Szabad Szó, 1970. október-december (27. évfolyam, 7963-8041. szám)

1970-10-20 / 7979. szám

NICOLAE CEAUŞESCUNAK, az Államtanács elnökének beszéde az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének jubileumi ülésszakán Elnök úr! Az Egyesült Nemzetek Szerve­zete tagállamainak tisztelt kép­viselői ! Az Egyesült Nemzetek Szerve­zete megalakításának negyedszá­zados évfordulója alkalom egy­részt a 25 esztendő­ alatt bekö­vetkezett nemzetközi fejlődés és világszerte végbement változá­sok áttekintésére, másrészt az ENSZ ez idő alatt kifejtett tevé­kenységének a számbavételére. Ugyanakkor az ülésszak, hogy megfeleljen a népek várakozásai­nak, hivatott világosabban meg­határozni az Egyesült Nemzetek Szervezete további tevékenységé­nek irányvonalait, a nemzetek közötti sokoldalú együttműködés megvalósításának, a Világbéke biztosításának útjait. Mint ismeretes, az Egyesült Nemzetek Szervezetét a második világháború végén hozták létre, amikor még nem száradt fel a népek, által hullatott vér, amikor még nem gyógyult be a hitleris­ta Németország által kirobban­tott pusztító világégésnek áldoza­tául esett tízmilliók utáni mély seb. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének már az elnevezése is arra emlékeztet, hogy megalakí­tásánál szem előtt tartották: a földkerekség összes nemzetei egyesítsék erőfeszítéseiket a min­den egyes nép szabad fejlődését biztosítani tudó tartós béke meg­teremtéséért. Őszintén meg kell mondanunk a népek előtt, hogy a szervezet Alapokmányában foglalt nemes elvek még nem érvényesültek maradéktalanul a világ összes ál­lamai közötti kapcsolatokban. Természetesen szervezetünk jelen­tős szerepet töltött be a nemzet­közi életben. Az eltelt időszakban a legfontosabb események az ENSZ figyelmének középpont­jában álltak, számos, nagy­­jelentőségű határozatot fogad­tak el. Sajnos azonban, e határozatok közül sokat nem valósítottak meg, vagy csak részlegesen valósították meg. Ugyanakkor rá kell mutat­nunk, hogy egyes fontos kérdé­sekben, a világ küzdőterén fel­merült számos konfliktusban az Egyesült Nemzetek Szervezete helytelen határozatokat fogadott el, s ezek csorbát ejtettek tekin­télyén, negatív kihatással voltak a nemzetközi élet fejlődésére. Az ENSZ negyedszázados története pozitív és negatív oldalainak számbavétele ebből az alkalom­ból, úgy vélem, szükséges, hogy levonhassuk az összes tanulsá­gokat, mert csak így növelhetjük a szervezet szerepét a vitás kér­dések megoldásában, a népek kö­zötti együttműködés és a világ­béke biztosításában. Ismeretesek azok a nagy tár­sadalmi és nemzeti jellegű válto­zások, amelyek ebben a 25 év­ben mentek végbe a világon. Az ENSZ megalapításakor csak e­­gyetlen szocialista állam , a Szovjetunió létezett. Ma 14 szo­cialista állam van a világon, a földkerekség lakosságának több mint egyharmadát képviselve. Más népek a szocialista útra te­relik gazdasági-társadalmi fej­lődésüket. A nagyszámú szocialista ország megjelenése és fejlődése paran­csoló módon napirendre tűzte a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének problémáját. Az utóbbi évtizedekben tanúi voltunk a gyarmati rabságban, imperialista uralom alatt sínylő­dő tucatnyi nép erőteljes nem­zeti újjászületésének. A népek­nek a nemzeti függetlenség visz­­szaszerzéséért folytatott harca eredményeként összeomlott a gyarmati rendszer, s a gyarmati birodalmak romjain tucatnyi új állam jelent meg. Ezek az álla­mok ma jelentős szerepet tölte­nek be az Egyesült Nemzetek Szervezetében, az egész nemzet­közi életben. Korunk műszaki-tudományos forradalma, az ember behatolása a Kozmoszba és a kultúra hatal­mas fejlődése nagy változásokat eredményezett az emberek gon­dolkodásában és tudatában. A népek, az emberek mindinkább tudatában vannak, milyen erőt képviselnek, hovatovább megér­tik, hogy megteremthetik boly­gónkon a szabad és egyenjogú nemzetek együttműködésének vi­lágát, hogy véget vethetnek az államok közötti háborúknak, hogy biztosíthatják a tartós békét, a­­mely lehetővé teszi az egész em­beriség jólétének megvalósítá­sát. Olyan komplex nemzetközi fel­tételek között ülésezünk, amelyek még több okból nyugtalanítják az összes népeket. Több mint 25 esztendővel a második világégés befejezése után a földkerekség különböző részein a háborúnak tíz- és tízezer férfi és nő, öreg és fiatal esik áldozatául, óriási a­­nyagi és kulturális javak pusz­tulnak el. Még vannak népek, amelyeket a kolonialista uralom igájában tartanak, amelyek kénytelenek fegyverrel a kézben harcolni a­­zért a szent jogukért, hogy sza­badon, önálló államokban élhes­senek, saját jólétük érdekében használhassák fel természeti kin­cseiket és munkájuk gyümölcsét, óhajuk­nak megfelelően döntsenek sorsuk felől. A nemzetközi életben még mű­ködnek imperialista és kolonia­lista erők, amelyek folytatni a­­karják a népek feletti uralom ré­gi praktikáit, amelyek az erő­szak és a diktátum politikáját érvényesítik, beavatkozva más államok belügyeibe, igyekezve rájuk kényszeríteni akaratukat, alárendelni őket saját érdekeik­nek. Igaz, hogy az imperialista po­litikával szemben minden kon­tinensen egyre erőteljesebben harcra kelnek a népek, hatalmas társadalmi erők, a nemzetközi demokratikus közvélemény erős áramlata. A nemzetközi esemé­nyek alakulása ékesszólóan tanú­sítja, amikor a népek valóban el­tökélték, hogy megvédik sza­badságukat és függetlenségüket, nemzetközi támogatást és szolida­ritást élveznek és nincs a vilá­gon erő, amely eltagadhatná tő­lük e becses vívmányokat. Hölgyeim és uraim! Engedjék meg, hogy ismertes­sem országom bel- és külpoliti­kájának néhány vonatkozását. Romániának századokon át ide­gen uralomban volt része. Negyed­századdal ezelőtt, vagyis ugyan­abban az időszakban lépett a szabad és önálló fejlődés útjára, amikor megalakult az Egyesült Nemzetek Szervezete. A román nép saját kezébe vet­te sorsát, rátért egy új társadal­mi rendszer, a szocialista társa­dalmi rendszer felépítésére és történelmileg rövid idő alatt kie­melkedő eredményeket, ért el gazdasági és kulturális haladásá­ban. Számos állam vezetői és más képviselői, akik ellátogattak Romániába, sokatmondó képet al­kothattak maguknak népünk e­­redményeiről. A 25 évben elért nagy sike­reink dacára, tekintve az elindu­lásunkkor fennálló elmaradottsá­got, még sokat kell tennünk a­­zért, hogy elérjük a fejlett or­szágok színvonalát. Románia el­határozása továbbra is minden e­­rejét latba vetni gazdasági po­tenciáljának növeléséért, a tár­sadalmi élet sokoldalú felvirá­goztatásáért, a tudomány, az ok­tatás, a kultúra — egy új, civi­lizált élet megteremtése fontos tényezőinek — fejlesztéséért, az­­egész nép anyagi, és szellemi jó­létének növeléséért. Soha nem tévesztjük szem elől, hogy egy nép csupán úgy válhat valóban szabaddá és függetlenné, ha erő­teljes gazdasági, tudományos és kulturális alapot biztosít magá­nak. Románia ugyanakkor gondot fordít arra, hogy fejlessze együtt­működését a világ minden nem­zetével, társadalmi rendszerükre való tekintet nélkül. Annak il­lusztrálására, hogyan valósul meg ez a politika, csupán azt emlí­tem meg, hogy Románia jelen­leg 97 állammal tart fenn diplo­máciai kapcsolatokat, több mint 100 országgal pedig kereskedelmi csereviszonyban van. Természetesen Románia mint szocialista ország különleges fi­gyelmet szentel a többi szocialis­ta állammal való együttműködés­nek és kooperálásnak; egyszers­mind gondoskodik kapcsolatainak kiterjesztéséről számtalan terü­leten a világ minden országával. Véleményünk szerint csakis a nemzetközi munkamegosztásban, azt anyagi és szellemi értékek vi­lág­körforgásában való aktív rész­vétellel biztosíthatjuk saját orszá­gunk fejlődését, s mozdíthatjuk elő egyidejűleg a béke ügyét vi­lágszerte. A román nép, amely maga is hosszú ideig szenvedett az idegen elnyomástól, rokonszenvvel for­dul azon népek felé, amelyek har­colnak az imperialistas uralom a­­lóli felszabadulásért, az önálló fejlődésért, nemzeti függetlensé­gük és szuverenitásuk megvédé­séért és szilárdításáért. Orszá­g Folytatás a 3. oldalon) New York (Agerpres) — Különtudósítóink közlik: Nicolae Ceauşescu elnök a jelenlevők szívélyes fogadta­­tása közepette hétfőn átfogó beszédet tartott az Egyesült Nemzetek Szervezetének ju­bileumi ülésszakán. Nicolae Ceauşescunak, Romá­nia Szocialista Köztársaság Ál­lamtanácsa elnökének nyilván­való és megkülönböztetett ér­deklődéssel várt beszéde nagy jelentőségű eseményként sze­repelt az ENSZ jubileumi ü­­lésszakán, megragadta a tag­államok képviselői, politikai és újságírókörök figyelmét. A hétfő délelőtti ülésen több mint 90 ország állam-, illetve kormányfői, külügyminiszterei voltak jelen az ülésteremben, jeléül annak, hogy a világ­szervezet­ életének jelentős mozzanata következik. Az ENSZ politikai „szeiz­mográfja“ — a sajtó számára fenntartott, illetve a nagy nemzetközi hírügynökségek, tucatnyi napilap irodáit ma­gában foglaló emelet — a kü­lönleges jelentőségű esemény­nek jellegzetes lázában élt. 10.40 órakor Nicolae Ceauşescu elnök és a kíséretében levő hivatalos sze­mélyek megérkeztek az ENSZ- székházba. Az államfőknek fenntartott monumentális be­járatnál a világszervezet pro­­tokolligazgatója fogadta és vezette be az ülésterembe. Az Államtanács elnöke helyet foglalt a román küldöttség asztalánál, az első széken, e­­lőtte a­­Románia feliratú táb­lácskával. Mellette ült Du­mitru Popescu, Corneliu Ma­­nescu külügyminiszter, Nicolae Ecobescu helyettes külügymi­niszter, Gheorghe Diaconescu nagykövet, Románia állandó ENSZ-kirendeltségének veze­tője. Elena Ceauşescu elvtársnő és az Államtanács elnökének kíséretében levő személyek a meghívottak páholyában fog­laltak helyet. A protokollhivatal vezető­jének kíséretében Nicolae Ceauşescu, Románia Szocialis­ta Köztársaság Államtanácsá­nak elnöke 11.55 órakor e nagyjelentőségű nemzetközi fórum szónoki emelvényére lé­pett, s elmondotta beszédét, a­­melyet élénk érdeklődéssel kí­sértek a jelenlevők. (Folytatás a 3. oldalon) VILÁG PROLETÁRJAIÉ EGYESÜLJETEK» XXVII. évfolyam, 1979. szám (gy 4 oldal, ára 30 báni gg Kedd, 1970. október 20. Keglevichházán is GYORS, JÓ KÖVETEL Sok munkát hozott az ősz Keglevichházára. A kukorica nagy része szedésre vár, de akad még cukorrépa is a földben s közben sürget a területletakari­­tás, az őszi vetőszántás, magágy­­előkészités, a vetés. Mindez mun­káskezet, gépet — és ezen túl hi­bamentes, folyamatos munkaszer­vezést kér. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk a napokban CZENE SÁNDOR termelőszövetkezeti el­nökkel az egyik dülővégen ... Könyvelők, állattenyésztők és növénytermesztési brigád­tagok — Szerencse, hogy a sok mun­kában, gondban mellettünk van az egész tagság. Mindenki szor­galmasan dolgozik, erejéhez mér­ten kiveszi részét a kampány­ból. A könyvelőknek, az állatte­nyésztőknek is megvan a részük a betakarításból. Még a brigád­vezetők is letörnek egy-egy hek­tár kukoricát. , Tehát mindenki kinn van a ha­tárban, együttes erővel vették fel a harcot a keglevichháziak az őszi munkával. — Elsőnek azt a 150 hektár kukoricát törtük le, ami után bú­zát szándékszunk vetni. Körül­belül 30 hektáron már szabad a terület, jöhetnek a traktorok szántani, magágyat készíteni... De ehhez hozzá kell tennünk azt is, hogy közel 70 hektáron kinn van a leszedett kukorica, várja a fogatokat, vontatókat. Ez pedig egy esetleges csapadékhul­lásnál bajok forrása lehet. — Most meggyorsítottuk a szál­lítást. Két vontatós traktort kap­tunk az Autószállító Vállalattól s oda irányítottuk saját trakto­rainkat is. Ezenkívül a fogatok, teherkocsik is segédkeznek. A ku­koricaszedés kezdetén problémát okozott a kukorica tárolása, hi­szen 32—34 százalékos nedvesség­­tartalommal nem raktározhattuk a nagy kotárkákba. Építettünk hát 40 vagon férőhelyes, dróthá­lós kotárkákat. Ezek csupán két méter magasak és egy méter szé­lesek, a levegő, szél jól átjárja a csöveket, jó körülmények között szárad az új termés. A magágyelőkészítés, vetés, néha meglepetést tartogat . Napi 40 hektáros ütemmel dolgoznak vetőgépeink. A­ többi tíz traktor pedig segédkezik a szántásban, tárcsázásban. Sok jó traktoros van Kegle­­vichházán. Közöttük is első he­lyen kell említsük Baka Józsefet, Arany Józsefet és Huszár Istvánt, akik mindig lelkiismeretesen és jól dolgoznak. A napokban mé­gis meglepetést okoztak a trakto­rosok a magágyelőkészítésben. Méghozzá nem kellemes megle­petést: — Rada Boscovean és Jung Lorentz dolgozott az egyik vetés­re előirányzott területrészen. Tár­csázták a friss szántást. Megbe­széltük velük, hogy kétszer — hosszába és keresztbe — apróz­zák fel a hantokat, s utána men­jenek másik parcellába. Ők már az első tárcsázás után otthagytál­ a munkát... . Kétségtelenül sok most a tenni­való a határban, ám az ellenőr­zésnek azért egy pillanatra sem szabad lankadnia. A fenti eset is bizonyítja. De ki végzi az el­lenőrzést? — Nagyobb részt az elnök s ha ott van, a mérnök, a brigádveze­tők. Eléggé rejtélyes megfogalma­zás ... Ha itt van, a mérnök. Mert elvégre ő a szakember, az, aki elsősorban hivatott figyelem­mel kísérni és megkövetelni az agrotechnikai szabályok betartá­sát. Az egész kampány időszaká­ban. Igen ám, de Pokorni Róbert utazik. Ha vetnek, ha nem. Szom­baton délben jön az autóbusz s hétfőn délben ér vissza. Közben Keglevichházán nincsen agronó­­mus. Pedig a megyei pártbizott­ság és a mezőgazdasági igazga­tóság ezzel kapcsolatos rendelke­zései őrá is maradéktalanul ér­vényesek! Ami a vetés mennyiségi meg­valósítását illeti, ezen a téren jól halad a munka: az előirányzott 500 hektár búzából több mint 300 hektáron földben a mag. 30 ton­na vetőmag azonban még a be­­gyűjtőközpontban van — ennek elszállítása is egyre inkább sür­get. Tehát van még tennivaló Keglevichházán! Gödör Károly a­j MINŐSÉGŰ MUNKÁT AZ ŐSZI KAMPÁNY Str. A máslaki termelőszövetkezet határában teljében az őszi búza vetése Az év utolsó negyede szám­vetés és felkészülés időszaka az iparvállalatokban. Mert miköz­ben az idei termelési eredmé­nyek kikerekednek, a jövő évi feladatok valóra váltásának meg­alapozása is egyre sokrétűbben előtérbe kerül. Megyénk iparvállalataiban idén jelentős többlettermelési, jobb munkára ösztönző felajánlást tettek. A vállalatok közössé­gei egyemberként csatlakoztak megyei pártszervezetünknek a Brassó megyei pártszervezet ver­senyfelhívására adott válaszá­hoz. Attól az óhajtól vezérelve, hogy nagyobb mértékben járul­jon hozzá a X. kongresszuson hazánk sokoldalú fejlesztésére ki­jelölt pártprogram valóra vál­tásához, a Temes megyei párt­­szervezet, az összes dolgozók — románok, magyarok, németek, szerbek és más nemzetisé­gűek — nevében vállalta a műszaki-anyagi alap, a munkaközösségek tapasztalatá­nak és alkotókészségének foko­zottabb értékesítését, a tervfel­adatok jelentős túlszárnyalását. Az országunkat értő természeti csapás következményeinek el­hárításához való hozzájárulás­ként az eredeti 100 helyett 200 millió lejes árutermelési túltel­jesítést vállalt megyénk ipara er­re az évre. Az elmúlt kilenc hónapban megyénk ipari dolgozói 126,7 mil­lió lejjel haladták túl az eladott és bevételezett árutermelési ter­vet. Január elseje és szeptember 30-a között 614 tonna hengerelt terméket gyártottak terven felül, az egész évre felajánlott 700 tonnához képest. Jól halad a téglák és falazóblokkok, a bükk fűrészáru, a furnér, a textilter­mékek termelésére tett felajánlás teljesítése is. Hosszasan lehetne sorolni az eredményeket, de fel kell figyelnünk arra is, hogy év végéig még jelentős mennyi­ségű többletterméket kell elő­állítani a megnövelt felajánlás maradéktalan teljesítése érdeké­ben. A jól dolgozó vállalatok mellett akadnak olyanok is, a­­melyek az elmúlt 9 hónapban különféle okokból nem teljesítet­ték a tervfeladatukat. Ezek kö­zött kell megemlítenünk a Fruc­­­as konzervgyárat, a Temesi Tej­ipart, a Cukorgyárat stb. Igen fontos tehát, hogy a helyi tartalé­kok jobb felhasználásával, a termelés alaposabb megszervezé­sével, az anyagellátás javításá­val, s főleg a munkaidő és a berendezések kihasználásával to­vábbi eredményeket érjünk el. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a munkatermelékeny­ség növelésére, amelynél néhány vállalatban nem érték el a ki­vánt szintet. Főleg a Temesvári Építkezési Tröszt egységeiben, a Március 6 Gyárban és az Elec­tromotor Üzemben kell erélyes intézkedésekkel elősegíteni a ter­melékenység-növelési előirány­zat teljesítését. Fokozott figyel­met kell fordítani a minőségi követelmények tiszteletben tar­tására, főleg azokban a vállala­tokban, amelyeknek kisebb-na­­gyobb árutételeket utasítottak vissza üzletfeleik. Az exportterv hiánytalan tel­jesítése is nagyobb gondoskodást igényel. Ugyanis az év elmúlt i­­dőszakában a megyénkbeli vál­lalatok csak 99,2 százalékban tettek eleget az esedékes szerző­dési kötelezettségeiknek. Bár az elmúlt évnegyedben so­kat javult a beruházások hely­zete, e téren is tovább kell fo­kozni az ütemet az év végéig hátralevő döntő időszakban. Mindent meg kell tenni az egyes munkatelepeken előfordult lema­radások megszüntetéséért, az át­adási határidők tiszteletben tar­tásáért. Az esztendő végéig hátrama­radt idő alapos kihasználásával elő kell segíteni a tervfeladatok és a versenyfelajánlások hiányta­lan teljesítését minden vállalat­ban. BTTS: minap arról be­szélgettünk Magyar Józseffel, a temes­vári Fructus kon­zervgyár párttitká­rával, hogy mit tart az u­­t­óbbi időben leginkább emlí­tésre méltó mozzanatnak a pártmunkában. — Szerintem — felelte el­gondolkodva — a legjellegze­tesebb az elmúlt két évben az volt, hogy alapszervezetünk sok új taggal erősödött. Húsz párttagot vettünk fel ebben az időszakban és ez lényeges változást hozott alapszerveze­tünk tevékenységébe. Az erő­södést szó szerint kell érte­nünk, hiszen az alapszerve­zetbe olyan fiatalok kérték felvételüket, akik valóban rá­szolgálnak a kommunista meg­tisztelő címére. A gyár részlegein járva, al­kalmunk volt személyesen megismerni néhány fiatal kommunistát, akiket képessé­geikhez mérten foglalkoztat­nak is. ... Alacsony termetű, fürge teremtés Vincze Constanţa. Ismerősei, munkatársai csak dicsérőleg szólnak róla. Évek óta a főzelék-konzerv gyártás egyik kulcsfontosságú helyén dolgozik: ő főzi, készíti recept szerint a sós lét. Miközben beszélgetünk, ügyel az üstre, tesz-vesz, láthatóan terhére van, ha másfelé térítik el a figyelmét. — Négy éve vagyok a val■ falatban — meséli. — Elég szépen keresek, de meg is dolgozom érte. Tavaly kértem felvételemet a pártba és úgy érzem, azóta sokat tanultam. —Mi a társadalmi fela­data? — Pártmegbizatásom az, hogy a KISZ-szervezetben te­vékenykedjem. Az osztály KISZ-csoportjának vezetőségi tagja vagyok. Hazafias mun­kaakciókat szervezünk, ösz­tönözzük a fiatalokat a terme­lésben, segítettük a fegyelem megszilárdítását. Todor Mariana technikus, több mint másfél éve párttag. Feladatköre a felvásárlás, szerződéskötés. Idén február­ban az alapszervezet a faliúj­ság szerkesztésével bízta meg. Azóta a gyárbeli újság min­den hónapban rendszeresen megjelenik. — Szerkesztő kollektívánk terv szerint dolgozik — tájé­koztat. — Lehetőleg a gyár­beli eseményeket, problémá­kat tükrözzük. A konkrét té­mája cikkekkel, apróbb-na­­gyobb bírálatokkal sikerült felkeltenünk a dolgozók ér­deklődését. — A faliújság hatékonysá­gát az utóbbi két hónapban lényegesen növelte a fényké­pes melléklet megjelentetése — kapcsolódott a beszélgetés­be Magyar elvtárs. — A képes, szatirikus melléklet közlését a pártbüró kezdeményezte. És már mutatja is a fény­képeket, amelyek termelési visszásságokat, különböző mu­lasztásokat, fegyelmi vétsége­ket kaptak „lencsevégre“. Az egyik képen ládahalmaz, a másikon munkaidőben téblá­­boló szállítómunkás, aki he­lyett fiatal munkásnők emel­getik a ládákat. — Rendre, szervezett termelésre int a fényképes melléklet, amelyet minden alkalommal érdeklő­déssel fogadnak. Persze, sen­ki sem szeret itt szerepelni — mondja mosolyogva a párttit­kár. ... .A következő fiatal párt­tag, akivel találkozunk, Cioba Stela. Munkahelyén lelkiisme­retesnek ismerik és mindenki becsüli. — Három éve már, hogy titkára vagyok egy KISZ-cso­­portnak — mondja —. A ve­zetőséggel együtt arra össz­pontosítottuk figyelmünket, hogy két síkon is neveljük a fiatalokat: a munkahelyen és a társadalmi életben. KISZ- tagságunk többsége megállja a helyét a termelésben és ez nevelőmunkánk eredménye is. Részt vettünk gyárszépítés­­ben, a városbeli parkokban virágokat ültettünk, a fiúkat a Sági út építéséhez mozgó­sítottuk. A nyár elején cse­­resznyeszárat gyűjtöttünk és átadtuk a gyógyfabegyűjtő vállalatnak. Megfigyeltem: társadalmi, közérdekű felada­tok elvégzése sok fiatalt arra késztet és nevel, hogy általá­ban komolyabban dolgoz­zék ... A gyárban a többi új párt­tag is rendesen, következete­sen teljesíti pártmegbizatá­­sa­it. Amint a párttitkár mon­dotta: — Ügyeltünk arra, hogy mindenkinek rátermettségéhez mért feladatot osszunk ki. Ezt teljesítik a legjobban, legszí­vesebben. Mi pedig, a párt­­büró tagjai segítjük, ellenőriz­zük teljesülésüket. Duiktner László A pártmegbizatás ereje

Next