Szabad Szó, 1946. június (3. évfolyam, 121-144. szám)

1946-06-06 / 124. szám

Csütörtök, 1346 juntus 63 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Tind­jvaro­s, Merczy-utca. • Victoria Szövetkezet központi irodája volt helyiségében. Telefon 65-74. Előfizetési ár: helyben kézbesítéssel és »«fé­ken címszalaggal egy hónapra 6000 lej. Laptulajdonos a CORVIN Lapkiadó R.-T. Timis-Torontáli törvényszék bej. száma 58. (Dos. No. 934/1938) Örzse néni tisztelt és becsült személy Gátalján. Ami ma­gyar ügy, abban benne kell lennie. Nőmozga­lom vagy iskolaünnepély, az ő közbejötte nél­kül nem sikerült, de ott is rugalmasan helyt áll, ahol különben férfire volna szükség. Kedves alakja ő a Magyar Népi Szövetség világának, amolyan mindig jókedvű vonzó erő, talán Kossuthék szabadságharcában lehettek ilyenek a fáradhatatlan markotányosnők. Gyűléseken is rendezvényeken legelsőnek jelenik meg s a­­hol tenni kell, Örzse néni nyomban jelentkezik. Sűrűn kell szólni igazságos ügyben, vagy ahol bátorítani kell, ott is ő lép elő és egybefont, szép beszéddel magyaráz, mintha a szónoklat kenyere volna. Dolgos életű, világos fejű asz­­szony­­, hogy paraszti munkát végez, nem azt jelenti, mintha nem volna tisztában a legbo­­nyolultabb bevétel-kiadás műveleteivel. A de­mokrácia láttatása, a szabadságjogok kivívása, — ez a legnagyobb gyengéjel Ha a dolgozók szabadságáért tenni kell, örzse nénit senki sem éri utól, szívvel, hanggal vagy akár lábbal! Ha érzi, hogy testvérre lelt, szelídre, mosolygósra változik komor ábrázata, de jaj annak, akit örzse néni kivet a szivéből. Most múlt hatvan­­ éves, de ahogy megfigyeltem, úgy áll a fában, hogy a demokráciánk vele üli meg ezüstlako­dalmát. S, hogy a közszeretet reárakta „Örzse nénin“ túl a hivatalost is eláruljam: Sárfi Fe­­rencné, Csörgő Erzsébet a neve. Az isten sokáig éltesse! S. Gy. FELHÍVÁS ELŐFIZETŐINKHEZ ! Tisztelettel felhívjuk azokat az előfiz** tőinket, akiknek előfizetése lejárt, hogy a további előfizetések díját kiadóhiva­­talunknál sürgősen rendezzék. — A MAGYAR NÉPI SZÖVETSÉG PÜN­KÖSDI MATINÉJÁN, vasárnap délelőtt n órai kezdettel, színvonalas művészi műsor ke­retében két élénk érdeklődéssel várt irodalmi előadás is elhangzik. Lázár József a nemrég Párizsban elhunyt neves román költőről, Ilarie Voroncáról emlékezik meg, I. Kubán Endre pedig Ady Endre és Isac Emil kapcsolatairól beszél, a népek közeledését és testvéresülé­­sét szolgáló haladószellemü irodalmi szemlélet tükrében. Külön érdekessége lesz a matinénak több ismert román költő (Corbea, Beniuc, stb.) műveinek előadása, a legjobb magyar műfordí­­tásokban. — A NÉP­VÉDELMI EGYESÜLET UJ NAPKÖZI OTTHONÁNAK FELAVATÁSA (Temesvár). Ünnepélyes keretek között avat­ták fel a Népvédelmi Egyesület Odobescu-utcai napközi otthonát, amelyet a hősi halált halt S­­­o­­­c­u Aurel őrvezetőről neveztek el. A fel­avatási ünnepélyen a Népvédelmi Egyesület nevében Gherghiu I. dr., a hadsereg részé­ről pedig Popovici őrnagy tartott beszédet. — UJ TAGOK A PEN-KLUB MAGYAR ALOSZTÁLYÁBAN. (Kolozsvár). A romániai Pen-klub magyar alosztálya a legutóbb gyűlést tartott, amelyen megjelent Cioculescu Ra­­­du, a romániai Pen-klub főtitkára. A jelenlévő tagok számbavették az élő tagokat, a törlendő­­ halottakat és eltávozottakat. A gyűlés ez után rátért az új tagok behívására. A behívottak kö­zött szerepel Balogh Edgár, Gaál Gábor és­­ Nagy István, akit a háború előtt a klub tagjai közül „kifelejtettek“, továbbá Aszódi János, Asztalos István, Bányai László, Benedek Mar­cell, Déznai Viktor, Hegyi Endre, Horváth István, Jancsó Elemér, Jánosházy György, Jé­­kely Zoltán, Jordáky Lajos, Kiss Jenő, Kovács György, László Gyula, Létay Lajos, Marton Lili, Méliusz József, Szabédi László, Tavaszy Sá­ndor, Varró Dezső, Vita Zsigmond és Zol­­nai Béla. URANIA-MOZI Előadások: 2­0, 4..1.30, 7. .i,i mi huhuu i­mm 8.30-kor. Távbeszélő 24-15 A legnagyobb amerikai kalandor-film: Gunga Din Írszabadság magyar emlékének áldozott a bánsági írók Szervezete lelkes irodalmi ünnepség keretében Temesvár. A Bánsági Magyar Írók Szer­­vezete vasárnap délután mutatkozott be a kö­zönségnek a Magyar Népi Szövetség székhá­­zának nagytermében, felejthetetlenül szép irodalmi ünnepség keretében. A elő­adást a szabadság magyar költőinek szentelték, akik halhatatlan időszerűségükben elevenedtek meg előttünk. A Bánsági Magyar Írók Szerve­zete nevében Kubán Endre üdvözölte a kö­zönséget. Kifejtette a szervezet megalakulásá­nak szükségességét és célját, majd közvetlen megkapó szavakban juttatta kifejezésre, hogy az írók közössége a legszorosabb kapcsolatot munkálja a néppel s mindig a kulturális hala­dásért, a demokratikus felemelkedésére fog harcolni. BATSÁNYI JÁNOS A nagy tetszéssel fogadott bevezető után Markovits Rodion tartott magvas előadást Batsányi Jánosról, a szabadság első magyar költőjéről. Megrajzolta hűséges alakját, meg­rajzolta a kort is, amelyben Kufstein rabja ví­vódott, harcolt. Szavai nyomán tűnt idők fele­­désrétege alól kis időre ismét előtűnt, új fényt öltött a régmúlt s a hálás emlékezés, amelynek világosságában láthattuk meg a szabadság gon­dolatának e rettenthetetlen, lánglelkű harcosát. Péter János a régi költő két versét öntötte újra friss, életmeleg színekbe. Az írói délután kitűnő vendége Bojinca- Kulcsár Juliska Petőfi Sándornak Antalffy által megzenésített "Reszket a bokor" című költeményét énekelte elragadó bájjal, ragyogás-­­sal, majd később Petőfi-Káldy Gyula: „Hull a levél a virágról" című költeményét hallhat­tuk teljes szépségében. A közönség szűnni nem akaró tapsviharral ünnepelte a nagyszerű mű­vésznőt, akit Kurtág György kísért zongorán, finomsággal PETŐFI SÁNDOR Annyi Ádám Petőfi Sándort méltatta. De mindenekelőtt feltette a kérdést, hogy melyik Petőfiről beszéljünk? Az ismertről-e, vagy az ismeretlenről? Mert a személyi azonosság elle­nére is két Petőfi létezett. Egy hivatalos és egy igazi Petőfi, Anavi Ádám költői szépségű előadásában, vaslogikával mutatta be az elsik­kasztott Petőfit és azt különösen a Kossuth-Pe­­tőfi párhuzammal tanúsította. Petőfi: „Egy gon­­dolat“ és a „XIX század költői" című versét Ba­kos László szavalta gyújtó hatással, Péter Já­nos pedig a­ „Nép nevében" című versét sza­valta. A föld morajlását éreztük előadása nyo­mán, majd mintha Petőfi szava izzott volna a légben. ADY ENDRE Kulcsár Sándor Ady Endre méltatójában mindenekelőtt arra utalt, hogy a Romániában élő magyar nemzetiségnek sok százezres rétegé­hez sokszor Adynak még csak a neve se jutott el. Éppen ezért most meg kell magyarázni, hogy Ady ugyanaz volt kora magyarságának, aki Petőfi a száz év előttinek Csakhogy Petőfi a valóságos forradalom előkészítésének és har­cainak volt poétája, míg Ady a szükségszerű, de eljövetelében késlekedő forradalom utáni vágyódásának adott hangot. Ezekből a gondo­latokból kiindulva a költő lelkiségének tökéle­tes portréját adta az előadó. Jeremiás prófétája volt Ady Endre nemzetének s nagy átfogó sze­­retetében harcosa az egész világ szabadságának. Ezt a képet kaptuk Kulcsár Sándor előadásá­tól, aki népéért vérző örök nagy szerelmében mutatta be az igazi Adyt. A költő legszebb verséből szavaltak megrendítő erővel: Péter János, Bakos László, Szuits Olga, a leggyengé­­debb Ady-verseket fakasztotta virágba, átszel­lemült finomsággal. JÓZSEF ATTILA Szimonisz Henrik József Attila mártíri­ életét, vértanú­ halálát támasztotta fel. És ahogy mindezt elmondotta, egyre élőben, megfoghatób­­ban magasodott fel előttünk a proletár költő alakja, akinek szenvedései már szinte a való­színűtlenséget súrolják a felszabadulás per­spektívájából. Életében nem kapott elégtételt a sorstól, de költészete diadalra jutott, s most a haladást fogja szolgálni ez a költészet s a né­pek testvéri együttműködését. Ezt világí­totta meg kitűnő előadásában Szimonisz, ami­kor igazságot szolgáltatott az életében annyira üldözött költőnek. Borsós Rózsi három József Attila-verset szavalt. Gyönyörű előadása méltó illusztrációja volt a mondottaknak, s még kö­zelebb hozta szívünkhöz a költőt. Péter János a Fiatal életek indulóját szavalta tisztás nemes értelmezésben. Ezzel a Bánsági Magyar Írók Szervezete megkezdte munkáját és elhatározott szándéka, hogy lankadatlan buzgalommal szolgálja most már állandóan az irodalmat s a demokratikus felvilágosodást. FLANEUR. Törvény a népbíróságok működésének meghosszabbításáról Bukarest (Rador) A népbíróságok működésének meghosszabbításáról szóló törvény valószínűleg mindössze 20 napra lesz hatályos a folyamatban lévő perek letárgyalásán. A többi háborús bűnö­sök ügyének kivizsgálását és a felettük való ítélkezést a­ büntető táblák hatás­körébe utalják. Az új törvény azonban kimondja, hogy ezeknek a pereknek is legkésőbb szeptember 5-i be kell fejeződ­­niök. a angol-magyar fizetési egyezmény Budapest. — A magyar rádió jelenti: A magyar minisztertanács a napokban fogja tárgyalni az angol-magyar ideiglenes fizeté­si egyezményt, amelyet hosszas előkészítő ta­nácskozások után sikerült megkötni. Az egyezmény értelmében Anglia törli Magyar­­országot az ellenséges államok jegyzékéből, amelyekkel a külkereskedelmi forgalom fel­vételét eltiltották. Az egyezmény megterem­ti a bank- és áruforgalmat s kedvező rendel­kezések biztosítják Magyarországnak azt a jogát, hogy kereskedelmi és pénzügyi érde­keinek biztosítására megfelelő szerveket építsen ki Angliában. — A BÁNSÁGI MAGYAR ÍRÓK VÉG­VÁRON. A Bánsági Magyar Írók Szervezete június 9-én, pünkösd első napján este Végváron irodalmi előadást tart. Az irodalmi estélyen Markovits Rodion, Lázár József, id. Kubán Endre, I. Kurbán Endre és Szimonisz Henrik verseikkel és novelláikkal szerepelnek. Temes­vári Gitta énekművésznő és Kurtág György zongoraművész ének- és zeneszámokkal tarkít­ják a műsort. — PÜNKÖSDKOR : MAGYAR NÓTA­DÉLUTÁN. (Temesvár). Hangulatosnak ígér­kező és máris élénk érdeklődéssel várt néphang­versenyre kerül a sor pünkösdvasárnap délután a Magyar Népi Szövetség székházában. „Piros pünkösd napján" — gyűjtőcím alatt a legszebb dalokat gyűjtötte színpompás csokorba a ren­dezőség. Közreműködik: Bayer Géza, Egyed Jolán, Kovács Juci (énekszámokkal), Rácz Guszti és cigányzenekara, a MNSz. józsefváro­si férfidalárdája, a Székely Alkalmazottak Énekkara, a katolikus fiúgimnázium ének- és zenekara, valamint egy régi népi játék előadá­sával („Pünkösdölő") a zárdai leánygimnázium növendékeinek egy csoportja. Egyéni műsorszá­­mokkal szerepel még Bálint Kató (zongora), Crisan Pál (tárogató-szóló), Jónás Jenő (cimba­lom-szóló) és Toll Ferenc (cselló-szóló). A va­sárnap délután 4 órakor a MNSz. központi székházában kezdődő nótadélutánra műsor má­tól kezdve kapható a MNSz. városi titkársá­gán és a Szabad Szó­­ kiadóhivatalában. Csak korlátolt számú férőhely áll rendelkezésre, ezért kívánatos a belépésre jogosító műsor elő­zetes megváltása. A MAGYAR NÉP­­ SZÖVETSÉG HÍRE! A VÁROSI INTÉZŐBIZOTTSÁG június 6.-án, csütörtökön d. u. 3 órakor tartja szokásos havi ülését a központi székházban. — A MAGYAR IGAZSÁGÜGYMINISZ­TER PÁRIZSBAN. (Párizs). Gouin francia köztársasági elnök kihallgatáson fogadta a francia fővárosba érkezett Riesz István dr. ma­gyar igazságügyminisztert, valamint Auer Pált, Magyarország új párizsi követét. — SZEGŐ JULIA MA GYERMEKDALO­KAT AD ELŐ. Szegő Julia aki ma, június 5-én, szerdán délután 5 órai kezdet­­tel a gyermekeknek ad elő gyermekdalokat és mesélni fog nekik Mozartról és Bartók­ról, a következőket mondotta: A népi szel­lemű nevelés zenei eszményi a tömegek fel­emelése. A zenei nevelést a kis gyermekkor­ban kell megkezdeni. A zene alapja az ének az emberi hang, mely mindenki számára adva van. Jó zenét kell nyújtani a gyer­mekeknek a gyermek-hangversenyek alkal­mával és énekeltetni kell velük gyermek­­népdalokat, hogy élményszerű­en találkoz­zanak a zenével. Ebben a szellemben­ folyik majd le Szegő Júlia előadása ma délután a MNSz székházának nagytermében.­­ A MNSz GAZDASÁGI BIZOTTSÁGA részéről megrendezendő mezőgazdasági kiállítás rendező bizottsága megkezdte működését. A kiállítással kapcsolatosan a ren­dezőbizottság a MNSz központi székházában ügyeletes szolgálatot tart minden nap délelőtt 10 és 11 óra között a megyei titkárságon. Szabad Szd A bukaresti Opera főigazgatója a magyar köztársasági elnöknél Budapest. Tildy Zoltán magyar köz­társasági elnök kihallgatáson fogadta Egi­­zio Massini főigazgatót, a bukaresti Operaház főigazgatóját és hosszasan, szí­vélyesen elbeszélgetett vele a román-magyar kultúrkapcsolatok várható fejlődéséről. Miért mondott le Stettinius? Washington. — Truman elnök, miután Stettinius kijelentette, hogy sem­­miképpen­ nem vonja vissza lemondását, filmetette Stettniust a Bi­ztonsági Tanács-­ ban betöltött amerikai főmegbízotti tiszta­ség alól. Az amerikai rádió jelentése szerint Edward Stettinius írásban benyújtott le­mondását azzal indokolta, hogy feladata, „az Egyesült Nemzetek Szervezete megal­­legkésőbb szeptember 5-ig be kell fejeződ­­dött. — ESZPERANTÓ NYELVTANFO­LYAMOT nyit a MNSz. A tanfolyamra je­lentkezéseket elfogad a városi szervezet tit­kársága (központi székház, földszint jobb­ra, Mándy Irén). ­ BÁNÁTUL Zenebarátok Fu­har- I­monikus Egyesülete :: Temesvár iliiiitimi [Június hó 8-án, szombaton déután ] tél 7 órakor a zenekonzervatórium új [ nagytermében Ungureanu­ utca 1. sz. [ alatt városunk szülöt­te. ] Bánát Gábor hegedűművész egyetlen szigorúan zártkörű­­ bucsu-hangversenyét­­ rendezi. — A művész hosszabb időre­­ hagyja el az országot, miután Barett n New-yorki impresszárió útján — aki a [ Columbia Broadcasting Corporation ] hangversenyeit is rendezi — egy Egye­­­­sült Államokban tartandó hangverseny­­- körútra kötött szerződést. [ Zongorán kiséri Földvári Ernő [ A névre szóló meghívók kaphatók: [Russo J. A., a Bana­ul Filharmonikus [ Egyesület főtitkáránál, Regele Ferdinand­­s körút 4. Telefon 25-57, d.u. 3 —5 között, [ Mentor-Moravetz papirüzletben Borgida [ Sándornál, Belváros, 10 Mai­ utca, [ Brauch Brúnó, a Bánátul Filharmonikus­­ Egyesület igazgatójánál, Brediceanu­ u. 2.­­ 111. emelet. Telefon 15­46. d. e. 8­2-ig. •«uUHmnmiHittimittiHtitiMiitnitmmtMimiiiHMiHiMttiiivNiMdiiaj

Next