Szabad Ifjuság, 1952. október-december (3. évfolyam, 230-306. szám)
1952-11-06 / 261. szám
1952 november 8. A tatai traktoristák megszívlelték a bírálatot A fiatalok munkájuk megjavításával ünneplik november 7-ét A Szabad Ifjúság 1952 szeptember 7-i számában cikket közölt a tatai gépállomás DISZ-szervezetének munkájáról. A cikk megbírálta a DISZ-szervezetet, mert nem fordított elég gondot az őszi munkák elvégzésére, ugyanakkor megmutatta a hibák kijavításának útját is. A cikk megjelenése után a gépállomás DISZ-szervezetének titkára, Gardner Gizella elvtársnő DISZ-gyűlést hívott össze, amelyen megbeszélték a hibák kijavításának feltételeit. Ezen a DISZ-gyűlésen keményen megbírálták Király és Baló traktoristákat és mindazokat, akik eddig hanyagul végezték munkájukat. A kritika nyomán fellendült a munkaverseny A tatai gépállomás udvarán addig sok gép hevert fedetlenül, rendetlenül, szétszórva. Ezeket a gépeket és gépalkatrészeket azóta már fedél alá helyezték. Az őszi munka minőségének megjavítása és a termelés fokozása érdekében kiszélesítették a gépállomáson belüli versenymozgalmat. A fiatal traktorosok valamennyien munkafelajánlásokat tettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójának tiszteletére. Balaskó Mihály és Nagy János traktoristák párosversenyre léptek egymással. A két traktorista között nemes versengés folyik az elsőségért. Balaskó Mihály őszi talajmunkatervét eddig80,8 százalékra teljesítette és 3 százalékos üzemanyagmegtakarítást ért el. Versenytársa, Nagy János jelenleg 65,2 százaléknál tart. Mindkettőjüknek tovább kell ne érni eredményüket, hogy mielőbb elérjék a 100 százalékos tervteljesítést! Lelkes verseny sinctült a brigádok között is, azonban vállalásaik nem voltak reálisak. Nébik Judit ifjúsági brigádja például versenyre hívta T. Szűcs Mihály brigádját és a brigád tagjai vállalták, hogy november 7-re 105 százalékra teljesítik őszi tervüket. T. Szűcs Mihály brigádja elfogadta a versenykihívást. A fiatalok nem tudták betartani szavukat, hiszen alaposan el voltak maradva a terv teljesítésében. A versenyben eddig Nébik Judit brigádja halad az élen , bár ez az elsőség könnyen elhódítható, őszi talajmunkatervüket 71.8 százalékra teljesítették. T. Szűcs Mihály brigádja 70.8 százalékos tervteljesítést ért el. A gépállomáson belül fellendült munkaverseny jelentősen hozzájárult a fegyelem megszilárdításához, valamint a minőségi munka megjavításához. Vigyáznak a gépekre A Szabad Ifjúság bíráló cikkének megjelenése óta megnőtt a fiatalokban a munka iránti felelősség érzete, a teljesítmények növekedtek, rendben tartják a gépállomás felszerelését. — A gépek nemcsak a gépállomásé, hanem valamenynyiünkké. Úgy kell vigyáznunk rájuk, mint a szemünk fényére — mondotta Ásóth János munkagépkezelő, aki a versenyt kezdeményezte. A gépállomás fiataljai megértették, hogy akkor vállak jó DISZ-tagokká, ha a termelőmunka megjavítását tekintik legfontosabb feladatuknak. A traktoristák legfőbb célkitűzése most a terv teljesítése és túlteljesítése. Munkájuk megjavításával már eddig is komoly eredményeket értek el. Az őszi terv teljesítéséért folyó harcban a megyei gépállomások közötti versenyben a negyedik helyen állnak. Tervüket október 31-ig 66,3 százalékra teljesítették. És minden lehetőség megvan ahhoz, hogy még előbbre törjenek. Több kendőt a TOTbny nyilvánosságára ! A tatai gépállomás DISZ- szervezete a legjobb úton halad ahhoz, hogy a hibákat kijavíthassa. A kritikát megszívlelték és értek is el eredményeket. De ez nem jelenti azt, hogy most már „minden rendben van”, hogy „itt az idő a pihenésre”. Most, az őszi és az évi rend teljesítéséért folyó harc idején, sokkal több gondot kell fordítaniuk a verseny nyilvánosságára. A versenytáblán még nem tüntetik fel időben a legújabb eredményeket, pedig ez segíti a versenyt. A fiatalok vállaljanak védnökséget a versenytábla felett, gondoskodjanak arról, hogy a traktoristák nap mint nap ismerjék egymás eredményeit, hogy tudják, hol kell javítandók. A nyilvánosságra hozott tervteljesítések újabb eredményeik elérésére lelkesítik majd a gépállomás dolgozóit , a fiatalok jó munkája pedig hozzájárul szervezetük megerősítéséhez, a szántás-vetés gyors befejezéséhez Fonyó János 1948. Tatabánya. — A vásártéren hatalmas embertömeg. Bányászasszonyok, gyermekek vásárolnak, kosaraik szaporán nyelik a vásár szép, gazdag áruit. A vásár vidám zsongássát nem tudja áttörnia földalatti munka zaja sem, amely lent a mélyben dübörgő hangjával jelzi a dolgozóknak, hogy a robbantás ereje a szánfalak keménységét szelídíti. Radios néni sem gondol arra , miközben a vásárolt árut kosarába teszi hogy Jani fia alig egy hajintásra tőle erős kezeivel a csákányt szorítja s szapora ütéseket mér a fekete gyémántfalra. Radios néni fia: János, ifjú bányász. Lent dolgozik a mélyben,szenet fejt. ő is a természet parancsnokai közé tartozik, akik engedelmességre kényszerítik a tüzet, vizet, szenet. Ha kell, tüzet csendesít le a víz erejével, máskor a rohanó vizet kényszeríti csendes kis patakká változni. Az izemi falitábla sok heves ütközet harci tudósítását rögzíti le egyegy apró számocskában, de ez a szám csilléket, tonnákat, vagonokat jelent, amelyek gépeket, kohókat éltetnek, meleg családi otthont nyújtanak a pihenőknek. Radics János karjait a munka izmosította. Tudja miért dolgozik, s ez a tudat adta az erőt ahhoz, hogy a legjobbak közé kerülhetett, s a bányászifjúság lelkes tapsa között mellére tűzték az élmunkás kitüntetést. 1949. Budapest. — Világifjúsági Találkozó. Az újpesti stadion lelátóján tízezrek ajkáról hangzik fel a DÍVSZ- induló. Radics János, a szénmezők harcos ifjúságának tolmácsa, együtt énekel a világ ifjúságának küldötteivel. A VIT felejthetetlen napjaiban hol a szovjet fiatalok mellett látjuk, hol a francia, burmai, koreai küldöttek társaságában. Nem tud a nyelvükön, de annyi szeretettel közeledik vendégeink felé, hogy valamennyiért megértik, amit mondani akar: — Együtt harcolunk a békéért! Számíthattok reánk! — Ezt mondja kézfogása, tekintete, baráti ölelése. A felejthetetlen napok után újra ott van kedvenc munkahelyén. De a kizsákmányolt nyugati országokból jött fiatalok szavai, a vietnami küldött beszámolója, s a háborús gyújtogatok cselekedetei új gondolatokat ébresztenek benne. Érzi, hogy a termelés növelése mellett más feladata is van. Tagja lesz a Szabadságharcos Szövetségnek. S tanul. Keze egyforma erővel tartja a csákányt és a fegyvert. 1950. Radics János küldött a II. magyar békekongresszuson. A küldöttek között ő is felszólal. Szavai a munkáról, harcról, az ifjúság kötelességeiről visznek hírt szerte az országba. Amikor az Országos Béketanács tagjainak megválasztására kerül sor, neve ott szerepel a jelöltek között. Megválasztják Radics János, az ifjúsági szövetség tagja, alig húsz éves, de mögötte a békeharc kemény csatái állnak. 1950. ti. Békevilágkongresszus. Radics János a magyar ifjúság küldötte a föld mélyéből. Az egyszerű emberek százainak üzenetét viszi Londonba, a nagy tanácskozásra. A tőkés világ urai félnek a békétől, nem engedik tanácskozni a béke küldötteit. A kizsákmányoltak mégis szerét ejtik, hogy beszélgetést kezdhessenek a békeharcosokkal. Radics János buzdítja a fiatalokat: győzni fogtok! Harcoljatok ti is a békéért, kövessétek a Komszomol példáját! Kendőket, sapkákat lobogtató fiatalok búcsúztatják a repülőgépet, amely a tanácskozás új színhelyére, Varsóba viszi, ősz van. Radics János búcsúzik a bányától, munkatársaitól, újabb feladatok megoldására indul. A légierőkhöz kérte felvételét. A néphadsereg egyenruhájában sem feledkezik meg azokról, akik útnak indították. Úgy érzi, kötelessége megnőtt, még többet, még jobban kell harcolnia a békéért. Gyakran ellátogat Tatabányára, s útja ilyenkor a bányához, az ifjúsági szövetséghez vezet. Beszél életéről, harcra buzdítja a fiatalokat. Radics János, a magyar ifjúság békeharcosa, a III. békekongreszszus előtt is ott áll őrhelyén, vigyáz a leányára. Nem egyedül áll a posztján, vele együtt sokan, más országban is, milliók őrzik a békét. Wojoteczky Emil sutimlk. ------------------A téli takarmány biztosítása silózással A kanacsi állami gazdaságban minden rendelkezésre álló takarmányt és takarmányhulladékot silóznak. A fiatalok célul tűzték maguk elé, hogy télre minden számosállat részére 7 köbméter silótakarmányt biztosítanak. Képünkön (balról jobbra) Pikó István és Fehér József egyenletesre rétegezik a silótöltőgépből kihulló felaprított kukoricaszár és leveles répafej keverékét. Az egyenletes taposással a levegő kiszorul a takarmány közül és így annak megromlását elkerülik A rádió közvetíti a november 6-i operaházi díszelőadást A magyar rádió a Kossuthadón november 6-án este 8 órai kezdettel közvetítést ad az Állami Operaházból a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepi díszelőadásról. Béke-filmnapok a békekongresszus tiszteletére A III. magyar békekongreszszus tiszteletére az Országos Béketanács és a MOKÉP városainkban és falvainkban békefilmnapokat rendez. A filmszínházak ez alkalommal több kiemelkedő filmalkotást tűznek műsorukra. ■ A béke-filmnapok keretében mutatják be vidéken a magyar filmgyártás egyik új alkotását, az „Erke”-t és a „Viborgi városrész” című, magyarra szinkronizált szovjet filmet. Ezeken kívül számos, a békeharcra mozgósító filmalkotás, szovjet és népi demokratikus filmek szerepelnek a filmszínházak műsorán. A filmnapokat mindenütt ünnepi előadások nyitják meg. A békekongresszus második napján Budapest 60 filmszínházában lesz béke-filmmatiné, tíz helyen kiemelkedő kultúrműsorok teszik még gazdagabbá az előadásokat. Hasonló matinék lesznek vidéken is a LEVÉL DYEPROPETROVSZKBrtr. Sokoldalúan képzett emberek leszünk Az alábbiakban Bauer Mihály leveléből közlünk részleteket, aki a dnyepropetrovszki Sztálin Kohómérnöki Intézet III. éves hallgatója. A Komszomol őrködik a tanulók fejlődése felett. Segít fenntartani a fegyelmet, emelni a tanulmányi színvonalat. Megszervezi a szabadidő helyes felhasználását, ügyel arra, hogy az egyetemről kikerülők teljes értékű, sokoldalú emberek legyenek. Éppen ezért szervezi a különféle szakköröket Egyetemünkön van matematikai, mechanikai, szilárdságtani, kemenceépítési, filozófiai, politikai-gazdaságtani és még sokféle szakkör. A diákok több mint fele részt vesz valamely szakkör munkájában. A munkát a professzorok irányítják, a szakkör tagjai pedig részt vesznek a professzor kísérleteiben, tudományos munkájában, segítenek megoldani az üzemek gyakorlati problémáit. Egyetemünkön van torna-, kosárlabda-, futball-, röplabda-, súlyemelő- és úszószakosztály. Különösen népes a turistaalpinista szakosztály, amelynek tagjai télen síelnek, nyáron eveznek, kerékpároznak, úsznak, hegyet másznak. A szakosztály nemcsak sportol, hanem ismereteket is terjeszt. Például a síelők megérkeznek egy faluba, este népszerű tudományos, vagy politikai előadást, műsoros estet tartanak. Egyetemünk Komszomol-szervezete védnökséget vállalt a dnyepropetrovszki vasipari tanulók Komszomol-szervezete felett. Egyetemistáink segítenek megszervezni a politikai oktatást, a kultúr- és sportmunkát. Segítenek az „ifjú technikus” körök vezetésében az ipari tanulóknak. Gyakran rendeznek szakmai konferenciákat, amelyeken részt vesznek a közeli gyárak ifjú újítói, sztahanovistái is, akik elmondják munkamódszerüket és problémáikat. Egyetemünkön sok a faliújság is. Ezek a faliújságok igen élénkek, tele karikatúrával, humorral. Ezekre a faliújságokra könnyen felkerülhet bárkinek a neve, ha jól dolgozik dicsérettel, ha rosszul, akkor kritikával. Vannak egyetemünkön olyanok, akik túlzásba viszik a szabadidő felhasználását. Ilyen például Dboszkin futóbajnok és Szvetlizsnaja énekesnő. Az elvtársak jobb eredményt érhettek volna el, s ezért Dboszkint lerajzolták a faliújságon sportfelszereléssel, emint a következő üzenetet mondja az elsőévesek felé: „Ha komoly eredményeket akartok elérni, ne csak lábatokkal, de fejetekkel is tréningezzetek!” Az elvtársnő pedig, mint énekesnő, a következőket üzeni: „Arra törekedjetek, hogy hangotokkal ne csak a közönséget, de a vizsgáztató tudósokat is kápráztassátok el!” Természetesen a sportolók és a kultúrások jól tanulnak. Az én tanulókörömben tanul például Donszkoj Leonid, aki kitűnően tanul, s Ukrajnában elismert jó futó, városunkban elismert jó hegedűs, a hengerészszakkörnek tagja, s a szakszervezeti vezetőségben is benne van. Sikerét annak köszönheti, hogy napjának minden percében tudja, mit kell végeznie. Az elvtárs igazi komszomolista, sok munkája mellett mindig jut ideje, hogy társainak segítsen. Ilyen elvtárs sok van egyetemünkön, s ők a mi példaképeink. Ezért fejlődhetnek ki nálunk is olyan elvtársak, mint Federer Adolf diósgyőri fiatal, aki a szakkörben kiváló munkát fejt ki, vagy mint Krane Tibor pécsi fiatal, akit a kémikusoknál a komszomolisták megválasztottak a szakkör elnökévé. Vannak jó sportolóink is, akik a városi „Tudomány” válogatott csapatában játszanak. Pekár Lajos kalapácsvetésben a Szovjetunió egyetemistái között a harmadik lett. Mindannyiunk fejlődését a pártnak köszönhetjük. Köszönjük, hogy együtt tanulhattunk, szórakozhatunk a Honvédő Háború Hőseivel, s az élenjáró tudományt tanulhatjuk. Mindez még jobb munkára kötelez bennünket. Tudjuk, hogy reánk, kohászokra otthon nagy feladat vár. -----------------........- ... Csatlakozunk a juhépusztaiak felhívásához! Az ország állami gazdaságai és termelőszövetkezetei felfigyeltek a juhépusztai fiatalok felhívására, a takarmánytartalékok feltárása, a meglévő takarmánymennyiséggel való takarékosság érdekében. A felhívásból máris országos jellegű mozgalom fejlődött. Naponta érkeznek szerkesztőségünkbe a fiatalok levelei, csatlakozásuk a takarmányszükséglet biztosítását jelentő felhíváshoz. A mezőhegyesi állami gazdaság fiataljai így írnak: „Vállaljuk, hogy november 20-ig, társadalmi munkában, munkaidő után és vasárnap. 400 DISZ- tag és 250 úttörőfiatal bevonásával begyújtunk: 1500 mázsa vegyestakarmányt, 500 mázsa takarmánylevelet, 200 mázsa erdei füvet, összesen 2200 mázsa silótakarmányt.” A petneházi állami gazdaság DISZ-tagjai is csatlakoztak a felhíváshoz: „Maghúzó répaszárat, dinnyeszárat, tökszárat és a fiatal állatok részére sárgarépát silózunk be olyan mennyiségben, hogy az 253 állatnak 18 napra elegendő legyen.” A dombegyházi állami gazdaság DISZ-tagjai közlik: „Gazdaságunk takarmányhiányát azzal enyhítjük, hogy 500 mázsa repcekelést, 150 mázsa útszéli füvet, 50 mázsa káposztahulladékot és 10 mázsa zöldborsószárat, összesen 710 mázsa takarmányt gyűjtünk össze.” Városföldről így írnak: .Állami gazdaságunk DISZ-tagsága a takarmánytartalékok felkutatására brigádokat szervez. Jószágállományunk téli takarmányszükségletét növényi hulladékanyaggyűjtéssel akarjuk pótolni.” A pataki Zsdánov termelőszövetkezet DISZ- tagjai vállalták, hogy november 15-ig a 100 köbméteres silógödröt megtöltik az összegyűjtött takarmányhulladékokkal. A számos csatlakozás bizonyítja, hogy ifjúságunk többsége megértette a takarmányszükséglet biztosításának jelentőségét. A DISZ-tagok minden állami gazdaságtan és termelőszövetkezetben, minden faluban nézzenek körül gazdaságuk területén, mert mindenütt vannak rejtett tartalékok!