Népujság, 1948. november (5. évfolyam, 254-278. szám)

1948-11-01 / 254. szám

·4 Ume&%ei * IRODALOM * uunomämf ~— ~ ■ v-T~=t:e=...,i , """ "“'.*" ' -===■-■ " ■' ■"' -■'— - '=3 Szovjet írók Mihály Alexandrovics Sol­t,ov 19vében stui­lelt Vesenká,a Z va doame­ui Hiúba«, földművész kozák családtól. Gyermekkora VKV U-U ti. mim « többi kozák fiúé. Pásztorkodott, vadászon. c­pgUelt » földmunkában, 1900- ■fcao, amikor szulőfulujában meg­alakult az első ifjúmunkás sejt ív. , tevékony késett. 1921-ben részt vett az el­lenforranam­árok elleni harcok­ban. 1922-t01 192­1 ig Moszkvá­ban élt, ahol különböző imunká­­kat végzett, közben Krogiuort. Eliső elbeszélése 18 éves korá­­ban jelent meg a parasztifjak fo­lyóiratában A moszkvai évek után vissza­tért szülőfalujába és ma is ott lakik egy Don-parti házban. Ugyanazt a zólusmódot folyta­ja, mint a többi kozák. A­ falu idő­közben gyökeres változáson ment keresztül ma már saját g Huny telepe, iskolái, helyi újságja, ezmájára és mozija könyvtára van. Ez a változás nagyészt Solohov fáradna­tatsan tevékenys­ségeinek köszönhető. Értemeit el­smerve, honfitársai 1937 bm képviselőként küldték az Unió­­eegf­elsőbb Tanácsába, 1945- i ben pedig ismét megválasztot­­­ták képviselőnek. 1939 be® a Szovjetunió Tudományos Akadé­­mája beválasztotta Solohovot tagjai sorába. 1945 ben pedig ha­­diene­mei elismeréséü­l­l háborús é­rdemrenddel tüntették ki Irodaiad munkássága már a­­másod­i világháború előtt világ­szerte ismert volt. 1925 ben Moszkvában két novellásítélete jelent meg a ,Doni kozákok*’ és J.A kék sztyeppftM . Hírnévét azonban főműve a „Cserdes Bon” alapította meg. Ez a h*t- l tans mű, mely csak Tolsztoj Pop „Háború és békéssével ka­rcnsítható öss­ze, a doni kozákok életét tükrözi. Solohov 14 évig dolgozott ezen az ötkötetes mán­ián, mebből négy kötet ma­­gyar nyelven még a második vi­lágháború előtt mégsehert. Az ötödik kőtárt, csak a közelmúlt­­ban fordították le magyar nyelv *n. Maldhov Grisa alakja ma már bevonult a világirodalomba , Korsu-Huv és Melehov család többi tagjával perfitt. A kozák­ság életét, a forradalom és ellen­­i forradalom korszakában tanusí­tott magatartásuk, a szovjettel szemben elfoglalt ingadozó ál­láspontjukat, a Don-vidék auto­­nomista törekvéseit, az ,,új‘’ győ­zelmet a „régi” felett emberib­ben, megrázóbban még senki sem írta le. Solohov alakjai (Gri­gorij, Axinja, Pentelei, Prokof­­evics, Natália és a többi kozák) a leg­tárgyila­gosabb meglátásai, élesen, gyakr­an humorosan van­nak lerajzolva. A polgárháború eseményeinek lírájánál Solohov Szigorúan ragaszkodik a törté­nelmi igazságokhoz, művészien kidomborítja a háború mögött álló okokat és célkitűzéseket. Solohovnál az élő emberek mellett a természet is személyisé­get nyer. A föld , az eső, a Szél és a virágok cselekvő részt vesz­nek az embereit életében, az el­lentét és a párhuzam a termé­szet élete és az emberi élet kö­zött Solohovnál nem díszítőelem hanem szerves része az esemé­nyeknek. Csak olyan ember, aki — mint Solohov — életét a ter­mészethez kötötte, tudja ezt ér­zékeltetni. Aki Solohov stílusát iletti, al­kalomazmi lehet rá Gorkij híres szavait, melyeket annak idején Gogoly­ról mondott. ..Minden vi­lágos, minden Szó egyszerű és helyén való.” A klasszikus orosz irodalmi nyelvet Solohov sikere­st« egyesítő alakjai különleges tájszólásaival, így nemcsak az eseményeket, hanem az alakokat is művészien domborítja ki. Solo­hov nyelvezete gazdag, színes, mert át tudta venni az élet rit­m­usát és változatosságát. A parasztok értélme nagy re­gényírója különbözik a a többi, haso­nló témával foglalkozó orosz, vagy európai írótól. Még Reymont és Tolsztoj Leo ia úgy mutatják be a parasztot, mint egy primitív, vagy idilikus életet folytató embertípust, aki földszerzésnek rabja és a val­lásos miszticizmusba merült. A világirodalomban» első ízben So­vhov mutatja meg a paraszt igazi arcát, igazi ál­­lá vontját, a földbirtok, a forra dr-Jesn­én az új társadalmi rend­del szemben. Solohovnak a második világhá­ború alatt készült „Gyűlölet" c. regény« magyar nyelve« is meg­jelent már, önkéntesként harcolt­ a fronton. Egy másik színész, Szergej Gurzo, aki Szeljozsa Tyulenin szerepét alakítja, a Vörös Hadse­regbe­n küzdötte végig a hábo­rút egész Budapstig Nona Mer­dinkova pedig, aki Uljana Gro­­rova szerepébe® lép fel, a Ku­ban völgyében mint partizán har­colta végig a háborút A film elkészítése 18 hónapig tartott, amelynek egyh­armadré­szét a film egész kollektívája Krasznoj­­árban töltötte, ahol a regény és Hun főbb jeleneteiben megöröletett hőstettek végbe mentek. A filmet J e® in és Sztalin di­csőséges Komszomol­­ának 30 éves fennállása jubileuma előtt elkészítették. — Meghatottsággal és öröm­mel tele — – fejezte be nyilatkoza­tát Szergej Geraszimov — ajánljuk új művünket a szovjet ifjúságnak___________ SOLOHOV Hogyan készült el az „Ifjú gárda“ című film Beszélgetés Szergej Geraszimoval, a film rendezőjével A szovje­tunió na­­TV mozgókép Bzinkánaj száza­b°n vetítik azt " Csodálatos filmet, arait Alex. Fa­gyejev „Ifjú gárda" című regé­nye nyomán készített Ssorveny Geraszimov rendező. A f­im min­denfelé óriási sikert és fiatal pia® lelkesedést váltott ki a kö­zö­sségből. Scifipl nem mutatko­­zott azonban a film írón, olyan érdeklődés mint Krasznodárban ahol az „Ifjú bárd»­ fiatal hősei megszülettek, éltek és dolgoztak A pompás finn krasznodári Bemutatója előtt a kolhozatok,­­diákok és háziasszonyok h­agU más tömegei foglaltak le élővé télbe jegyeket. A krasznodári kulturotthonban a nézők sorai­baa ott találhattuk a ..szá­da*' fiatal hőseine­k barátait és közeli rokonait, valamint a „gárda” két életbéli maradt hősét, Rudi Jurk'nt és Okra Vanív­át. A be­­nt utaló előadás után a nézők tá­­viratokat intéztek Sztálin gene­bi­lisszimuszhoz, amelyben a koszi­netüket fejezik ki a Kommunista Pártnak és a szovjet kom­ány irak e megrázó és tanulságos film elkészítéséért. A film, a­ „Ifjú gárda ’ elnevezést föld alatti ifjúsági szervezetnek, s Pémet-i-Siszta megszállás nehéz iddei alatt a Donec-medencébt® véghezvitt példátlan hőstettei­ről beszél. A „Vörös és Hág” című lap­nak adott hosszú nyilatkozatá­­ban a fdm rendezője, Szergej Geraszimov elmondotta, hogy a Fagyej­ev regénye nyomán ké­szült film alakjainak megszeg­é­­lyesítőit olyanokból választották ki, akik résztvettek a német be­tolakodók elleni honvédő hábo­rúban, így Vlad­imir Ivanov a fiatal színész, aki Oleg Kosevot alakítja már 16 éves korában 5101 előad­óterem mökSSK az idén a­z orosz szovjet kúztársaságt. Kimutatások szerint, az Orosz Szovjet Federatív Köztársaság kolhozaiban az idei év telén több, mint 22.000 klub és 80000­nél több falusi olvasó ot­hon fog működni. M®den klub mellé előadó termet is létesítenek. Így például Rijaz­s vidékén, a falusiak részére 336 előadó ter­met létesítettek. Az előadásokat tanárok, aigronomok, valamdrt a mezőgazdaság gépesítésében jár­tas szakemberek tartják. Tervbe vették, hogy a téren az Orosz Szovjet Köztársaság te­r­ü­let­én 5.000 falusi előadóter­met létvízítene._______ A kolozsvári Állami Magyar Népopera tagjaiból alakult szimfonikus ze­nekar kedd este mutatkozott be Kolozsvár román és magyar ze­lses ked­velőinek nagy sikerrel. Hatalmas fe­ladatot vállal ma­gára a zenekart vezénylő Anton Ciota karnagy, a lasi fillstrmoni­kusok vezetője. Nagy pedagógiai érzékkel az ország minden tájá­ról összeverődött zenészekből zenekart teremtett, így a zene­kar sikeres bemutatkozása el­sősorban az ő érdeme. Természetesen a hangverseny­nek hiányosságai is voltak. Itt mindenekelőtt a rossz fúvósokról kell megemlékeznünk, akik külö­nösen Csajkovszky IV. s­zimfó­niájában jópárszor melléfogtak. A szinfónia előadása egyébként sem van tökéletes. A műsor második részében Zsurfon Péter, a Marosvásárhe­lyen is közismert hegedűművész a hangverseny sikerült Száma­ként Bach: A-moll hegedűverse­nyét adta elő zenekari kísérettel. Kodály Zoltán: Marosszéki tán­cai­nak, valamint Enescu: A ro­mán rapszódiájáik bemutatása n­a­gy közönségsikert ért el. Kormányunk által létesített Magyar Népoperánk h­írrrfóni­­kus zenekara megfejel a kívánni rratnak és biztosítéka az erdé­lyi magyar zon-kultúra további fejlődésének. (V.) A moszkvai filharmonikusok tervei a induló zenei idényre A most induló idényra a m­oszkvai filharmonikus zenekar bérletrendszerű sorozatot hirde­tett, mely­et a klasszikus zené­nek szentelnek. Beethoven művei­ből állítanak össze egy hangver­síit­ó sorozatot, egy másikat Ch­o­pin műveiből, míg Johann Sebas­tian Bach híres 47 prelűdje és fugája külön sorozatban szere­pel. Az orosz klasszikusok soroza­tán­ak élén Csajkovszkij, Rim­sz­ki Korzakov, Glinka, Borodin, Mus­zorgszkij, Tane­jev, Rachma K­inov és Szkrijabin szerepelnek. Csajkovszkij „Olasz capricio”­­ja, valam­int első zongorakon­certje az orosz közönség által legkedveltebb műsorszámok kö­zé tartozik. A közelmúltban mutatták be Szergaj Vaszile­nka V. szimfóniá­ját. Vaszilenka a szovjet zene­sgerződ idősebb nemzedékeinek tagja, fiatal korában Csajkovsz­kijtól és Rimszki Korzakovtól in­dult. Most bemutatott szerzemé­nye nagy érdeklődést váltott, ki Moszkva zenei köreiben. Az új zeneművek közül, me­lyek az idén kerülnek bemuta­tásra, elsősorban Józus T­olla­u- Kolpa litván zeneszerző .Carta­ta Sztáliniját előzi meg rég.V érdeklődés. Litván né^1-­ é.nál ra épült fel Itt a « „-rm, v Litvániavan óriási nejtóz, tuaég­nek örvend. A mű szöveget Sat­raeja Neros Sztai'ndijas iává® irói is állított« össze. Dimitri Sosztakovic« tanított^ nyáriak. Zsűri Levitin-n©K. aj ..Haza” című oratóriumát Szin­­­tén első előadásban mutatják, tol­­y­ közeljövőben. Sosztakovics, akit tíz év elején számos zeneszerzőtá­rsával­ együtt szigorú bírálatban répal­­tette a formalista irányzata­ miatt, az új álé lybc® a/ gárda’* című filmhez írt k­érők­ zenéjével szerepel. Bemutatóra fog kerülni Niko­láj Mjjaskoszkij orosz témákra írt szimfóniája, továbbá Ssev­eh Prokofitev, Zsűri Szapaj­in­a-a toli Alexandrov, Re­n *o­ d tÜkör, Aram Hac-Turián szovjet ter­v szerzők új munkái is E Sz­..zőls közül az elmúlt idő­kben­ lvl­kovszkij híre® V. I*s­im­fóniájávaL Hacsaturián és Prokofiev zonga­­rakoncerttel. Glier „Zunorozsir c. szinfonikus költeményével Sza­harin pedig a „Kantáta a kulikov romai mezőn” című n­­vév­el már szerepeltek a moszkvai filharcno­k■ikusok műsorán. Olvassunk, táruljunk ! I. SUR. A jelzőtüzektől a rádióig? Különös ciml A tisztáson vidám­n­an ropog a tábortűz. A szolid­ sarkában pedig szerényen men : húzódik a hangszóró. Mi közük­ van egymáshoz? Milyen kapcso­lat látszik közöttük? Ez a k­önyv éppen a tűz és a Hangszóró kapcsolatairól 376). — „­Így kezdődik a könyv, me­lyet I. Sur irt és amely ..A jelző tüzektől a rádióig” címmel az Orosz könyv ,képszerű tudo­­m­ány’sortto­­t« egyik köteteként jelenik meg. Valószinűleg mindannyian hal­lottak olvasóink közül az ..élő telefonról, mely nem volt más. Mi­int egymás mellé felálított em­berek hosszú sora, akik egymás­nak mondták a hallott szót, és így juttatták el a parancsokat a régi háborúkban rendeltetési he­lyére. Ez volt a hírközlés első, legegyszerűbb módja. A fejlődés egy magasabb fo­kán, már a rvonge arnbem ht®v got dobbal helyettesítették, és az afrikai őslakók kidolgozták ■ „dobábécét­". A harcászatban­rzt azonban nem gyakorolhatták, mert az el­ler­ség is­megt hallhatta a jelzése­ket. Áttértek a tűztáviróra, majd bevezették a fáklya ábécét A könyv ezután ismerteti az első posta keletkezését, majd részletesen beszámol a postaga­lambról, mint élő hírvivőről. Igért, a hírközlés ennyire bo­nyolult és nehéz volt régi®. Az út, ammely az „élő telefontól” a gépek háborújáig vezetett hosszú és nehéz volt. Ezt a nehéz és egy­úttal rendkívül érdekes ttet írjat le búr könyvében. Behatóan fog­lalkozik a Szerző az elektromotír­sággal, ennek felfedezései­vel. • Bolféle telefonnal, a hangot, mik­­roszkóppal és Alexa­nder Stepano­novic Popov rádióállomásával ismertei a rádió feltalálását, majd­ a kofflov harmadik fe­jtízerében a­ háborúban alkalmazott híradás­ról beszél. Nagyon érdekes a könyvnek­ az a része, melyben a h«rcász8® fejlődését ismerteti és leíri» azt a pillanatot mikor 1342 b.*»­ a spanyol csapatok ostromolták­ az araboknak a Gibraltár Szőtt­* partjon fekvő Algecims nevű vi­tát. Ekkor a vár falán furcsa’ cső jelent mely hirtalan tíz nyelvet öltött fel első puska volt) &3 vasgolyót köpött a si­nyolokra, akik azt hitték, hogy az ördög segít az araboknak. A könyv érdekes és tamrf»A eoa h nandeuki h toomuq olvas hatja. cz Katalán koldusdal (xv. század) Japen, Szóm Jan. JehSpve és Tdixár tjö, sántán, bénán, süketen és vakon járunk koldusdalvafckal lidzrdbh­a*xra jeges telekben s iz­ó nyárnapon. Ágyunk a kő, a könny a feleségünk, borunk és ár­ok, ételünk a sár, de néhanap egy boldog házhoz érünk, hol a szakácsnő bő moslékra vá­r. Il­yenkor csak zabálunk és böfögve iszunk, s aztán, sok neg­eszelt bolond, bénán bálázunk s elmondjuk r­öhögve, hogyan rohadt le orrunkról a cs­ont. D­e ha olyan kérünk, hol kidobnak, s ahol kenyér helye­t rúgást ka­punk, onnan némán megyünk tovább s titokban a falra egy keresztet mázolunk. Tovább megyünk a vég­eiért világnak, s megdöglü­nk­ egyszer egy vén c*ür «Vd s f'Tgek undorodva megzabálna­k, de a kereszt a házon ott marad. 8 effy vak, lámpá'lan téli éj9Za '’ iban lesz egy barátunk még, aki arra tart, s megáll a háznál s körbe jár­ja, s megint megáll s fölggúj:ja­rr.ajj, FALUDI GYÖRGY .fordítása Fiílunnun'lüssak haajtürsínní BrassííNa Bihari Anna higedű­­­művésznő Közrem­ű­­ödis Ék­et (Brassó. — Tudósítónktól) A bussói filharmonikus zunckar I október havi műsorán Mor­rt,­ Bach, Haydn muvm szerepeltek,. A F‘g-*ro nyitányt a fültöriiM»* aikusok jó betanulásában Kid­v­le­scu Dinu karna­­­v eleven v*-i zénylésével a . azadvott «iker*- rel adták elő. Bach hegedühany versenye volt, a következő szám Bihari Anu*, előadásában a tilbannonikusi zenekar kíséretével. A miúvésznő ■a adagio®ál valóban elmélyülő- 3­ évet adott, a mű kezdeti alleg­ro és befejező részében »zooboái elmáryoló ernő elhalványult. A­­ zenekar ebben a ztvamuben erőteljesebb szerepet kap a si­lóval szemben, de » zenekar sem ■ülta azt, amit a közönség várt tőle. Haydn Oxford s­zimfóniája tel­jes sikerű volt. A filharmonikus­­ok egyik legjobb sikerüket arat­­ták ezzel a darabbal, melyet hosszú ideje nem játszottak és mostani előadásukkal bizonysán­got adtak ann­ak, mennyit fejlőd­tek utóbbi időben, főként Szinp­­le és árnyaló községben.(n, no.

Next