Szabad Föld, 2022. január-június (78. évfolyam, 1-25. szám)
2022-06-03 / 22. szám
2022. június 3. ♦ A vidék családi hetilapja Kultúra Érezni a lélek rezdüléseit ■ ■ ft SZÜLEI RÉVÉN pezsgő szellemi és emberi környezetben nőtt fel, érdeklődése érthetően a művészetek felé terelte. Petrovics Emil zeneszerző és Galambos Erzsi színművész lányaként nem volt könnyű megtalálnia a saját útját, de a mögötte álló több száz televíziós és filmes alkotás bizonyítja, hogy jól választott. Most kezdi forgatni új filmjét Cziffra Györgyről. Petrovics Eszterrel beszélgettünk. - Honnan jött a Cziffra-film ötlete? - Ez egy váratlanul érkező lehetőség számomra; az ötletgazda Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész, aki évekkel ezelőtt megálmodta a Cziffra Fesztivált és művészeti vezetőként levezényelte a tavalyi Cziffra György Emlékévet. Ebből gyökerezve született meg egy 70-80 perces dokumentumfilm gondolata, amely világhírű művészünk pályájának legfőbb földrajzi és szellemi állomásait mutatja be. - Mire utal a produkció címe, a Tele van a két kezem boldogsággal? - Ez a kijelentés Cziffra Györgytől származik. Eléggé meggyötörte őt az élet, akkor volt igazán boldog, ha zongorázhatott. Szeretnénk róla hiteles és őszinte képet adni. Annál is inkább, mert a korábbi évtizedekben külföldön népszerűbb volt, mint szülőhazájában. Végigkövetjük magyarországi életét, zeneakadémiai tanulmányait, az 1950-es disszidálása miatti kényszermunkatáborban töltött éveit, az újrakezdését a bárzongorázástól egészen a koncertpódiumokig, illetve az 1956-os emigrálása utáni franciaországi korszakát és sikereit. Ez utóbbi életszakaszáról második otthonában, Párizsban és Senlisben forgatunk majd. - Hogyan készült fel Cziffrából? - Szerencsére Cziffra György megírta a memoárját, az Agyak és virágok fordítása 1983-ban nálunk is megjelent, és ez nagyon jó alapot nyújtott a felkészüléshez. Nem könnyű egy kalandos és sokrétű életből a legfontosabb pillanatokat megragadni, úgyhogy ez számunkra is izgalmas kihívás. Egyebek közt megszólaltatunk családtagokat és vele szoros kapcsolatban állt művészkollégákat, például Vásáry Tamást. Már túl vagyunk az adatok pontosításán, a helyszínek bejárásán, az interjúalanyokkal való egyeztetésen. Június közepén kezdődnek a felvételek, ősszel lesznek az utómunkálatok, és reményeink szerint az év végén a premiert is megtarthatjuk. - Előző munkája egy trilógia első darabja, a két éve készült A mi Kodályunk. Milyen a film fogadtatása? - Hál' istennek kedvező a visszhang. A Magyar Művészeti Akadémia égisze alatt megvalósuló rendhagyó dokumentumfilm a XX. század korszakalkotó zenetudósa és zeneszerzője előtt tiszteleg, mégpedig a kevéssé ismert fiatalkorát középpontba állítva. Az időben való visszautazás kalauzai Ránki Fülöp zongoraművész és Devich Gergely csellóművész, akik Kodály Zoltán első, 1910-es szerzői estjét idézik meg, miközben bemutatják gyerekkora és fiatalkora legfontosabb helyszíneit is. Időközben elkészült a második rész, melyben folytatódik Kodály élettörténete, a csúcspont itt az 1923-ban bemutatott Psalmus Hungaricus, annak előzményei, utóhatásai, miközben a zeneszerző 1920-as évekbeli meghurcoltatását, a fegyelmi tárgyalások történetét egy gimnáziumi osztály diákjai keltik életre. A trilógia utolsó fejezete pedig értelemszerűen Kodály Zoltán 1967-ben bekövetkezett haláláig tart. Szeretek elmélyülni egy-egy életműben, szerencsére végeláthatatlan a magyar művészek sora, akikről filmet készítve magam is gazdagodhatok. Nekem ez sosem munkát jelent, hanem örömforrást. - Mindig is erre a pályára készült? - Nem igazán. Elvégeztem az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar énekzene-karvezetés, majd a Színház- és Filmművészeti Egyetem drámapedagógia-színházelmélet szakát, később ugyanott a televíziós rendező-szerkesztő szakát. Úgy gondoltam, mindezeket ötvözve jól tudom hasznosítani célirányos felkészültségemet és érdeklődésemet, ami elvezetett a komolyzenei műsorok és filmek készítéséhez. Már a főiskola alatt, 1997-ben bekerültem a Magyar Televízióba, Horváth Ádám rendező asszisztense lettem. Innen a Duna Televízióba vezetett az utam, ott pedig Sára Sándor elnöklete alatt kezdtem. Igazi műhelymunkában lehetett részem, ahol a kötelező napi feladatok mellett a vágyaink is teljesülhettek. Aztán 2011-től 2017-ig az MTVA kötelékében dolgoztam, azóta pedig szabadúszó vagyok, ami számomra a legideálisabb terep. Volt egy pillanat, amikor a színészi hivatás is megérintett, de időben rájöttem, hogy nem nekem való. Alkatilag nem vagyok alkalmas rá, nem szeretek szerepeim. - Hogy jó utat választott, azt bizonyítja a nevéhez fűződő több száz produkció, ráadásul műfajilag is változatos az eddigi életműve. Van közöttük kedvenc? - Flozzám a dokumentumfilm, azon belül is a portré áll a legközelebb. A legátfogóbb műfaj, bemutatni valakit a művészetén keresztül, érezni a lelke rezdülését és érteni a gondolatait. Ez nemcsak az alkotó számára izgalmas, hanem a befogadó nézőközönségnek is. - Hogyan ápolja édesapja, Petrovics Emil zeneszerző emlékét? - A Rákoshegyi Bartók Zeneházban berendeztünk számára egy emlékszobát, ahol elhelyeztük a könyvtárát, a kéziratait, és minden évben rendezünk a tiszteletére egy koncertet, tavalyelőtt a 90. születésnapja, tavaly halálának 10. évfordulója alkalmából az Óbudai Társaskörben, illetve a Zeneakadémia nagytermében emlékeztünk rá. Nem könnyű feladat egy szerző halála után életben tartani az életművét, de nekem a lányaként ez örömteli kötelességem. Borzák Tibor Petrovics Esztert a filmek világa szippantotta be FOTÓ: VASVÁRI TAMÁS, MTI Szentek sora A kereszténység több mint kétezer éve jelen van az emberiség és több mint ezer éve a magyarság történelmében. A kereszténység úgy öleli körül a magyarságot, mint a dinnyési Várparkot a 300 méter hosszú Szentek fala. E vallás tízezernél több szentjéből 614-nek állított emléket Alekszi Zoltán, és még nincs vége... Mintha Gulliver lennék a történelmi Liliputban - ilyen érzés Alekszi Zoltán kertjében sétálni. A házigazda ugyanis 44 középkori makett várkapitánya és egy Árpád-kori falu (benne boronafalas templommal, szekér- és palánkvárral, régi mesterségek házaival) gazdája. Gyerekfejjel egy nagy, saját várról ábrándozott - aztán felnőttkorában épített magának, kisebbeket ugyan, de sokat, Nagy-Magyarország elfeledett vagy halálra ítélt várainak emlékére. Az erődöket sétány övezi oszlopokkal, mindegyik egy-egy magyar királynak, kormányzónak, fejedelemnek címezve. A dinnyési Várpark 2014-ben nyílt meg, és négy évvel később bekerült a Guinnessrekordok közé: ez a világ legnagyobb, anyaghűen megépített vármakett-kiállítása. A Szabad Földben 2019-ben írtam már Alekszi Zoltánról, aki azóta is nyughatatlan. Két nádfedeles házikóban a gerencsér-, azaz a fazekasmesterségnek állított emléket: a korsók, tálak, gyertyatartók tájegységenként rendezve érzékeltetik a jellemző forma- és motívumvilágot. Legújabb valóra vált álma a tavasszal elkészült és Spányi Antal püspök által megáldott Szentek fala. A 300 méter hosszú, védett fatárolóban jelenleg a keresztény vallás 614 szentjének agyagszobra kapott helyet, vagyis a tervezett 1200-nak a felénél tart a projekt. Szent ember az, aki elérte és megismerte Istent, a vallás élő jelképe, az emberiség jótevője, a szellem tisztaságának őre. Élete példaértékű és felemelő, szíve tele van együttérzéssel, könyörületességgel, életét mások szolgálatának szenteli - sorolja a kritériumokat a görögkatolikus Alekszi Zoltán, akinek életében meghatározó szerepet tölt be a hit. A keresztény vallás több mint tízezer szentje közül ő maga választotta ki, hogy a szobor megalkotói, az Oroszi család tagjai: Julianna és fiai, István és Sándor kiket öntsenek agyagba. - Igyekeztem a kereszténységen belül, a római katolikustól az ortodoxig, minél több felekezet szentjeit bemutatni. Minden kontinensről, számos országból, Ugandától Japánig. Bár a válogatás szubjektív, azért nyilvánvalóan vannak olyan szentek, akik ismertségük okán egyszerűen nem maradhattak ki; ilyen például Szent Anna és Szent Joachim (Szűz Mária szülei), Szent József, Szent Mária Magdolna vagy az aprószentek. A sor Kr. e. VI. századi Szent Habakuk szobrával kezdődik, és II. János Pál pápával ér véget (a 84 szent pápa külön szekciót alkot). A jól ismertek Flórián, Miklós, Oszlopos Simeon, Asztrik, Assisi Szent Ferenc, Padovai Szent Antal, Kapisztrán Szent János, Jeanne dArc - nemegyszer az attribútumok alapján is azonosíthatók, például Szent Péter, a korai egyház első vezetője a kulcsról vagy Szent György sárkányölés közben. A jelképek mellett az előnevek is árulkodóak: Aranyszájú Szent János, Hallgatag Szent János, Aranyszavú Szent Péter - ez utóbbi az V. században élt ravennai püspök volt, aki rövid, de ihlettől áthatott beszédeiről vált híressé. Alekszi Zoltán a fatemplomban, ahol az összes Árpád-házi szent látható