Szabad Szó, 1948. február (5. évfolyam, 25-49. szám)
1948-02-16 / 38. szám
t*-* ——-------- ' ,1-1 - ,i—» — ■ «»«*■ SADOVEANU MIHAIL A szovjet-román szerződés lehetőséget nyújt a szovjet népekkel való még szorosabb együttműködésre Egyhangú lelkesedéssel fogadta a képviselőház a szovjet-román barátsági egyezményt SUMAKESTBffiL JELENTIK: Mint beszámoltunk a minisztertanács, miután meghallgatta Jauber Anna külügyminiszter beszámolóját a moszkvai szovjet román barátsági, egy ulmahoveni és kölcsönös segélynyugási egyezmény megkötéséről, az egyezmény fia ruhatását keddre tűzte ki. Jzéntek délutánt a képviseliKiróy- ünnnepi ülésén, s amelyen megjelentek a kormány összes tagjai . A diplomáciai kar képviselői úgy döntöttek, hogy eltekintenek az egyezmény pontonkénti feldv&ghsstól. Ezután a képviselőház tagjai egyhangú lelkesedésse ratifikáltak a szovjet román barátsági, együttműködétű esikocsános segélynyújtási egyezményt. Az egyezmény retifikálása aztán Mihail Radoveanu, a képviselőház elnök® telefoek te sótt a következőket mondotta: — A barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmények soroza- ta, amelyeket eddig megkötöttünk és ezután kötünk meg , velünk szomszédos _ államokiban megerösitik hazánk helyzetét mind bel, mind külpoti átkai t®kiat®tbem s lehetővé «hwa-Mk számunkra »'fejlődés, a &Ä® és, feiztosság útjáig megkötött szerződések tezete Ikétissegteleiffial ® Szovjetunóval !k©t®M a legnagyobb jelentik az eismert tehetőséget aywifibaráti kapcsolatok elmélyítésére, másfelől azt bizonyítja, hogy a demokráciáért folytatott harcunkban kivívtuk azon ország bizamát, amely dolga szerepet visz a népek békéjének és függetlenségének megvédese érdekében. Az, hogy ®gy®fflS- főiként kiukodhattünk együtt a Szovjetunió népeivel a bek® t agoiztonság leghatalmasabb védelmezőjével, országunk számáia újabb sikert jelent, ösztönzést, hogy harcunkat tovavefolytossids. UJLAEQS VÁSREUELYI, IM& SzeteMenerkecslő: BUNIVACS GYÖRGY &II I lira 9 le| Hétfőn ítélet a cukor-ügyben V. évfolyam 38. szám, HÉTFŐ SZOVJET TILTAKOZÓ JEGYZÉK ANGLIÁHOZ ff német ügyben összehívott háromhatalmi értekezlet mmii aflOSEKVABÓIL JELENTIK: i&swatHim, a Ssovjetumáé Swadoiii EBa®'kü»v®t® s2&tiuto.i«ja q j»r.i kományu&k a következő fierfel- QSfti jegyzéket ® 4 t* tíz A &sov jelum«) kon-marny® madoenai'Eatt. *rró, hogy Nagytenteum*, &g Északampartk« Egyfesült Államok és Fmnciaorszag MiJügytJWUitúterei Setoouár l®-én értekesletet ®záQdého®i«kő&sue. hívom Németországra veils*.«. 20 kérdések megtárgyal Aster». A la [j5uikt»ja fairek smsr'tAl aaasiQ tus, erUskesiet«!» a három likutv«vip Ati*jja külügyeniimisíb» m a következő kérdésekkel MgAuMvkk fogjalkuani: N*gybiitAnask, «s L&yesutt. AljámulusB jy rancmorskag Némettel sikgg'4 Lskutesm tósös politikája, NyugajjiséayeUtr&aAg Aes&idő elrendez©as, a Ruhr-vidék lejeit! eijeaór■CsS htetotetAa*, a jóvátette hterdémesá ás mások. A szovjet kormány nnükségenaie is tartja, lehívni Nagy Jaribianits kormányának figyelmét arra, hogy az énekesietsapatelvrtása olyan kérdésük meg. vitteásér®, «mely a Németországot megszálló összes hatalman érdekeit érintik és esetleg más hatalmakét is, megsértené a potsdami egyezményt és a négy nagyhatalom által hozott egyéb husterozsvuskát, amelyek értelme, nem a németországi közigazgatási poutoka tekintetében a négy huszalom együtt visza a felelősséget, amely megegyezés nem egyeztethitelossal úgy különálló tervvel. A jegyzék arra is felhívja Nagy britannia Jigyelnét, hogy a Németország vereségéről szóló 1045 junnia 5- én halt deklaráció értelmében a négy hatalmam vette kezet«© a legfőbb hat Antal, beeésrtve &*$■ is, amellyel a német kormány rendeltesse. A londoni értekezleten a fenti három hatalom külügyminisztere olyan kérdésekben akar döntéseket hozni, amelyekben csupán mind a négy megszálló hatalom közös beleegyezésével lehet dönteni. Az említett értekezlet összehívása Londonban megdönti a Németország ellenőrző gépezetéről saóó egyezményt a azt a potsdami határozatot, hogy Németországot, mint egységes égéset kezeljék. A szovjet kormány szükségesnek tartja Nagybritanoda tudomására hozni, azokat a határozatokat, amelyeket ezen az értekezleten hoznak, nem fogja elismerni. A Szovjetnió kounány® hasonló jegyzékeke juttatott el nagykövetei útján Parisba és Washingtonba is. Vita az értelmiségiekről Irta Mawr©»fl Pét*? a KRmfflaSai! nF&r*? nEObaa tipSszabb cikk foglalkozik as. értelmiségiek kérdésével.. Egy udvarhelyi tanár érlésfoglalásával iapcsoiatpa® Robotos hi re. leleplezi az értelmiségiek egy részét, akik távoltartják magukat a népi demokráciától, máért veszni akarnak és nem tűrhetik,, hogy munkások, végzettség nélküli emberek vezessék őket. Bukaresti laptársunk cikke részletesen elemzi ennek az állásfoglalásnak okait. Mi ugyane ennek a kérdésnek a másik oldalát szeretnénk megmutatni, hogy folyathasjuk és kiégéseithessük ezáltal az elmondottakat. Varnnak értelmiségiek, akik — úgy mondják — vállalják a népi demokrácia szocializmust építő munkáját. Belépnek a demokratikus szervezetekbe, amit reájuk biznnak, a®t el is végzik.«A vaágnevesti dolgokról nem szívesen beszélnek, a szocializmus tanítását távol tartják maguktól. Dogmát,ssanyat emlegetnek s továbbra ta „szálrad ‘ gondolkozók és bírálók szeretnének maradni. Ezek az értelmiségiek épp«, olyan hibasra esnek, mint a székelyudvarhelyi példával lelépvezete tarnak Úgy képzelik el a világost, hogy «• világnézeti felkészültség és öntudatosseg esiett a ezenezett munkásságnak vkio. Joj vita, — mondják — ysxanam a felkészült, öntudatos munkásság, ők majd engedelnsenked.»ok. Ezek «a csöbrei, még nesnyek" .zapadult érlesiiiségiek. Álasfoglalásuk gyávaságból és hamis jégből fakad. Gyávák, mert nem vállalják a leljes, gondolkozástali felszabadulást is. Ez a félelem még a „harmadik utósok"‘ állásfoglalás nélküliségére emlékeztet. Természetesen könnyebb te jobb lapulni. Aki nem foglal állást világnézetileg, az arra spekulál, hogy ő csak kényszerűségből dolgozik a dolgozóknak. Nem tehet mi mást, szólgalja ezt az ügyet, Je gondolkozása és érzései másfelé vesztik s így örökké ssomorkodó, léteink „áldozata“ marad az uj rendnek, neki pedig alkotó, bátor építője. Góf te van őrnek *s állásfogy telásnak * mélyén. A marxizmus jó a munkásságnak, de én, a tudományok neveltje, én a diplomás ember, én nem köthetem le magamat. A ,^SP*-ba«r gondolkozás füvei nem érthetik meg —éppen addig nem érthetik meg, amíg világnézetileg tájékoz» na« nők — hogy a polgári gondolkozók szabadsága önátortás volt, mert »a emberi gondolatot alapvetően meghatározza a társadalmi helyzet, a® osztályaik»-t»ag. A szabad gondolatnak és a Szabad kritikának korlátlan tere «3 Lehetőség© csak a szocialista tudományos életben van. Igazán szabadon csak az gondokozhavatik, aki már világnézetűig állás foglalt és le®ámolt_ a gondolatait meghatározó osztálykötöttségekkel. A szabadon gondolko* • zás feltétele a marxista meggyőzödés. Ha eddig a vagyonos osztályok elzárták a vezetőhelyeket a dob gőzök elől (egy napszámos ép* pen úgy nem lehetett főispán, mint egy tanító), a mi demokráciánkban most már nem mondhatle az értelmiség a vezetésben való részvételről s nem mondhatja ki, hogy ő másodrangú. Még világosabban: aki még polgári értelmiségi, és érthetően húzódik a második sorba, de aki világnézetileg átalakult, tényleg felszabadult, az a dolgozók világának éppen olyan egyenrangú tagja, mint a gyári munkás vagy a dolgozó paraszt. Nincsenek teljesjogú te másos értelmű dolgozók. De lehetnek értelimségi dolgozók, akik a világnézeti fejlődésből való kimarodásokkal saját magukat fosztják meg az egyenrangúságtól. Ezzel pedig népüknek ártanak elsősorran. A Román Népköztársaság magyar értelmisége súlyosan felelős lenne akkor, ha távoltartaná magát országunk fejlődésétől , ezzel elárulna a dolgozó magyar és román tömegeket. Szerencsére, állandóan »záporo«dik a világnézetileg haladó, « munkásságnak nemcsak szolgáló, de velük együtt harcoló ív.tettemni munkások száma,------------——» Egy táborban az ország női Fontos szerepük van a Remii Ripkiztársaüf létnek az orszi« ajjáépitésébre Megn?tt az RDKSz els© értel«:@zlete BUKARESTBŐL JELENTIK: Szombaton délelőtt nyílt n meg ® fővarosban ® Homániai Demokrat iku® Nők. Szövetségének, a roluáui“ nők ^yaeges szervezetének értekezlete. Az értekezleten a Román Népköztársaság elnöksége részéről Ion Niculi, a korrmány részéről Gross, Péter mi^niszteretook, Pauker Anna küh iSgyminisstOTt, Florica Bagdazhi i^é^sé®%yi HaiffiisaSBír, Gfaeorghi G«!njSu«rg4iá®-S¡») ipatv. ce k*wsKkaafefescmösyt maisstesso P®4 5‚tsc£‚BE alattt és egy maniast«?.mmaiemam munkeügyi és sok más politikai és társadalmi személyiség vett részt. Megjelentek « hadsereg, » kulondoso umuka a szarvezetek képviselői és számos meghivott vendég. Ezeknek a diszelnökséget választottak meg, amelynek élén Pauker Anna, Gheorghe Gheorghuv Dej, Lothar Radaceanu, Florica Bagdazar, Maris Roretti és Ljubo Kiáinevssiki vannak. Az értekezlet megnyitó beszédét Groza Péter minásziceresook mondottaL Pauker Amse Mlagymtataster falsaólalásában elsősorba© &iaass: £ aytae fassaes vözölte a munkás, földműves,s értelmiségi nők kiküldéséit. Rá helyzetre, amelyben országunk asszonyai a reakciós ország vezetők miatt tengődtek. Felszólította a nőszervezetet, hogy folytassa iiarcát a tömegek kutúrás színvonallá emelésének érdekében. A Román Kommunista Párt központi végrehajtóbizottságának neveljen Gheorghe Gheorghiu-Dejipa*«- é* kereskedelemügyi s®iiniszt ur kifejtette, hogy »a orstó* náé társadalzná- Ezak fontos szerep* van sa s bebisonyosodoa, hogy • r** mám«í nők teljes erejükkel e Népköztájsaság szolulatába Ap lottak. Kene a nőszervezetet, hogy folytassa továbbra is munkáját és sok sikert kívánt a® elérendő eredményekhez. A Szociáldemokrata Párt közzponti bizottsága részéről Lothar Radacenaiu munkaügyi miniszter emitékeztette az értekezleten résztvevőket arra a nagy fontosztosságú eseményre, amelyet az Egységes Munkáspárt megaUki° láss jelent. Kifejtené a nők fontos szerepét a néni dwackrteta kitejesítéséért folytatott küzdelemben. Gheorghe Apostol az Országos Szakszervezeti Tanács nevében hangsúlyozta, hogy népünk legjobb férfiai, asszonyai és leányai önkéntes munkával előkésztik az utat országunk jobb jövőjű felé. A beszédek elhangzása után a vidéki kiküldöttek átnyújtották Pauker Anna külügyminiszternek ajándékaikat. A Magyar Népi Szövetség képviselője, Kévi Honn beszéde után a Romániai Demokratikus Nők Szövetségének ,el*G «Mae f^áru].