Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-05-08 / 18. szám
2 Jó munkánk eredménye CSÖKKENTJÜK TÖBB IPARI CIKK KISKERESKEDELMI ÁRÁT Amióta pártunk új vezetősége vette kezébe a társadalom irányítását, és jobban érvényesül a párt vezető szerepe, egyre több hírt olvashattunk a sajtóban arról, hogy a népgazdaság az inflációs jelenségek után eredményesen konszolidálódik, teljesítjük a termelési terveket, jobb az áruellátás. Idén az év első hónapjaiban megelégedéssel vettük tudomásul, hogy az ipar teljesíti tervét, a mezőgazdaság pedig a tervezettnél is több árut adott a piacra. Bizony nem kis örömmel látjuk, hogy a lakosság élelmiszerellátása javul, és például nem kell húsért sorbaállni a vásárlóknak. Egyszóval pártunk vezetésével dolgozóink sikert sikerre halmoznak és az egész világ előtt büszkék lehetünk eredményeinkre. A lakosság körében egyre nagyobb fokú megelégedés tapasztalható, bíznak szocialista rendszerünkben, és hogy nem félnek többé az inflációs jelenségektől, annak élő bizonyítéka, hogy becsülik pénzüket, s egyre növekedik a takarékbetétek összege. Amíg az 1968-as évben 49 milliárd korona volt a lakosság takarékbetétje, a múlt évben már 64 milliárd. A sorozatos gazdasági sikerek után várható volt, hogy pártunk és kormányunk intézkedéseket tesz a kiskereskedelmi árak csökkentésére. Nem ért váratlanul a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának bejelentése, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága irányelveiből kiindulva, május 3-tól csökkenti az ipari cikkek kiskereskedelmi árát, ami a lakosság számára 1,4 milliárd korona megtakarítást jelent. Ez a megtakarítás azért vált lehetővé, mert a múlt évben az előző évekhez viszonyítva 5,1 százalékkal emelkedett a nemzeti jövedelem, 7,8 százalékkal az ipar bruttó termelése, a munka termelékenysége pedig 8,1 százalékkal, ugyanakkor a bérek rohamos emelkedése mérséklődött. Általában megszilárdult az ökonómiai helyzet a piaci termelés a szükségletnek megfelelően fejlődik. Kedvezően befolyásolták a nemzetgazdaságot a felszabadulás 25., a párt 50. évfordulójára, valamint a XIV. kongresszus tiszteletére tett kötelezettségvállalásuk teljesítése is. Summa summárum , hatékonyabb munka több árut eredményezett. Az áruellátás azért is javult, mert egyes ipari beruházások most kamatoznak. A női harisnyák ára az 1963-as 45 koronás szintről május 3-a után 10 koronára csökken. Ez azért vált lehetővé, mert 1966-ban még csak 10 milliárd, a múlt évben már 35,7 milliárd párat gyártottunk és 1972-ben pedig 42 milliárd párat gyártunk. Az árleszállítás következtében az ipari cikkek ára átlagosan 16 százalékkal csökken, és mintegy 4000 árufajtát érint. Főleg a műszálas textíliák és gépipari áruk lesznek olcsóbbak. Kommentárunkban idézzük néhány árucikk árának csökkenését százalékban. Padlóburkológumi 24,6, padlóburkoló lemezek, linóleumon kívül, 24,7, tranzisztoros rádiók 9,4, televíziós készülékek 11,5, gázrezsók 19,1, gázhűtőszekrények 11,8, kompresszoros hűtőszekrények 16,1, borotvapengék 33,3, pamut- és műszálszövésű ruhaanyagok 16,7, poliészter selyemkelmék, teszilkeverékek 18,8, műszálból készült kötöttáru 22,8 százalék, szintetikus fonálból kötött ruhák felnőttek és gyermekek számára 9,8, műszálas férfi kötött ingek 17,5, műszálas női varrás nélküli harisnyák 32, pamutkeverékekből készült készruhák felnőttek és gyermekek számára 19,1, teszti készruhák felnőttek és gyermekek számára 21,7, poretán készruhák felnőttek és gyermekek számára 25,1 százalékkal lesz olcsóbb. Említésre méltó még, hogy a húskonzervek ára is 20 százalékkal csökken. Pártunk és kormányunk intézkedése remélhetőleg még jobb munkára serkenti dolgozóinkat. (balra) SZABAD FÖLDMŰVES 1971. május 8. Gyorsabban fejlesztjük Szlovákia iparát AZ SZLKP KB ÜLÉSÉRŐL Április 27-én ülésezett Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma. Az ülést Ján Janik az elnökség tagja és a KB mezőgazdasági titkára vezette. A plénum jóváhagyott néhány előterjesztett anyagot és dokumentumot, s meghallgatta Jozef Lenárt elvtársnak, az SZLKP KB első titkárának beszámolóját. Jozef Lenárt elvtárs beszéde bevezető részében foglalkozott az évzáró taggyűlésekkel, a járási és kerületi pártkonferenciákkal, valamint a CSKP XIV. kongresszusára való előkészületekkel. Megállapította, hogy az évzáró taggyűlések és a pártkonferenciák objektíven értékelték és lezárták az elmúlt fejlődési szakaszt, összefoglalták a tanulságokat és levonták a következtetéseket a párt politikai munkájának megvalósítása érdekében. Figyelmük a pártmunka kérdéseire, az elméleti és szervezeti egységre irányult. Gazdasági téren sürgették a forgóalapok intenzív kihasználását, a munkaidő jobb kihasználását, a munkafegyelem jobb megszilárdítását, a tudomány és technika vívmányainak bátrabb alkalmazását. A mezőgazdasággal kapcsolatban a beszámolók sürgették a szakosítást, a termelés összpontosítását. Szorgalmazták a fizetett és ingyenes szolgáltatások bővítését. Az első negyedévi terv teljesítésével kapcsolatban Lénárt elvtárs elmondotta, hogy Szlovákia ipara a tervet 102,3 százalékra teljesítette, tehát a múlt évhez képest ugyanannyi idő alatt 8,7 százalékos növekedés volt. A termelési tervet nem teljesítette a cellulóz- és papíripar, az üveg-, kerámia- és porcelánipar. A ruhaipar sem érte el a múlt évi színvonalat. Az első negyedévi terv teljesítésében a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ipari vállalatainak igen nagy része van, mert azok tervfeladataikat 4,9 százalékkal túlteljesítették. Továbbá elismerést érdemelnek a Tüzelőanyag-ipari és Energetikai Minisztérium vállalatai, amelyek 4 százalékkal, valamint a Kohó- és Gépipari Minisztérium vállalatai, melyek 1,5 százalékkal teljesítették túl tervfeladataikat. A szénbányák 107,5 százalékos tervteljesítéssel jeleskedtek. Jó eredmények születtek az állattenyésztési termékek felvásárlásában is. A mezőgazdasági üzemek vágómarhából 4,2 ezer tonnát, vágósertésből 5,4 ezer tonnát, baromfiból 1,4 ezer tonnát, tojásból 26,4 millió darabot adtak el terven felül. Viszont a kelet-szlovákiai kerület 4,4 millió liter tejjel maradt adós. Az építőipari vállalatok is jó munkát végeztek és lényegesen fokozódott a munka termelékenysége. A plénum ülésén aplikálták a szlovákiai viszonyokra a CSKP XIV. kongresszusára előkészített irányelveket, amelyek megszabják a népgazdaság fejlődését az új ötéves tervben. Lénárt elvtárs ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a gazdaságpolitika főcélja megteremteni a feltételeket a lakosság életszínvonalának tartós emelkedéséhez. Természetesen ehhez meg kell teremteni az anyagi forrásokat, mégpedig a termelés fokozásával. A beszámoló ezen részéből kiemelhetünk néhány adatot. A Szlovák Szocialista Köztársaság ipari termelése 1975-ig például 57 százalékkal növekszik. Az országos iparfejlesztés üteménél ez lényegesen nagyobb, és célja Szlovákia ipari fejlesztési szakaszának betetőzése. A kohóipar 67,7 százalékkal fokozza termelését, a gépipar pedig 65,3 százalékkal. Ez is gyorsabb ütemű az országos fejlődésnél. A szlovákiai gépipari fejlesztés egyik legfontosabb feladatának a komplett gépkocsigyár felépítését tartja. Figyelemreméltó, hogy Szlovákia ipara a jövőben a strukturális változások következtében egyre több befejezett terméket állít elő. Előtérbe kerül a tehergépkocsi gyártás fejlesztése is. Mindkét köztársaságban gyorsabban fejlődik a vegyi ipar, ami lehetővé teszi, hogy hektáronként a jelenlegi 165 kg tiszta tápanyag helyett 220 kg-ot adagoljunk. Fejlődik még a közszükségleti ipari cikkek termelése, ami százalékarányban kifejezve jóval nagyobb lesz, mint a negyedik ötéves tervben. A mezőgazdasági termelés 14,8 százalékkal, az árutermelés pedig 23,2 százalékkal növekszik. Szlovákia tehát az elkövetkező öt évben az eddiginél még rohamosabban fejlődik, és a helyi viszonyoknak megfelelően olyan termelési ágak kerülnek előtérbe, amelyek lehetővé teszik a népgazdaság szükségleteinek, és a lakosság igényeinek kielégítését. Mezőgazdaságunk távlatai JAN JANOVIC MÉRNÖK, MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTER BESZÉDÉBŐL Ján Janovic mérnök, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Piešťanyban 1971. április 22-én a mezőgazdasági vezető dolgozóinak szemináriumán beszédet mondott a mezőgazdaság eddigi fejlődéséről, eredményeiről, valamint további távlatairól. A beszámoló felölelte a mezőgazdaság fejlődésének programját, a kooperáció és integráció keretében, valamint foglalkozott a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelőerők kapcsolataival, illetve jövőbeni hatásával a kooperációs és integrációs távlatok szempontjából. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter részletesen, tudományos alapossággal elemezte a mezőgazdaságot, és beszámolója arra irányult, hogy kedvező feltételeket teremtsünk az új ötéves terv teljesítésére. A távlatok szempontjából megemlítette, hogy 1975-ig Szlovákiában mintegy 15 százalékkal kell emelnünk a mezőgazdasági nyerstermelést, azonban az árutermelést több mint 26 százalékkal. Főleg az utóbbi nem kis feladat, mert egyes mezőgazdasági üzemek a nyerstermeléshez képest még mindig kevés árut adnak aránylag a piacra. A termelés fokozása mellett előtérbe kerül az áru minősége mind a mezőgazdasági előtermelésben, mind az élelmiszeriparban. Tehát nemcsak a mennyiségi növelésével kell majd sokat foglalkoznunk, hanem emellett a minőségi termeléssel is. A mezőgazdaságban a különböző szolgáltatásokban, valamint az élelmiszeriparban 1975-ig megközelítőleg 23—24 milliárd koronát ruháznak be, amellyel megteremthetjük a tervezett termelési szinthez a kellő anyagitechnikai alapot. Nem kis mennyiség ez és ezért törődnünk kell azzal, hogy ezek az eszközök a távlati fejlődés szempontjából a minél hatékonyabb termelés érdekében legyenek felhasználva. A beruházási politikának arra kell irányulni, hogy minőségi változást hozzon a növénytermesztésben és az anyagi-technikai alapban új szakaszt teremtsen. Elő kell segítenie a szolgáltatások fejlődését és az élelmiszeriparban optimális feldolgozóképességet kell teremtenie. A technikai fejlődés mellett a mezőgazdasági és élelmiszeripari komplexumban meg kell oldani a munkaerőszükséglet problémáját is. Csökkenteni kell az élőmunka-szükségletet, és a másik oldalon növelni kell a munka termelékenységét. A mezőgazdasági termelésben 1975-ig 55—60 ezer állandó dolgozóval kevesebb lesz, mint a jelenlegi időszakban. Természetesen ez megköveteli a munkaerők jobb felkészültségét, mindenekelőtt jobb képzettségét. Miniszterünk azután taglalta, hogy már eddig is bizonyos eredmények születtek a mezőgazdasági termelés kooperációjában. Ez a legjobban megnyilvánult a meliorációs munkák végzésénél. A múlt év végéig 50 közös vállalat alakult, amelyeknek az efsz-eken kívül sok esetben az állami gazdaságok is tagjai. A közös építkezési vállalatoknak több mint tízezer dolgozója van és évente mintegy 600 millió korona értékű munkát végeznek. A kooperáció igen előtérbe került a baromfitenyésztésben, a sertéshizlalásban és a szarvasmarha hizlalásban is. Janovic elvtárs a közös vállalkozásokkal kapcsolatban megemlítette, hogy ezeket az eddigi tapasztalatok alapján kell továbbfejleszteni. Ezután többször hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság fejlesztésében fő célunk a termelés intenzifikálásának és hatékonyságának további fokozása. Leszögezte, hogy ez a tevékenység a jövőben ipari jellegű lesz, és ehhez ténylegesen megteremtik az anyagi és műszaki feltételeket. Az ötéves tervben például lehetővé tesszük, hogy a mezőgazdasági üzemek hektáronként már 210—220 kg tápanyagot lekötő műtrágya mennyiséget használjanak a termeléshez, 1980-ig pedig körülbelül 270—280 kg-ot. Növekszik a növényvédőszerek mennyisége is. A növénytermesztés gépesítése olymódon történik, hogy egyre több lesz a nagyobb teljesítményű traktorok és gépek száma. Például 80, 140, sőt 200 lóerős traktorok lesznek. A gabonabetakarítást főleg E 512-es kombájnnal végezzük. De lényegesen gépesítjük a takarmány begyűjtését, úgy zöld, mint száraz állapotban, fokozzuk a szárítókapacitást és lényegesen nagyobb területet trágyázunk majd légi úton. Az állattenyésztésben az ötéves tervben a baromfitenyésztés főleg nagy teljesítőképességű, igényesen gépesített farmokon történik majd és szintén nagy termelőegységeket építünk a sertések hizlalására, s néhány nagy kísérleti telepet építünk szarvasmarhák tenyésztésére is. Amíg az anyagi és technikai alap megteremtésének első szakaszában az állattenyésztésben csak 60—100, később 174 tehén, 50 borjú, valamint 150 fiatal szarvasmarha, a sertéstenyésztésben 200—600 darab számára építettünk ólakat, az új távlatok szerint már 400—800 tehenet összpontosítunk, de kiemelt esetekben 1000, sőt ennél is több darabot, a szarvasmarha hizlalásban 500—1000 darabot, kiemelt esetben 5000 darabot. A sertéshizlalásban is nagy változás történik ezen a téren. Általában 5—10 ezer darab hízósertést összpontosítunk, amely az eddigi termelési központoknak mintegy 10—20-szorosát teszi ki. A beszámoló hosszabb fejezetet szentel a mezőgazdasági üzemek egyesítésének. Janovic elvtárs elmondotta, hogy nem kell mindenáron egyesíteni. Már 2—3 ezer hektáros gazdaságokban is lehet szakosítani, illetve hatékonyabbá tenni a termelést. Azonban a további szakosítás érdekében meg kell szüntetnünk azokat a kis gazdaságokat, amelyek fékezik a termelés fokozását. Szlovákiában a jelenlegi időszakban még 200 essznek van 300 hektárnál kisebb földterülete és ebből 50 efsz-nek 200, vagy ennél kevesebb. A helyzet úgy fest, hogy efsz-eink mintegy fele gazdálkodik megközelítőleg 700 hektáros földterületen. Ilyen kis területeken nehezen képzelhető el a mezőgazdasági termelés hatékonyabbá tétele, fejlesztése. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter azonban a mezőgazdasági üzemek egyesítésével kapcsolatban többször hangsúlyozta, hogy a társulatoknak teljesen az önkéntesség alapján kell történni és nem szabad hozzáfogni megfelelő politikai és ökonómiai előkészítés nélkül. Konkrét termelési és beruházási program hiányában, az egyesülendő mezőgazdasági üzemek nem kérhetnek pénzügyi eszközöket. A mezőgazdaság távlati fejlődésével kapcsolatban több politikai és szervezési intézkedés történik majd. A közeli időszakban megalakul egy föderációs bizottság, amely részletesen kidolgozza a mezőgazdasági fejlesztési programmal összefüggő szervezési intézkedéseket. Hasonló bizottságok a nemzeti minisztériumokban is alakulnak, amelyek lehetővé teszik, hogy az ötéves terv feladatainak és a hosszabb távlatoknak megfelelően, a program szerint fejlődjön a mezőgazdaság. Helyes lesz, ha a járásokban és kerületekben is alakulnak úgynevezett „realizációs“ bizottságok. A további intézkedések keretében politikai-szervezési alapelveket adnak ki a kooperációs tevékenységekkel, a mezőgazdasági üzemek egyesítésével és más, a programmal összefüggő problémával kapcsolatban. A beszámoló foglalkozik még a szolgáltatások komplex fejlesztésével, közös vállalatok nyitásával, megemlíti, hogy egész sor pénzügyi és jogi jellegű problémát kell megoldani az állami vállalatoknál, amelyek szintén a jövőben kooperációs alapokon működnek majd. A beszámoló befejező része bizakodva állapítja meg, hogy a nagy feladatok teljesítésére kedvező feltételek vannak és sikeresen fejleszthetjük mezőgazdaságunkat. A népszámlálás előzetes eredményei A Szövetségi Statisztikai Hivatal dolgozói sajtóértekezleten tájékoztatták az újságírókat az 1970. december 1-i állapotot tükröző országos népszámlálás előzetes eredményeiről. Az adatokat Jan Kazimour, a Szövetségi Statisztikai Hivatal elnöke közölte. Ezek szerint hazánk 14 millió 362 ezer lakosa közül 6 millió 997 ezer a férfi, és 7 millió 365 ezer nő. A lakosság szaporulata az utóbbi években meglassult. Annak ellenére, hogy az utóbbi tíz évben Szlovákiában 369 ezerrel gyarapodott a lélekszám, és így már 4 millió 542 ezer 092 lakost tarthatunk nyilván és a Cseh Szocialista Köztársasághoz képest a szaporulat 122 ezerrel volt több, kevés gyerek születik. Országos méretben például az 1961-es évi helyzethez viszonyítva, 15 éves korig 427 ezerrel kevesebb a fiatal. Ugyanakkor meghosszabbodott az életkor, ami meghaladja átlagosan a 70 évet, és a 60 évnél idősebb személyek száma 556 ezerrel több, mint 10 évvel ezelőtt. Az összlakosság 17 százaléka 60 éven felüli, ami igen kedvezőtlen jelenség a népgazdaság szempontjából, mert ha figyelembe vesszük, hogy csökken a fiatalok száma, meg kell állapítanunk, hogy egyre kevesebb a termelő munkát végző polgár. A lakosság 65 százaléka cseh nemzetiségű, 29,2 százaléka pedig szlovák. A pontos adatok szerint tehát hazánkban 9 millió 341 ezer 208 cseh és 4 millió 192 ezer 692 szlovák nemzetiségű polgár él. Meg kell jegyeznünk, hogy Csehországban 309 ezer szlovák nemzetiségű polgár telepedett le. A magyar nemzetiségű lakosság száma 572 568, tehát a lakosság 4 százaléka, ezeknek nagy része Szlovákiában él. Ezenkívül 66 777 lengyel, 85 582 német, 58 667 ukrán, orosz és más nemzetiségű. Az elmúlt 10 év alatt lényegesen fejlődöt a lakáskultúra. Mintegy 4 millió 410 ezer lakást tartunk nyilván, az elmúlt évtizedben a lakások száma 411 ezerrel gyarapodott, azaz 10,7 százalékkal. Szlovákiában lényegesen több új lakás épült. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a felszabadulás óta épített házak a meglévő összes lakások 58,1 százalékát teszik ki, ezzel szemben Csehországban csak 31,2 százalékát. A cseh országrészekben általában rosszabb minőségűek a házak. Szlovákiában világméretben is szinte hihetetlen épültek az új házak, gyorsasággal Ezzel egy ország sem dicsekedhet, hogy 25 év alatt építette fel a lakások 50 százalékát. Az új lakások rendkívül korszerűek. Hogy csak néhány adatot említsünk, 29 százaléka központi fűtéses, 57 százaléka fürdőszobás, 69 százalékában mosógép van, 61 százalékában hűtőszekrény. A népszámlálás részeredményei arról tanúskodnak, hogy polgáraink életszínvonala egyre emelkedik. Jobb feltételek nyílnak a gyerekek nevelésére és általában egészségesebb körülmények között laknak a családok. (k)