Szabad Föld, 2022. január-június (78. évfolyam, 1-25. szám)

2022-06-03 / 22. szám

2022. június 3. ♦ A vidék családi hetilapja Kultúra Érezni a lélek rezdüléseit ■ ■ ft SZÜLEI RÉVÉN pezsgő szellemi és emberi környezetben nőtt fel, érdeklődése érthetően a művészetek felé terelte. Petrovics Emil zeneszerző és Galambos Erzsi színművész lányaként nem volt könnyű megtalálnia a saját útját, de a mögötte álló több száz televíziós és filmes alkotás bizonyítja, hogy jól választott. Most kezdi forgatni új filmjét Cziffra Györgyről. Petrovics Eszterrel beszélgettünk. - Honnan jött a Cziffra-film ötlete? - Ez egy váratlanul érkező lehetőség számomra; az ötletgazda Balázs János Kossuth-díjas zongoramű­vész, aki évekkel ezelőtt megálmod­ta a Cziffra Fesztivált és művészeti vezetőként levezényelte a tavalyi Cziffra György Emlékévet. Ebből gyökerezve született meg egy 70-80 perces dokumentumfilm gondolata, amely világhírű művészünk pályá­jának legfőbb földrajzi és szellemi állomásait mutatja be. - Mire utal a produkció címe, a Tele van a két kezem boldogsággal? - Ez a kijelentés Cziffra György­től származik. Eléggé meggyötörte őt az élet, akkor volt igazán boldog, ha zongorázhatott. Szeretnénk róla hiteles és őszinte képet adni. Annál is inkább, mert a korábbi évtizedek­ben külföldön népszerűbb volt, mint szülőhazájában. Végigkövetjük ma­gyarországi életét, zeneakadémiai tanulmányait, az 1950-es disszidá­lása miatti kényszermunkatáborban töltött éveit, az újrakezdését a bár­zongorázástól egészen a koncertpó­diumokig, illetve az 1956-os emig­­rálása utáni franciaországi korsza­kát és sikereit. Ez utóbbi életszaka­száról második otthonában, Párizs­ban és Senlisben forgatunk majd. - Hogyan készült fel Cziffrából? - Szerencsére Cziffra György megírta a memoárját, az Agyak és virágok fordítása 1983-ban nálunk is megjelent, és ez nagyon jó alapot nyújtott a felkészüléshez. Nem kön­­­nyű egy kalandos és sokrétű életből a legfontosabb pillanatokat megra­gadni, úgyhogy ez számunkra is iz­galmas kihívás. Egyebek közt meg­szólaltatunk családtagokat és vele szoros kapcsolatban állt művészkol­­légákat, például Vásáry Tamást. Már túl vagyunk az adatok pontosításán, a helyszínek bejárásán, az interjúala­­nyokkal való egyeztetésen. Június közepén kezdődnek a felvételek, ős­­szel lesznek az utómunkálatok, és reményeink szerint az év végén a premiert is megtarthatjuk. - Előző munkája egy trilógia első darabja, a két éve készült A mi Ko­dályunk. Milyen a film fogadtatása? - Hál' istennek kedvező a vissz­hang. A Magyar Művészeti Akadé­mia égisze alatt megvalósuló rend­hagyó dokumentumfilm a XX. szá­zad korszakalkotó zenetudósa és zeneszerzője előtt tiszteleg, mégpe­dig a kevéssé ismert fiatalkorát kö­zéppontba állítva. Az időben való visszautazás kalauzai Ránki Fülöp zongoraművész és Devich Gergely csellóművész, akik Kodály Zoltán első, 1910-es szerzői estjét idézik meg, miközben bemutatják gyerek­kora és fiatalkora legfontosabb helyszíneit is. Időközben elkészült a második rész, melyben folytatódik Kodály élettörténete, a csúcspont itt az 1923-ban bemutatott Psalmus Hungaricus, annak előzményei, utó­hatásai, miközben a zeneszerző 1920-as évekbeli meghurcoltatását, a fegyelmi tárgyalások történetét egy gimnáziumi osztály diákjai kel­tik életre. A trilógia utolsó fejezete pedig értelemszerűen Kodály Zoltán 1967-ben bekövetkezett haláláig tart. Szeretek elmélyülni egy-egy életműben, szerencsére végelátha­tatlan a magyar művészek sora, akikről filmet készítve magam is gazdagodhatok. Nekem ez sosem munkát jelent, hanem örömforrást. - Mindig is erre a pályára ké­szült? - Nem igazán. Elvégeztem az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar ének­­zene-karvezetés, majd a Színház- és Filmművészeti Egyetem drámapeda­­gógia-színházelmélet szakát, később ugyanott a televíziós rendező-szer­kesztő szakát. Úgy gondoltam, mind­ezeket ötvözve jól tudom hasznosíta­ni célirányos felkészültségemet és érdeklődésemet, ami elvezetett a ko­molyzenei műsorok és filmek készí­téséhez. Már a főiskola alatt, 1997-ben bekerültem a Magyar Televízió­ba, Horváth Ádám rendező asszisz­tense lettem. Innen a Duna Televízió­ba vezetett az utam, ott pedig Sára Sándor elnöklete alatt kezdtem. Igazi műhelymunkában lehetett részem, ahol a kötelező napi feladatok mel­lett a vágyaink is teljesülhettek. Aztán 2011-től 2017-ig az MTVA kötelékében dolgoztam, azóta pedig szabadúszó vagyok, ami számomra a legideálisabb terep. Volt egy pillanat, amikor a színészi hivatás is megérin­tett, de időben rájöttem, hogy nem nekem való. Alkatilag nem vagyok alkalmas rá, nem szeretek szerepeim. - Hogy jó utat választott, azt bi­zonyítja a nevéhez fűződő több száz produkció, ráadásul műfajilag is változatos az eddigi életműve. Van közöttük kedvenc? - Flozzám a dokumentumfilm, azon belül is a portré áll a legköze­lebb. A legátfogóbb műfaj, bemutat­ni valakit a művészetén keresztül, érezni a lelke rezdülését és érteni a gondolatait. Ez nemcsak az alkotó számára izgalmas, hanem a befoga­dó nézőközönségnek is. - Hogyan ápolja édesapja, Petro­vics Emil zeneszerző emlékét? - A Rákoshegyi Bartók Zeneház­ban berendeztünk számára egy em­lékszobát, ahol elhelyeztük a könyv­tárát, a kéziratait, és minden évben rendezünk a tiszteletére egy koncer­tet, tavalyelőtt a 90. születésnapja, tavaly halálának 10. évfordulója alkalmából az Óbudai Társaskörben, illetve a Zeneakadémia nagytermé­ben emlékeztünk rá. Nem könnyű feladat egy szerző halála után élet­ben tartani az életművét, de nekem a lányaként ez örömteli kötelessé­gem. Borzák Tibor Petrovics Esztert a filmek világa szippantotta be FOTÓ: VASVÁRI TAMÁS, MTI Szentek sora A kereszténység több mint kétezer éve jelen van az emberiség és több mint ezer éve a magyarság történelmében. A kereszténység úgy öleli körül a magyarságot, mint a dinnyési Várparkot a 300 méter hosszú Szentek fala. E vallás tízezernél több szentjéből 614-nek állított emléket Alekszi Zoltán, és még nincs vége... M­intha Gulliver lennék a tör­ténelmi Liliputban - ilyen érzés Alekszi Zoltán kertjében sétálni. A házigazda ugyanis 44 középkori makett várkapitánya és egy Árpád-kori falu (benne boro­nafalas templommal, szekér- és palánkvárral, régi mesterségek házaival) gazdája. Gyerekfejjel egy nagy, saját várról ábrándozott - aztán felnőttkorában épített magá­nak, kisebbeket ugyan, de sokat, Nagy-Magyarország elfeledett vagy halálra ítélt várainak emléké­re. Az erődöket sétány övezi oszlo­pokkal, mindegyik egy-egy magyar királynak, kormányzónak, fejede­lemnek címezve. A dinnyési Vár­park 2014-ben nyílt meg, és négy évvel később bekerült a Guinness­­rekordok közé: ez a világ legna­gyobb, anyaghűen megépített vár­­makett-kiállítása. A Szabad Földben 2019-ben írtam már Alekszi Zoltánról, aki azóta is nyughatatlan. Két nádfe­­deles házikóban a gerencsér-, azaz a fazekasmesterségnek állított em­léket: a korsók, tálak, gyertyatartók tájegységenként rendezve érzékel­tetik a jellemző forma- és motí­vumvilágot. Legújabb valóra vált álma a ta­vasszal elkészült és Spányi Antal püspök által megáldott Szentek fala. A 300 méter hosszú, védett fatárolóban jelenleg a keresztény vallás 614 szentjének agyagszobra kapott helyet, vagyis a tervezett 1200-nak a felénél tart a projekt.­­ Szent ember az, aki elérte és megismerte Istent, a vallás élő jel­képe, az emberiség jótevője, a szel­lem tisztaságának őre. Élete példa­értékű és felemelő, szíve tele van együttérzéssel, könyörületességgel, életét mások szolgálatának szenteli - sorolja a kritériumokat a gö­rögkatolikus Alekszi Zoltán, akinek életében meghatározó szerepet tölt be a hit. A keresztény vallás több mint tízezer szentje közül ő maga választotta ki, hogy a szobor meg­alkotói, az Oroszi család tagjai: Julianna és fiai, István és Sándor kiket öntsenek agyagba. - Igyekez­tem a kereszténységen belül, a római katolikustól az ortodoxig, minél több felekezet szentjeit be­mutatni. Minden kontinensről, szá­mos országból, Ugandától Japánig. Bár a válogatás szubjektív, azért nyilvánvalóan vannak olyan szen­tek, akik ismertségük okán egysze­rűen nem maradhattak ki; ilyen például Szent Anna és Szent Joa­chim (Szűz Mária szülei), Szent József, Szent Mária Magdolna vagy az aprószentek. A sor Kr. e. VI. századi Szent Habakuk szobrával kezdődik, és II. János Pál pápával ér véget (a 84 szent pápa külön szekciót alkot). A jól ismertek­­ Flórián, Miklós, Oszlopos Simeon, Asztrik, Assisi Szent Ferenc, Padovai Szent Antal, Kapisztrán Szent János, Jeanne dArc - nemegyszer az attribútu­mok alapján is azonosíthatók, pél­dául Szent Péter, a korai egyház első vezetője a kulcsról vagy Szent György sárkányölés közben. A jel­képek mellett az előnevek is árul­­kodóak: Aranyszájú Szent János, Hallgatag Szent János, Aranyszavú Szent Péter - ez utóbbi az V. szá­zadban élt ravennai püspök volt, aki rövid, de ihlettől áthatott be­szédeiről vált híressé. Alekszi Zoltán a fatemplomban, ahol az összes Árpád-házi szent látható

Next