Szabad Szó, 1945. augusztus (2. évfolyam, 172-196. szám)
1945-08-01 / 172. szám
SZABAD SZÓ amint az összes itt élő népek részére egyen■lő jogot biztosítsunk, azonos célokat és a népi szabadságot teremtsük meg. Nem elégszünk meg az elvégzettekkel. felén vannak nehézségeink, melyek súlyosan ugyan, de amelyeket az ország felépítése érdekében föltétlenül ki fogunk kúszó hűlni. Hogy célunkat elérjük, végképp eltávolítjuk közéletünkből a fasizmus maradványait és elűzzük a telkekből a gyűlöletet. .Nagy István a romániai magyar írók nevében üdvözli a bolgár, a román és a budapesti magyar írókat. — Závoli világszabadság eszméje hozta össze azoknak a népeket szellemi képviselőn, amelyek 1848—49-b. egymással szembe fordulva, ve.-zu its.. .e a magyar szabadságharcot &■* Petőfit m gát is. De a vlág.szijb.U.-ag eszméje u * t halt meg, feltámadott a szovjet népek lelkében, fis a dicsőséges Vörö- Hadrg újra megadta nekünk az eltipott népi sza .a .»ágat EU» P ha bolgár író a kivetkezö szónok— tíjuileg örömmel jöttünk ide. — mondotta —, hogy a .-z bad.-ágért é.- igazságért harcoló Petőfi emlékét veletek együtt ünnepeljük. R jta k›››:\ Uüszerettük meg a magyar.,gat és ez a szeretet hallhatatlanná vált. Szeretőiünk t hozzuk közétek és kegyeltté» hodolmtu!aat rójuk ie**von a helyen, a hol a nagy költő az igaz ágért vívott harcban elesett. Gergely Sándor a budapest* írók nevében beszélt. 1 — A szabona Románia, szabad fiaival együtt: meghatódott lélekkel köszöntelek beneteket és hódskrg a világszabadság- mártír költőjének, Petőfi Sándornak. - jud. Mihail Beniuc román költő szólalt fel ezután: " -'V . Petőfi Sándor egyik leg-zöbb versében a szabadságot egy Istennőhöz hasonlítja s magát az istennő rajongójához Petőfi álma a .szabadság, amely nem halt meg és napjainkban válik valóra. Amikor eljött az ideje, kardot ragadott...“ Szenkovics Sándor a Szakszervezeti Tanács kiküldötte. p. — A fizikai és szellemi munkásság és annak országos szaktanácsai nevében üdvözöllek benneteket. Petőfi a munkásságé, a dolgozó parasztságé, a haladó szellemiségé. Harcos volt forradalmár. Harcolt a tollával, de amikor eljött az ideje kardot ragadott és életétg adta. Meg kell mondanom, hogy eddig nem értettük Petőfit. Nem cselekedtünk úgy, ahogyan ő számunkrakijelölte az utat Nagyon sokat hirdetjük a szabadság eszméjét, de ezt ép úgy meg kell szervezni, mint a testvériséget. Falut a faluval,szomszédot a szomszéddal, embert emberrel ki kell békítsünk. A joggal élni kell. Használni azt és cselekedni. Román és magyar tömegeknek csak egy útja van Zaroni Romulus földművelésügyi miniszter volt a következő szónok: — A román kormány nevében jöttem, hogy résztvegyek a Petőfi ünnepségen. A román és magyar nép ezer év óta él egymás mellett. A nép maga békében élt volna, de a román és magyar elnyomók gondoskodtak róla, hogy a két nép elveszítse egymást. VI. földművesek tizenkét évvel ezelőtt szerveztük meg Romániában az Elios Frontot, amelynek létrejöttét a gazdasági, nyomás tette szükséges. A megalakulás pillanatától kezdve hathatós támogatást kaptunk a MADOSz-tól. Azóta együtt küzdünk, a szenvedésben összetalálkoztunk s többet román es magyar tömegeknek csak egy útja vad, a szabadság útja. Kanyecz József, a Kommunista Párt nevében szólalt fel: — Testvérek a Kommunisták Romániai Pártja vezetőségének üdvözletét tolmácsolom. Ez az első eset, hogy a romániai magyarság szabadon ünnepel, hogy kezet ad a román nép kiküldötteinek, a munkásoknak és parasztoknak. A román kormány, a román nép bebizonyítja,hogy nemcsak saját fiai érdekeit nézi, hanem a becsületesen dolgozó nem román ajkú polgár érdekeit is. A romániai magyar parasztok földet kaptak Groza kormány demokratikus szellemben védi meg az összes itt élő népek egyenjogúságát és szabadságát. Dr Mendel Jenő a szociáldemokrata párt kiküldöttje beszélt ezután: — A szociáldemokrata párt nevében emegbízásából tisztelettel hózon Petőfi Sándor nevének, gémiuszának A mai évforduló ne legyen csupán ünnepi köntös, tegyünk fogadalmat, hogy Petőfi örökségét megőrizzük és soha el nem áruljuk. Ha így ünnepelünk, akkor méltón üljük meg a halhatatlan költő emlékének évfordulóját. Groza miniszterelnök üzenete seliátán Balogh Edgár felolvasta dr. Groza Péter miniszterelnök üzenetét: „A népek szabadságáért hősi halált halt Petőfi Sándornak, a lánglelkű költőnek emlékezésére ünnepi köntösben egybegyült magyar testvéreinknek szeretettel üzenem, hogy lélekben köztük vagyunk mindazok, akik népünk szalidságát mindenei előtt becsüljük és, akik a népek szabadságáért küzdő elődeink hagyományait őrizzük. A hűbéri láncokban, habsburgi elnyomásban vergődő, dolgozó magyar népet forradalomra vivő Petőfi műve, az egész emberiségnek értékes kincse. A mindenkori elnyomás, bármelyik formában visszatérő despotizmus és a népek munkájának kiaknázása elleni harcban örök időkre forrás, amelyből erőt, lelkesedést merítenek a szabadság, testvériség küzdői. A román és magyar nép testvériesülésének jegyében, közösen áldozzunk Petőfi Sándor hősi halott emlékének,a szabadságnak, a népek közötti békés együttélésnek és az emberi haladásnak. Ez eszményekért dolgozva, harcolva szebben nála róhatjuk le kegyeletünket népeink nagyjainak oltárán. A miniszterelnök levele méltó megkoronázása volt a nemzetközi viszonylatban is hatalmas jelentőségű ünnepségnek. Ünnepel a nép A sportztályáról rendezett menetben a fúvószenekar indulóira menetelt végig a városon az országos Petőfi ünnepségre összegyűlt nép. A szó legszebb értelmében csak a nép. Az egykori jobbágy, a teigázott paraszt..! S, kérgeskezű munkás, akinek az álmai magasra szálltak ugyan, de husáng jutott osztályrészéül, ha ki merte nyitani a száját. A kenyérjogát, szabadságjogát, politikai és kultúrjogát hirdető Petőfi Sándor, aki halála után 97 évvel ezen a forró júliusi napon viszszaszállott a nép közé, hogy buzdítson, erőt adjon neki a hatalmas feladatokhoz, az ország felépítéséhez és a béke szilárd alapjának megteremtéséhez. A nép ünnepelt, nevetett, énekelt és táncolt és fezeik napon megmutatta azt, hogy román ,a magyarnak, magyar a románnak nem ellensége, hanem barátja és testvére. A marosvásárhelyi Petőfi-hét záró ünnepsége Marosvásárhely, július 30. A MNSZ Erzsébet-ligeti ünnepségével zárult be Vasárnapba Petőfi hét. Antalffy Endre beszélt elsőnek az ünnepségen. Beszédében végigsiklott a Petőfi-hét eseményein. —%Nem dísszel, villogással, katonai pompával ünnepeltünk — mondotta — csak egyszerű lelkünk tiszta szeretetével, de ezt a szeretetet őrizzük meg lelkünkbe. Petőfi ismét ilyen közel nem jön hozzánk, hogy magával ragadja erőtlen lelkünket a szabadság messze kékségeibe. A helyi iparos egyesület nevében Kacsó Ferenc emelkedett szólásra. — Csak egyet fogadjunk meg —mondotta, — hogy egy lépéssel tovább megyünk Petőf útmutatása szerint és kiharcoljuk magunknak a végleges szabadságot. Petőfi úgy élt, ahogy gondolkodott és úgy halt meg, ahogy egy forradalmár meghallhatott. Mi pedig ezután úgy fogunk élni, ahogy ő halálában ezt megmutatta, verseiben elmondta. Csetri János a szakszervezetek nevében a munkásság mai helyzetével és a végleges szabadság kivívásával foglalkozott. Csetri János után Oltean István román nyelven méltatta Petőfit és rávilágított arra, hogy Petőfi nemcsak a magyaroké, hanem az egész világ szabadságszerető munkásságáé." — Tulajdonképpen igen szomorú évfordulót ünnepelünk — zárta be az ünnepélyt Szűcs Béla a Népi Szövetség nevében, — hiszen Petőfi halálának és a, szabadságharc bukásának évfordulójára emlékezünk. De nem keserít el sem egyik, sem másik, mert azóta is harcol a Dunavölgye népe, hogy közös akarattal kivívhassuk a végleges jólétet, szabadságot és békét. Ezt biztosítja nekünk a Szovjet Unió, az uralomra jutott angol munkásság és a román nép. Az ünnepély a késő déli órákban fejeződött be. A délutáni ünnepségek során a szentgelicei székelyfonósok táncbemutatójáról kell megemlékeznünk. Majd sportszámok következtek. A sportszámok eredményei: Férfi kosárlabda: Fások—Hangya 14:12. Női kosárlabda : MTE—Hangya 6:4. Labdarúgás: MTE II.—Cukorgyár-Hangya vegyes 7:0 (1:0). A vasúti munkásság szép ünnepséggel adózott Petőfi emlékének Marosvásárhely, július 30. Szombaton este tartotta meg a Kommunista Párt vasutas sejtje az Andrássy utcai autógarázsban Petőfi ünnepélyét. Az ünnepélyen a munkások szép számban jelentek meg. A Kommunist Párt propaganda osztályának kiküldöttje nyitotta meg az ünnepélyt. — Köszönetet mondok a vasúti minikásságnak — mondotta —, hogy ezt a kedves baráti ünnepélyt megrendezte. A vasúti munkásság mindig az élen haladt, a vasút minden építő munkájában. De nemcsak a fizikai munkából vette ki mindig-- a részét. Hanem a kultúrmunkából is. Ez már a második alkalom, hogy a vasúti munkásság műhelyében összegyűlve találkozik kultúrával, az irodalommal. Ma nem az iskolában tanult Petőfit ismerjük meg az előadásokból és szavalatokból, hanem a forradalom, a világszabadság hirdetőjét. Nagy jelentőségű, hogy itt román és magyar munkások együtt műhelyükben összegyűlve hódolnak a nagy forradalmár költő szellemének. Ezután Pécsi Imre ismertette Petőfit, a forradalom költőjét. Pécsi szavai után Allman román nyelven idézte a nagy költő szellemét. Petőfi szavalatok és Petőfi megzenésített költeményeinek előadása, következett Tátray Katalin, Moldován Klára, Merza Mária, Todor György, Nagy Margit, Klem Lajos, Sélea Todor és István ,Jenőné tolmácsolásában. Az előadáson közreműködtek Grósz Ferenc, Sárkány István és Rácz Jenő, akik a vacsora utáni tánchoz a zenét szolgáltatták. Az énekszámok és szavalatok után a Szaktanács részéről Lakatos Albert beszélt. A vasúti munkásság ezután két orosz dal eléneklésével szórakoztatta az ünnepélyen megjelent szovjet katonáikat és tiszteket, akiknek nagyon tetszett a munkások szép ünnepélye. Az ünnepély szereplői mindannyian vasúti munkások , vagy azok családtagjai voltak. Ugyancsak szombaton tartotta meg a Kommunista Párt V. kerületének sejtje a Kövesdombon Petőfi ünnepélyét. Az ünnepély a szabad ég alatt folyt le a román— magyar megbékélés jegyében. Kétezer ember a nyárádszeredai Petőfi ünnepen Nyárádszereda, július 30. A nyárádszeredai Magyar Népi Szövetség vasárnap fosította Petőfi ünnepét a környékbeli szervezetek részvételével. Az ünnepségen több mint 2000 népviseletbe öltözött magyar és román falusi vett részt, akik valamennyien őszinte lelkesedéssel áldoztak a nagy költő emlékének. ", A nyárádszeredai Magyar Népi Szövetség műkedvelő gárdája elénekelte a szovjet, himnuszt, majd Paizs Gábor járási titkár üdvözölte a jelenlevőket. A megnyitó után mt A mai kornak megfelelő VegyísSztitás és Vágyolás RITZ ISTVÁN üzemében történik, hol ruhája nem perzselődhetik el, mert gőzvasalógéppel vasalt. Üzem: Ritz-telep Vállalati üzletek: Petőfi-tér Bolyai-u.mmmmmummnmBamatv „ M 2 1945 augusztus 1. Csanádi János szavalta el Szabolcska Mihály „Petőfi” versét. A Magyar Népi Szövetség megyei központja nevében dr Horváth Dénes tartott beszédet, melyben többek között kijelentette, hogy Petőfi a világszabadság és világforradalom költője. Népének szabadságot akar, de nem más nép romlása utján. Ezután Veres Irma szavalt majd dr Kovács Károly méltatta Petőfi költői egyéniségét. Azután Pop Hortenzia romának fordított Petőfi verseket mondott. Simon Klára és Bálint Emil havad népi szövetségi tagok szintén Petőfi verseket szavaltak, majd dr . Szabó Béla Petőfiről, a forradalmárról beszélt. Mihály Ferenc és Kovács Béla verteket mondtak, majd Nagy Lázár, a haladó ifjúság járási titkára Petőfi életét ismertette. Simonescu Aurél románul szavalt, utána Márkus Béla a Kommunista Párt járási* tb- t l "ttaát éjféit. A gazdag műsor befejezéséül Izakelyhódost műkedvelők Petőfi dalokat énekeltek és népi táncokat adtak elő, majd az ünnepség az internációnalé hangjaival ért véget. Este 9 órai kezdettel a műkedvelők előadást rendeztek a nyárádszeredai Haladó Ifjúság helyiségében, melynek műsorán Paizs Gábor és Lakó Menyhért lelkész beszédei után a János vitézt és Petőfi élete című színdarabot adták elő. Az ifjúság szavaló kórusa Petőfi költeményeket szavalt. A nyárádszeredai Petőfi nap méltó és megérdemelt erkölcsi sikerrel zárult. A Betegsegélyző Pénztár orvosi rendelésének új beosztása Érvényes 1945 augusztus 1-től. Szakorvosi vizsgálatok az intézeti székházban, bejáró betegek részére: Férfi-belgyógyászat délelőtt fél 11—1-ig Nőgőgyógyászat délután 4-től fél 7-ig. Sebészete délután 4-től fél fél 7-ig. Nőgyógyászat délután fél 3—5-ig. Bőrgyógyászat délelőtt 8-tól fél 11-ig. (Augusztus 16-tól délelőtt 9— 1-ig.) Fogászat délelőtt 8—1-ig) Orr, fül, gége délelőtt 8-tól fél 11 ig Szemészet délelőtt 12—1-ig. Röntgen délelőtt fél 12—2-ig. Fizikoterápia délután 4-től fgts^-ig. Tüdőbetegségek délelőtt féln— 1-ig. Körzetek csak fekvő betegek részére: I. (keleti körzet dr Goban Juliu, Szentgyörgy utca 11 szám. II. (nyugati) körzet dr Frecher Sándor, Sztálin-tér 18 szám. Megjegyzés: A két városi körzet között a határ a Szentgyörgy utca, Sztálin-tér, Sándor János utca. E vonaltól a fél város felé eső városrész az I. (keleti) körzet. A Maros felé eső alsó városrész a II. (nyugati) körzet. A körzeti orvosokat csakis a fekvő betegek vehetik igénybe oly módon, hogy délelőtt 7—12-ig a főorvosi hivatalba bejelentik nevüket és pontos címűket írásban, vagy telefonon (Sándor János utcai szám, telefon 62 szám). A főorvosi hivatal intézkedik, hogy az illetékes körzeti orvos a beteget d. u. 6-ig meglátogassa. Déli 12 óra után csak sürgős, életveszélyes esetben vehető igénybe házi látogatás, ilyenkor a megfelelő körzeti orvost lakásán kell értesíteni. Fennjáró betegek egyenesen a szakrendeléseken jelentkezzenek és pedig annál a szakorvosnál, akihez betegségük természete szerint tartoznak. Fontos! Táppénzre csak a beteg jogosult, aki munkaviszonya megszakítás után legkésőbb másnap jelentkezik az orvosnál DR METZ ISTVÁN *. k. kerületi főorvos. ★ Kérjük minden betegsegélyzői tagot, munkaadót és gyógyszertárt, hogy fenti táblázatot vágja ki és őrizze meg. MEGNYÍLT EL női- és uri-divatüzist Tekintse meg kirakatainkat. Győzdjön meg árainkról. Harisnyák, ingek, kombinák, selyemblúzok nagy választékban. SZTÁLIN-TÉR (Splendd szálló). A román-magyar megbékélés akadályozói azok, akik nyakunkra hozták a németeket, hozzájárultak Erdély kettészakításához. Uszítottak és uszítanak még ma is a fasizmusért és bűnös egyéni érdekeikért. A Népbíróság elé velük! Szabad sajtó „Szabad ázó*"