Szabad Szó, 1970. október-december (27. évfolyam, 7963-8041. szám)
1970-10-20 / 7979. szám
NICOLAE CEAUŞESCUNAK, az Államtanács elnökének beszéde az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének jubileumi ülésszakán Elnök úr! Az Egyesült Nemzetek Szervezete tagállamainak tisztelt képviselői ! Az Egyesült Nemzetek Szervezete megalakításának negyedszázados évfordulója alkalom egyrészt a 25 esztendő alatt bekövetkezett nemzetközi fejlődés és világszerte végbement változások áttekintésére, másrészt az ENSZ ez idő alatt kifejtett tevékenységének a számbavételére. Ugyanakkor az ülésszak, hogy megfeleljen a népek várakozásainak, hivatott világosabban meghatározni az Egyesült Nemzetek Szervezete további tevékenységének irányvonalait, a nemzetek közötti sokoldalú együttműködés megvalósításának, a Világbéke biztosításának útjait. Mint ismeretes, az Egyesült Nemzetek Szervezetét a második világháború végén hozták létre, amikor még nem száradt fel a népek, által hullatott vér, amikor még nem gyógyult be a hitlerista Németország által kirobbantott pusztító világégésnek áldozatául esett tízmilliók utáni mély seb. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének már az elnevezése is arra emlékeztet, hogy megalakításánál szem előtt tartották: a földkerekség összes nemzetei egyesítsék erőfeszítéseiket a minden egyes nép szabad fejlődését biztosítani tudó tartós béke megteremtéséért. Őszintén meg kell mondanunk a népek előtt, hogy a szervezet Alapokmányában foglalt nemes elvek még nem érvényesültek maradéktalanul a világ összes államai közötti kapcsolatokban. Természetesen szervezetünk jelentős szerepet töltött be a nemzetközi életben. Az eltelt időszakban a legfontosabb események az ENSZ figyelmének középpontjában álltak, számos, nagyjelentőségű határozatot fogadtak el. Sajnos azonban, e határozatok közül sokat nem valósítottak meg, vagy csak részlegesen valósították meg. Ugyanakkor rá kell mutatnunk, hogy egyes fontos kérdésekben, a világ küzdőterén felmerült számos konfliktusban az Egyesült Nemzetek Szervezete helytelen határozatokat fogadott el, s ezek csorbát ejtettek tekintélyén, negatív kihatással voltak a nemzetközi élet fejlődésére. Az ENSZ negyedszázados története pozitív és negatív oldalainak számbavétele ebből az alkalomból, úgy vélem, szükséges, hogy levonhassuk az összes tanulságokat, mert csak így növelhetjük a szervezet szerepét a vitás kérdések megoldásában, a népek közötti együttműködés és a világbéke biztosításában. Ismeretesek azok a nagy társadalmi és nemzeti jellegű változások, amelyek ebben a 25 évben mentek végbe a világon. Az ENSZ megalapításakor csak egyetlen szocialista állam , a Szovjetunió létezett. Ma 14 szocialista állam van a világon, a földkerekség lakosságának több mint egyharmadát képviselve. Más népek a szocialista útra terelik gazdasági-társadalmi fejlődésüket. A nagyszámú szocialista ország megjelenése és fejlődése parancsoló módon napirendre tűzte a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének problémáját. Az utóbbi évtizedekben tanúi voltunk a gyarmati rabságban, imperialista uralom alatt sínylődő tucatnyi nép erőteljes nemzeti újjászületésének. A népeknek a nemzeti függetlenség viszszaszerzéséért folytatott harca eredményeként összeomlott a gyarmati rendszer, s a gyarmati birodalmak romjain tucatnyi új állam jelent meg. Ezek az államok ma jelentős szerepet töltenek be az Egyesült Nemzetek Szervezetében, az egész nemzetközi életben. Korunk műszaki-tudományos forradalma, az ember behatolása a Kozmoszba és a kultúra hatalmas fejlődése nagy változásokat eredményezett az emberek gondolkodásában és tudatában. A népek, az emberek mindinkább tudatában vannak, milyen erőt képviselnek, hovatovább megértik, hogy megteremthetik bolygónkon a szabad és egyenjogú nemzetek együttműködésének világát, hogy véget vethetnek az államok közötti háborúknak, hogy biztosíthatják a tartós békét, amely lehetővé teszi az egész emberiség jólétének megvalósítását. Olyan komplex nemzetközi feltételek között ülésezünk, amelyek még több okból nyugtalanítják az összes népeket. Több mint 25 esztendővel a második világégés befejezése után a földkerekség különböző részein a háborúnak tíz- és tízezer férfi és nő, öreg és fiatal esik áldozatául, óriási anyagi és kulturális javak pusztulnak el. Még vannak népek, amelyeket a kolonialista uralom igájában tartanak, amelyek kénytelenek fegyverrel a kézben harcolni azért a szent jogukért, hogy szabadon, önálló államokban élhessenek, saját jólétük érdekében használhassák fel természeti kincseiket és munkájuk gyümölcsét, óhajuknak megfelelően döntsenek sorsuk felől. A nemzetközi életben még működnek imperialista és kolonialista erők, amelyek folytatni akarják a népek feletti uralom régi praktikáit, amelyek az erőszak és a diktátum politikáját érvényesítik, beavatkozva más államok belügyeibe, igyekezve rájuk kényszeríteni akaratukat, alárendelni őket saját érdekeiknek. Igaz, hogy az imperialista politikával szemben minden kontinensen egyre erőteljesebben harcra kelnek a népek, hatalmas társadalmi erők, a nemzetközi demokratikus közvélemény erős áramlata. A nemzetközi események alakulása ékesszólóan tanúsítja, amikor a népek valóban eltökélték, hogy megvédik szabadságukat és függetlenségüket, nemzetközi támogatást és szolidaritást élveznek és nincs a világon erő, amely eltagadhatná tőlük e becses vívmányokat. Hölgyeim és uraim! Engedjék meg, hogy ismertessem országom bel- és külpolitikájának néhány vonatkozását. Romániának századokon át idegen uralomban volt része. Negyedszázaddal ezelőtt, vagyis ugyanabban az időszakban lépett a szabad és önálló fejlődés útjára, amikor megalakult az Egyesült Nemzetek Szervezete. A román nép saját kezébe vette sorsát, rátért egy új társadalmi rendszer, a szocialista társadalmi rendszer felépítésére és történelmileg rövid idő alatt kiemelkedő eredményeket, ért el gazdasági és kulturális haladásában. Számos állam vezetői és más képviselői, akik ellátogattak Romániába, sokatmondó képet alkothattak maguknak népünk eredményeiről. A 25 évben elért nagy sikereink dacára, tekintve az elindulásunkkor fennálló elmaradottságot, még sokat kell tennünk azért, hogy elérjük a fejlett országok színvonalát. Románia elhatározása továbbra is minden erejét latba vetni gazdasági potenciáljának növeléséért, a társadalmi élet sokoldalú felvirágoztatásáért, a tudomány, az oktatás, a kultúra — egy új, civilizált élet megteremtése fontos tényezőinek — fejlesztéséért, azegész nép anyagi, és szellemi jólétének növeléséért. Soha nem tévesztjük szem elől, hogy egy nép csupán úgy válhat valóban szabaddá és függetlenné, ha erőteljes gazdasági, tudományos és kulturális alapot biztosít magának. Románia ugyanakkor gondot fordít arra, hogy fejlessze együttműködését a világ minden nemzetével, társadalmi rendszerükre való tekintet nélkül. Annak illusztrálására, hogyan valósul meg ez a politika, csupán azt említem meg, hogy Románia jelenleg 97 állammal tart fenn diplomáciai kapcsolatokat, több mint 100 országgal pedig kereskedelmi csereviszonyban van. Természetesen Románia mint szocialista ország különleges figyelmet szentel a többi szocialista állammal való együttműködésnek és kooperálásnak; egyszersmind gondoskodik kapcsolatainak kiterjesztéséről számtalan területen a világ minden országával. Véleményünk szerint csakis a nemzetközi munkamegosztásban, azt anyagi és szellemi értékek világkörforgásában való aktív részvétellel biztosíthatjuk saját országunk fejlődését, s mozdíthatjuk elő egyidejűleg a béke ügyét világszerte. A román nép, amely maga is hosszú ideig szenvedett az idegen elnyomástól, rokonszenvvel fordul azon népek felé, amelyek harcolnak az imperialistas uralom alóli felszabadulásért, az önálló fejlődésért, nemzeti függetlenségük és szuverenitásuk megvédéséért és szilárdításáért. Ország Folytatás a 3. oldalon) New York (Agerpres) — Különtudósítóink közlik: Nicolae Ceauşescu elnök a jelenlevők szívélyes fogadtatása közepette hétfőn átfogó beszédet tartott az Egyesült Nemzetek Szervezetének jubileumi ülésszakán. Nicolae Ceauşescunak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének nyilvánvaló és megkülönböztetett érdeklődéssel várt beszéde nagy jelentőségű eseményként szerepelt az ENSZ jubileumi ülésszakán, megragadta a tagállamok képviselői, politikai és újságírókörök figyelmét. A hétfő délelőtti ülésen több mint 90 ország állam-, illetve kormányfői, külügyminiszterei voltak jelen az ülésteremben, jeléül annak, hogy a világszervezet életének jelentős mozzanata következik. Az ENSZ politikai „szeizmográfja“ — a sajtó számára fenntartott, illetve a nagy nemzetközi hírügynökségek, tucatnyi napilap irodáit magában foglaló emelet — a különleges jelentőségű eseménynek jellegzetes lázában élt. 10.40 órakor Nicolae Ceauşescu elnök és a kíséretében levő hivatalos személyek megérkeztek az ENSZ- székházba. Az államfőknek fenntartott monumentális bejáratnál a világszervezet protokolligazgatója fogadta és vezette be az ülésterembe. Az Államtanács elnöke helyet foglalt a román küldöttség asztalánál, az első széken, előtte aRománia feliratú táblácskával. Mellette ült Dumitru Popescu, Corneliu Manescu külügyminiszter, Nicolae Ecobescu helyettes külügyminiszter, Gheorghe Diaconescu nagykövet, Románia állandó ENSZ-kirendeltségének vezetője. Elena Ceauşescu elvtársnő és az Államtanács elnökének kíséretében levő személyek a meghívottak páholyában foglaltak helyet. A protokollhivatal vezetőjének kíséretében Nicolae Ceauşescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke 11.55 órakor e nagyjelentőségű nemzetközi fórum szónoki emelvényére lépett, s elmondotta beszédét, amelyet élénk érdeklődéssel kísértek a jelenlevők. (Folytatás a 3. oldalon) VILÁG PROLETÁRJAIÉ EGYESÜLJETEK» XXVII. évfolyam, 1979. szám (gy 4 oldal, ára 30 báni gg Kedd, 1970. október 20. Keglevichházán is GYORS, JÓ KÖVETEL Sok munkát hozott az ősz Keglevichházára. A kukorica nagy része szedésre vár, de akad még cukorrépa is a földben s közben sürget a területletakaritás, az őszi vetőszántás, magágyelőkészités, a vetés. Mindez munkáskezet, gépet — és ezen túl hibamentes, folyamatos munkaszervezést kér. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk a napokban CZENE SÁNDOR termelőszövetkezeti elnökkel az egyik dülővégen ... Könyvelők, állattenyésztők és növénytermesztési brigádtagok — Szerencse, hogy a sok munkában, gondban mellettünk van az egész tagság. Mindenki szorgalmasan dolgozik, erejéhez mérten kiveszi részét a kampányból. A könyvelőknek, az állattenyésztőknek is megvan a részük a betakarításból. Még a brigádvezetők is letörnek egy-egy hektár kukoricát. , Tehát mindenki kinn van a határban, együttes erővel vették fel a harcot a keglevichháziak az őszi munkával. — Elsőnek azt a 150 hektár kukoricát törtük le, ami után búzát szándékszunk vetni. Körülbelül 30 hektáron már szabad a terület, jöhetnek a traktorok szántani, magágyat készíteni... De ehhez hozzá kell tennünk azt is, hogy közel 70 hektáron kinn van a leszedett kukorica, várja a fogatokat, vontatókat. Ez pedig egy esetleges csapadékhullásnál bajok forrása lehet. — Most meggyorsítottuk a szállítást. Két vontatós traktort kaptunk az Autószállító Vállalattól s oda irányítottuk saját traktorainkat is. Ezenkívül a fogatok, teherkocsik is segédkeznek. A kukoricaszedés kezdetén problémát okozott a kukorica tárolása, hiszen 32—34 százalékos nedvességtartalommal nem raktározhattuk a nagy kotárkákba. Építettünk hát 40 vagon férőhelyes, dróthálós kotárkákat. Ezek csupán két méter magasak és egy méter szélesek, a levegő, szél jól átjárja a csöveket, jó körülmények között szárad az új termés. A magágyelőkészítés, vetés, néha meglepetést tartogat . Napi 40 hektáros ütemmel dolgoznak vetőgépeink. A többi tíz traktor pedig segédkezik a szántásban, tárcsázásban. Sok jó traktoros van Keglevichházán. Közöttük is első helyen kell említsük Baka Józsefet, Arany Józsefet és Huszár Istvánt, akik mindig lelkiismeretesen és jól dolgoznak. A napokban mégis meglepetést okoztak a traktorosok a magágyelőkészítésben. Méghozzá nem kellemes meglepetést: — Rada Boscovean és Jung Lorentz dolgozott az egyik vetésre előirányzott területrészen. Tárcsázták a friss szántást. Megbeszéltük velük, hogy kétszer — hosszába és keresztbe — aprózzák fel a hantokat, s utána menjenek másik parcellába. Ők már az első tárcsázás után otthagytál a munkát... . Kétségtelenül sok most a tennivaló a határban, ám az ellenőrzésnek azért egy pillanatra sem szabad lankadnia. A fenti eset is bizonyítja. De ki végzi az ellenőrzést? — Nagyobb részt az elnök s ha ott van, a mérnök, a brigádvezetők. Eléggé rejtélyes megfogalmazás ... Ha itt van, a mérnök. Mert elvégre ő a szakember, az, aki elsősorban hivatott figyelemmel kísérni és megkövetelni az agrotechnikai szabályok betartását. Az egész kampány időszakában. Igen ám, de Pokorni Róbert utazik. Ha vetnek, ha nem. Szombaton délben jön az autóbusz s hétfőn délben ér vissza. Közben Keglevichházán nincsen agronómus. Pedig a megyei pártbizottság és a mezőgazdasági igazgatóság ezzel kapcsolatos rendelkezései őrá is maradéktalanul érvényesek! Ami a vetés mennyiségi megvalósítását illeti, ezen a téren jól halad a munka: az előirányzott 500 hektár búzából több mint 300 hektáron földben a mag. 30 tonna vetőmag azonban még a begyűjtőközpontban van — ennek elszállítása is egyre inkább sürget. Tehát van még tennivaló Keglevichházán! Gödör Károly aj MINŐSÉGŰ MUNKÁT AZ ŐSZI KAMPÁNY Str. A máslaki termelőszövetkezet határában teljében az őszi búza vetése Az év utolsó negyede számvetés és felkészülés időszaka az iparvállalatokban. Mert miközben az idei termelési eredmények kikerekednek, a jövő évi feladatok valóra váltásának megalapozása is egyre sokrétűbben előtérbe kerül. Megyénk iparvállalataiban idén jelentős többlettermelési, jobb munkára ösztönző felajánlást tettek. A vállalatok közösségei egyemberként csatlakoztak megyei pártszervezetünknek a Brassó megyei pártszervezet versenyfelhívására adott válaszához. Attól az óhajtól vezérelve, hogy nagyobb mértékben járuljon hozzá a X. kongresszuson hazánk sokoldalú fejlesztésére kijelölt pártprogram valóra váltásához, a Temes megyei pártszervezet, az összes dolgozók — románok, magyarok, németek, szerbek és más nemzetiségűek — nevében vállalta a műszaki-anyagi alap, a munkaközösségek tapasztalatának és alkotókészségének fokozottabb értékesítését, a tervfeladatok jelentős túlszárnyalását. Az országunkat értő természeti csapás következményeinek elhárításához való hozzájárulásként az eredeti 100 helyett 200 millió lejes árutermelési túlteljesítést vállalt megyénk ipara erre az évre. Az elmúlt kilenc hónapban megyénk ipari dolgozói 126,7 millió lejjel haladták túl az eladott és bevételezett árutermelési tervet. Január elseje és szeptember 30-a között 614 tonna hengerelt terméket gyártottak terven felül, az egész évre felajánlott 700 tonnához képest. Jól halad a téglák és falazóblokkok, a bükk fűrészáru, a furnér, a textiltermékek termelésére tett felajánlás teljesítése is. Hosszasan lehetne sorolni az eredményeket, de fel kell figyelnünk arra is, hogy év végéig még jelentős mennyiségű többletterméket kell előállítani a megnövelt felajánlás maradéktalan teljesítése érdekében. A jól dolgozó vállalatok mellett akadnak olyanok is, amelyek az elmúlt 9 hónapban különféle okokból nem teljesítették a tervfeladatukat. Ezek között kell megemlítenünk a Frucas konzervgyárat, a Temesi Tejipart, a Cukorgyárat stb. Igen fontos tehát, hogy a helyi tartalékok jobb felhasználásával, a termelés alaposabb megszervezésével, az anyagellátás javításával, s főleg a munkaidő és a berendezések kihasználásával további eredményeket érjünk el. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a munkatermelékenység növelésére, amelynél néhány vállalatban nem érték el a kivánt szintet. Főleg a Temesvári Építkezési Tröszt egységeiben, a Március 6 Gyárban és az Electromotor Üzemben kell erélyes intézkedésekkel elősegíteni a termelékenység-növelési előirányzat teljesítését. Fokozott figyelmet kell fordítani a minőségi követelmények tiszteletben tartására, főleg azokban a vállalatokban, amelyeknek kisebb-nagyobb árutételeket utasítottak vissza üzletfeleik. Az exportterv hiánytalan teljesítése is nagyobb gondoskodást igényel. Ugyanis az év elmúlt időszakában a megyénkbeli vállalatok csak 99,2 százalékban tettek eleget az esedékes szerződési kötelezettségeiknek. Bár az elmúlt évnegyedben sokat javult a beruházások helyzete, e téren is tovább kell fokozni az ütemet az év végéig hátralevő döntő időszakban. Mindent meg kell tenni az egyes munkatelepeken előfordult lemaradások megszüntetéséért, az átadási határidők tiszteletben tartásáért. Az esztendő végéig hátramaradt idő alapos kihasználásával elő kell segíteni a tervfeladatok és a versenyfelajánlások hiánytalan teljesítését minden vállalatban. BTTS: minap arról beszélgettünk Magyar Józseffel, a temesvári Fructus konzervgyár párttitkárával, hogy mit tart az utóbbi időben leginkább említésre méltó mozzanatnak a pártmunkában. — Szerintem — felelte elgondolkodva — a legjellegzetesebb az elmúlt két évben az volt, hogy alapszervezetünk sok új taggal erősödött. Húsz párttagot vettünk fel ebben az időszakban és ez lényeges változást hozott alapszervezetünk tevékenységébe. Az erősödést szó szerint kell értenünk, hiszen az alapszervezetbe olyan fiatalok kérték felvételüket, akik valóban rászolgálnak a kommunista megtisztelő címére. A gyár részlegein járva, alkalmunk volt személyesen megismerni néhány fiatal kommunistát, akiket képességeikhez mérten foglalkoztatnak is. ... Alacsony termetű, fürge teremtés Vincze Constanţa. Ismerősei, munkatársai csak dicsérőleg szólnak róla. Évek óta a főzelék-konzerv gyártás egyik kulcsfontosságú helyén dolgozik: ő főzi, készíti recept szerint a sós lét. Miközben beszélgetünk, ügyel az üstre, tesz-vesz, láthatóan terhére van, ha másfelé térítik el a figyelmét. — Négy éve vagyok a val■ falatban — meséli. — Elég szépen keresek, de meg is dolgozom érte. Tavaly kértem felvételemet a pártba és úgy érzem, azóta sokat tanultam. —Mi a társadalmi feladata? — Pártmegbizatásom az, hogy a KISZ-szervezetben tevékenykedjem. Az osztály KISZ-csoportjának vezetőségi tagja vagyok. Hazafias munkaakciókat szervezünk, ösztönözzük a fiatalokat a termelésben, segítettük a fegyelem megszilárdítását. Todor Mariana technikus, több mint másfél éve párttag. Feladatköre a felvásárlás, szerződéskötés. Idén februárban az alapszervezet a faliújság szerkesztésével bízta meg. Azóta a gyárbeli újság minden hónapban rendszeresen megjelenik. — Szerkesztő kollektívánk terv szerint dolgozik — tájékoztat. — Lehetőleg a gyárbeli eseményeket, problémákat tükrözzük. A konkrét témája cikkekkel, apróbb-nagyobb bírálatokkal sikerült felkeltenünk a dolgozók érdeklődését. — A faliújság hatékonyságát az utóbbi két hónapban lényegesen növelte a fényképes melléklet megjelentetése — kapcsolódott a beszélgetésbe Magyar elvtárs. — A képes, szatirikus melléklet közlését a pártbüró kezdeményezte. És már mutatja is a fényképeket, amelyek termelési visszásságokat, különböző mulasztásokat, fegyelmi vétségeket kaptak „lencsevégre“. Az egyik képen ládahalmaz, a másikon munkaidőben tébláboló szállítómunkás, aki helyett fiatal munkásnők emelgetik a ládákat. — Rendre, szervezett termelésre int a fényképes melléklet, amelyet minden alkalommal érdeklődéssel fogadnak. Persze, senki sem szeret itt szerepelni — mondja mosolyogva a párttitkár. ... .A következő fiatal párttag, akivel találkozunk, Cioba Stela. Munkahelyén lelkiismeretesnek ismerik és mindenki becsüli. — Három éve már, hogy titkára vagyok egy KISZ-csoportnak — mondja —. A vezetőséggel együtt arra összpontosítottuk figyelmünket, hogy két síkon is neveljük a fiatalokat: a munkahelyen és a társadalmi életben. KISZ- tagságunk többsége megállja a helyét a termelésben és ez nevelőmunkánk eredménye is. Részt vettünk gyárszépítésben, a városbeli parkokban virágokat ültettünk, a fiúkat a Sági út építéséhez mozgósítottuk. A nyár elején cseresznyeszárat gyűjtöttünk és átadtuk a gyógyfabegyűjtő vállalatnak. Megfigyeltem: társadalmi, közérdekű feladatok elvégzése sok fiatalt arra késztet és nevel, hogy általában komolyabban dolgozzék ... A gyárban a többi új párttag is rendesen, következetesen teljesíti pártmegbizatásait. Amint a párttitkár mondotta: — Ügyeltünk arra, hogy mindenkinek rátermettségéhez mért feladatot osszunk ki. Ezt teljesítik a legjobban, legszívesebben. Mi pedig, a pártbüró tagjai segítjük, ellenőrizzük teljesülésüket. Duiktner László A pártmegbizatás ereje