Szabad Szó, 1969. október-december (26. évfolyam, 7656-7734. szám)

1969-11-19 / 7698. szám

­ Villanófényben a karambol Szentandrás határában, a 14-es kilométerkőnél, Mureşan Ioan sofőr kivilágítatlanul az úttest közepén hagyta a 21-TM-107- os rendszámú tehergépkocsit. A szabálytalanság következménye: összeütközés. Ştefan Graţian — akit megvakított egy szemközt jövő fényszóró­­ nem vette észre a sötétben veszteglő járművet és vadonatúj Moszkvicsával belefutott. (BERCEA VIOREL milicista főhadnagy felvételei) 2. oldal I NAPRÓL NAPRA I PUllllllllHilMllllliiIIIIHIIIimiHlt iiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiii* SZERDA, NOVEMBER 19. XI. hónap — IV. évnegyed 30 nap - 323 + 42 Napkelte: 7.17 Napnyugta: 16.45 Holdkelte: 14.23 Holdnyugta: 2.06 A METEOROLÓGIAI INTÉZET JELENTI : Bizonytalan, borús idő lesz, időnként esővel, a­­ hegyvidéken havazással. Mérsékelt, helyenként élén­külő nyugati, északnyugati szél. A hőmérséklet kissé­­­ csökken, nappal 7 és 12 fok, éjszaka 2 és 6 fok között. A következő két nap kez­detén az idő bizonytalan marad, borús égboltozattal, az idő a csapadéknak — esőnek — kedvez, később fokozatosan javul. Nevezetes évfordulók: 1711. november 19-én szü­letett M. V. Lomonoszov orosz tudós. 1900-ban, ezen a napon szü­letett Anna Seghers né­met írónő. 1947-ben ezen a napon halt meg Emil Racoviţă tér- tr­mészettudós. BETONJÁRDÁK lesznek Józsefszálláson Népgyűlés volt Józsefszálláson, napirendjén a falu fejlesztése önkéntes hozzájárulásból. A fel­szólalók — id. Szénási András, Gyurics János, Lup Aurel, Bá­lint Antal, Barta József és so­kan mások — javasolták a lieb­­lingi néptanácsnak a falu utcáin a járdák teljes betonozását. A néptanács figyelembe vette a falu óhaját és önkéntes hozzájá­rulással, valamint állami se­gítséggel. 1970-ben a józsefszállá­­si járdákról is kiszorul a sár. (Krauss József tudósítása): 85 000 + 60 000 KILÓ PARADI­CSOM HEKTÁRONKÉNT. — A gyertyámosi MTSZ kéthektáros üvegházában az első és a máso­dik termesztési ciklus eredmé­nye ez. Minthogy a nyáron még egy hektárral bővítették az üveg­házat, s onnan is szüretelik a piros gyümölcsöt, előzetes számí­tások szerint, hektárátlagban számítva, 1 300 000 lej bevételt, illetve 500 000 lej tiszta jövedel­met érnek el. Fejtse meg ön is! Vízszintes sorok: 1. Nagyon keresett halak, nincs sok szálká­juk (névelővel). 7. Azonos ma­gánhangzók. 8. Az Írásjel. 10. Római 1100. 11. Ilyen nyelv is van! 12. Alom — románul. 13. Idegen Anna. 14. Gabonaféle kö­­tege. 15. Olasz helyeslés kiejtve (első kockában kettős mássalhang­zó). 16. Beborító..., felület. 17. Villanytűzhely. 18. Pontyfélékhez tartozó halak, legfeljebb 20 cm hosszúságot érnek el. Függőle­ges sorok: 1. A halak ellenségei (a hatodik kockában kettős más­salhangzó). 2. A fénycső (kever­ve). 3. Mozog (a föld). 4. Ez is hal. 5. Tagadószó. 6. Tokfélékhez tartozó, fürészfogas, hegyesorru halak. 9. ... félelem. 10. Alkotá­sa, régiesen. 12. Óvást emel. 14. Ne gyere idejében! 16. Rá. 17. Kétszer ugyanaz a betű, ame­lyet a gyermekek nehezen ejte­nek ki. ÁLLAMI OPERA (19.30 óra­kor): A denevér. Állami német színház (19,30 órakor): Einen Jux will er sich machen. KLASSZIKUS SZÖVEGEK MAI SZÍNHÁZI ELŐADÁSA címmel vezet beszélgetést ma 20.30 órai kezdettel a temesvári Diákházban Nicoleta Toia, a Ma­tei Mik­ó Színház rendezője és Miron Şuvăgău színművész. TELEVÍZIÓ 18.00: A gyermekek énekelnek és táncolnak. 18.30: A madarak világa (film). 18.45: Szépművé­­szetek. 19.00: Híradó. 19.30: Min­den muzsikál — népi hangsze­rek. 20.00: Filmarchivum: Vörös szakáll (japán film). 21.30: Ref­lektor. 21.40: Műsorelőzetes. 21.45: A Föld körül: Párizs órái. 22.10: Irodalmi szalon, 22.50: Híradó. TELJESÍTETTÉK IDEI TERVÜKET Szorgalmasan dolgoztak egész esztendőben a zsombolyai Gomb­gyárban. Ennek eredményeként a napokban azt jelenthették a megyei pártbizottságnak: már egész évi össztermelési tervüket kifogástalan minőségben teljesí­tették. A TEMESVÁRI AVENTUS KISIPARI TERMELŐSZÖVET­KEZET bemutatja a nagyközön­ségnek az 1970-re tervezett női és férfiruha modelleket. A kiál­lítás a Divatház V. Alecsandri utca 5. szám alatti helyiségé­ben­­ e hónap 22-én, 23-án és 24-én tekinthető meg 9—13 és 16—20 óra között. A KONYHAMŰVÉSZETI HÓ­NAP keretében a temesvári ICRL eddig négy süteménykiál­­lítást rendezett. A negyedik tegnap nyílt meg a gyárvárosi Crizantema cukrászdában és no­vember 20-ig tart nyitva. A TEMESVÁRI III, mely a gondjaira bízott épületek rend­­bentartására hivatott, idén eddig több mint 13 millió lejt fordított városunk házainak javítására, karbantartására. LOTTÓ A november 18-i rendkívüli húzás nyerőszámai a követ­kezők: I. 11, 87, 18, 82, 59, 75, 46, 63, 80, 16, 42, 32; II. 61, 83, 19, 46, 45, 84, 89, 1, 6, 54, 25, 58; III. 28, 75, 21, 30, 84, 8, 24, 69, 9, 60, 82, 53; IV. 6. 33, 30, 81, 31, 44, 42, 61, 26, 76, 9, 78; V. 77, 71, 37, 79, 83, 40, 61, 7, 3, 80, 24, 64. Nyereményalap: 1 317 730 lej. BUKAREST II. MŰSORA HOLNAP, CSÜTÖRTÖKÖN Hírek: 6.05, 7.00, 12.00, 14.00, 16.00, 23.00, 0.55. —­6.00: A nap műsorából. 6.10: Reggeli zene. 8.10: Pionírok hullámhossza. 8.25: Beethoven: 4. számú, G-dúr zon­goraverseny, közreműködik Ar­thur Rubinstein. 9.00: Pionír-kó- í­rás. 9.10: Orosz nyelvtanfolyam, I­­. ciklus, 41. lecke. 9.30: Balett-­­ zene. 11.30: Irodalom. 11.50:­ Va-­­­sile Popovici dalai. 12.15: Meló-­­ diák. 12.45: Déli hangverseny.­­ 13.30: Népi zene. 14.03: Román­­ könnyűzene. 14.30: Román szer-­­­zők lexikona. 15.00: Expressz-me­­lódiák. 16.20: Emil Rotundu ope­raáriákat énekel. 16.40: Népzene. 16.55: Orvosi tanácsadó. 17.00: A könnyűzenétől a dzsesszig. 18.00: Zenei variációk. 18.30: Orosz nyelvtanfolyam. 18.50: A zenei variációk folytatása. 19.30: Iroda­lom. 19.50: Jó éjszakát, gyerekek! 20.00: Hangversenyközvetítés. 22.00: Zenés portrék. 22.30: Ba­rátaim, az Írók. 22.45: Kamara­művek. 23.05: Versenyművek. 0.09—1.00: Román szimfonikus alkotások. A Bukaresti Rádió magyar nyelvű adásainak időpontja a 261 és 330 méteres hullámhosz­­szon 7.30 — 7.50, 16.00 — 16.15 és 18.45—19.00 óráig. 40 EZER CIKLÁMEN A temesvári városi kertészet­ben szeptember óta 40 ezer ciklá­ment ültettek cserepekbe — a tavalyi mennyiség nyolcszorosát. Ez a mennyiség egész tavaszig, beleértve a március 8-i nagy vi­rágvásárlás napját is, fedezi a keresletet. PRONOSPORT TIPPÜNK a november 23-i 47. számú versenyre : 1. Kolozsvári U.—Rapid x 2. Steagul Roşu—Craiova; U. 1 3. Farul—Steaua x 4. Bákói Dinamo—Jiul x 5. UTA—FC Argeş 1 6. Iaşi-­ Politehnica— Marosvásárhelyi ASA 1 7. Petrolul—Crişul 1 8. Bukaresti Dinamo— Kolozsvári CFR 1 9. Genua—Reggiana 1 10. Mantova—Catanzaro 1 11. Monza—Pisa x 12. Perugia—Catania 2 13. Arezzo—Varese x Ügyeletes gyógyszertárak 2-es számú (Măcieşilor utca 1. szám); 10-es számú (Tinereţii a körút 30. szám); 5-ös számú (Da- B­oilor utca 10. szám). Éjjel-nappal gs nyitva. Szarkci­ió A Román Kommunista Párt Temes Megyei Bizottsága és a Megyei Néptanács napilapja Szerkesztőség (1-55-94, 1-55-95) és kiadóhivatal (1-55-74) Temesvár, 23 August ut 8 szám Hirdetéseket és apróhirdetéseket a kiadóhivatal útján veszünk fel. Nyomatott: întreprinderea Poligrafică Banat, Index: 40 373 Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, levélkézbesítők és újságárus kioszkok. A VÁROSI MOZIK MŰSORA TEMESVÁR: Modem (8, 14.30, 16.45, 19, 21): Beru és San Antonio felügyelő; Arta (9, 11, 14.30, 16.45, 19, 21): A milliárdokat érő ember; Park (10, 14, 16, 18, 20): A szarajevói merénylet; Studio (11, 14, 17, 20): Cose­ grófnő, I. és II. rész; Melodia (9, 11, 15, 17, 19, 21): Egy boldog ember; Victoria (10, 14, 16): Oscar; (18, 20): Tavaszi vizek; VI. Kerületi Munkás (15, 17, 19): Két szív költeménye; Vörös Csillag; Mehala (17, 19): Három csodagyerek; CFR Klub (10, 16, 18): Egy fehér­köpenyes nő naplója; (20): Oltárkép. LUGOS: Augusztus 23: Lány a parkban. Victoria: Nem lesz­nek válások. ITL: Kumerovi pogányok. ZSOMBOLYA: Flacăra: Az utolsó őszi hónap. December 30: A múmia közbeszól. NAGYSZENTMIKLÓS: Popular: Egy szerelem három éj­szakája. DETTA: Park: Gépzongorák. BUZIÁS: Dinamo: A tigris. (A vidéki mozik műsorának utólagos megváltoztatásáért a szerkesztőség nem vállal felelősséget). ELŐADÁSOK / 1 RÁDIÓ 1 2.3 4 a 6 7 a 9 10 14 it. 11 .04 45 16 11 46 . s román realista Malom tren­eszteje — ötven éve halt meg Alexandra Vlahuţă — Kerek fél évszázad telt el azóta, hogy Alexandru Vlahu­­ţă, a román irodalom egy k kimagasló alakja, egy boro­­­gós őszi napon, 1919. novem­ber 19-én, 61 éves korában ö­­rökre lehunyta szemét. Utolsó útjára „tanárok, tanulók, pa­rasztok és munkások hosszú sora kisérte koporsóját“, aho­gyan erről a korabeli lapok megemlékeztek. „Nyugodtan szeretett volna írni, hiszen annyi mondaniva­lója volt. Számtalan álmot szőtt arról az időről, mikor kedvére dolgozhat és ura le­het napjainak.. Ezeket a sorokat Al. Vla­huţă Dan című regényéből i­­dézzük, mely az író önvallo­mása, és hozzásegít ahhoz, hogy jobban megértsük an­nak az embernek az életét, munkásságát, aki teljes egé­szében az alkotásnak akarta szentelni magát. A paraszt származású író és költő 1857. szeptember 5-én született Pleşeşti faluban. Legkedvesebb gyermekkori emlékeit számos művében megtaláljuk. A România pito­rească című­ útleírásában a hasa csoodálatos tájai szebb­nél szebb képekben eleve­nednek meg előttünk. 1888- ban újból átutazza az egész Moldovát, akkor azonban kö­zelről látva a parasztság ne­héz életét, az új benyomások hatására mélyen megrendítő novellákat ír, mint a Ciuma lui Caragea, vagy a La arte... Bukarestben a Jogtudomá­nyi Intézet hallgatójaként kezd komolyabban foglalkoz­ni a publicisztikával, ami aztán egész életében végigkí­séri. Munkatársa volt az E­­poca, România liberă, Lupta és más folyóiratoknak. Az 1880-as évek közepe táján je­lenik meg első novellái és verseskötete Poezii és Nuvele címmel, amelyekben világo­san kifejezésre jut hitvallása és határozott véleménye a kor társadalmi hibáival szemben. Vlahuţă azon írók közé tar­tozott, akik tovább folytatták és fejlesztették a román rea­lista irodalom hagyományait. Versei erőteljes állásfogla­lások a tőkés-földesúri társa­dalom közerkölcseivel szem­ben. Az 1900-as évek után rit­kábban ír, költeményei nagy időközökben jelennek meg, de mégis ezekben az években születik meg legnagyobb ver­se, amellyel felzárkózik a kor többi kimagasló írója mellé, mint N. Iorga, I. L. Caragiale. Ez a verse az 1907, amelyet az abban az év­ben kitört parasztlázadás ha­tására irt, rendkívül nagy visszhangot keltve. Ahhoz, hogy írói egyéni­ségét megértsük, ismernünk kell egyetlen regényét, a Dán-t is, amelyben először je­lenik meg tökéletes művészi megformálásban a proletár ér­telmiségi alakja. Dán gondola­tai mögött — aki a regény főhő­se — Vlahuţă művészi hitval­lását érezzük és őszinte, mély rokonszenvét az elnyomottak iránt. Ez a regény a tehetet­lenség drámája, mert akinek mondanivailója volt abban a társadalomban, a létért való küzdelemben tehetségét, egyé­niségét, egész életét fel kellett hogy őrölje. Kiérezzük belőle Vlahuţă ellenszenvét ama í­­rók és művészek iránt, akik feladták függetlenségüket az „aranyzsák“ előtt. Az első világháborúval szembeni állásfoglalása az a híd, amely összeköti az új ge­neráció íróival, mint Cezar Petrescu, Camil Petrescu és mások. Tragikus esemény volt számára ez a háború, de re­mélte, hogy utána új világ, új társadalmi rendszer születik. Tekintete fáradhatatlanul a „jövő“ felé sóvárgott. Olyan író volt, aki nyitott szemmel járt a világban, tud­ta mi a jelen és hitt a mél­­tányosabb emberibb holnap­ban. Vlahuţă nem egy írását le­fordították s így mélységes humanizmustól, hazafiságtól áthatott életműve még köze­lebb került a magyar olva­sóhoz. Sebők Anna ­ Változatos szórakozásra, sajá­tos összehasonlításokra kínál al­kalmat a temesvári mozik e heti műsora. Három bemutató műfaji különbözősége — kettőnek ezek közül meg éppen hasonlósága — lehetővé teszi, hogy a történel­mi és életrajzi téma meg a leg­könnyebb fajsúly ellenpólusai­val ízelítőt kapjunk három or­szág filmeseinek törekvéseiből. S mindezt nagyon frissen, mert az elsőhetes filmek mindegyike ha­zájában is a bemutató mozik műsorán szerepel. Ha művészi értékük rangsorolásának enge­dünk, először A SZARAJEVÓI MERÉNYLET című, Fadil Hadzics rendezésé­ben és Frank Vodopivec opera­tőri munkája nyomán készült jugoszláv filmről kell szólnunk, amelyet a Park moziban vetíte­nek. Alkotói főként a mondanivaló dokumentumerejére építettek, s törekvésüket a legapróbb részle­tekig siker kíséri. Századunk má­sodik­ évtizede nemzeti és társa­dalmi mozgalmainak sorában jelentős helye volt a Habsburg monarchiában kibontakozó népi megmozdulásoknak. Így lehetett a nagy politikai összefüggések szövevényében, a robbanásig fe­szült helyzetben világháborút ki­váltó ok a néhány pisztolylövés, amely a boszniai kisvárosban dördült el. A félszázados történelmi táv­lat és a második világháború párhuzama adta az ötletet a film alkotóinak, hogy az események valósághű felelevenítésével be­mutassák az utókornak Gavrilo Princip és összeesküvő társai­nak történetét. A korabeli film­híradók történelmi értékű anya­gának avatott felhasználásával és Jugoszlávia második világhábo­rú alatti náci megszállása kínál­ta kerettörténet egybekapcsolá­sával művészi ihletésű korkép tárul elénk, amelyet a szereplők mindegyike sikeres egyénítéssel tesz maradandó értékűvé. A szarajevói merényletről eddig több mint háromezer tudomá­nyos és irodalmi leírás látott napvilágot. S most a film for­manyelvén megszületett össze­foglaló kép mindenben méltó betetőzése s ugyanakkor meggyő­ző erejű szintézise a több mint ötven év előtti drámai esemé­nyeknek. Művészi kordokumen­tum az utódoknak akik hova­tovább csak a történelemköny­vek lapjairól ismerik 1914 jú­niusának forrongó napjait. Ki­váló történelmi illusztráció ez a film, amelyre remélhetőleg a történelemtanárok is felfigyel­nek, s felhasználják a tananyag szemléltetésére. A nemzeti újjászületés törté­nelmi mozzanatai ihlették a CFR Klub moziban bemutatott OLTÁRKÉP című bolgár film alkotóit , Todor Dinov és Hriszto Hrisztov rendezőket. Művészi kettősük érdekessége és egyben közös je­lentkezésük fő jellemvonása, ed­digi pályafutásuk külön-külön elért eredményeinek szerencsés ötvöződése. Dinov, aki egyébként a Dmitr Talev regényéből írt forgatókönyv szerzője is, a rajz­os bábfilm műhelyeiből magával hozta plasztikus látásmódját, míg Hrisztov színpadi rendező­ként a szereplők elmélyült ala­kításainak kiérlelésével igyek­szik hangsúlyozni a történelem sodrába ágyazott, jobbára portré­film mondanivalóját. S bár az e­­redeti regény nem jutott el a magyar olvasóhoz, érezzük, hogy ez a film sokkal több annál, a­­mit egyszerűen megfilmesített regénynek nevezünk. Rave, a szenvedélyes és lá­zongó szobrász, a fa szerelme­se. Sorsa és fáradhatatlan útke­resése a mindenkori művész-sors jelképévé magasztosul egy olyan korban, amikor a művészt em­beri és állampolgár helytállása, elkötelezettsége népéhez, drámai események középpontjába helye­­zi. A hetedik művészetben pol­gárjogot nyert formabontás gyakorisága sem feledtetheti a nézővel, hogy az alkotó helyt­állása, sikere vagy bukása azok­ból a társadalmi-erkölcsi kö­rülményekből fakad, amelyek felismerését minden korszak szá­­monkéri a művészet elhivatott­jaitól. Rendezőinek bevallottan kísérleti célja, csakis ennek az elvi kiindulásnak a felismerésé­ben érthető meg. Ha mondani­valójuknak ezt a magvas szá­lát akár egy pillanatra is szem elől tévesztjük, az Oltárkép nem marad más, mint művészi repro­dukciók egymásutánja és egy meg nem értett alkotó leszűkí­tett egyéni drámája. A film­­kedvelők és -értők örvendetesen nagyszámú táborának azonban szinte fölösleges a magyarázat. Dinov és Hrisztov filmje, hála a költői szárnyalása és a be­szédesen fényképezett jelenetek­nek, egészében több művészi stí­lusgyakorlatnál Élmény. A harmadik bemutató sem a szokvány-alkotások sorát duz­zasztja, jóllehet a BERU ÉS SAN ANTONIO FELÜGYELŐ című francia filmet csupán a szerencsés rendezői ötlet (Guy Lefranc) emeli ki a krimi-soro­zatok névtelenségéből. Első pil­lantásra, kellékeinek formaruhá­ját tekintve, miben sem külön­bözik az ismert „felügyelő“-szto­­riktól. De az, hogy sikerült a műfaj paródiájává rangosítani, ha rövid időre is, de megmenti a feledéstől. A Beru (Jean Ri­chard) — San Antonio (Gerard Barray) _ kettős olyan fintorok­kal érdekel a­ kábítószercsem­­pészek alvilágában, hogy meg­bocsátjuk bonyodalmaiknak va­lahol már látott kavalkádját. Ha a hasonlatoknál akarunk maradni, a rendezőt jókezű és ötletekben kifogyhatatlan bár­mixernek kép­zeljük el, aki a rendelkezésére álló, egyébként nagyon is áttet­sző történetecskékből, iható, a mi esetünkben „nézhető" koktélt kever. Van ebben a filmben fe­szültség és feloldó derű, talál­kozunk a kábítószer-maffia pro­fi embertelenségével meg a nyo­mozó­ hármas fel-felcsillanó lele­ményességével, de nevettető bal­fogásaival is. S mivel ez utóbbi­ból keverték a legtöbbet a Mo­der moziban bemutatott krimi­koktélba, a néző jól mulat és amikor elhal a látványos üldö­zéseket kísérő fegyverropogás, nem sajnálja az elröppent két órát. Az irodalomban, de a filmmű­vészetben is születtek már o­­lyan paródiák, amelyek vete­kedtek az ihlető forrásmű szín­vonalával. Beru és San Antonio felügyelő története nem ezek kö­zé tartozik. De az olyan detek­­tív-históriák közé sem sorolhat­juk, amelyekből tizenkettő van egy tucatban. A hét film bemutatói ily módon kedvezőbb képet nyújtanak, mint a sokheti átlag, s ha a kö­vetkező időszak várható bemuta­tóira — A balta, Nagyítás, Gali­leo Galilei, A hőség —, gondo­lunk, a kedvező filmjárás kilátá­sai nézőt és krónikást egyaránt felvillanyoznak.­ ­mécs Jenő sport Két lépés előre... — AZ ORSZÁGOS IFJÚSÁGI T­ORNÁSZBAJNOKSÁG UTÁN — Három napig tartott a verseny, amely ismételten felmérte hazai tornasport­unk fejlődésének lehe­tőségeit. Az utánpótlásból egyre inkább meghatározó szerepet nyerő ifjú tornászaink biztató helyfoglalásának lehettünk ta­núi. Az ugrásszerű fejlődésnek, a jól irányított munkának ered­ményeként azok a kisfiúk és kislányok, akik, immár gyer­mek versenyeinken felhívták a figyelmet magukra, mint Goreac Alina, Secoşan Rodica vagy Branea Gheorghe, Oprescu Ni­­colae, Grecu Dan, megyei vagy országos helyezéseken át jutottak előre mondhatni kizárólagosan az első három között minden ka­tegóriában. Ma már tizenéves mesterek gyermeki bájával, könnyed, szinte röptében elfogott mozgás­láncolatokkal, a nehéz akrobatikából, csavar-szaltókból, piruettekből valami egészen si­mán és villámgyorsan megold­ható gyakorlatelemeket formál­tak, a technikailag még itt-ott sántító, de ugyanolyan lendüle­tet és könnyedséget tükröző szeriskoláig nemcsak látványos, hanem sok szempontból előremu­tató gyakorlatokkal bizonyítot­tak. A korai szelekció, a torna­sport megfiatalítása mellett. Együtt a világszínvonallal és a sok helyen vitatott, de mégis al­kalmazott — tehát részben elfo­gadott felfogással, miszerint a bajnokok életkora ma már öt, sőt tíz évvel is előretolódott, az eddigiekhez képest. Nem a „ba­ba bajnokok“ neveléséről van szó, hanem arról az ésszerű fel­ismerésről, amelyet a német csodagyerek Karin Janz terem­tett meg ellenpólusként a Latyi­­nina és Csaszlavszka érett­ gon­­dolkodású, precíz kivitelezésű gyakorlataival szemben. Talán nem tévedünk, ha őket ma már valahogy a tornasport nagyjai közé soroljuk, s az új izgalmat, új élményt és más színeket ho­zó fiatalok felé fordítjuk fi­gyelmünket. A Temesváron megrendezett országos ifjúsági bajnokságon 15 kislány és 9 fiú vonult fel az ifjú­ mesterek versenyében. Talán sok, talán kevés ez or­szágos viszonylatban, viszont a mellettük felsorakozó I.—II. ka­tegóriás versenyzők népes cso­portja láthatóan biztosítani fog­ja, hogy még az ifjúsági csopor­ton belül rövid egy-két év a­­latt megkétszereződjék vagy megháromszorozódjék a mester­fokon induló fiatalok száma. Itt kell megjegyeznünk, hogy a tí­★ A FŐBB TECHNIKAI ERED­MÉNYEK: Csapatverseny I. kategória: Lányok — I. hely Arad megye csapata 175,30 ponttal. Fiuk: I. Temes megye csapata 267,85 ponttal. Egyéni összetett: Lányok: II. kategó­ria: Sabău Rodica (Arad me­gye) 37,50 pont; I. kategória Ispravnicu Vanda (Lugosi Sport­iskola) 37,45 pont; mester kate­gória Cornea Felicia (Bakó) 73,05 pont (előírt és szabadon válasz­tott). Fiuk: II. kategória: Moro­­van Liviu (Temes megye) 55,95 pont; I. kategória: Mazilu Li­viu (Bukaresti 2-es számú Sport­iskola) 53,65 pont; mester-kate­gória: Grecu Dán (Bukaresti Di­namo) 55,20 pont. zenöt kislány közül hat Temes megye képviselőjeként indult a versenyen, ezzel szemben a fiúk között nem szerepelt megyénk egyetlen képviselője sem. Ezt az egyenetlenséget viszonylag pó­tolja az a tény, hogy a verseny­ben nagy pontaránnyal első helyre kerülő temesvári II. ka­tegóriás fiúcsapat (egyúttal az egyéni versenyben is fölényesen előretört, az első három helyet elfoglalva), biztos tartalékot ké­pez.Mint minden versenynek, ter­mészetesen ennek a példásan megszervezett és lebonyolított tornaversenynek is megvoltak a maga szépséghibái. Ha a meste­rektől többnyire elismeréssel kell szólnunk, az alacsonyabb kategó­riákban benevezett csapatokról sajnos nem állíthatjuk ugyanezt. A jól felkészült és versenyben valóban szoros küzdelmet vívó csapatok mellett, erősen edzés­ fá­zisban bemutatott kísérletek is helyet kaptak ezen a bajnoksá­gon. Vajon célszerű-e, hogy ilyen szélsőségek is felszínre kerülje­nek a döntő versenyen? Vagy valahogyan el lehetne intézni, még versenyre indulás előtt — megyei vagy központi módszer­tani vezetők segítségével, hogy a versenybe lépés már eleve bizo­nyos színvonalbeli rangot adjon a csapatoknak? Ez a kérdés sajnos a 14 csapat közül a 10. helyre ke­rült temesvári II. kategóriás kislányokra is vonatkozik. És egy utolsó gondolat a kö­zönségről: úgyszólván kizáróla­gosan tornászokból, edzőkből és szülőkből állott. Hogy helyes-e ez? Nagyon! Viszont kár, hogy a nagyközönség még mindig nem kiváncsi erre a szép és látványos sportágra. Vagy talán nincse­nek meg a kellő propaganda esz­közök és formák erre? Nem hi­szem, hogy aki egyszer beté­ved egy tornaversenyre ne men­ne el másodszor, és azontúl még nagyon sokszor ezekre. Pongrácz P. Mária Pontot vesztett idegenben a Ripensia RIMNICU VÍLCEA-I CHIMIA — RIPENSIA 1:0 (0:0) A Rimnicu Vílcea-i játé­kosok, akiket erősen fenyeget a kiesés veszélye, mindent be­leadtak ezen a mérkőzésen, s végig nyomás alatt tartották a temesvári csapatot. A Ripen­sia védelme a 87. percig állta is a sarat, sorra rombolta szét a Chimia csatárainak támadá­sait Különösen Popa volt jó formában, aki „mindent vé­dett“ ezen a vasárnapon. Ekkor azonban Gheorghe Simona játékvezető egy nem egészen tiszta gólt adott meg a hazai csapat javára (Dră­­ghiescu edző szerint a labda nem jutott még túl a gólvo­nalon, amikor egy temesvári játékos hárított). Ettől füg­getlenül, a temesvári csatárok a vártnál jóval kevesebbet nyújtottak és nagymértékben ludasak az eredmény ilyen alakulásában, amire még a hazai védők durvaságai és oly­kor a bírói sípszó — állító­lag — avatatlan közbeszólása sem lehet mentség. A temesvári csapat a követ­kező felállításban játszott: Popa, Rotari, Calvnnn, Erdei, Surdan, Fülöp, Seceleanu, Petrovici, Kun, Dobîndă, Pa­nici. Ez történt a C-osztályú labdarúgó bajnokságban Karánsebesi Victoria — Boksán­ Minerul 0:0; Topleci Metalul — Tîrgu Jiu-­ Victoria 3:2 (2:1); Strehaiai Progresul — Orsovai Unirea 2:1 (2:1); Lupényi Mine­rul — Lugosi VT 1:0 (1:0); Motrui Minerul — Karánsebesi CFR 3:0 (0:0); Temesvári Elec­tromotor — Pleniţar Steagul Ro­şu 3:1 (3:0); Calafati Dunărea — Dettai Furner 2:0 (1:0); Turnu Severin-­ Energia — Temesvári UM 0:3 (az Energia felfüggesztve).

Next