Szabad Szó, 1947. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1947-07-30 / 170. szám

tőséget adott az ünnepségnél hogy a rom­án nép regyszámba megjelent fiai épp oly büszke hordták mellükön a Petőfiké­pen jelvényt, mint a magyaros Zászlók­alat vonult ki a töme, a földíszített emlékműhöz, ami magyar és román nemzeti, ruha­ben öltözött ifjak álluk korai A tömeg még egyre özönlő ti mil­or a zenekar hangjai mellet kezdeteit vette az ünnepség. Dr Tóth Lajos református leiké® imája után Senkálsz­­y Endre a, „Egy gondolat bánt engemet" című költeményt szavalta el majd a marosvásárhelyi mun­­kásdalárda „Felszálloit a páva' Kodály—Ady dalát adta elő. Kacsó Sándor, a MNSZ orszá­­gos új­elnöke­­üdvözölve a kor­mány, hadsereg, a hatóságok, a pártok, a román és magyar írók kiküldötteit, valamint az ünneplő közönséget, többek kö­zött a következőket mondotta: — Petőfit ünnepelni gyűltünk össze itt, úgy szántuk, hogy Petőfi az idén az if­jaké legyen, akik három napra összegyűltek megtárgyalni, hogyan ünnepel­jék meg 1848 százéves évfordu­lóját. Ez ad az idei ünnepség­nek különös jelentőséget Sokat hallottunk már Petőfiről, a köl­­tőről, az emberről, a forradal­márról, de keveset a politikus­ról. A mai idők különösen köte­leznek arra, hogy beszéljünk Petőfiről, a politikusról és en­nek is szűkített megjelenéséről, a­­kció ellen, küzdő politikus­ról, aki száz évvel ezelőtt kemé­­nyen őrt állott, hogy ne sik­kadjon el a magyar forradalom igazi értelme. A negyvennyol­cas forradalom elbukott. Nekünk azt a szabadságot, amiért Pe­tőfi lelkesült és küzdött, aján­dékba hozta az a vörös zászlók keletről jött hadserege, amit Petőfi megérzett és megénekelt. A továbbiakban elemezve Pe­tőfinek a magyar szabadságért, a jobbágy-felszabadításért, a császári önkényuralom és reak­ciós földesurak, nemesek ellen folytatott harcát, rámutatott a mi kötelességeinkre. amennék­­, Petőfi meg nem alkuvó , sseller e ne­m­éből hárulnak­ ránk a reakció­k elleni küzdelemben. - Petőfinek,­­ mint politikusnak, az is egyik,­­­ nagy érdeme volt, hogy... nem­­­ csak politikailag, hanem­­ gazda­­­­ságilag is fel akarta szabadítani­­ a népet a lózsákmányoló és­ el-­­nyomó földesurak igája alól,­ amiér­t szembe ke­­lt a közvé­­t­leménnyel és el is bukott a kép­viselő választások­on. De Petőfit­­ ez,sem tántorította el.célratűzé­­­sétől s hogy ez mennyire igaz, ’ hirdeli az itt előttünk álló em* ,­lékoszlop. __ Petőfi hamvai itt nyűgös* nak, itt kell számon venni a mát, hogy megcsinálhassuk a­ holnapot, azt a holnapot, ahol nem lesz megtorpanás, vissza­­f fordulás, mert a visszafordulás, mint Petőfi idejében, úgy ma is halált jelentene. A reakció ma is megvan, mindenütt jelen van. Azt a visszafordulást ábrándozó polgári réteg képviseli elsősor­ban, amely nem akarja észre­venni Petőfiben a reakció ellen küzdő politikust és ezért is sik­kasztotta el a múltban Petőfi igazi arcát, ezért nem tetszik neki az állandóan előremenetelő népi demokrácia, mely nem in­­­­mer megállást egy pillanatig ■ sem. A mi demokráciánk, mely a munkásság és parasztság ke­­e­mény egységére támaszkodik, meg tudja védeni és ki tudja, harcolni a politikai szabadságot­­ is. Most ezért folyik a harc, mely­­ egyre élesebbé válik a reakció , és a népi demokratikus erők kö­­­­zött. — Az ifjúságot kérem, vegye­­ át Petőfi szilárdságát, elvhűsé-­­ gét a reakció elleni harcban, mely szembe akar fordítami a Szovjetunióval, a kommunisták­ í­rcal, ki akarja játszani a mun­kásságot is a paraszt­sággal " szemben, össze akarja ugrasztani­­ az itt élő békés népeket. Ébernek­­ kell lenni az ifjúságnak, látnia­­ kell, mi történik itt, mi történik­­ bent és köztünk. Úgy kell dol­­­­goznia mint a régi telepesek­nek, a jobb jövőért. Román szónokok a segesvári Petőfi-ünnepségen • Ma sűrűsödik a levegő k kö­­rülöttünk. E történelmi levegő­ben élnek ifjaink, ebben kell küzdjenek, mert csak akkor vi­szik tovább Petőfi szellemét. Kacsó Sándor beszéde után Fenesan Vasile tanár, a Ma­gyar-Román Társaság bukaresti kiküldöttje Petőfi és Balcescu szabadságba­reps életét és küz­delmét vázolva, hitet tett, hogy a Román-Magyar Társaság a kultúra szellemi fegyverével küzd Petőfi és Balcescu hagya­tékának megvalósításáért. Robu Roman, Nagykükü­llő megye főispánja a kormány ne­vében, Popescu ezredes a had­sereg nevében mondott nagyha­tású beszédet, ami után sor ke­rett a Petőfi emlékmű megko­szorúzására. A MNSZ országos központja koszorújának elhelyezése után elhelyezte koszorúit az országos ifjúsági bizottság, az Ifjúmun­kás Szövetség, Népvédelem, a Demokrata Ídők Szövetei és­ Szakszervezetek, az Ekés Front, a MNSZ vidéki szervezetei, a Szociáldemokrata­ Párt, Föld­­műves Ifjúság, RKP központi bi­zottsága, a marosvásárhelyi cu­korgyár munkássága, míg az Országos Szaktanács nevében Szenkovits Sándor főtitkár, aki másfélmillió szervezeti munkás­ság nevében jelentette be, hogy a munkásság Petőfi szellemében harcol a nagy szabad­ságh­arcos költő eseményeinek valóra vál­tásáért, a reakció teljes felszá­molásáért. — A reakciónak többé legális megnyilvánulást­ és létjogosult­ságot nem fogunk adni — je­lentette ki a tömeg viharzó he­lyeslése közben. Ezt a fogadá­sunkat a százéves évfordulóra meg is fogjuk valósítani! A székelyudvarhelyi Székely Dalegylet és a fej­ér­egy­házi Pe­­tőfi-őrség fúvószenekarának száma után ért véget az ünnep­ség. Gábosi Tamás Pető­fi:emlékünnep Marosvásárhelyen A Magyar Népi Szövetség ma­­rosvásárhelyi szervezete vasár­nap délelőtt Petőfi Sándor halá­lának évfordulóján a Kultúrpa­lota nagytermében szintén nagyszabású emlékünnepélyt tartot­­t. Az emlékünnepélyen nagy tömeg vett részt, hogy hitet tegyen Petőfi eszméi mel­lett. Az ünnepség Csíki László gyönyörűen előadott orgonaszá­méval kezdődött, majd Kinizsi István mély átérzéssel adta elő Petőfi Dalaim című költeményét. Dr. Veégh Sándor ünnepi beszé­dében méltatta Petőfi Sándornak a nép szabadságáért vívott hősi küzdelmét, rámutatott arra, hogy Petőfi nemcsak a magyar nép, hanem az egész világ né­peinek szabadságáért harcolt. Olyan bátran még kevesen lép­tek fel a nemesség és a nép el-­ a ut­­ mondotta.­­ Míg Werbőczy tör­vénykönyvében a nemesség jo­gaiért szállt síkra, addig Petőfi egész költészetében a nép jogait fejezte ki. Vojtekovits Olga dr. Lámi Oszkár zongorakíséretével Petőfi-dalokat énekelt, az Iparos Egyesület dalárdája dr. Kozma Géza vezényletével tolmácsolta Petőfi két dalát. Szünet után Bem József rendezésében a népi demokrácia eszméjét hirde­tő élőképet mutattak be a kö­zönség osztatlan tetszésnyilvání­tása közepette. Az élőkép kere­tében Kinizsi István és Zrínyi Endre mély átérzéssel szavalták el Petőfi A nép nevében című versét. Az előadást orgonajáték festette alá. Az élőkép azt a forradalmi korszakot mutatta be, amelyet annak idején nem de ma sikerült megvalósítanunk: a demokráciát. Timis Jakob, a Román-Magyar Társaság kikül­döttje beszédében rámutatott arra, hogy amit Petőfi kora el­gondolt, amiért harcolt és lelke­sedett és ami akkor elbukott, azt a mi társadalmunk megvaló­sítja. Petőfi nemcsak egy nem­zeté, hanem az összes nemzete­ké volt — mondotta, — mert Petőfi a világszabadságért küz­dött. Ollerer Klára mély átér­zéssel szavalta el Petőfi Pacsir­­a és csalogány című versét, a d­­iák Károly Hubay, Cremotiai hegedűsét és Csárda jelenetét­­ adta elő hegedűn, dr. Szönyi I Zoltánná zongorakíséretével. Az ünnepséget Csíki László orgona­száma zárta be. ­T917 |'Timb ^1&7| Részletes mezőgazdasági munkatervet dolgozott ki a földművelésügyi ninissztérium­ Bukarestből jelentik. A mező­gazdaságügyi minisztérium meg­felelő szakbizotségai részletes­ tervet dolgoztak ki az 1947. év őszi, 1948. év tavaszi vetési tere végrehajtására vonatkozólag. A földművelésügyi minisztérium ez­­irányban körrendeletet adott ki, amelyet eljuttatott az összes köz­­igazgatási, valamint mezőgazda­­sági hatóságokhoz is. A rendelet szerint az egyes me­gyékben székelő egységes vetési parancsnokságok felelősek azért,­­ hogy ez év szeptember elsejéig az­­ összes egyéni alászántást, amely az országban 2 millió 800 ezer hektárt tesz le, elvégeztek. A rendelet szerint az összes olyan­­ területek, amelyeken búzák ro­zsot, borsót és zabot, vagy bármi­lyen más olyan mezőgazdasági­­ növényt termeltek, amelyet szep­­t­­ember 1-ig betakarítanak, tulaj-­j donosaik kötelesek felszántani. A megyefőnökségek, a mezőgazdasá­gi kamarák, valamint a csendőr­­­szárnyparancsnokságok idejében kötelesek intézkedni, hogy az összes vontatógépeket és ebéket idejében kijavítsák. Az igavonó állatok tulajdono­sai kötelesek szeptember 1-ig min­den pár igavonó állattal, leg­alább 15 hektár­ szántást elvégez­ni A vontatógépek tulajdonosait, — kivéve azokat, akiknek gépei cséplési munkálatoknál vannak elfoglalva, — kötelezi a rendelet, hogy szeptember­ 1-ig 120 hektárt szántsanak fel, ötbarázdás eké­vel és 100 hektárt -h­árombarázdás ekével. Ebben az időszakban, egyetlen olyan jármű sem közre­­kadhatik, mely a szántási csata céljait szolgálja. 1947 szeptember 1-től 1947 no­vember 15-ig valamennyi község és megy­e köteles az őszi szántá­sokat az 1948 tavaszán bevetendő terület 70 százalékán elvégezni.­­ A minisztérium szigorúan elis­monom a rendelet betartását.­ Ugyanakkor azonban gondoskodik a minisztérium arról is, hogy a Szovjetunióból, Magyarországról­ és Csehszlovákiából megfelelő mennyiségű­ mezőgazdasági gépet hozzanak az országba. _____ VE ÉLJ! Atom Ca. O. elvégzi helyetted ! Vége az áldatlan harcnak, a­melyet eddig a poloskák el­len folytatott! — .Végig al­­hatja az éjszakát, nem kell 2—3-szor villanyt gyújtani, hogy pusztítást végezzen a vérszívók között, mert pár lejért elvégzi ezt az Atom O. C3L a poloska és minden rovar pGSZK­id­atóiViB Úib­ílját Kizárólag ez a készítmény tartalmazza a vegyészet kor­szakalkotó új találmányát, a „G. G." rovar idegmérget, a­mely nemcsak megöl minden poloskát, tetűt, svábbogarat és egyéb férget, hanem tar­tós hatásával a későbbi láto­gatók ellen is biztos védel­met nyújt. Egyetlen doboz Atom G. O. megszabadítja poloskáitól! Szerezze be még ma és hol­nap már nyugodtan alhat ! Kapható minden drogéria, illatszertár és festéküzletben. Romániai főlerakat: Laborator Atom G.G. Kolozsvár, Mária királyné u. 20 _______ TELEFON 446. Erdély első szabadtéri­­munkásszánzada nagy sikerrel tartotta megnyitó­­t­ a Marosvásárhely munkásszín-­­játszói lelkiismeretes felkészült­­­séggel, biztos játékkal lepték meg azt a nagyszámú közönsé­get, mely vasárnap este végig­nézte Sárközi György Dózsa c. háromfelvonásos történelmi színjátékot és valóban élmény­­­­­nyel távozott a Szakszervezet székházából. Azok a munkásain játszók, akik nap­ mint nap verejtékes napi munkájuk után próbára jártak, akik saját maguknak lé­tesítettek a semmiből szabadtéri színpadot, akik a bemutató alatt is maszkkal az arcukon, vértezetben ácsolták a kulisszá­kat a színváltozáshoz, akiknek a munkája, hite megalkotta Er­dély első szabadtéri színpadát, saját maguknak kultúrát terem­tettek, újat alkottak, mert szük­ségét érezték ennek a lépésnek a haladás felé. Abban, hogy ez a szabadtéri munkásszínpad megvalósult, leg­nagyobb szerepe a munkásszín­­játszók közül Geröffy Jenőnek van, aki fáradhatatlanul, szem­­beszállva minden kétkedéssel, mindent megtett, hogy a terv, melynek ő volt az elindítója, valóban élővé váljon. Mielőtt rátérnénk a darab sze­replőire, meg kell állapítani, hogy Técsy Zsuzsa a darab be­tanításánál és rendezésénél ön­tudatos, lelkes munkát végzett. Munkáján meglátszott, hogy erre a rendezésre történelmi forrásmunkák, tanulmányok el­olvasásával felkészült. Técsy Zsuzsában új és tehetséges ren­dezőt avatott a munkaszínpart. Dózsa György szerepében Gerő­­ffy Jenő valóban jó alakítást­ nyújtott, játékán látszott az át­­­élés, hangja értelmesen, tiszán­ csendült fel a színpadon, dinami­kus játékával életet varázsolt a színfalak közé. " Lőrincz papot, Váradi Dániel, természetesen ját-­­szólta és biztosan mozgott a­ színpadon. Jók voltak még Ger­­­gely szerepében Hategany An­drás, Szapolyai János szerepei­ben Kövesdi István, aki jelkép szült, könnyed játékával eleve-­ nítette meg Szapolyai figuráját. Csáki püspök szerepében Györy József jó alakítást nyújtott­, Schuller Ernő kettős szerepében mutatta meg sokoldalúságát. Az együttes játékát kiegészítették még komoly felkészültségükkel . Kósa János Balog diák szerepé-,­ben könnyed mozgásával és pon­­tos szereptudásával Antal­ Ká­­roly, Veress Béla, Mezei Ernős és ifj. Gámán Gyula jó alaki­­tást nyújtottak a parasztok szerei­mében. Kitűntek még biztos moz­gásukkal, szereptudásukkal a Szekeres Sándor, Cozma Ioan, Kokos Rudolf és Veres Tibor. A­ tömegjelenetbe a vasas és ház-­­tartási ifjak csoportja illeszkese­dett bele kellő biztonsággal. Ugye a maszkírozás, mint a jelmezeit többnyire korhűek voltak. Látva a szereplőknek lelkes­ igyekezetét és ugyanakkor tépő­méretes színjátszó képességét­ reméljük, a Munkásszínpad új megkezdett úton halad tovább és valóban a munkás kultúránál égjük legfőbb erőssége lesz. (k. m.­X Jugoszlávia nyerte a vasutas Európa Bajnokságot — Románia larsaik lett Budapesten az üllői úti sport­pályán 30 ezer néző előtt ját­­szották le a jugoszláv—magyar vasutas­ válogatott mérkőzést, melyet a jugoszláv csapat nyert meg és ezzel a győzelemmel megnyerte az Európa-vasutas bajnoki tornát is. A harmadik helyet a lengyeleket fölényesen verő román vasutasok foglalják el J­ugoszlávia—Ma­gyarorszá­g 2:1 (1:1). A jugoszláv csapat mindvégig nagy fölényben volt, a magyarok csak B. Nagy Jó esével tudtak szépíteni az ered­ményen. A jugoszlávok gyors, erős iramú játéka veszélyesebb volt, mint a magyar csapat to­logatása. A magyarok csak a második félidő vége fellé ját­szódtak jól. A mérkőzést végig­nézte Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter, ak­i a győztes csapat kapitányának átadta az Európa vasutas-serlege­t. Románia—Lengyelország 6:2 (2:2). A lengyelek már 2:0 arányban vezettek, amikor a ro­mán csapat megfordította a já­tékot és Reuter, Fitotti és Mi­­hailescu 2—2 góljával fölénye­sen nyertek. KATTOiWICE: _ Bukarest-—Szi­ lézia 3:3 (3:3). Zuhogó esőben­ játszották le a mérkőzésit. A lengyelek Spogea középcsat­ár két góljával vezetnek. Marian, majd Iordache egyenlítenek, Bonk, a lengyel balösszekötő­­újabb gólt lő, de Marian ezt j­l kiegyenlíti. Szünet után nem változott az eredmény. A MAC VEZETŐSÉGE hatal­mas erőfeszítéseket tesz, hogy­ a nemsokára megkezdődő NBI bajnokságok során méltóképpen képviselje a város színeit. Sike­rült megegyezniük Barát­kyval, a sokszoros magyar és román válogatott játékossal, aki mint edző és mint játékos is szere­­pelni fog. Nagyváradról itt van, még Antalfy fedezet, Tóth ka­pus, Barta csatár, Sepsiszeny Györgyről Stefan középcsatár, Székely II, balösszekötő és Da­­ragics jobbösszekötő érkezik Marosvásárhelyre. Kedden dél­után a MAC már az összes új szerzeményeivel nagyszabású edzést tart. A MAC vezetősége, ezúton is kéri a város társaitól­­­már, hogy álljon az egyesület mellé és tegye lehetővé, hogy­ méltó csapattal szerepel­jen logi NB küzdelmekben.

Next