Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-12-16 / 50. szám
A másterjesztés befejeztével —, különösen a még kisebb gyakorlatú borosgazdának —, a legnagyobb gondja: mikor, mit, hogyan tegyen az „újszülöttel“, hogy az egészségben szép borrá fejlődhessen. Helyénvaló a körültekintés, mert talán ekkor kísért a legtöbb helytelen szokás, régi mondás, tudománytalan tanács, mint például „előrehagyott“ (vagyis vízzel soha nem mosott, kevés tavalyi seprőt tartalmazó) hordóba, kénezés nélkül fejteni az újat. Csak a helyes tudás tesz látóvá. Lássuk: milyen, a borkezelés első teendőit befolyásoló anyagok vannak az újborban? A helyesen kierjedt újborban található többek között: alkohol (konzerváló hatású), savak (konzerváló hatásúak), esetleg cukrok (utóerjedésre képesítők, beteges elváltozások okai lehetnek), szénsav (oxigéneltávolító hatású), mikroszkópikus lények (gombák, baktériumok, enzimek, amelyek nagyrészt a bor romlását okozzák), redukáló anyagokat közömbösítő kémiai vegyületek (acetaldehid, pirosszőlősav stb., amelyek a kénezést hatástalanítják, a redukáltan kifejlesztendő illatanyagok kialakítását megakadályozzák, nemkívánatos ún. aldehidízt fejlesztenek), zavarosító anyagok, közös néven seprő, amelynek 1—2 százaléka elhalt élesztősejt (zavarosító hatású, könnyen bomló és így íz- és zamathibát okozó anyag). Elöljáróban jegyezzük meg, amelyre Pasteur tanította meg a bortermelő világot: „a borban végbemenő minden kívánatos — nemkívánatos változás elindítója, kiváltója a levegő“. Az éppen kierjedt újbor telített széndioxiddal, nincs benne oxigén (az erjedés során széndioxid tökéletesen „kimosata“) a must korában adagolt szabad kénessav gyakorlatilag eltűnt (lekötődött). Az erjesztőedényben magárahagyott, átlagos összetételű újbor segítségünk nélkül nem képes tartósan megőrizni egészségét. Miért? Széndioxid már nem képződik, hiszen az erjedés befejeződött. A bor nagy szabad felszínét takaró széndioxidpárna vastagsága a környezeti hatásokra lassan nullára csökken, így egyrészt a borban levő oxidáló-, törést okozó enzimek, gombák (borvirág stb.), baktériumok (ecetbaktérium stb.), „levegőhöz jutnak“. Másrészt az elhalt élesztősejtekben, amelyek működését az életfolyamatok már nem szabályozzák, önemésztés (autolízis) áll be. Ennek következtében kellemetlen szagú, ízű anyagok, fehérjebomlástermékek is kerülnek a borba. A nagyobbrészt kellemetlen folyamatok ütemét magasabb alkohol- és savtartalom kissé fékezi. Bizonyos műveleteket tehát mindenképpen el kell végezni. Ha pedig a bor fejlődését irányítani is kívánjuk — s ez a korszerű törekvés —, többet kell törődnünk vele. AZ ELSŐ TEENDŐ a bor elzárása a levegőtől. Az erjedés végeztével, az első fejtésig gyakorlatilag el kell zárni az újbort a levegőtől. Erre a következő módszerek használhatók: Az erjesztőedényt teletöltjük azonos vagy hasonló minőségű borra. A dugót csak lazán illesztjük vagy fordítva helyezzük a szájnyílásra. Utóerjedésre számolva előnyös a kotyogó vagy utógerjesztő akona (átfúrt dugó) használata. De ha az erjesztéskor nem gondoltunk a töltögetésre (a nagyobb és kisebb űrtartalmú edényekben való mustelhelyezésre), nincs töltögető borunk, akkor a bor durva üledék feletti részét zártan (a fejtőcsövet a fogadó edény aljára vezetjük, vagy a bort a csapnyíláson át fejtjük a hordóba) fejtjük kisebb űrtartalmú edénybe vagy edényekbe, így állítjuk elő az előző pont szerinti tele állapotot. Ha ez valamilyen okból kivihetetlen, akkor az erjedési űrből kiszorítjuk a levegőt, s ezt az állapotot ellenőrzötten fenntartjuk (töltögetjük gázzal). Sokáig megőrizhetjük az erjedési űrben a széndioxidot, ha kotyogóval erjesztettünk vagy ha most — amikor a legnagyobb hasznát vehetjük ennek a segédeszköznek — felillesztünk ilyen vízzárat a hordóra. Aki rendelkezik szénsavpalackkal és reduktorral, az körülbelül egy 1att-ra redukált nyomású széndioxiddal gázpárnát helyezhet a bor felszínére. Tizenöt-húsz cm vastagságú gázpárna elégséges. Egy liter széndioxid gáz térfogatsúlya kereken két gramm (0 C fokon, együtt nyomáson). A műveletet hét-tíz naponként megismételhetjük. Kisebb mennyiségű bor felületét is megvédhetjük széndioxiddal. Erre legcélszerűbb szódaszifont használni. A szifonból a vizet teljesen eltávolítjuk. A palackra csavart patronnal a szifont gázzal töltjük. A szifon kifolyócsövére gumicsövet húzunk. A gumicső szabad végét a bor felszínére vezetjük. A szeton szelepének megnyitásával — szabályozható mennyiségben — gázt eresztünk a bor felületére (egy patronban 3—4 liter széndioxid van). TÖRÉSI PRÓBA A fejtés megkezdéséig — bárhogy jártunk is el az erjedést megelőzően! — vizsgáljuk meg a bor viselkedését szabad levegőn. Törési próbára a borral egy poharat vagy fehér palackot körülbelül jó félig megtöltünk. A palackot nem dugjuk be, hogy a levegő a borhoz hozzáférhessen. A mintát szobahőmérsékletű helyen állni hagyjuk és viselkedését egy-két napig figyeljük. A jól kierjedt, egészséges bor szépen megtisztul, színe nem változik. A hibásan erjedt vagy törésre hajlamos bor a levegőn még inkább megzavarosodik. A bor felső részén barna gyűrű jelenik meg, amely lefelé vastagszik, az egész bor törötté, kávébarna színűvé változik, íze kellemetlen. Miért nem elegendő a bor viselkedését a pincében, a hordó mellett azonnal elbírálni? A törésre hajlamos bor a hordóban teljesen tiszta szokott lenni, s a törés jeleit rendszerint nem mutatja. Ez azért van, mert a hordóban levő bor többé-kevésbé tele van széndioxiddal, amely a levegőt a bortól távol tartja. A káros változás csak akkor tapasztalható, amikor a bor levegőre kerül, mint a törési próbánál. Dr. Mercz Árpád (Kertészet és Szőlészet) Mikor fejtsük a bort? A kiskertészek szolgálatában Már nyolc éve működik Nitrán a Szlovákiai Gyümölcsészek és Kiskertészek Szövetségének Kertészeti Szolgáltató Vállalata. Az SZGYKSZ Járási Bizottságával együttműködve legfőbb feladatuknak a járás kertbarátai igényeinek minél jobb kielégítését tartják. Kezdve a megfelelő minőségű és kellő mennyiségű vetőmagvak és ültetőanyagok beszerzésétől a kertészeti kellékekig. Ezen kívül a vegyszerek, a növénytápok, a műtrágyák stb. beszerzéséről is gondoskodnak. Igaz, a vegyszerek beszerzése nem kis gondot jelent számukra, mert különösen a külföldi gyártmányúakat legjobb akaratuk mellett is sokszor csak kis mennyiségben kapják. Így sokszor a kívülálló talán azt gondolná, hogy ez az illetékesek felületes munkájának eredménye, pedig ez korántsem így van. Az idei év első felében többek között 956 ezer korona értékű műtrágyát, 49 ezer korona értékű szerves trágyát, 85 ezer korona értékű permetanyagot és más kémiai anyagot, 76 ezer korona értékű ültetőanyagot és vetőmagot forgalmaztak. Ez bizony nem jelentéktelen összeg, ha a járás egy kiskertészére számoljuk át. A Kertészeti Szolgáltató Vállalat két önálló kiskereskedelmi üzlethelyiséggel rendelkezik, melyek közül különösen a nyitrai nagyon mostoha környezetben kapott helyet. Félreeső helyen, egész pici eladó- és raktártérség van. A másik üzlethelyiség Topolčiankyban található. Jelentős részt vállalnak kertbarátok által felkínált zöldség- és gyümölcsmennyiség értékesítéséből is. Ez azonban eddig elég sok gondot okozott számukra, mert a kertbarátok nem a jelenlegi piaci követelményeknek megfelelő terményeket termelik. Így történt ez az idén is, amikor a járásban a legtöbb gondot a fokhagyma értékesítése okozta. A saik utánjárás csak nemrégiben hozta meg az eredményt, s most már a fokhagymatermelők reménykedhetnek, hogy munkájuk gyümölcse nem vész kárba. A Kertészeti Szolgáltató Vállalatok egyik fő küldetése a szakoktatás, tanácsadás. Eddig ezt a nitraiak különféle módon oldották meg. Az egyik és a legelterjedtebb forma, hogy az alapszervezeteik vezetősége szakelőadásra hívja meg őket, a így egyenes kapcsolat jön létre kertbarátok és a vállalat szakemberei között. Az előadás után az arra rászoruló tagoknak bővebb tájékoztatást is adnak vagy más ügyes-bajos dolgokban segítenek. Egyes szervezetek már hagyományosan legalább egy ízben taggyűlésre vagy az évzáró taggyűlésre hívják meg őket, ahol az általános növényvédelmi és hasznosítási tudnivalók ismertetésén kívül amolyan „kérdezz-felelek“ vitában oldják meg a gondokat vagy legalábbis tanácsot adnak. Akiknek egyénileg akadnak problémái, az illetékeseket a járási székhelyen is felkereshetik, akik a lehetőségekhez mérten készségesen segítenek. A leggyakoribb problémák növényi és állati kártevők ellenni védekezés, a termékek értékesítési lehetőségei és a védőanyagok beszerzése körül merülnek fel. A Nitrai Kertészeti Szolgáltató Vállalat az SZGYKSZ Járási Bizottságával együttműködve a közeljövőben problémamentesen szeretné megoldani a kistermelők által felkínált termékek felvásárlását, mégpedig az alapszervezetekkel az előre megkötött szerződések alapján. Tervükben a felvásárló központok létrehozása is szerepel. Továbbra is számolnak a szaktanácsadás fejlesztésével, elsősorban az alapszervezetek vezetőségével való szoros együttműködés révén. Jelentős hangsúlyt fektetnek a fiatalok beszervezésére is. Vágyuk egy tágas üzlethelyiség, ahol a kertbarátok megvásárolhatnák az összes szükséges anyagokat, kellékeket. (P. M.) Az élet- és munkakörnyezet javításáért Nemrégiben Süttő Mátyás elvtárssal, az Érsekújvári (Nové Zámky) Műszaki Szolgáltatások részlegének igazgatójával beszélgettem, aki elmondotta, hogy Érsekújvár a felszabadulás előtt mezőgazdasági város volt. A hatvanas években nagy ipari fejlődésnek indult. Ma már több nagy gyár, üzem található a városban. Éppen ezért fontos, hogy a gyárakból, üzemekből hazatérő dolgozók élvezhessék a szép virágok pompás színeit, illatát és a rendben tartott zöldövezetet. A Műszaki Szolgáltatások részlegének vezetősége már régebben foglalkozott azzal gondolattal, hogyan lehetne saaját forrásból a város utcáit, tereit szebbé, virágosabbá tenni. Az előző igazgató, az elhunyt Kecskés Imre, 1977 megszervezte a város tavaszán virágokkal, dísznövényekkel, rózsákkal stb. való önellátásának alapját. Ezt a megkezdett utat Süttő elvtárs folytatja. Ez ideig mindössze 0,8 hektár ez a terület, amelyet 1977 tavaszától e célból művelnek, két Érsekújvárott pillanatnyilag szakképzett kertész — Benkó negyvenhat hektár zöldterület Ferenc és Móriczová Éva — iá van. Az újabb építkezések belenyitása mellett Jezése után még mintegy húsz hektárnyi területet kapnak gondozásra a Műszaki Szolgáltatások részlegének kertészei, dolgozói. Benkó Ferenc és Móriczová Éva kertészek elmondották, hogy a város zöldövezetének, parkjainak karbantartásán, ápolásán és a kertészetben húsz nyugdíjas dolgozik. Fiatalokat erre a munkára egyáltalán nem kapnak. Megjegyezték azt is,hogy a díszcserjéket és a fákat még nem saját maguk szaporítják, de a jövőben ezzel a tevékenységgel is számolnak. Egy 1,7 hektár kiterjedésű területen faiskolát és fűthető üvegházakat létesítenek. Az élet- és munkakörnyezet szennyeződésének ellensúlyozására különösen a műszaki forradalom idején van nagy szükség, hogy városainkban minél több zöldövezet legyen. Ezért a célkitűzésért fáradoznak az Érsekújvári Műszaki Szolgáltatások részlegének vezetői és kertészei, a parkok és zöldövezetek gondozói. (hofer) Az Érsekújvári Műszaki Szolgáltatások részlegének dolgozói a melegágyakban előnevelt fenyőcsemeték kiültetésén fáradoznak. Fotó: Horváth Gy. u II Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ma már bátran állíthatjuk, hogy a fóliasátrak az ablakos melegágyakat teljes mértékben, a növényházakat pedig részben helyettesítik. Gyakorlati megfigyelések szerint a műanyag fóliával fedett termesztőberendezések hőgazdálkodása kettős fóliatakarással lényegesen javítható. Elsősorban a téli időszakban fontos ez, amikor ily módon lényegesen csökkenthető a fűtési költség. Mérések szerint a kettős takarás következtében egy-öt Celsius-fokkal melegebben tartható a termesztőberendezés légtere. A kettős takarás elsősorban a fólia-hajtatóágyak és a fóliasátrak esetében jöhet számításba. Ennek legegyszerűbb módja, amikor a szabályosan elkészített létesítmény fölé 2—3 méterenként vendégbordát helyezünk el, lehetőleg ugyanabból az anyagból, mint amilyent tartóváznak is használtunk. A vendégbordák két végét úgy helyezzük a talajba, hogy a borda és a takarópalást között 2—4 cm távolság legyen. Az így elhelyezett bordákra rugalmas földeléssel az elsőhöz hasonló takarót helyezünk. A két takaró között így néhány cm-es légréteg alakul ki. Amint a kettős takarás feleslegessé válik, a felső palást és a vendégbordák leszedhetők, majd felhasználhatók önálló létesítmények készítésére is. A takarópalástnak állandóan olyan feszesnek kell lennie, mint a dobnak. Ezt a szabályt egy percre sem szabad megszegni, ugyanis sohasem tudható, mikor jön forgószél, vagy nem várt zivatar. Szeles napokon, ha a hőmérséklet csak a létesítmény egyik végének kinyitását teszi indokolttá, mindig a szél irányával ellenkező végét kell kinyitni. Csökkenthetjük a szél kártételét a helyes irányú felállítással is. A hossztengely lehetőleg az uralkodó szelek irányával párhuzamosan legyen. Az elmúlt években több termelő próbálkozott a szél elleni mesterséges palánkok építésével. Ezek azonban nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A tömör falak mögött ugyanis a szél szívó hatása rendszerint rossszab, mintha nem is építettünk volna falat. A fólia alatti termesztés egyik legfontosabb és legtöbb élőmunkát igénylő művelete az öntözés. Számos helyen ennek ellenére még ma is a gumitömlő, illetve az erre szerelt öntöző rózsa jelenti a fejlett technikát. A fóliasátrak alatti öntözésben a műanyag-szórófejes megoldás hátrányai nem vagy csak kisebb mértékben jelentkeznek. A fóliasátrakat nem vándoroltatjuk, ezért a tiszta víz előteremtése egyszerűbb. Az esetleges dugulások azonnal észrevehetők és könnyen elháríthatók. Leghelyesebb, ha a szórófejeket az öntözőgerincre egymástól másfél méter távolságra szereljük. Az egy szórófej által beöntözött terület nagysága 3,4—4,2 négyzetméter. A szórási sugár a víznyomástól függően 1,2—2,6 m. A szükséges víznyomás 1,5—2 atmoszféra. A fóliaházak alatti öntözés a fóliasátrakhoz hasonló szórófejekkel jól megoldható, azzal a különbséggel, hogy a szélességtől függően két, esetleg több öntözőgerincet kell kialakítani. A fóliasátrak fűtésére a növényházakban alkalmazott valamennyi rendszer tekintetbe jöhet. Az eddigi tapasztalatok szerint mégis elsősorban a melegvizes fűtés látszik a legalkalmasabbnak. A talajfűtést önállóan is, de a légfűtés kiegészítésére is használhatjuk. A talajfűtésre általában a fém vagy műanyagcsőben keringő 40—60, a talajmelegítésre pedig a 25—30 C-fokos víz szolgál. Tapasztalataink szerint talajfűtéssel mintegy 10—15 C- fokos hőlépcsőt (a belső és a külső hőmérséklet közötti különbség) lehet kialakítani, és ehhez négyzetméterenként és óránként mintegy száz—százötven kalória szükséges. A csak talajmelegítésű fóliás létesítmények március eleje előtti használatát nagyon megnehezíti az a körülmény, hogy a fólia alatti légtérben nagy a páratartalom. Ilyenkor nagy figyelmet fordítsunk a megelőző növényvédelemre. A légfűtés alkalmazásának egyre nagyobb szerepe van. A meleg levegő felhasználása növényházak fűtésére már régi elgondolás. Ezzel a megoldással ugyanis kiküszöbölhetők a drága fűtőcsövek és gyorsan lehet alkalmazkodni a természetes hőmérsékleti viszonyokhoz. A fólia alatti légtér ugyanis a napsütés hatására gyorsan felmelegszik. Ilyenkor a fűtésre nincs vagy csak nagyon kis mértékben van szükség. A melegvizes fűtés hátránya, hogy a víz lassan melegszik fel és lassan hűl ki, így nem tudja gyorsan követni az időjárás változásait. A légfűtés sok előnyével szemben jelentős hátránya,hogy a berendezés belső hőmérsékletének fenntartásához viszonylag nagy mennyiségű meleg levegő keringtetése szükséges, ami csak ventillátorral, tehát elektromos berendezéssel oldható meg. Ebből következik, hogy a motor meghibásodása vagy áramszünet esetén a fűtés azonnal megszűnik. A levegőnek kicsi a hőtartaléka, ezért hideg időben már aránylag rövid idő alatt is nagy károk keletkezhetnek. Ezek megelőzése céljából mindig gondoskodni kell megfelelő tartalék áram- vagy hőforrásról. Az eddigi tapasztalatok alapján azt javasoljuk, hogy a kályhát ugyanabban a légtérben állítsák fel, amelynek a fűtésére szolgál. Így a levegő beszívása, illetve kifúvása nem okoz sem hőveszteséget, sem nyomáskülönbséget. Dr. László László : fóliatakarással kapcsolatos tudnivalók