Szabad Ifjuság, 1956. július-október (7. évfolyam, 154-250. szám)
1956-09-12 / 215. szám
A NAP HÍREI ! Szeptemberi virágzás Rövid, háromsoros hírben jelenti az MTI, hogy Nemeskoltán Joó Gyula udvarán — idén immár másodszor — kivirágzott a cseresznyefa, ősz van ... Tavak partján bíbicek sírnak, a zugligeti gesztenyefákról hirtelen elhaló koppanással hullik a gesztenye... ... És egy szeptemberi reggelen valahol egy cseresznyefa kivirágzik. Vajon hány fa van az országban, erős törzsű is, lombos is, dombon is, ahol gazdag a föld, és jól süt a nap, mégis csak ez az egy, ez a nemeskoltai ment őszszel — tavaszi virágot bontani. Lehet, gyümölcse sem édesebb, árnya sem hűvösebb e fának, mégis nagyobb, jelesebb a többinél. Mert könnyű tavasszal virágot nyitni ... (S tóth) Az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága kedden ülést tartott. Az ülés napirendjén szerepelt a földbirtokmozgatás, az állami gazdaságokra, termelőszövetkezetekre és az egyéni gazdálkodókra vonatkozólag, valamint a talajerő pótlása. HATSZÁZ MÁZSA RIZST hántoltak meg eddig a kunszentmártoni malomban. Az „anyagot“ a Kopáncsi Állami Gazdaságból küldték, ahonnan az első rizsszállítmányhoz jó hírt is mellékeltek: idén bő rizstermés várható. 118 lakást adtak át Tatabánya-Újvárosban kedden délután. EGYÖTÖDÉRE CSÖKKENT a balesetek száma a várpalotai Ferenc bányában a nagyobb körültekintés, a helyes műszaki intézkedések eredményeképpen. A korábbi 20—25 helyett a múlt hónapban mindössze öt könnyebb természetű baleset fordult elő. Szennylúgos megoldással készítettek műutat Bajosán. A Zala megyei Bajosa község útjáról 10—12 centiméteres vastagságban lehántották a földet, szennylúggal keverték, majd ismét visszahelyezték az út felületére, ahol az megkötött és a lehengerelt út olyan keménnyé vált, hogy bármilyen terhelést elbír. Csak egy kislány van az országban, azaz egyetlenUm-díszlettemezőnő. A sötét, kihalt országúton vadonatúj Wartburg-kocsi áll. Fiatal, feltűnően csinos, s halásznadrágos lány taxicsíkot fest az oldalára, miközben társai védőn körülállják. Hirtelen füttyjel hangzik. A lány felemelkedik és ,,De most aztán sipirc!“ felkiáltással, ahányan vannak, annyifelé futnak. Nem valamilyen autórabló társaságról szeretnénk hírt adni, mindössze egy csínytevőről. A csíny szenvedő alanya Bessenyei Ferenc, Kossuth-díjas érdemes művész új autója, a tett tervezője és kivitelezője pedig Vásáry Melinda, akivel ez alkalommal, a Keserű igazság című film Békásmegyeri felvételének vidám szünetében ismerkedtem meg. A filmgyár modern Puckiát, ezt a kedves, csinos kis ördögfiókát abból az alkalomból szeretném bemutatni, hogy ő az említett film s egyben Magyarország egyetlen női film-díszlettervezője. A csínytett másnapján egy espresszóban ülünk Melindával, aki beszámol a taxisított magánautó sikeréről, majd arra válaszol, hogyan lett díszlettervező? — Nem ez volt gyermekkorom egyetlen álma. Zongoraművésznek készültem, s tehetségesnek is tartottak — mondja. — Negyedik gimnáziumba jártam, s a Diákszövetség iskoladekorációt hirdetett. Hangulatos freskót festettem a falra. Az érettségi biztos, mikor meglátta, azt mondta, így, ilyen szigorúan, — és összeráncolja homlokát, s egy pillanat alatt átalakul — ennek a lánynak, képzőművésznek kell lennie! Beleszerettem a gondolatba. Iparművészeti Főiskola, gyakorlati munka, s aztán a filmgyár — kezdetben minden simán ment. — Aztán Pán József mellé kerültem, aki szerette a fiatalokat. Pán Józseffel már az első esztendőben bábfilmeket csináltunk. Aztán Jóska bácsi meghalt és én folytattam a munkáját... Ez volt az első önálló feladatom. Utána megint semmi. Egy év telt el. Várkonyi Zoltán, a „Keserű igazság“ című film rendezője díszlettervezőt keresett. Kísérletezett. Sok pályázat közül az enyémet fogadta el. — Olyan jók voltak a tervek? — Egyetlen egy sem maradt meg az eredetiből. Várkonyi mindössze fantáziát látott bennük. Tetszeni egyik sem tetszett neki. Újra, meg újra kellett terveznem. Sikerült. — Hogy mit is csinálok tulajdonképpen? A díszlettervezőnek az író, s a rendező által megálmodott terveket kell valósággá formáznia. Nézzük talán a „Keserű igazság“-ban lévő munkámat. — A rendezővel seregszemlére mentünk. A Pasaréti út 101 szám előtt Várkonyi megállt, s azt mondta: itt lakik Sztankó! (Sztanikó a film főhőse.) Becsengettünk a házba. Bementünk a lakásokba. Egyik sem volt az én Sztankómé. Nem elég, hogy a szoba nagysága, külseje megfeleljen, a díszlettervezőnek az a feladata, hogy a hangulatát, mely éppen azért olyan, mivel ilyen emberek laknak benne, megkomponálja. Ide egy kép, mivel Sztankóné szereti a polgári ízlésű festményeket. A polcon ideológiai könyvek sorakoznak, ez Sztatikáé, s közöttük félve bújik meg az „Elfújta a szél”, meg a „Réztábla a kapu alatt”. Nem szerepelnek, csak a hangulatot adják. Ez mind-mind a díszlettervező feladata. Közben arra gondolok, vajon sikerült-e Melindának végleg „kitörnie"? Minden életvidámsága, pajkossága ellenére úgy érzem, még mindig nincs egyenesben. Nem látja maga előtt a következő feladatokat. Vajon mi és mikor lesz az? Pedig mennyi terve, művészi vágya van még! Vásáry Melinda csak egy az álmokkal, vágyakkal, tervekkel teli filmgyári dolgozók közül. Hányan vannak, akik előtt még az első lépések útja sem nyílt meg? A nagyok, a tapasztalatokban gazdag öregek árnyékában nehéz felnőni. Tudom, nem mindig az „öregek" hibája ez, de nekik kellene mégis változtatni, segíteni ezen. Engedjék magasabbra nőni a fiatal fákat! Lelkes Éva Vásáry Melinda SZABAD IF.ICSAG 1956. szeptember 12. A barátság jegyében kedves ismerkedési estet rendeztek a nemzetközi Liszt zongoraverseny részvevői. A városligeti Gundel kerthelyiségében Kodály Zoltán Li Zsui-hsin kínai zongoraművészszel beszélget. A verseny során egyébként kedden az első válogatóban 18 művész szerepelt a zsűri előtt JUBILÁL az állami FALUSZÍNHÁZ Kedden este ünnepelte Székesfehérvárott a Dérynéről elnevezett Állami Faluszínház fennállásának ötödik évfordulóját. Harangozó István, a megyei tanács népművelési osztályvezetője, majd Balázs István népművelési minisztériumi főosztályvezető köszöntötte a Déryné Színház dolgozóit, akik öt év alatt több mint tízezer előadást tartottak országszerte, majdnem hárommillió néző előtt. A jubiláló együttes vándorzászlót és 31 500 forint jutalmat kapott. Az ünnepséget díszelőadás követte, amelyen Sásdi Sándor: Cseresznyevirág című háromfelvonásos színművét játszották nagy sikerrel. Háromtagú földművesszövetkezetiküldöttség utazott Jugoszláviába Vas Zoltánnak, a SZÖVOSZ igazgatósága elnökének vezetésével. TUDOMÁNY ÉS SZOCIALIZMUS címmel megjelent Fogarasi Béla tanulmánykötete. A könyvben közölt tanulmányok, előadások, dolgozatok sokféle vonatkozásban foglalkoznak a szocializmus és a tudomány viszonyával és világtörténeti összefüggésében világítjákmeg a tudomány és a tudománypolitika egyes kérdéseit. Két új piperecikk sorozatgyártását kezdte meg a kozmetikai ipar. A *t i» ••Carmen" elnevezésűben női kölni. Lj púder, krém és . * rúzs van, a másik a ..Figaró", a férfiak részére készült. borotvakrémet, arcszeszt és hajolajat tartalmaz. GEODÉZIAI KONGRESZSZUST tartanak szeptember 18, 19, 20 és 21-én a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztályának rendezésében. Szlovák nemzeti kisebbségi napot rendeznek a Békéscsaba melletti kismegyeri tanyavilágban szeptember végén. ^50000000000000000000000000000000000000c f Ilyenek a mai fiatalok? fj 8 Az Othellot, Shakespeare 8 emekművét még filmen semfi 3 lehet a hősök lelkivilágának fi 3 igazán mély átérzése nélkül , Iö megérteni. Aki ott volt mi- 8 nap a Vörös Csillag mozi egyik 8 esti előadásán, é ezhe..e.ő mint válik eggyé a dráma a hősével a néző, hogyan raogadják magukkal a szen ve-5 délyes szavak, a pátosztól fű- tölt gondolatok. A nézőt meg- R rendítette a mű hőseinek 8 emberi tragédiá a, velük 8 szenvedett és kínlódott, ve- 8 lük gyűlölt és lelkesült. De g hirtelen egy erős férfihang törte meg a csöndet: „Apafej, o oda nézz! őszül már a négere pali!” Az erkély utolsó so- 8 faiban helyet foglaló, fiatal-8 emberekből álló „baráti tár-8saság” felélénkült. ,Tréfás*‘8 megjegyzésekkel kísérték 8 Shakespeare drámáját, nevettek a legmegrázóbb jeleneteken, viccet faragtak Oto hello szenvedéséből, humor!-,S zártak Descremona halálán ér fi a film utolsó jelenete előtt nagy zajjal kivonultak a roo-aiból. Amikor végetért az elő-o adás, az emberek nem is a filmről, hanem ezekről a fiatalemberekről beszéltek.« „Nem kell a dzsungelbe menni, hogy baba okkal tafinálkozzon az ember”, — ii mondta egy fiatal tiszt. Min-denfelől megbélyegző, megvető jelzők hallatszottak. A jóízlés és az emberi méltóság mondott Itt ítéletet. De elhangzott egy olyan mondáig is, amelyet nem hagyhatunk megjegyzés nélkül. Egy kö-,szépkorú férfi mondta: „Hiá-X Iba, kérem, ilyenek a mai fiatalok!” . Diplomaták a hajókiránduláson Naponta halljuk ezt. Hallojuk, amikor egy fiatal neme adja át helyét a villamoson, halljuk, amikor a tánc- rendezvényeken botrányt okoznak a jampecek, ezt is Horváth Imre külügyminiszter és felesége hétfőn, szeptember 10-én a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői részére dunai hajókirándulást rendezett. A kirándulás során a vendégek látogatást tettek Esztergomban, ahol megtekintették a város történelmi nevezetességű helyeit, a Várat, a Bazilikát és a Keresztény Képtárat. A szívélyes, baráti légkörben lefolyt kiránduláson részt vett a Külügyminisztérium több felelős munkatársa is. KILÁTÓ címmel kéthetenként megjelenő új lapot ad ki az írószövetség miskolci csoportja. A Kilátó első száma most jelent meg. Budapesten is képeznek kohásztanulókat ez évtől kezdve. Csepelen 21 hengerész-, 12 martinász- és ugyanennyi forrósztártanuló ismerkedik a szakmával. „Pritamin" néven 3 vagon paprikaki vonatot elvárt az idén a Paksi Konzervgyár, a kilogrammonként 500 milligramm C vitamin tartalmú ételízesítő készítését megkezdték. BÍRÓSÁGI HÍR. A társadalmi tubajdon hűtlen kezeléséért a bíróság 14 havi börtönbüntetésre és ötévi jogvesztésre ítélte Csomasz Dezső tósokberéndi községi tanácselnököt. Csomasz Dezső, mint elnök, a község tulajdonában lévő fa- és deszka,anyagokat saját céljaira használta fel, halljuk mindig, amikor visel- kedésükkel kivívják az emberek jogos ellenszenvét. Dehát ilyen-e a mai fiatalság? Jól tudjuk, hogy nem. De valamennyien felelősséggel tartozunk azért hogy a közötttünk még meglévő butaságot is és durvaságot kiirtsuk, hogy az „ilyenek a mai fiatalok” jelző valóban csak azokat illesse, akik becsületes mungájukkal, magatartásukkal is az emberek elismerését, nem pedig megvetését váltják ki. Nyulak otthona — a költő otthonából ütött-kopott falak, megrongált ablakok, a földszinten nyúltenyészet, az emeleti szobáikban műtrágyaraktár. Ki hinné, hogy az omladozó épületben valaha Vörösmarty Mihály lakott? Bonyhád-Börzsönyben vagyunk, a Perczel-család egykori háza ez. 1820-tól több éven át itt éltek Perczel Sándorék, körükben a Szózat későbbi nagy költőjével, aki nem sokkal előbb került a családhoz, a három kisebb Perczel-fiú nevelőjének. Hogy milyen eredménnyel arról a szabadságharc tanúskodik. Kilenc fia volt Perczel Sándornak s közülük hat lett honvédtiszt negyvennyolcban. Ki ne ismerné a hős tábornok, a szenttamási győző, Perczel Mór nevét? Életrajzírója róla állapita meg: „Nevelőjének, Vörösmarty Mihálynak hatása alatt fejlődött ki erős demokratikus és hazafias érzése”. A szabadságharc leverése után fivérével, Perczei Miklós honvédezredessel menekült Törökországba és amikor 1851-ben a két „rebellis” fivért a zsarnokság, „in effigie" jelképesen, felakasztatta, már Angliéban jártak. Tíz év múlva pedig Perczel Miklós mint Iowa állam ezredese Amerikában harcolt a déliek ellen, így nevelte Vörösmarty a bonyhádi Perczel-fiúkat a börzsönyi birtokon. És ebben a házban támadt fiúi szerelme sok szép költeményének ihletője, Perczel Etelka iránt. „Ez első szerelemnek köszönheti a magyar költészet néhány bájos nőalakját s a szerelem igéző hatalmának számos rendkívüli kifejezését” — állapítja meg az irodalomtörténet. Fiatalságának talán a legszebb éveire emlékeztet az épület. Azt mondhatnék: itt ért költővé. Gazdátlannak látszik most a ház, pedig nem az. A Dózsa Népe Termelőszövetkezeté a nyúltenyészet és a műtrágyaraktár. Tehát hasznos szolgálatot tesz romlásában is. De talán mégsem így kellene „hasznosítani”. A nyúltenyészetnek és a műtrágyának bizonyára akad másutt is hely. A Perczel-ház pedig illően rendbehozva. Inkább talán Vörösmarty Múzeumnak adjon otthont. Sokkal méltóbb lesz a Dózsa népéhez. Zsoldos Jenő KOMOLY áldozat, KOMOLY munka a KOMOLY zenéért Sokan azt hitték eddig, hogy nehéz rászoktatni a mi közönségünket az olyan hangversenyekre, amelyeken a zeneirodalom remekműveit, klasszikusait játsszák. Művelődési otthonaink például — tisztelet az olyan kevés kivételnek mint a pestlőrinci Rózsa Ferenc Kultúrház — szinte teljesen felhagytak a hangversenyélet kialakításával. Felhagytak — már ahol egyáltalán elkezdték —, mert nem jött a közönség, a művészek is sokba kerültek. Pedig éppen a lőrinci példa bizonyítja, hogy a közönség érdeklődik! Újra el kell tehát kezdeni, ha van hozzá akarat. Erről beszélgetünk Sebők György zongoraművésszel, a Zeneművészek Szövetségében működő fiatal előadóművészcsoport egyik vezetőjével. — Az előadóművészek nemcsak akarják, hogy komoly hangversenyélet alakuljon ki a kultúrotthonokban, hanem jelentős áldozatra is hajlandók ezért — mondja. — ősztől kezdve egyelőre tíz nagyobb budapesti kultúrotthonnal működünk együtt ennek érdekében. Ebben az évadban mindegyikben legalább hat hangversenyt tervezünk, mégpedig négy nagyzenekari szólista közreműködésével és két szóló-, dalvagy kamarazene-estel. Ha ez megvalósul, mindenesetre jobb lesz, mint az eddigi állapot, amikor is egy-egy kultúrotthon évi 200—250 rendezvénye között nemhogy hat, de legtöbbször egyetlen komoly hangverseny sem szerepelt. A III. kerületi „József Attilá“-ban, a XIII. kerületiben, az RM központiban, a MOM-ban, Danuviában, Pamuttextilben s még néhányban — reméljük — már ebben az évben megjavul ez az „arány“. A fiatalok áldozatvállalása pedig abban áll, hogy valamennyien a kategóriánk szerint hivatalosan járó tiszteletdíj 36 százalékáért lépünk fel. — Az akarathoz, áldozatvállaláshoz van-e elég segítség? Például a Népművelési Minisztérium részéről? — Ebben az esetben van. A minisztérium jelentősebb összegekkel jutalmazza a komolyzene terén legsikeresebben működő kultúrotthonok vezetőit és dolgozóit, azonkívül „összehozott“ bennünket az igazgatókkal, hogy közösen készíthessük el például a műsorokat. Lényeges segítséget ad a Filharmónia is: ez esetben lemondott a teljes közvetítési díjról, a Szerzői Jogvédő Hivatal pedig a jogdíjak feléről. Ez majd módot ad arra, hogy a kultúrotthonok olcsó helyárak mellett is magas színvonalú hangversenyeket tarthassanak. — A művészek közül kik vállalják e hangversenyezéssel járó áldozatokat? — Elsősorban a fiatal művészekre számíthatunk. Persze csak korra nézve fiatalok, egyébként külföldön is, itthon is számtalanszor bebizonyították, hogy világviszonylatban is az élvonalba tartoznak, így például a két londoni győztes, Kovács Dénes és Vadas Ágnes, a „három párizsi“ zongorista: Vásáry Tamás Gabos Gábor, Frankl Péter. Az énekesek közül Sándor Juditot, Várhelyi Endrét, Tamási Évát, a karmesterek közül Kórody Andrást, Kertész Istvánt, Kulka Jánost, Borbély Gyulát, Rozsnyai Zoltánt említem meg. — „Csak komolyak, vagy nehezek is lesznek ezek a hangversenyek ? — Úgy állítjuk össze a műsorokat, hogy ne legyen elriasztóim nehéz. Nem „zenés ismeretterjesztő előadásokat“, valamiféle „zenei szemináriumokat“, hanem valódi hangversenyeket szeretnénk adni de nem becsüljük le a közönséget azzal, hogy olcsó, értéktelen mézesmadzaggal csalogatjuk be. A komoly zenét magas színvonalú előadásban elhangzó könnyen érthető műveken keresztül kívánjuk megszerettetni minél több emberrel. IDŐJÁRÁS. Várható időjárás: felhőátvonulások, néhány helyen eső, esetleg zivatar, időnként élénk északnyugati-északi szél. A felmelegedés fokozatosan gyengül. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet északon 20—23, délen 23—26 fok között. IRODALMI HÍREK CSURKA ISTVÁN „TŰZUGRATÁS“ címmel összeállította első novelláskötetét. A folyóiratok hasábjairól már ismert fiatal író figyelemre méltó művészi erővel szól szerelemről és csalódásról, emberi és társadalmi problémákról. A kötet a közeli napokban a Szépirodalmi Könyvkiadó kiadásában jelenik meg. * NÉMETH LÁSZLÓ „ÉGETŐ ESZTER“ című, több mint 800 oldalas regényét bibliofil kiadásban még e hónapban megjelenteti a Magvető Könyvkiadó. A nagy mű fél évszázad történetét mutatja be egy asszonyi élet tükrében, 1948-ig. SZERKESZTŐI ÜZENETEK Kármán Péter, Szeged. Alacsonyabb munkakörbe csak két esetben helyezhetik a dolgozót: 1. Szabályszerűen lefolytatott fegyelmi eljárás alapján, 2. Népgazdasági érdekből, de erről a dolgozót 15 nappal az alacsonyabb munkakörbe való helyezés előtt értesíteni kell, s fel kell hívni figyelmét arra, hogy fellebbezési joga van. Vörös Teréz, Keszthely. A munkahelyüket változtató dolgozók jogait a rendelkezések pontosan szabályozzák. Áthelyezés alkalmával a dolgozót minden jogfolytonossággal járó előny megilleti (szabadságidő, táppénz stb.). ,,Hozzájárulással” kilépett dolgozók 75 százalékos táppénz helyett fizetésüknek csak 65 százalékát kaphatják táppénz címén, mindaddig míg újabb kétéves folyamatos munkaviszonyuk nem lesz. Természetesen mindez csak a szakszervezeti tagsággal rendelkezőkre vonatkozik. Bogó Géza, Bp., XIII., Párkány u. 20. Panasza nyomán az illetékes KÖZÉRT-szerv próbavásárlást eszközölt a kérdéses boltban, s a mérleget rendben találta; utasította a bolt ellenőrét, hogy kíi°érle figyelemmel a mérést és a számolást. Szendi István Budapest, Szigetvári utca 16. igaza van, tanulót nem lehet naponta tizenkét órát dolgoztatni. A kerületi tanács ipari osztályát kértük meg, hogy a felháborító esetet vizsgálja ki. Az állami áruházak rövidesen extra méretű gyermekruhákat hoznak forgalomba. — Bocsánat, de nem értettem jól. Önnek, vagy a fiacskájának lesz extraméret???