Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-02-02 / 5. szám

1874. február 2. A fogak lazulásáról Amikor a fogazat romlásáról, el­vesztéséről beszélünk, mint ok több­nyire a fogak szuvasodása áll előtér­ben. Kétségtelen, hogy a fogaknak ez a megbetegedése fiatal korban a leg­jelentősebb. Idősebb korban azonban jelentkezik egy másik betegség is, amely végül szintén a fogak elvesz­téséhez vezet. Ezt, az idősebb korban jelentkező betegséget köznyelven a fogak lazulásának nevezhetjük. 1. A fogak lazulása alatt azt értjük, amikor a fogak mind jobban mozgé­konyakká válnak, végül a rágásra teljesen alkalmatlanok fogakat vagy ez utóbbi, lehetnek. A vagy fájda­lom, esetleg gyulladás okozása miatt kell eltávolítani. A fogak lazulásához vezető betegségek kezdeti tünetei már 10—15 éves korban mutatkozhatnak. Foglazulás miatt azonban 20 éves kor alatt csak nagyon ritkán kell fogat eltávolítani. Ezekben a kivételes ese­tekben rendszerint nemcsak a fogat tartó szerkezet megbetegedéséről, ha­nem valamilyen általános betegségnek a fogak tartószerkezetén való jelent­kezéséről van szó. Húszéves kor felett azonban már a tipikus foglazulás ve­zet a fogak elvesztéséhez. Az elvesz­tett fogak száma az előrehaladó kor­ral mind jobban fokozódik. Van olyan felfogás is, hogy ha eltávolított foga­kat nem pótolunk, akkor a szemben levő fogak tovább növekednek és vé­gül kiesnek a fogmederből. A fogak lazulása kifejezést itt most a könnyebb érthetőség kedvéért ös­­­szefoglaló névként használom. Sok olyan betegséget és állapotot isme­rünk, amelyek ehhez a végállomáshoz vezetnek. A szájban jelentkező beteg­ségek közül megemlítem az egyszerű ínygyulladást és a fekélyes ínygyulla­dást, amelyek legelőször okozói a be­tegségnek. A fog tartószerkezetének felbomlásához vezetnek a rosszul el­készített tömések, hidak és kivehető fogsorok is. Hajlamosító tényező az is, ha valaki nem kezelteti rendszeresen a fogait és egyik vagy mindkét olda­lon nem használja kiadós rágásra az őrlőfogakat. A használatlanság lepe­­dékképzéssel jár. Ez enyhébb esetben ínygyulladást, súlyosabb esetben feké­lyes gyulladást is okozhat. A fogak kezelésének elhanyagolása tehát kö­vetkezményként magával hozza a fo­gak lazulását is. Vannak olyan foga­­zati rendellenességek is, amelyeket hajlamosító tényezőnek tekintünk. Elég közismert a C-vitamin hiány miatt keletkező ínygyulladás is. Egyes vérképzőszervi és belső szekréciós betegségek kezdeti tünetei is jelent­kezhetnek a fogínyen. Van azonban a foglazulásnak olyan formája is, ami­kor jelentősebb előzmény — ínyvér­zékenység, gyulladás, rossz tömések, hidak stb. ), nélkül a fog nyakán (a fogkoronát borító zománc gyökér felé eső végződése) tapadó, feszes íny a gyökér irányába visszahúzódik. Ismét másik forma, amikor az íny és a fo­gak között már a betegség kezdete­kor rés támad (tasak) és ebben a ta­­sakban ételmaradékok, baktériumok gyűlnek fel, és gyulladást idéznek elő. 2. Bármi idézi is elő a fogak lazulását, a fogat tartó csontszerkezet (csont­sövény) sorvadni kezd, előbb-utóbb kialakul a tasak, a tasakban és felette is fokozódik a fogkőképződés, ezzel egyidőben gyulladás keletkezik és a fog vagy fogak mind mozgékonyab­bakká válnak. Kezeletlenség esetén körforgás alakul ki. A csontsorvadás elősegíti a tasakképződést, a tasak­ban gyulladás alakul ki, a gyulladás fokozza a sorvadást, és kezdődik elöl­ről a folyamat. A tünetek aszerint változnak, hogy milyen betegség áll előtérben és mennyire előrehaladott a folyamat. A legenyhébb tünet az ínyvérzékeny­­ség, súlyosabb, ha már fekélyek ke­letkeznek. Ilyen esetekben láz, rossz közérzet, étvágytalanság, az álcsont alatti nyirokcsomók duzzadása, foko­zott nyálképződés kíséri a folyamatot. Ez az akut szakasz, amely különálló betegség, de ennek következtében bo­­molhat meg a fog tartószerkezetének egysége. A krónikus szakaszban a fo­gak már enyhén mozognak, sok a fogkő és a beteg maga is érzi, hogy szájának szaga kellemetlen. A fogak hidegre, melegre kezdetben érzéken­­­nyé válnak, később fogbélgyulladás is kifejlődhet. A már kifejlődött betegséget is megfelelő módon kezelni tudjuk. Nem helyes tehát az az álláspont, ha va­laki azt gondolja, hogy e betegséggel fogorvost felkeresni nem érdemes. Igenis, érdemes, de eredményt elérni csakis a betegek együttműködésével lehet. Ha a betegben nincs meg az együttműködési készség, akkor a ke­zelés is eredménytelen lesz. A keze­lés befejeztével ugyanis a betegnek az orvos utasításait nagyon szigorúan be kell tartania. Dr. TÓTH KÁROLY 1. v* A 1*81!AK NEVELÉSÉT KORÁN Ш1 KEZDENI ! CSALÁDI JĹ JKXBL Az évszakok eredete Valamikor régen az egész Földet hó és jég borította. Kevés állat élt, növény meg alig volt. Az emberek nagyon sokat szen­vedtek a hidegtől és az éhségtől. Nagyon sokszor kérték a Napot, hogy menjen feljebb az égen, hadd legyen már végre melegebb. Egyszer aztán a Nap meghallgatta az emberek rimánkodását és jó ma­gasra felballagott. Sugarai oly melegen sütöttek, hogy lassan elolvadt a sok hó meg a jég. Az emberek leírhatatlanul örültek. Nemcsak a melegnek, hanem a sok­féle új állatnak, amely erdőn, mezőn, réten elszaporodott. A vizekben ha­lak jelentek meg. A föld alatt szunnyadó növények is előbújtak. Legyek, rovarok, lepkék lepték el a levegőt. Élelemben bő korszak következett. Boldogan köszöntgették az emberek a Napot. Egyszer azonban valami tör­tént ... Már perzselni kezdtek a napsugarak, az állatok pusztultak, a növények hervadtak, s az embereket is végtelenül kínozta a nagy hőség. Nosza, lett megint rimánkodás: menjen lejjebb a Nap, mert a kibírhatat­lan kánikulában elpusztul minden a Földön. Legyen egy darabig alacso­nyan, s majd szólnak, mikor kell feljönnie. S a Nap ennek a kérésnek is eleget tett. Amikor megint feljebbre kívánták, újfent az égbolt tetején fénylett. Az­óta is így tesz: hol fent van, hol meg lejjebb. Az évszakok kérés nélkül, szabályosan váltakoznak — ez emberek nagy megelégedésére. Mennyi lehet a hossza? Peti és Jóska az uszodában szóra­koznak. Látják, hogy két úszó éppen azonos pillanatban startol a medence két átellenes szélétől. Amikor elha­ladnak egymás mellett, éppen 40 mé­terre vannak a medence balra eső végétől. Tovább úsznak, elérik a me­dence szélét, megfordulnak és ismét egymás felé úsznak. Ezúttal a meden­ce jobboldali végétől 20 méterre ta­lálkoznak. — Fogadjunk — mondja Peti , —, hogy ebből ki lehet számítani a me­dence hosszát. — Hát persze — helyesel Jóska. — Amikor az úszók először találkoztak, ketten együtt összesen egy teljes medencehossznyit úsztak. Amikor má­sodszor haladtak el egymás mellett, akkor a kettőjük együttes teljesítmé­nye már három medencehossz volt... Ekkor megszólalt a hangosan be­szélő, s teljesen elnyomta a két gye­rek hangját, akik természetesen to­vább számolgatták, hogy mennyi le­het a medence hossza. Írjátok meg, milyen végeredményre jutottak. SZABAD FÖLDMŰVES, Kihalt az erdő és a rét. Elszállt a fecske messze rég. Füstöl a kémény sírdogál a szél. Fehér szakállát megrázta a tél. Hófehér selymét szórja a tájra. Gondolj hát pajtás a cinkepárra. ÓVÁRY PÉTER Nevessünk Egy fiú az autóbuszon nagyot tüs­­­szentett, majd hangosan szipogott, ami nagyon idegesítette a mellette ülő hölgyet, aki megkérdezte: — Fiam, nincs zsebkendőd? — De van, néni, csakhogy nem sza­bad másnak kölcsön adnom. Járjon a gyerek szakkörbe? Az ötnapos munkahét, illetve a szabadszombatok bevezetése annak idején, ugyancsak gondok elé állí­totta a pedagógusokat, mert a kö­telező óraszám csak a minimálisra csökkent. A gyakorlatban azt je­lentette, hogy az eddigi hat nap alatt letanított óraszámokat, öt nap alatt kellett megoldani. Ezen tényezők következtében nőtt a tanulók délutáni elfoglalt­sága. Természetesen a szocialista iskola célja, hogy a tanulók adott­ságukhoz mérten kivegyék részü­ket az iskolán kívüli munkából is. Az iskolán kívüli munka vagy a nem kötelező foglalkozás a szak­körökben csúcsosodik ki. Általában minden kilencéves alapiskolában a pionírszervezetben működnek szakkörök. Leggyakrabban ezek a következők: színjátszókör, sport­kör, foto-szakkör, ügyes kezek köre, biológiai kör, rádiós kör, tánckör, de ide sorolhatók még az énekkarok, bábjátszó körök és az irodalmi színpadok is. A szakkörök működése pedagó­gus, vagy arra hivatott személy (több esetben szülő) irányításával történik, tehát tervszerű munka folyik. A tervszerű munka pedig megköveteli a rendszerességet. A tanulók elfoglaltsága a körökben esetenként változó. Amíg a sport­körben az asztaliteniszezők heten­ként 5—6 órát gyakorolnak, addig más körökben elég a heti 2—3 órai foglalkozás. Van eset, hogy a mun­ka így is torlódik. Ezért az ideális eset az, amikor a tanuló csak egy körben működik, abban, ami hozzá a legközelebb áll és képességeit ott tudja a legjobban kamatoztat­ni, érvényesíteni és fejleszteni. Eb­ben az esetben a szakköri tevé­kenység semmi esetre sem mehet a tanulás rovására. A szülők általában arra panasz­kodnak, hogy túlterhelt a gyerek. Nos, az együttműködés az iskolá­val, a pedagógusokkal, a túlterhelt­ség kiküszöbölését eredményezi. Befejezésül: a tanuló munkáját úgy irányítjuk, hogy jó hatással legyen a tanulmányi előmenetelre, és olyan szakkört válasszon, amit szeret, amihez ért, ahová szívesen és örömmel jár. MOTESÍKY ÁRPÁD A fényképészeti szakkör tagjai — Hajdú István és Vajda Tibor tanulók — a nagyítógéppel ismerkednek. 9 VÍZSZINTES: 1. Porció. 4. telefonállomás Ilyen van. 7. A halotti be­is széd ismert szava. 10. Zokog. 11. Ce­ruza. 12. Szlovák táj. 13. Fél zóna. 14 .... Erwin Kisch. 15. Kampó 16. Forma. 17.­Mu­­tatószó. 18. Csoko­nai .... Mihály 20. Folyó a Dunán­túlon névelővel. 21 Gyümölcsnedv. 22 Nem sok, nem ke­vés. 23. Nem való­ság. 24. Természet­tudományi Ismeret­terjesztő Társulat 25. ... az Óperen­cián, mese kezdete. 26. Idom. 27. Az amerikai autó ki­rály (ford.). 28. Kés szélei. 29 Szlovák lépés. 30. Csendben. 31. Jane ......... Bronte híres regénye (i-y). 32. A szerelem istene az ókori görög mitológiában. 33. Vá­ros a Bácskában. 35. Rágcsáló. 36. Jegyez. 37. Válogatott. 38. Látószerv. 39. Nem fölé. 40. Rak. 41. Gyógy ..., orvosság. 42. Janáček személyneve (é. h.). 43. A szerelem istene a latin mitológiában. 44. Testgyakorlat. 45. Tévesen jegyez. 46. Sír. 47. Csecsemő­hang. 48. Származik. 49. Az Antilla­­tenger másik neve. FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet első ré­sze. 2. Csonthéjú gyümölcs. 3. Argon vegyjele. 4. Jegyzék. 5. Fél kontra. 6. Mássalhangzó kiejtve. 7. Papírra veti. 8. Idegen Samu. 9. Az idézet második része. 11. Való. 12. A szőlőtő támasztéka. 14. Elhamvad. 15. Félszi­get a Fekete-tengerben. 16. Évszak névelővel. 17. A kos betűi. 19. Női becenév. 20. Termet. 21. Város Fran­ciaországban (i-y). 23. Dísz- és gyógy­növény. 24. Tér peremei és régi római pénz. 26. Oda. 27. Híres párizsi divat­cég. 29. Az Üvegesek ragasztója. 30. Szőrme. 31.........java (ford.). 32. Város Magyarországon. 34. Áramforrás. 35. Nagyobb számnév. 36. Augusztus 18-án ünnepeljük névnapját. 38. Szorzás ré­sze. 39. Oxigénigényes. 41. Kovács németül (fon.). 42. Háziállat. 43. An­gol világos sör. 44. A nagy távon köz­lekedő tehergépkocsik nemzetközi jelzése. 45. 0 — németül. 46. Egyip­tomi napisten. Beküldendő a függőleges 1. és 9. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉSEK, NYERTESEK Az ez évi 2. számú keresztrejtvé­nyünk helyes megfejtése. Több nőt és fiatalt az efsz-vezetőségekbe! Könyvet nyertek: Gaál Dezső, Bres­­tovec (Szilas) — Pathó József, Mužla — Bukovics Gabriella, Drnava (Dernő). Nyilvános dicséretben részesül az „Egy vonallal“ című rejtvény meg­fejtéséért: Horváth Valéria, Pavlová (Páld) — Csutkás Júlia, Nové Zámky (Érsekújvár) — Hodek Gábor, Príbe­­ta (Perbete) — Ugrik László, Ka­menný Most (Kőhídgyarmat) — Jankó László, Nové Zámky.

Next