Szabad Ifjuság, 1954. október-december (5. évfolyam, 232-309. szám)

1954-10-02 / 233. szám

A VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A DISZ­KÓ V. ÉVFOLYAM 233. SZÁM­­PONTI VEZETŐSÉGÉNEK Szombat, 1954 október 2 l­apja ÁRA 40 FILLÉR Ifjúsági szövetségünk központi vezetőségének XII. teljes ülése az úttörőcsapatok munkájával, feladataival foglalkozott, s hosszú időre meghatározta a DISZ leg­fontosabb tennivalóit az úttörőmozgalom további egész­séges­ fejlesztése érdekében. Az ülés részvevői: DISZ- vezetők, iskolaigazgatók, csapatvezetők javaslatai, bírá­latai kifejezték, hogy ifjúsági szövetségünk a pártunktól kapott megbízatást — az úttörő szervezet vezetését — egyik legszentebb, legszebb feladatának tekinti. Azt tük­rözte központi vezetőségünk ülése, hogy még derűsebbé, érdekesebbé akarjuk tenni az úttörők életét. Ezt fejezi ki a közelmúltban megjelent „Úttörőcsapatok működési szabályzata” is. „A magyar úttörők szervezete az 1848-as szabad­ságharc hagyományainak és az 1919-es úttörőmozga­lomnak örököse és folytatója. 1946-ban a Magyar Kom­munista Párt hívta életre, a párt állt bölcsőjénél, nevelte, formálta fejlődése minden szakaszán” — olvassuk a sza­bályzatban. A gyermekmozgalom nagyszerű célkitűzései és nyolcesztendős eredményei kivívták az egész társada­lom megbecsülését, szeretetek Most a mozgalom fejlő­désében újabb lépést jelent előre, a működési szabályzat megjelenése, összegezi az úttörőszervezetnek a gyerme­kek szocialista nevelésében szerzett legjobb tapasztala­tait, pontosan meghatározza a nevelés célját, feladatait, a csapatmunka alapelveit és tartalmát. „A gyermekek hatalmas tömegszervezete segíti a pártot, a DISZ-t és az iskolát, hogy az ifjú nemzedéket öntudatos, műveit, munkaszerető, szüleiket és felnőtteket tisztelő, bátor, a szocializmus építésében nehézségektől vissza nem riadó ifjakká nevelje’’ — állapítja meg a szabályzat. Útmutatást ad pedagógusoknak, úttörő­vezetőknek ahhoz, hogyan töltsék meg tartalommal az úttörő életet, hogyan harcoljanak a csapatélet tartalmat­­lansága, egyhangúsága ellen, minden ellen, ami el­­tompítja az úttörők érdeklődését, megfosztja az úttörő életet attól a forradalmi romantikától, amely az ifjú nemzedék tagjaiból a szocializmus tevékeny építőit ne­veli. Az úttörőmozgalom a gyermekek önkéntes tömeg­­szervezete — gyermekszervezet, amelynek gazdái ők maguk, az úttörők. Ez határozza meg a csapatélet for­máját és tartalmát és ez elvet minden egyhangúságot, sémát, a felnőttek politikai életének gépies másolását. A szabályzat az úttörők nevelési célkitűzései közül kiemeli a tanulmányi feladatokat. Ennek érdekében az a tennivalónk, hogy megismertessük és megszerettessük a gyerekekkel népünk alkotásait, népművészetünk gazdag kultúrkincseit, a hazai táj szépségeit, történelmünk nagyjainak tetteit, a világ népeinek szabadságharcait, a nemzetközi együttérzés gondolatát. Vonjuk be őket hasz­nos gyakorlati munkába, szakkörökbe, játékokba, tú­rákba, versenyekbe. Ez felkelti a tudás iránti érdeklő­désüket, munkaszeretetre, szorgalomra, kitartásra nevel. Fontos szerepük van gyermekeink nevelésében, jel­lemük alakításában a jelképeknek. Az „úttörő” szó jelentőségének ismerete büszkévé teszi a gyermeke­ket. A csapatzászló, az egyenruha, a jelvény mind önkéntes fegyelemre, becsületre, tettrekészségre, bátor­ságra kötelez. Megértetni gyermekeinkkel, hogy követői legyenek a mi szocializmust építő korunk mindennapi úttörőinek, az építés hőseinek — ez a feladat. A szabályzat az úttörők kezdeményezőképességének és önállóságának széleskörű fejlesztésére hívja fel a figyelmet. Meghatározza az úttörők jogait és kötelessé­geit, meghatározza az úttörőcsapatok szervezeti felépíté­sét, a raj és az őrs életét. Ha a gyerekek elgondolásai, kívánságai a szabályzatnak megfelelően érvényesülnek az úttörőcsapat életében, akkor a gyerekek még jobban szeretik majd mozgalmukat, új ismeretekre tesznek szert, még cselekvőbben vesznek részt annak tevékenységében. Az úttörők életét csak úgy tehetjük tartalmassá, érdekessé és vonzóvá, ha a csapatok, rajok élén a gyerekeket őszintén szerető vezetők állnak, akik ismerik munkájuk nagy jelentőségét. Ezért fontos a csapat­­vezetők helyes kiválasztása, rendszeres képzése és annak biztosítása, hogy több évig végezzék ezt a munkát. A rajok élete változatos, valóban élénk csak akkor lehet, ha az ifjú vezetők — akik nemrég még maguk is út­törők voltak — részt vesznek a raj munkájában. A DISZ- szervezetek megtisztelő feladata, hogy minden rajhoz ifjú vezetőt küldjenek városban, falun egyaránt, nevel­jék a pajtáscsaládok tagjait úttörőkké, az úttörőket pedig készítsék fel a DISZ-tagságra. Bizottságaink tanulmányozzák az úttörőcsapatok működési szabályzatát, ismertessék részletesen a peda­gógusokkal, diszistákkal, szülőkkel. De figyelmüket első­sorban arra fordítsuk, hogy az úttörők értsék a szabály­zatot. Ne csak betűit ismerjék, hanem tartalma váljék élettörvényükké. Úttörőmozgalmunk így nőhet tovább gyermekeink még erősebb tömegszervezetévé, így válik még jobb nevelőjévé iskolás nemzedékünknek. Szirmai Éva Munkában a Hazafias Népfront előkészítő bizottságai Országszerte lelkes munka fo­lyik a népfront-nagygyűlések előkészítéséért. A legkülönbö­zőbb foglalkozású dolgozók, fiatalok és idősek egyaránt ki­veszik részüket ebből a munká­ból. A Hazafias Népfront budapesti kerületi előkészítő bizottságai­nak elnökei szeptember 30-án értekezletet tartottak, amelyen Pongrácz Kálmán, a Hazafias Népfront budapesti előkészítő bizottságának elnöke beszámolt a bizottság eddigi munkájáról. Az előadást követő vitában a kerületi előkészítő bizottságok elnökei ismertették a bizottsá­gok eddigi munkáiját és tapasz­talataikat. Minden beszámoló­ból kicsendül az a megállapí­tás, hogy Budapest lakossága nagy érdeklődéssel várja a ke­rületi népfrontbizottságok meg­alakulását. A kerületek közül először a XX. kerületben alakul meg a népfrontbizottság. Az alakuló nagygyűlést ma, szombat dél­után 4 órakor tartják Pester­zsébeten a vasas-otthonban. A nagygyűlés előadója Füredi La­jos, a XX. kerületi tanács vég­rehajtó bizottságának elnöke lesz. A III. kerületi előkészítő bi­zottság tagjai három munkakö­zösségben oldják meg feladatai­kat. Az első a népfront célkitű­zéseit ismertető kisgyűléseket szervezi, a másik a népfront ke­rületi programmjain munkálko­dik, a harmadik pedig a nagy­gyűlést készíti elő. Az Óbudai Hajógyár dolgozói örömmel ajánlották fel szép kultúrtermü­ket a gyűlés céljára. Előrelátha­tóan a mintegy másfélezer embert befogadó terem szűknek bizo­nyul majd, ezért hangszórókat is felszerelnek az október 12-i gyűlés közvetítésére. A XII. kerület békebizottsá­gának tagja a 81 éves Rózsa­hegyi Kálmán. Közszeretetben álló nagy színészünk öröm­mel kapcsolódott be a kerületi Hazafias Népfront előkészítő bizottság munkájába. A bi­zottság ülésén így számolt be eredményeiről: — Úgy érzem, rügyezik már a mi fánk, a népfront fája, amelynek árnyékában helyet ta­lál a kerület minden becsületes dolgozó embere. Nagygyűlésre készülünk, október 5-én a Vá­rosmajorban a kerület lakói előtt­ről és terveinkről. De addig — tenger még a dolog! Hány ezer ember él ebben a kerületben, dombokon, hegyeken, együtt ve­lünk — de mégis nélkülünk. Az ő nyelvükön, egyszerű szóval kell közelednünk hozzájuk. Bé­két, szépülő, gazdagodó életet akarsz? Köztünk a helyed, fogd meg a kezünk!... Pest megyében október 1-től 10-ig 115 községben választják meg a népfront helyi bizottsá­gait. A tanács és a többi tömeg­­szervezet azon munkálkodik, hogy minden községben ünne­pélyessé tegyék a népfront meg­alakulását. Szegeden egy hete hozták nyilvánosságra a Hazafias Nép­front szegedi programmterveze­­tét és azóta a békebizottságok kisgyűléseken, békebeszélgetése­ken ismertetik szerte a város­ban, hogyan fejlődik majd a város mezőgazdasága, ipara, kultúrája. A múltban elhanya­golt felsővárosi munkásnegyed dolgozói ilyen békebeszélgetése­ken értesültek arról, hogy a város több utcáját csatornázzák, rendbehozzák. Az egészségtelen, nyitott árkokat zárt betoncsator­nák váltják fel. Tervbe vették azt is, hogy Felsővároson gyer­­mek-poliklinikát létesítenek és parkosítják a városnegyedet átt­­szelő Sziliére­ és Csongrá­di­­sugárutat. Az új szegedi béke­­beszélgetéseken arról esett szó, hogy megjavítják Újszeged ivó­vízellátását, artézi kutat kap a Temesvári­ körút és több más ut­ca. Hatvan férőhelyes óvodát is építenek a városrészben. Az al­sóvárosi paprikatermelő gazdák körében nagy örömet keltett, hogy programoiba iktatták a mintegy 300 esztendős paprika­termelés további fejlesztését. A paprikatermelők nemesített ve­tőmagot kapnak. Egy hét alatt Szeged város területén mintegy 200 kisgyűlésen ismertették a Hazafias Népfront békepro­­grammját. Üdvözlő távirat a román néphadsereg napja alkalmából Emil Bodnaras hadseregtábor­noknak, a Román Népköztársa­ság fegyveres erők miniszteré­nek, Bukarest. A román néphadsereg nap­ján a magyar néphadsereg har­cosai és parancsnokai, valamint a magam nevében szívélyes üd­vözletemet küldöm Önnek és a baráti román néphadsereg egész személyi állományának. Szívből kívánjuk, hogy a ba­ráti román néphadsereg újabb sikereket érjen el a harci és po­litikai kiképzésben, és továbbra is szilárd biztosítéka legyen a román dolgozó nép békés alkotó munkájának. Budapest, 1954. évi október hó 2-án. Bata István altábornagy, a Magyar Népköztársaság honvé­delmi minisztere. Ifjúsági találkozó Tokajban Október 3-án, vasárnap Bor­sod, Hajdú és Szabolcs megye fiataljai nagyszabású ifjúsági találkozót rendeznek Tokajban. Színpompás felvonulás után nagygyűlést tartanak. Ezután változatos kultúr- és sportműsor szórakoztatja a fiatalokat. Több szabadtéri színpadon csaknem száz borsodmegyei kultúrcsoport mutatja be színpompás műsorát.. A kultúrműsor után kerül sor a hagyományos szüreti felvonu­lásra. A munkás, paraszt és ér­telmiségi fiatalok tokaji talál­kozójára mintegy 15.000 ifjút várnak. Tananyag: a jó termés elérése Az ország tíz különböző he­lyén szeptemberben megnyílt kétéves mezőgazdasági szakis­­­kolák hallgatói mindenütt szor­galmasan tanulnak. Az iskolák­ban igyekeznek jól felhasználni a koraőszi időt, amely sok alkal­mat nyújt a gyakorlati ismere­tek elsajátítására. A hódmezővá­sárhelyi általános mezőgazda­­sági szakiskolában a tanulók Oláh Gábor „kiváló növényter­melő” szaktanár irányításáéval, a holdanként 40 mázsás termést ígérő kukoricatáblán segítenek a betakarításban. A legszebb csö­veket maguk válogatták ki az iskolai szertár számára. A kecs­keméti gyümölcstermelő szakis­kola tanulói délután a tangaz­daság gyümölcsösében, gyakor­latban végzik el mindazt, amit délelőtt elméletben tanultak. Ha­sonló módszerrel folyik az okta­tás a kehidai állattenyésztési szakiskolában is, ahol a tanulók az állami gazdasági állatenyész­­tésében dolgoznak. A hallgatóknak mindenütt kor­szerű tantermeket, tiszta háló­termeket, bőséges ellátást és szórakozási lehetőségeket is biz­tosítottak. Levelezőink írjeit Őszinte szívvel adják Több mint egy hete már, hogy a minisztertanács ké­réssel fordult dolgozó népünk­höz: „A magad hasznára, a haza javára jegyezz békeköl­csönt!” A kormány felhívására szerte az országban üzemi mun­kások, egyénileg dolgozó pa­rasztok, bányászok, tsz-tagok, tisztviselők, diákok, honvédek egyaránt szeretettel adták fo­rintjaikat népünk nagy tervei­nek megvalósításához. Szer­kesztőségünkbe sok levél érke­zett, amelyben a kölcsönjegy­­zésről írnak a fiatalok. Ezek­ből a levelekből közlünk né­hányat. Czerók József, a Rákosi Má­tyás Művek ellátóüzemei DISZ- bizottságának titkára így ír: „örömmel közölhetem, hogy az RM Művek ellátóüzemének fia­taljai gyárunkban elsőnek je­gyeztek ötödik Békekölcsönt. A jegyzés első napján a munka­­védelmi üzem 14 tagú „ifjúsági brigádja" már kora reggel le­jegyzett. Építkezési üzemünk több dolgozója, így Murányi Márton és Bús Sándor ifjúmun­kások Szigetközben dolgoztak az árvízkárok helyreállításán. A jegyeztetőpárok itt keresték fel őket, s ifjúmunkásaink DISZ- tagokhoz méltóan jegyeztek. Üzemeinkben 258 ifjúmunkás dolgozik. Egy sem akadt közöt­tük, aki ne tett volna szívesen eleget a kormány kérésének." Alattyáni József szurdokpüs­pöki parasztfiatal egyszerű, őszinte levele így hangzik: ,,Tizenkilenc éves vagyok, az ál­lami gazdaságban dolgozom. Nagy öröm számomra, hogy je­gyezhettem ötödik Békekölcsönt. Hatszáz forint havi fizetésemre ezer forintot ajánlottam fel, mert tudom, hogy visszatérül, s mert forintjaimmal én is hozzá akarok járulni a béke megvédé­séhez." Szentpéteri Máriának, a bajai Délmagyarorszá­gi Áramszolgál­tató Vállalat DISZ-titkárának leveléből idézzük az alábbi so­rokat: „Fiataljaink az ötödik Békekölcsön-jegyzés első napján, szeptember 23-án valamennyien lejegyeztek. Akadtak fiatalok, akik fizetésük felénél magasabb jegyzési összeget ajánlottak fel, mint például Simonyi Lajos se­gédmunkás, Franz Rezső normál és mások. A fiatalok nagy több­sége szívesen, készségesen adta kölcsön az államnak havi fize­tése felét. Huszonöt diszista kö­zül tizenöt mint népnevelő jár­ja az utcákat és a tanyákat. Fel­világosító munkájuk nyomán már több dolgozó paraszt jegy­zett békekölcsönt.” Bencze József, a csurgói ál­­lami általános gimnázium ta­nulója így ír: „Az elmúlt hét legnagyobb eseménye, gimná­ziumunkban a békekölcsönjegy­­zés volt. Ünnepnek éreztük ezt a napot, öröm számunkra, hogy forintjainkkal mi is segíthetjük államunkat. Gimnáziumunk minden osztálya jegyzett béke­kölcsönt. A jegyzés végösszege több mint 2000 forint volt. Ez­zel az összeggel, mi diákok ál­lamunk és népünk iránti szere­tetünket is kívántuk kifejezni." A jegyzésből néphadseregünk katonái is kivették részüket Kugler Róbert honvéd írja: „Honvédeink mindannyian meg­értették, hogy a mi forintjaink is sok segítséget nyújtanak nép­gazdaságunknak. Készek va­gyunk valamennyien arra, hogy anyagi eszközökkel is harcol­junk a békéért, s ha pillanat­­nyilag a termelőmunkában nem is vehetünk részt, így akarjuk segíteni országunkban a szo­cializmus építését. Alakulatunk teljes egészében még az első jegyzési napon, csütörtökön be­fejezte a jegyzést.” Hosszan idézhetnénk még a levelekből szép eredményeket, jó példákat lelkes fiataljaink őszin­te sorait. Ezek a levelek azt mutatják, hogy ifjúságunk szív­­vel-lélekkel lelkesen segíti a párt által kitűzött feladatok megvalósítását. Kovács Ernő diszista, az An­­gyalföldi Bútorgyár 18 éves szerszámkészítője 1100 forint fi­­zetéséből 650 forintot jegyzett. A békekölcsönjegyzés és a tanácsválasztás tiszteletére Mezei E­rzsébet, a Papírneműgyár vonalozó osztályának fiatal dol­gozója felajánlotta, hogy kifogástalan minőségi munkát végez. Gépmenetét gyorsította, és így 97 százalék helyett már 112 százalékos eredményt ér el (Ferencz Gabriella Felvétele) Fogadás a Kínai Népköztársaság nemzet ünnepe alkalmából A Kínai Népköztársaság meg­alakulásának ötödik évfordulója alkalmából Csan Si-ce, a Kínai Népköztá­rsaság magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, pénteken este foga­dást adott a Magyar Néphadse­reg Központi Tiszti Háza nyári helyiségében. A fogadáson megjelent Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja központi vezetőségének első titkára, Nagy Imre, a mi­nisztertanács elnöke, Dobi­­sz­ I­ván, a Népköztársaság Elnöki­­ Tanácsának elnöke, Farkas Mi­hály, Apró Antal, Hidas István, Ács Lajos és Szalai Béla, a Ma­gyar Dolgozók Pártja politikai bizottságának tagjai, Bata István és Mekis József, a politikai bi­zottság póttagjai, Matolcsi Já­nos, a központi vezetőség titkára, a Magyar Dolgozók Pártja köz­ponti vezetőségének, az Elnöki Tanácsnak és a minisztertanács­nak számos tagja, a politikai, gazdasági és kulturális élet más vezető képviselői, valamint a külügyminisztérium, a külkeres­kedelmi minisztérium és a hon­védelmi minisztérium számos vezető személyisége. Részt vett a fogadáson a buda­pesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A fogadás őszinte, baráti lég­körben zajlott le.

Next