Szabad Szó, 1970. július-szeptember (27. évfolyam, 7887-7962. szám)

1970-07-10 / 7893. szám

VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK ! AZ RKP TEIWES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXVII. évfolyam, 7893. szám Péntek, 1970. július 10. 4 oldal, ara 30 bani Befejeződött a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának plenáris ülése Július 8-án és 9-én plenáris ülést tartott a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága. A plenáris ülés megvitatta a mezőgazdasági termelés és munka megszervezéséről szóló törvénytervezetet és a szocialista szervezetek vezetőségének az anyagi és pénzeszközökkel való gazdálkodással, a pénzügyi ellenőrzés megszervezésével és működésével kapcsolatos felelősségéről szóló törvénytervezetet. A Központi Bizottság elhatározta, hogy ezeket a törvénytervezeteket elfogadás céljából Románia Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlése elé terjeszti azokkal a javításokkal együtt, amelyek a nyilvános vitából és az EKP KB mezőgazdasági és erdőgazdálkodási bizottságában, valamint gazdaságügyi bizottságában lefolyt vitákból erednek. A plenáris ülés megvitatta az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tájékoztatóját az ez év tavaszi áradásokról, a természeti csapás következményeinek kiküszöbölésére tett intézkedésekről és elfogadott egy dokumentumot, amelyet közzétettek. A plenáris ülés határozatot fogadott el a Román Kommunista Párt félszázados évfordulójának megünnepléséről. (A határozatot közzéteszik.) A plenáris ülést tájékoztatták a párt és az állam vezetőségének az utóbbi időszakban kifejtett nemzetközi tevékenységéről, országunk párt- és állami küldöttségeinek más országokban tett látogatásairól és a külföldi küldöttségeknek Románia Szocialista Köztársaságban tett látogatásairól. A Központi Bizottság nagyra értékeli az RKP KB Végrehajtó Bizottsága, a Románia Szocialista Köztársaság kormánya, a Nicolae Ceauşescu elvtárs, a párt főtitkára, az Államtanács elnöke által kifejtett nemzetközi tevékenységet és kifejezi azt a véleményét, hogy ez a tevékenység beilleszkedik a párt X. kongresszusán meghatározott külpolitika megvalósításába. A plenáris ülés rendkívül eredményeseknek tekinti a küldöttségcseréket és azokat a megbeszéléseket, amelyeket a Román Kommunista Párt folytatott ebben az időszakban a szocialista országok kommunista pártjaival, valamint más országok számos kommunista és munkáspártjával, demokratikus szervezetével. Ezek a találkozók jelentősen hozzájárultak pártunk és államunk azon politikájának megvalósításához, amely az összes szocialista államokkal való barátság, szövetség és kooperálás fejlesztésére, a kommunista és munkáspártokkal, a demokratikus és haladó erőkkel, a nemzeti felszabadítási mozgalmakkal való internacionalista szolidaritás fejlesztésére, a szocialista világrendszer, a nemzetközi kommunista mozgalom, az összes antiimperialista erők egységének erősítéséhez való hozzájárulás növelésére irányul. A plenáris ülés nagyra értékeli a Románia Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírását, amire a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének országunkban tett látogatása alkalmából került sor; ez a dokumentum rendkívül fontos a két szocialista állam közötti sokrétű kapcsolatok fejlesztése szempontjából, a román és a szovjet népek javára, a szocialista világrendszer erősödése és egysége ügyének, a világ békéjének és haladásának javára. A plenáris ülés hasznosaknak és eredményeseknek tekinti az elmúlt időszakban állam- és kormányfőkkel, valamint számos ország más képviselőivel sorra került kontaktusokat; mindezekben kifejezésre jutott Romániának az a politikája, hogy fejleszti kapcsolatait az összes országokkal, tekintet nélkül azok társadalmi rendszerére, hozzájárul az agresszív imperialista körök politikája, a kolonializmus és a neokolonializmus elleni harchoz, sikraszáll minden nép ama jogának tiszteletben tartásáért, hogy önmaga döntsön sorsáról, sikraszáll a nemzetközi enyhülésért és a feszültségi gócok felszámolásáért, Európa és az egész világ biztonságáért és békéjéért. A plenáris ülés hangsúlyozza, hogy a Román Kommunista Párt, Románia Szocialista Köztársaság kormánya állhatatosan folytatja ezt a külpolitikát, amely teljes egészében megfelel a román nép létérdekeinek, a szocializmus, a béke és a népek közötti egyetértés érdekeinek. A plenáris ülésen felszólaltak a következő elvtársak: Richard Winter, Alexandru Iliescu, Iosif Eglar, Ştefan Boboş, Nicolae Vereş, George Homoştean, Fazekas Lajos, Teodor Haş, Radu Beligan, Nicolae Mihai, Florenţa Munteanu, Adalbert Crişan, Ion Iliescu, Zaharia Stancu, Gheorghe Roşu, Gheorghe Macovescu, Walter Roman, Ioachim Moga. A plenáris ülés munkálatainak berekesztésekor NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs mondott beszédet. NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs beszéde az RKP KB 1970. július 8-9-i plenáris ülésén TISZTELT ELVTÁRSAK! A Központi Bizottság plenáris ülése olyan rendkívüli körülmények között ült össze, amikor az egész párt és nép hatalmas munkát fejt ki az utóbbi hónapokban országunkra zúdult katasztrofális árvizek nyomainak megszüntetéséért. Az, hogy a plenáris ülés napirendjén pártunk és államunk bel- és külpolitikai tevékenységét érintő problémák szerepelnek, ismételten bizonyítja a nemzeti és a nemzetközi feladatok közötti dialektikus egységet. Közismert igazság, hogy a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésére, az egész nép jólétének növelésére irányuló tevékenység és az arról való gondoskodás, hogy erősítsük a szocialista országok, a kommunista és munkásmozgalom, az összes antiimperialista erők öszszeforrottságát és egységét, valóra váltsuk a békés egymás mellett élés politikáját és fejlesszük az együttműködést a világ összes államaival, tekintet nélkül társadalmi rendszerükre — egységes egészet alkot, kölcsönösen hat egymásra, elválaszthatatlan része pártunk társadalmi vezető szerepe érvényesülési folyamatának. Ez a magyarázata egyébként annak, hogy az országunkban keletkezett, súlyos körülmények között a párt Központi Bizottsága és a kormány, miközben határozott intézkedéseket tett az áradások okozta súlyos problémák megoldásáért, az egész gazdasági és társadalmi élet normális ütemének biztosításáért, ugyanakkor miért fejtett ki széleskörű nemzetközi tevékenységet. Mielőtt rátérnék a plenáris illés napirendjén szereplő problémákra, szükségesnek tartom tájékoztatni a Központi Bizottságot, a pártot és az egész népet az 1970. évi állami tervfeladatok teljesítésének helyzetéről. Az első félévben az ipari össztermelés több mint 101 százalékban valósult meg, és terven felül 1 milliárd 500 millió lej értékű terméket állítottunk elő. 1969 első felével szemben az ipari termelés volumene 12,4 százalékkal növekedett, túlszárnyalva az erre az évre előirányzott ütemet. Szintén sikerrel valósítjuk meg a munkatermelékenység növelésére, a termékek minőségének javítására, az egész gazdasági tevékenység hatékonyságának fokozására vonatkozó feladatokat. A beruházások tekintetében, az évi tervből 44,6 százalékot valósítottunk meg, s ezért úgy véljük, kedvező feltételek vannak a megállapított program maradéktalan teljesítésére. Külkereskedelmi téren az első 6 hónap exporttervét túlszárnyaltuk és mintegy 23 százalékos növekedést értünk el a múlt év első feléhez viszonyítva. Az iparban a terv megvalósítása terén az első 6 hónapban elért eredmények annak tulajdoníthatók, hogy idejében intézkedéseket tettünk a termelés jó lebonyolításának biztosítására. Ezek az eredmények a munkások, technikusok és mérnökök, a vállalatvezetőségek intenzív munkájának, valamint annak köszönhetők, hogy a minisztériumok és a központi szervek jobban irányították és vezették a gazdasági tevékenységet. Ezek az eredmények ugyanakkor bizonyítják, hogy a pártszervek és -szervezetek egyre jobban betöltik szervező és vezető szerepüket a gazdaságban. Annál inkább hangsúlyoznunk kell az iparban az első félévi termelési terv valóra váltásában elért eredményeket, mert — mint ismeretes — ebben az időszakban az áradások miatt több száz vállalat megszakította tevékenységét. Ami a mezőgazdaságot illeti, a Központi Bizottság márciusi plenáris ülésének határozatai alapján fokozott munka folyt a gazdag termések eléréséért. A mezőgazdasági munkákat jól végezték el, nagyobb mennyiségű műtrágyát biztosítottak, és ha nem következtek volna be a katasztrofális áradások, amelyek csaknem 1 millió hektár, földet sújtottak, rendkívül nagy termések elérésére lehetett volna számítani. A nehézségek ellenére úgy véljük, hogy az árvíz sújtotta területek újravetésére, a jó növényápolásra tett intézkedések révén a nyári gabonafélék termése megfelelően biztosítja majd a lakosság ellátását. Egyébként az árpa és a búza betakarítása már megkezdődött és az elért termések kielégítőek; azokban a megyékben is, ahol még nem kezdődött meg a betakarítás, becslések szerint jó búza- és árpatermés várható. Ugyancsak jó termések elérésére van kilátás az ősziekből. A kukorica, a napraforgó és a többi növény általában jól fejlődik; a nedvességtartalom több a szükségesnél, de tekintettel arra, hogy az idő meleg, kielégítő őszi termés várható. Meg vagyunk tehát győződve arról, hogy biztosítani tudjuk a mezőgazdasági termékekben mutatkozó szükségletek fedezését. ■Szeretném megjegyezni,, hogy ebben az időszakban a párt- és államvezetőség nagy gondot fordított a lakosság ellátására, ami tükröződött abban, hogy a piac jobban el volt látva mezőgazdasági élelmiszertermékekkel, főleg zöldségfélékkel. A lakosság által vásárolt áruk volumene csaknem 10 százalékkal növekedett a múlt év első feléhez viszonyítva. Ily módon nyugodtan állíthatjuk, hogy az év első hat hónapjában a gazdaságban elért általános eredmények jók. Minden feltétellel rendelkezünk ahhoz, hogy megvalósítsuk és túlszárnyaljuk az egész évi állami tervet, biztosítva ezzel az 1966— 1970-es ötéves terv sikeres teljesítését és erőteljes kiindulási alapot teremtve a következő ötéves tervhez. Ennek ellenére meg kell mondanom, hogy gazdasági tevékenységünknek ebben az időszakában egész sor fogyatékosságot észleltünk a műszaki-anyagi ellátásban, a beruházási dokumentációk és tervek biztosításában, a különböző vállalatok közötti együttműködésben; hiányosságok mutatkoztak a termelés- és munkaszervezés javítása, az anyagi és pénzügyi eszközök jobb felhasználása, a gazdasági tevékenység nagyobb jövedelmezősége iránti gondoskodás tekintetében is. Az első hat hónapi eredmények bizonyítják, hogy minden vállalatban nagy tartalékok állnak rendelkezésre az ipari termelés fokozásához, a munkatermelékenység növeléséhez, a termelés minőségének javításához, az anyagi költségek csökkentéséhez és a gazdasági hatékonyság emeléséhez. Egyébként az itt felszólalt csaknem valamennyi első titkár elvtárs utalt arra, hogy egyes tartalékok mozgósítása révén megtoldották a termelési és jövedelemterv túlteljesítésére vonatkozó vállalásokat, s hogy az első félévben vállalásaiknak több mint 50 százalékát megvalósították; ez azt mutatja, hogy a terven felüli termelés lehetőségei — természetesen ott, ahol ez érdekünk, ahol szükség van ezekrea termékekre — még nagyok, és minden erőnket latba kell vetnünk ezek hasznosításáért. Ismeretes egyébként, hogy még egész sor vállalat nem dolgozik a tervezett kapacitással, bár eléggé hosszú idő telt el, üzembe helyezésük óta; vannak olyan vállalataink, ahol gyakori a gyártási folyamat megszakítása, ahol nem használják ki teljesen a gépek kapacitását. A gazdaságban elért jó eredmények hangsúlyozása mellett meg kell mondanunk, hogy még sok kihasználatlan lehetőséggel rendelkezünk és a következő időszakban fokoznunk kell erőfeszítéseinket, hogy sokkal nagyobb termelést érjünk el az eddigi pótvállalásokban előirányozottnál. Szükség van erre, elvtársak, mert a természeti csapás okozta veszteségeket elsősorban az iparban pótolhatjuk, tehát ezen a téren kell erőfeszítéseinket összpontosítanunk. A minisztériumoknak, ipari fővállalatoknak és vállalatoknak határozottabb lépéseket kell tenniük a fogyatékosságok kiküszöböléséért, a gazdaságunk rendelkezésére álló nagy tartalékok és lehetőségek hasznosításáért. Amint az előterjesztett tájékoztatóból értesültek, az árvízkár meghaladja a 10 milliárd lejt. Számos vállalat még most sem dolgozik teljes kapacitással. Nagy mennyiségű nyersanyag és anyag megsemmisült. Még mindig mintegy 300 000 hektárnyi terület áll a víz alatt. Ez a rendkívüli helyzet további erélyes intézkedéseket követel. Biztosítani kell, hogy az összes vállalatok teljes kapacitással dolgozzanak, jobban kell takarékoskodni a nyersanyagokkal és anyagokkal, hogy az elszenvedett károk legnagyobb részét pótolhassuk. Ezzel kapcsolatban tájékoztatni szeretném a plénumot arról, hogy a X. kongresszus előirányzataival szemben számottevő javításokat eszközöltünk a következő ötéves terven a termelési költségek csökkentése, a nyersanyagok és segédanyagok fogyasztásának csökkentése tekintetében. Véleményünk szerint, még e javítások után is, nagy tartalékok állnak rendelkezésre. Éppen ezért gondoskodnunk kell arról, hogy még ebben az évben reális haladást érjünk el a termelési költségek és az anyagfogyasztás csökkentésében. A minisztériumoknak, központi gazdasági szervezeteknek határozottan meg kell valósítaniuk a Központi Bizottságnak és a kormánynak azt a határozatát, hogy minden tevékenységi szektorban maradéktalanul teljesítsék az idei termelési tervet. •Szükséges, hogy a következő 6 hónapban biztosítsuk a termelési kapacitások intenzívebb kihasználását, hogy az év végéig teljes egészében pótoljuk az ipart ért veszteségeket és terven felül körülbelül 5 milliárd lejnyi termelést valósítsunk meg. A vállalatoknak egyszersmind fokozottabban kell gondoskodniuk a termelés minőségének javításáról, minthogy ez gazdaságunk fejlődésének egyik központi kérdése. Fokoznunk kell a termelés- és munkaszervezés javításának akcióját, biztosítva ezáltal a munkatermelékenység emelését a gazdasági hatékonyság gyors növelését. Nagy figyelmet kell szentelnünk a beruházási terv maradéktalan megvalósításának, az idejében való üzembe helyezésnek, sőt egyes munkálatok korábbi átadásának, hogy biztosítsuk mind az idei terv kifogástalan teljesítésének előfeltételeit, mind a tartós alapot a következő évekre. Tekintettel arra, hogy egyes tevékenységi szektorokban még komoly lemaradások vannak a beruházási terv teljesítésében, a minisztériumoknak, a megyei pártbizottságoknak meg kell tenniük minden szükséges intézkedést a kitűzött objektumoknak a megállapított határidőben való megvalósítására. Fel kell használnunk a rendelkezésre álló lehetőségeket, hogy az idén egyes beruházásokkal tetézzük a tervet, hogy ezáltal megkönnyítsük az 1971-ben előttünk álló rendkívül nagy feladatok megvalósítását. Ezért arra kérem mind a minisztériumok vezetőségét, mind az első titkárokat, a Központi Bizottság összes tagjait, hogy a legnagyobb figyelmet szenteljék a beruházási terv megvalósításának és ott, ahol lehetőségek nyílnak, egyes új munkálatok határidő előtti megkezdésének. (Folytatás a 2. oldalon) A porgányi kertek alatt érett árpakalászokat cirógat a nyári szellő. A szövetkezeti gazdák az aratásról, meg a termelésről beszélgetnek. Aggódtak az árpáért, mert a föld alig bírta tárolni a sok esőt. Baráth Nándor, a keresztúri MTSZ elnöke elújságolja, hogy a hektárhozam, előzetes számítások alapján, eléri a 2500 kilót. Az idejében végzett vetésnek, trágyázásnak most látják hasznát a szövetkezeti tagok. — Hétfőn avattuk fel a nyári kampányt. Kipróbáltuk a gépeket, szabályoztuk a dobkosarakat. Bízunk abban, hogy a gépkezelők jó munkát fognak végezni — tájékoztat az elnök. Négy „békehajó“ úszik az árpatengerben. Máthé Attila halad az élen. Őt Miheles Gábor, Bortas Nicolae és Aravoaie Nicolae követi. Mircsov Mária agrármérnök és Nyári István, a keresztúri MTSZ porgányi brigádjának a vezetője irányítja az aratást. — Elnök elvtársa, „csalatkoztunk“ a termésben. Egy-egy hektárról több mint 3000 kiló árpát takarítunk be — mondotta Nyári István. — Zsákokra van szükség. — Ne aggódj Nyári, bárcsak sohasem érne nagyobb csalódás bennünket. Azonnal intézkedem. Beindul a motor, irány a raktár. Nézem az órám percmutatóját, negyedóra telt el, s már ott is vannak hetven zsákkal. Estére jár az idő. A nyugovóra készülő nap sugarai bearanyozzák a tájat, a gépeket, az embereket. Kiváncsi vagyok, hogy a négy kombájnos déltől estig mennyi gabonát aratott le. — Azonnal kiszámítom — mondotta Buza Marika nyilvántartó. — Közel 500 zsák árpát csépeltek az emberek. Az első nap Máthé Attila érte el a legjobb eredményt. — Elégedettek vagyunk munkátokkal. Ha továbbra is ilyen, jól dolgoztok, akkor kerekasztal mellett ünnepeljük meg az aratás befejezését — vonta meg az első félnap eredményét az elnök s további jó munkára serkentette az aratókat. •Jól kezdődött az aratás Kereszturon, Gergely Gergely Jól fizetnek a porgányi árpaföldek ,i * Mircsov Mária mérnök és Nyári István brigádvezető az árpa minőségét vizsgálja az Ösztönző erő Megyénk falvainak dolgozói, a termelőszövetkezeti tagok, állami mezőgazdasági vállalatok munkásai, technikusai és mérnökei megvitatták a mezőgazdasági termelés és munka megszervezéséről szóló nagy jelentőségű törvénytervezetet, melyet a Nagy Nemzetgyűlés ülésszakán majd elfogadnak, megszavaznak. A minap megkértük BÁLINT JÁNOST, a magyarszentmártoni MTSZ elnökét, mondjon véleményt e fontos dokumentumról s arról, hogyan szándékoznak hozzájárulni az abból rájuk háruló feladatok valóra váltásához. — Érdeklődéssel fogadtuk e dokumentumot s előírásait mindennapi jó munkával hívjuk életre. Különösen a földalap felhasználásáról szóló szakaszt tanulmányoztam nagy figyelemmel. Mi, lehetőségeinkhez mérten hatékonyan felhasználjuk a földalapot, védjük a mezőgazdasági területet s az előírásoknak megfelelően a legszükségesebbre korlátozzuk a termelésből való kivonását Akciótervünk alapján foglalkozunk a csatornák karbantartásával és újak építésével. Megemlítem, hogy a tagság, a vezetőtanács és a pártszervezet felhívására, idén tavaszon kétezer méter hosszú csatornát épített, több mint háromezer köbméter földet mozgatott meg, így aztán néhány száz hektár területet meg tudtunk védeni a víztől. Tovább folytatjuk az akciót és év végéig újabb harminc hektáron építünk csatornákat. Arra is serkent, ösztönöz a mezőgazdasági termelés és munka megszervezéséről szóló új törvény, hogy a tápanyagok ésszerű hasznosításával évről évre növeljük a termésátlagot. Mi is elég sok műtrágyát vásárolunk az államtól, a szervestrágya jó felhasználására viszont nem fordítunk kellő figyelmet. Néhány száz vagontrágya gyűlt össze a telepen, de fogatainkkal nem tudjuk az egész mennyiséget kihordani a mezőre. Javasolom! a mezőgazdaság-gépesítési vállalatokat lássák el rakodógépekkel. A tavaszi hetekben le tudtuk küzdeni az időjárás okozta nehézségeket s" a vetést befejeztük. “Most a kapálásra, a kaszálásra és a gyűjtésre összpontosítjuk erőinket. A szövetkezeti tagok nagy többsége becsületesen dolgozik s a közgyűlés által megállapított és a kampányokra és munkálatokra beosztott kalendáriumnapokat teljesíti. Mi tagadás, olyan szövetkezeti tagokat is nyilvántartunk, akik egyes esetekben nem tartják be az alapszabályzat előírásait, nem vesznek részt rendszeresen a munkában. Teljesen egyetértünk az új törvény azon előirányzataival is, melynek értelmében azokat a termelőszövetkezeti tagokat, akik megszegik az alapszabályzat előírásait, szankcionálják, s meghatározott időre megvonják tőlük a kertparcellát. Az új törvény számunkra is ösztönző erő. Előírásait ha szigorúan betartjuk, tovább erősítjük termelőszövetkezetünket, aimely megélhetésünk biztos forrás Arassunk szaporán, szemveszteség nélkül! Az elmúlt héten számos állami mezőgazdasági vállalatban és termelőszövetkezetben megkezdődött az árpa aratása. Gátalján, Nagyöszön, Lovrinon s néhány más gazdaságban a búza vágásához is hozzáláttak a gépkezelők. Már-már úgy tűnt, hogy megembereli magát a nyár s az aratók nyugodtan dolgozhatnak az árpa és búzamezőkön. Az esőzések azonban újabb kényszerpihenőre késztették a falvak dolgozóit. Közben majd az egész megyében a búza is beérett, összezsúfolódott a munka. Az árpát, a korai és kései érésű búzát szinte egyszerre kell vágni. A sajátos helyzet sajátos intézkedéseket követel ebben a kampányban. Idén fontosabb mint bármikor, hogy a falvak dolgozói minél gyorsabban vágják, csépeljék az új gabonát és eleget tegyenek szerződéses kötelezettségeiknek. Arasson minden kombájn — ez a nyár parancsa. A gabona gyors betakarítására kell most összpontosítani az erőket.