levegőtől is féltik a bűnjeleket. Arra a kérdésre, hogy az itt dolgozóknak is át kell-e öltözniük, ha kimennek, majd visszajönnek a munkahelyükre, értetlenkedő arckifejezés a válasz. - Nemhogy a ki-bejárkáláskor, de két bűnjel között is át kell öltözniük - mondja dr. Füredi Sándor osztályvezető -, nem engedhetjük meg, hogy a DNS-minták összekeveredjenek. Ezért vettünk fotós kollégájától is mintát, mert ha valahogy mégiscsak bejutna a laborba az ő DNS-e, akkor tudni fogjuk, hogy az az övé, és nem keresgélünk tovább a gyanúsítottak között. Jó nagy épület ez az intézet a fővárosi Mosonyi utcában, de kell is a hely, hogy az összes szakértő, no meg az eszközeik, az archivált anyagaik elférjenek itt. Több szakértői intézet összevonásával jött létre 2017-ben az intézmény, amely arra hivatott, hogy bűnös, bűncselekmény ne maradjon ismeretlenül. A-tól Z-ig van itt mindennek szakértője, legyen az adóügy vagy arcképfelismerés, ujjnyom, fegyver, véralkohol, kábítószer, műszaki és orvosi kérdés, akár poligráfos, akár toxikológiai vizsgálat. Bemutatásuk, gyanítom, megtöltené az egész Szabad Földet, ezért csak az egyik legkevésbé ismert, de az egyik leggyorsabban fejlődő, a genetikai nyomokkal foglalkozó osztályt választottuk. Az újabb nyomozati technikákat sokat láthatjuk a filmeken, amikor például az utcai kamerák képeit nézik vissza, vagy a telefonhálózat adatait felhasználva tudják meg, mikor merre járt a tettes, de a DNS- felderítés még ma is sok titkot rejt. Az itt dolgozók világa a parányoké: a sejtek, a molekulák, a fehérjék, a kromoszómák világa ez. S ami azt illeti, látványosan sokat változott ez a tudomány, s legalább annyit művelői is az elmúlt tíz-tizenöt évben. A korábban mindenütt tébláboló, mindent összetaposó és összefogdosó rendőrök helyébe fehér köpenyes, lábukra eldobható védőfóliát húzó, az arcuk elé maszkot kötő nyomrögzítők léptek, nekik köszönhetően bűnügyi nyom most már nem marad felderítetlen. Sőt, akár tíz-húsz évvel ezelőtti bűnesetek is megoldódnak, éppen az új technika, a DNS-nyomok vizsgálatának köszönhetőn. Se szeri, se száma az ilyen újra előkerült történetnek. Például 21 évig nem volt gyanúsítottja annak az 1997-es békéscsabai gyilkosságnak, amelyben valaki lelőtt egy raktárvezetőt. A tettes egy fekete kötött maszkot hagyott hátra, ám arról 2016-ig nem tudtak megfelelő DNS-mintát rögzíteni. Most azonban ismét elővették a megőrzött maszkot, s a rajta talált DNS- nyom elég volt, hogy gyilkossággal vádolják a 21 éve rejtőzködő Zs. Róbertet. Azt is kevesen tudják, miként bukott le a bicikliző Tompa Esztert elgázoló, majd a nőt a gázolás helyszínéről a kocsija csomagtartójában elszállító S. Attila. A 22 éves győri pincérlányt 2003 szeptemberében találták holtan a Mosoni-Duna partján, és 13 éven át hagyunk nyomot Belépni csak nem sikerült kideríteni, hogy ki és miért ölte meg védőruhában! Amikor aztán a gönyűi S. Attilát egy kutyalopás miatt letartóztatták, az újsághírek szerint bevallotta, hogy ő gázolta el, majd fojtotta meg ijedtében egy zsineggel a még életben lévő Esztert. Nos, nem egészen ez történt. Bár az igaz, hogy bevallotta a gyilkosságot, de csak azért, mert a kutyalopáskor levett DNS-mintája egyezett a gyilkosság helyszínén rögzített DNS-maradványokkal. A fajsúlyosabb bűncselekmények elkövetőiről ma már kötelezően vesznek DNS-mintát. A kutyalopás éppen határeset volt, de szerencsére a tolvajról levették a DNS-nyomokat, így bukott le S. Attila 13 év után. - Azt lehet tudni, hogy hány mintát őriznek hány embertől? - Egészen pontos számot én sem tudok mondani, hiszen évente 30-35 ezer minta érkezik a laboratóriumba, ezek egy részéről később kiderül, hogy nincs rájuk szükség, ezért töröljük. (Ahogy a kollégája DNS- ével is majd ez történik.) Részt veszünk egy EU-s programban, ugyanis a bűnözők utazgatnak, valahol elkövetnek egy bűncselekményt, másutt pedig otthagyják biológiai nyomukat, ezért 19 ország küldözgeti egymásnak a keresett személyek DNS-nyomait. Jelenleg nagyjából kétszázezer magyar személynek ismerjük a DNS-ét. - Ha mindenkinek meglenne a DNS-e, tettes nem maradna büntetlenül? - így van, de ez persze sem jogi, sem gyakorlati okok miatt nem kivitelezhető. A nemzetközi szakirodalom szerint, ha egy ország lakói egy százalékának ismert a DNS-e, akkor az már jelentősen javítja a tettes(ek) felderítését. Anglia például már 10 százaléknál tart, mi a kétszázezer mintával értük el a 2 százalékot. - Jól értem, hogy ez azt jelenti, azonos kör követi el a bűncselekményt? - Részben igen, 70-80 százalékosra tehető a visszaesés. - Mióta ismert a DNS-azonosítás? Dr. Füredi Sándor biológus, a nukleáris DNS vizsgálati osztály vezetője DNS-preparátumok, mélyhűtve Nem kell megijedni, ez csak egy témához illő dekoráció... KÁLLAI MÁRTON FELVÉTELEI