Szabad Ifjuság, 1954. április-június (5. évfolyam, 77-153. szám)

1954-05-13 / 112. szám

2 Megelevenednek a regények hősei... Három nappal az írásbeli érettségi előtt Tegnapi számunkban hírt ad­tunk arról, h­ogy a Vörösmarty gimnázium IV/b és IV/c osztá­lyának öt tanulója csoportot ad kitott és közös megbeszélésekkel egészíti ki az egyéni, önálló ta­nulást. A tanulócsoport szerdán délelőtt tartotta az első megbe­szélést, magyar irodalombal Magyarból lesz ugyanis először írásbeli érettségi vizsga. 15-én szombaton. A megbeszélésre mindenki jól felkészült. Alighogy hozzákezdenek, előkerülnek a táskákból, zsebekből a kivágott újságcikkek. Először Jókai kerül szóba. Arra számítanak, hogy Jókairól szól majd az írásbeli tétel. „Nincs az a magyar próza­író, aki akár itthoni népszerűség­ben, akár világhírességben mér­kőzhetnék vele ... Idegen fordítá­sainak száma összehasonlíthatat­­lanul nagyobb, mint bárki másé, aki valaha is magyar nyelven írt" — olvassa Kronauer József az újságból Hegedűs Géza cikk­­két. És a felolvasott cikk­ nyo­mán egyre születnek az érdeke­sebbnél érdekesebb gondolatok Felelevenednek a vég­könyvek emlékei. A Jókairól­ olvasott három Baradlay-testvérről be­szélgetnek: Berend Iván, Ráby Mátyás, Kárpáti Zoltán neve bukkan fel és a maguk nagysá­gában rajzolódnak ki az író re­mekbe formált alakjai. Móricáról, Mikszáthról, Ady­­ról, József Attiláról kevés szó esik, bá­r meglehet, hogy az írásbeli érettségihez erre is szükség lesz. De ezt az anyagot nagy alapossággal, órák hosszú során át tanulmányozta az egész osztály és nemigen maradt vitás kérdés. Annál több a bizonytalanság mai, felszabadulás utáni irodal­munk problémáival kapcsolatban. Déry Tibor „Felelet” című könyvét tárgyalják. — Sok vita követte ezt a köny­vet. Nem tudom, hogy a kor­­mányprogrammot követő időben kialakult új irodalmi közvéle­mény is elmarasztalja-e a ..Fe­­leket”-et? — kérdezi a csoport egyik tagja, Hadfi Koválcs Pé­ter.­­ — Nem hiszem, hogy megvál­tozott volna a könyvvel kapcso­latos vélemény — válaszol Kas­sai András, hiszen a könyvnek érdemei mellett alapvető hiá­nyosságai vannak, amelyekkel a marxista irodalomkritika ma épp­úgy szembenáll, mint a múlt­ban. Hogyan lehetne meghatározni a különbséget a XIX. század eleji romantika és a szocialista realista művek romantikus voná­sai között? — erről folyik most a vita. És Gorkijtól Azsájevig példák seregével mutatják meg a forradalmi romantika előre­mutató, tettekre ösztönző ere­jét. Minden író és költő munkás­ságának elemzésénél ezzel a kérdéssel zárják le a vitát: mire tanít bennünket ma a tárgyalt író vagy költő életműve? S a megszülető válaszok — erről örömmel adunk hírt — többé­­kevésbbé azt is bizonyítják, hogy ezek a fiatalok jól tanulták a magyar irodalom történetét, alkalmazni és hasznosítani tud­ják majd a jövőben is. Dél régen elmúlt — a közös ismétlés véget ért. A szombati írásbeli vizsga lesz a fokmérője annak: hasznára vált-e a meg­beszélés a fiataloknak? (török) A tanulási módszerről és a vizsgákról írta: Kassai Géza, a Lenin Intézet igazgatója „Így készülök a vizsgákra” és „Melyik a jobb tanulási mód­szer?” címmel a Szabad Ifjúság április 15-i és 20-i számában megjelent cikkek lényegében két kérdést vetnek fel: hogyan tanul­junk a legeredményesebben és hogyan készüljünk a vizsgákra? A két kérdés szorosan össze­függ, de nem azonos. Össze­függ, mert a sikeres vizsga leg­jobb biztosítéka: a helyes mód­szerrel való folyamatos tanulás az egész tanév alatt. Ezt nem pótolhatja­ a vizsgákra való leg­jobb készülés sem. A készülés a vizsgákra mégis nagyon fontos. Azok számára is, akik jól tanultak az év kezdeté­től és még jelentősebb azok szá­mára, akik a tanév alatt nem elég szorgalma­san tanultak, vagy hanyagul végezték tanul­mányaikat. Minden esetben az a döntő: a hallgató tudja-e az egész tanév alatt, a vizsgáik előtt pedig még fokozottabban szem­­­előtt tartja-e, hogy tanulásainak mi a célja. A tanulás célja, hogy maximálisan megszerezze azokat az ismereteket és elsajátítsa azo­kat a munkamódszereket, ame­lyek képessé teszik, hogy az egyetem elvégzése után szak­területén a legjobban szolgálja népét, hazáját, népi demokra­tikus viszonyaink között a szo­cializmus építésének ügyét. A jó tanulás és méltó magatartás az egyetemi hallgató legfontosabb hazafias kötelessége. A vizsga és a jó bizonyítvány nem öncél. Ha tükörképe kell legyen a valóban elsajátított is­mereteknek és nem annak, hogy a vizsgázó véletlenül „könnyű vagy nehéz kérdést” kapott-e? Ezt pedig csak az egész év alatt végzett folyamatos, lelkiismere­tes tanulás biztosíthatja. Igaza van Kaszás Miklósné elvtársnő­­nek, aki cikkében megállapította, hogy a vizsgákra való eredmé­nyes készülés alapvető feltétele a tervszerű tanulás. Csak így érhető el, hogy az ismétlésre is elegendő idő jusson. Azt gondolom, hogy Popper Péter, Kaszás Miklósné és Petroszki István a vizsgákra való készüléssel kapcsolatosan cikkeikben ezért is foglalkoznak főképpen a folyamatos jó munka módszereivel. Valamennyien a marxizmus­­leninizmus és az orosz nyelv tanulási módszereiről írnak. Eh­hez fűzök néhány megjegyzést. Első megjegyzésem: az eddig mondottak még nagyobb mér­tékben érvényesek a marxizmus­­leninizmus és az orosz nyelv tanulására. A marxizmus-leni­­nizmus az a tudomány, amely feltárja a fejlődés törvényeit, az események belső­ kapcsolatait, amely nemcsak a múlt és jelen eseményeinek adja tudományos, tehát helyes magyarázatát, ha­nem megmutatja a további fej­lődés irányát is. A marxizmus­­leninizmus nélkül egyetlen tu­domány sem lehet meg. A marx­­izmus-leninizmus kell hogy esz­mei alapja legyen minden tudo­mánynak. Ennek mély megértése és állandó szem előtt tartása nagyon megkönnyíti a marx­­izmus-leninizmus tanulását. Az orosz nyelv a leninizmus nagy klasszikusainak nyelve. Az a nyelv, amelyre mindenkinek szüksége van, aki ismerni akarja a legélenjáróbb társadalom ta­pasztalatait, lépést akar tartani a legélenhaladóbb tudomány vív­mányaival. A népi demokratikus testvérnépekkel való érintkezést is jelentékenyen megkönnyíti az orosz nyelv tudása, mert — nyilvánvaló — hogy nem tanul­hatjuk meg minden népi demo­kratikus ország nyelvét. Aki az orosz nyelv megtanulásának je­lentőségét érti és állandóan szem előtt tartja, az természetesen könnyebben is tanulja. A módsor kérdéséhez. Helyes, amit Popper Péter a sze­mináriumokra való felkészülés­hez módszerként javasol. Külö­nösen figyelemreméltó, amit a jegyzetelésről mond: akkor kezd csak az irodalom jegyzeteléséhez,­­amikor átnézte az előadás jegy­zetét, átolvasta az előírt irodal­mat, stb. Amit Popper elvtárs erről megállapít, azért is fontos, mert a jó jegyzet az egész évi eredményes tanulás egyik fő té­nyezője és a vizsgákra való ké­szülés megkönnyítésének és eredményességének egyik fő elő­feltétele. A jó jegyzetnek talán még nagyobb a jelentősége azok­nál a témáiknál], amelyekből nincs szeminárium. Popper elvtárs azonban a jegyzetelésre vonatkozó helyes megállapításaiból, nem von le következtetést, tudniillik: a jó jegyzet lehetővé teszi, hogy a hallgató ne legyen kénytelen újra elolvasni az egész alapvető irodalmat, amint Popper elvtárs javasolja. Ez egyébként nem is volna reális, mert az egész alap­vető irodalmat a rendelkezésre álló időben elolvasni nem lehet. Ebben a kérdésben Petroszki István elvtársnak van igaza. Helyes módszer: a jó jegyzetre támaszkodva alaposan átgondol­ni az anyagot és csak azt ol­vasni el, amihez a jegyzet nem ad kielégítő segítséget. A marxiz­­mus-leninizmus alapjainak tanu­lásához a jegyzeteken kívül az SZKP története rövid tanfolya­mát és a fontos magyar vonat­kozású irodalmat ajánlatos még­­egyszer áttanulmányozni. Pár­tunk III. kongresszusát a vizsga­­időszak alatt tartják meg. Anya­gának feldolgozására az oktatás során ebben a tanévben már nem kerülhet sor. Annál fontosabb, hogy a hallgatók önállóan át­tanulmányozzák a kongresszus határozatait és beszámolóit. Az orosz nyelv tanulásához az a módszer, melyet Popper elvtárs javasol, nem helyes. Ezt Kaszás és Petroszki elvtársak látják. Popper elvtársnak ezzel a kérdéssel kapcsolatosan abban van igaza, hogy a lehetőségek­hez képest sokat beszélgessünk oroszul, fordítsunk és olvassunk orosznyelvű újságot. A magolás mindenképpen rossz módszer. Az orosz nyelvtant és szavakat sem szabad magolni. Mondatbeli, vagyis: értelmi és grammatikai összefüggésben kell őket tanul­ni. Ez a módszer könnyebb is, eredményesebb is. A nyelvvizsgára nemcsak az áll, hogy az egész tanév alatt végzett jó munka a legjobb ké­szülés a vizsgákra is; a nyelv­vizsgára még fokozottabban áll, hogy csak a vizsga előtt ké­szülni egyáltalában nem is le­het. A vizsga előtt ismételni kell a már tanult anyagot. Ajánlatos egyes szövegeket többször hangosan elolvasni, kérdéseket feltenni (esetleg a hallgatótársaknak) és a kérdé­­sekre válaszolni, beszélgetni, fordítani magyarra és magyar­ról oroszra; egyszóval: ismétlő gyakorlatokat kell végezni. A vizsgákkal kapcsolatosan felvetett kérdések lényege: aki az egész tanévben lelkiismeretesen tanult, vizsgákra való készü­lésnél az egész anyag jó átgon­dolására, a kérdésekben és főleg a főkérdésekben való elmélyülés­re, az összefüggések megérté­sére és arra helyezze a fősúlyt, hogy a tanultakat jól érti-e és tudja-e alkalmazni. E célból éljen a konzultációs lehetőségekkel. Aki évközben egyes kérdéseket elhanyagolt, igyekezzék maximá­lisan pótolni, amit elmulasztott. Aki évközben hanyagul végezte munkáját, tegye a legnagyobb erőfeszítéseket, hogy a vizsgákra való készülés soráin megvesse jobb eredményeknek az alapját. A vizsgákra készülés minden hallgató számára már vizsga is abban az értelemben, hogyan veszi ki részét abból a lelkes mozgalomból, amellyel népünk pártunk III. kongresz­­szusára készül. Hazánk dolgozói kiváló termelési eredményekkel köszöntik pártunk kongresszusát. Az egyetemi hallgatónak jó munkát tükröző vizsgaeredmé­nyekkel kell bekapcsolódniuk ebbe a nagyszerű mozgalomba. Vértesacsai lányok Reggel van a májusi reggel. De a nap valahol a felhők mö­gött kóborol. Pedig gyümölcsös­kertek virágzó cseresznyefái, a haragoszöld búzatáblák, a Vér­tes hallgatag erdői várják a nap­fényt. Sterbek bácsi a vértesacsai Vörös Október tsz tehenésze az istállóajtóban villanyélre tá­maszkodva kémleli az eget. Bosszúsan dörmög, méltatlan­kodik magában , de hirtelen felvidul az arca. Lent a dülőúton énekelve vo­nulnak a határba a lányok, a Vörös Október tsz ifjú növény­termesztői. Józsi bácsi elmoso­lyodik. „Lám, milyen sok fiatal lány dolgozik a mi szövetkeze­tünkben. S milyen jól. Már kora tavasz óta szívvel-lélekkel gond­ját viselik a veteményeknek.” Erre gondol az öreg tehenész és amikor a daloskedvű lány­brigádok eltűnnek a dombhajlat mögött, befelé indul tennivaló után. Ebben a pillanatban elönti a tájat a napfény, tiszta tavaszi derűjével. Ezt már nem tudja megállni szó nélkül. A víztorony tövében kocsisok készülődnek. Odakiált nekik: — Nézzétek már, a mi lá­nyaink nótájára még a nap is előkiváncsiskodik! A fiatalok egyik brigádját Hol­­lósi Józsefné vezeti. Fiatal ő is — egyéves menyecske. A major alatti egyik táblánál megállítja a brigádot. Az esőáztatta föl­dön vékonyka pihédző, zöld so­rok rajzolódnak. Az apró kis le­velek még csak most bújtak elő a tálaiból, de az egész táblán kikelt már a mák. A lányok beállnak a sorok kö­zé. — No, lányok — szól Hollósi­né — most aztán jól kinyissá­tok a szemeteket — nehogy kárt tegyetek ezekben a védtelen kis növényekben. A szívalakú, éles lazítókapák szaporán surrannak a növények között. A lányok ügyesen bánnak a kapával. A legkisebb gyomot is elpusztítják és mögöttük fel­frissülve fordulnak a nap felé a cserepes föld szorításától, a gyomoktól megszabadított növé­nyek. A másik munkacsapat, a Szendrei-brigád, ezen a napon facsemeték gondozását végzi egy távolabbi dűlőben. Az idegenek csodálkoznak, hogy a Vörös Ok­tóberben még ilyesmire is jut idő ezen a megkésett tavaszon. A lányok büszkén felelnek az efféle kérdezősködésre: — Mi nem tétlenkedünk ám a borús napokban sem. Száz hold kukoricát vetettünk négyzetesen. A Szendrei-brigád munka köz­ben is olyan, mint egy zajos értekezlet. Igaz, szaporán jár a keze a lányoknak, de mindig akad valami fontos, halasztha­tatlan megbeszélnivaló. Tíz óra tájban egy kerékpáros tűnik fel az úton. Közelebb ér, s látják: Szabó Sanyi, az új DISZ-titká­r. Végigballag a frissen munkált földön, nézegeli az éledő facsemetéket. — Jól van, lányok — mond­ja — jól dolgoztok. Csak így tovább. A lányok meghallgatják a fu­kar dicséretet, de közben össze­villan a tekintetük: „Itt az al­kalom, most majd fejére olvasunk a DISZ-titkárnak.” Zsákai Margit, egy mosolygó­szemű, szőke lány kezdi meg a sort. Rideg arckifejezést igyek­szik magára ölteni, miközben félvállról veti oda Szabó Sanyi­nak­— Jó, hogy itt vagy! Beszél­­nivalónk van veled. Erre már a többiek sem bírják a hallgatást. Egymásután zúdul­nak a kérdések a meghökkent fiú felé. —­ Mi lesz a bemutatókertünk­­kel? Mikor kapjuk meg az Ígért parcellákat? Szép kis DISZ-tit­­kár vagy. Úgy teszel, mintha nem is tudnál­ róla! Szabó Sanyi egyik lábáról a másikra áll — nem tudja, mit feleljen, pedig tud a dologról A DISZ-brigádok elhatározták, hogy négy holdon bemutató min­takertet létesítenek különféle véteményekből. Már a vetőma­gok is megérkeztek Budapest­ről — de az a négy hold föld, hm .... azt nehéz dolog lesz kiverekedni a vezetőségtől. — Ne is lássunk addig,­ amíg el nem intézed! — ezzel búcsúz­nak tőle a lányok, azután nyu­godtan folytatják a munkát. Még énekelnek is: „Elmehetsz a házunk előtt .. .” Szabó Sanyi gondterhelten karikázik a faluba vezető úton. „Valamit tenni kell, de sürgő­sen. A mi lányainkkal nem jó ujjat húzni.” V­I. Megnyitották a gyermekkönyv-kiállítást Szerdán délután ünnepélyes keretek között nyitották meg a Szovjet Könyv Házában a gyer­­mekkönyvkiállítást. Aczél Tamás Sztálin-díjas és Kossuth-díjas író bevezető szavaiban a moszk­vai gyermekkönyv házában szer­zett tapasztalatairól beszélt s az olvasás fontosságát hangsú­lyozta. A megnyitó után a meg­jelent úttörők megtekin­­telték a kiállított­ magyar és szovjet ifjúsági műveket s a szép mese­szobát, ahol meséskönyvekkel teli szekrények, polcok sorakoz­nak egymás mellett. Ezután a 111. és X. kerületi úttörőházak tánc- és énekszak­körei adtak kedves, az alkalom­hoz kapcsolódó műsort, majd négy mesefilmet vetítettek. Min­den tetszett a kis pajtásoknak, a kiállítás is, a műsor is, a film is, de legalább ennyire a málna­szörp és sütemények, amelyek­ből kedvükre fogyaszthattak. A minisztertanács határozata a nyári időszámítás bevezetésére A minisztertanács határozata értelmében 1954 május 23-tól 1954 október 3-ig terjedő idő­szakra be kell vezetni a nyári időszámítást. 1954 május 23 án 0 órakor az órákat 1 órára kell előreigazítani. 1954 október 2-án 24 órakor pedig az órákat 23 órára kell visszaigazítani. Fából faragott dalárda Felejthetetlen élményt jelentettek a Csehszlovák Állami Báb­színház előadásai. A kitűnő esztrád­műsor egyik nagyszerű jele­nete a tanítók dalárdája. Mindegyik alakja jellegzetes, mulatsá­gos. A hangtornász énekesek száma éppen úgy sok tapsot kapott, mint Hurvinek pajtás és papája, Speibl. Reméljük, hogy a jövő­ben többször is ellátogatnak hazánkba Skupa professzor bábjai. Május 15-én kezdődik a Petőfi—Jókai hét Pápán Május 15-én reggel zenés ébresztővel kezdődik Pápán a Petőfi és Jókai emlékének szen­telt ünnepi hét. Az első nap délelőttjén megkoszorúzzák Pe­tőfi és Jókai szobrát, délben pe­dig megnyitják a Zichy-házban rendezett Petőfi—­Jókai emlék­­kiállítást. Délután a néphadse­reg nyüvészeti csoportjai adnak térzenét és műsort a Várkertben, este 7 órakor pedig Jókai emlék­estet rendeznek a nagy íróról elnevezett kultúrházban. Május 16-án műsoros Petőfi­­emlékestre kerül sor a Jókai kul­­túrotthonban. 17-én bemutatják a kultúrotthonban Jókai—Földes „A kőszívű ember színművét. 18-án a meiben előadásokat Petőfiről és Jókairól. fiai­ város Című tze­­tartanak 19-én já­rási pedagógus és ifjúsági na­pot rendeznek. A nap ünnepi műsorát este fáklyás felvonulás és a V.'Ab­ertben rendezett mű­soros tábortűz zárja be. Május 20-án megrendezik a honvédség napját. A Jókai kultúrotthon­ban délután tartják a Petőfi szavalóverseny döntőjét. Este 7 órakor Petőfi—Kacsóh „János vitéz” című daljátékát mutatja be a pedagógus szakszervezet színjátszó együttese. Az ipari tanulók kultúrversenyének döntője Komáromban Komáromban megtartották a f­ajtai, tatabányai, oroszlányi, ko­máromi, esztergomi, péliföldi, móri ipari tanulóintézetek kul­­túrcsoportjainak döntőjét. A színjátszó csoportok közül a 312. sz. oroszlányi intézet „Hív a bánya” című darabja aratott si­kert. Jó teljesítményt nyújtott a tatabányai, a móri intézet tánc­­csoportja. Az énekkarok közül a tatabányai énekkar kitűnő, az oroszlányi pedig jó minősítést ért el. Kiemelkedő volt a 310. sz. intézet zenekara. A kalaszver­­sennyel párhuzamosan a 318. sz. komáromi intézetben szakköri kiállítást rendeztek. BÍRÁLATUNK NYOMÁN Leváltották a Gázkészülékgyártó Vállalat több vezetőjét A Szabad Ifjúság február 27-i számában bírálatot közöl­tünk „Ahol megkeserítik az ifjú­ság életét” címmel a Gázkészü­lékgyártó Vállalatnál uralkodó felháborító állapotokról. Bírálatunk után a könnyűipari minisztérium illetékes igazgató­sága, a Fővárosi Tanács IV. ipari osztálya, a Vasipari Tröszt és a DISZ budapesti bizottsága vizsgálatot indított a gyárban. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az üzemben nagy a szervezetlenség, sok esetben lé­­lektelenül bántak a dolgozókkal. A vizsgálatot az említett szervek a napokban fejezték be. Fekete Lajosnét, a gyár volt személyzeti osztályvezetőjét el­helyezték a gyárból, dr. Erden Lajost, az igazgatási osztály ve­zetőjét és Prohászka Jánost, a vállalat bérfelelősét szintén eltá­volították az üzemből. Dr. Ká­­nási Gyulát, a munkaügyi osz­tály volt vezetőjét alacsonyabb beosztásba helyezték. A DISZ budapesti bizottsága felhívta a XIII. kerületi DISZ- bizottság figyelmét, hogy segítse megjavítani a gyár DISZ-szer­­vezetének munkáját. Az utóbbi hetekben új lendü­lettel láttak munkához a gyár ifjúmunkásai. A II/2-es üzem­ben Puskás Zoltán ifjúmunkás brigádja versenyre szólította a gyár diszistáit. A pártkongresz­szus tiszteletére vállalták, hogy havonta 150 gázmérővel gyárta­nak többet. A brigád megfo­gadta, hogy alkotmányunk ün­nepéig valamennyien elérik a sztahanovista szintet. 1954 május 13. Május 16-án kezdődik: A Szabad Ifjúság nagy nyári rejtvénypályázata A rejtvénypályázat május 16-án kezdődik, szeptember 12-én fejeződik be. Négy for­dulóból áll, egy-egy forduló négy hétig tart. A rejtvény­pályázaton az is nyerhet, aki csak egy forduló helyes meg­fejtését küldi be. ÖTSZÁZ JUTALOM A HE­LYES MEGFEJTŐKNEK A többi között: Egy 125 kcm-es, elől-hátul teleszkópos Csepel motorkerékpár Szerékpár Pobeda karóra Ljubitel fényképezőgép Néprádió 5-ös futball versenylabda Sakk-játékok, könyvek, töl­tőtollak, stb. A részletes feltételeket a verseny kezdetével egyidő­­ben, május 16-i számunkban közöljük. Három Három Három Három Négy

Next