Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-08-02 / 31. szám
1975. AUGUSZTUS 2. XXVI. évfolyam, 31. szám. Ara: 1,— Kos Szabad ľadműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Hasznos munkát végeznek A fejlődés — elsősorban a gyors iltemű tudományos-műszaki előrehaladás következtében — napjainkban olyan rohamos, hogy az, ami tegnap még csodálatosan újként hatott, mára már megszokottá, hétköznapivá vált. Gyakran halljuk, hogy manapság igen gyorsan élünk s ez a rohanás az élet minden terére kihat. A gyors fejlődés előnyeitől és hátrányaitól a népgazdaság egyetlen ágazata, tehát a mezőgazdaság sem mentes. Szocialista mezőgazdaságunk — ezt büszkén hangsúlyozhatják — nagyszerű eredményeket mutathat fel a gyorsütemű fejlődés minden nehézsége ellenére. Viszont a CSKP XIV. kongresszusának és a Központi Bizottság plenáris üléseinek a mezőgazdaságra vonatkozó határozatai sikeres teljesítése érdekében minden rendelkezésre álló tartalékot fel kell használni. Ilyen tartalékot képez a takarmányok mesterséges szárítása és a ma már igen elterjedt takarmányliszt készítés. A korszerű takarmányozási technika, a takarmányok tartósításának újabb módszereit fejlesztette ki, hiszen az új rendszerű állattartás újabb módszereket követel a takarmányozásban is. Lényegében ez ugyancsak a műszaki fejlődés egyik igen szembeötlő, markáns jele. S napjainkban már nagyon sok mezőgazdasági üzemünknek saját takarmányszárító és lisztkészítő berendezése nyújt hatékony segítséget az állatállomány jó minőségű ellátásának biztosításában. Ezért nem érdektelen, ha közelebbről vesszük szemügyre a szövetkezeteinkben már általánosan használatos takarmányszárító berendezések üzemeltetésével kapcsolatos kérdéseket. Mezőgazdasági üzemeink a legutóbbi esztendők során kellő tapasztalatokat szereztek egyrészt a here- és lucernaliszt célszerű felhasználása, másrészt pedig szakszerű előállításuk terén. Csak elvétve akad néhány mezőgazdasági üzemben régebbi típusú takarmányszárító, a legtöbb helyen azonban már korszerű, nagy kapacitású és jelentős termelékenységű szárító. Incernaliszt készítő berendezéseket találunk. Ez természetesen komolyabb követelményeket támaszt a kezelőszemélyzet szakmai képzettségével és a berendezés hatékony kihasználásával szemben. A legtöbb helyen a kezelőszemélyzet képesítése körül átalában nincs hiba, viszont megmásíthatatlan tény, hogy létszámuk nem elegendő. Nem elegendő azért, mivel a berendezés kellő kihasználása a folyamatos, tehát lehetőleg a három műszakos üzemeltetést követeli meg. Így azután, ahol kevés a szakképzett káder, a meglevőknek kell nyújtott vagy kettős műszakokban ellátni a gép kezelését. Röpke felmérésünk is igazolta, hogy nagyon sok szövetkezetben, mezőgazdasági üzemben így hidalják át ezt a komoly problémát. A munkaszervezés terén ma már alig akad e téren hiányosság, mert a mezőgazdasági üzemek felelős vezetői nagy körültekintéssel oldják meg a kaszálás, a behordás és a feldolgozás harmonikus folyamatának biztosítását. A bihareci (zsigárdi) szövetkezetben például — amint ezt Bács аi Gézától, a szárító felelős vezetőjétől megtudtuk — a takarmányliszt készítő, szárítóberendezés folyamatos ellátását felváltva négy traktoros végzi. A magyar gyártmányú BS-6 jelű, Sirokkónak is nevezett nagy teljesítményű szárítójuk 1971 óta üzemel és eddig minden évben kiváló minőségű lucernalisztet készítettek. Náluk a szárító csupán vasárnap szünetel, egyébként a lucernaliszt készítésében nincs megállás. Szükséges ez azért is, mivel nemcsak saját használatra készítenek lucernalisztet, hanem termelésük zömét Kelet-Szlovákia szövetkezeteibe is szállítják. A nitrai járásban kellőképpen gondoskodnak a szárítóberendezések kezelő személyzetének kiképzéséről. A Mezőgazdasági Felvásárló- és Ellátó Vállalat eszközeiből létesített szárítók kezelőszemélyzetének kiképzéséről a vállalat gondoskodik, amely iskolázáson a szövetkezeti káderek is résztvehetnek, mert elképzelhetetlen, hogy ilyen költséges berendezéseket csupán betanított dolgozókra bízzanak — mondotta egyik beszélgetésünk alkalmával Michal Korytko mérnök, a felvásárló vállalat nitrai üzemének növénytermesztési technológusa. A felvásárló vállalat szárítóberendezéseinek folyamatos üzemeltetését, így teljes mértékben biztosították és mind a gabona (és ez az idén nagyon fontos volt), mind a takarmányok szárítását zökkenőmentesen képesek elvégezni. A járás szövetkezetei is jelentős szárítókapacitással rendelkeznek. A nemčinanyi szövetkezet például az idei első kaszálásból 40 vagonnyi lucernalisztet szállított a felvásárló vállalatnak, amellett hogy saját szükségletét is teljes mértékben fedezte. A már üzemelő berendezések tehát igen hasznos munkát végeznek. S egyre-másra újabbak épülnek. Hasznos munkát végeznek azért, mivel a here- és lucernaliszt formájában tartósított takarmány komoly tápértékével a téli hónapokban is megfelelően biztosítja a gazdasági állatok minőségi takarmányellátását. Viszont a lucernalisztkészítés szakaszán is adódik néhány probléma, amely az eszményi állapot kialakítását gátolja. Sok gondot okoz például a szárítóberendezések égőinek gyakori meghibásodása, ami feltétlenül bizonyos termelés-kiesést jelent. Egyes esetekben az olaj-üzemelésű szárítók fűtőanyag pótlásának zökkenői okoznak akaratlan kényszerpihenőket, habár az illetékes irányítószervek, különösen a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium erre hivatott közegei minden lehetőt elkövettek a hibátlan fűtőanyag-ellátás érdekében — amint arról Mlynarovic mérnök, a minisztérium e kérdéssel megbízott dolgozója tájékoztatott. Dehát hiba nélkül, teljesen tökéletest vajon hol is találnánk? A hiányosságokat azonban pótolhatjuk és a felmerült akadályokat közös összefogással a kitűzött cél elérése érdekében feltétlenül leküzdjük. (obenan) A gondos gabonaszállítás a veszteségmentes tárolás alapfeltétele. Sah» Gyula а В—115-ös típusú szárítóberendezés kezelője, nagy szakértelemmel végzi ezt a fontos munkát. Fotó:tt- Esős hétvégék VASÁRNAPI KORKÉP Kezdjük megszokni, hogy szombat és vasárnap rendszeresen megerednek az ég csatornái. De ami a múlt héten történt, több volt a soknál. Pénteken este olyan pazar égi „tűzijátéknak“ lehettünk szemtanúi, amelyet csak néhányszor láthatunk egy emberöltő alatt. Ezt a vihart lezúduló zápor követte, amely szombaton megismétlődött. Emiatt sok mezőgazdasági üzem számítása dőlt dugába, nem fejezhették be az aratást, és a szalma betakarítására szervezett brigádok sem sürgethették a fontos munka elvégzését. Ezek után vasárnap reggel én is ímmel-ámmal indultam a körútra. — Úgy sem találok senkit a mezőgazdasági üzemek központjaiban és a határban — gondoltam. — Ma nyugodt napjuk lez — mondtam magabiztosan Ágh Imrének, Dunajská Streda-i (Dunaszerdahelyi) a Felvásárló Üzem šamoríni (somorjai) részlege raktárosának. — Mernék fogadni, hogy ma még befut néhány szállítmány gabona — kontrázott meg a raktáros. — Csak legyen néhány napos óra, máris nekilátnak az aratásnak. Kételkedve csóváltam a fejem. — Csak ne hitetlenkedjél. Szorgalmas ám a mi népünk és minden percet kihasználnak. Bár mi is örülnénk, ha ma nem hoznának. Van mit szárítanunk, raktároznunk. Valóban a B—115 típusú (bábolnai) szárítóberendezés előtt nagy búzahalmot láttunk. — Pedig a múlt hét közepén már 14 százalékos volt a búza nedvességtartalma és nem kellett szárítani — említi sóhajtva a raktáros. — Most meg húszon felül van. A raktárban reggel hattól sötétedésig veszik át a gabonát. Az ott dolgozók nem sajnálják a fáradságot, örülnek, hogy szintén részesei voltak, hogy a dunaszerdahelyi járás újból első lett a kerületben az állami terv teljesítésében. A szárítóberendezések napi 24 órán keresztül üzemelnek. Két váltásban 12—12 órát dolgoznak a gépek irányítói. Sadó Gyula, a bábolnai szárítóberendezés kezelője több mint 25 éve dolgozik a szakmában. A magas, szikár férfi a búzát rágcsálta, amikor ráköszöntem. — Ízlik? — kíváncsiskodtam. — Nem ezzel élek, csak ellenőrzőm, szárazak-e a szemek. Le merném fogadni, hogy a nedvességtartalma most már nem több mint 13,5 százalék. — Valóban éjjel-nappal üzemelnek? — Csak akkor állunk meg, ha az árammal vacakolnak. Most nincs idő a pihenésre. A múlt vasárnap is tizenhat órát „húztam“, azt hiszem ma ismét meg kell ismételnem. I. A Hubice (gombai) Állami Gazdaság korszerű központja bejáró ajtajának kilincsét félve nyomtam le. Meglepetésemre a zár engedett. Ott leltem Sípos elvtársat, a gazdaság igazgatóját is, aki az ablakon keresztül türelmetlenül tekingetett ki, a gyülekezők felé. — Hadat üzenünk — jelentette ki határozottan. — Már el is indultak a kombájnok. Nehéz lesz, de megpróbáljuk. A gazdaságban, amely az utolsó öt esztendőben óriásit lépett előre — 2150 hektárról kell betakarítani a gabonát. A rendelkezésükre álló tizenkilenc kombájn — se sok, se kevés— de jó időjárás esetén elegendő lehetne, a tervezett 14 nap alatt learatnak. A kombájnokat típusuk szerint két csoportba osztották. Csakis így lehet reálisan értékelni a meghirdetett munkaversenyt. — Hogy megy az aratás? — teszem fel a szokásos kérdést. — Keményen kell megküzdenünk az ország kenyeréért — válaszol az igazgató kissé kesernyésen. — Őszintén mondva rekordtermést vártunk, de közbeszólt az „örök ellenség“. S így örülünk, ha a tervet teljesítjük. Talán búzából egy kicsit több lesz, mint amennyit a papírra vetettünk. Igaz, a szántó vető mindig panaszkodik, de azt nézzük, hogy ezelőtt öt évvel 26 mázsás átlaghozamot értünk el, most a negyvenen felül lesz, akkor talán elégedettek lehetünk. Valóban így igaz s ezért a fejlődésért sokat tett mindenki és tesznek ma is. Nincs szabad nap, ünnep, ha fontos betakarítási munkáról van szó. Ebben a bizonytalan időben is elindultak a kombájnok, s ha nehéz körülmények között is, „fogyasszák“ a búzatáblákat. Mivel legtöbb helyen ledőlt a gabona, azt is kötelességüknek tartották, hogy minden kombájnra kalászemelőt szereljenek fel. De nemcsak aratnak a felső-csallóközi gazdaságban. Ugyanolyan fontos feladatnak tartják a szalma betakarítását , mert tudatában vannak, hogy az aratás csak akkor fejeződött be, ha helyet adnak az ekének. A szalmabetakarítást sajátosan végzik. A hároméves tapasztalatok alapján leggazdaságosabb, ha a takarmánybetakarító gépek elé tépőberendezést sze(Folytatás, a 3. oldalon.) SZAKMELLÉKLET: KERTÉSZET és KISÁLLAT TENYÉSZTÉS A kertészkedők, a gyümölcs és szőlőtermesztők, valamint a kisállattenyésztők tanácsadója MÉHÉSZET VADÁSZAT HALÁSZAT TOVÁBBI CIKKEKi Minden nyári munkát idejében végezzünk Szakszerű oktatás Elsődleges a dolgozók egészsége További jelentős szakaszba... Népi kultúránk seregszemléje A takarékosság jegyében Minden percet kihasználva Korszerű élelmiszeripari üzem ... Gabonasiló hároméves késedelemmel