Szabad Szó, 1968. július-szeptember (25. évfolyam, 7267-7337. szám)
1968-08-28 / 7316. szám
Pontosan húsz esztendővel ezelőtt — 1948 augusztus 28-án — jelent meg ezeken a hasábokon a Markovits Rodiont búcsúztató nekrológ. A Itala, amely korán (ez év júliusában lett volna nyolcvan éves) és váratlanul jött, nemcsak egy mozgalmas, sikerekben és megpróbáltatásokban egyaránt bővelkedő író életére tett pontot, hanem hosszú időre kiszakította annak műveit az irodalmi közélet lüktető áramköréből, ráborította a felejtés sűrű feketeségig fátylát . . Közel két évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy kiássák a megmerevedő porréteg alól a Szibériai gamniont, a Sánta farsangot, a meseszépségű és melegségű novellákat, hogy felfedezzük újra a magunk számára a sajátos tehetségű, riporteri svádájukat akinek minden sorában úgy sűrűsödik a két világháború korának bombafüstös, vérszagú, embernyomorító levegője, a szülőföld, az avasi táj szinessége lakóinak embersége, mint tiszta lencsében a lángoló napfény . . . Krónikás volt a szónak tágabb és szűkebb értelmében is. Munkássága, tiszta objektivitásra törő írói magatartása, emberi megingásai már első regénye megjelenése után a viták pergőtüzébe kerültek. Voltak, akik irigykedő elfogultsággal kérdőjelezték meg könyvének, a Szibériai garnizonnak minden értékét, megtagadva s visszájára fordítva szembetűnően valós erényeit is, ezzel szemben a másik oldalon hívei a „korunk legnagyobb írója“. ..hírneves tollnok“ jelzővel illették, szintén alaposan túlozva, az író nevét. Markovits Rodion Marosvécsre való meghívása, s a „szent berek“-ben való megjelenése kapcsán robbant ki valójában, a később egyre inkább elmérgesedő Korunk és Erdélyi Helikon vita, amelynek során alapjaiban különböző társadalmi és irodalompolitikai nézetek csaptak össze egymással. Sok más tényező mellett ez a vita — Gaál Gábor, Kuncz Aladár és Kós Károly éleshangú cikkei — nagymértékben hozzájárultak Markovits Rodion későbbi elszigeteltségéhez, egyedül maradásához. A könyvét több cikkében is pozitíven értékelő Korunk elfordult tőle marosvécsi megjelenése után, míg a Helikon körét maga tagadta meg, mert mint írta, nem volt ínyére a Kemény-bárók kastélyá- nak árnyékában folyó irodalmi politizálgatás ... A munkái, egyénisége feletti vitázgatás tüze még fel-felizott az évek során, s az ellentétes vélemények, ha a helyzet megkövetelte hangfogóval is, jelen vannak az említett nekrológban is. Árnyékuk kisért az újrakiadásokat követő krónikákban is. Vidéki író volt Markovits Rodion? Az. Amennyiben vidéki városnak számított. Szatmár és Temesvár, ahol újságírói tevékenységét kifejtette, Bukaresthez, s a romániai magyar szellemi életet némiképpen irányító Kolozsvárhoz viszonyítva. S amenynyiben provinciális volt az erdélyi magyar irodalom a különböző izmusok megteremtésével viaskodó, a kor nagy problémáival egyenesen szembenéző, vagy azoktól sarkalatosan elforduló európai irodalomhoz képest. Világhírű író volt? Az. Könyve rövid ■idő alatt tizennégy nyelven jelent meg. Valósággal falták a legeltérőbb nemzetiségű olvasók az első világégés embert elaljasító következményeinek ezt a megrázóan hiteles krónikáját. Világhírűnek kiáltották ki a berlini Ulstein Verlag hatalmas transzparensei, a londoni Daily Mail éles címeit, S a Siberische Garnizon nem kerülte el néhány esztendő múlva, a Hitler-cenzúra figyelmét sem, mert 1933-ban ott szerepel az indexre helyezett, máglyahalálra ítélt könyvek listáján. Erich Maria Remarque Nyugaton a helyzet változatlan. Henri Barbusse Tűz és Gladkov Cement című regényével egy sorban Markovits Rodion zsenialitása abban állott, hogy az aránylag elszigetelt kisvárosban, Szatmáron is, rá tudott tapintani a kor igényeire mondanivalóra és formára. A háború és az azt követő hadifogság élete legnagyobb élménye volt, kéznél volt a téma, de ő a burjánzó háborús irodalom más termékeivel ellentétben mélyebb csengést tudott adni annak egyetemesebb hátteret. Itt nem egy ember tragédiájáról van pusztán szó, hanem a humánum legádázabb és kegyetlenebb meghurcolásáról. Riportregényt írt, akkor, amikor ez a forma még nagyon modern és újszerű volt. A dolgok el nem irodalmasított, közvetlenül ható hiteles feltárása akkor még nagyon is merészen hatott, s jelentős mértékben hozzájárult a váratlan és szenzációs sikerhez. Olyan könyv volt, s az ma is, amely az emberi lélek legmélyebb orgonasípjait szólaltatja meg. A folytatásnak szánt Aranyvonat, bár nem egy részlete valóban remekbe sikerült, megejtően emberi és cselekményében izgalmas, nem egészében éri el a Szibériai garnizon szintjét, mert az események feltárásában, a viszonyulások elemzésében meg-megtorpant az író, a merészebb, rázósabb dolgoktól vissza-visszatáncolt, érzik a könyvön: úgy írta egymás alá a szerző a sorokat, hogy közben állandóan ott tartotta szemét a kiadó kezén, s annak ízléséhez igazodott. Harmadik regényében, a Temesváron írt, s a Temesvári Hírlap oldalain folytatásokban megjelent Sánta farsangban újra Markovits Rodion igazi tehetsége mutatkozik meg. Pokoli színekkel mutatja be a háború érmének másik oldalát, a torz hinterlandot egy falu, az avasi Kisgérce megváltozott törvényű és új szokása mindennapjainak nem mindennapi zajlásában, eseményeiben. Farsangot ülnek a sánták, a testi és lelki nyomorékok, ők az urak a hivatalok s az asszonyok felett, mert az egészségesek elmentek az esztelenségbe, meghalni számukra idegen és megfoghatatlan célokért. Markovits ezen fordított rajzát olvasva a háborúról, ma is hideg verejték ül ki az ember homlokára. Mozgalmas volt az író élete. Alig tizenhat esztendős, mikor vezércikket jelentet meg a szatmári újságban, aztán jönnek a pesti diákévek, a jogi előadásoknál jobban érdeklik az ifjút a századdal megújuló irodalmi mozgalmak. Cikkeket jelentet meg a Népszavában, a Fidibuszban, a Magyar Szemlében, kapcsolatba kerül Kosztolányi Dezsővel, Karinthy Frigyessel. Csáth Gézával, közvetlenül a háború kitörése előtt lapot alapít Virradás címmel, amelynek munkatársai közt ott találjuk SzíniGyulát és Somlyó Zoltánt is. Aztán jött a behívó, a galíciai harcok, a hét esztendős hadifogság, ahol tovább kitartott az újságírói hivatás mellett — lapokat irt és szerkesztett. Hazatérése után Szatmáron nyit ügyvédi irodát, de nem sokáig űzi mesterségét, belép a Szamos szerkesztőségébe, s elvállalja a kolozsvári Keleti Újság máramarosi tudósítását. 1926-ban kötetben kiadott novellái — ismét találkoztam Balthazárral —, nem keltenek különösebb feltü-* ' nést, hogy aztán a negyven esztendeje megjelent Szibériai ■ gar-' nizon meghódítsa a világot... 1931 január elsejétől szerződött a Pogány László szerkesztette Temesvári Hírlaphoz ,és itt dolgozott a lap megszűntéig. A második világháborút megelőző években hangja elbizonytalanodik, kevesebbet ír, de néhány jegyzetében igazán élesen száll szembe az embertelen, fajgyűlölő hitleri politikával, a Reb Ancsli és más avasi zsidókról szóló széphistóriák pedig az író tiltakozása, szolidaritásának beszédes kifejezője. A felszabadulás után újra kezébe veszi az újságírói tollat, megújult hittel és erővel szinte naponta írja lelkes beszámolóit, jegyzeteit a születő, önmagára találó új életről, annak különböző vonatkozású megnyilatkozásairól. Újabb regény írásához kezd, el is készül a Halott hallgatott első fejezeteivel, Szegény Rodion címmel meg szeretné írni önéletírását, amikor megviselt szíve egy derült augusztusi napon felmondja a szolgálatot... Ma örömmel nyugtázzuk a Szabad Szóban , amelynek négy évig egyik legtermékenyebb munkatársa volt, hogy kiadóink jóvoltából Markovits Rodion újra hozzánk talált. Szekernyés János Vidék és világhír Markovits Rodion halálának 20. évfordulóján *•L XXL hanga délben kettőkor jön ki Cindea ezredestől — a főnöktől —, ahogyan beosztottjai nevezték. Elégedett volt. Rábízták a nyomozást s azokat az embereket is megkapta, akik félhivatalosan az ő megszokott munkacsoportját alkották. A főnök nem zaklatta fölösleges kérdésekkel, jóváhagyta addigi intézkedéseit és még csak „pszichológiai módszerére“ sem tett rosszmájú megjegyzéseket. Nem ment már fel első emeleti irodájába. Délután öt óráig, amikor Felicia Turdeannal és Şerban Vasileval kellett találkoznia, volt még egy kis ideje s aludni akart. Megüzente Domidenak, hogy jöjjön el érte délután négykor, majd betért a Cotroceni vendéglőbe és megebédelt. Kevesen voltak ott olyantájt, gyorsan kiszolgálták. Fizetett és már távozni készült, amikor eszébe ötlött valami. Elkérte a panaszkönyvet, keresett egy kevés üres helyet a régebbi bejegyzések között s a következőket vetette papírra: „Remek kiszolgálás, nagyon rossz étel“. Aláírta, bejegyezte a lakcímét, az órát, és három nappal előbbi keltezéssel látta el, hám, milyen könnyű alibit teremteni! — mosolygott magában. Három óra előtt pár perccel érkezett lakására. Levetette cipőit s csak úgy ruhástól végigheveredett a rekamién, abban reménykedve, hogy elszunnyad talán, amig érte jön Daniidé. — Jó fiú — gondolta, miközben sűrű ködként környékezte az álom. — Vajon miért nem nősült meg mostanáig? Lányos ábrázatával bizonyára nagy hatást gyakorol a női szívekre. Vagy talán éppen ezért? ... Furcsa ez a fiatal nemzedék. De mit is tudokén róla, hogy furcsállom őt? Csupán annyit, hogy jól dolgozik és nyomban rángatózni kezdenek a térdei, ha dzsessz-zenét hall. Én pedig öregszem ... Csengetésre ébredt. Domide mosolyogva állt az ajtó előtt, egy nehéz terhet cipelő hordár testtartását utánozva. — Nem álmodott ön sasokat, keselyűt, vagy legalábbis vércsét? — Semmit nem álmodtam. — Lehetetlen. Tudományosan megállapított tény, hogy nincsen álom nélküli alvás. Ha pedig nem emlékszik vissza az álmára, ez azt jelenti, hogy nagyon fáradt volt. — Meglehet. Na és? — Ha ragadozó madarakat látott volna álmában, az illene a helyzethez. — Hogyan ? — Rendkívüli híreim vannak, hanga bement a fürdőszobába, hogy lemossa arcát, Domide fütyörészve várta, ujjával dobolt is hozzá az asztalon. Amikor az őrnagy visszatért, cigarettával kínálta meg, hanga elvett egyet. Megszagolta, figyelmesen vizsgálgatta, mielőtt rágyújtott volna. — Lucky Strike? — Olyasvalami. — Miért szívsz te Domide amerikai cigarettákat? — Elsősorban is azért, mert becsületszavamra jók. Másodszorra pedig a hatáskeltés kedvéért. • — Igazán? És kire hatsz ezzel? — Úgy általában. A sznobság olyan, mint a grippe. Egyeseket csak enyhén fertőz, alig betegszenek meg, másokat viszont leszed a lábukról, valósággal elvesztik az eszüket. Senki nem szabadul meg tőle, kivéve azokat, akik teljesen mentesek a kultúra jótéteményeitől. Az ilyenek nem törődnek vele, fogalmuk sincs róla, mi fán terem. — Jókedvű vagy. — Gyakori Min ez a mi fennkölt korszakunkban. — Nehezedre esne átváltani egy komolyabb hangnemre? — Munkaidőben semmi esetre. — Beszélj. — Jelentem, hogy rájöttem, milyen cigarettát szív Robert Leordeanu. — Nos? — Lucky Strike-t. — Húsz lejt dobtál ki egy csomag cigarettáért? Tudtommal nem szereted az illatosított dohányt. — Szolgálatom idején nem az ízlésemhez, hanem a küldetésem diktálta követelményekhez igazodom. Azt a parancsot kaptam, hogy menjek el a Detrobirea gyárba. Ön az ott előadódható helyzetekre is felhívta a figyelmem. Valóban sokan akartak szóbaállni velem. Nem nekem szólt a nagy érdeklődés, a gyilkosság kavarta fel a kedélyeket. Megborotválkoztam mielőtt odamentem, tudván, hogy egy ellenszenves nyomozó nem képes megnyerni a tanuk bizalmát, a rokonszerves azonban igen. Nem találtam Snagovot, hát Lucky Strike-t vettem. Szerencsés véletlen, Felicia Tindeau felismerte benne azt' a cigarettát, amelyet Róbert szokott szívni. — Tehát tényleg volt valami köztük. — .4 tanú nem is tagadja — Megkérdezted, mikor látta utoljára? — Kérdezetlenül is megmondta. .4 múlt év októberének egyik verőfényes délutánján. Ő egy trolibusz-megállónál várakozott, amikor Robert arra hajtott elegáns szürke Citroenjével. — Valóban van Róbertnak egy Citroenje ? — Ezt már ellenőriznünk kell. A lány ért a gépkocsimárkákhoz, jelenlegi udvarlója sofőr az ITB- nél. Együtt tettek be pénzt a CEC-be egy Trabantra. Az összeg holmi vidéki örökségből és takarékosságból származik. Áprilisban, mihelyt megkapják a kocsit, összeházasodnak és nászútra mennek . Tehát tavaly októberben Róbert felvette valahol az úton Citroenjébe a lányt. — És elmentek kettesben a Reneasa erdei vendéglőbe. Édes, közös emlékekkel fűszerezett este. Robert ott Lucky Strike-t kért a pincértől. — Biztos vagy abban, hogy véletlen találkozásról volt szó. — Szerelmi ügyekben soha nem lehet biztos az ember. De nagyon valószínűnek tartom. Engedtessék meg nekem egy feltevés. — Halljuk. — Robert belebonyolódott valamilyen ügybe s emiatt válófélben volt attól a nőtől, aki két fiút szült neki. Nem Félidőről van szó. Ez kitudódott volna a gyárban. Ellene szólna az MTB- ssel való viszonya is, amely „komolynál!“ tűnik. Tehát Leordeanunak volt egy harmadik valakije, akit mi még nem ismerünk. A kancasai erdőben tett látogatás a Citroennel nem több egy lezajlott, de teljesen még be nem fejezett szerelmi viszony kellemes epizódjánál. — Valószínű. De sok ilyen viszony van már ebben az ügyben. — Az élet tele van szerelem,mel. — És olyan alakokkal mint ez a férfi, akit még nem is láttam. — 4 fénykép után ítélve jóképű fiú. Ez a Felicia véleménye is. Csinos és nagyon udvarias. — És ő? Szép-e? — Ha nem óvakodnék a túlzásoktól, azt mondanám, nagyon szép. — Tetszett? — Ha nem tartózkodnék a nevetségességtől, bevallanám az igazat, de így a rám jellemző óvatossággal, csak annyit mondok, hogy nem keltett rossz benyomást. — Barna? — Olyanforma. — Magas? — Magasocska. — Karcsú? — Mint a nádszál! — Egyéb megkülönböztető jele? — Színpadias beállítottság. Ő játsza a gyár színjátszó csoportjának női főszerepeit. Különös hajlam az érzelmes melodráma iránt. Mély sóhajok, kényeskedő, affektáló hanghordozás. Feltehetőleg gyakori próbák odahaza, a tükör előtt. Műveltségi színvonal: tévé és esztrádszínház. — Megkérdezted, hol töltötte a szombat estét? — A jelszó az volt: semmit nem kérdezni! Nem kérdezősködtem tehát. Elmondta kérdezetlenül is. Tökéletes alibi. Bállal egybekötött művészi műsor a gyár klubjában. Hogy hiányozhatott volna onnan ? — Nem lepődtél meg azon, hogy kérdezetlenül is előhozakodott alibijével? Nem tudhatta pontosan, mikor ölték meg Aurelia Leordeanut. — Aligha gondolt alibire. A halálról filozofálgatva megjegyezte, hogy ha szegény Aurelia nem lett volna úgy oda az után a szélhámos Rober után, aki talán soha nem akart visszatérni hozzá, talált volna magának egy fiút és eljött volna vele a bálba. Akkor nem lelt otthon a bandita — Bandita? — Felicia nagy kedvelője lehet a kalandregényeknek. , Meggyőződése, hogy Aurelia egy vérengző bandita áldozata. — Nem tudtad megérdeklődni, hogy sportol-e? Izmos nő? — Egyáltalán nem az. Vékonyka. Ha netalán olykor sportolna is, csak azért teszi, hogy kevés öltözékkel mutogathassa magát. Nem olyan valaki, aki egy fliort miatt. — Hogyan? — Fliort. Így mondja ő. „Beismerem, volt közöttem és Robert között egy kis fliort. De nem nagyon tüzeltem bele magam. Hamar rájöttem, mennyit is ér ez a szélhámos. Aureliával pedig nagyon jóban voltunk. Megértheti. . barátnők, munkatársak. Nem lehetett. No meg ott voltak a gyermekek is. Egy kis slort volt az egész Egy kis szórakozás .. (Folytatjuk) SZABAD SZÓ Tartalmas jókedv közhelyeket puffogtatuunk, ha azt igyekeznénk bizonyítani, hogy szükség van a ,,komoly“ filmek mellett, könnyű, vidám, a szó szoros értelmében szórakoztató alkotásokra is. Más kérdés, hogy ilyen valóban említésre érdemes, valóban könnyű, de nem súlytalan filmmel aránylag ritkán találkozunk. Ez talán, sőt biztosan azért van így, mivel (hogy újra nyitott kapukat döngessünk!) biztos, hogy ..könnyű“ filmet nehezebb csinálni, mint ..nehéz fajsúlyút“. Kacagtatónak lenni, a művészi színvonal megtartása mellett, nehéz feladat, így van ez különben nemcsak a hetedik művészetben, hanem az irodalomban is. A világirodalom igazán nagy és időtálló kacagtatott, regényben, novellában, színpadon egyaránt két kezünkön megszámlálhatjukarról nem is szólva, hogy még Shakespeare bicskája is beletört néha a vígjáték buktatóiba). Nos, hogy a tulajdonképpeni tárgyra térjünk, nem akarjuk azt állítani, hogy Alfred Weidenmann most bemutatott (de már valamivel régebbi) filmje a komédiázás magas iskolájához tartozik. Természetesen nem ervíthető egy síkon elsősorban „honfitársaival“, a néhány nagyszerű nyugatnémet szatírával.. a Csodagyerekektől a Spessarti fogadóig. Mégis, állítjuk, hogy az Én is csak nő vagyok üdítő, jóleső színfoltot jelent a szuperfilmek, „westernek“ és tingli-tangli áradatától ..kissé“ elfásult néző számára. A film nem lép fel túlzott igényekkel. Egyszerűen szórakoztatni akar és ezt — dicséretére legyen mondva — a humor jobbik, értékesebbik fajtájával igyekszik elérni. Ez látszik problémafelvetéséből, finom, de jól célzó szatírájából, amely ugyan nem hatol a dolgok mélyére, de azért elég alaposan ,,helybenhagyja" a divattá, sőt hóborttá váló psychoanalízist, a mindenáron való „komplexum“ kínálást. Nincs kihangsúlyozva, de a filmből is nyilvánvaló, — hogy mint anynyi más hóbort — ez is mindenekelőtt a társadalmi élősködés, az életformává vált semmittevés szülöttje. És nem kell túlságosan élesszeműnek lenni ahhoz, hogy megéressük: a film alkotói nem rokonszenvesnek túlságosan ezzel a réteggel. Csak éppen nem olyan szókimondóak (és nem olyan szellemesek), mint az előbb említett filmek alkotói. Egy valami persze hihetetlenül megkönnyíti a rendező és az egész ..stáb“ dolgát. Ennek a valaminek, helyesebben valakinek a neve: Maria Schell. A nagy Schell testvérpár nőtagját eddig főleg drámai szerepekben volt alkalmunk látni és megszeretni. Most bebizonyítja, hogy éppen olyan jó vígjátéki színésznő. Nem vagyunk hívei az egy ,,csillagra“ felépülő filmeknek és nem akarjuk azt mondani, hogy az Én is csak nő vagyok, ilyen film. De bizonyos, hogy Maria Schell nélkül nagyot zuhanna a film hatása, értéke. Első pillanattól kezdve eláraszt bennünket ennek a valóban kivételes művésznőnek ellenállhatatlan, magával ragadó játéka, sziporkázó sokszínűsége, kifejező eszközeinek széles skálája. Hol olyan, mint egy könnyű pezsgő, hol olyan, mint egy mézédes, tüzes aszúbor, hol játékosan csapong, hol kesernyésen irónikus, hol ösztönösen naiv, hol számítóan érett. Mindig új és mindig érdekes, egy távolról sem „nagy“ szerepet is teljes odaadással tud eljátszani, örülünk, hogy újra találkozhattunk vele. Sándor István Megjelent a KORUNK 2. száma A TARTALOMRÓL Nagy György — George Tomuta: Hatékony pártvezetés — szélesedő demokrácia -*■ Balázs Sándor: Spekuláció vagy alkotó gondolkodás?*■ Kallós Miklós: Bizakodó megjegyzések egy bizonytalan tárgyú tudományról Jordáky Lajos: A fejlett tőkés államok polgári pártjai»• „Főiskolai robbanás“ *». Falusiak városi letelepedése Újabb adatok egy négyszázéves perről Kuncz Aladár az Ellenzék szerkesztőségében Gábor István ébresztője Benkő Samu: Középajtától Európáig Farkas Árpád: Szeszélyes utazás Kovászna megyében •Н. Kovács András: A nooszféra távlatai «». Galbács Mihály: Sport és humánum Ifj. Kós Károly: A régi székely bútorfestésről Kántor Lajos: Megújuló forrás Gera György: Beszélgetés Párizsban az éop-artról •» William Faulkner: Hajnali hajtóvadászat Orbán János: Lelkiismeret és tudomány •. Feljegyzések Kós Károlyról, Benedek Elekről, Bitay Árpádról és Goór Pálról Csíki László és Papp Tibor versei -is András Zoltán, Bodor András, Béres András, Gavril Florescu, Gazda József, Herédi Gusztáv, Izsák László, Kéri József, Király László, Kohn Killer, Krausz Septimiu, Krizsó Kálmán, Kubán Endre, Metz Katalin, Muzsnay Árpád, Nagy András, Páll Gyöngyvér, Pomogáts Béla, Szekernyés János, Sztranyiczki Gábor, Semlyén István, Veress Dániel Írásai: KRÓNIKA, TÉKA, TALLÓZÁS. MOZI Szerdán MODERN (8, 14,15, 16,30, 18,45, 21): A Napisten piramisa; (20-kor nyárimoziban): Tarzan, a majomember; ARTA (9, 11, 14,30, 16,45, 19, 21, 20,30-kor nyárimozi): Én is csak nő vagyok; PARK MOZI (10, 14, 16, 18,15, 20,30, 20- kor nyárimozi): Egy lyukas dollár; STUDIO (11, 15, 17, 19, 21): Szerelmem, Hirosima; MELODIA (11, 15. 17. 19, 21): Lesben az Angyal; VICTORIA (10, 14. 16. 18,15, 20,30): A zenész; VI. KERÜLETI MUNKÁSMOZI (17, 19, 21): A boszorkányok fala; (20,30-kor nyárimozi): Északon, Alaszka felé; VÖRÖS CSILLAG MEHALA (17, 19): Fantasztikus utazás: CFR KLUBMOZI (10. 16. 18. 20): A besúgó. Időjárás Bizonytalan időjárás várható, változó felhőzettel, átmenetileg borús égboltozattal, helyi záporesőkkel, zivatarokkal. Gyenge, majd mérsékelten fokozódó, változó irányú szél. A hőmérséklet nem változik, nappal 22 és 27 fok, éjszaka 12 és 17 fok között. Falusi sportolók vetélkedői Befejeződtek a Temes megyei KISZ-bizottság által szervezett falusi fiatalok kupájának mérkőzései. A labdarúgó csapatok közül a giládi együttes bizonyult a legjobbnak, amely végig egyenletes teljesítményt nyújtott. Nagy érdeklődést váltott ki a kézilabdázók vetélkedője is, amelyben a férfiaknál a Perjámosi Avinlul került az első helyre. E csapat a döntő mérkőzésen 15:14 arányú fölényes győzelmet aratott az Orczyfalvi SE ellen. .A női kézilabda csapatok döntőjében az Orczyfalvi SE 12:4 arányban bizonyult jobbnak a Dudeştii Vechi-i együttesnél. A férfi röplabdázok kupájában a tomeşti-i csapat került az első helyre, amelyet Románszentmihály követett a rangsorban. A nőknél a románszentmihályi röplabdázok szerezték meg az első helyet, akik a belincieket előztek meg a bajnoki táblázatban. .............................. A giládi labdarúgócsapat, a falusi fiatalok kupájának a győztese Bajnoki táblái A-OSZTÁLY 1. Craiovai Universitatea32 106:35 2. Konstancai Farul32 103:15 3. Bukaresti Steaua320 14:14 4. Aradi UT32015:34 5. Iasi-1, Politehnica320 13:44 6. Kolozsvári Universitatea31115:43 7. Marosvásárhelyi ASA31113:33 8. Bakui Dinamo31115:63 9. Aradi Vagongyár311 14:63 10. Bukaresti Dinamo210 15:32 11. FC Arges 210 14:32 12. Bukaresti Progresul310 24:52 13. Petrozsényi Jiul302 12:32 14. Bukaresti Rapid302 11:32 15. Ploieşti- Petrolul30 120:21 16. Magurad Crişul30 121:51 ű immmm 10,00—10,30: Ipari szakemberek tv-je. — Automatizálás vegyiparban (ismétlés). 17,30: Kicsinyeknek — rajzfilmek. 18,00: Gazdasági krónika — a gazdasági szerződések betartása. 18,30: Német nyelvlecke (a 7. lecke ismétlése). 19,00: Ifjúsági műsor — költemények. 19,30: Híradó. 19,50: Időjárásjelentés. 20,00: Román népi zene. 20,25: A televízió stúdió Universal 400 című riportfilmje. 20,45: Az Electrecord-együttes műsora. 21,00: Műsorismertetés. 21,15: Filmmúzeum, Voltaire. 22,30: Varieté 16 milliméteren. 22,45: Híradó. 1968 augusztus 28 B-OSZTÁLY 1. Vajdahunyadi Metalul32 106:25 2. Turnu Severini Metalul320 15:34 3. Temesvári CFR31204:24 4. Nagyváradi Olimpia320 17:64 5—6. Kolozsvári Medicina31204:34 5—6. Kolozsvári CFR31204:34 7. Resicai MSK311 15:23 8. Temesvári Politehnica31116:63 9—10. Kudzsiri SE31114:53 9—10. Craiovai Electroputere311 13:43 11. Szebeni MSK31028:72 12—13. Sodronyipar31026:72 12—13. Nagybányai Minerul31022:32 14—15. Aradi CFR302 15:92 14—15. Râmnicu Vâlcea302 11:52 16. Medgyesi Gazmetan301 22:51 PRONOSPORT Tippünk a PRONOSPORT 1968 szeptember 1-i, 35. számú versenyéhez. 1. Steaua—Buk. Dinamo I % 2. Rapid—Progresul x 1 3. Jiul—FC Argeş x 1 4. Vagongyár—Farul x 5. Petrolul—UTA x 2 6. Marosvásárhely—Bakó I 7. Kővári U.—Craiova. U. 1 8. Crişul—Iaşi i 9. Paşcani—Galaţi Poli. x 2 10. Portul—Suceava . 1 11. Steagul Roşu—B. Metalul 1 12. Kudzsiri SE—Regie. MSK 1 13. Szebeni MSK—Nagybánya 1