Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-05-22 / 20. szám

Ösztönzés van, szakkönyv nincs A galántai járásban a hetvenes évek derekán Deákiban (Diakovce) működött a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövet­ségének legnépesebb alapszervezete. Akkoriban kétszáznál több szervezett kistenyésztőt tartottak számon a faluban, ma viszont csak száznégyről beszélnek. A kedvezőtlen helyzetet Varga József megbízott nyúlfelvásárló azzal magyarázza, hogy a baromfitenyésztők nem kapják meg az eredményes mun­kához nélkülözhetetlen támogatást. Márpedig ebben a köz­ségben elsősorban a baromfitenyésztők szorgalmazták a szer­vezeti tevékenység fejlesztését. Voltak évek, amikor 400—500 ezer darab tojást értékesítettek a háztáji állattartók. Persze, akkortájt megbecsülték a kezdeményezést, takarmányt adtak a tenyésztőknek. A tojást most is kérik, viszont takarmányt még szabad áron sem lehet venni. Megértik az emberek, hogy takarmánygondokkal küszködik az ország, de a háztájiban nevelt állatokat sem lehet pusztán konyhai hulladékon tar­tani. Többen szívesen hizlalnának pecsenyecsirkét, de ahhoz megint csak speciális keverék kell. És persze húshibrid na­­­poscsibe. A nagyüzemi és szövetségi keltetők kínálata távol­ról sem elégíti ki az egyre növekvő keresletet. Most úgy tűnik, lassacskán a nyulászok kerülnek vezető szerepbe. Napjainkban mintegy negyven tenyésztő foglalkozik nyulakkal, többségük szerződéses árutermelésre rendezkedik be. A BRANKO tavaly 1860 pecsenyenyulat kapott a deákiak­­tól, elsősorban Nagy Barnától, Bogár Martintól, Varga Jó­zseftől, Franko Jánostól és Takács Gizellától. Az élvonalbeli tenyésztők az új-zélandi, kaliforniai és cseh tarka nyulakra alapoznak. A jövőre nézve bíztató jelenség, hogy az időseb­bek nyomdokaiba lépő fiatalok többsége szintén a nyúltartás iránt érdeklődik. Persze ebben a községben is sokakat fog­lalkozott a nutriatenyésztés meghonosításának gondolata, de megfelelő szakirodalom hiányában a legtöbben­ azt sem tud­ják, hogyan lássanak munkához. Sajnos, de igaz: az ilyen alkalmi találkozások, őszinte beszélgetések alkalmával érezzük leginkább, milyen sután csináljuk a dolgokat. Kezdeményezésre ösztönözzük az embe­reket, felvillantjuk előttük a lehetőséget, de a feltételek megteremtésében egy lóhosszal elmaradunk. Tudtuk, hogy meg akarjuk honosítani a háztáji nutk­atartást, már két éve népszerűsítjük a szabadidő ilyetén való eltöltésének egyéni és népgazdasági jelentőségét, de megfeledkeztünk arról, hogy kezdőkkel van dolgunk, s megfelelő kézikönyvet csak jövőre tudunk ígérni. Érdemes lenne egyszer fölmérni, milyen kára származik az ilyesmiből a népgazdaságnak! (ká) ® Varga József tavaly száznál több pecsenyenyulat értékesített. Fotó: ,bor Ф A felvételen látható motoros fűkaszálót házilag barkácsol­­ták. Elkészítésének módjáról jövő héten ábrákkal illusztrált anyagot közlünk. Fotó:­­ki* Ш ;К1 + Szőgyén­ben (Svodíu), a Szlovákiai Kertészkedők Szö­vetsége alapszervezetének év­záró taggyűlésén élénk vita követte a Kardos László által előterjesztett elnökségi beszá­molót. A felszólalók többsége örömmel nyugtázta, hogy múlt évben is fejlődött a ház­a táji kertészkedés, hiszen az alapszervezet tagjai immár öt­ven tonna zöldséget és tizen­két tonna gyümölcsöt értékesí­tettek. Ugyanakkor többen rá­mutattak, hogy a megtermelt javak értékesítése még mindig bonyodalmakkal járt. Javulást ígér az a tény, hogy a Jednota Fogyasztási Szövetkezet az idén szerződést kötött az áruterme­lésre vállalkozókkal. Ez már csak azért is örvendetes, mert a központilag meghirdetett adó­­kedvezmény az eddig várakozó álláspontra helyezkedőkben is felrobbantotta a termelőkedvet, minek következtében a község kertészkedői immár 250 tonna zöldség átadására tettek ígé­retet. A mozgalom fejlesztését célozza a nemzeti bizottság és a szövetkezet közös igyekezete, melynek során felmérik és a kertészkedni óhajtók rendelke­zésére bocsájtják a nagyüzemi termelésre alkalmatlan, elfekvő földterületeket. Hinzellér László, Szőgyén (Svodín) *­­f Az SZKSZ diószegi (Slád­kovičovo) alapszervezetének év­záró taggyűlésén megállapítást nyert, hogy a községben to­vábbra is ütemesen fejlődik a szerződéses háztáji gyümölcs­ös zöldségtermelés. A 117 fős szervezet a múlt évben 65 ton­na zöldséget és 20 tonna gyü­mölcsöt adott a Zelenina nem­­zeti vállalatnak, amely sajnos nem nagyon törte magát, hogy kedvező értékesítési feltétele­ket teremtsen a kistermelők részére. Örömmel hallottunk, hogy az alapszervezet vezetői mindent megtesznek a kertészkedők szakmai látókörének bővíté­séért. Minden hónap első kedd* jén szakelőadással egybekötött taggyűlést tartanak, kiállításo­kat látogatnak és rendeznek, tanulmányutakon vesznek részt stb. Nemrég megalakult a köz*­ségben a Szegfű klub, melynek 18 tagja többek között virág* magot is termel, mégpedig a Semex vállalat részére, előzetes megegyezés alapján. A diószegi kertészkedők érté­kes felajánlással köszöntik NOSZF 65., illetve az SZKSZ a megalakulásának 25. évforduló*­ját. A kertbarátok ígéretet tet­­tek, hogy az idén 550 ezer ko* rona értékben adnak el zöld* séget és gyümölcsöt, összegyűj* tenek egy tonna hulladékanya*­got, ismét megrendezik a nép* szerűsítő zöldség-, gyümölcs* és virágkiállítást, öt alkalom*­mal vesznek részt tanulmányi kiránduláson, megalakítják az ifjú kertbarátok körét, elviszik a pionírokat a Tesárske Mly* ňany-1 Arborétumba, művelésbe veszik az elfekvő földterülete* két és 1500 óra társadalmi munkával segítik sikerre a köz*­ségfejlesztési elképzeléseket. Dicséretre érdemlő kezdem­é*­nyezés, hogy a kertészkedők és a kisállattenyésztők, a huh* vel együttműködve, zárt piaci tér létesítését szorgalmazzák. NAGY MIHÁLY, Diószeg (SládkoviCovoJ szervez fil m m II Mindenki tudja, hogy az ered­ményes zöldségtermeléshez mi­nőségi vetőmag szükségeltetik. Érdekes, hogy ennek ellenére igencsak szerény a kínálat, és a minőséggel is baj van. Tavaly több kertésztárs pa­naszkodott, hogy pórul járt a magszaporítók által jónak mon­dott PCR paprikamaggal. Nem a csíraképességgel volt baj, in­kább a fajtaazonossággal. Az elvetett magból a kívánt fajtán kívül Cecei, Kosszarvú, Csokros és egyéb fajták is keltek. Én vásárolt palántával dolgoztam, de bizony abban is volt min­denféle fajta. Eleinte az eladót szapultam, de a tapasztalatcse­rék meggyőztek arról, hogy a magkereskedelem a hibás. Az idén előveteményként ret­ket hajtattam. Két fajtát vetet­tem, piros fikát és fehér Ram­­pouch jégcsap­ Hpusút. Az első szedéskor még csodálkozva né­zegettem a piros fika lila, ró­zsaszín és­ fehér változatait,­ később viszont m­ár bosszan­kodtam: lehet így egységes piacképes árut termelni? A jég­­csapretek között vagy száz da­rab gömbölyű fehér retket ta­láltunk. Hát ennyire mindegy a magszaporítóknak, hogy ho­gyan vélekednek róluk a ter­melők? Import-vetőmag vásár­lásakor ilyen furcsaságok nem fordulnak elő. S ha már a reteknél tartunk, hadd említsek meg még vala­mit. A kertésztársakkal sokat beszélgettünk arról, hogy az elsőosztályúnak mondott mag­vak mérete elég különböző. Házi rostálással körülbelül 15— 20 százalék apró magot lehet elkülöníteni a vetésre legalkal­masabb méretűtől. Ez annyit jelent, hogy a rostálás nélkül vetett magból fejlődő növény­­zet nem kiegyenlített, az apróbb magvak minimum egy héttel később adnak piacképes árut. Márpedig nekünk kistermelők­nek sem mindegy, hogy az elő­­vetemény mikor engedi át területet a főnövénynek, illetve a mikor és milyen áron értéke­síthető a termés. Örömmel ven­nénk, ha ilyesmire is gondol­na, aki a háztáji szerződéses árutermelés fejlesztését szor­galmazza. PLAVEC PÄL, Gúta (Kolárovo) A Tőketerebesi (TrebiSov) Járási Nemzeti Bizottság legutóbbi ülésén részle­tes intézkedési tervet hagyott jóvá a háztáji gazdaságok ter­melésének fejlesztésére. Hatá­rozatában a helyi nemzeti bi­zottságokat középtávú tervek készítésére kötelezi. Többek kö­zött feladatul szabja: a terv­ben tárják fel a helyi lehető­ségeket s fogalmazzák meg azokat a módszereket, amelyek biztosítják a háztáji termelés fejlesztését. HÁZTÁJI Heti Fontos feladat, hogy a nem­bizottságok határozzák meg az állami tulajdonban le­vő, elfekvő földek hasznosítá­sának módját, és az állattartók számára több évre biztosítsák az utak, árokpartok, töltések fűtermésének hasznosítását. A kereskedelmi osztály többek között feladatul kapta megol­dani, hogy a háztáji gazdasá­gok által felkínált áru felvá­sárlásra kerüljön. Ezzel a ter­melőkedv élénkítését kívánják szolgálni. Az osztály folyamato­san ellenőrizze a kiskereske­delmi hálózat eszköz- és kel­lékkínálatát, a kisgazdaságok termelésfejlesztési igényeinek jobb kielégítését. A minap Bacska (Backa) községben Pándi József háb­­elnöktől érdeklődtünk a szer­ződéses háztáji termelés prob­lémái felől. Mint megtudtuk, a háztáji gazdaságok termelé­sének fejlődési üteme az in­tézkedések eredményeként meg­gyorsult, de színvonalas ház­táji gazdálkodásról egyelőre nem beszélhetünk. Tavaly a háztáji gazdaságokból szerző­déses alapon 32 ezer liter te­jet, ezer darab tojást és 1700 kiló húst vásároltak fel. Az utóbbi időben kevés ága­zat került annyiszor és olyan súllyal a szakmai érdeklődés GONDOK középpontjába, mint a szarvas­­marha-tartás. A korábban is­mert, hagyományos háztáji marhatartás a generációváltás, az urbanizáció következtében csökken. Az új generáció csak akkor fog háztáji termelésre vállalkozni, ha otthon is a nagy­üzemihez hasonló színvonalon folytathatja a munkát. A köz­ségben jelenleg 46 szarvasmar­hát tartanak, beleértve az elő­­hasi üszőket is. A kistermelők az idén 8400 liter tej eladásra és négy bika meghizlalására kötöttek szerződést. Minden család két-három sertést tart, és egyre többen foglalkoznak malacneveléssel. A szerződéses sertéshizlalás most van fellen­dülőben. Eddig mindössze hat sertés meghizlalására kötöttek szerződést a faluban. A háztáji gazdaságokban, a statisztikai kimutatás szerint, 2500 baromfit tartanak. Itt a szerződéses felvásárlás megszervezve, ám 4200 nincs tojás eladását vállalták a kisterme­­lők. A községben a háztáji zöld­ség- és gyümölcstermelés —­ a ZELENINA jóvoltából — meg­oldást nyert. A szerződéseket idejekorán megkötötték, és a felvásárlás kérdése is megoldó­dott. — Úgy tűnik, az utóbbi idő­ben Bácskán rendkívüli módon megnövekedett a szerződéses háztáji termelés iránti érdeklő­dés. A hnb milyen segítséget ad a kezdeményezőknek? —­ kérdeztem Pándi József hnb­­elnöktől. — A kormányhatározat meg­jelenése után községünkben sokrétű népszerűsítő tevékeny­séget végeztünk. A tanácsülé­seken rendszeresen foglalkoz­tunk és foglalkozunk a háztáji termelők munkájával és a szer­ződéses állattartás fellendítésé­nek lehetőségeivel. Hangsú­lyozni szeretném, hogy a ter­melőkedvet kizárólag úgy tud­juk megtartani és fellendíteni, ha rövid időn belül javulást érünk el az eszköz- és kellék­ellátásban. Az állattartók te­nyészállatokat kérnek, a ker­tészkedők minőségi vetőmagot, ültetőanyagot, s valamennyien gépeket, szerszámokat stb. De az ellátás akadozik, és ezen mi nem tudunk segíteni. (sn) A sokasodó hajtató berendezések a termelőkedv növekedését jelzik. Böjtös János felv*

Next