Szabad Szó, 1945. augusztus (2. évfolyam, 172-196. szám)

1945-08-01 / 172. szám

SZABAD SZÓ amint az összes itt élő népek részére egyen■­­lő jogot biztosítsunk, azonos célokat és a népi szabadságot teremtsük meg. Nem elégszünk meg az elvégzettekkel. felén vannak nehézségeink, melyek súlyosan ugyan, de amelyeket az ország felépítése érdekében föltétlenül ki fogunk kúszó hűlni. Hogy célunkat elérjük, végképp eltávolítjuk közéletünkből a fasizmus maradványait és elűzzük a telkekből a gyűlöletet. .Nagy István a romániai magyar írók ne­­vében üdvözli a bolgár, a román és a buda­pesti magyar írókat. — Zá­voli világszabadság eszméje hozta ös­s­ze azoknak a népeket szellemi képvise­lőn, amelyek 1848—49-b. egymással szem­be fordulva, ve.-zu its.. .e a magyar s­zabad­­ságharcot &■* Petőfit m gát is. De a vlág­­.szijb.U.-ag eszméje u * t halt meg, feltáma­do­tt a szovjet népek lelkében, fis a dicsősé­ges Vörö- Had­r­g újra megadta nekünk az eltipott népi sza .a .»ágat EU» P ha bolgár író a k­ivetkezö szónok­— tíjuileg örömmel jöttünk ide. — mondot­ta —, hogy a .-z bad.-ágért é.- igazságért harcoló Petőfi emlékét veletek együtt ünne­peljük. R jta k›››:\ Uüs­­zerettük meg a ma­gyar.,gat és ez a szeretet hallhatatlanná vált. Szeretőiünk t hozzuk közétek és kegye­ltté» hodolmtu!­aat rójuk ie**von a helyen, a hol a nagy költő az igaz ágért vívott harc­ban elesett. Gergely Sándor a budapest* írók nevében beszélt. 1 — A szabona Románia, szabad fiaival együtt: meghatódott lélekkel köszöntelek beneteket és­ hódsk­rg a világszabadság- már­tír költőjének, Petőfi Sándornak. - ju­d. Mihail Beniuc román költő szólalt fel­ ez­után: " -'V . Petőfi Sándor egyik leg-zöbb versében a szabadságot egy Istennőhöz hasonlítja s magát az istennő rajongójához Petőfi álma a .szabadság, amely nem halt meg és nap­jainkban válik valóra. Amikor eljött az ideje, kardot ragadott...“ Szenkovics Sándor a Szakszervezeti Ta­nács kiküldötte. p. — A fizikai és szellemi­ munkásság és annak országos szaktanácsai­­ nevében üdvö­zöllek benneteket. Petőfi a munkásságé, a dolgozó parasztságé, a haladó szellemiségé. Harcos volt forradalmár. Harcolt a tollával, de amikor eljött az ideje kardot ragadott és életétg adta. Meg kell mondanom, hogy eddig nem értettük Petőfit. Nem cselekedtünk úgy, ahogyan ő számunkra­­kijelölte az utat Nagyon sokat hirdetjük a­ szabadság eszmé­jét, de ezt ép úgy meg kell szervezni, mint a testvériséget. Falut a fal­uval,­­szomszédot a szomszéddal, embert emberrel ki kell bé­kítsünk. A­ joggal élni kell. Használni azt és cselekedni. Román és magyar tömegeknek csak egy útja van Zaroni Romulus földművelésügyi minisz­ter volt a következő szónok: — A román kormány nevében jöttem, hogy résztvegyek a Petőfi ünnepségen. A román és magyar nép ezer év óta él egy­más mellett. A nép maga békében élt volna, de a román és magyar elnyomók gondoskod­tak róla, hogy a két nép elveszítse egymást. VI. földművesek tizenkét évvel ezelőtt szer­veztük meg Romániában az Elios Frontot, amelynek létrejöttét a gazdasági, nyomás tette szükséges. A megalakulás pillanatá­tól kezdve hathatós támogatást kaptunk­­ a M­ADOSz-tól. Azóta együtt küzdünk, a szen­vedésben összetalálkoztunk s többet román es magyar tömegeknek csak egy útja vad, a szabadság útja. Kanyecz József, a Kommunista Párt nevé­ben szólalt fel: — Testvérek a Kommunisták Romániai Pártja vezetőségéne­k üdvözletét tolmácso­lom. Ez az első eset, hogy a romániai ma­gyarság szabadon ünnepel, hogy kezet ad a román nép kiküldötteinek, a munkások­nak és parasztoknak. A román kormány, a román nép bebizonyítja,­­hogy nemcsak sa­­ját fiai érdekeit nézi, hanem a becsületesen dolgozó nem román ajkú polgár érdekeit is. A romániai magyar parasztok földet kaptak Groza kormány demokratikus szellemben­ védi meg az összes itt élő népek egyenjogú­ságát és szabadságát. Dr Mendel Jenő a szociáldemokrata párt kiküldöttje beszélt ezután: — A szociáldemokrata párt nevében e­­megbí­zásából tisztelettel hózo­n Petőfi Sándor nevének, gémiuszának A mai évfor­duló ne legyen csupán ünnepi köntös, te­­gyünk fogadalmat, hogy Petőfi örökségét megőrizzük és soha el nem áruljuk. Ha így ünnepelünk, akkor méltón üljük meg a hal­hatatlan költő emlékének évfordulóját. Groza miniszterelnök üzenete seliátán Balogh Edgár felolvasta dr. G­roza Péter miniszterelnök üzenetét: „A népek szabadságáért hősi halált halt Petőfi Sándornak, a lánglelkű köl­tőnek emlékezésére ünnepi köntösben egybegyült magyar testvéreinknek szere­tettel üzenem, hogy lélekben köztük va­gyunk mindazok, akik népünk szal­idsá­­gát mindenei­­ előtt becsüljük és, akik a népek szabadságáért küzdő elődeink ha­gyományait őrizzük. A hűbéri láncok­ban, habsburgi elnyomásban vergődő, dolgozó magyar népet forradalomra vivő Petőfi műve, az egész emberiségnek értékes kincse. A mindenkori elnyomás, bármelyik formában visszatérő despot­iz­mus és a népek munkájának kiaknázása elleni harcban örök időkre forrás, amely­ből erőt, lelkesedést merítenek a­ sza­badság, testvériség küzdői. A román és magyar nép testvériesülé­­sének jegyében, közösen áldozzunk Pe­tőfi Sánd­or hősi halott emlékének,­­a szabadságnak, a népek közötti békés együttélésnek és az emberi haladásnak. Ez eszményekért dolgozva, harcolva szebben nála róhatjuk le kegyeletünket népeink nagyjainak oltárán. A miniszterelnök levele méltó megko­ronázása volt a nemzetközi viszonylat­ban is hatalmas jelentőségű ünnepség­nek. Ünnepel a nép A sportztályáról rendezett menetben a fúvószenekar indulóira menetelt végig a városon az országos Petőfi ünnepségre összegyűlt nép. A szó legszebb értelmé­ben csak a nép. Az egykori jobbágy, a teigázott paraszt..! S, kérgeskezű munkás, akinek az álmai­ magasra szálltak ugyan, de husáng jutott osztályrészéül, ha ki merte nyitani a száját. A kenyérjo­gát, szabadságjogát, politikai és kultúrjogát hirdető Petőfi Sándor, aki halála után 97 évvel ezen a forró júliusi napon visz­­szaszállott a nép közé, hogy buzdítson, erőt adjon neki­ a hatalmas feladatokhoz, az ország felépítéséhez és a béke szilárd alapjának megteremtéséhez. A nép ün­nepelt, nevetett, énekelt és táncolt és fezeik napon megmutatta azt, hogy ro­mán ,a magyarnak, magyar a románnak nem ellensége, hanem barátja és test­vére. A marosvásárhelyi Petőfi-h­ét záró ünnepsége Marosvásárhely, július 30. A MNSZ Erzsébet-ligeti ünnepségével zárult be Vasárnapba­ Petőfi hét. Antalf­fy Endre beszélt elsőnek az ün­nepségen. Beszédében végigsiklott a Pe­­tőfi-hét eseményein. —%Nem dísszel, villogással, katonai pompával ünnepeltünk — mondotta — csak egyszerű lelkünk tiszta szere­teté­vel, de ezt a szeretetet őrizzük meg lel­­künkbe. Petőfi ismét ilyen közel nem jön hozzánk, hogy magával ragadja erőt­len lelkünket a szabadság messze kéksé­geibe. A helyi iparos egyesület nevében Ka­cs­ó F­erenc emelkedett szólásra. — Csak egyet fogadjunk meg —mon­­dotta, — hogy egy lépéssel tovább me­gyünk Petőf útmutatása szerint és ki­harcoljuk magunknak a végleges szabad­ságot. Petőfi úgy élt, ahogy gondolkodott és úgy­ halt meg, ahogy egy forradal­már meghallhatott. Mi pedig ezután úgy fogunk élni, ahogy ő halálában ezt meg­mutatta, verseiben elmondta. Csetri János a szakszervezetek nevében a munkásság mai helyzetével és a végle­ges szabadság kivívásával foglalkozott. Csetri János után Oltean István román nyelven méltatta Petőfit és rávilágított arra, hogy Petőfi nemcsak a magyaroké, hanem az egész világ szabadságszerető munkásságáé." — Tulajdonképpen igen szomorú évfor­dulót ünnepelünk — zárta be az ünne­pélyt Szűcs Béla a Népi Szövetség nevé­ben, — hiszen Petőfi halálának és a, sza­badságharc bukásának évfordulójára emlékezünk. De nem keserít el sem egyik, sem másik, mert azóta is harcol a Dunavölgye népe, hogy közös akarattal kivívhassuk a végleges jólétet, szabad­ságot és békét. Ezt biztosítja nekünk a Szovjet­ Unió, az uralomra ju­tott angol munkásság és a román nép. Az ünnepély a késő déli órákban feje­ződött be. A délutáni ünnepségek során a szent­­gelicei székelyfonósok táncbemutatójá­ról kell megemlékeznünk. Majd sportszá­mok következtek. A sportszámok ered­ményei: Férfi kosárlabda: Fások—Han­gya 14:12. Női kosárlabda : MTE—Han­gya 6:4. Labdarúgás: MTE II.—Cukor­gyár-Hangya vegyes 7:0 (1:0). A vasúti munkásság szép ünnepséggel adózott Petőfi emlékének Marosvásárhely, július 30. Szombaton este tartotta meg a Kommunista Párt vasutas sejtje az Andrássy utcai autógarázsban Pe­tőfi ünnepélyét. Az ünnepélyen a munkások szép számban jelentek meg. A Kommunist Párt propaganda osztályá­nak kiküldöttje nyitotta meg az ünnepélyt. — Köszönetet mondok a vasúti minikás­­ságna­k — mondotta —, hogy ezt a kedves baráti ünnepélyt megrendezte. A vasúti munkásság mindig az élen haladt, a vasút minden építő munkájában. De nemcsak a fizikai mu­nkából vette ki mindig­-- a részét. Hanem a kultúrmunkából is. Ez már a máso­dik alkalom, hogy a vas­úti munkásság mű­helyében összegyűlve találkozik kultúrával, az irodalommal. Ma nem az iskolában tanult Petőfit ismerjük meg az előadásokból­ és szavalatokból, hanem a forradalom, a világ­­szabadság hirdetőjét. Nagy jelentőségű, hogy itt román és magyar munkások együtt műhelyükben összegyűlve hódolnak a nagy forradalmár költő szellemének. Ezután Pécsi Imre ismertette Petőfit, a forradalom költőjét. Pécsi szavai után All­man román nyelven idézte a nagy költő szellemét. Petőfi szavalatok és Petőfi meg­zenésített­ költeményeinek előadása, követke­zett Tátray Katalin, Moldován Klára, Merza Mária, Todor György, Nagy Margit, Klem Lajos, Sélea Todor és István ,Jenőné tolmá­csolásában. Az előadáson közreműködtek Gr­ósz Ferenc, Sárkány István és Rácz Jenő, akik a vacsora utáni tánchoz a zenét szol­gáltatták. Az énekszámok és szavalatok után a Szaktanács részéről Lakatos Albert beszélt. A vasúti munkásság ezután két orosz dal eléneklésével szórakoztatta az ünnepélyen megjelent szovjet katonáikat és tiszteket, a­kiknek nagyon tetszett a munkások szép ün­nepélye. Az ünnepély szereplői mindannyian vasúti munkások , vagy azok családtagjai voltak. Ugyancsak szombaton tartotta meg a Kommunista Párt V. kerületének sejtje a Kövesdombon Petőfi ünnepélyét. Az ünne­pély a szabad ég alatt folyt le a román— magyar megbékélés jegyében. Kétezer ember a nyárádszeredai Petőfi ünnepen Nyárádszereda, július 30. A nyárád­szere­­dai Magyar Népi Szövetség vasá­rnap fosí­totta Petőfi ünnepét a környékbeli szerveze­tek részvételével. Az ünnepségen több mint 2000 népviseletbe öltözött magyar és román falusi vett részt, akik valamennyien őszinte lelkesedéssel áldoztak a nagy költő emléké­nek. ", A nyárádszeredai Magyar Népi Szövetség műkedvelő gárdája elénekelte a szovjet, him­nuszt, majd Paizs Gábor járási titkár üd­vözölte a jelenlevőket.­ A megnyitó után mt ­ A mai kornak megfelelő VegyísSztitás és Vágyolás RITZ ISTVÁN üzemében történik, hol ruhája nem perzselődhetik el, mert gőzvasalógéppel vasal­t. Üzem: Ritz-telep Vállalati üzletek: Petőfi-tér Bolyai-u.­mmmmmummnmBamatv „ M 2 1945 augusztus 1. Csanádi János szavalta el Szabolcska Mihály „Petőfi” versét. A Magyar Népi Szövets­ég megyei központja nevében dr Horváth Dé­nes tartott beszédet, melyben többek között kijelentette, hogy Petőfi a világ­szabadság és világ­forradalom költője. Népének sza­badságot akar, de nem más nép romlása ut­ján. Ezután Veres Irma szavalt majd dr Kovács Károly méltatta Petőfi költői egyé­niségét. Azután Pop Hortenzia romának­ for­dított Petőfi verseket mondott. Simon Klára és Bálint Emil havad­ népi szövetségi tagok szintén Petőfi verseket szavaltak, majd dr . Szabó Béla Petőfiről, a forradalmárról be­szélt. Mihály Ferenc és Kovács Béla verte­ket mondtak, majd Nagy Lázár, a haladó ifjúság járási titkára Petőfi életét ismertet­­­­te.­ Simonescu Aurél románul szavalt, utána Márkus Béla a Kommunista Párt járási* tb­- t l "ttaát éjféit. A gazdag műsor befejezéséül Izakelyhódost­ műkedvelők Petőfi dalokat énekeltek és népi táncokat adtak elő, majd az ünnepség az internációnalé hangjaival ért véget. Este 9 órai kezdettel a műkedvelők elő­­adást rendeztek a nyárádszeredai Haladó Ifjúság helyiségében, melynek műs­orán Paizs Gábor és Lakó Menyhért lelkész be­szédei után a János vitézt és Petőfi élete című színdarabot adták elő. Az ifjúság sza­való kórusa Petőfi költeményeket szavalt. A nyárádszeredai Petőfi nap méltó és megér­demelt erkölcsi sikerrel zárult. A Betegsegélyző Pénztár orvosi rendelésének új beosztása Érvényes 1945 augusztus 1-től. Szakorvosi vizsgálatok az intézeti szék­­házban, bejáró betegek részére: Férfi-belgyógyászat délelőtt fél 11—1-ig Nő­gőgyógyászat délután 4-től fél 7-­ig. Sebészet­e délután 4-től fél fél 7-ig. Nőgyógyászat délután fél 3—5-ig. Bőrgyógyászat délelőtt 8-tól fél 11-ig. (Augusztus 16-tól délelőtt 9— 1-ig.) Fogászat délelőtt 8—1-ig) Orr, fül, gége délelőtt 8-tól fél 11 ig Szemészet délelőtt 12—1-ig. Röntgen délelőtt fél 12—2-ig. Fizikoterápia délután 4-től fgts^-ig. Tüdőbetegségek délelőtt fél­­n— 1-ig. Körzetek csak fekvő betegek részére: I. (keleti körzet dr Goban Juliu, Szent­­györgy utca 11 szám. II. (nyugati) körzet dr Frecher Sándor, Sztálin-tér 18 szám. Megjegyzés: A két városi körzet között a határ a Szentgyörgy utca, Sztálin-tér, Sán­dor János utca. E vonaltól a fél­­ város felé eső városrész az I. (keleti) körzet. A Maros felé eső alsó városrész a II. (nyugati) kör­zet. A körzeti orvosokat csakis a fekvő bete­gek vehetik igénybe oly módon, hogy dél­­előtt 7—12-ig a főorvosi hivatalba bejelen­tik nevüket és pontos címűket írásban, vagy telefonon (Sándor János utca­­i szám, tele­­fon 62 szám). A főorvosi hivatal intézkedik, hogy az illetékes körzeti orvos a beteget d. u­. 6-ig meglátogassa. Déli 12 óra után csak sürgős, életveszélyes esetben vehető igénybe házi látogatás, ilyenkor a megfelelő körzeti orvost lakásán kell értesíteni. Fennjáró betegek egyen­esen a szakren­­deléseken jelentkezzenek és pedig annál a szakorvosnál, akihez betegségük természete szerint tartoznak. Fontos! Táppénzre csa­k a beteg jogosult, aki munkaviszonya megszakítás után legké­sőbb másnap jelentkezik az orvosnál DR METZ ISTVÁN *. k. kerületi főorvos. ★ Kérjük minden betegsegélyzői tagot, mun­kaadót és gyógyszertárt, hogy fenti táblá­zatot vágja ki és őrizze meg. MEGNYÍLT EL női- és uri-divatüzist Tekintse meg kirakatainkat. Győ­zdjön meg árainkról. Harisnyák, ingek, kom­binák, selyemblúzok nagy választékban. SZTÁLIN-TÉR (Splend­d szálló). A román-magyar megbékélés aka­dályozói azok, akik nyakunkra hozták a németeket, hozzájárultak Erdély kettészakításához. Uszítottak és uszítanak még ma is a fasizmusért és bűnös egyéni érde­keikért. A Népbíróság elé velük! Szabad sajtó „Szabad ázó*"

Next